INTÉZKEDÉSI TERV A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉHEZ,FEJLESZTÉSÉHEZ

INTÉZKEDÉSI TERV A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉHEZ,FEJLESZTÉSÉHEZ BUDAPEST XXI. KERÜLET, CSEPEL TAMARISKA-DOMB HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Budapest, 2010. június

Bevezető A terület státusza A Tamariska-domb Budapest Csepel Önkormányzat törzsvagyonába tartozó, belterületen, egy helyrajzi számon szereplő, erdőművelési ágba tartozó természetvédelmi terület, mely a 111753/1194 számú bejegyző határozat alapján védett. Helyrajzi száma: 206759/5; területe: 52225 m2; jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő: Fővárosi Önkormányzat. A magas botanikai, zoológiai, és tájképi értékkel bíró, a beépített környezetben zárványként megmaradt, az egykori ligetes homokpusztákat idéző, volt községi dombot Budapest Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete a 9/1994(III. 29.) kt rendeletében nyilvánította védetté, majd Budapest Főváros Közgyűlése a 32/1999. (VII. 22.) rendeletében Tamariska-domb természetvédelmi terület elnevezéssel a helyi jelentőségű védett természeti értékek közé sorolta. A rendeletben a természetvédelmi területhez védőövezetet is kijelöltek, amely területen történő tevékenységek végzésére a 11. 1) és 2) bekezdése vonatkozik. A terület állapota A domb rendeltetésszerű használata rendészeti jellegű eszközökkel (rendőrség; közterület felügyelet; vagyonvédelmi vállalkozás) nem biztosítható, váratlanul bekövetkező baleseti gyermekhalál lehetősége fokozottan fennáll. A domb lakossági használata élet és balesetveszélyes; biztonságos használatra egyetlen ösvény sem alkalmas; maradandó egészségkárosodást okozó lakossági baleset a terület jelen állapotában nem előzhető meg. A domb, mint önkormányzati vagyon védelme jelenlegi formájában nem biztosítható, a rosszindulatú-vandál elemek kártétele nem zárható ki. A domb jelen állapotában közbiztonsági kockázatot jelent; és a lakosság közbiztonság-érzetét jelentős mértékben rombolja. A domb költség-hatékony működtetése, állagmegóvása és fenntartható fejlesztése jelen körülmények fenntartása esetén nem lehetséges. Összegzésül megállapítható, hogy a Csevak Zrt vagyonkezelése a Tamariska-domb viszonylatában nem volt megfelelő; a szervezet a terület problémáit sem érzékelte, mivel e terület vagyonkezelése nem sorolható be az önkormányzati zöldfelületek hagyományos kezelési körébe. Csepel Önkormányzat Képviselő Testülete a 129./2010. (III.23.)Kt. számú határozatában döntött arról, hogy a Tamariska-domb természetvédelmi terület értékeinek megőrzése, fejlesztése érdekében Intézkedési Tervet készít. A Képviselő Testület 130./2010. (III.23.)Kt. számú határozatában döntött arról is, hogy az Intézkedési Tervben meghatározott feladatok elvégzéséhez megvizsgálja a civil szervezetek bevonásának

lehetőségét. A Képviselő Testület 131./2010. (III.23.)Kt. számú határozatában döntött az Intézkedési Tervben meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, mindehhez a 2010. évi költségvetési rendeletében megfelelő forrás biztosításáról. A Képviselő Testület 132./2010. (III.23.)Kt. számú határozatában döntött arról, hogy a felkéri a polgármestert a Fővárosi Önkormányzattal szükséges egyeztetések lefolytatására. Az Intézkedési Terv célja Az Intézkedési Terv rendezni kívánja a tulajdonos kötelezettsége alapján kötelezően ellátandó feladatok biztosítását, az elmúlt évek vagyonkezelésének hiányosságait, valamint a fenntartható üzemeltetés és fejlesztés alapjainak lerakását. Ezen feladat célszerűen a tulajdonosi vagyonkezelés Csevak Zrt-től, nonprofit vagyonkezelő részére történő átadással oldható meg. A vagyonkezelői feladat átadásának hatályos jogi alapja: Önkormányzati tulajdonban álló védett természeti terület vagyonkezelői jogának változása Vonatkozó jogszabályi előírás: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80/A. (7) bekezdése; Az önkormányzati tulajdonban álló (helyi vagy országos jelentőségű) védett természeti terület vagyonkezelői jogának változásához be kell szerezni a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulását. A hozzájárulás iránti kérelemben az érintett ingatlan(ok) helyrajzi számos megjelölésén túl a jelenlegi és a leendő vagyonkezelőkkel kapcsolatos alapvető adatok (név, elérhetőség, stb.) feltüntetése és a terület tervezett használatára való utalás javasolt. A vagyonkezelés átadását a Csepeli Zöld Kör részére, a Környezetvédelmi Miniszter támogatja. (lásd a mellékelt levelet pdf formátumban.) Az Intézkedési Terv nem térhet ki a természetvédelmi kezelő kompetenciája, és a Fővárosi Önkormányzat költségvetését érintő kérdéskör tárgyalására. A természetvédelmi kezelővel történő szakmai egyeztetést és a szükséges feladatok engedélyeztetését az Intézkedési Terv az új vagyonkezelő hatáskörébe utalja! Az Intézkedési Terv tulajdonosi feladatai A veszély elhárításának egyetlen biztonságos módja kettős lépést igényel: a domb bekerítését, és folyamatos jelenléten alapuló védelmét. A fővárosi önkormányzat a területnek csupán a jogszabály (lásd a 1. sz. Mekllékletet) által előírt természetvédelmi kezeléséért felel. Semmilyen beavatkozási joga és lehetősége nincsen a tulajdonos kötelezettségének az élet, baleset és vagyonvédelem teljesítésébe. A bekerítés például nem építési engedély köteles tevékenység; a tulajdonosnak bejelentési kötelezettsége van csupán. A

telekhatár természetvédelmi szempontból PUFFER zónának minősül, védett értékeket egyáltalán nem tartalmaz A Csepeli Zöld Kör Egyesület tiltakozására (lásd a 2. sz. Mekllékletet) elkészített Természetvédelmi Kezelési Terv nem tartalmaz olyan előírást, mely a bekerítés azonnali elkezdését ne tenné lehetővé. Nincs olyan előírás sem, amely a terület tulajdonosi vagyonkezelését meghatározná, vagy korlátozná. 1. A Tamariska-domb védelme A domb köré egy őshonos örökzöld növényekből (boróka) kialakított élősövényfalat tervezünk, mely a lakosság számára is a legelfogadhatóbb megoldás, és esztétikailag is illeszkedik a természetvédelem filozófiájához. A bekerítés szakmai célja kettős: Vagyonvédelmi elhatárolás. A feladat a terület fizikai megóvása, a lehetőségek szerint minimális fajlagos költség, és elfogadható esztétikai szempontok figyelembevételével. E céloknak leginkább egy biztonságos magasságú (1,8-2m) átlátható léc vagy deszkakerítés felel meg. A kivitelezés egyértelműen jelzi a kapukon kívül a behatolás, az illegális hulladéklerakás, az elrejtőzés tilalmát. A deszkakerítés 3-5 éven belül semmilyen karbantartást, vagy egyéb ráfordítást nem igényel, megbontása és ellopása nehézkes (szemben a drót vagy acélháló jellegű kerítésekkel.) A bekerítés a lakosság közbiztonság érzetének javítását is biztosítja. Védőövezeti határolás. Puffer zóna biztosítására a terület civilizációs ártalmak elleni védelme céljából van szükség. A természetvédelmi terület puffer zónáját leginkább az élőlények átjárását nem veszélyeztető, természetes növényfal biztosíthatja. Ennek érdekében az üzemeltető közvetlenül a deszkakerítés elé, a természetvédelmi hatóság felügyelete mellett, őshonos sövényt telepít. Az élő növénykerítés 5-7 éven belül kifejlődhet. Az általunk tervezett élő növényfal kizárólag a deszkakerítés merevítő hatásával biztonságos, és hosszú távon külön költség nélkül fenntartható (nyírni kell, nem festeni). Ezt mind esztétikai mind védelmi szempontból színvonalas megoldás, mely a környező ingatlanok értékének jelentős emelkedését vonja maga után. Tehát a sövénykerítés csak a rövidtávra tervezett, egyszerű és természetközeli jellegű fakerítés elé képzelhető el, mert a sövénykerítés kialakulásáig (5-7 év) is védeni kell a területet. A kettős funkciót nem tartjuk szétválaszthatónak.

A védmű céljára földbe süllyesztetett faoszlopokra, egy lábazat nélküli, 10 cm-es közökkel szerelt, természetes hatású deszkakerítést készítünk, a vadkerítéseknek (vadhálók) megfelelő átjárhatósággal. A kerítés elé őshonos boróka sövényt telepítünk, így a természetvédelmi területet hosszabb távon egy örökzöld élő növényfal zárja körül. A bekerítés költség-fedezeteként a tulajdonos csepeli Képviselő Testület, 527./2009. (IX. 22.) sz. rendeletében 15 millió forintot biztosított. A meghatározóan életvédelmi, balesetvédelmi és vagyonvédelmi célzatból létesítésre kerülő kerítés építése a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység, ezért hivatalos építési tervdokumentáció készítésére sem kötelezett. A létesítésre kerülő természetes anyagból (natúr fából) készülő kerítés magassága 2 m; átláthatósága több mint 50 %-os az OTÉK és a helyi szabályozás normáinak mindenben megfelel. A tervezett telekhatáron (védőövezeti, pufferzóna funkciójú sáv) egyetlen védett növény, vagy állat sem található. A Tamariska-domb Természetvédelmi kezelési tervében részletezett előírásoknak mind elméleti célzatában, mind a gyakorlati szükségesség tekintetében megfelel a kerítés (védmű) létrehozása. A Kezelési tervben nem található olyan utalás, mely tiltaná, vagy korlátozná a természetvédelmi terület bekerítését. 2. A Tamariska-domb fenntartása A domb életveszélyes, infrastruktúrája biztonságos használatra alkalmatlan; a szabályozatlan kellő felügyelet nélküli látogatás lehetősége veszélyes és tiltott tevékenységekre ad alkalmat. Jelen állapotában a domb nem védhető meg; a használó emberek biztonsága nem szavatolható. Felelős tulajdonosi magatartás nem halogathatja az élet és balesetveszély elhárítását, a köztulajdon megóvásának feladatát, alapkövetelményként ellátandó kötelezettségét. A terület őrzését hatékonyan csak állandó parkőri-természetőri jelenléttel (a közvetlen érintettség - tulajdonosi szemléletének megfelelően, tényleges és virtuális formában) lehet megvalósítani. Ehhez nélkülözhetetlen eszközként a természetvédelmi kezelés érdekében, szükséges korlátokat (bekerítés, mint fizikai védelem; nyitvatartási rend és viselkedési szabályok betartatása, mint az optimalizált környezetterhelés biztosítása) állítunk fel. Az üzemeltetés költségeit a vagyon tulajdonosa, a helyi társadalom finanszírozza. A fejlesztést meghatározóan pályázati forrásból fedezzük. A természetvédelmi kezelőtől a mi megközelítésünk célirányos, projektjellegű részfinanszírozást vár el.

Szerződéses feladat átadás (lásd a 3-5. sz. Mekllékleteket) esetén, a civil konzorcium tagszervezetei nem csupán önkéntes munkájukat, hanem a vagyonkezelés átadásának jogi alapján elérhetővé váló külső források bevonását is fel tudja ajánlani a csepeli közösségnek. Ahány konzorciumi szervezet, annyi szakfeladat pályázati lehetősége a domb hasznosítása érdekében. Így nem csupán környezetvédelmi, hanem gyermek és ifjúsági, oktatási, kulturális, sport, célú hasznosítás is lehetővé válhatna, melyek léte költséghatékonyabbá tenné az őrzésvédelem kötelezettségét. Amennyiben a csepeli önkormányzat a vagyonkezelés jogát feladatátadás keretében a Csepeli Zöld Kör vezette konzorciumra ruházza, akkor mentesül a természetvédelmi kezelés egyeztetési és kivitelezési feladatai alól, miközben az egyesület jogszerűen számon kérhetné a fővárosi önkormányzaton a természetvédelmi kezelés kötelező költségeinek biztosítását. Ha az önkormányzat a terület vagyonkezelését szerződéses úton a konzorcium civil szervezetei részére engedi át, akkor ezek a szervezetek jogalapot nyernek külső, döntően pályázati források bevonására is. E területen több milliós felhasználható forrástól (KKVM, TÁMOP, Főv. Önkorm. stb.) esik el Csepel mindaddig, míg a vagyonkezelés átadása révén nem jut a civil szféra megfelelő jogalaphoz. Az Intézkedési Terv döntési javaslatai: 1. Az élet és balesetvédelem, valamint a közvagyon védelme érdekében a Csevak Zrt részére biztosított költségvetési forrásból, nyilvános ajánlattétel útján árajánlatokat kell bekérni a domb körbekerítésére és az élősövény telepítésére. A felhívást úgy kell megfogalmazni, hogy a szektorsemlegesség biztosítható legyen. Az eljárást legkésőbb augusztus 1.-ig be kell fejezni, hogy a munka elkezdése szeptemberre biztosítható legyen. 2. A 3-5. számú mellékletek jogi ellenőrzése után az új vagyonkezelő szervezet jogszabály szerinti Miniszteri engedélyét meg kell kérni. 3. A vagyonkezelői szerződés megkötése (lásd a 3-5. sz. Mellékleteket) a civil konzorciummal. A Szerződések megkötésére szeptemberig kompetens a jelenlegi KT; költségvetési fedezete már biztosított. 4. A természetvédelmi kezelő folyamatos tájékoztatása. A Főpolgármesteri Hivatal illetékes Ügyosztályát az őket érintő ügyekben tájékoztatni kell. A vagyonkezelés átadás-átvétele nem igényel Főjegyzői engedélyt.

1. sz. MELLÉKLET: JOGSZABÁLYHELYEK: A jegyző, mint természetvédelmi hatóság kijelölése és természetvédelmi hatósági feladatai A települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző) természetvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13. (1) bekezdésének d) és e) pontjai jelölik ki. A Korm. rendelet 15. és 16. -ai meghatározzák, hogy a jegyző milyen ügytípusokban jár el természetvédelmi hatóságként. Eszerint helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző jár el természetvédelmi hatóságként a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) meghatározott alábbi ügyekben: A helyi jelentőségű védett természeti terület táblával történő megjelölése [Tvt. 26. (1) bek.]; A helyi jelentőségű védett természeti terület védett jogi jellegének ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetése és töröltetése [Tvt. 26. (2) bek.]; Valamely helyi védelemre tervezett terület azonnal végrehajtható hatósági határozattal történő ideiglenes védetté nyilvánítása (a határozatban előírhatók a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségek, illetve korlátozható, felfüggeszthető és megtiltható a veszélyeztető tevékenység) [Tvt. 27. (1) bek.]; Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben vegetációs időszakban végzett fakitermelés kivételesen indokolt esetben történő engedélyezése [Tvt. 33. (4) bek.]; Helyi jelentőségű védett természeti terület, vagy annak meghatározott része felett repülés számára tiltott vagy korlátozott légtér kijelölése [Tvt. 35. (1) bek. c) pont]; Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő termőföld hasznosítási kötelezettségének felfüggesztése [Tvt. 35. (3) bek.]; Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő közúton a védett természeti területet vagy a védett természeti értéket veszélyeztető, zavaró vagy károsító közlekedést (tartózkodást) megtiltó útügyi hatósági korlátozás vagy megtiltás kezdeményezése; Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő vagy azt érintő vízi úton a védett természeti területet vagy a természeti értéket veszélyeztető, zavaró vagy károsító hajózási tevékenységet megtiltó hajózási hatósági korlátozás vagy megtiltás kezdeményezése [Tvt. 37. (1) bek.]; Az előző esetkörön kívüli esetekben a helyi jelentőségű védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedés és a tartózkodás korlátozása, illetve megtiltása a védelem érdekében [Tvt. 37. (2) bek.]; Helyi jelentőségű védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén az ilyen magatartás tanúsítójának eltiltása a tevékenység folytatásától [Tvt. 37. (3) bek.];

Szükség esetén a helyi jelentőségű védett természeti területet érintő építési, telekalakítási tilalom, vagy egyéb, jogszabályban meghatározott használati korlátozás elrendelésének kezdeményezése a hatáskörrel rendelkező hatóságnál [Tvt. 37. (4) bek.]; Helyi jelentőségű védett természeti területen az alábbi tevékenységek engedélyezése: kutatás, gyűjtés, kísérlet végzése [Tvt. 38. (1) bek. a) pont]; gyep művelési ágú terület feltörése, felújítása, felülvetése, öntözése, kaszálása, legeltetés a gyepen [Tvt. 38. (1) bek. b) pont]; a terület helyreállítása, jellegének, használatának megváltoztatása [Tvt. 38. (1) bek. c) pont]; a termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának megváltoztatása [Tvt. 38. (1) bek. d) pont]; az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágása, telepítése [Tvt. 38. (1) bek. e) pont]; nád és más vízi növényzet égetése, irtása, aratása, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetése, valamint a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével erdőterületen tűz gyújtása [Tvt. 38. (1) bek. f) pont]; növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása (növény- és állategészségügyi karantén, fertőzés és járványhelyzet elhárítása során kizárólag a felhasználandó készítmény fajtáját kell bejelenteni a jegyzőnek) [Tvt. 38. (1) bek. g) pont és 38. (3) bek.]; horgászat [Tvt. 38. (1) bek. h) pont]; közösségi és tömegsportesemények, valamint sportversenyek rendezése, technikai jellegű sporttevékenység folytatása [Tvt. 38. (1) bek. i) pont]; járművel történő közlekedés, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó külön jogszabályokban erre feljogosított személyek járművei kivételével [Tvt. 38. (1) bek. j) pont]; Helyi jelentőségű védett természeti területen természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom hatósági határozattal történt elrendelése esetén az esetleges kártalanítási igény jogalapjának és mértékének határozattal történő elbírálása [Tvt. 72. (5) bek.]; A helyi jelentőségű védett természeti területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenység korlátozása, felfüggesztése vagy megtiltása (az ilyen tartalmú határozat a védett természeti terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható) [Tvt. 78. (1) bek.]. A jegyzőt természetvédelmi szakhatóságként a Korm. rendelet 28. d) és e) pontjai jelölik ki. A jegyzőnek, mint természetvédelmi szakhatóságnak a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában azt kell vizsgálnia, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása, b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése nemzeti jogszabályokban és általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályokban rögzített követelményeinek (Korm. rendelet 28/A. ). Konkrét jegyzői természetvédelmi szakhatósági feladatok a 347/2006. (XII. 23.) Korm.

rendeletben A Korm. rendelet két eljárás kapcsán nevesíti a jegyzőt, mint természetvédelmi szakhatóságot. Az egyik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (zöldhatóság) veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárása, a minősítési eljárás és a bírság kivételével. Az ilyen jellegű elsőfokú eljárások során a helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében a jegyző a Kormány által kijelölt szakhatóság [Korm. rendelet 32/C. (1) bek. b) pont]; A másik a zöldhatóság települési hulladék begyűjtésével, üzletszerű szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos elsőfokú engedélyezési eljárása. Amennyiben ez az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, úgy abban a jegyző, mint szakhatóság vesz részt és arról kell nyilatkoznia, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [Korm. rendelet 5. számú melléklet 2. pont]. A jegyző, mint természetvédelmi szakhatóság feladatai más kormányrendeletekben A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal halgazdálkodási terv jóváhagyására, illetve a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosítására, illetve a halgazdálkodási tervtől való eltérésre irányuló elsőfokú engedélyezési eljárásában helyi jelentőségű védett természeti terület esetén annak elbírálása, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 43/H. (3) bek. c) pont]; A közlekedési hatóság vasúti építmény engedélyezésére irányuló elsőfokú eljárásában helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló vasúti építmény esetén annak elbírálása, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben meghatározott követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/D. (1) bek. g) pont]; A közlekedési hatóság utak építési engedélyezésére irányuló elsőfokú eljárásában helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén annak elbírálása, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 9. pont]; A Nemzeti Hírközlési Hatóság elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos elsőfokú eljárásában, helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 4. pont]; A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes sajátos építményfajtákkal

kapcsolatos elsőfokú hatósági eljárásában, helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 5. pont]; A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal elsőfokú villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásában, az ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatóan helyi jelentőségű védett természeti területen megvalósuló létesítmény esetén annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 6. pont]; A földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó elsőfokú engedélyezési eljárásában az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található termőföld esetén annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. melléklet II. pont]; A földhivatal termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó elsőfokú engedélyezési eljárásában az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található termőföld esetén annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. melléklet III. pont]; A földhivatal által termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén a más célú hasznosításhoz való hozzájárulás megadására irányuló elsőfokú eljárásában az ingatlannyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található termőföld esetén annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. melléklet III. pont]; A bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre vonatkozó, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezésére irányuló elsőfokú eljárásában a helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy

további feltételek mellett megfelel-e [a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. melléklet 10. pont]; A bányászati szakigazgatással kapcsolatos elsőfokú eljárásokban [kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is); szénhidrogén szállítóvezetékhez kapcsolódó távközlő hálózat technológiai berendezésekhez tartozó létesítményeinek (telekhatáron belüli, illetve a távközlési hálózat hozzáférési pontjain lévő létesítmények) engedélyezése; bányatelek megállapítása, feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása; védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése; bányabezárás, tájrendezés végrehajtása, bányászati tevékenység befejezése; tájrendezési feladatokkal összefüggő bányahatósági eljárások, a felszín alatti vízkészletet érintő bányatavak fennmaradása és hasznosítása feltételeinek meghatározása; hasznosítás jóváhagyása; védőpillérlefejtést előirányzó műszaki üzemi terv] helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e [a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 13. pont]. Budapest Főváros Közgyűlésének 32/1999. (VII. 22.) önkormányzati rendelete Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről 2. Jelen rendeletben: a) védett érték: a Fővárosi Önkormányzat által e rendeletben védetté nyilvánított helyi jelentőségű természeti területek és természeti értékek; b) védőövezet: a védett értékek közvetlen közelében található azon terület vagy területek, amelyen bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát; c) természetvédelmi kezelés: a védett természeti érték felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. 5. A védett értékek természetvédelmi kezeléséről a Fővárosi Önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik. 7. Törekedni kell a védett értékek bemutatására jelen rendeletben szabályozottak szerint. 8. Védett természeti értékek látogathatóságát a Tvt. 37. (1), (2) alapján a természetvédelmi hatóság ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja. 9. Védett természeti érték állapotát természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

10. Védett természeti területen közlekedésre csak az arra kijelölt utak vehetők igénybe. 11. Védett természeti területen a Tvt. 38. (1) bekezdésében felsoroltakon túl a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a) sziklamászáshoz, b) lovagláshoz, c) kiállítások és egyéb kulturális rendezvények megtartásához, d) filmforgatáshoz, e) táborozáshoz, f) a terület nem természetvédelmi célú igénybevételéhez. II. Rész Helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása 13. Budapest Főváros Közgyűlése a következő természeti értékeket védetté nyilvánítja: 24. Budapest XXI. ker., Tamariska-dombot Tamariska-domb természetvédelmi terület elnevezéssel; 37. (1) A 13. 24. pontjában szereplő Tamariska domb természetvédelmi terület a 24/a. sz. mellékletben felsorolt belterületi ingatlanok 24/b. sz. mellékletben feltüntetett vázlat szerinti területére terjed ki, 5 ha 9575 m 2 területtel. (2) A védetté nyilvánítás célja a lakóterület által övezett zárványterületen az eredeti homokpusztai növényfajok élőhelyének megőrzése. (3) A területen csak gyalogosan a kijelölt utakat igénybe véve szabad közlekedni. A területen a tűzgyújtás tilos. (4) A védett terület szabadon látogatható. (5) A természeti terület védőövezete a 24/c. sz. mellékletben felsorolt ingatlanokra terjed ki.

2. sz. MELLÉKLET: A Természetvédelmi kezelési tervet kiváltó tiltakozásunk. Tárgy: Tamariska-domb Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály Mrekvicskáné Németh Aranka ügyosztályvezető asszony Budapest Városház u. 9-11. 1052 Tisztelt Ügyosztályvezető Asszony! A Csepeli Zöld Kör Egyesület nevében a következő problémával fordulok Önhöz. Budapesten a XXI. kerületben található a Tamariska-domb fővárosi védettségű természetvédelmi terület a 206759/2 hrsz. alatt, melyet a 32/1999 (VII. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelettel nyilvánítottak védetté. A területre vonatkozó tulajdonosi jogokat továbbra is a XXI. kerületi Önkormányzat gyakorolja, de a rendelet beleszólási jogot ad a természetvédelmi hatóságnak a terület fenntartására vonatkozóan. A védetté nyilvánítás fő oka a terülten még meglévő védett homokpusztai növények védelmének a biztosítása. 2005-ben a terület védelme továbbra is biztosított, de sajnos csak jogi eszközökkel. Egyesületünk eddig erejéhez mérten mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Tamariskadomb védelmét biztosítsa. Eddigi legfontosabb munkánk egy környezeti állapotfelmérés volt 2004-ben, amelyet az illetékeseknek megküldtünk. Idén egy népszerűsítő kiadvánnyal kívánjuk felhívni a figyelmet a terület értékeire, melyek évről-évre veszélybe kerülnek olyannyira, hogy a növényállományokat már a kipusztulás fenyegeti. Ennek több oka is van. Az első, hogy a területen a lakosság nem tartja be azokat a viselkedési normákat, melyek egy természetvédelmi területen elvárhatók. Hogy a lakosság megismerje a területet, az itt lévő védett értékek felmérésén és megismertetésén Egyesületünk folyamatosan dolgozik, az érdeklődőknek felvilágosítást ad. A másik jelentős probléma amellyel idén szembesültünk az, hogy a terület tulajdonosa nem megfelelően biztosítja a Tamariska-domb természetvédelmi kezelését. A védett növények minden évben áldozatul esnek a szabályszerűen előírt gyommentesítő fűkaszálásnak, így állományaik nem tudnak megerősödni, fokozatosan pusztulnak. A kaszálás fontosságát nem vonjuk kétségbe, mert a domb területén jelentős

mennyiségű parlagfű tenyészik. 2005-ben Egyesületünknek sikerült elérni, hogy a nyár eleji gyommentesítő kaszáláskor bizonyos területeket érintetlenül hagyjanak, ahol a védett növények élnek. Az így kihagyott területrészekről az Egyesület tagjai 2005.07.09-én kézi erővel eltávolították a parlagfüvet (fényképekkel dokumentáltuk az eseményt). De a 2005. július végére meghirdetett parlagfűmentesítési kampány eredményeként a domb egésze beleértve a megóvott védett növényeket is le lett kaszálva. Így eddigi munkánk kárba veszett, nem beszélve arról, hogy a védett növényeket ismét a felmagzási időszak előtt érte a pusztítás. Az eljárás jogosságát nem vitatjuk, viszont a permanensen jelentkező szakszerűtlen kezelés ellen fel kívánunk lépni. Véleményünk szerint a domb kezelésére vonatkozóan mind a XXI. Kerületi Önkormányzat, mind a Fővárosi Önkormányzat mulasztásokat követ el. Ezek a következők: (A hivatkozások a Budapest Főváros Közgyűlésének 32/1999. (VII. 22.) önkormányzati rendeletre utalnak) 5. A védett értékek természetvédelmi kezeléséről a Fővárosi Önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik. 2004-ben már csak egy jelképes összeget fordítottak erre a célra. 2005-ben már ennyi ráfordításról sincs tudomásunk. 7. Törekedni kell a védett értékek bemutatására jelen rendeletben szabályozottak szerint. Ez eddig nem valósult meg. Egyedül Csepeli Zöld Kör Egyesület népszerűsíti a területen lévő védett értékeket, mivel hivatalos részről ilyen irányú népszerűsítő törekvést még nem tapasztaltunk, pl. helyi média, ismertetőtáblák stb. 9. Védett természeti érték állapotát természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. A terület természetvédelmi alapját jelentő védett növények tekintetében ennek épp az ellenkezője valósul meg. Ha a védetté nyilvánítás fő célja az itt élő védett homoki növények mint természeti érték állapotának megőrzése, akkor egy jogos, de szakszerűtlen kaszálással pont a természeti érték pusztulása történik, ami a rendelet ezen szakaszával, így a természetvédelmi céllal ellentétes. 10. Védett természeti területen közlekedésre csak az arra kijelölt utak vehetők igénybe. Ennek betartatására semmilyen erőfeszítés nem történik, mivel a természetvédelmi területre nem hívják fel a figyelmet, nem tájékoztatják megfelelően a lakosságot lásd 7. szakasz az utak felújítása nem történt meg. A területre látogató lakosok egy része rendszeresen kerékpárral és crossmotorral terepezik a homokterületeken, az élővilág pusztulását okozva ezzel. A rendszabályt megszegőkkel szemben semmilyen retorzió nem történt eddig. A természetvédelmi területre még mindig nem készült kezelési terv. Ez fontos lenne, mivel a Tamariska-domb területe az ott lévő növénytársulás miatt különleges kezelést igényel, nem pedig egy közparkoknál használt kezelési módszert.

Ezúton kérnénk a terület fenntartásában és kezelésében illetékes szerveket Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztályát és a Budapest-Csepel Önkormányzatát- hogy a Tamariska-dombon lévő áldatlan állapotok megszüntetésére a helyi civil szervezetekkel együttműködve dolgozzanak ki terveket. Ezzel kapcsolatban a Csepeli Zöld Kör Egyesület felajánlja együttműködését és segítségét. Várom mielőbbi megtisztelő válaszát! Budapest, 2005. augusztus 2. Tisztelettel, Tenk András elnök Kapja: Budapest-Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Budapest-Csepel Önkormányzata Főépítészeti Iroda Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály

3. sz. MELLÉKLET: Ikt. sz. /2010. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Székhelye: 1 2 1 1 Budapest, Szent Imre tér 10. Adószám: 1 5 5 2 1 0 0 0-2 - 4 3 Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 1 1 7 8 4 0 0 9-1 5 5 2 1 0 0 0 KSH jelzőszám: 1 3 1 8 9 0 1 Képviseli: Tóth Mihály polgármester a továbbiakban: Önkormányzat másrészről a Csepeli Zöld Kör Egyesület Székhelye: 2 3 1 0 Szigetszentmiklós Gyári út 24. Nyilvántartási száma: Pest Megyei Bíróság TE 3 7 8 8. Bírósági végzés sorszáma: (4. Pk. 6 0. 3 9 5 / 2 0 0 3.) Adószám: 1 8 7 0 3 6 3 6-1 - 1 3 KSH-jelzőszám: 4 5 0 2 5 5 Bankszámlaszáma: FÓKUSZ Takarékszövetkezet 5 1 7 0 0 2 6 5 1 0 8 0 0 0 8 3 Képviseli: Tenk András elnök a továbbiakban: Egyesület (továbbiakban együtt: Felek ) között, Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata /2010.(...) Kt határozata, valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 37/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. számú rendelete alapján, alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: PREAMBULUM Az Együttműködési Megállapodás célja: a Tamariska-domb (Budapest Csepel Önkormányzat törzsvagyonába tartozó, belterületen, egy helyrajzi számon szereplő, erdőművelési ágba tartozó természetvédelmi terület, mely a 111753/1194 számú bejegyző határozat alapján védett. Helyrajzi száma: 206759/5; területe: 52225 m2) vagyonkezelői jogának átadása, továbbá a TAMARISKA PARK kialakítására, tartós üzemeltetésére és társadalmi hasznosítására irányuló feladatok végrehajtása, illetőleg a tevékenység folyamatos koordinálása.

A probléma jelentősége a társadalom életminőségére, a környezeti helyzetre; és megóvandó értékeink védelmére gyakorolt hatásában van. A kezelésében szerepet játszó szervezeti kör, a mozgósítandó erőforrások sokfélesége, a hatékony feladatellátás és forráskihasználás érdekében a koordinációnak és összefogásnak egy az általánosnál újabb és szélesebb formáját teszi indokolttá. Budapest Csepel Önkormányzata kijelenti, hogy fontosnak tartja a közösség tulajdonában levő Tamariska-domb természetvédelmi terület vagyonvédelmét, s kiemelten fontos kötelezettségeként kezeli a területet használó gyermek és felnőtt korú látogatók élet és balesetvédelmét. Önkormányzat kijelenti, hogy támogatja az Egyesület, és az általa képviselt civil konzorcium társadalmi hasznosítási és fejlesztési törekvéseit. Jelen megállapodás, Budapest Csepel természet és környezetvédelmi munkájának hatékonyság javítása, valamint a társadalmi aktivitásnak a közösségi feladatellátásba bevonásának szakmai alapdokumentumául szolgál. Jelen megállapodás szerepe: a feladatellátásban bármely módon érintett állami szervek, önkormányzatok, gazdasági szereplők, társadalmi szervezetek összefogása, a lakosság egészségvédelme, a környezettudatos nevelés, és a természeti értékeink megőrzése érdekében, kiemelten a Tamariska Park projekt feladatainak megvalósítása, az együttműködő partnerek közötti hatékonyabb munkakapcsolatok, gyors információáramlás kialakítása, a felvilágosítás és tájékoztatás területén az összehangoltságban, együttes fellépésben, rejlő kommunikációs előnyök kiaknázása, a végrehajtás során szerzett tapasztalatok gyűjtése, feldolgozása, továbbítása, a Tamariska-domb fenntartható üzemeltetésének, finanszírozásának biztosítása. A csepeli és a fővárosi Önkormányzat valamint az Egyesület között fennálló több éves sikeres együttműködés alapján az Önkormányzat elvi támogatást, és lehetőségeihez képest eseti pályázati támogatást nyújt az Egyesület, valamint az általa képviselt civil konzorcium társadalmi hasznosítási törekvéseihez. 1.1. Önkormányzat kijelenti, hogy költségvetési támogatást kíván nyújtani az Egyesület által biztosított élet és vagyonvédelmi, valamint egészségmegőrzési szolgáltatások ellátásához a jelen megállapodásban meghatározott módon, ezért az Önkormányzat és az Egyesület további együttműködésükre jelen együttműködési megállapodást kötik. 1.2. Egyesület kijelenti, hogy a magyar jogszabályok alapján jogszerűen megalapított és törvényesen bejegyzett, az Alapító Okiratának és a hatályos

jogszabályoknak megfelelően működő társadalmi szervezet. Célja többek között, hogy Csepel természeti értékeit megóvja, fejlessze és bővítse a csepeliek környezetvédelmi ismereteit, valamint részükre környezet és természetvédelmi programokat szervezzen. Az Egyesület kiemelt feladatának tekinti, hogy Csepel egyetlen megmaradt természeti értékét rehabilitálja, és magasabb színvonalú társadalmi hasznosításának feltételeit megteremtse. 2. Egyesület az 1. pontban rögzített céljaival összhangban vállalja, hogy: 2.1. A bekerített természetvédelmi terület teljes körű védelmét 0-24 óráig. Ezen belül: nyitvatartási időn kívül legalább 1 fő; nyitvatartási időben legalább 2 fő természetőr jelenlétét biztosítja a területen. 2.1.1. Térfigyelő webkamerákat (legalább 2db) telepít és üzemeltet. 2.2. Gondoskodik az egészségvédelmi célú zöldfelület fenntartásról (parlagfű-mentesítés; allergén növények visszaszorítása). Elvégzi a megszerezhető pályázati és támogatói források beérkezésének függvényében: 2.3. A domb közlekedő útjainak teljes körű felújítását, és folyamatos karbantartását. 2.4.1. Elvégzi a terület folyamatos tisztán tartását, és a hulladék átadását az elszállításáról gondoskodó Csevak Zrt részére. 2.4.2. A fennsíkon, a közösségi téren 1 db mobil WC-t üzemeltet. 2.5. Elősegíti az esélyegyenlőség megteremtését (pl. mozgássérültek feljutásának és közlekedési lehetőségének kialakítását; a légópincék vakok részvételével bemutató kiállítás célra történő hasznosítását). 2.6.1. Tanösvényt, erdei tornapályát, illetőleg rekreációs célú mozgáspályát alakít ki (egy komplex pálya), ezeket karbantartja és fejleszti. Folyamatosan elősegíti a lakosság rekreációs célú látogatását a dombon. 2.6.2. Beindítja a környezettudatos nevelés meghonosítását tanórák szervezésével iskolaidőben; valamint erdei iskola jellegű funkció felvállalásával a nyári időszakban. Kezdeményezi és elősegíti, hogy Csepel iskolái környezeti nevelés struktúrájukba integrálják a Tamariska-domb természetvédelmi területet. 2.6.3. Gondoskodik a lakossági tájékoztatásáról. Internetes honlap indít és tart fenn. 2.6.4. Biztosítja a légópince rendszer kiállítási, illetve raktári célú hasznosítását és folyamatos őrzését. 2.7. Megbízás alapján ellátja a terület természetvédelmi kezelését a Fővárosi Önkormányzat Ügyosztályával szerződésben. 2.8.1. Beindítja a Csepel-Solti síkság génbank funkciójának megvalósítását; valamint a természetvédelmi terület tudományos állapotfelmérését. 2.8.2. Közérdekű faiskolát, valamint védett növényszaporító-helyet üzemeltet. 2.8.3. Lehetővé teszi a 32/2004. (IV.19.) OGY Határozatban Nemzeti Kinccsé nyilvánított Csepeli magasröptű hófehér keringő; Budapesti bíbic; Budapesti

magasröptű keringő; Budapesti magasröptű csapos keringő; Budapesti rövidcsőrű; Budapesti tollaslábú golyvás; Budapesti tükrös; galamb fajták védelmét és bemutatását. 2.8.4. Lehetővé teszi a 32/2004. (IV.19.) OGY Határozatban Nemzeti Kinccsé nyilvánított Magyar óriás nyúl fajta védelmét és bemutatását. 2.9.1. Szervezi és irányítja a közhasznú munkaerő, és közérdekű munkás foglalkoztatást a domb területén. 2.9.2. A civil konzorcium együttműködésével, pályázatok valamint támogatók segítségével gondoskodik a Tamariska-domb üzemeltetéséhez, működéséhez szükséges eszközökről, felszerelésekről, valamint azok pótlásáról; 2.9.3. Gondoskodik a feladat ellátásához szükséges szakemberek megbízásáról és díjazásáról. A foglalkoztatottak és foglalkoztató vezetők által okozott kárért az Egyesület teljes körű felelősséget vállal. 3. Önkormányzat vállalja, hogy az Egyesület jelen megállapodás 1. és 2. pontjában megfogalmazott céljaihoz, feladataihoz, a Tamariska Park működtetéséhez szükséges jogosítványokat (szerződéskötés joga az önkormányzat tájékoztatásának kötelezettségével) ezen feladatátadás keretében, az Egyesület által képviselt civil konzorcium részére átadja. 4. Önkormányzat kijelenti, hogy Tamariska Park fenntartásával és működtetésével összefüggő költségek viselését kiemelten a Környezetvédelmi Keret célelőirányzatból költségvetésében biztosítja. 4.1. Önkormányzat vállalja, hogy az Egyesület jelen megállapodás 2.1. és 2.2. pontjában megfogalmazott kötelező önkormányzati feladatait a Mellékelt Közszolgáltatási Szerződés alapján finanszírozza. 5. Egyesület tudomásul veszi, hogy jelen megállapodás 3. pontjában meghatározott jogosítványokat - az Egyesület és az általa képviselt civil konzorcium tagjai kizárólag a Tamariska Park feladatellátására jogosultak használni, - az Egyesület és az általa képviselt civil konzorcium tagjai a területet egyéb célra nem használhatják, más számára bérletbe vagy használatba nem adhatják. Használóként a konzorcium más személyt vagy szervezetet kizárólag tulajdonosi jóváhagyás alapján fogadhat be. 6. Egyesület a számára biztosított jogosítványokkal kapcsolatosan késedelem nélkül köteles szóban és írásban is értesíteni az Önkormányzatot, amennyiben olyan hibát észlel, mely esetben a jelzett hiba elhárítása az együttműködő szervezeteken kívül - külső fél beavatkozását igényli. Jelen pontban utalt, és bizonyítottan az értesítés elmulasztásából eredő valamennyi kárért, egyesület a Ptk. szerint kártérítési felelősséggel tartozik.