A Magyar Cserkészszövetség új működési koncepcióját megfogalmazó alapszabály-tervezet értékelő előzetes hatástanulmány Elősző 2014. február 12-én vettük kézhez Virág András cst. (543.) - Viri cserkésztestvérünk által készített Alapszabály tervezetet és a hozzá készült 4 oldalas indoklást. Az elképzelés gerincét az az elképzelés alkotja, mely szerint a csapatok, az MCSSZ-től független civil társulások lennének, és az MCSSZ való kapcsolatuk egy szerződéses viszony keretében valósulna meg. A többi technikai megoldás ebből következik illetve ehhez illeszkedik. Úgy látjuk, a cserkészmunkát átalakító ilyen mérvű változtatáshoz átgondoltabb döntés előkészítés, valamint széles körű konszenzus szükséges. Így örültünk volna egy átgondolt hatástanulmánynak az előterjesztés kapcsán! Jelen anyagban a Szövetség vezetésében résztvevő valamint az elmúlt két hét konzultációiba általunk megkérdezett, és ez által bevont cserkészvezetők szempontjait gyűjtöttük össze. Reméljük az összeállítás előzetes tanulmányként rámutat arra, hogy milyen hatása lenne egy át nem gondolt szabályozás közgyűlés általi elfogadásának az MCSSZ életére nézve. A tervezet előkészítésének körülményei: 2013 derekán Viri csapatparancsnokként megbízott egy cserkészetet nem ismerő ügyvédet azzal, hogy miután elmondta neki elképzeléseit alkossa meg az MCSSZ új Alapszabályát. Az első anyag 2013 őszére készült el. A cserkész nyilvánosság felé kiküldött konzultációs kérdőívben az elképzeléseire igyekezett visszajelzést gyűjteni. Információt kaptunk arról, hogy Viri informálisan egyeztetett ugyanazzal a Fővárosi Ügyészégen dolgozó ügyésszel, akivel jelenleg az MCSSZ hivatalos úton kapcsolatban áll, valamint egy meg nem nevezett bíróval, hogy az bejegyezné-e az Általuk készített Alapszabályt. Az ügyész is ugyanazokat az aggályokat fogalmazta meg feléjük, melyek zömével ebben az anyagban is találkozhattok. Ennek mentén alakult ki az a tervezet, melynek elemzését elvégeztük. A tanulmány célja: Jelen elemzésben a tervezet jogi megoldásaira igyekszünk reflektálni, néhány csomóponti kérdést kiemelni. Az anyagban apróbb pontatlanságokra, részlet szabályokra jelen tanulmányban nem térünk ki. Célunk a megvalósíthatóság körüljárása, az alkotók felé lényegi pontokra e történő figyelemfelhívás. 1
I. Jogi és gazdasági kérdések 1. Cserkészek Szövetsége vagy Cserkészcsapatok Szövetsége Látni kell, hogy a Magyar Cserkészszövetség mai formájában a cserkészek mint tagok által alkotott egyesület, míg a tervezet egy speciális egyesületi formát javasol, ami nem más, mint a cserkészcsapatok szövetsége. Tagjait tehát nem az egyének, hanem azok csoportja, azaz a csapatok alkotják. Lényeges szempont, hogy a Szövetségnek, mint speciális egyesületnek természetes személy tagjai NEM lehetnek. (bár a tervezetben szerepel a pártoló tagság intézménye, ami látszólagos ellentmondás és ha el is fogadnánk, az nem járna valóságos tagsági jogosítványokkal) 2. Civil társaság, mint az alapszabály tervezet gerincét alkotó elképzelés: A tervezet a csapatokat egy új jogintézményként kívánja létrehozni, ez az ún. civil társaság. A civil társaság valójában egy Ptk-ban is nevesített szerződési forma [polgár jogi társaság] ld. bővebben: A polgári jogi társaság a 18 év feletti jogképes magánszemélyek társasági szerződésével jön létre, egy cél- jellemzően gazdasági célelérése érdekében, ehhez minimálisan 3 tag társulása szükséges. Így a csapatok elkülönült jogalanyok lesznek, az MCSSZ-hez való viszonyukat egy szerződésben rögzítik, melyet ők vagy az MCSSZ jogosult felmondani. Így a csapatok MCSSZ-hez való viszonya egy laza szálon biztosított, MCSSZ semmilyen eszközzel nem jogosult befolyásolni a csapatban folyó cserkészmunkát. Egyetlen eszköze az együttműködésre irányuló szerződés felmondása. A csapat ebben a felállásban nem az MCSSZ szervezeti egysége, hanem egy vele szerződésben álló elkülönült jogalany, és a szerződésben foglaltakon túli, vagy ott nem szövegszerűen leírt kérdésekben megnehezíti az együttműködést. 3. Tagság kérdésköre: A tagsági viszonyt illetően nem derül ki világosan a tervezetből annak pontos létrejötte, megszűnése. A 9. (1) bekezdése egyértelműen a cserkészkerület (a kerületi csapatparancsnoki gyűlés lásd. 18. (2) d) pont) nyilvántartásába vételéről beszél, miközben a 11. (4) bekezdése olyan eljárási szabályokat rögzít, mely szerint a kerületi elnökség (ráadásul nem a kerület vezető (tervezetben lásd legfőbb) szerve!) az Országos Tanácsnál kezdeményezi a csapat nyilvántartásba vételét, melyet aztán a Cserkészszövetség (meg nem nevezett szerve) vesz nyilvántartásba az utolsó mondat szerint. A 12. (3) bekezdésében az OT törli a csapatot a nyilvántartásból nem a kerület. Fontos megjegyezni, hogy a csapatok tagsága nem nyilvántartásba vétellel jön létre, hanem az együttműködési szerződés (a tervezet alapító levélnek hívja) a civil társulás és az MCSSZ képviselője általi aláírással. Fontos szempont, hogy a csapattag, amennyiben nem köt minden más taggal (mindenegyes új tag belépésekor teljesen új (!) ) társasági szerződést, sem a cserkészcsapathoz sem a Cserkészszövetséghez semmilyen módon nem kötődik jogilag! Nem lesz tehát tagja egy egyesületnek/szövetségnek, mint a jelenleg fennálló rendszerben. Kiskorúak esetében igen hátrányos, egyrészt a gyermekért vagy a fiatalért az MCSSZ minden mögöttes felelősségvállalás megszűnik (hazai és nemzetközi rendezvények, biztosító által biztosítás lehetősége stb..). Másrészt nevelési szempontból veti fel a kérdést, hogy egyáltalán megengedhető-e, hogy ez 2
cserkészként tevékenykedő gyermeknek semmi felé köze ne legyen az országos szinten tevékenykedő MCSSZ-hez. (Vajon mit szólna, ehhez a gyermekét cserkésznek adó szülő?) Körülményes lehet a csapatok civil társaságnak minősítésében a tagdíj mértékének kérdése is, hiszen ha a Szövetség tagjai (civil társaságok) egyforma mértékben kell fizessenek, messze eltérő terhet jelenthet majd a különböző csapatok számára attól függően, hogy nem nyilvántartott módon ténylegesen hány természetes személy adja össze a csapat tagdíját. Mindezek mellett kérdéses, hogy az MCsSz által nyújtott tagi szolgáltatásokat kinek is nyújtja: a civil társulásnak, a tagnak vagy a csapatnak? Kissé homályos szabályrendszert takar a tagság létrejöttével kapcsolatosan a 10. (6) és (7) bekezdései. A cserkészkerület az alapszabályban nem körülhatárolt kívánalmakat írhat elő egy-egy cserkészcsapat számára, melyek teljesítése feltétele a nyilvántartásba vételnek. Ez a különböző csapatok esetében más és más lehet, különös tekintettel a több cserkészkerületre. Ez az intézkedés ahhoz vezetne, hogy az ország különféle kerületeiben, eltérő szokásjog alapján jönnének létre cserkészcsapatok, mely hosszútávon az országos cserkészmunka szétszakadásához vezetne. 4. A cserkészcsapat, mint magánszemélyek társulása: A cserkészcsapat (civil társaság) létrejöttét alapesetben legalább három felnőtt korú természetes személy kezdeményez a tervezet 10. (1) bekezdése szerint. Ők lesznek az alapító személyek. Ugyanezen bekezdés utolsó mondata megengedi a jogi személyek alapítóként való fellépését, mely ellentétes a Civil Tv. 5/A (1) bekezdésével. [5/A. (1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság).] Hivatkozott törvényhely egyértelműen a természetes személyeknek teszi lehetővé, hogy civil társaságot alapítsanak. A Ptk. vonatkozó szakaszai (mint háttér jogszabály) ugyan bármely természetes vagy jogi személy tag számára lehetővé teszi, hogy polgári jogi szerződés alanya legyen, de a civil társaság 2014. március 15. napjával a Ptk.-ban nem szerepel és a Civil Tv. pedig egyértelműen természetes személy szerződő felekről beszél. A tervezet a csapattagságot a civil társaság szerződő feleként való megjelenéseként definiál. Magyarán azon felnőtt természetes személyek lehetnek a csapat tagjai, akik az említett szerződést aláírják. Fontos tényező, hogy minden egyes új tag belépésével valamennyi szerződésben lévő tagnak egyet kell értenie (!), és a civil társasági szerződést minden alkalommal mindenkinek (!) alá kell írnia. (Lényeges különbség ez az egyesülettel szemben, ahol belépési nyilatkozatot kell tegyen az új tag, melyet a szervezet valamely erre kijelölt szerve meghatározott eljárásrend szerint elfogad.) Minden új szerződő fél (csapattag) megjelenése tehát új szerződést, a régi felmondását, és új csapatalapítást, majd újbóli szerződéskötést von maga után (!), hiszen a civil társaság nem önálló jogi személy, hanem természetes személyek egymással kötött szerződéses viszonya, melyet közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására hoznak létre. Egy új személy csatlakozás esetén a szerződést át kell írni, ez tehát minden alkalommal újabb és újabb szerződéskötést jelent, melyet a kerület megvizsgál, jóváhagy és felterjeszt az Országos Tanács elé nyilvántartásba vétel céljából. 3
A szerződés létrejöttével tehát nem keletkezik egy új, önálló jogalany, minden szerződő fél (tagok) önállóan köteles tevékenységével hozzájárulni a közös cél eléréséhez. Megjegyzendő, hogy fentiek alapján a cserkészcsapat alapítói is minden alkalommal más és más személyek lesznek. Téves a tervezetben, az a feltételezés, hogy a három alapítónak többletjogai lennének a többiekhez képest. Ha egy civil társasághoz mások is csatlakoznak, akkor a szavazatok száma aszerint módosul. Amennyiben egy tag kilép a civil társulásból, akkor vele el kell számolni. Amíg ez meg nem történt, addig szünetel a csapat tevékenysége, tevékenységet hivatalosan nem végezhet. A civil társulásokat jellemző szerződéses forma tehát rendszeres és komoly adminisztrációt jelent abban az esetben, ha le akarjuk követni a cserkészeink ki illetve belépését a csapatba. Kézenfekvő megoldás lehetne az adminisztrációs teher csökkentésére ha marad a 3 alapító magánszemély és ők toboroznak gyerekeket, akik semmilyen hivatalos módon nem kapcsolódnak a cserkészethez. Ez két okból is problémás, a gyerekekkel foglalkozó vezetők felelőssége teljes körű lesz, mely számtalan kártérítési perre adhat okot. (a gyerekekkel való foglalkozást semmilyen átfogó szabályrendszer, keretrendszer nem segítheti, hiszen az MCSSZ nem jogosult beleavatkozni semmilyen módon tagjai autonómiájába). Valamint a felnőttek és a gyerekek és fiatalok világa véglegesen szétszakadna, hiszen a csapat alapítói és tagjai között semmilyen formális kapcsolat nem lenne. Így fennáll annak veszélye, hogy az egykori alapítók nem a tagokat, hanem önmagukat képviselik. Így félő, hogy cserkészetben komoly legitimációs deficit halmozódna fel. Fontos foglalkoznunk azzal, hogy a tervezet nem biztosít semmiféle helyet a csapatok fenntartóinak (akár nevesített támogatói szerep, a tagság nem lehetséges). A cserkészet terjesztése és helyi beágyazódása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy tud-e az alakuló vagy már működő csapat helyi intézményt (egyház, iskola, civil szervezet, önkormányzat) elkötelezni amellett, hogy erőforrásai biztosításával rendszeresen támogassa a cserkészmunkát. A fenntartó valószínűsíthetően a Magyar Cserkészszövetség egy szervezeti egységével, azaz csapatával szeretne megállapodást kötni, nem pedig néhány magánszemélyből álló civil társulással. A támogató számára ugyanis komoly kockázat, ha a helyi munka számára nem ellenőrizhető irányba tart és esetleg elveszíti cserkész mivoltát. A tervezet azt sugallja, hogy a csapat működési feltételeinek a biztosítás a 3 alapító kötelessége. Alapvetően ebben rejlik a civil társaság lényege. Felmerül a kérdés, valójában mit biztosít a három tag? Ad csapatotthont és képzett vezetőt? Vagy ad egy alapítólevelet? Mit értünk az 10 (5)-ben megnevezett működési feltételek alatt? 4
5. Civil társulás vagyona: A tag által hozzájárulásként adott el nem használható dolgok közös használatba, az elhasználható dolgok közös tulajdonba kerülnek. A közös tulajdonba került dolog tulajdoni hányadával a tag önállóan nem rendelkezhet. Civil társaság létrehozásakor ugyan nem kötelező, de a tagok fejenként egyenlő mértékben teljesíthetnek vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás tárgya lehet pénz, vagyoni értékkel rendelkező dolog, vagyoni értékű jog vagy bármilyen egyéb szolgáltatás, így különösen személyes munkavégzés (pl. önkéntes munka). A nem pénzben nyújtott hozzájárulásokat a tagok maguk értékelik, és ennek alapján megállapítják a hozzájárulások egymáshoz viszonyított arányát. A tervezet 10. (5) bekezdés egyértelműen rendelkezik arról, hogy a csapat (civil társaság) tagjai biztosítják a működéshez szükséges feltételeket, azaz a hozzájárulnak a társaság működéséhez. A civil társasági szerződés megszűnése után a tagok között elszámolásnak van helye. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja. Az elszámolás során a közös vagyont a tagok között hozzájárulásuk arányában kell felosztani. Ezen Ptk.- ban rögzített rendelkezések ellentmondanak a 10. (9) bekezdésében foglalt szabályokkal. Lényeges szempont a civil társaságban meglévő vagyon a tag(ok) kilépésekor keletkező elszámolási viszony előkerülésekor. Ha a civil társaság magánszemély tagjai részére kifizetést teljesít, akkor a munkáltatókra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (bérszámfejtés, magánszemélyben SZJA bevallási kötelezettség). Tehát alapvetően a magánszemélyek szereznek belőle jövedelmet. További fontos dolog, hogy ha valaki vagy valamely cég/társaság támogatja a csapatot (pl. felszerelésekkel, sátrakkal stb.), akkor magánszemélyek együttesét támogatja jogilag, az ő közös tulajdonukba kerülnek a dolgok. Megszűnéskor a hozzájárulásuk mértékében kell elszámolniuk egymással. A társaságnak lehet jövedelme, abból kifizetést teljesíthet, illetve lehet vagyona is, márpedig ezekhez alapvetően kapcsolódnia kell valamilyen nyilvántartási kötelezettségnek. NAV bejelentkezés szükséges a társaságok esetében. Adószámot csak akkor kell kérnie, ha terméket kíván értékesíteni vagy szolgáltatást kíván nyújtani. Ebből látható, hogy olyan elszámolási viszonyrendszer jönne létre, melyben a civil társaság tagja saját vagyonával folyna bele az együttműködésbe. Annak hasznait szedheti, így saját vagyona is gyarapodhat; ugyanakkor korlátlanul felel saját vagyonával minden olyan kötelezettségért, kárért, amit a civil társulás tagjai okoztak. (egyetemleges felelősség) Kérdéses, hogy érdemes-e egy ilyen viszonyrendszerbe belekényszeríteni tagokat? Érdemes-e vitákra, személyes konfliktusokra módot adó rendszert kódolni a cserkészetbe és az ifjúságnevelő munka helyett elszámolási képleteket létrehozni? 5
Problémát vet fel az, hogy az MCSSZ által csapatok számára esetlegesen átadott vagyontárgyak (ingatlanok, eszközök) sorsa, Mivel a csapat magánszemélyek vagyonközösségeként értelmezhető annak tulajdonába nem állami vagy uniós forrásból származó vagyontárgyat az MCSSZ. (ez ellenkezik a támogatási szabályokkal). Ha ezt megtehetné, akkor is felmerül a kérdés, hogy a magán személyek vagyonára épülő civil társaság mennyire képes az MCSSZ által átadott vagyontárgyat úgy hasznosítani, hogy ez végül ne a magánszemélyek tulajdona legyen. Mivel a civil társaság intézménye nem tudja elkülöníteni a közös vagyont a magánszemélyek vagyonától, ezért ennek alkalmazása vagyonkezelési oldalról komoly kockázati tényező. (megnyitja az utat mindenfelé vagyon kimentésének) 6. Forrásteremtés, forrásbevonás a civil társaságban: A 10. (3) bekezdése ugyan utal arra, hogy a civil társaság (cserkészcsapat) nem gazdasági érdekű közös célra jön létre, de látni kell, hogy a Civil Tv. 5/A. (4) bekezdése alapján ennél lényegesen többről van szó: A civil társaság gazdaságivállalkozási tevékenységet nem végezhet szemben az egyesülettel, mely ugyan nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. [Ptk. 3:63 (2)-(3)] Így a létrejövő civil társulás semmiféle helyi gazdasági, munkára épülő forrásteremtési tevékenységet nem végezhet. (értsd: bevételszerző tevékenység) Fontos kiemelni, hogy a civil társulás nem pályázhat, társaságoktól kapott adomány után adóigazolást nem állíthat ki. Így egyetlen módja a forrásszerzésnek magánszemélyektől illetve azon cégektől gyűjtött támogatás, akik nem kívánnak adójóváírást igénybe venni. Így egy csapat mögött álló alapítvány vagy egyesület sokkal nagyobb forrásbevonási potenciállal bír. Ezért is jött létre több helyen cserkészcsapatot fenntartó egyesület vagy alapítvány. 7. Csapatok képviselete: A csapatparancsnoki gyűlések melynek a parancsnokokon kívül az akár nagyobb létszámú helyettesek is tagjai a tervezet szerint több száz főből állnak. A korábbi gyakorlat bizonyította, hogy életképtelen az ilyen nagy létszámú (500-800 fő) legfőbb szerv. A legtöbb esetben határozatképtelen ülések várhatók. Valamint így a csapatparancsnoki gyűléseket kétszer ismételnénk, egyszer kerületi közgyűlés formájában, másszor ugyanabban az összetételben egy nagy létszámú csapatparancsnoki gyűlés formájában. Az Országos Közgyűlésen a törvény által megállapított témákról szavazunk az egyéb indítványok mellett (közhasznúsági beszámoló, tisztségviselői beszámolók, költségvetés stb..), itt inkább jól felkészült küldöttek tudják ellátni a képviseletet. A felvetésnek abban igaza van, hogy a közgyűlés mellett érdemes Országos Csapatparancsnoki Gyűlést is tartani. (de ez mozgalmi és nem alapszabályi kérdés) 6
II. Mozgalmi, nevelési kérdések, észrevételek Általános, összefoglaló meglátások 1. Fontos megjegyezni, hogy a 3., a 4. és az 5., amelyekben a cserkészmozgalom meghatározása, küldetése és célja van megfogalmazva, jelentősen eltér a ma érvényes alapszabályban megfogalmazottaktól. A jelenlegi érvényben lévő fogalmak több éves munka során fogalmazódtak meg, a cserkészmozgalom tagjainak széleskörű bevonásával kerültek kialakításra, melyeket a közgyűlés fogadott el. Nem szabad elmenni a mozgalom alapjait jelentő meghatározások fontossága mellett. A szakmai érvek mellett a demokratikus működésünket is sértené, ha egy ilyen erős legitimációval bíró szövegrészeket (vö. 2004-2005-ös átfogó stratégiai tervezésben kialakult szövegrészek, konferenciáinkon és közzétett kiadványainkon egyeztetett eredmények) cserélnénk le olyanra, amely még csak vitára sem volt bocsátva a tagság körében. A nevelésről szóló tartalmi vitákat nem egy Alapszabályterv kapcsán érdemes megnyitni, hanem erről másként kell beszélni. Célszerű a meghatározásokat az EINK-hez illeszteni, melynek csiszolása 10 éve folyik. És tartózkodni az olyan egyoldalú és forrását tekintve nem ellenőrzött meghatározásoktól, mint pl. a cserkészet nem vallásos alapokon nyugvó (mert pl. a mai magyar társadalom is vallásos alapokon nyugszik), hanem >vallásos<, azaz tagjaitól megköveteli a tevékeny jelenlétet a vallásos közösségében. 2. Az alapszabály-tervezet leglényegesebb különbsége a mai működésünkhöz képest a csapatok és a szövetség viszonyában rejlik. Ez nem csak egy szabályozási kérdés, hanem a szövetség szerepét alapjaiban változtatná meg. Bár erős érzelmi szálakat mozgat meg minden vezetőben, amikor kijelenti, hogy a cserkészmunka legmagasabb szintje az őrsökben és a csapatokban rejlik. Azonban nem hiába jött létre minden országban szövetség, amely a mozgalmi munka hátterét jelenti. Ha csak Bi-Pi horizontját elolvassuk, megérezhetjük, hogyan vált már a kezdetekkor szükségessé a csapatok, a rajok és az őrsök, és elsősorban azok vezetőinek támogatása és, mondjuk ki ellenőrzése. Pont Bi-Pi ír arról, hogy bár a vezetők elolvassák a könyvét, mégis sokszor nem helyesen értelmezik azt és saját céljaikkal vegyítve kisebb vagy nagyobb mértékben eltérnek a cserkészet helyes útjától. Tisztában vagyunk vele, hogy a cserkészet működésének sikere nem egy atyáskodó hozzáállásban van, hanem abban hogy a háttér ország tudja-e minél többféle eszközzel támogatni a helyi nevelő munkát és egy olyan együttműködési rendszert fenntartani, ami érzelmi elköteleződést is hoz a tagok számára! Emiatt jött létre a mozgalom a csapatok feletti szintjei(kerületi és országos szint) a Cserkészszövetség. Ezt a szerepet ma inkább minőségbiztosításként és közös gondolati és együttműködési keretrendszerként határoznánk meg. A szervezet feladata a nevelési program és a vezetőképzés hatékonyságának fenntartása azok folyamatos felülvizsgálata és fejlesztése által, valamint a nevelési és vezetőképzési program megvalósításának segítése és ellenőrzése. 7
Az ASZ tervezet pont ezektől a szerepektől fosztaná meg a szövetséget. A tervezet állítása, miszerint a mozgalmi munka javarészt a csapatokban, azon belül is az őrsökben zajlik, de ez nem ad arra jogalapot, hogy megfosszuk a külső kontroll lehetőségétől. Egyszerűen megfogalmazva mostantól a cserkészek nem tagjai a szövetségnek, hanem egy civil társaság tagjai, amit a szövetséggel való szerződés keretében vagy elismer cserkészcsapatnak, vagy sem. Bár a tervezet ad lehetőséget a csapaton belüli munkába való beleszólásra, ehhez semmilyen garanciális elemet nem rendel. Vagyis a csapatot alapító min. 3 ember és az általa kinevezett csapatparancsnok azt csinálhat a csapatban, amit csak akar. Arra a szövetségnek és ami ugyanolyan fontos a csapat vezetőinek, akik nem alapítók semmilyen ráhatásuk nincs. A tervezet szerint a szövetség annyit tehet, hogy törli a csapatok sorából a civil társaságot, ami olyan, mintha a magyar jog csak a halálbüntetést ismerné, ami a büntetlenség után egyetlen lépcsőfokot jelentené. Ezután a megsértődött csapatok egy része valószínűsíthetően kalóz cserkészmunkát végezne. A hazai cserkészmunka minősége finoman szólva sem egyenletes. A következő években a csapatok munkájának minőségi fejlesztése (pedagógiai fejlesztők hálózata, megjelenő kiadványok, módszertani segédletek,) valamint a vezetőképzés egységesítése fontos feladat. Úgy látjuk, hogy a széttartás helyett fókuszálni kellene figyelmet: a Szövetségen belül javítani kell az együttműködéseket; a párbeszédet a csapatok között, csapatok és kerület között, csapatok, kerületek és az országos szint között. Az egységben több erő van, mint a kétségben! A magyar cserkészet megerősödést jobban támogatják az egyeztetett akciók. A csapatok helyi sikeréhez egy erős szövetség éppúgy hozzájárul, mint egy felkészült vezetőkből álló, jó közösség. A helyi különbözőségek, különféle megközelítések, egységbe futva tudják egymás igazán erősíteni! 10. (4) bekezdéséhez: szerint a cserkészcsapatok alapítására vonatkozó feltételek eltérnének egymástól, hisz a kerület szabja feltételeket. Ez megoldás nem a kétsebességes cserkészetet, hanem a teljes differenciálást okozhat a későbbiekben. Elvesztjük az egységünket, mert északon ez már csapat. Délen még nem járult hozzá a kerület Ilyesfajta szabályozási elképzelések hosszú távon a szövetségünk szétszakadásához vezetnek. 3. Ugyanilyen fontos, és a csapaton és szövetségen belüli demokrácia szempontjából óriási visszalépést jelentene, hogy a csapat vezetőségének semmilyen beleszólása nem lenne a csapatparancsnok személyébe, leváltani meg egyáltalán nem tudná. Mindössze a kilépésükkel és új csapat alapításával tudnának egy elmérgesedett helyzetet megoldani, ami valljuk be, nem életszerű megoldási lehetőség és nem is a konszenzuskeresés irányába mutat. 4. Az ASZ tervezet a csapatparancsnokokat kiskirályokká tennék, akiknek személyiségükön és egyéni hozzáállásukon múlna, hogy együttműködnek-e a szövetséggel vagy sem, szolgáltatnak-e bármilyen információval vagy sem. Ha éppen úgy gondolják, örökös parancsnokként ott tarthatják magukat egy csapat élén, megfojtva azt, amire láttunk már sajnos több példát is az elmúlt 20 évben. A szövetség pedig így semmilyen minőségbiztosítási tevékenységet nem tudna ellátni a nevelési program megvalósítása során. Csak eltűrni tudná, hogy egyes csapatokban mi folyik. 8
A cserkész szövetség egy laza hálózattá válna, a mindenkori kerületi és országos vezetőinek így semmiféle ráhatása nem lenne a nevelő munkára és a csapat parancsnokának személyére. Példának okáért, ha a csapat parancsnoka, akit a civil társulás kért fel a képviseletre, a táborait kempingekben tartja, és ott minden este hangos bulizás és ivászat folyik, akkor nem tehetünk semmit, mindössze szólhatunk és kizárhatjuk Ezen felül a civil társaság tevékenységébe bárkit bevonhat, azaz mindenfajta vezetői képzettség olyan légtelenné válhat, egy olyan nevelő szervezetben amelynek egyik legfontosabb értéke éppen a vezetőképzési és megbízatási rendszere. 5. A nevelő munka okán nagyon fontos, hogy az alapító által elvárt felépítés és forma [tartalom és a forma egysége], amit a maga által kigondolt módszerekhez ő maga igazított, megjelenjenek kötelező és elvárt elemként a rendszerben (őrs, raj)! 6. A csapatparancsnokok adminisztratív terheit kettő elemmel csökkenti, amit nem látszik jelentősnek, ugyanakkor a civil társasági forma állandó változása folytán nagyon megnöveli, mind a csapatok, mind a kerületek oldalán. Eztán is szükséges lesz valamiféle éves jelentés leadása, a civil társaság tagjairól nyilvántartás vezetése és az együttműködési szerződés folyamatos karbantartása. Így az adminisztratív teher lényegében változatlan marad, a jogi kockázat ezzel szemben aránytalanul nő. 7. Végül egy fontos érzelmi szempont is a jelenlegi tagsághoz: A cserkészek ezentúl nem lennének a Magyar Cserkészszövetség tagjai. Márpedig ez a tagság Mindannyiunknak sokat jelent! A cserkészet és a cserkészmozgalom szerződések rendszerévé vállna, emberek közössége helyett! A cserkészet ereje az együttműködésben, a közösségekben volt és van. A Szövetség egy önkéntes társulás a közös ügyekben való együttműködésre, és nem egy ránk kényszerített rossz. Ha mozgalom maradnánk, nem kellene szövetség! 9
III. következtetések Az elkészített ASZ tervezet a jelenlegi természetes személyekre épülő tagság helyett olyan kiforratlan jogintézményre [civil társulás] kívánja átállítani a Cserkészszövetség működését, melynek nincs komoly joggyakorlata és a napi működés szempontjából számos kockázati tényezővel bír. (A civil társaság 2011 óta létező jogintézmény, a 2014 március 15-én hatályba lépő új Ptk. is új szabályokat hoz be a civil társaság mögöttes joganyagként szolgáló polgárjogi társulásra nézve.) A Civil törvény is módosul 2014. március 15-én, 2014-ben több kiigazítás is várható. Egy ifjúsági nevelő szervezetben alapvető kérdés, hogy kik legyenek annak tagjai. Nem szerencsés azt egy Alapszabály tervezet vitájává leszűkíteni. Egy ilyen koncepcionális váltás alapos előkészítést, társadalmi partnerekkel, szülőkkel való konzultációt feltételez. Ilyen horderejű kérdéseket komolyabban megalapozott, szélesebb körű és legitim folyamatban érdemes megvitatni. A jelen tervezet kapcsán lefolytatott kérdőívezés és néhány informális találkozó semmiképpen nem nevezhető ilyennek. A magyar cserkészet jövője és sikere szempontjából jelen tervezet semmi hozzáadott értéket nem tesz hozzá a jelenlegi tagi alapon álló szabályozáshoz. Nem ad választ azokra a stratégiai kérdésekre, hogy Miként támogatható hatékonyabban a helyi nevelő munka? - Milyen társadalmi célokat és abból közfeladatokat vállaljon fel a cserkészet a mai Magyarországon? - Hogyan biztosítható a cserkészet beágyazása a helyi közösségi életbe, közéletbe? utószó Az MCSSZ következő időszakában komoly stratégiai kérdéseket kell megvitatni a tagsággal. 2004-ben elindult stratégiai tervező folyamat óta eltelt 10 év. Akkor sok nevelési és szervezeti kérdést sikerült feldolgozni sok aktív vezető bevonásával. 2014-ben érdemes újra leülni és párbeszédet kezdeményezni a cserkészet küldetéséről, társadalmi szerepéről, a helyi szinten dolgozó csapatok igényeiről. 2011 óta komoly lehetőségeket kaptunk, hogy kiterjesszük a cserkészmunkát, elvigyük a cserkészetet az ország eddig üres szegleteibe is! A forrásbevonás után, most a párbeszédnek van helye, szükséges egyeztetni az órákat, hogy jól értsük egymást és ugyanarról beszéljünk, amikor a cserkészet jövőjéről gondolkodunk. Az Országos Elnökség 2013 novemberében elkezdte ennek a folyamatnak az előkészítését. Elkészült egy átfogó helyzetfelmérés és tervezzük egy éves átfogó konzultációs folyamat elindítását is 2014 májusában. Köszönjük, a tervezet készítőinek hogy kezdeményezésükkel hozzájárultak a közös gondolkodáshoz! 10