BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE 2016 2020.
Tartalomjegyzék I. Bevezető II. Jogszabályi környezet a sportkoncepció alapelvei III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata 3. Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportstratégia IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek V. Önkormányzati sportigazgatás VI. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása 1. Gyermek- és ifjúsági sport: óvodai sport iskolai testnevelés iskolai úszásoktatás diáksport utánpótlás-nevelés sportiskolai rendszer 2. Versenysport, élsport 3. Szabadidősport (lakossági sport) rekreáció 4. Sportrendezvények 5. Sportlétesítmények 6. További területek: Fogyatékkal élők sportja Sportegészségügy Nemzetközi sportkapcsolatok Sportturizmus Elismerések, kitüntetések Sportszakmai Tanácsadó Testület VII. KIEMELT ÖNKORMÁNYZAT FELADATOK CSELEKVÉSI TERV VIII. Önkormányzati sporttámogatási rendszer 1. Alapvető értékek, meghatározások 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei 4. A finanszírozás alapelvei prioritások az önkormányzati támogatásban 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói 6. Gyermek- és ifjúsági sport: diáksport 7. Versenysport, élsport kiemelt sportszervezetek nem kiemelt sportszervezetek csapatsport egyesületek kimagasló eredmény elérésének támogatása 8. Szabadidősport (lakossági sport) rekreáció 9. Sportrendezvények 10. Tartalékalap 11. Sportlétesítmények IX. Mellékletek 1. Értelmező rendelkezések 2. Önkormányzatai tulajdonú sportlétesítmények (2015.) 3. Oktatási intézmények tornatermei, sportudvarai (2015-ös felmérés) 2
I. Bevezető A sportkoncepció szükségessége 1. A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csupán hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat előrelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket az Önkormányzatnak kiszámítható szerepet kell vállalnia a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996-tól folyamatosan rendelkezik sportkoncepcióval, illetve ahhoz kapcsolódóan sporttámogatási rendszerrel. A cél valamennyi koncepció elkészítésekor ugyanaz volt, mint ami ma is: a következő évekre meghatározni a legfontosabb tennivalókat, megjelölni a sportágazat kötelező és önként vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást adni a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól, mértékéről. 2. A sportkoncepció szükségességét támasztja alá az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a polgárok felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3. Napjainkban is jól érzékelhetőek a gazdasági, jogi és társadalmi változások. A rendszerváltást követően az állam egyre csökkenő szerepet vállalt a sport területén. Bátran kijelenthető: ha a települési önkormányzatok nem vállalták volna fel ebben az időszakban a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Ez a megállapítás Békéscsabára is igaz! Miután 2010-ben a sport stratégiai ágazattá vált, soha nem látott lehetőségek nyíltak a sport szereplői előtt. Az előrelépés természetesen térségünkben, s persze Békéscsabán is tetten érhető. Ugyanakkor szembesülnünk kell(ett) a ténnyel: a tőkeerős cégek (azaz a kevés szponzor, avagy támogató) hiánya nálunk továbbra is problémát jelent. A kialakult jogi környezetben mindemellett elsősorban a társasági adóból (TAO) olyan többletbevételekre tehet szert a sportágazat, amely az Önkormányzat számára nemhogy többlet terhet, ellenben a sportinfrastruktúra fejlesztésével nagyfokú vagyongyarapodással, a sportegyesületek számára pedig komoly szakmai előrelépéssel jár(hat). A lehetőségekkel most lehetne/kellene élni! Az Önkormányzat a TAO rendszer bevezetését követően sem lépett vissza az úgynevezett látvány-csapatsportágak támogatása terén, hiszen fejlődés csak úgy érhető el, amennyiben kiegészítő bevételek kerülnek a klubokhoz, nem pedig egymást váltják ki a források. Az Önkormányzat folyamatosan ezt az elvet tartja szem előtt a támogatási rendszer kialakítása során. 3
4. Egy 2014-es felmérés alapján a békéscsabai Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 55 60 százalékát biztosította! (Ugyanez a szám 2010- ben 65 % volt.) Ezek az adatok egyben azt is jelentik, hogy az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, illetve drasztikus módon történő csökkentése esetén a helyi sportélet rendkívüli károkat szenvedne, egyes területe összeomlana. 5. Az Önkormányzat sportpolitikai elvei az elmúlt időszakban alapvetően helyesen határozták meg a célkitűzéseket. Ennek lényege, hogy a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetőségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fő hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. 6. A 2011. évben elfogadott városi sportkoncepció hatálya 2015. december 31-ével lejárt. Szükségszerű egy új dokumentum elfogadása, közgyűlési jóváhagyása az alábbiak figyelembe vételével: Békéscsaba Megyei Jogú Város életében bekövetkezett folyamatos fejlődések; további (elsősorban infrastrukturális) fejlesztési lehetőségek és szükségszerűségek; az esztendők óta tapasztalható kimagasló sporteredmények; az oktatási rendszerben történt változások; a mindennapos testnevelés bevezetése; egyes sportágak előretörése, más (korábbi tradicionális) sportágak szerényebb eredményei; az állami sportfinanszírozás változásai (TAO-támogatások, sportágfejlesztési támogatások, a MOB új forráselosztási rendszere); a sportpolitika és sportdiplomácia megnövekedett szerepe; a lakossági igények változásai. II. Jogszabályi környezet a sportkoncepció alapelvei 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a városi sportkoncepció és sporttámogatási rendszer megalkotása során összhangban az Európai Sport Chartával, az Európai Unió Fehér Könyvével, a Nemzeti Sportstratégiával, valamint a város ágazati koncepcióival alapdokumentumként az alábbi jogszabályokat veszi figyelembe: Magyarország Alaptörvényét; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt; a sportról szóló 2004. évi I. törvényt; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. évi törvényt; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt; Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének sportról szóló 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendeletét; Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendeletét; az uniós normákat. 4
2. A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, az egyetemes és nemzeti kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségeihez. 3. Az Alkotmány kimondja: az egyén testi és lelki egészség jogának érvényesülését a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával és a környezetvédelem biztosításával segíti elő. 4. A sportról szóló 2004. évi I. törvény kimondja: Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg. 5. A testi nevelésnek mint pozitív társadalomformáló eszköznek megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciója: az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; a nemzeti öntudat erősítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; kulcsszerepet vállal a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája; fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentős hatása van a városmarketing területén. 6. A testnevelés és a sport részterületei az óvodai mozgásfejlesztéstől ( óvodai testneveléstől ) a hivatásos sportig egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére: 5
a fejlett óvodai mozgásfejlesztés, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek; a tudatos utánpótlás-nevelés a sporttehetség gondozásával válik a versenysport alapjává; a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportja a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze; a verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő, valójában a sportkultúra húzó ágazata, ösztönző minta, motiváció a rendszeres testedzéshez és teljesítményfokozáshoz. 7. A sportolási lehetőségek alapfeltétele a megfelelő szintű és számú létesítmény, infrastruktúra megléte. 8. Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi sajátja. 9. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek. 10. Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékében előre ismertnek kell lennie. Felosztásánál törekedni kell az objektivitásra. 11. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 12. A sport támogatásában mint közfeladatban az Önkormányzat szerepe hosszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. 13. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen. III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása III. 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény az alábbiak szerint határozza meg: 55. (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket. (3) A megyei és a fővárosi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: 6
a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén adottságainak megfelelően ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. / 49. A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában. / (5) A helyi önkormányzatok figyelemmel a 49. d) pontjában foglaltakra is a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. III. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata Az Európai Unió lakosságának körülbelül 60 %-a rendszeresen részt vesz valamiféle sporttevékenységben. Az EU területén mintegy 700.000 sportklub működik. A sport a gazdaság egyik nagy és dinamikusan növekvő ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Az Európai Unió sokáig meglehetősen merev álláspontot fogalmazott meg a sporttal, a sporttevékenység támogatásával kapcsolatosan. Az igazi áttörést a sportról szóló 2007. évi Fehér Könyv, valamint a hozzá csatolt, Pierre de Coubertinről elnevezett cselekvési terv hozta, hiszen ezen dokumentumoknak köszönhetően nagymértékben fokozódott a sporttal kapcsolatos uniós együttműködés és párbeszéd. A sport tehát viszonylag új uniós tevékenységi terület. A Lisszaboni Szerződés 2009-ben nagyobb uniós részvételt tett lehetővé ezen a területen: lefektette az EU első sportpolitikájának alapjait. 2011-ben pedig újabb jelentős lépésként az Európai Unió Tanácsa elfogadta a sportra vonatkozó uniós munkatervet (2011 2014). E gyors előrehaladásban elévülhetetlen érdemei vannak a magyar szerepvállalásnak. Mindezek következtében a testmozgás és a sport az Unió több szakpolitikája révén (oktatásés ifjúságpolitika, egészségügy, társadalmi befogadás és regionális politika) már részesülhetett anyagi támogatásban, ám 2014-re elkészült az első olyan uniós program Erasmus+program (2014 2020), amely kifejezetten a sport finanszírozását célozza. 7
Az Unió támogatható tevékenységei a sport területén: együttműködések, partnerségek; non-profit európai sportesemények. Az Erasmus+ ezeken túl azokat a tevékenységeket is támogatja, amelyek tények, adatok rendelkezésre bocsátásával megerősítik a szakpolitikai döntéshozatalt (tanulmányok, adat- és információgyűjtés, felmérések stb.), valamint ösztönzik az európai érintett szereplőkkel folytatott párbeszédet (uniós sportfórum, uniós elnökségi események, konferenciák, találkozók, szemináriumok stb.). Ezeket a tevékenységeket az Európai Bizottság közvetlenül, vagy a Végrehajtó Ügynökség közreműködésével támogatja. Az Erasmus+ program konkrét célkitűzései a sport terén a következők: a sport integritását fenyegető, határokon átnyúló veszélyek, például a dopping, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és az erőszak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció minden formájának kezelése; a jó kormányzás ösztönzése és támogatása a sportban, valamint a sportolók kettős karrierjének támogatása; a sport területén végzett önkéntes tevékenységek ösztönzése; a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás fontosságának tudatosítása a sportban való fokozott részvétel és mindenki számára egyenlő hozzáférési lehetőség biztosítása révén. Az Erasmus+ programról szóló rendeletnek megfelelően az alulról szerveződő sport kerül a középpontba. A sport területén végrehajtott tevékenységek várt hatása a sport európai dimenziójának megerősítése a sporthoz kapcsolódó különböző uniós szintű témákra vonatkozó tapasztalatok és ismeretek megszerzése, megosztása és terjesztése révén. Az Erasmus+ program keretében olyan sportprojektek támogathatók, amelyek növelik a sportban, a testmozgásban és az önkéntességben való részvételt. Hatására o a programországokban nő a sporttal kapcsolatos tudatosság és ismeretek szintje; o növekszik a sport társadalmi befogadást, esélyegyenlőséget és az egészségvédő testmozgást támogató szerepére vonatkozó tudatosság szintje; o megerősödik az együttműködés a sport és a testmozgás terén tevékeny intézmények és szervezetek között; o erősödik a programországok sportszervezetei és egyéb releváns szervezetei közötti hálózatépítés; o erősödik a bevált gyakorlatok megosztása; o megvalósuljon, majd pedig hagyományossá váljon az Európai Sporthét elnevezésű program. III. 3. Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportstratégia A 2011 decemberében módosított Sporttörvény átrendezte a magyar sport irányító rendszerét. Az addigi öt (Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Paralimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mint 8
állami feladatot ellátó civil szervezet vette át az irányító szerepet. A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő e törvényben meghatározott országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB céljai, feladatai: az Olimpiai Mozgalom és az egyetemes magyar sport fejlesztése, előmozdítása és védelme az Olimpiai Chartával és a magyar törvényekkel összhangban, különösen a fiatalok körében; a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedékek fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás elsajátításához, elősegítve ezzel egy békés, jobb világ és egészséges társadalom megteremtését, a kölcsönös tisztelet, szolidaritás és a becsületes játék szellemében; ösztönözni a versenysport, a nem olimpiai sportágak, az utánpótlás-nevelés, a diák- és hallgatói sport, a szabadidősport, valamint a fogyatékkal élők sportjának fejlesztését; elősegíteni az állami sportirányítással, országos sportági szakszövetségekkel, országos sportági szövetségekkel, sportszervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve a sportolók Olimpiai Játékokra és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre való felkészülését és azokon való részvételét. A feladatokból fakadóan immár nem csupán az olimpiai sportágak, illetve az olimpia jelenti az egyetlen célkitűzést, hanem a fő cél az, hogy a MOB a hétköznapi emberek felé szimpatikusan, a sportpolitika felé kiszámíthatóan, a Magyar Kormányzat célkitűzéseivel azonosulva, eredményesen irányítsa a sportéletet. Működését a Sporttörvény szabályozza, ugyanakkor működéséhez alapot biztosít a 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégia, valamint a MOB alapszabálya. A MOB kompetenciájába került, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A törvény felsorolja a sportcélú állami támogatásban részesíthető szervezetek körét. A működési alaptámogatás egy pontértéktáblázat alapján állapítható meg. Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással történhet. Állami sportcélú támogatást csak olyan szövetségek kaphatnak, amelyek többek között rendelkeznek stratégiai fejlesztési koncepcióval, teljesítik a doppingellenes feladataikat, és eleget tesznek a jogszabályban meghatározott képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeinek. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyűlési határozatot 2007-ben fogadta el a Parlament ötpárti konszenzussal. A sportstratégia preambuluma a következőképpen fogalmaz: Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészség állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához A Nemzeti Sportstratégia strukturált formában vázolja fel a magyar sport fejlesztési irányait és területeit 2007-2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Főbb pontjai a következők: Sport és életminőség paradigmaváltás. Helyzetértékelés. Jövőkép és célrendszer. A megvalósítás koncepciója, a fejlesztés irányai. A sport és a környezetvédelem kapcsolata. Sajnos a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítására eddig szinte alig került sor. Ennek legfőbb oka valószínűsíthetően a forráshiány volt. 9
A Sportstratégia egyik legjelentősebb gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalompár összekapcsolása volt. A MOB új szerepében megtestesíti ezt az eszményt, hiszen mint a magyar sport Parlamentje helyet ad és képviseli a sport szinte minden területét és szintjét. 2010 óta tehát még hangsúlyosabbá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás felé történtek változások. A módosított sporttörvény és az új sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal változásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást. A MOB szerepének megnövekedéséhez természetesen az Önkormányzatnak is alkalmazkodnia szükséges. A sportdiplomácia és a lobbizás szerepe felértékelődött mind a Magyar Olimpiai Bizottságot, mind az alá rendelt szakszövetségeket illetően. A folyamatos kapcsolattartás és a helyi érdekek képviselete létfontosságú. IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az Önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. 1. Az Önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet. 2. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel. 3. Az Önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól, pályázati kiírásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, újak építésére. Mindezek érdekében az Önkormányzatnak a pályázatra jogosult sportegyesületek bevonásával és koordinálásával aktív és domináns szerepet kell vállalnia a társasági adó felhasználásával megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekben. 4. A sporttevékenység részterületei között az Önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot, valamint a szabadidősportot kell állítani. a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet. Elsődleges cél nem lehet más, mint a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, biztosítása, s ezzel párhuzamosan a diáksportélet felpezsdítése, a rendszeres, állandó diáksport-rendezvények szervezése. Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és 10
javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő)sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő és népszerű programok szervezésével, támogatásával, illetve létesítmények biztosításával történhet meg egyre inkább élve a térség adta lehetőségekkel is (Körösök közelsége, kerékpárutak, bányatavak, stb.). Célunk az lehet, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, és ezáltal javítsuk a békéscsabai polgárok életminőségét, javulást érjünk el a népegészség terén; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és általában a csabaiak produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához. b.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. c.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés során valósul meg. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelőtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-nevelő munka folyik. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek és megfelelő körülmények között, versenyezzen hétről hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. d.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az óvodai sport, az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlásnevelés) és a szabadidősport számára. Tényként kell kezelnünk, hogy az olimpiai részvétel, az Olimpiai Játékokon való szereplés ma már rendkívüli jelentőséggel bír. A célunk az lehet, hogy az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelő támogatásával segítsük azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük alapján a legnagyobb, legjelentősebb sporteseményeken is ott lehetnek, városunkat magas szinten képviselhetik. A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteinket illetően a megfogalmazott középtávú cél az lehet, hogy a Békéscsabai Előre NKSE a világ egyik legerősebb bajnokságában megtartsa az élvonalbeli szintet, majd (elsősorban a helyi utánpótlásra és szakemberekre építve) újra kilépjen a nemzetközi porondra; a Békéscsaba 1912 Előre labdarúgói visszahódítsák a nézőket, s stabilizálják helyüket az élvonalban; 11
a Békéscsabai Röplabda SE pedig továbbra is meghatározó szerepet töltsön be a magyar bajnokságban, emellett nemzetközi szinten is jegyzett csapat legyen.. 5. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetőségeinek és a sport idegenforgalmának bővítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentős érdeklődésre számot tartó országos és nemzetközi sporteseményeknek ad otthont. 6. A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének ( városimázs ) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sportturizmus lehetőségeinek kiaknázása: minél több országos és nemzetközi mérkőzés, verseny szervezése, lebonyolítása, edzőtáboroztatási lehetőségek biztosítása, aktív turizmus fejlesztése, a sporttörténeti gyűjtemény ismételt létrehozása, fenntartása, a Békéscsabára látogató turisták sportolási lehetőségeinek biztosítása, stb. 7. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására. 8. A sportdiplomácia ma már rendkívüli fontossággal bír a pályázati lehetőségek, támogatások, kapcsolatépítések terén. Ennek javítása a fejlődés érdekében de a város sportágazatának szinten tartásához is elengedhetetlen. 9. Városunk sportéletének működése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése; szakszövetség helyi szervei működésének segítése; együttműködés az éves versenynaptár, szabadidősport-naptár összeállításában; közreműködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben. 10. A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az Önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást. 11. A társadalmi összetartozás, szolidaritás erősítése, hogy valamennyi békéscsabai polgár a következő időszak nyertesének érezhesse magát. V. Önkormányzati sportigazgatás Az Önkormányzat számára a sporttörvényben előírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintű koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztálya látja el. Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása. A szakterületre vonatkozó jogszabályokban a fenntartóhoz és a jegyzőhöz delegált államigazgatási hatósági feladatok előkészítésében, végrehajtásában való részvétel. Sportfejlesztési és sporttámogatási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása. 12
Közreműködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése. Sportlétesítmények működésének szakmai felügyelete. Javaslattétel a használatra, illetve felújításokra, fejlesztésekre vonatkozóan. A Békéscsaba Sportjáért kitüntetés gondozása. Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel. Közreműködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében. Az éves eseménynaptárak (diáksport-, szabadidősport-, versenysportnaptár) összeállításának koordinálása. Az önkormányzati támogatások célirányos és jogszerű felhasználásának ellenőrzése. Közreműködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (óvodai sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidősport feltételeinek biztosításában. Közreműködés az olimpiai utánpótlás műhelyek segítésében. Közreműködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében. Sportrendezvények szervezése (diák- és szabadidősport programok, nemzetközi és hazai viadalok). Közreműködés a sportszervezetek által szervezett nagyobb hazai és nemzetközi események szervezésében. A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése. A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, kistérségi, megyei, regionális, országos sportszervezetekkel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel, az önkormányzati fenntartású intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása az őket érintő pályázatokra. A város sporttörténelmi hagyományainak, értékeinek megóvásának, életben tartásának segítése. A mozgásgazdag, egészséges életmód népszerűsítése. VI. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása VI. 1. Gyermek- és ifjúsági sport VI. 1. 1. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás. Sajnos Magyarországon nem éppen ieális a helyzet. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora egyik előadásában mondta: egy 2014-ben készült, országosan végzett, három megyét és 1800 alsó tagozatos gyermeket érintő felmérés szerint a diákok 40 %-a egyensúlyzavaros, 60 %-a koordinációzavaros, 50-60 %-a ízületileg instabil, míg 40 %-uk gyógytestnevelést igényel. VI. 1. 1. 1. Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlásnevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következők: egyazon, illetve közel egyazon korosztályról van szó; a tendenciák, a feladatok hasonlóak; 13
a lényeges különbség a hol folyik a sporttevékenység? -ben van; a gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A gyerekek nagy része sajnos kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig az iskolákban kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát; a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerűen sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az élsportoló kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt érdemes továbbra is a gyermekés ifjúsági sportra helyezni; az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épüléséből fejlődhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. VI. 1. 1. 2. A korosztály sportolási szokásainak elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is rendkívül keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsősorban a XX. század végén megjelenő szociokulturális okokra vezethető vissza. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. VI. 1. 1. 3. Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különböző diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetőségeiktől, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelő mozgásterhelés a serdülőkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévő részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelősségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés másként ható terhelésével, ami az egész személyiségfejlődést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktustűrést és -kezelést, a közösségi élet szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejeződik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. 14
Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat. A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidő- és tömegsport megfelelő működésén is. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, kötelezően előírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítását, melyhez az iskolai sportkörök (ISK-k, DSK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelően az iskolai diáksport a következő területeken tevékenykedik: Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetőséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); A városi szabadidősport-rendezvényeken való részvétel; Diákolimpiai felmenő rendszerű versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegűek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat; Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. VI. 1. 1. 4. A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen kedvező esetben az iskolai testnevelésre, diáksportra épülő, korszerű utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sőt még a felnőttkori szabadidősport megfelelő gyakorlása is elképzelhetetlen. VI. 1. 2. Óvodai sport VI. 1. 2. 1. Helyzetelemzés (2015. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezően ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében első ízben intézményesített formában az óvodában jelenik meg. A 3 6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, későbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. Gyermekeink harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetőségek adottak az óvodai nevelés keretén belül. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónők a testnevelés két formáját használják: a mindennapi, ún. 5 10 perces testmozgást ( mozgásos percek ), illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást (heti 1 2 órát, de van, ahol 3 órát is). Elsősorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az 15
óvónők. Valamennyi óvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe vevő mozgáslehetőségek biztosítására. VI. 1. 2. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága egyetértett azzal, hogy a békéscsabai önkormányzati fenntartású óvodák pedagógiai programja 2015. szeptember 1-jétől kiegészüljön az Aki nem lép egyszerre elnevezésű néptánc, népzene, népi gyermekjáték tehetséggondozó programmal. A program 5-7 éves gyermekek számára ajánlott, a foglalkozásokon való részvétel térítésmentes. Szakmai irányító, koordináló: a Hétpróbás Néptánciskola. Korosztályspecifikus szakmai program készült a néptánciskola táncpedagógusainak irányításával. Az óvodapedagógusok továbbképzését 60 órás akkreditált képzéssel biztosítják. A néptánc az óvodáskorú gyermekek komplex fejlesztésére alkalmas tevékenység. Fejleszti a gyermek zenei, mozgásos, értelmi intelligenciáját, ezért az Önkormányzat valamennyi békéscsabai óvodájában bevezette. A néptánc mellett az óvodák számára további lehetőségeket is biztosít a fenntartó: 1. Oviúszás, vízhez szoktatás Szakmai irányító: a Békéscsabai Előre Úszó Klub Helyszínek: a Lencsési Általános Iskola, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium uszodája, valamint az Árpád fürdő. A jogszabályok által meghatározott feltételek szerint a pedagógiai programba beépíthető, óvodánként 10 alkalomra kidolgozott. 2. Labdajátékok megalapozása kisgyermekkorban Szakmai irányítók a labdajátékok szakosztályai, Rudnerné Sipos Hajnalka, Gaál Sándorné főiskolai tanár. Jogszabály által meghatározott feltételek szerint egész nevelési évben folyik a testnevelés foglalkozások keretében. Az óvodapedagógusok továbbképzése biztosított. 3. Bozsik-program - labdarúgás. Szakmai irányító: Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC. Évek óta futó, az állam által támogatott program, mely szerepel az óvodák pedagógiai programjában. Jogszabálynak megfelelően működik, nem igényel többletköltséget a fenntartótól. Az óvodapedagógusok továbbképzése biztosított. Öt óvodában végzik. Az óvodák szervezeti keretei között egyéb programok óvodai nevelési időben történő, rendszeres igénybevétele nem támogatott. Az egyedi igények kielégítését a szülők az óvodával egyeztetett módon, egyéni szervezésben oldják meg. Az óvodai napirendbe épített, modern tánc, gyermektorna, segítik a gyermekek testi fejlődését. A mozgás megszerettetése, közösségi és sikerélmény szerzése kapcsán fontos esemény a minden évben, az Önkormányzat által megrendezett Óvodai Sportnap, amelyre a város valamennyi óvodáját meghívjuk. VI. 1. 2. 3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet melléklete előírja, hogy az óvodákban kötelező a tornaszoba megléte az előírt felszerelésekkel. Ezek hiányában hozzáférést kell biztosítani más intézményben a foglalkozások megtartására. Városunkban sajnos több olyan óvoda is van, amelyben nincs tornaszoba: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Penza Lakótelepi-dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda, a Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, a Mackó-Kuckó II. számú óvodája a Lencsési Óvoda Lencsési 15. szám alatti telephely óvodája. A problémákat valamelyest enyhítendő a Ligeti Sori Óvodában, csoportszoba vette át a tornaszobai funkciót, a Kölcsey óvodások nagycsoportosai a közeli iskola tornatermében, a Penza és Dr. Becsey Oszkár utcai óvoda a Bajza utcai fitneszteremben 16
tartja foglalkozásait, a Lencsési Óvoda a Lencsési Általános Iskola tornatermében kap lehetőséget. A Kertvárosi Óvoda Szegfű utcai székhely és telephely óvodájának közeli intézmény sem tud lehetőséget biztosítani. Hasonló probléma van a Lenkey óvodában. Tornaszoba hiányában főleg a téli időszakban nehéz a napi mozgásos foglalkozások megtartása minden korcsoport számára. A többi óvodában megfelelő a sportlétesítményellátottság, s a feladatok elvégzéséhez a jórészt a szükséges felszerelések is adottak. Az óvodaidőn túl több békéscsabai szakosztályban is sportolhatnak a gyerekek: ovistorna ( Bukfenc Akadémia ), ovifoci, ovis kick-box, stb. Komoly gond, hogy a Szigligeti Utcai Óvoda tanuszoda ahol önkormányzati finanszírozással a város óvodásainak vízhez szoktatási programja zajlott 2013. évben, a tetőszerkezet problémái miatt be kellett zárni. Fontos lenne a problémát mielőbb kezelni. A javítási munkálatok költségeinek előteremtésére több kezdeményezés is indult, s tudunk úszószövetségi ígéretekről is. Remélhetőleg 2016-ban megindulhatnak a javítási, felújítási munkálatok. VI. 1. 3. Iskolai testnevelés Az Önkormányzat 2013 óta nem fenntartó, de az általános iskolák és a gimnáziumok tekintetében működtetőként van jelen. A működtető feladata a pedagógiai feladatok ellátásához szükséges ingatlanok üzemeltetése, karbantartása, állagmegóvása, amelynek keretében a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viseli. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, amely az állami feladatok közé tartozik. VI. 1. 3. 1. A Nemzeti Sportstratégia megállapítása: A testnevelés óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport-foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 %-a kizárólag testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza. VI. 1. 3. 2. Helyzetelemzés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az egészségesebb társadalom megteremtését szem előtt tartva nagy hangsúllyal kezeli a testnevelés és az egyéb iskolai sporttevékenységek szervezését. A heti 5 testnevelés óra ( mindennapos testnevelés ) bevezetésével jelentős, sőt döntő lépést tett a minden napos testmozgás tényleges megvalósulása felé. Az ezzel járó óraszám-növekedés a tapasztalatok szerint nem okozott túlterhelést a diákok számára, sőt a szellemi felfrissülésüket szolgálja. Részben a magyar iskolarendszer infrastrukturális helyzetére tekintettel a jogszabály lehetővé teszi heti két testnevelés óra kiváltását, mindemellett ez az esetek többségében a testnevelés óránál magasabb szintű sporttevékenységet jelent. Ezzel a tétellel, valamint annak engedélyezésével, hogy a sportköri foglalkozásokat pedagógiai végzettséggel is rendelkező szakedzők és sportszakemberek tarthatják, a jogszabály lehetőséget biztosít az iskolák és a sportegyesületek közötti kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére, mely a sportági kiválasztás, illetve az utánpótlás-nevelés szempontjából igen lényeges előrelépés. Az iskolai testneveléssel kapcsolatosan a a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény nagyon fontos elemeket tartalmaz: 17
(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. (11a) Amennyiben a testnevelés óra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni. (11b) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. (2) bekezdése alkalmazásában az időkeret számítását a (11) bekezdés alkalmazása nem érinti. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. 78 (4) Az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakítását és működését. 97 (6) A 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. A város alap- és középfokú oktatási intézményeinek tornatermeit, tornaszobáit, sportudvarait, öltözőit tekintve nem túlságosan biztató a kép. Az oktatási intézmények beleértve az állami és az egyházi fenntartásúakat is tornatermeinek átlagéletkora 45 év! (Sajnos vannak extrém esetek, mint például az Andrássy Gyula Gimnázium vagy az evangélikus gimnázium tornaterme, amelyeket még a XIX. században építettek, vagy a Petőfi Utcai Általános Iskola tornaterme, amelyet 1901-ben adtak át. A legújabban elkészült tornatermeink a Szent László Utcai Általános Iskolában, a Szlovák Általános Iskolában, a Gerlai Általános Iskolában, illetve a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban találhatók. Mind a négyet 1993. és 1995. között építették.) Békéscsabán 2 oktatási intézményen kívül valamennyiben van tornaterem. A Szent-György Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Szent István Egyetem Sportcsarnokában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola pedig a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában tartja testnevelés óráit. A tornatermek állapota egy 2015 nyarán végzett felmérés alapján közepesnek mondható, a felszereltséget tekintve valamivel jobb a helyzet. A legnagyobb gond, hogy ezek a termek kisméretűek, egy időben (egy tanóra keretein belül) jó, ha két osztályt tudnak fogadni. A 18