Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Össze{llította: a Dék{n megbíz{s{ból a Terméktervező Mérnökképzés Szakbizotts{ga Szerkesztette: Dr. Hor{k Péter szakfelelős Budapest, 2012. szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/bsc/alapszakok

TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ... 3 2. Bevezetés. Kétciklusú képzés a Műegyetemen... 4 3. A kredit-rendszer fő von{sai... 7 3.1. Alapvető szab{lyok... 7 3.1.1. A kreditpont... 7 3.1.2. A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése... 7 3.1.3. A tanulm{nyi munka minősítése... 7 3.1.4. A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok... 8 3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai... 8 4. Az oktat{sban résztvevő karok és szervezeti egységek... 10 5. Az alapképzési (BSc) aj{nlott (minta) tanterv szerkezete, kódrendszere... 12 5.1. A tant{rgycsoportokból való t{rgyv{laszt{s szab{lya... 13 5.2. Szabadon v{lasztható t{rgyak... 13 5.3. Kritériumok... 13 5.4. A szakdolgozat... 14 5.5. Z{róvizsga... 14 6. A t{rgyak kódrendszere... 15 7. A tant{rgyak adatai... 16 7.1. Előtanulm{nyi követelmények... 20 7.1.1. kötelező t{rgyak... 20 7.1.2. A kötelező t{rgyak előtanulm{nyi rendjének {ttekintő {br{ja... 22 7.1.3. kötelezően v{lasztható t{rgyak... 23 8. Tant{rgyak ismertetése... 24 8.1. Kötelező t{rgyak... 24 8.2. Kötelezően v{lasztható t{rgyak... 41 8.2.1. Terméktervezés ismeretkör... 41 8.2.2. Termékmenedzsment ismeretkör... 46 8.2.3. Formatervezés (design) ismeretkör... 49 8.3. Szabadon v{lasztható t{rgyak... 51 2

1. ELŐSZÓ Az ipari termék- és formatervező mérnök olyan kreatívan gondolkodó műszaki szakember, aki elsősorban a tartós fogyasztói termékek tervezése, gy{rt{sa és forgalmaz{sa területén: rugalmasan és hatékonyan tud reag{lni a piacgazdas{g kihív{saira, elsősorban a kis- és középv{llalatok keretein belül, műszaki, esztétikai, hum{n, valamint gazdas{gi ismeretek és készségek birtok{ban a termékfejlesztés valamennyi f{zis{ban képes az ön{lló, alkotó munk{ra, szervező és ir{nyító tevékenységével képes a termékfejlesztés innov{ciós folyamat{t, a termékfejlesztéshez szükséges t{rgyi, szervezeti és emberi erőforr{sokat, illetve a termék életp{lya teljes ciklus{t menedzselni. A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetemen, karközi képzés form{j{ban, a Gépészmérnöki Kar gesztor{l{s{val folyik a tanítói munka. Elmondható, hogy a szak ismertsége és népszerűsége évről évre növekszik. A di{kok az első feladatoktól a szakdolgozat tervezésig sz{mos egyszerűbb és összetettebb, életközeli feladat megold{s{n dolgoznak. A tanít{s-tanul{s összetett, több szakmai területet {tfogó (interdiszciplin{ris) jellegéből adódóan a tananyag tartalma h{rom fő részből {ll: műszaki, anyagtudom{nyi, tervezési, modellezési, konstrukciós és gy{rt{stechnológiai ismeretek, esztétikai, formatervezési és t{rsadalomtudom{nyi ismeretek, gazdas{gi-, hum{n-, jogi-, ergonómiai-, pszichológiai-, marketing-, menedzsment ismeretek Az ipari termék- és formatervező mérnökképzés alapvető saj{toss{ga a munka középpontj{ban {lló, az első szemesztertől az utolsóig húzódó, a di{kok egyéni és/vagy csoportos munk{j{n alapuló, terméktervező stúdióban, modell vagy prototípusgy{rtó műhelyben és gyakorlati, iparv{llalati terepen végzett, projekt jellegű integr{lt terméktervezési gyakorlat, amely a diplom{hoz szükséges, összesen 210 kredit értékű munk{nak mintegy a negyedét teszi ki. A kredit rendszerű tanterv lehetővé teszi a gyakorlat igényeihez és a di{kok törekvéseihez való rugalmas alkalmazkod{st, m{s hazai és külföldi egyetemeken részképzésben való részvételt, tov{bb{ felkészülést tanulm{nyaik m{sodik szakasz{ra, a mester (MSc) képzésben való részvételre. Remélem és hiszem, hogy oktatóinkkal együttműködve olyan ipari termék- és formatervező mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús Ábrah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi érzékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtud{sra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n 3

2. BEVEZETÉS. KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS A MŰEGYETEMEN 1988-ban Bologn{ban a v{ros egyetemének 900 éve történt megalapít{s{t ünnepelték. 1088-ban ez volt az első egyetem a vil{gon. A hely és az évforduló szelleméhez illő fogalmaz{sban kiadott Magna Charta Universitatum összefoglal{st ad az egyetemek feladat{ról a modern t{rsadalomban. A 11 évvel későbbi 1999-es Bolognai Nyilatkozat gyakorlati célkitűzéseket fogalmaz meg. Fő cél az Európai Felsőoktat{si Térség létrehoz{sa. A konkrét célok közül az egyik a többciklusú képzés bevezetése, ami megkönnyíti a hallgatói és az oktatói mobilit{st belföldön és külföldön egyar{nt. A kétciklusú képzésben megszerzett diplom{k külföldön történő elismerése is egyszerűbb lesz. A Bolognai Nyilatkozat új fejezetet nyitott az európai felsőoktat{sban. Öt évvel a nyilatkozat al{ír{sa ut{n egyértelművé v{lt, hogy a legtöbb orsz{gban érdemi {talakul{s kezdődött. Magyarorsz{g és a Műegyetem - Európa legtöbb orsz{g{hoz hasonlóan - a műszaki, az agr{r és a közgazdas{gi képzésben- a 2005/06. tanévben megkezdődött a kétciklusú képzés bevezetése. A kétciklusú képzés alapvetően különbözik az eddigi un. du{lis rendszerű - főiskol{kon ill. egyetemeken p{rhuzamosan folyó - képzéstől. Az új képzési forma egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus - ami 7 szemeszter - sikeres befejezésekor alapdiplom{t (BSc; baccaleureus) szerezhetnek azok, akik összegyűjtöttek 210 kreditpontot, sikeresen megvédték Szakdolgozat -ukat, letették az alapszak z{róvizsg{it, tov{bb{ rendelkeznek az előírt nyelvvizsg{val. BSc oklevelük birtok{ban rendelkezni fognak a munk{ba {ll{shoz szükséges tanúsítv{nnyal és a tov{bbtanul{shoz (MSc, magister, mester) szükséges jogosítv{nnyal. Azok, akik az alapképzés bejezése ut{n munk{ba akarnak {llni, örömmel veszik majd, hogy ez a tanulm{nyok megkezdése ut{n 3,5 évvel m{r lehetséges. Ha évekkel később úgy gondolj{k, folytatni kív{nj{k felsőfokú tanulm{nyaikat, erre is lesz lehetőségük. Azok, akik egy-egy szakterületen kív{nj{k tud{sukat elmélyíteni, az alapdiploma megszerzése ut{n a mesterképzésben ezt megtehetik. Mérnöki területen bizonyos p{lyamódosít{s is lehetséges, a mesterképzést elkezdhetik m{s szakon, mint amelyiken alapdiplom{jukat szerezték. A négyszemeszteres, 120 kreditpontos m{sodik ciklus végén mester (MSc, magister) végzettség szerezhető. Ez az MSc diploma lesz az utódja az eddigi, tízszemeszteres, 300 kreditpontos képzésben megszerezhető okleveles mérnök címnek. Megemlítjük még, hogy a mester ciklus ut{n a legjobbak a harmadik ciklusban, tov{bbi elmélyült tanul{ssal és kutató-fejlesztő munk{val, PhD vagy DLA tudom{nyos fokozatot szerezhetnek. A többciklusú képzésben való részvétel a di{koktól jövőjükkel kapcsolatban nagyobb tudatoss{got igényel. Az első szemeszterek tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n célszerű életp{ly{t tervezni és ehhez igazodó döntéseket hozni. 4

Ilyenek pl.: az alapképzés sor{n az ismeretkör v{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja. Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg tov{bbi - a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges - ismereteket kell megszereznie. Erre felhaszn{lhatók a szabadon v{lasztható kreditek és a kötelező 210 kredit teljesítésén túl felvett tant{rgyak. A mesterképzések belépési feltételei a különböző alapszakokról kidolgoz{sra kerültek. Egyenes {gon (pl.: ipari termék- és formatervező mérnök Ipari terméktervező mérnök (MSc) vagy Forma-és vizu{lis környezet tervező mérnök (MSc) és egyéb az adott mester szak belépési feltételeiben megfogalmazottak szerint) a bekerüléshez nem kell többlettanulm{nyokat folytatni. Aki az alapképzésétől eltérő mesterképzésre kív{n jelentkezni, időben érdeklődjön a bekerülési feltételekről az adott szak szakfelelősétől. A mesterképzésre felvételi elj{r{s sor{n lehet bekerülni. A felvételi elj{r{s sor{n 100 pontot lehet szerezni. Ebből 45 pont az alapképzés sor{n szerzett súlyozott tanulm{nyi {tlag alapj{n kerül meghat{roz{sra. Tov{bbi 10 pont szerezhető egyéb tevékenységek alapj{n a felvételi t{jékoztatóban leírtak szerint (pl.: m{sodik nyelvvizsga, TDK tevékenység, cikkek, demonstr{tori tevékenység, stb.). A maradék 45 pont a szóbeli felvételi elj{r{s sor{n szerezhető. Azok részére, akik közvetlenül a z{róvizsga ut{n kapcsolódnak be a mesterképzésbe, a felvételi vizsga a z{róvizsg{val együtt kerül lebonyolít{sra. Az Ipari terméktervező mérnöki mesterszak bemenetéhez a következőkben meghat{rozott kreditek teljesítésével elsősorban sz{mít{sba vehető alapképzési szakok: gépészmérnöki; mechatronikai mérnöki; könnyűipari mérnöki; anyagmérnöki; közlekedésmérnöki; faipari mérnöki; villamosmérnöki alapképzési szakok. A mesterképzésbe való felvétel ill. a kimeneti feltétel, hogy a hallgatónak a kredit meg{llapít{s{nak alapj{ul szolg{ló ismeretek felsőoktat{si törvényben meghat{rozott összevetése alapj{n elismerhető legyen legal{bb 80 kredit a kor{bbi tanulm{nyai alapj{n az al{bbi ismeretkörökben: természettudom{nyos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, hő- és {raml{stan, elektrotechnika; gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, innov{ció menedzsment, marketing, iparjog / szellemi tulajdonvédelem, hum{n ismeretek; 5

szakmai ismeretek (35 kredit): műszaki tervezési ismeretek (gép- és szerkezeti elemek, fémek és polimerek anyagismerete, ipari technológi{k, informatika, termékszimul{ció, mechatronika), grafikai / formatervezési (design) ismeretek (rajzi {br{zol{sok, formatan, modellezés); szakir{nyú ismeretek (15 kredit): tervezésmódszertan, integr{lt terméktervezés. A mesterszakra való felvétel feltétele tov{bb{, egy alkalmass{gi vizsg{n (pl. a térl{t{st felmérő szabadkézi rajz-, illetve kreativit{st felmérő feladatok) való megfelelés. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökből legal{bb 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{rhuzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni. Az Ipari termék- és formatervező mérnök alapdiplom{val rendelkezőknek v{rhatóan a Műegyetemen az al{bbi mester szakok nyújtanak közvetlen tov{bblépési lehetőséget: Ipari terméktervező mérnök (MSc) Forma- és vizu{lis környezettervező mérnök (MSc) 6

3. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI 3.1. Alapvető szab{lyok A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. 3.1.1. A KREDITPONT A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a "kreditpont". A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. Az aj{nlott (minta) tanterv szerint szemeszterenként {tlagosan 30 kreditet kell megszerezni. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUN-ban felvenniük, vagy a v{ltoztat{sokat megtenniük) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{zni csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan 3030 50 óra tanulm{nyi munk{t igényel. (14 4) Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalts{g kb. 25-30 óra, így ehhez {tlagosan még 18-23 ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos begyakorl{ssal, azaz a szükséges készségek megszerzésével eltölteni. 3.1.2. A TANULM[NYI MUNKA MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE A mérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30 kreditpont megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése. 3.1.3. A TANULM[NYI MUNKA MINŐSÍTÉSE A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l a súlyozott tanulm{nyi {tlag K érdemjegy kreditpont kreditpont 7

és az ösztöndíjindex, ami a juttat{sok meg{llapít{s{n{l j{tszik szerepet I 0 érdemjegy kreditpont 30 3.1.4. A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK A mérnöki stúdium első hét szemesztere - az alapképzés (BSc) - sor{n a di{koknak 210 kreditpontot kell megszereznie, vizsg{kat (kollokviumot) tennie, félévközi jegyeket (f) kell szerezniük és 2 szigorlatot sikeresen teljesíteniük. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a képzés sor{n több lehetőség adódik. A z{róvizsg{t az aj{nlott (minta) tanterv 7. félévének lez{r{s{t követően lehet letenni, de legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított, a törvény {ltal előírt időn belül. Abszolutoriumot az alapképzés lez{rt{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított, a törvény {ltal meghat{rozott időn belül kell megszerezni. A Szakdolgozat megvédése 15 kreditpont értékű. A tanulm{nyi munka részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza. A t{rgyak kreditpont alapj{n történő összehasonlít{sa segíti, könnyíti a karok, egyetemek közötti {thallgat{st, és így v{lik lehetővé, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben, és különböző tanulm{nyi utakon jusson el a szükséges 210 kreditpont, ezzel az alapdiploma (BSc) megszerzéséhez. 3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai A hallgatóknak két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot, négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot, hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot illetve félévente legal{bb 15 kreditpontot kell teljesítenie. Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún. akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt (abszolutóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot. 8

Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges. A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a képzést gondozó Gép- és Terméktervezés Tanszéken kell jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a Neptun-rendszerben felvenni. A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb - a mintatanterv szerinti t{rgyakból teljesített - 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készítéssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egy 5. vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{. A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a BME abszolutóriumot {llít ki. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban - a képzést gondozó Gép- és Terméktervezés Tanszéken és a Neptun-rendszerben kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a képzést gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. 9

4. AZ OKTAT[SBAN RÉSZTVEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{si egységek működnek közre: Kar kód Tanszék cím GE Gépészmérnöki Kar (GPK) GE ÁT Áraml{stan Tanszék AE ép. I. em. GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. III. em. GE FO Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D ép. IV em. GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék Mg ép. I. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék T ép. IV. em. GE MM Műszaki Mechanikai Tanszék MM ép. I. em. GE MT Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék MT ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em. GE VÉ Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék D ép. I. em. GT GT Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar (GTK) Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet: GT 52 Ergonómia és Pszichológia Tanszék Q épület. GT Üzleti Tudom{nyok Intézet: GT 20 Menedzsment és V{llalkoz{sgazdas{gtan Tanszék Q épület. GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q épület GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q épület GT 42 Környezetgazdas{gtan Tanszék Q épület GT T{rsadalomismeret Intézet: GT 43 Szociológia és Kommunik{ció Tanszék E ép. VI. em. 10

Kar kód Tanszék cím TE Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet: TE 90 Differenciálegyenletek Tanszék H ép. IV. em. TE 90 Geometria Tanszék H ép. II. em. Fizikai Intézet: TE 13 Elméleti Fizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz. EP Építészmérnöki Kar (EPK) EP RA Rajzi és Formaismereti Tanszék K ép. III. em. VE Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) VE SE Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék CH ép. I. em. VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) VI AU Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q ép. B II. em. VI ET Elektronikai Technológia Tanszék V2 ép. II. em. 11

5. AZ ALAPKÉPZÉSI (BSC) AJ[NLOTT (MINTA) TANTERV SZERKEZETE, KÓDRENDSZERE Az ipari termék- és formatervező mérnökképzés egym{st kissé {tfedő két szakaszból {ll. Egy tant{rgyi csoport kötelező t{rgyakat foglal mag{ba és valamennyi ipari termék- és formatervező mérnök hallgató sz{m{ra azonos. A kötelező t{rgyak tant{rgycsoportokba rendezettek. A jellemző ismeretkörök: a természettudom{nyi alapismereteken belül a mérnöki munka matematikai alapjait, a terméktervezéshez köthető fizikai alapjelenségeket, alapvető {br{zol{si, kémiai, hőtani, {raml{stani és mechanikai törvényeket ismernek meg a di{kok, külön figyelmet fordítva ezek méréseire; a gazdas{gi és hum{n ismeretek a mikro- és makrogazdas{gban való eligazod{st segítő ismereteket, tov{bb{ alapvető innov{ciós, jogi, szellemi tulajdonvédelmi, stb. ismereteket szerezhetnek tekintettel v{rható munk{jukra elsősorban a kis- középv{llalatokn{l; a szakmai törzsanyag tant{rgycsoportjai a képzés interdiszciplin{ris jellegéből adódóan a következő főbb területekből {llnak: o műszaki tervezési-, o menedzsment-ergonómiai-, o formatervezési (design), esztétikai és kommunik{ciós ismeretek. A t{rgyak fő hivat{sa, hogy ismeretanyagukkal megalapozz{k és t{mogass{k az integr{lt terméktervezés/fejlesztés gyakorlati feladatait. Segítsék a t{rsszakm{kkal - gépészmérnökökkel, designerekkel, műszaki menedzserekkel - való kommunik{ciót, együttműködést, a hatékony csoportmunk{t; a differenci{lt szakmai törzsanyag középpontj{ban, minden di{k sz{m{ra kötelező Integr{lt terméktervezési gyakorlatok {llnak. A feladatok elsősorban a gazdas{gi és szakmai ismeretekre épülnek és a tantervhez igazodva azok folyamatos integr{l{s{t és gyakorlati alkalmaz{s szintű elsaj{tít{s{t szolg{lj{k. A t{rgy legfontosabb saj{toss{ga a learning by doing elv következetes érvényesítése, azaz a termékfejlesztéshez szükséges készségek kialakít{s{t és fejlesztését az 5 szemeszteren {t tervszerűen megvalósuló gyakorlati tevékenységek keretében. A t{rgy a termékfejlesztés folyamat{t didaktikusan leképező, kreditpontokban a legnagyobb munk{t jelentő t{rgy, amelyben szemeszterről-szemeszterre növekszik a feladatok összetettsége, tov{bb{ az egyes feladatok az innov{ciós folyamatnak mindig m{s és m{s elemeire helyezik a hangsúlyt. A differenci{lt szakmai törzsanyag keretében mód van ismeretkör v{laszt{sra. A különféle ismeretkörökben tanulni sz{ndékozók a kötelezően v{lasztható 12

t{rgyak sor{ból tetszés szerint {llíthatj{k össze tanulm{nyi rendjüket. A v{lasztható ismeretkörök: a Terméktervezés, amelynek keretében a di{kok tov{bb mélyíthetik műszaki jellegű ismereteiket. Alapvető ismereteket szerezhetnek napjaink elektronik{j{ról, megismerhetik a mechatronika alapjait, t{jékozódhatnak a jövőbe mutató intelligens termék elemekről, a termék ember - környezet kapcsolatrendszeréről. Megismerkedhetnek szimul{ciós elj{r{sokkal, tov{bb mélyíthetik anyagtudom{nyi és technológiai ismereteiket. a Termékmenedzsment, ismeretanyaga a kor{bban megszerzett gazdas{gi, menedzsment, marketing és ergonómiai alapismeretekre építve elmélyíti a di{kok tud{s{t a termékfejlesztés emberi és szervezeti vonatkoz{saiban. Tov{bb{ a tantermi és terepgyakorlatok, valamint az integr{lt terméktervezési, fejlesztési projektek keretében fejleszti azokat a készségeket, amelyek nélkülözhetetlenek v{llalati környezetben a termékfejlesztés sikeres menedzseléséhez, a termék- felhaszn{lói inform{ciók (interakciók) helyes értelmezéséhez, illetve amelyek célszerű alkalmaz{s{val növelhető a termékek piaci versenyképessége. a Formatervezés (design) ismeretkör ismeretei és gyakorlatai hatékonyan t{mogatj{k az integr{lt terméktervezési, fejlesztési projekt feladatok esztétikai, formai megold{sait. 5.1. A tant{rgycsoportokból való t{rgyv{laszt{s szab{lya A h{rom ismeretkör tant{rgycsoportja mindegyikéből legal{bb 6 6 kreditpontot össze kell gyűjteni ahhoz, hogy a szakdolgozat elkészítéséhez elnyerjék a jogot. 5.2. Szabadon v{lasztható t{rgyak A NEPTUN rendszerben meghirdetettek közül szabadon v{laszthatók. Javasoljuk, hogy azok közül v{lasszanak, amelyeket a szak részére dolgoztunk ki. 5.3. Kritériumok A tanulm{nyok sor{n néh{ny un. kritériumot is teljesíteni kell. Ezek: Munkavédelem BMEGEMTA411. A di{koknak az első félévben kell teljesíteni. Matematika és összevont Mechanika Gép- és szerkezeti elemek szigorlatokat kell letenni. A di{koknak lehetőségük van a Testnevelés keretében különféle sport{gak foglalkoz{sain részt venni. A BSc oklevél megszerzésének feltétele középfokú {llami C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. Legal{bb hathetes szakmai gyakorlatot kell szerezni. Ezt intézményen kívül v{llalat(ok)n{l kell teljesíteni. Ez a gyakorlat m{r alapul szolg{lhat a szakdolgozat tém{j{nak kiv{laszt{s{hoz is. 13

5.4. A szakdolgozat A szakdolgozat konkrét, ipari, mérnöki feladat, amely a tanulm{nyok alapj{n üzemi témavezető és tan{ri konzulens ir{nyít{s{val, a 15 kredithez köthető munkaóra alatt készíthető el, pl. prototípus, kisminta, valós{gos vagy virtu{lis modell, műszaki tervrajzok, stb. form{j{ban, amik igazolj{k, hogy a jelölt képes inform{ciók gyűjtésére, funkcióelemzésre, koncepcióalkot{sra, tervv{ltozatok készítésére, a v{ltozatok kritikai elemzésére, a termék kialakít{s{ra és műszaki dokument{ciój{nak, piaci bevezetésének, stb. megtervezésére. 5.5. Z{róvizsga A z{róvizsg{ra bocs{t{s feltétele az összes tantervi és kritérium követelmény teljesítése. A z{róvizsga részei: a szakdolgozat megvédése. Ennek kapcs{n a jelöltnek v{laszolni kell a bír{lók és a bizotts{g észrevételeire és kérdéseire; a szóbeli vizsga 15 30 kredit értékű ismeretanyagot kér sz{mon és ismeretkörei: o Terméktervezés módszertana és CAD alapjai; o Ergonómia; o Marketing. 14

6. A T[RGYAK KÓDRENDSZERE A t{rgyak az Útmutató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi t{rgyat: BMEGEGEATG2 GÉP- ÉS SZERKEZETI ELEMEK II. f 5 kp, ma, ta, 5 ko EK: Gép- és szerkezeti elemek I. (3 ea, 2 gy, 0 lab) Dr. Kerényi György Tribológiai alapfogalmak. Gördülő- és siklócsap{gyaz{sok kialakít{sa, méretezése. Mechanikus hajt{sok. Hengeres fogaskerék hajt{sok. Elemi-, kompenz{lt és {ltal{nos fogazat. Kúpfogaskerekek. Csigahajtóp{rok. Fogaskerékhajt{sok kiv{laszt{sa, méretezése. Szíj-, l{nc- és dörzshajt{sok. Forgattyús és kulissz{s hajtóművek. Tervezési feladat. Laboratóriumi mérések. Minden t{rgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez: BME GE GE ATG2 egyetem kar tanszék 4 karakteres kód A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a Gépészmérnöki Kar és a tanszék kódj{t. A kar tanszékeinek nevét, címét és kódj{t a 3. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy karaktere a tanszéki t{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban: a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban f szerepel); a t{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével kell megszerezni (a péld{ban 4 kp szerepel); az előad{s nyelve, a különböző nyelvekhez az előadókat a felsorol{s sorrendje rendezi össze (a péld{ban a ma magyart jelent); a meghirdetés féléve, ( os - őszi, ta - tavaszi félévet jelent); a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa ( ea - előad{s, gy - gyakorlat, lab - laboratórium); a tant{rgyfelelős(ök) neve. Figyelem: nem feltétlenül azonos a t{rgy előadój{val. A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (EK) felsorol{sa l{tható. Ezt követi a t{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció. Az előad{s nyelvének jelölése: an ma Angol Magyar 15

7. A TANT[RGYAK ADATAI A következő t{bl{zatban tal{lható az aj{nlott (minta) tanterv, a t{rgyak és azok aj{nlott felvételi sorrendje. Minden t{rgyhoz megadtuk a NEPTUN kódj{t, kontakt órasz{m{t, kreditpontj{t és a félévi követelményét is. Tant{rgyak Kód Természettudom{nyi alapismeretek Matematika A1a TE90AX00 4+2+0/v/6 Matematika A2a TE90AX26 4+2+0/f/6 Matematika szigorlat TE90AX16 s Ábr{zoló geometria TE90AX06 1+2+0/v/3 CAD alapjai GEGEA3CD 1+2+0/f/4 Kémia terméktervezőknek VESEATK1 3+0+0/v/3 Fizika A2 TE15AX02 2+0+0/v/2 Fizika A3 TE15AX03 2+0+0/v/2 Szemeszterek (kontakt órasz{m/követelmény/kreditpont) 1 2 3 4 5 6 7 Hőtan GEÉNATMH 2+1+0/v/3 Áraml{stan GEÁTAT01 2+0+1/v/3 Elektrotechnika alapjai Mechanika I. VIAUA007 GEMMAT01 2+1+0/f/4 Mechanika II. GEMMAT02 2+1+0/v/4 Gazdas{gi és hum{n ismeretek Mikro- és makroökonómia Menedzsment és v{ll.gazd.tan Innov{ció menedzsment II. GT30A001 GT20A001 GT20AT01 3+1+0/v/4 2+0+1/f/3 4+0+0/f/4 Marketing I. GT20AT03 2+1+0/f/3 Marketing II. GT20AT04 3+0+0/v/3 2+0+0/f/2 Üzleti jog GT55A001 2+0+0/f/2 Szakmai törzsanyag Műszaki tervezési tant{rgycsoport Műszaki rajz GEGEATMR 2+2+0/f/4 Gép- és szerkezeti elemek I. Gép- és szerkezeti elemek II. GEGEATS1 GEGEATS2 2+2+0/v/4 3+2+0/f/4 Összevont szigorlat GEGEATSZ s 16

Tant{rgyak Kód Statisztikai módszerek GEVGAT01 Informatikai rendszerek GERIA31I Szemeszterek (kontakt órasz{m/követelmény/kreditpont) 1 2 3 4 5 6 7 2+0+2/f/4 Programtervezés GERIA32P 0+2+0/f/2 Anyagismeret GEMTAMT1 3+1+1/v/5 Polimertechnika GEPTAMT0 3+0+1/v/4 2+1+1/v/4 Gépgy{rt{stechnológia GEGTAT01 2+0+2/v/4 Menedzsment Ergonómia tant{rgycsoport Ergonómia GT52AT09 2+0+0/f/3 Ergonómia a gyakorlatban Ergonómiai módszerek GT52AT10 GT52AT11 1+2+0/v/4 2+0+0/f/3 Fogyasztóvédelem GT52AT03 2+0+0/f/3 TQM GT20AT02 2+0+0/f/3 Formatervezési (design) tant{rgycsoport Szabadkézi rajz 1 EPRAAT01 0+3+0/f/3 Szabadkézi rajz 2 EPRAAT02 0+2+0/f/2 Grafikai tervezés 1 EPRAAT03 0+2+0/f/2 Grafikai tervezés 2 EPRAAT04 0+2+0/f/2 Formatervezés I. GEGEATF1 0+2+0/f/2 Formatervezés II. GEGEATF2 0+2+0/f/3 Forma és színtan GEGEATFS 0+3+0/f/3 Megjelenítési technik{k Terméktervezés módszertana GEFOAMT1 Differenci{lt szakmai törzsanyag Integr{lt term.terv. gyak. I. Integr{lt term.terv. gyak. II. Integr{lt term.terv. gyak. III. Integr{lt term.terv. gyak. IV. Integr{lt term.terv. gyak. V. GEGEATTM 2+1+0/f/3 GEGEATI1 GEGEATI2 GEGEATI3 GEGEATI4 GEGEATI5 Terméktervezés ismeretkör (kötelezően v{laszthatóak) 1+0+1/f/2 0+2+1/f/4 0+2+1/f/4 0+2+1/f/5 0+3+2/f/6 Csomagol{stechnika GEGEATCS 2+0+0/f/2 Faipari technológi{k GEGEATFT 2+0+0/f/3 0+4+2/f/7 17

Tant{rgyak Környezettudatos tervezés Polimer gy{rtm{nytervezés Intelligens termékek elemei Elektronika a terméktervezésben Kód GEGEATMK GEGEAGTP GEFOAT04 VIAUA077 Szemeszterek (kontakt órasz{m/követelmény/kreditpont) 1 2 3 4 5 6 7 1+1+0/f/3 Elektromechanika VIAUA008 2+1+1/v/4 Termékszimul{ció I. GEGEATT1 1+1+0/f/3 2+0+0/v/3 2+1+1/v/4 Finommechanika GEFOAT03 2+0+0/v/3 Mechatronika alapjai GEFOAT02 2+0+0/v/3 Automatiz{l{s technika alapjai GEGEAGTA 1+0+3/f/4 Színtechnika GEFOAT01 2+0+0/f/2 Termékmenedzsment ismeretkör (kötelezően v{laszthatóak) Termékmenedzsment GT52AT07 2+0+0/f/3 Pszichológia GT52AT04 2+0+0/v/3 Szociológia GT43A003 2+0+0/v/3 Termék-felhaszn. int. GT52AT08 2+0+0/f/3 Tervezés spec. felh. sz. GT52AT05 Szabadalom / Termékújd. GT52AT06 Formatervezés (design) ismeretkör (kötelezően v{laszthatóak) 2+0+0/f/3 1+1+0/f/3 Formatervezés III. GEGEATF3 0+2+0/f/3 Formatervezés IV. GEGEATF4 0+2+0/f/3 Arculattervezés I. GEGEATA1 0+2+0/f/3 Forma és graf. terv. szg-es m. GEGEATFG 0+0+2/f/3 Designtörténet GEGEATMD 2+0+0/v/3 Szabadon v{lasztható t{rgyak Szabadon v{lasztott t{rgyak 2+0+0/f/3 Szakdolgozat GEGIA4SD 15 kp Kritériumok Testnevelés a a Munkavédelem GEMTA411 a 1. és 2. szigorlat s s 10 kp Szakmai gyakorlat GEGIA4SZ 6 hét 18

Összesítés Szemeszterek 1 2 3 4 5 6 7 Összes órasz{m 30 27 26 25 28 26 25 Vizsga 4 3v, 1s 4 3v, 1s 3<4 3<4 2<3 Félévközi sz{monkérés 4 6 5 5 5<4 5<4 2<3 Összes kreditpont 31 30 28 29 32 30 30 Megjegyzés: javasoljuk az érdekelt di{koknak, hogy a szabadon v{lasztható kreditek terhére a 2. szemeszterben a V{zol{si technik{k GEGEATVT, a 3. szemeszterben a CAD modellezés GEGEAGCM c. t{rgyakat vegyék fel a tanrendjükbe! A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható t{rgyakat a 8.3 fejezet tartalmazza. 19

7.1. Előtanulm{nyi követelmények 7.1.1. KÖTELEZŐ T[RGYAK Szemeszter Ismeretkör Tant{rgy neve T{rgykód Elővövetelmény 1. Előkövetelmény 2. Előkövetelmény 3. 1 Törzsanyag Ábr{zoló geometria BMETE90AX06 1 Törzsanyag Anyagismeret BMEGEMTAMT1 1 Törzsanyag Informatikai rendszerek BMEGERIA31I 1 Törzsanyag Kémia terméktervezőknekbmeveseatk1 1 Törzsanyag Matematika A1a BMETE90AX00 1 Törzsanyag Mechanika I. BMEGEMMAT01 1 Törzsanyag Munkavédelem BMEGEMTA411 1 Törzsanyag Szabadkézi rajz 1 BMEEPRAAT01 1 Törzsanyag Termékterv. módszertana BMEGEGEATTM 2 Törzsanyag CAD alapjai BMEGEGEA3CD BMEGERIA31I 2 Törzsanyag Fizika A2 BMETE15AX02 BMETE90AX00 2 Törzsanyag Integr{lt tt. gyakorlat I. BMEGEGEATI1 BMEGEGEATTM BMEGEMTAMT1 BMEGEMTA411 2 Törzsanyag Matematika A2a BMETE90AX26 vagy BMETE90AX02 BMETE90AX00 2 Törzsanyag Mechanika II. BMEGEMMAT02 BMETE90AX00 BMEGEMMAT01 2 Törzsanyag Megjelenítési technik{k BMEGEFOAMT1 2 Törzsanyag Műszaki rajz BMEGEGEATMR BMETE90AX06 2 Törzsanyag Programtervezés BMEGERIA32P BMEGERIA31I 2 Törzsanyag Ön{lló feladat 2. (Szabadon v{lasztható BMEGEVGAG08 t{rgy) 2 Törzsanyag Szabadkézi rajz 2 BMEEPRAAT02 BMEEPRAAT01 2 Törzsanyag Matematika szigorlat A BMETE90AX16 szigorlathoz előírt követelmény szerint 3 Törzsanyag Ergonómia BMEGT52AT09 3 Törzsanyag Fizika A3 BMETE15AX03 BMETE15AX02 BMETE90AX26vagy BMETE90AX02 3 Törzsanyag Forma és színtan BMEGEGEATFS BMEEPRAAT02 BMEGEGEATMR 3 Törzsanyag Formatervezés I. BMEGEGEATF1 BMEEPRAAT02 BMEGEGEATMR 3 Törzsanyag Gép- és szerkezeti elemek BMEGEGEATS1 BMEGEMMAT02 BMEGEGEATMR I. 3 Törzsanyag Grafikai tervezés 1 BMEEPRAAT03 BMEEPRAAT02 3 Törzsanyag Integr{l tt. gyakorlat II. BMEGEGEATI2 BMEGEGEATI1 BMEGEGEATMR 3 3 Törzsanyag Törzsanyag Mikro- és makroökonómia Ön{lló feladat 3. (Szabadon v{l.t{rgy) BMEGT30A001 BMEGEVGAG09 3 Törzsanyag Polimertechnika BMEGEPTAMT0 BMEGEMTAMT1 4 Törzsanyag Elektrotechnika alapjai BMEVIAUA007 BMETE90AX26vag y BMETE90AX02 BMETE15AX02 20

Szemeszter Ismeretkör Tant{rgy neve T{rgykód Elővövetelmény 1. Előkövetelmény 2. Előkövetelmény 3. 4 Törzsanyag Ergonómia gyakorlatban a BMEGT52AT10 BMEGT52AT01 vagy BMEGT52AT09 4 Törzsanyag Formatervezés II. BMEGEGEATF2 BMEGEGEATF1 BMEGEGEATFO 4 Törzsanyag Gép- és szerkezeti elemek BMEGEGEATS2 II. BMEGEGEATG1 vagy BMEGEGEATS1 4 Törzsanyag Gépgy{rt{stechnológia BMEGEGTAT01 BMEGEMTAMT1 4 Törzsanyag Grafikai tervezés 2 BMEEPRAAT04 BMEEPRAAT03 4 4 4 5 5 5 Törzsanyag Integr{lt tt. gyakorlat III. BMEGEGEATI3 BMEGEGEATI2 Törzsanyag Statisztikai módszerek BMEGEVGAT01 Törzsanyag Összevont szigorlat BMEGEGEATSZ Törzsanyag Áraml{stan BMEGEÁTAT01 Törzsanyag Hőtan BMEGEÉNATMH Törzsanyag Integr{lt term. terv. gyak. BMEGEGEATI4 IV. BMETE90AX02 vagy BMETE90AX26 szigorlathoz előírt követelmény szerint BMETE90AX26 vagy BMETE90AX02 BMETE90AX26 vagy BMETE90AX02 BMEGEGEATI3 5 Törzsanyag Marketing I. BMEGT20AT03 BMEGT30A001 5 Törzsanyag Menedzsment v{ll.gazd.tan és BMEGT20A001 5 Törzsanyag Ergonómiai módszerek BMEGT52AT11 6 Törzsanyag Fogyasztóvédelem BMEGT52AT03 6 Törzsanyag Integr{lt term.terv. gyak. BMEGEGEATI5 V. BMEGT52AT10 vagy BMEGT52AT02 BMEGEGEATI4 6 Törzsanyag Marketing II. BMEGT20AT04 BMEGT20AT03 7 Törzsanyag Innov{ció II. menedzsment BMEGT20AT01 BMEGT20A001 7 Törzsanyag TQM BMEGT20AT02 BMEGT20A001 7 Törzsanyag Üzleti jog BMEGT55A001 7 Törzsanyag Szakdolgozat BMEGEVGA4SD szakdolgozathoz előírt feltételek szerint BMEGEGEATS1 vagy BMEGEGEATG1 BMEGEMMAT02 BMETE15AX03 21

7.1.2. A KÖTELEZŐ T[RGYAK ELŐTANULM[NYI RENDJÉNEK [TTEKINTŐ [BR[JA 22

7.1.3. KÖTELEZŐEN V[LASZTHATÓ T[RGYAK 5 Formatervezési (design) 5 Formatervezési (design) 5 Formatervezési (design) 5 Formatervezési (design) 6 Formatervezési (design) 6 Formatervezési (design) Arculattervezés I. BMEGEGEATA1 BMEGEGEATF2 BMEEPRAAT04 Designtörténet BMEGEGEATMD BMEGEGEATF2 BMEEPRAAT04 Forma és graf. terv. szg-es m. BMEGEGEATFG BMEGEGEA3CD BMEGEGEATF2 BMEEPRAAT04 Formatervezés III. BMEGEGEATF3 BMEGEGEATF2 Formatervezés IV. BMEGEGEATF4 BMEGEGEATF3 Termékterv. korszerű technik{i 5 Termékmenedzsment Pszichológia BMEGT52AT04 5 Termékmenedzsment Szabadalom / Termékújdons{g BMEGEGEATTT BMEGEGEA3CD BMEGEGEATFG BMEGT52AT06 5 Termékmenedzsment Termékmenedzsment BMEGT52AT07 5 Termékmenedzsment Tervezés spec. felh. sz. BMEGT52AT05 6 Termékmenedzsment Szociológia BMEGT43A003 BMEGT52AT02 vagy BMEGT52AT10 6 Termékmenedzsment Termék-felhaszn. int. BMEGT52AT08 BMEGT52AT02 vagy BMEGT52AT10 5 Terméktervezés Csomagol{stechnika BMEGEGEATCS BMEGEMTAMT1 BMEGEPTAMT0 BMEEPRAAT03 5 Terméktervezés Elektromechanika BMEVIAUA008 BMEVIAUA007 5 Terméktervezés Faipari technológi{k BMEGEGEATFT BMEGEGTAT01 5 Terméktervezés Környezettudatos tervezés BMEGEGEATMK 5 Terméktervezés Mechatronika alapjai BMEGEFOAT02 5 Terméktervezés Polimergy{rtm{ny tervezése BMEGEGEAGTP BMEGEGEATTM BMEGEGEATG2 vagy BMEGEGEATS2 BMEGEGEATTM 5 Terméktervezés Termékszimul{ció I. BMEGEGEATT1 BMEGEGEA3CD BMEGEGEATG2 6 Terméktervezés Automatiz{l{s technikai alapjai 6 Terméktervezés Biomechanika BMEGEMMATM1 vagy BMEGEGEATS2 BMEGEGEATAT BMEVIAUA007 BMEGEÁTAT01 6 Terméktervezés Finommechanika BMEGEFOAT03 BMEGEGEATG2 vagy 6 Terméktervezés Színtechnika BMEGEFOAT01 6 Terméktervezés Elektronika a terméktervezésben 7 Terméktervezés Intelligens termékek elemei BMEVIAUA077 BMEGEGEATS2 BMEVIAUA007 BMEGEFOAT04 BMETE15AX03 BMEVIAUA009 BMEVIAUA010 23

8. TANT[RGYAK ISMERTETÉSE 8.1. Kötelező t{rgyak BMETE90AX00 MATEMATIKA A1A Előadó: Dr. Petz Dénes v, 6 kp, ma, os, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: - Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík- és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci{l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor-tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann-integr{l tulajdons{gai, Newton-Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Évközi tanulm{nyi követelmény: z{rthelyik dolgozatok Értékelés módszere: z{rthelyik max. 50%-os súllyal, vizsga eredménye min. 50%-os súllyal Thomas Calculus, 11th ed. Addison Wesely 2004. (magyar kiad{s előkészületben), Babcs{nyi I.-Wettl F.: Matematikai feladatgyűjtemény I. Műegyetmi Kiadó, 1998. Leindler L.: Analízis, Polygon, 2001. BMETE90AX26 MATEMATIKA A2A Előadó: Dr. Rónyai Lajos f, 6 kp, ma, ta, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1a A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n-dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci{lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, konvergencia kritériumok, Taylor-sorok, periodikus függvények, Fourier-sorok, alkalmaz{sok. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Évközi tanulm{nyi követelmény: h{zi feladat, 2 z{rthelyi dolgozat Értékelés módszere: félévközi eredmények alapj{n Thomas Calculus, 11th ed. Addison Wesely 2004. (magyar kiad{s előkészületben) Anton B.: Contemporary Linear Algebra, Wiley, 2003. 24

BMETE90AX06 [BR[ZOLÓ GEOMETRIA Előadó: Dr. Moln{r Emil v, 3 kp, ma, os, 3 ko (1 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: - Térgeometriai ismeretek, térbeli alakzatok vetületeinek szerkesztéséhez szükséges módszerek elsaj{tít{sa, vetületek megértéséhez szükséges képességek fejlesztése. Térgeometriai alapismeretek (térelemek p{rhuzamoss{ga, merőlegessége, szög- és t{vols{gmérés). Merőleges vetítés, Monge-féle képsíkrendszer bevezetése. Metszési feladatok, sík és egyenes döféspontja, két sík metszésvonala. Képsík-transzform{ció, alakzatok {br{zol{sa több vetületben, speci{lis nézetek elő{llít{sa. Síklapú testek síkmetszete és {that{sa. T{vols{gmérés, síkidomok valódi méreteinek megszerkesztése. Test{br{zol{s speci{lis nézetekben, méretes testszerkesztések. Axonometrikus vetítések, ortogon{lis és ferdeszögű axonometria. Kör vetülete. Gömb, kúp és henger {br{zol{sa. Gömb és kúp síkmetszeteinek szerkesztése vetítő síkkal, kúpszeletek. Évközi tanulm{nyi követelmény: 4 h{zi feladat, 3 z{rthelyi dolgozat és 1 ön{lló modellezési feladat Értékelés módszere: vizsgadolgozat 70%-os súllyal, félévközi munka 30%-os súllyal Dr. Vermes I.: Geometria útmutató és példat{r, Műegyetemi Kiadó Nagyné dr. Szilv{si M.: Cadkey gyakorlókönyv, Műegyetemi Kiadó Tanszéki feladatlapok BMEGEGEA3CD CAD ALAPJAI Előadó: Dr. V{radi K{roly, Piros Attila f, 4 kp, ma,an, os, 3 ko (1 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Informatikai rendszerek Sz{mítógépes grafika, képek létrehoz{sa. A geometriai modellek transzform{ciói, leképzések, vetítések, takart vonalas {br{zol{s, {rnyékol{s Megjelenítési elj{r{sok. Geometriai modellek. Huzalv{z-, felület- és testmodellek. Paraméteres modellek. Alaksaj{toss{gokra alapozott, parametrikus alkatrészmodellezés. V{zlat, geometriai és méretkényszerek. Alaksaj{toss{gok létrehoz{sa. Szerelt egységek, össze{llít{s modellezés. Prezent{ció, rajz-, gy{rt{si dokument{ció készítés. Évközi tanulm{nyi követelmény: 2 h{zi feladat, 3 z{rthelyi dolgozat Értékelés módszere: félévközi eredmények alajp{n V{radi-Moln{r: CAD alapjai. Jegyzet. (előkészületben) Segédletek a tanszéki honlapon Program felhaszn{lói kézikönyvek, Horv{th I.-Juh{sz I. :Sz{mítógéppel segített gépészeti tervezés I. MK.Bp.1996. BMEVESEATK1 KÉMIA TERMÉKTERVEZŐKNEK Előadó: Dr. Nyul{szi L{szló v, 3 kp, ma, os, 3 ko (3 ea, 0 gy, 0 lab) A kémia alapvető törvényszerűségeinek ismertetése, a törvények gyakorlati alkalmaz{si lehetőségei (főbb témakörök: oldatok törvényei, f{zisegyensúlyok, kémiai egyensúlyok, elektrolit egyensúlyok, a kémiai reakciók termodinamikai és kinetikai feltételei, elektrokémia, elektrolízis). A leggyakrabban haszn{lt szervetlen anyagok (elemek és vegyületeik) tulajdons{gainak, felhaszn{l{si körének {ttekintése. Néh{ny, a mérnöki gyakorlatban fontos szerves anyag és műanyag. Azon területek t{rgyal{sa, amelyeken a vegyészmérnök együttműködhet, illetve együtt kell, hogy működjön m{s mérnöki szakok képviselőivel. 25

Évközi tanulm{nyi követelmény: 2 z{rthelyi dolgozat van, de egyik sem kötelező Értékelés módszere: ír{sbeli vizsga és félévközben írt z{rthelyik összpontsz{ma alapj{n - Nagy József: Által{nos és szervetlen kémia I-III. Berecz Endre (szerkesztésében): Kémia műszakiaknak, Nemzeti Tankönyvkiadó BMETE15AX02 FIZIKA A2 Előadó: Dr. Pipek J{nos v, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1a Hull{mok. Huygens elv. Interferencia. Optikai alapok. Elektrosztatikus erőtér. Gauss-tétel. Elektromos potenci{l. Dielektrikumok. Elektromos mező energi{ja. Stacion{rius {ram. Joule törvény. Kirchhofftörvények. M{gneses indukció vektora. M{gneses fluxus. Ampere- és Biot Savart-törvény. M{gneses mező anyagban. Lorentz-féle erőtörvény. Töltés mozg{sa m{gneses erőtérben. Elektrom{gneses indukció, Faraday-törvény. Elektrom{gneses hull{mok. Évközi tanulm{nyi követelmény: 2 z{rthelyi feladat Értékelés módszere: vizsga eredmény alapj{n Szabó Á.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó Füstöss L.-Tóth G.: Fizika II., Tankönyvkiadó, J4-956 Serway, R.A.: Physics for Scientists and Engineers, Saunders, Philadelphia BMETE15AX03 FIZIKA A3 Előadó: Dr. Kugler S{ndor v, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2a és Fizika A2 Kinetikus g{zelmélet. G{znyom{s, hőmérséklet, g{zok fajhőjének saj{ts{gai. A statisztikus fizika alapfogalmai. Ide{lis g{z. Boltzmann-eloszl{s. Statisztikus hőmérséklet. Folyamatok ir{nya. Entrópia. Planck-hipotézis. Fotonok. Fényelektromos jelenség. Atomok vonalas színképe. Bohr-modell. Maghasad{s, magfúzió. Szil{rdtestek fajhője. Elektronok szil{rdtestekben. Energias{vok kialakul{sa. Szigetelők, félvezetők, jó vezetők, szupravezetők. Évközi tanulm{nyi követelmény: z{rthelyi dolgozatok Értékelés módszere: vizsga eredmény alapj{n Hudson, A.-Nleson, R.: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont, Bp. Fizika 2 (szerkesztette Holics L{szló), Műszaki Könyvkiadó, Bp. Tóth A.: Segédanyag a fizika A3 című t{rgyhoz (sokszorosított segédanygag) BMEGEÉNATMH HŐTAN Előadó: Dr. Gróf Gyula v, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: - A hőterjedés alapvető form{i és alapegyenletei. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete. Hőellen{ll{s. Bord{zott felületek. Hő{tvitel. Belső hőforr{sok. Időben v{ltozó hővezetés, közelítő megold{sok. 26

Hő{tad{s, hasonlós{g. A hat{rréteg, szerepe. Empirikus sz{mít{si képletek. Hőcserélők, hatékonys{g. Hősug{rz{s, gyakorlati sz{mít{sa. Ernyőzés. Hő{tad{s és sug{rz{s együttesen. Évközi tanulm{nyi követelmény: 5 z{rthelyi dolgozat Értékelés módszere: vizsga: A rész, B rész, C rész. min.50%-os teljesítés részenként Környey T.: Termodinamika egyetemi jegyzet (megjelenés előtt) Tanszéki honlapról letölthető segédanyagok, példat{r. BMEGE[TAT01 [RAML[STAN Előadó: Dr. Suda Jenő Miklós v, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Matematika A2a és Mechanika II. A folyadékok tulajdons{gai, {raml{sok leír{sa, {ramvonal, p{lya. A kontinuit{s tétele, súrlód{smentes közegek mozg{segyenletének különböző form{i. Az {raml{stechnikai gépek működési elve. Súrlód{si közegek, mozg{segyenletük. Navier-Stokes egyenlet, lamin{ris és turbulens {raml{sok, hat{rrétegek. Egyszerű hidraulikai rendszerek sz{mít{sa. Évközi tanulm{nyi követelmény: 2 z{rthelyi dolgozat, 1 mérési jegyzőkönyv Értékelés módszere: vizsga 60%-os súllyal, félévközi munka 40%-os súllyal Dr. Lajos Tam{s: Az {raml{stan alapjai, Műegyetemi Kiadó, Bp., 2004 - BMEVIAUA006 ELEKTROTECHNIKA ALAPJAI Előadó: Dr. Nagy Istv{n, Dr. J{rd{n K{lm{n, Dr. Korondi Péter f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Matematika A2a és Fizika A2 Nyugvó, {llandó és v{ltozó sebességgel mozgó töltésekhez kapcsolódó jelenségek, fogalmak, törvények. Anyagok villamos, m{gneses tulajdons{gai. Villamos, m{gneses erőhat{sok. Villamos, m{gneses rendszerek modellezése. Analógi{k. Villamos alapműszerek, mérések. Koncentr{lt paraméterű {ramkörök. Alkalmaz{si péld{k. Évközi tanulm{nyi követelmény: h{zi feladatok Értékelés módszere: két, két részből {lló, z{rthelyi. valamennyi részből min. 40% Nagy I. (mk): Elektrotechnika Alapkérdések, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997. Nagy I. (mk): Elektrotechnika Előad{si segédlet, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997. Nagy I. (mk): Elektrotechnika Példat{r, Műegyetemi Kiadó, Bp. Vars{nyi P.: Villamos műszerek és mérések, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997. Szűcs T., Zim{nyi P.: Elektronikus műszerek, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997. Simonyi K.: Villamoss{gtan, Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. M. Elschener, A. Möschwitzer: Einfürhrung in die Elektrotechnik-Elektronik, 1985 R. Resnick, D. Halliday: Physics. Part II. John-Wiley&Sons, 4.ed., 1992 27

BMEGEMMAT01 MECHANIKA I. Előadó: Dr. Insperger Tam{s f, 4 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: - Alaptételek, alapfogalmak. Síkbeli és térbeli erőrendszerek egyensúlya, ill. reduk{l{sa. A súlypont. A súrlód{s. Az igénybevételek és rudak igénybevételi {br{i. R{csos és csuklós szerkezetek. A húzó, hajlító és csavaró igénybevételek feszültségi és alakv{ltoz{si {llapota. Síkidomok m{sodrendű nyomatéka. Egyill. többtengelyű feszültségi {llapot. Feszültségelméletek. Évközi tanulm{nyi követelmény: 2 z{rthelyi dolgozat, 5 h{zi feladat Értékelés módszere: félévközi eredmények alapj{n Béda-Kocsis: Statika Elterné: Statika példat{r Béda: Szil{rds{gtan Elterné: Szil{rds{gtan példat{r I. Tanszéki honlapon lévő oktat{si segédletek BMEGEMMAT02 MECHANIKA II. Előadó: Dr. Insperger Tam{s v, 4 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1a és Mechanika I. Statikailag hat{rozatlan megt{maszt{sú tartók. Az anyagi pont kinematik{ja. Síkmozg{s. A merev test kinematik{ja. A merev test síkmozg{sa. Síkbeli mechanizmusok. Az anyagi pont kinetik{ja. Kényszermozg{s. A relatív mozg{s. Az anyagi pontrendszer. Tételek, fogalmak. Merev test kinetik{ja. A tehetetlenségi nyomaték. Síkmozg{s. A statikus kiegyensúlyoz{s. Az ütközés. Egytömegű lengőrendszerek. Szabad, csillapított, súrlód{ssal csillapított lengés. Gerjesztett lengőrendszerek. Kritikus fordulatsz{m. Évközi tanulm{nyi követelmény: 1 z{rthelyi dolgozat, 4 h{zi feladat Értékelés módszere: féléviközi eredmények alapj{n Béda: Szil{rds{gtan Elterné: Szil{rds{gtan példat{r I. Béda-Bez{k: kinematika és Dinamika Béda-Vörös: Dinamika példat{r I. Béda: Lengéstan Tanszéki honlapon lévő oktat{si segédletek BMEGT30A001 MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIA Előadó: Dr. Meyer D., Dr. Kerékgy{rtó Gy., Dr. Romv{ri E., Dr. Kurt{n L.-né, Dr Vad{szlaki I., Dr. Vígh L., Dr. Petró K. v, 4 kp, ma, os/ta, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: - Olyan közgazdas{gi ismeretek nyújt{sa, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdas{gi környezet mikro- és makroszf{r{j{nak aktu{lis kérdéseiben. Megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tud{s az alapja annak, hogy olyan termékek és elj{r{sok szülessenek, amelyek 28

nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a v{llalat és az orsz{g sz{m{ra. Ha értik a gazdas{gi folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saj{t maguk is tudj{k értelmiségi módon kedvezően befoly{solni saj{t környezetüket, és elősegíthetik a gazdas{g fejlődését rövid és hosszú t{von. Évközi tanulm{nyi követelmény: 1 z{rthelyi dolgozat Értékelés módszere: vizsga 60%-os súllyal, félévközi munka 40%-os súllyal dr. Kerékgy{rtó György: Mikroökonómia, Műegyetemi Kiadó, 2003 dr. Kerékgy{rtó György: Makroökonómia, Műegyetemi Kiadó, 2004 oktatók javaslata szerint BMEGT20A001 MENEDZSMENT ÉS V[LL.GAZD.TAN Előadó: Dr. Gyökér Irén f, 4 kp, ma, os, 4 ko (4 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: - A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatót azzal a v{llalati környezettel, amelyben az ipari termékek és szolg{ltat{sok fejlesztése és elő{llít{sa történik. A v{llalati folyamatokon belül kiemelten foglalkozunk az innov{ciós folyamatok saj{tos menedzsment problém{ival és a projektmenedzsmenttel, mint legfontosabb módszertannal. Évközi tanulm{nyi követelmény: 2 z{rthelyi dolgozat Értékelés módszere: félévközi eredmények alapj{n Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és v{llalkoz{sgazdas{gtan, oktat{si segédanyag mérnöki alapszakos hallgatók részére, Budapost, 2006. oktatók javaslata szerint BMEGT20AT01 INNOV[CIÓ MENEDZSMENT II. Előadó: Dr. Gyökér Irén f, 2 kp, ma, os, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Menedzsment és v{llalkoz{s gazdas{gtan Az Innov{ciómenedzsment II. tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatót azzal a v{llalati környezettel, amelyben az ipari termékek és szolg{ltat{sok fejlesztése és elő{llít{sa történik. A v{llalati folyamatokon belül kiemelten foglalkozunk az innov{ciós folyamatok saj{tos menedzsment problém{ival és a projektmenedzsmenttel, mint legfontosabb módszertannal. Évközi tanulm{nyi követelmény: 2 z{rthelyi dolgozat sikeres teljesítése Értékelés módszere: félévközi eredmények alapj{n A t{rgy elsaj{tít{s{t a tanszék {ltal kiadott segédletek, valamint az egyes fejezetekhez javasolt szakirodalom. oktatók javaslata szerint 29