T/6563/65. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Szili Katalin Asszonynak, Az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú törvényjavaslathoz - a Házszabály 94. -ában, 102. -a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az alábbi módosító javaslatot terjesztjük elő : A törvényjavaslat 3. (2) bekezdése az alábbiak szerint változik : 3. (2) A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban : minisztérium) vezeti. Kiegészítő vagy módosító termőhely-vizsgálatokat a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettől (a továbbiakban : SZBKI) kell kérni. A termőhelyi kataszterbe sorolást az illetékes hegyközség kezdeményezi a minisztériumnál. A termőföldnek a szőlő termőhelyi kataszterébe való felvételéről, a kataszter módosításáról a minisztérium az SZBKI vizsgálati eredménye alapján határoz. A határozatot meg kell küldeni az illetékes hegyközségnek és a települési önkormányzat jegyzőjének is, aki azt hirdetményként közzéteszi. A termőhelyi kataszter rendszerét miniszteri rendelet szabályozza. A termőhelyi kataszter rendszere változhat, amit rendeletben könnyebb követni. A törvényjavaslat 7. -a az alábbiak szerint változik : Telepítés, kivágás 7. (1) Árutermő-, törzs-, és kísérleti szőlőt telepíteni, illetve kivágni csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatala [területi kirendeltsége] (a továbbiakban: MVH[- kirendeltsége]központi Hivatala) engedélyével lehet. Törzsültetvény és kísérleti ültetvény az OMMI előzetes engedélyével telepíthető és vágható ki. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) Az engedély iránti kérelmet hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt - javaslatával együtt nyolc napon belül - továbbítja az illetékes MVH[-kirendeltsége)_ Központi Hivatalához. (3) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt : a) a növényegészségügye és talajvédelmi hatóság, b) belterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló földrészletre történő telepítés esetén az építésügyi hatóság, c) természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre történő telepítés esetén a természetvédelmi hatóság, d) törzsültetvény és kísérleti ültetvény esetén az OMMI. (4) Az MVH[-kirendeltsége] Központi Hivatalának határozata ellen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Elnökéhez jközponti hivatalához (a továbbiakban : MVH központi hivatal)] lehet fellebbezni. (5) Az MVH Központi Hivatala [-kirendeltség] a határozatot megküldi az illetékes hegybírónak, a körzeti földhivatalnak[, az MVH központi hivatalának], valamint az OMMI-nak is. A telepítés és kivágás szabályozásának pontosítása céljából történtek a pontosítások. A törvényjavaslat 8. -ának (1), (3) bekezdései az alábbiak szerint változnak : 8. (1) A telepítés esetén az ültetés tényét, kivágás esetén pedig ennek megtörténtét az engedélyes 15 napon belül köteles az illetékes hegybírónak írásban bejelenteni. A telepítés, illetve a kivágás tényét a hegybíró a szőlőültetvény kataszterébe bejegyzi, s az abban szereplő adatokról - engedélyezési üggyel, valamint támogatással összefüggésben - minden év szeptember 30-ig a) az illetékes hegyközségi tanácsnak, b) az MVH Központi Hivatala [-kirendeltség) és a c) Földmérési és Távérzékelési Intézetnek az országos térinformatikai nyilvántartás vezetése érdekében az ültetvények azonosító adatairól (település, helyrajzi szám, területnagyság), továbbá a 11. (2) bekezdésében szereplő adatokról az adott borpiaci évről adatot szolgáltat. [(3) Az MVH-kirendeltség a hegybírótól kapott adatokat 8 napon belül megküldi az MVH központi hivatalának.] Az MVH szakszerű működéséhez szükséges pontosítások
A törvényjavaslat 11. (1), (4), (5) bekezdése az alábbiak szerint változnak: A szőlő ültetvénykatasztere 11. (1) A szőlő ültetvénykatasztere valamennyi árutermő szőlő tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím/ székhely, adószám/adóazonosító jel, hegyközségi kódszám), és az MVH[-kirendeltség] által adott regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát. (4) A kataszter névre szóló adattartalmát támogatás elbírálás céljából az [elbírálásban illetékes hatóságnak kérésre] át kell adni. (5) A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a KSH részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból nem ját]adhatók át. A pontosítással nyerik el a szövegrészek a szándékolt tartalmát. A törvényjavaslat 13. (3) bekezdése az alábbiak szerint változik : 13. (3) MA. minőségi bor - ha a borvidéki rendtartás [másként] ennél szigorúbban nem rendelkezik- legfeljebb [14t/ha szőlőtermésű, illetve] 100hl/ha [must] bor hozamú ültetvényről származhat. A "másként" szó magában foglalhatja az enyhébb szabályozást is, ebben az esetben azonban kizárólag szigorúbb szabályozásról lehet csak szó. A must helyett a borban meghatározott termés meghatározás a célszerű. A törvényjavaslat 13. (4)-(5) bekezdése elmarad : [(4) MA. különleges minőségű bor - ha a borvidéki rendtartás másként nem rendelkezik - legfeljebb 10t/ha szőlőtermésű, illetve 75hl/ha must hozamú ültetvényről származhat. (5) Főbor a borvidék legfeljebb 7 tonna/hektár szőlő, illetve 50 hl/hektár must hozamú ültetvényéről származhat.] A m.t. különleges minőségi bor kategóriája megszűnt. A főbor, mint bortípus, a többi hasonló borral együtt a 2 26. pont javított formájának megfelelően rendeletben kerül szabályozásra.
A törvényjavaslat 14. új (2) bekezdéssel egészül ki (a bekezdések számozása értelemszerűen változik) a jelenlegi (2) bekezdés az alábbiak szerint változik : (2) A törvény szabályozási körébe tartozó bortípusok : a) kései szüretelésű bori b) válogatott szüretelésű bor, c) töppedt szőlőből készült bor, d) jégbor, e) főbor f) muzeális bor, g) szekszárdi és egri bikavér. (2) Az egyes borászati termékek és bortípusok definícióját, a rájuk vonatkozó technológiai előírásokat, a termékek érzékszervi és analitikai jellemzőit, valamint az egyes alkoholtartalom meghatározásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. A különleges minőségű bor kategória kiesésével több bor a bortípusok csoportjához sorolódik, amelyeket a borászati termékekhez hasonlóan végrehajtási rendeletben kell szabályozni. A törvényjavaslat 15. (2) bekezdése az alábbiak szerint változik, a (3) bekezdése elmarad : 15. (2) Az egyes borok minőségi kategóriáit e törvény határozza meg, valamint végrehajtási rendelete tartalmazza. Az m.tl minőségi [és különleges minőségű] bort - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetek kivételével - csak meghatározott termőhelyen lehet előállítani. [(3) Borászati termékek előállítására és kezelésére e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kiegészítő, segéd- és adalékanyagok használhatók fel.)] A m.t. különleges minőségi bor kategóriája átmenettel megszűnik. Ez a pont más tételekből levezethető, és magától értetődő összefüggést tartalmaz. A törvényjavaslat 17. -a elmarad : [17. (1) Egri bikavér bor kizárólag az egri borvidékbe, szekszárdi bikavér bor pedig kizárólag a szekszárdi borvidékbe sorolt településeken, az ott termett szőlőből állítható elő. (2) Tokaji borkülönlegességek kizárólag a Tokaji borvidékbe sorolt településeken, az ott termett szőlőből állíthatóak elő. (3) Védett termőhelyről származó bort kizárólag a védett eredetű borok rendtartásában felsorolt településeken lehet előállítani.
(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti borokat az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban : OBI) által kiadott forgalomba-hozatali engedély birtokában a fenti területeken kívül is lehet palackozni.] Ez a paragrafus olyan tételeket ismétel meg, amelyek korábbi kerültek, onnan pontosan levezethetőek. paragrafusokban megállapításra A törvényjavaslat 18. (4) bekezdése az alábbiak szerint változik : A must és bor cukortartalmának kialakítása 18. [(4) Az m.t. különleges minőségű bor cukortartalmának kialakítására csak a borral azonos termőhelyről és szőlőfajtából származó, azonos minőségű must használható fel.] A m.t. különleges minőségi bor kategóriája megszűnt. A törvényjavaslat 19. (2) bekezdése az alábbiak szerint változik : 19. [(2) A bor cukortartalmának változtatását ennek megtörténte előtt az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. A bejelentésre vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. A bejelentés elmulasztása esetén a hegybíró a hiány pótlásáig a származási bizonyítvány kiadását megtagadja, valamint húszezertől százezer forintig terjedő pénzbírságot szab ki.] A törvénytervezet végre nem hajtható feladatot jelöl meg ebben a pontban. A törvényjavaslat 20. -a, 21. -a, 22. -a, 23. -a elmarad : [A savtartalom szabályozása 20. (1) A must és bor savtartalmának növelését rendkívüli időjárású években az illetékes hegyközségi tanács fajtára, illetve szükség esetén borvidéki körzetre vonatkozóan engedélyezheti.
(2) A savtartalom növelése és csökkentése e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott módon lehetséges. A savtartalom növelése csak a szüret évének utolsó napjáig végezhető. (3) A savtartalom növelését vagy csökkentését az illetékes hegyközségnek írásban be kell jelenteni. A bejelentésre vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. A bejelentés elmulasztása esetén a hegybíró a hiány pótlásáig a származási bizonyítvány kiadását megtagadja, valamint húszezertől százezer forintig terjedő pénzbírságot szab ki. (4) Olyan must vagy bor felhasználásával, amelynek savtartalmát csökkentették vagy növelték, különleges minőségű bor nem készathető. 21. (1) A cukortartalom növelését és a savtartalom növelését vagy csökkentését a bor származási bizonyítványán fel kell tüntetni. (2) A természetes alkoholtartalom, illetve cukortartalom növelésére, illetve a savtompításra és savnövelésre felhasznált anyagok beszerzéséről és felhasználásáról a termelőnek nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást a hegybíró ellenőrizheti. A nyilvántartás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. A házasítás 22. (1) A házasításra vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. (2) A házasítás tényét a pincekönyvbe úgy kell bejegyezni, hogy abból a házasítási arányok egyértelműen megállapíthatók legyenek. A pincekönyvre vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza. (3) A házasított bor származási bizonyítványán a házasítás tényét és annak arányát fel kell tüntetni. (4) Ismételt házasítás esetén (a kiegészítő anyagok felhasználását is figyelembe véve) sem léphető át a törvény, valamint végrehajtási rendelete szerinti termőhelyre, fajtára és évjáratra meghatározott arány.) A kékderítés 23. (1) Kékderítés csak laboratóriumi vizsgálattal végezhető. A vizsgálatot az OBI, továbbá szaktanácsadói tevékenységük keretében az SZBKI, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Élelmiszertudománya Kar Borászati Tanszéke, illetve szakintézmények, valamint az OBI által arra alkalmasnak nyilvánított laboratóriumokban kékderítési vizsgával rendelkező személyek végezhetik.
(2) A vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg. (3) A kékderítést - elvégzése előtt legalább 3 munkanappal - az OBI-nak írásban be kell jelenteni ; ennek elmulasztása esetén az OBI minőségvédelmi bírságot szab ki.] : Ezek a paragrafusok olyan technológiai eljárási leírásokat tartalmaznak, amelyek szabályozására rugalmasabb alacsonyabb rendű jogszabály, miniszteri rendelet elegendő. A törvényjavaslat 24. (1) és (3) bekezdése az alábbiak szerint változik, a (4) bekezdése elmarad : (1) Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal tartott borászati terméket -a 14. (1) bekezdés a) és h) pontjai szerinti [szeszipari] termékeket kivéve - a pincekönyvbe be kell jegyezni. Ez a rendelkezés a kiskereskedőkre nem vonatkozik. A pincekönyv vezetésének szabályait külön rendelet tartalmazza. (3) [Must, bor, borpárlat és borászati melléktermék tárolóedényén - palackozott italok esetében a tárolóhelyen - olyan jelölést kell alkalmazni, hogy a tárolt, e törvény szerinti megnevezésű termék a pincekönyv alapján egyértelműen azonosítható legyen. A tárolóedény jelölésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.] Nem szőlőalapú alkoholos termék és szőlőbor azonos adóraktárban nem tárolható. [(4) A borászati termeléssel kapcsolatos bizonylatokon a jelöléseket olyan módon kell feltüntetni, hogy a készletek azonosíthatók legyenek.] Ezek a bekezdések olyan technológiai eljárási leírásokat tartalmaznak, amelyek szabályozására rugalmasabb alacsonyabb rendű jogszabály, miniszteri rendelet elegendő. A törvényjavaslat 25. (1) bekezdése az alábbiak szerint változik : 25. [(1) A 24. -ban szereplő rendelkezések megsértése esetén az OBI minőségvédelmi bírságot szab ki, és megtiltja a borászati termék évjárat, fajta és termőhely megjelöléssel való forgalomba hozatalát.] : A kivett rendelkezés olyan paragrafusra hivatkozik, amely a törvénytervezet szövegéből kikerült és azt miniszteri rendeletben szabályozzák.
A törvényjavaslat 28. (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint változik : 28. (2) A szőlő, az asztali bor és az m.t. minőségi bor származási bizonyítványát a termőhely szerinti illetékes hegybírók, [hegyközség, az m.t. különleges minőségű bor és] a védett eredetű bor származási bizonyítványát pedig az illetékes hegyközségi tanács titkára adja ki. (3) A bor első származási bizonyítványát csak az ültetvény fekvése szerint illetékes hegyközség hegybírája[, illetve hegyközségi tanács titkára] adhatja ki. Ezzel egyidejűleg a szőlő származási bizonyítványát be kell vonni. A bor tovább-feldolgozása esetén új származási bizonyítványt - az előző bevonásával egyidejűleg - a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró adja ki. Védett eredetű bor esetén minden további származási bizonyítványt a kiállítástól számított 8 napon belül a termőhely szerint illetékes hegybírónak másolatban meg kell küldeni. Fontos, hogy a származási bizonyítvány a termőhely szerinti illetékes hegyközség, illetve hegyközségi tanács feladata legyen. A m.t. különleges bor kategória megszűnt. A származási bizonyítványoknál kettős, és ezért hézagos és átfedéses rendszer alakulhat ki, ha ezt a feladatot két szinten is el lehet végezni. A védett eredetű borok egyedi szabályozása, amely a borvidékhez kötődik, indokolja, hogy a borvidék a termék útját a rendtartásnak való megfeleltetés szerint nyomon tudja követni. A törvényjavaslat 29. -a és 30. -a elmarad : (Az állami ellenőrzőjegy 29. Származási hely, fajta, évjárat vagy a készítés módja miatt megkülönböztetésre érdemes, palackozott, az m.t. minőségi borok, védett eredetű borok, muzeális borok, különleges minőségű borok, pezsgők és borpárlatok, a tokaji borkülönlegességek, az egri és szekszárdi bikavér borok csak állami ellenőrzőjeggyel hozhatók forgalomba. Az állami ellenőrzőjegy a palackon kötelezően elhelyezendő, e törvény végrehajtási rendelete szerinti jelzés. 30. (1) Az állami ellenőrzőjegy kiadásának engedélyezése előtt az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban : OBB) végzi el az italok érzékszervi bírálatát. (2) Az OBB a minisztérium tanácsadó szerve. Az OBB működésével kapcsolatos szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg. (3) Az állami ellenőrzőjegy kiadását az OBB javaslata alapján az OBI engedélyezi. (4) Az OBI által kiadott állami ellenőrzőjegyekről a felhasználó köteles nyilvántartást vezetni és a felhasználásról kiállított összesítő kimutatást minden év január 15-ig az OBI-nak megküldeni.
(5) Az OBI az állami ellenőrzőjegyek felhasználását, valamint - ellenőrző minták vételével - a bor azonosságát ellenőrzi. (6) A (4)-(5) bekezdésekben foglaltak megsértése esetén az OBI az adott tételre vonatkozó forgalomba hozatali engedélyt, valamint az állami ellenőrzőjegyet visszavonja.] Az állami ellenőrzőjegy intézménye mögött lévő ellenőrzés megmarad, de az ellenőrzőjegy önmagában extragaranciát nem ad, még a termelők számára rendkívül körülményes és költséges azok használata. A két oldal így nem áll arányban. A törvényjavaslat 31. (1) és a (3) pontja módosul a (2) bekezdése pedig elmarad : (1) Árutermelési céllal [B]borászati terméket előállítani csak a hegyközség által nyilvántartásba vett és az OBI által engedélyezett pincészetben lehet (ideértve a nem palackozott borok kiszerelésének engedélyezését is). Az engedélyezés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. [(2) Árutermelő borászati tevékenységet csak legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy vagy ilyen alkalmazottal rendelkező vállalkozás végezhet.] (3) A bor adóraktári vagy egyszerűsített adóraktári engedély visszavonásáról a vámhatóság azonnal [15 napon belül] köteles az OBI-t és a hejzyközséget értesíteni. (4) Must, bor és egyéb borászati termék közfogyasztásra csak akkor hozható forgalomba, ha azt az OBI tételenként e törvény, valamint végrehajtási rendelete alapján kémiailag és érzékszervileg előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette. Az OBI a minősítésről határozatot hoz. Az OBI a határozatot - meghozatalát követő [harminc] 8 napon belül - a bor származási bizonyítványát kiadó hegyközségnek[i tanácsnak] tájékoztatás és ellenőrzés céljából megküldi. Az (1) pont estében szükséges az árutermelési céllal" meghatározás az ilyen termelés eltérő megítélése miatt. A (2) pontnak a betartatása lehetetlenség lenne, hiszen a bortermelők nagyobb része, a kis borászatok túlnyomó többsége nem tud ennek az előírásnak megfelelni. A (3) pont esetében pedig származási bizonyítványt kiadó szervezetnek is azonnal értesülnie kell, a bor további sorsáról. A (4) bekezdéshez : A származási bizonyítványt kiadó szervezet a hegyközség, így őt indokolt gyorsan kell értesíteni. Budapest, 2004. február 23. 31. /-................................