Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny forduló Megoldások 1 1. s = 36 km,



Hasonló dokumentumok
Merev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

7. osztály, minimum követelmények fizikából

HÁZI FELADAT Merev test kinetika, síkmozgás Hulahopp karika MEGOLDÁSI SEGÉDLET

EGYENES VONALÚ MOZGÁS

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. v(m/s)

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Az I. forduló megoldásai

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ö É Á É É Ú Ö É Á

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

I. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

FELADATOK FIZIKA tantárgyból a Kertészmérnök BSc szak levelező tagozatos hallgatói számára 2015/16. I. félév 1. Két város közötti autóbuszjáraton a


o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola Egységnyi térfogatú anyag tömege

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

ő ő á ó á ü őá ó ő ó Ĺ ć ő ő ő ö ő Í ő ú á á á Ĺ ő ö á á ö ő ő Ĺ á á ő ö ő ő á ó ó Á ź ö á ő á á ü Ĺ á ő ő ő ő á ú ő ő ő á ą ő ó á á ő ó ć ő ő á á á á

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.

É É Ö ű Ú Ú É ű

ľ ú ő ö ü ö ľü ő ľ ő ö ü ú ö ľ í ü ú í ö ľĺ ő ű ľ ö ü ľü ę đí ą ó ő ő ü ú í ľ í í ý đ ę öľ ü í ú í ó í ő ó í ő ő ö ö ú í í ö ö ľü ú í í ľ ľ Ü Ü í í ľ

Adatok: 1.0. A számoláshoz a radioaktív bomlási törvényt használjuk: Λ = Λ e. A bomlási állandó a fizikai felezési időből számítható:

É Á Á Ö Á

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

É É Ö

Dr. Kovács László - Dr. Váradi Sándor Pneumatikus szállítás a fluid emelõ függõleges szállítóvezetékében

ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű ő ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó



Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ü ú ú ü ú ú ú ú

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á ű ó ó

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é


Ó Ó ó ö ó

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

ű ü Á

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

Hőtan részletes megoldások


ö É É Ö É Ő É ü ŕŕ ő ő ő í í ü í ú ü ö É É É É Ő É É Ő É É É É ő ö í ď

ő ź ľé ę ó ú ó ú ű ź ó ľ ź Ü źú ę äąź ź ö ľü ó ľ ő ö ü ö ö ö ľü ö ü ľ ö Á ó ö ö őľ ľť ľ ü ű ö ę ó ź ź Ü ę ö ő ő ö ü ö ü ö ü ö ü źů ö ť ü ö ó ü ó ó ź ę



ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés

Ns/m, y0 3 mm, v0 0,18 m/s. Feladat: meghatározása. meghatározása. 4 2 k 1600 Ns 1. , rad/s, rad/s. 0,209 s.

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

Az összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö


é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

ábra. Egyfázisú, hídkapcsolású váltóirányító kapcsolás idealizált kapcsolási rajza


ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

ź ź ő ł ó ľ ľő ź íý í ľ ó í ő í ý ü ö ű ľ ó ö ö í ő í ű ö ö í ő ó ö ű ö ü Ö ö ö ü ű ö ő ú ú ö ú ó ü ö ö í ő ő ó ę í í ó í ő ü ő ő ó ť ö ü ö ľ ľ ő ľ ó

úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö

GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FIZIKA PÉLDATÁR 1

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

ý ü ú ŕ ö Í ö ů Á Í Á Á Á ő ő ö ú ő ú ő Ĺ ź ü ő ö đ ź ű ő Á É ő ő ź ű Ĺ ź ö ü ü Ĺ ď ö Í ő ź ű ź ő ź źů ü ź Ĺ Á ő Á ö ő ú ő ö ö ő ő ź ď ü ť ü ő ö ö Ĺ đ


ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

é ü ö ü é í ó

GMA 7. számítási gyakorlat 2016/2017

Átírás:

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok. 6 k, 6 k 6 k 5 8 k k,5 a)? b) ál? c) ( ) rafikon d) ( ) rafikon a) aradik úzakaz oza k. 6 k z elő zakaz 0,4 idő ala, a áodik k 5 8 k zakaz,5 idő ala ezi e. aradik k zakazoz zükée idő: 0,6. k aradik zakazon a ebeé: 0 0,6 b) elje úra onakozó álaebeé / ban: 6 k k ál 4,4 4,, 5 eá áodpercenkén 4 ez e a kerékpáro. k. 6 pon pon c) [k/] pon d) [k] pon 6 0 5 4 [] 6 [] 0,4,9,5 0,4,9,5. F 6,4 N ρ íz 0 k ρ 0 k 0 a)? b) a? c) G? b) kockára aó erők eyenúlyá felíra: F G F f Vρ Vρ íz V(ρ ρ íz ). Ebből a kocka érfoaa: F 6,4 N V ( ρ ρ ) 6,4 0 5. íz k ( ) 0 0 kocka élének ozúáa a V 4 0 4 c. c) kocka úlya a kérdé: G Vρ 6,4 0 5 0 k 0 7,04 N. a) érle bal oldalán pluz erőkén ejelenik a F f Vρ íz felajóerő ellenereje (lefelé a), íy a jobboldali érleerpenyőbe kell enni Vρ íz 6,4 0 5 0 k 6,4 0 k öeű ee.

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok. ρ c,6 η 75 % 0 ρ íz c?,? e ebeée közelenül a becapódá elő az eneriaéelből: 0 0. Közelenül a becapódá uán: 0,75 5,,87. 4 pon ízben ozó ere az F f Vρ íz felajóerő i a, ezér a unkaéel írjuk fel. + +F f ρ + íz. ρ + ( ρ íz ) 5 ρ + 0,6 ( ) 6,. ebeé a edence alján 6,0. 8 pon ozá ideje a ízben: +,6,87 + 6,0 0,. pon 4. a 4 a 8 00 +0 a)? b)? a) leröidebb idejű ozá úy alóula e, oy előzör idei yorí, uána idei fékez. axiáli ebeére fennáll a a a, azaz. a ee ú a + a a 4 + a a. a 00 4 0, 0. leröidebb idő eá 0. 6 pon b) ez ideje a felada zerin 0 + 0 40. zér ar ozabb idei a ozáa, er a ozában an állandó ebeéű zakaz i. Leyen τ a yoríá, τ a laíá, τ az állandó ebeéű ozá ideje, íy τ + τ + τ. Fennállnak a köekező özefüéek: a a τ a τ, azaz τ τ τ, τ τ a

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok a a τ + τ + τ a τ + a τ ( τ ). Beelyeeíe az adaoka (ú éerben, idő ban): 00 τ + 8τ (40 τ ) τ 80τ +00 0. z eyenle yökei,5 é 4,5. z elő úl nay (τ < 0 lenne), íy a efelelő érék τ 4,5. k axiáli ebeé a ez ala: a τ 4 4,5 6,08 0. 9 pon 5. p 0 5 Pa T (7 +7) K 00 K He: f 9 0 k T (77 +7) K 650 K l V V c 900 a) T? b) V? J k K a) áz állapoeyenleé felíra (p állandó) V V + V 4 V, T T T 4 T T 400 K a közö őérékle. b) z aluíniu álal leado ő a He áz ezi föl (nő a belő eneriája é ául).: Q l Q He Q l c (T T) 9 0 J k 900 50 K 05 J. k K pon z állandó nyoáon fele ő f + f + f + Q He nr(t T ) p V p V. Íy a érfoa: 6 Q V l 6 05 J 4,0 0. 7 pon 5 5 p 5 0 Pa 6. R 00 Ω R 00 Ω R 00 Ω U 0 V P 48 W a) n?, R e? b) Melyik a jó kapcolá? a) z ellenálláoka kapcolajuk ind orba ( ee), ind páruzaoan ( ee), keő orooz a aradika páruzaoan ( ee), keő páruzaoan kapcoloz a aradika oroan ( ee), ez özeen 8 féle kapcolá. ) Mindáro oroan: R e 00 Ω + 00 Ω + 00 Ω 600 Ω. B) Mindáro páruzaoan: + + R 00 Ω 00 Ω 00 Ω e 600 Ω R e 54,54 Ω. C) Keő oroan, a aradik ezekkel páruzaoan:

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok 4 500 Ω R 500 Ω 00 Ω C.) R + R 500 Ω, R e 8, Ω. 500 Ω + R 500 Ω + 00 Ω 400 Ω R 400 Ω 00 Ω C.) R + R 400 Ω, R e4, Ω. 400 Ω + R 400 Ω + 00 Ω C.) R + R 00 Ω, R e5 00 Ω R 00 Ω + R 00 Ω 00 Ω 00 Ω + 00 Ω 50 Ω. D) Keő páruzaoan, a aradik ezekkel oroan: 00 Ω 00 Ω D.) R e6 + 00 Ω 0 Ω. 00 Ω + 00 Ω 00 Ω 00 Ω D.) R e7 + 00 Ω 75 Ω. 00 Ω + 00 Ω 00 Ω 00 Ω D.) R e8 + 00 Ω 66,67 Ω. 00 Ω + 00 Ω a) Minden leeőé pon, özeen 8 pon U b) Miel P, az R ellenálláon eő fezülé: R U P R 48 W 00 Ω 0 V, pon eeyezik a elep fezülééel. Íy ké kapcolá jöe zóba: B) (ind páruzao), é pon C.) (az R a páruzaoan kapcol). pon 7. k l x 0, 7 k ρ,7 c ρ c 0 a) K? b) F? c) F? 8. 0 r 0 c 0, l 0 0 c 5 c α 0 a) köélerő a kocka úlyának é a felajóerőnek a különbée: ρ K V ρ ( ) 7 k 0 ( ) 70 N. ρ, 7 b) Írjuk fel a foraónyoaékok eyenúlyá az alááazái ponra: l + K x F l. x F + K k 0 l 0,5 + 70 N 0, 66 N. c) rúdra aó erők eredője nulla: F + F K +. F K + F 70 N + 0 N 66 N 4 N. pon Ennek ellenereje a az alááazái ponra, eá az alááazái ponra aó erő lefelé ua. pon C r α γ O x r β P B r a) z OPC ározöből zinuzéellel ekapjuk a β zöe: in α r in β r in β in α 4 β 4,47 γ α + β 44,47 r( + co γ) 7,4 c. pon

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok 5 a)? b) F r? b) z x áoláo i az OPC ározöből záolajuk ki: x in γ in γ, x r 0 c in 44,47 8 c. r in α in α ruó enyúláa a C elyzeben x x 0 l 8 c. ruó enyúláa az ponban (kezdeben) l 0 5 c. B ponban izon a ruó enyúláa éppen nulla. pon B ponoz arozó ruóerő F r D x, de eyelőre ne ierjük a D ruóállandó. Írjunk föl eneriaéel az é C ponok közö, alain aználjuk ki a körozá dinaikai feléelé a C ponban, fiyelebe ée, oy o a kényzererő éppen nulla lez. C α γ F r β B D( ) + + D( x), () pon co γ + D x co α. () pon r () eyenleből e elyeeíünk be () be: D( ) (r co γ +) + Dr x co α + D( x), ( r co γ + ) D. ( ) ( x ) r x co α P 0 k 0 (0, co44,47 + 0,74 ) D (0,5 ) (0,8 ) 0, 0,8 co0 N,85. pon N ruóerő éréke F r D x,85 0,8 0,5 N. pon 9. 0,04 µ 0 0, 0 a) T? b) a? a) álcán léő, a álcáal eyü ozó e ozáeyenlee F a, aol a ω in ω a ax in ω F a apadái úrlódái erő, aelyre fennáll, oy F µ 0 ikor a e éppen ne cúzik e, a yorulá axiáli: F ax a ax, aiből µ 0 ω, ω µ 0 0, 0 0,04 5 π, T ω,6. 0 pon

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok 6 b) álca axiáli yoruláa a ω µ 0. 0. I R Ω U,5 V d 0, r 0 4 ρ 49 0 8 Ω a) R e? b) l? () a) z aperérő adaai zerin azon cak U a I R Ω V fezülé ee. Miel a fezülé axiáli éréke,5 V, íy a orba kapcol előéellenálláon kell oy een U e U U a V V 499 V. Ennek alapján az előéellenállá nayáa U R e e 499 V 499 Ω. 0 pon I l b) R e ρ, aiből l R e R r π e ρ ρ 8 0 499 Ω 49 0 8,4 96. Ω. U 0 4 V I 0 4 c d 0, c τ 60 η 60% ρ,4 c J c, k K e,6 0 9 C T? 4 Iτ 0 60 Ey perc ala N 75 0 5 db e 9,6 0 C elekron capódik az anódba. z N db elekron eneriája a közelen a becapódá elő E NeU, ennek 60% a eleíi az anódo: Q η NeU 0,6 75 0 5,6 0 9 C 0 4 V 7 J. Máréz Q c, aol dρ c 0, c,4,4. c Ezek alapján Q 7 J T 5,96 K. c J,4 0 k, k K. d 0, B 0,4 T I 0, U, V 5 a)? b) W? a) ezeő ozaáakor a rúdban indukál fezülé kelekezik, ez zolál áraforrákén az izzó iláíááoz. U U i Bd alapján a ozaá ebeée: U, V 0. Bd 0,4T 0, U ozaá áoláa 0 5 50. 7 pon Bd b) z állandó ebeéű ozáoz erő kell kifejenünk, oy ellenúlyozzuk az árajára ezeőben fellépő Lorenz erő: F F L BId 0,4 T 0, 0, 0,064 N.

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok 7 unkaézéünk W F 0,064 N 50,96 J. 8 pon unká paraéereen kizáía U W F BId I U adódik, ai az izzó iláíááoz zükée Joule ő. Bd W I U 0,, V 5,96 J.. N 0 k > 0 T 00 C α 6 0 5 C k nayíá definíciója alapján N, aiből k N 0 0. öbükör leképezéi örénye zerin 0 +, f,88. f k 0 Meleíékor a öb(éj) ául, azaz lineárian nő a öbükör uara: R R( + α T). k? öbükör uara é fókuza közö fennáll, oy R f, aely alapján 0 f f( + α T) ( + 6 0 5 00),8400. leképezéi örényből az új képáolá f ' k,84, eá az ernyő k rel kell odébb inni. f ',84 4. J C k 8 C C e 540 pf M 6 U 400 V ε 4,79 MeV T / 60 é e,6 0 9 C a) T? b)? a) öb ölée q C e U 540 pf 400 V µc nayáú lez, ai a becapódó α rézek oznak lére. z α rézeckék ölée e, íy óra ala 6 q C U N e 0 C,75 0 db α rézecke capódo be. 9 e e,6 0 C z α rézeckék az üközékor q W N ε e ε,75 0 4,79,6 0 J 8,74 J 4 pon eneriá adak á a öbnek, aely ezálal föleleede. W C k T, aiből a őérékle álozá W 8,74 J T,59 C. pon C J k 8 b) Miel bolákor ey ao ey α réz bocá ki, az α rézek záa eyúal eadja az elbolo aook záá. Ha kezdeben N 0 záú rádiu ao ol, akkor óra úla a bolái örény zerin / N() N 0 T / az aook záa. Tudjuk, oy N N 0 N() N 0 ( T ). N,75 0,75 0 0 Ebből N 0 eadaó: N 0,84 0. 6 pon 8 9,7686 0 T / 60 65 4

Szakác Jenő Meyei Fizikaereny 009 00. forduló Meoldáok 8 Vay fölaznála, oy << T /, közelíő forula i íraó (az exponenciáli füény orba feje): N ln N 0. Ez uóbbi alapján N 0 N T / ln T /,75 0 60 65 4 ln N Ennek öee M 0, 8 0 6 6 0 0,8 0 0 db rádiu ao ol kezdeben. 0,44. pon