A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók



Hasonló dokumentumok
Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

A jövő éghajlatának kutatása

1. Regionális projekciók 2. Regionális éghajlati modellezés 3. A regionális modellezés kérdései 4. Hazai klímadinamikai tevékenység 5.

Hidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

BARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest

Változó éghajlat, szélsőségek

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások

Globális változások lokális veszélyek

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

Az éghajlati modellezés mai kihívásai: fejlesztési és fejlesztendő területek

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

Csapadékmaximum-függvények változása

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉGHAJLATI SZCENÁRIÓK ELEMZÉSE A PRECIS FINOM FELBONTÁSÚ REGIONÁLIS KLÍMAMODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

A monszun szél és éghajlat

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

Éghajlati modellezés. Szépszó Gabriella

1. Az éghajlati rendszer 2. Éghajlati modellezés 3. Regionális leskálázás 4. A szimulációk bizonytalanságai 5. Összefoglalás

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

Éghajlati tendenciák és idıjárási

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

WMO sajtóközlemény. A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések

Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A várható klímaváltozás elemzése a Föld különböző régióiban

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

SZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból

Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4.

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Tematikus Jelentése a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről Döntéshozói Összefoglaló

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése*

A REMO regionális éghajlati modellen alapuló klímadinamikai vizsgálatok a Kárpát-medence éghajlatának jellemzésére

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ALADIN-Climate modellszimulációk eredményei

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

Melegszik-e a Földünk?

Az éghajlat el rejelz

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A KLÍMAVÁLTOZÁS PROBLÉMAKÖRÉNEK BEMUTATÁSA, AZ ALKALMAZKODÁSI ÉS CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK ISMERTETÉSE BÉKÉSCSABA

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

AZ EURÓPAI ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK FŐ IRÁNYAI*

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

KLÍMAVÁLTOZÁS EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI

Átírás:

Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése MMT Éghajlati Szakosztály, MTB Éghajlati Albizottság 2013. november 14.

TARTALOM 9. Az éghajlati modellek értékelése 11. A közeljövı éghajlati változásai 12. Hosszútávú éghajlati projekciók 13. Tengerszint változások 14. Cirkulációs folyamatok alakulása +1 Személyes tapasztalatok

Éghajlati szimuláció, elırejelzés, projekció (climate simulation, prediction, forecast, projection) Kezdeti-érték problémák Évtizedes elırejelzések Kényszerfeltételek által meghatározott problémák nap hét hónap évszak év évtized évszázad Idıjáráselırejelzések Évszakos többéves elırejelzések Éghajlatváltozási projekciók 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 3

Éghajlati elırejelzések és projekciók (climate predictions & climate projections) Az éghajlat változását alapvetıen két tényezı határozza meg: 1. Az emberi tevékenység 2. A természetes változékonyság Az éghajlati szimulációk bizonytalanságai a változékonyságból, az emberi tevékenység bizonytalanságából és a modellezés közelítı jellegébıl erednek Éghajlati elırejelzés: a változékonyság és az antropogén tevékenység hatására néhány éven-évtizeden belül bekövetkezı változásokat (pl. ENSO) kísérli meg leírni igényli a kiindulási feltételek minél pontosabb megadását (inicializáció) Éghajlati projekció: az emberi tevékenység hatására hosszú távon bekövetkezı éghajlatváltozás leírását célozza a kezdeti feltételek rövid idı után elveszítik jelentıségüket 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 4

Éghajlati szimulációk bizonytalanságai A bizonytalanságok számszerősítése minden idı- és térskálán elengedhetetlen Módszer: valószínőségi (ensemble) szimulációk több szimuláció készítése különbözı beállításokkal (különbözı kezdeti feltétellel, modellel, forgatókönyvvel, stb.) A számszerősítés alapja: minden szimulációt egyformán valószínőnek tekintünk Figyelem: az átlag, átlagképzés félrevezetı információt ad! 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 5

A bizonytalanságok aránya H İ M É R S É K L E T C S A P A D É K Bizonytalanságok aránya [%] Globális Évek Európa Hawkins & Sutton, 2009, 2011 Évek Hımérsékleti jel-zaj arány A szcenárió-választás az évszázad 2. felében érdekes A csapadék esetében a modellek bizonytalansága dominál Belsı változékonyság Forgatókönyvek Modellek 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 6

A bizonytalanságok aránya H İ M É R S É K L E T C S A P A D É K Bizonytalanságok aránya [%] Globális Évek Európa Hawkins & Sutton, 2009, 2011 Évek Hımérsékleti jel-zaj arány A szcenárió-választás az évszázad 2. felében érdekes A csapadék esetében a modellek bizonytalansága dominál Belsı változékonyság Forgatókönyvek Modellek 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 6

Új kibocsátási forgatókönyvek Representative Concentration Pathways (RCPs) Részletesen leírják az antropogén eredető aeroszolok és üvegházhatású gázok koncentrációját, és az ebbıl eredı sugárzási kényszert 2006-tól Újdonság: figyelembe veszik a mitigációt A 2100-ra érvényes sugárzási kényszerrel jellemzik ıket, pl. RCP2.6 2,6 Wm -2 Reprezentatív vannak további forgatókönyvek is Sugárzási kényszer 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 7

Új kibocsátási forgatókönyvek Representative Concentration Pathways (RCPs) Részletesen leírják az antropogén eredető aeroszolok és üvegházhatású gázok koncentrációját, és az ebbıl eredı sugárzási kényszert 2006-tól Újdonság: figyelembe veszik a mitigációt A 2100-ra érvényes sugárzási kényszerrel jellemzik ıket, pl. RCP2.6 2,6 Wm -2 Reprezentatív vannak további forgatókönyvek is Sugárzási kényszer 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 7

Új kibocsátási forgatókönyvek Representative Concentration Pathways (RCPs) Részletesen leírják az antropogén eredető aeroszolok és üvegházhatású gázok koncentrációját, és az ebbıl eredı sugárzási kényszert 2006-tól Újdonság: figyelembe veszik a mitigációt A 2100-ra érvényes sugárzási kényszerrel jellemzik ıket, pl. RCP2.6 2,6 Wm -2 Reprezentatív vannak további forgatókönyvek is Sugárzási kényszer 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 7

Hımérsékletváltozás 2016 2035 2035 Ensemble átlag; referencia: 1986 2005; RCP4.5 Változás Változékonyság Jel << zaj Jel >> zaj + a modellek 90%-a ugyanolyan változási irányt mutat 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 8

A forgatókönyvek hatása a hımérsékletre Ensemble átlag; referencia: 1986 2005 2016 2035 2036 2055 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 9

Évszakos csapadékváltozás 2016 2035 2035 Ensemble átlag; referencia: 1986 2005; RCP4.5 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 10

Regionális változások (ENSEMBLES) 10 RCM átlaga; idıszak: 2016 2035; referencia: 1986 2005; A1B Évszakos átlag 95. percentilis (napi) N Y Á R T É L A modellek 80 %-a azonos változási irányt mutat 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 11

TARTALOM 9. Az éghajlati modellek értékelése 11. A közeljövı éghajlati változásai 12. Hosszútávú éghajlati projekciók 13. Tengerszint változások 14. Cirkulációs folyamatok alakulása +1 Személyes tapasztalatok

Globális átlaghımérséklet változása Referencia: 1986 2005 modellek száma Nincs RCP6 (2 modell) 5 95 % A kumulatív szén-dioxid kibocsátás és az átlaghımérséklet növekedése lineáris kapcsolatban van 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 13

Átlaghımérséklet-változás Ensemble átlag; idıszak: 2081 2100; referencia: 1986 2005 Európa: RCP2.6 1 2 fokos növekedés, RCP8.5 4 7 fokos növekedés 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 14

Évszakos csapadékváltozás Ensemble átlag; referencia: 1986 2005; RCP8.5 Nem feltétlenül azonos irányú változások a két idıszakban Több szignifikáns változás az évszázad végére Európa: nyáron csökkenés, a többi évszakban északon növekedés, délen csökkenés választóvonal 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 15

Évszakos csapadékváltozás Ensemble átlag; referencia: 1986 2005; RCP8.5 Nem feltétlenül azonos irányú változások a két idıszakban Több szignifikáns változás az évszázad végére Európa: nyáron csökkenés, a többi évszakban északon növekedés, délen csökkenés választóvonal 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 15

Átlagos felhıborítottság változása Ensemble átlag; idıszak: 2081 2100; referencia: 1986 2005 Nem minden szcenárió mutat szignifikáns változásokat A változások iránya nem feltétlenül azonos a különbözı forgatókönyvek között Európában: a felhızet csökkenését mutatják a modellek 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 16

Talajnedvesség és párolgás változása Ensemble átlag; idıszak: 2081 2100; referencia: 1986 2005 Dél-Amerika: csökkenı talajnedvesség csökkenı párolgás de: Európa: csökkenı talajnedvesség növekvı párolgás 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 17

Csapadék-szélsıségek szélsıségek változása Ensemble átlag; referencia: 1986 2005; RCP8.5 A legtöbb területen az 5 nap alatt lehullott csapadék maximális mennyisége nı növekvı intenzitás Néhány helyen (pl. Középés Dél-Európában) ehhez várhatóan hosszabb száraz idıszakok társulnak 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 18

A jéggel való borítottság változása RCP 2.6 Északi félteke, szeptember RCP8.5 Állandóan fagyott területek Azok a modellek, melyek jól írták le a jelenlegi viszonyokat 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 19

Az óceán változásai Ensemble átlag; idıszak: 2081 2100; referencia: 1986 2005 Csökkenı párolgás Felszíni sótartalom; RCP8.5 Növekvı párolgás RCP 2.6 Felszíni ph értéke RCP8.5 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 20

TARTALOM 9. Az éghajlati modellek értékelése 11. A közeljövı éghajlati változásai 12. Hosszútávú éghajlati projekciók 13. Tengerszint változások 14. Cirkulációs folyamatok alakulása +1 Személyes tapasztalatok

Tenger-vízszintet befolyásoló tényezık Az óceáni víztömeg melegedése A szárazföldi jégmezık, gleccserek olvadása A szárazföldön tárolt folyékony vízmennyiség csökkenése A megfigyelt emelkedés 75 %-áért felelıs 2013. További november 14. tényezık: óceán Az IPCC 2013. sőrősége, szeptember 27-i jelentése kontinentális mozgások, stb. 22

A tényezık hozzájárulásának szimulációja becslések mérések alapján Jó egyezés a mérésekkel mind a hıtágulás, mind a gleccserek esetében Gleccserek esetében kevés mérés 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 23

Az egyes tényezık hozzájárulása Becslés mérési adatok alapján, 1993 2010 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 24

A tényezık súlyának jövıbeli változása Idıszak: 2081 2100; szcenárió: RCP4.5 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 25

Az átlagos tengerszint jövıbeli változása Referencia: 1986 2005 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 26

Tengerszint-változás az évszázad végére Idıszak: 2081 2100; referencia: 1986 2005 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 27

További változás Az átlagos globális tenger-vízszint emelkedése várhatóan 2100 után is folytatódik A 2300-ig várható vízszint-emelkedés elérheti a 3 m-t is (forgatókönyvtıl függıen) A kiváltó tényezık közül az óceán melegedésébıl eredı hozzájárulás továbbra is növekszik, míg a gleccserek olvadásából eredı csökken (elfogynak) Bizonyos (2 és 4 fok közötti) hımérsékletnövekedés esetén a grönlandi jégfelszín teljesen elolvadhat 7 m-rel is megnövelheti az átlagos vízszintet 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 28

TARTALOM 9. Az éghajlati modellek értékelése 11. A közeljövı éghajlati változásai 12. Hosszútávú éghajlati projekciók 13. Tengerszint változások 14. Cirkulációs folyamatok alakulása +1 Személyes tapasztalatok

Monszun A modellek pontosabban képesek leírni a monszun globális jellemzıit Globálisan az intenzitás és az érintett terület mérete növekszik, cirkulációja viszont gyengül a jövıben Korábbi kezdet, késıbbi befejezıdés hosszabb monszun évszakok A monszunhoz kapcsolható szélsıséges csapadékesemények száma növekszik Dél-Amerikában, Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában A regionális monszun-rendszerek szimulációja modellenként és régiónként eltérı 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 30

Monszun Terület Intenzitás Csapadék Csapadékintenzitás Idıtartam RCP2.6 RCP4.5 RCP6.0 RCP8.5 1986 2005, mérés 2080 2099, modell csak 1986 2005 csak 2080 2099 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 31

Monszun Magasabb felszíni és légköri hımérséklet nagyobb légköri nedvességtartalom több szélsıséges csapadékesemény Több aeroszol sugárzás-módosítás kisebb eltérés a szárazföld és az óceán hımérséklete között gyengébb cirkuláció 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 32

El Niño Déli Oszcilláció A modellek pontosabban képesek leírni az ENSO jellemzıit Az ENSO a jövıben is az évek közötti változékonyság egyik meghatározó tényezıje marad A légköri nedvességtartalom növekedésével a hozzá kapcsolódó csapadék intenzitásnövekedését eredményezi Keleti irányú eltolódás a csapadék- és hımérsékleti mezıkben a Csendes-óceán északi részén és az észak-amerikai térségben 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 33

Ciklonok, blocking Trópusi ciklonok: Számuk globális átlagban csökkenni fog vagy nem változik A ciklonokban jellemzı maximális szélsebesség és globális átlagban a csapadékmennyiség növekedni fog A jövıbeli tendenciák régiónként változnak A csapadékhullás szélsıségesebb lesz a partot érı ciklonok esetében Közép Amerikában, Kelet-Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és a csendesóceáni szigetvilágban 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 34

Trópusi ciklonok jellemzıinek változása Idıszak: 2081 2100; referencia: 2000 2019; forgatókönyv: ~A1B; szubjektív osztályozás alapján I. Gyakoriság II. 4-5. kategória gyakorisága III. Maximális intenzitás IV. Csapadékmennyiség 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 35

Mérsékeltövi ciklonok: Blocking: Számuk globális átlagban csak kismértékben csökken A déli féltekén, valamint a Csendes-óceán északi medencéjében a ciklonpályák eltolódása várható a pólus irányába Hasonló eltolódás az észak-atlanti térségben nem valószínő Nagyobb mennyiségő ciklonhoz kapcsolódó téli csapadék az Északi-sarknál, Észak-Amerikában, Észak- Európában és a déli féltekén Az északi és a déli félteke blocking helyzetei nem fognak növekedni Az intenzitásra és a perzisztenciára vonatkozó eredmények bizonytalansága nagy 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 36

TARTALOM 9. Az éghajlati modellek értékelése 11. A közeljövı éghajlati változásai 12. Hosszútávú éghajlati projekciók 13. Tengerszint változások 14. Cirkulációs folyamatok alakulása +1 Személyes tapasztalatok

Utolsó nap 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 38

8:00 Utolsó nap 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 38

8:00 Utolsó nap 16:00 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 38

8:00 Utolsó nap 16:00 21:00 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 38

Mi tartott ennyi ideig? 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 39

Mi tartott ennyi ideig? 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 39

Mi tartott ennyi ideig? 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 39

Mi tartott ennyi ideig? 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 39

Mi tartott ennyi ideig? 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 39

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 40

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 40

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 40

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 40

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 41

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 41

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 41

2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 41

Köszönöm a figyelmet! 2013. november 14. Az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése 41