DEBRECEN SZAB. KIR. VAROS MÚZEUMÁNAK (A DÉRI-MÚZEUMNAK) KIADVÁNYA XXIII. JELENTES

DEBRECEN SZAB. KIR. VAROS MÚZEUMÁNAK (A DÉRI-MÚZEUMNAK) KIADVÁNYA XXIII. JELENTES DEBRECEN SZAB. KIR. VÁROS MÚZEUMÁNAK ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRÁNAK 1928. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 17. KÉPPEL. A KABAI, PUSZTAHALÁPi, PUSZTAMONOSTORI, HAJDÚHADHÁZI ÉS HAJDÚSZOBOSZLÓI ÁSATÁSOK ISMERTETÉSÉVEL. A MÚZEUM EDDIGI ÁSATÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA. (DEUTSCHER AUSZUG.) ÖSSZEÁLLÍTOTTA : ZOLTAI LAJOS. 1. ábra. A Déri-múzeum. (Abb. 1. Das Déri-Museum.) DÉRI MÚZEUM TELEFONJA 11-98. debrecen sz. kir. város és a tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1929-344

A) JELENTÉS DEBRECEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS MÚZEUMÁNAK 1928. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. EBRECEN sz. királyi város Múzeuma a megnyitásától számított huszonnegyedik esztendőben elhagyta ideiglenes hajlékát ; beköltözött a kollégium Füvészkertje helyén épült, Déri-múzeumnak elnevezett új palotájába. Itt, a kollégium és a Nagytemplom szomszédságában, Debrecen szívében, egész országra kiható négyszázéves szellemi élet központjában folytatja ezentúl nagyobb feladatok elé állított működését. A múzeum életében új korszakot nyitó esztendőnek eseményeit és eredményeit tartalmazza ez a Jelentés, tíz fejezetben. A fejezetek címei a következők : I. A Déri-múzeum építése. II. A Déri-múzeum épületének leírása. III. A múzeumi bizottság működése. Tanácsi és közgyűlési határozatok. IV. Belső munkálatok. V. A múzeum gyarapodása. VI. A múzeumbarátok köre. VII. A múzeum költségei. VIII. A múzeum látogatói. IX. A múzeumőrök irodalmi munkássága ; nyilvános előadásai. X. Függelék : Az ásatások ösmertetése. Befejezés. Átvétel. * I. A Déri-múzeum építése. A Déri-múzeum építését, amely 1926 kora tavaszán kezdődött, a vállalkozók csak 1928 elején fejezhették be úgy, hogy a városi tanács (4351 1928. IV. sz. határozatával) február 13-án elrendelhette műszaki felülvizsgálatok alapján az épület helyiségeinek és berendezéseinek átadását a múzeum igazgatósága részére. A műszaki felülvizsgálat és leltározás kevés megszakítással, február 3-tól február 25-ig tartott. Közreműködtek abban Smitz Lajos okleveles építész a városi műszaki ügyosztály részéről, Schalamonek Károly építész a művezető építészek Györgyi Dénes és Münnich Aladár megbízásából, dr. Sőreghi János múzeumőr a városi múzeum képviseletében. Ez a bizottí*

4 ság, miután a felülvizsgálatot megejtette, a hiányokat megállapította, az épületet és a benne végzett ipari munkákat leltározta és azokat a vállalkozóktól ideiglenesen átvette : ugyancsak február 25-én Löfkovits Arthur múzeumigazgatónak használat végett átal is adta az egész épületet. A városi tanács július 6-diki ülésében a műszaki ügyosztály jelentése alapján megengedte a Déri-múzeum épületének használatba vételét ; az épület adómentessége végett szükséges intézkedést megtette ; a számvevőséget pedig utasította, intézkedjék a múzeumi épület tűzkár biztosítása iránt 1.155,000 pengő összköltség figyelembe vételével. A vállalkozó iparosok a felülvizsgálat során talált, különben jelentéktelennek mondható hiányokat, utólagosan pótolták. A városi múzeum és a közművelődési könyvtár pedig a tavasz folyamán beköltözött új otthonába. Erről Jelentésünk másik részében, a belső munkálatok címe alatt adunk számot. A Déri-tér rendezése. A múzeum építéséhez tartozik az épületet környező területnek, a Déri-térnek rendezése is. Nemcsak magának a legfőbb forgalmi útvonalokon kívül eső múzeumnak, hanem egy nagy és egyetemi város aesthetikai igényeinek is fontos érdeke, hogy a Déri-múzeum minden oldalról könnyen, kényelmesen megközelíthető, környéke kertesített legyen és véle harmonizáló épületek vegyék körül. Előző évi Jelentésünkben ösmertettük a közgyűlési határozatokat, amelyek a Déri-tér rendezéséhez szükséges kisajátításokat elrendelték. Idevonatkozólag tavaly egyben-másban módosító és kiegészítő újabb intézkedések történtek. A városi közgyűlés 462 1928. bkgy. sz. határozata kölcsönös engedmények után tisztázta a ref. egyházzal és a kollégiummal szemben a Déri-tér rendezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket. E határozat főbb pontjai ezek : A ref. egyház Kálvin-téri 17. és 19. sz. telkeiből új ucca nyitásához díjtalanul már most átad 307.23 D-ölet a városnak, amely ott az összes közműveket saját költségén állítja elő. Hatvannégy -ölet pedig minden ellenérték nélkül csak akkor enged át uccaszélesítéshez, ha új építkezése következtében a végleges megoldás szükségessé válik. Viszont a város is díjtalanul ad át az egyháznak 77 D-ölet a Déri-tér területéből ; a Füvészkert uccai 4. sz. városi bérház felől 96-40 -ölet pedig park céljaira egyelőre használatában visszatart : de megengedi, hogy ez a terület is már most az egyház nevére telekkönyveztessék. A ref. egyház kötelezi magát, hogy Kálvintéri 17. sz. házának a Déri-térre néző homlokzatát lehetőségig megcsinosítja ; és megengedi, hogy a város az előtte levő területet parkírozhassa. Az egyház, mihelyt a mostani épületeket lebontatja, köteles az ideiglenesen visszatartott területeket saját hasz-

5 nálatába venni, azokon a fennálló szabályok szerint építkezni. A város értékemelkedési járulékot az egyháztól nem kíván. A város közönsége ugyanezen határozattal kimondotta azt is, hogy mivel a Déri-térnek észak felől, a Füvészkert uccával összekötése nem elsőrendű szükséglet, ennélfogva az ott tervezett új uccanvitását és a kollégium birtokában levő 18. sz. házasteleknek kisajátítását mellőzi. A Dóri-tér parkírozása. A posta és a dandár parancsnokság építkezése. A Déri-teret a mult évben csatornázták, aszfaltozták, a parkírozás földmunkálatait is részben elvégezték ; a világítóoszlopokat felállították. A parkírozás csak a kisajátítások végrehajtása, a Kálvin-teret összekötő új Pulszky ucca megnyitása és a a Bethlen uccával Déri-téren tervezett nagy középületek befejezése után készülhet el teljesen. A honvédelmi kincstárral kötött egyezség értelmében (460 1928. bkgy. sz. határozat) rövid időn belől, a postapalotán kívül másik nagyszabású középület is ékesíteni fogja a Déri-teret. A város építteti fel, a tér nyugoti oldalán, ahol a Bethlen uccai 9., 11., 13., 15. és 17. számú telkek evégből kisajátíttattak, a vegyes dandárparancsnokság házát, hozzávetőlegesen 1.635,600 pengő költséggel. A posta-kincstár telkén a régi épületeket már lebontották. Helyükön tavasszal talán megkezdik az építkezést és a Hatvan uccáról a múzeum főkapuja irányában átjárót nyitnak. II. A Déri-múzeum épületének leírása. A Déri-múzeum tervezésének munkái 1923 július havában kezdődtek. E munkálatokat Déri Frigyes maga irányította nagy szeretettel, öregségét megcáfoló buzgalommal, a kiváló müízlésü és múzeologus dr. Czakó Elemér h. államtitkár szakszerű tanácsait követve. Az épület tervezésével, miután az építés költségeit is sajátjából készült fedezni, Györgyi Dénes és Miinnich Aladár budapesti építőművészeket bízta meg. A tervezést igen megnehezítették az akkor állandóan ingadozó valutáris viszonyok, meg az épület helyének kitűzése körül felmerült akadályok. Déri Frigyes váratlan halála után (1924 okt. 27.) dr. Magoss György polgármester indítványára, 1925 július 29-én Debrecen sz. kir. város közönsége vállalta magára az építés költségeit ; ugyanakkor elrendelte bővült tervek szerint az építkezés megkezdését is. A tervezők egyik főcélja volt, hogy Debrecennek ez az újabb monumentális jellegű középülete a környezettel egységes egészet alkosson. Azért választották a mult század elejének építő stílusát, mert az empire a szomszédos Nagytemplommal és a kollégium* épületével a legjobban harmonizál. Ha most

6 Debrecen résen áll, ha ügyelni fog arra, hogy ez a stilus érvényesüljön a Déri-téren keletkező új épületek homlokzatain is, úgy olyan városrésszel gyarapodhatik, amely a külföldi metropolisok szépségeivel vetekedik, és amely Magyarországon csak a szegedi fogadalmi templom körül most alakuló térben találja meg a párját. Az épület nemes arányaival, kiforrott részleteivel igen tetszetős képet ád. Főhomlokzatát a két rizalittal befoglalt 2. ábra. A Déri-múzeum alagsorának alaprajza. Abb. 2. Der Grundriss des Souterrains des Déri-Maseums. szabályos pillérosztás között kiemelkedő barátságos vonalú kupola teszi változatossá. Az alapító Déri Frigyes kívánsága volt a kupolás építmény. Az oldalhomlokzatok teljesen szabályos, rithmikus elemekből ismétlődnek s megnyugtató komolysággal hatnak a nézőre. A részletek gondos megoldása, preciz kivitele a tervezők jó ízlésére, biztos kezére vall. Az épület belsejének monumentalitását a szabadba három bronzkapuval nyíló előcsarnok, márvány padló, márvány lépcső és a kupolásterem élénkszínű márványfalai emelik. Különösen nemes és megkapó a kupolásterem térhatása.

7 Az épület szorosan vett múzeumi részein kívül mint már mondottuk különböző más kultúrális célokat is szolgál. Az a rendeltetése, hogy Debrecen város tudományos és művészi életének irányító, tápláló intézménye legyen. Már a megboldogult Déri Frigyes is erre gondolt, amikor még áldozatok árán is a város belsejében keresett helyet a múzeum és a kultúrház számára, nem fogadva el az elhelyezkedésnek azt a könnyebb, 3. ábra. A Déri-múzeum földszintjének alaprajza. Abb. 3. Der Grundriss des Parterres des Déri-Museums. olcsóbb módját, amelyet többek által a Nagyerdőre javasolt építkezés hozott volna meg. A Déri-múzeum az egykori Füvészkertben, 47 méter hosszú, 36 méter széles szabályos négyszögű területet foglal el. A beépített terület tehát 1672 méter. Az egész épület, mert a Füvészkert száz év előtt még nádas-mocsaras hely volt, vasbeton talpakon áll. A tervezők a beépített területet annyira kihasználták, hogy az épületszárnyak által körülzárt két

8 udvarnak háromnegyedrészét, az első emelet magasságáig üvegtetővel szerelték fel. Ezáltal két tágas kiállítási terem alakult. A múzeum kétemeletes. Az épületnek nagyobbik fele alá van pincézve. A pincesorban összesen 21 helyiség épült : a kazánház központi légfűtéshez, szén és salakraktár, dolgozó-, praeparáló-szobák, mosókonyha, raktárak. A földszint 36 helyiségre oszlik, amelyekbe a köralakú előcsarnok három főkapuján kívül két mellékajtón lehet bejutni. 4. ábra. A Déri-múzeum I. emeletének alaprajza. Abb. 4. Der Grundriss des ersten Stockes des Déri-Museums. Az oldalfolyosók közt épült előadóterem emeletmagasságű ; 20 méter hosszú, 10 méter széles, 230 kényelmes ülőhellyel ; vetítőgéppel felszerelve. Jobbról-balról egy-egy 75 méteres terem, időszaki kiállítások számára. A könyvtárhoz tartozik 82-5 méteres olvasóterem, 72 méteres depositorium, mozgatható vasállványokkal és 4 dolgozószoba. A bentolvasó közönség a szomszédos kistanácstermet is használhatja. A földszint egyéb helyiségei : 3 szoba a múzeumi tisztviselők, ugyanannyi a Csokonai-kör, Műpártoló Egyesület stb. titkárai

9 számára ; egy vendégszoba, 4 raktár, portás-gépészlakás és ruhatárak. Az első emeletet a városi múzeum történeti és néprajzi gyűjteményei elhelyezésére szántuk. Egyenként 220 méteres két nagy terem ; két másik, egyenként 75 méter és három, összesen 103 D-méter területű kisebb terem épült az első emeleten. A második emeletet a képtár és Déri Frigyes művelősdéstörténeti gyűjteménye foglalja el. Beosztása és területe ugyanolyan, mint az első emeleté, azzal a különbséggel, hogy tágasabb ennél egy közel 100 méter területű kupolás-teremmel és a Munkácsi Mihály,,Ecce homo"-ja számára tervezett 140 méteres kiállítási teremmel. Ez utóbbi és a nyugati szárny 220 méteres terme felülről világított. A kiállításra használható termek összes területe 1771 méter. A termek magassága átlagosan : 370 méter. A kiállítási termek mozgatható falakkal kisebb részekre oszthatók, hogy a gyűjtemények elhelyezése csoportok szerint és a szaporodás következtében megkönnyíttessék. A múzeumot a mai technika minden kívánalmával fel-

10 szerelték : teherfelvonóval, központi légfűtéssel, szellőztetőkészülékkel, tűzjelző és tűzoltó berendezéssel, házi és városi telefonnal, világítási effektusokkal, villamos ellenőrző-készülékkel. Van saját műhelye, laboratóriuma, fényképező berendezése. A kiállítási szekrények, tárlók megszerzése most folyik. Az építőmunkák fővállalkozója : Tóth és Sebestyén építészmérnökök ; asztalos-, lakatosmunkáké : Harsányi István ; kőfaragó-, műkőé : Debreceni műkőgyár ; bronzportál-, díszlakatosé : Piros Béla ; parkett-, linoleum-padlóé : Kubinyi Lajos és társa ; jnűmárvány és stuccóé : Preisner János ; bádogosé : Fülöp Miklós ; mázolóe : Schuller S. ; díszfestőé : Khon Sándor ; asztalos-berendezésé : Bessenyei Gyula és Weisz Ferenc ; üvegesé : debreceni üvegkereskedelmi r.-t.; tükröké : Sipkovics Béla, ezek mind debreceniek ; vízvezeték és fűtésre : Egri és fia ; villamos világításra : Bene és Weisz ; márványra : Seenerg Béla ; tetőfedésre : Eternit ; üvegtető és felülvilágító-munkára : Haás és Sogymi ; ablakredőnyre : Magaziner ; világítótestekre : Déri Emil ; könyvtárberendezésre : Farkas és Társa, budapestiek. A város áldozatkészsége az épületet környező Déri-teret is díszesen parkíroztatja. Az egész gyönyörű mű arról tanúskodik, hogy Magyarországtól példátlan kegyetlenséggel és igazságtalanul elvehették területének kétharmadrészét, de legnagyobb kincsétől : polgárainak szorgalmától, áldozatkészségétől, műveltségétől és történelmi múltjától megfosztani nem lehetett. III. A Múzeumi Bizottság működése. Meghalt és új tagok. Tanácsi és közgyűlési határozatok. A Múzeumi Bizottságot az elmúlt esztendőben nagyon derék, nagyon kiváló két tagjától fosztotta meg a halál. Előbb, március Kálmán kormányfőtanácsos, a debreceni 18-án dr. Körösi ügyvédi kamara elnöke halt meg hosszú, súlyos szenvedés után. A következő hónapban, április 25-én váratlanul, szívszélhűdés ragadta el közülünk dr. Tüdős Kálmán egészségügyi főtanácsos városi tisztifőorvost. Mindketten amilyen elsőrangúak voltak a maguk hivatásos életpályáján, éppúgy alapos hozzáértéssel, lángoló buzgalommal, erős fajszeretettel, önzetlen odaadással áldozták idejüket, tehetségüket Debrecen társadalmi életének jobbá, szebbé tételére. Irodalomnak, tudománynak, művészetnek, különösen a zeneművészetnek lelkes pártfogói, reátermett művelői voltak. Emléküket kegyeletesen őrzi meg' Debrecen város Múzeuma

Ii és a Múzeumi Bizottság is, amely őket éveken keresztül buzgó tagjai közé számíthatta. A városi közgyűlés megüresedett helyüket (1929 jan. 31-én) dr. Révész Imre református lelkész, egyházkerületi főjegyző, egyetemi magántanár és Harsányi Imre iparos, tekintélyes törvényhatósági bizottsági tag személyével töltötte be. A Múzeumi Bizottság tavaly négy ülést tartott, ú. m. : február 3., július 5., október 18. és november 9. napjain. Ez üléseken a következő fontosabb ügyeket tárgyalta : A február 3-iki üléséből a városi tanács elé terjesztette a múzeum és a közművelődési könyvtár 1927. évi jelentéseit. Ezeknek kinyomatásához engedélyt kért. Elfogadta s ugyancsak a városi tanács elé terjesztette a múzeum és a közművelődési könyvtár áttelepítésére, becsomagolására, a költöztetés sorrendjére és költségeire nézve a múzeum igazgatósága által kidolgozott tervezetet. A A bizottság ülései. Dobozi-temető síremlékei. Újból foglalkozott a Bizottság a rég lezárt, most már beépülésre váró Dobozy-temető területén található, különösebb kegyeletreméltó síremlékek sorsával. Megismételte a síremlékek megmentése, további gondozása érdekében már az előző évben tett javaslatát. A tanács e javaslatot annyiban honorálta, hogy a kikövezett új Baranyi-út irányába esett régi síremlékeket, a felhagyott temetőrész többi újabb eredetű sírköveivel együtt a szomszédos temető csőszházához szállíttatta s az új köztemető megnyitásáig egyelőre ott raktároztatta el. Az útbaesett egyik sírbolt koporsóit pedig a városi múzeum és a Csokonai-kör közös költséggel exhumáltatta és tétette új sírba. Úgy tudjuk, a debreceni református lelkészi kar a mult év végefelé mozgalmat indított avégből, hogy különösen Méliusz. Komáromi Cs. György, Pathai István és Bárányi II. Mihály síremlékei ne a várostól távol létesítendő új köztemetőben, hanem a Déri-múzeum körül berendezett parkban állíttassanak fel, ami nemcsak az általános és igen helyes muzeális szokásnak felelne meg, hanem tekintettel a Déri-múzeum telkének eredeti és ősi egyházi jellegére, egyébként is a leginkább helyénvaló megoldás volna. Amennyiben pedig mondja továbbá a lelkészi kar javaslata ebbe a megoldásba a városi tanács bármi okból nem volna hajlandó beleegyezni, presbitériumunk ezen esetre az említett négy sírkövet kérje át a várostól egyházunk tulajdonába és maga gondoskodjék azoknak megfelelő helyen, leginkább a kollégium udvarán, vagy folyosóin való felállításáról". A Múzeumi Bizottság február 3-iki ülésében küldöttséget alakított avégből, hogy a városi közgyűlés által kevéssel az előtt elfogadott 280 új tér és új ucca nevét magyarázó feliratok

12 rövid szövegeit is állítsa össze. A küldöttség tagjai : dr. Boldisár Kálmán, Csobán Endre, dr. Zoltai Lajos és dr. Sőreghi János. A debreceni egyház úrasztali felszerelései. Az olcsvai fatorony. A július 5-én tartott ülés tárgyai közül kettőnek van különösebb fontossága. Egyik a debreceni református egyház gazdasági bizottságának határozata. E szerint a presbitériumtól nyert felhatalmazás értelmében hajlandó letétként átengedni a városi múzeumnak a Múzeumi Bizottság által kiszemelt 34 drb templomi régi felszerelést, leginkább úrasztali térítőkét, hét pontba foglalt feltétel mellett. A Múzeumi Bizottság e kikötéseket általában elfogadhatóknak nyilvánította ; de két pontra nézve, amely a tűzkár- és betörésellen való biztosítást és a tárgyak restaurálását illeti, szükségesnek tartja, mielőtt javaslatot tenne a tanácsnak, Csányi Károlv iparművészeti múzeumigazgató, esetleg a Gyűjtemény-egyetem szakvéleményének a meghallgatását. Minthogy a múzeum berendezése nem indulhatott meg, Csányi Károly sem jött le azóta Debrecenbe, az ügy elintézése is halasztást szenvedett. Másik fontos ügy a Műemlékek Országos Bizottságának felhívása Debrecen város közönségéhez, az olcsvai (Szatmár várm.) református egyház lebontásra kerülő régi harang tornyának megmentése, további fenntartása érdekében. A véleményes javaslatra felhívott Múzeumi Bizottság úgy nyilatkozott, hogy csakugyan Debrecenhez méltó szép és hazafias tett volna e megsemmisülés előtt álló régi magyar építészeti műemlék megmentése. Javasolta tehát annak megszerzését és vagy a Déritéren (ha ezt megengedi a térrendezés és az esztétika), vagy a nagyerdei parkban, vagy az új köztemetőben újrafelállítását. Úgy vélvén, e két utóbbi helyen a torony eredeti rendeltetéséhez illő gyakorlati célt is szolgálhatna. A megszerzés, lebon tás, szállítás és újra felépítés 7 9 ezer pengőbe kerülne. A városi tanács hajlott is a torony megmentésére. Késznek nyilatkozott, hogy előterjesztést tesz a közgyűlésnek : vállalja el a felépítést és a fenntartást, ha viszont a MOB. viseli a lebontás és szállításnak körülbelül ugyanakkora költségeit. A MOB. azonban kitért e kívánság teljesítése elől. így sajnálatunkra a Műemlékek Országos Bizottságától kiindult szép gondolatot Debrecen egymaga nem valósíthatta meg. Az olcsvai ekklésia kora tavasszal lebontatja megunt, roskadozó, öreg fatornyát, hogy helyébe újat, csillogó bádogtetőst építtessen. (Ahogy e jelentést írjuk, társadalmi úton új mozgolódás indul a torony megmentése érdekében. Hátha?!...) Ucca nevek magyarázása. Október 18-ikára összehívott bizottsági ülésünk tárgyalta, némi módosítással a tanácsnak elfogadásra is ajánlotta az uccaneveket magyarázó táblák szövegeit, amelyeket a már említett négytagú küldöttség fogalmazott meg. E tömör, rövid magyarázó szövegek

13 a történeti személy-, család-, nemzetség-, törzs- és népnevektől, a magyarság ősi polgári és katonai tisztségeitől, viselete és fegyverzete köréből kiválogatott uccane's ekhez készültek. E javasolt szövegeket a tanács is, a közgyűlés is elfogadta. A névmagvarázó-táblák rövid idő múlva feljutnak az uccák elejére. A Múzeumi Bizottság ugyanazon ülésében, részint a tanács felszólítására, részint a város műszaki osztálya megkeresésére megint több tervezett, most keletkező új uccához gondolt ki nevet. A javaslat közel ötven új uccanevet tartalmaz. A múzeumi új állások betöltése. Új szervezeti szabályzat. A november 8-iki ülésnek csaknem egyetlen, de igen fontos tárgya a múzeumi új állások szervezését jóváhagyó belügyminiszteri (82,336 1928. IV. sz.) leiratra hozott tanácsi határozat, amely több kérdésre nézve a Múzeumi Bizottságtól várt javaslatot. Itt van helye, hogy szóljunk az 1928 január 31-én hozott 40/1996.-fj. 1928. sz. közgyűlési határozatról, amely,,debrecen szab. kir. város Déri-múzeumá"-nál a következő állásokat szervezte : a) múzeumigazgató ; b) múzeumőr ; c) múzeumi segédőr ; d) négy díjnok ; e) portás-gépész ; /) három szolga. Ez a határozat az igazgató részére a VII., a múzeumőr részére a VIII., a segédőr részére pedig a IX. fizetési osztály illetményeit állapította meg. Ezen állások közül a régibb szervezet szerint a múzeumőri, segédőri, egy szolgai és a könyvtárnál három díjnoki állás már most is be van véglegesen töltve. A többi új állásra nézve a Múzeumi Bizottság a november 8-iki üléséből a következő javaslatot tette : a) tekintettel arra, hogy a városi múzeum ezentúl a Dérigyűjteménnyel, képtárral és a közművelődési könyvtárral együtt a Kultúrház rendeltetését is betöltő Déri-múzeumban nyer állandó elhelyezést és közös igazgatás alatt az eddiginél jóval szélesebb, mélyebb mederben kell ezentúl folytatnia megnagyobbodott kultúrális feladatát, ennélfogva igen alapos megfontolást követel a múzeum vezetéséről való gondoskodás. Ugyanazéit az igazgatói állás betöltése ügyében teendő érdemleges intézkedés előtt, a mostani helyzet és ennek kialakulása tökéletes megismertetése mellett kérjen véleményt a városi Tanács a Gyűjtemény-egyetemtől, mivel ez a testület legilletékesebb arra, hogy ezen fontos kérdés eldöntésénél a törvényhatóságnak útbaigazítást adjon. A szakdíjas és a harmadik szolgai állás betöltése halasztassek el akkorra, amikor a múzeum rendezése valósággal megindul. A portás-gépész, valamint a második szolga már most beállítandó, amaz pályázat útján, emez ideiglenesen, a kisegítő szolga további alkalmazásával; b) a városi múzeum szervezeti szabályzatának módosítása, illetőleg a megváltozott helyzetből kifolyólag új szervezeti szabályzat tervezetének kidolgozása végett a bizottság ad hoc albizott-

14 ságot alakított. Tagjai : dr. Csűrös Ferenc közművelődésügyi tanácsnok, dr. szentpéteri Kun Béla egyetemi tanár, dr. Miszty Károly tiszti főügyész, Löfkovits Arthur múzeumigazgató, dr. Ecsedi István könyvtárigazgató és dr. Zoltai Lajos mint előadó. A szervezeti szabályzat tervezetét az előadó úgy dolgozta ki, hogy figyelemmel volt a városi múzeumnak a Déri-gyűjteménnyel, képtárral, közművelődési könyvtárral, előadó- és kiállítási termekkel bővülésére, felhasználván saját régebbi szervezeti szabályzatunkon kívül más rokoncélú intézmények, különösen az országos mezőgazdasági múzeum, a szegedi Somogyi-könyvtár és városi múzeum szabályzatait ; alkalmazkodott a vidéki múzeumok, könyv- és levéltárak rendezéséről szóló törvényjavaslathoz is. Az albizottság többszöri összejövetelen beható megvitatás után terjesztette a Múzeumi Bizottság, ez pedig a tanács elé,,debrecen sz. kir. város Déri-múzeuma szervezeti szabályrendeletének" tervezetét. A múzeumi igazgatás, kezelés, ügyvitel módja, rendtartás, közhasználat mindazon alaki kellékei, amelyeket a szervezeti szabályzatba nem foglaltak bele, külön ügyviteli szabályzatba és a házirendbe illesztetnek be majd. Î Hivatkozás megígért nagyobb állami I segélyre. A városi tanács 5792 1928. IV. sz. határozatával elfogadta Löfkovits Arthur múzeumigazgató és Zoltai Lajos emlékiratában megindokolt azon előterjesztést, hogy a város feliratilag figyelmeztesse a közoktatásügyi kormányt 1910-ben tett Ígéretére, amelynél fogva hajlandónak nyilatkozott a debreceni közművelődési ház építési költségeinek törlesztési részleteiből tárcája terhére évi tizenötezer koronát elvállalni. A városi tanács tehát most, hivatkozva Debrecennek a közművelődési ház feladatát is betöltő Déri-múzeum felépítésével hozott óriási áldozataira, kérte a közoktatásügyi Miniszter urat, hogy az elődje által megígért nagyobb segéllyel járuljon hozzá a múzeum költségeihez ; annyival is inkább szüksége van a városnak e segélyre, mert a háborút követő pénzromlás miatt az a 100,000 aranykoronás segély is megsemmisült, amelyet az állam a világháború előtti években adományozott a múzeum építésére. A múzeum igazgatója e felirathoz igyekezett megnyerni a Gyűjtemény-egyetem vezetőinek támogatását is. A város érdemleges választ a feliratára még nem kapott. IV. Belső munkálatok. A Déri-gyűjtemény Bécsből hazaszállított A Déri gyűjtemény anyagát, amely 1925 május 20. óta ládákba átvétele. csomagolva és a közoktatásügyi minisztérium pecsétjével lezárva, a Füvészkert uccai 2. sz. ház emeletén,

15 a városi képtár termeiben őriztetett, a múzeum igazgatósága tanácsi rendeletre február 29. és 30. napjain átszállíttatta a Déri-múzeum épületébe. A közoktatásügyi Miniszter képviseletében Csányi Károly iparművészeti múzeumi igazgató adta át a gyűjteményt az átvétellel megbízott városi kiküldötteknek : dr. Zollai Lajosnak és dr. Sőreghi Jánosnak. Az átadás március 7-én kezdődött. Előzőleg megállapították, hogy a ládák leszögezése, pecsétje érintetlen volt, kivéve a textiliákat tartalmazó két ládát, amelyek konzerválás okából a Debrecenbe érkezés után mindjárt felbontattak. 1 Az átadás darabonként történt, a gyűjtemény bécsi átvételére felhatalmazott bizottság által (Lábán Antal, Csányi K., Sőreghi J.) készített jegyzékek szerint. Az átadásról szerkesztett jegyzőkönyvet 2 március 13-án a Gyűjtemény-egyetem képviseletében dr. Czakó Elemér ny. h. államtitkár és Csányi Károly, a városi múzeum részéről pedig Löfkovits Arthur, dr. Zoltai Lajos és dr. Sőreghi János írták alá. Néhai Déri Frigyes gyűjteményének egy kisebb, de igen értékes részét még életében a nemzeti múzeum, az orsz. szépművészeti múzeum és a budapesti műcsarnok őrizetére bízta. A közoktatásügyi Miniszter úr (27,153 1928. IV. ü. o. sz.) rendelete alapján a nemzeti múzeum az általa gondozott régiségeket és műtárgyakat, számszerint 38 darabot, valamint a nála lévő érmeket kiadta és leküldötte. Munkácsi Mihály világhírű nagy műve, az,.ecce homo", Székely Bertalan,,Zrínyi kirohanása" c. festménye s még öt más kisebb kép, tusrajz még mindig Budapesten van. Ezeknek leszállítása és Székely Bertalan festményének kijavítása ügyében Löfkovits Arthur személyesen többízben tárgyalt Budapesten az illetékes tényezőkkel. Költözködés az új hajlékba. A városi tanács február 9-én tartott ülésében engedélyezte a költözködés költségeit és hagyta jóvá a Múzeumi Bizottság tervezetét a csomagolásra és hurcolkodásra nézve. (3657 1928. IV. számú határozat.) Zoltai és Sőreghi négy munkás segítségével március 19-én fogott a városi múzeum történeti, néprajzi és elraktározott képtári anyagának csomagolásához, költöztetéséhez. A legalább is 8 hétre tervezett munkát megfeszített igyekezettel április 18-ára végezték el. Négy hét alatt 210 ládát csomagoltak be ; huszonnyolcszor rakták meg a társzekereket ezzel az anyaggal ; míg a törékeny őskori urnákat, egyéb agyagtárgyakat, fayanceokat és porcellánokat kézen vitt ládákban hordták át a Déri-téri új hajlékba. A múzeális anyagot és a régi szekrényeket, tárlókat ideiglenesen a földszinti kiállítási termekben, raktárakban és az alagsorban helyeztük el. Az új 1 A ládák és csomagok jelzése I XC. 89 148, továbbá FD. 101 FD. 122. volt. 2 Városi levéltár. Külön őrízetiek csomója 208 1929.

16 hivatali szobákat is egyelőre régi bútorokkal rendeztük be. Űj felszereléssel gondoskodtunk egy kétágyas vendégszobáról is. A \árosi múzeum április végén búcsút mondott a hatvanuccai 23. sz. háznak, amelynek helyén egykor a költő Csokonai bölcsője ringott. E ház megvásárlására, köztulajdonba vételére Debrecen város közönségét, 1905-ben, a költő halála századik évfordulóján, a város halhatatlan büszkeségének megbecsülése is sarkantyúzta. Debrecen akkor kultúrális intézmények otthonául szánta ezt a Csokonai-házat és a városi múzeumon kívül odatelepítette a Csokonai-kört és a Gönczyegyestiletet. A városi múzeum, félévvel azután, hogy a Füvészkert uccai 2. sz. ház három szobájában ünnepélyesen meg- 6. ábra. A városi múzeum régi épülete : a Csokonai-ház. Abb. 6. Das alte städtische Museum. nyitották, 1905 őszén költözött a Csokonai házba, ahol már hat szobát foglalt el. így nőtt, izmosodott, fejlődött és érte el nagykorúságát, betöltve lassanként folyton gyarapodó gyűjteményeivel az öreg Csokonai-háznak mindakét szárnyát, tizenhat szobáját. (Helyét ideiglenesen a forgalmi adóhivatal foglalta el. Akik a tradíciókat megbecsülik, akik eszményekért hevülni tudnak, remélik, hogy Debrecen közönsége továbbra is Csokonai nevéhez illő kultúrális feladatot bíz a hatvanuccai 23. számú telekre!) A Közművelődési könyvtár anyagát Ecsedi István könyvtárigazgató, az állami letétként kezelt képtári anyaggal együtt, tanítványai segítsége mellett április 11 12-én szállította át a Déri-múzeum épületébe. Minthogy a könyvtár depositoriuma

17 A múzeum kezelése. Tervek és költség számítások. vasállványokkal már fel volt szerelve, hamarosan végleg is elhelyezkedhetett. Úgyhogy április 16-án a könyvkölcsönzést újra megkezdhette; április 18-án pedig az olvasótermet is a közönség használatára megnyitotta. A beköltözés után a telefont mindjárt bevezettettük a a Déri-múzeumba. Az államrendőrkapitányság nappali-éjjeli szolgálatra külön őrszemet vezényelt ki a múzeumi épületbe. A fűtőberendezés kezeléséről a tanács ideiglenes módon gondoskodott. A múzeum állandósított szolgáját a közművelődési könyvtárhoz rendelte ; a múzeum mellé pedig egyelőre ideiglenes szolga felvételét engedélyezte. A múzeumi anyag beállításának, elrendezésének nagy munkáját az elmúlt évben különböző okok miatt nem kezdhettük meg. A rendezés részletes tervei lassan készültek vi és számvevőségi hivatalainak is idő kellett, el. A város műszál amíg tiszta képet mutathattak arról, hogy a Déri-múzeum építésére különböző kölcsönök keretében előirányzott 1.800,000 pengőből mennyi ment el a szorosan vett építkezésre, mennyi a tér rendezésére, uccanyitásra s mennyi marad végül a múzeumi anyag installációjának költségeire? Dr. Magoss György polgármester elnöklése mellett 1928 június 5-én a városházán értekezletet tartottunk, ahol a Gyűjtemény-egyetem, az építésvezetőség, a városi tanács és a múzeum képviselői vettek részt. Dr. Czakó Elemér, dr. Visky Károly és Györgyi Dénes részletesen ismertették az értekezlet előtt a hátralékos építési munkák, belső kiképzés, berendezés, laboratórium, a gyűjtemények hézagainak kiegészítése és tudományos feldolgozása költségeit módozatait. Az általuk bemutatott tervezet költségeit összesen 356,000 pengőben számították ki. Ebből az I. emeleten elhelyezendő városi múzeum elrendezésére, a kiegészítésekkel együtt 140,000 pengő esett; a II. emeletre menő Déri-anyag elrendezése 103,000, a képtár felállítása 20,000 pengőbe kerül. A múzeumi helyiségek belső kiképzésének hátralékos munkáit 52,000, a tudományos felszereléseket 22,000, a berendezés tudományos és személyi részét 19,500 pengő költséggel irányozták elő. Ary Lajos főszámvevő pontos számokkal most még nem felelhetett arra, mennyi a fedezet az imént felsorolt költségekkel szemben. Csak annyit mondhatott, körülbelől 300 350 ezer maradt felhasználatlanul, a tervező építészek tiszteletdíja levonásával is. Ez értekezleten újból kifejezésre jutott a város azon törekvése is, hogy ne csak a múzeum épülete legyen mintaszerű, hanem à belső berendezése is megfeleljen a tanítani, nevelni akaró, az élő múzeum feladatának. Kimondotta továbbá az értekezlet, hogy a berendezéshez szükséges összegből a munkálatoknak körülbelől kétharmad részét versenytárgyalás útján 4

18 szerzik meg ; egyharmad részénél pedig mert a munka természete úgy kívánja teljesen szabad kezet kell adni a rendező bizottságnak, a tanács hozzászólása és ellenőrzése kikötésével. A munkálatok eme részének minőségét, mennyiségét ugyanis csak a rendezés folyamában, esetenként lehet meghatározni ; egy-egy ilyen munka vagy a rendezést vezető művész, tudós személyéhez, vagy valamelyik múzeumi tárgyhoz van kötve. Az értekezlet megbízta Györgyi Dénest, az eddig is alkalmazott feltételek mellett, hogy tanulmányozza tovább a berendezésre vonatkozó javaslatokat ; a munkálatokat, a fentiek szerint csoportosítsa két részre ; készítse elő a versenytárgyalásra kiírható munkálatokat, tudniillik a múzeumi termek belső kialakítását, elosztását ; a vitrinákat, bútorokat stb. tervezze meg ; a versenytárgyalások műveletét dolgozza ki. A szorosan vett múzeumrendezési szakmunkálatokat pedig a II. csoportbelieket - majd a szükséghez képest a rendező bizottság rendeli meg Czakó Elemér elnök javaslataira, Csűrös Ferenc tanácsnok utalványozására, Ary Lajos főszámvevő ellenjegyzése mellett. Györgyi a megadott felhatalmazás alapján Latabár Kálmán iparművésszel a nyár folyamán napokig dolgozott a Dérimúzeum férőhelyiségeinek, a kiállítandó tárgyak és gyűjteménycsoportok térszükségletének felmérésén. Czakó úr rányítása s a városi múzeum őreitől kapott tájékoztatások mellett Györgyi, Csányi és Visky urak ismét átdolgozták a rendezés terveit többféle alakban és költség szerint, úgy, hogy a kivitelnél a helyzethez képest válogatni lehet az alternatívák közül. Általában redukálták is a költségeket. Az újabb tervek szerint a munkálatok I. csoportja, amelybe az árlejtés útján biztosítandó szállítások (szekrények, bútorok, teremelosztások, műtermi berendezés) tartoznak, 180,000 pengőből állítható elő ; a II. csoportbeli munka, a szorosabb értelemben vett múzeologiai rész, a rendezés szellemi munkája és a gyüjteménycsoportok hézagainak kitöltése új tárgyakkal, képekkel, modellekkel stb. 100,000 pengőbe kerül. Györgyi Dénes ezt az új kiszámítást és tervezetet az új év elején mutatta be dr. Yásáry István új polgármester által összehívott értekezleten. Ekkorára már az is megállapíttatott, hogy a múzeum építésére megszavazott összegből éppen 280,000 pengő maradt felhasználatlanul. Az értekezletet néhány nap múlva követő városi közgyűlés ellenkezés nélkül, egyhangúlag szavazta meg a múzeum berendezéséhez szükséges 280,000 pengőt és adta meg a felhatalmazást a rendezés megindításához. I Puszta tomplom I A múzeum vezetősége, részint közvetlenül, I helyek és romok I részint Debrecen sz. kir. város polgármes- I védelme. J tere és az alispánok közvetítésével felhívást intézett a Debrecen határában, Hajdú- és Bihar vármegye területén levő puszta-templomhelyek tulajdonosaihoz avégből,

19 hogy ezeket a régi magyar építészeti emlékeket, ezeknek még a föld alatt lappangó maradványait is gondozzák kegyeletesen, igyekezzenek megóvni a teljes elpusztulástól ; ha mégis, bármi oknál fogva a romok és falmaradványok eltávolítása kikerül hetetlen \olna, előzetesen értesítsék erről vagy a Műemlékek Orsz. Bizottságát vagy Debrecen város Múzeumát. E felhívásunkban az 1881. évi XXXIX. t.-cikkre és a 44,204 1927. sz. belügyminiszteri körrendeletre támaszkodtunk és egy közelebbi konkrét esetre hivatkoztunk, amelynél a MOB. megtiltotta egy községnek, hogy a határában lévő templomrom tégláit kitermelje. Hogy felhívásunk megértéssel is találkozott, visszhangot is kapott, Berettyóújfalu mutatja, ahonnan utólagosan nemcsak újabb példányokat kértek e felhívásból, hanem régészetpárt oló-múzeum-egyesület is alakult azóta. A Magyar Tudományos Akadémia kérésünkre megengedte, hogy múzeumunk Egyéb, különböző dolgok. a Lugosy-féle Ötvös-könyvet, amely hihetőleg a debreceni ötvös-céh ládájából jutott a mult század első felében az Akadémia birtokába, a város művelődéstörténelmét reprezentáló csoport számára lefényképeztethessük. Az erdélyi Nemzeti Múzeum könyvtára is őriz hasonló debreceni vonatkozású emléket, Tar András ötvös mintakönyvét. Kolozsvárról is kértük a másolási engedélyt ; sajnos, onnan sürgetésre sem válaszoltak. Különböző illusztrált könyvekből, a Déri-gyüjtemény és a városi múzeum régi metszeteiből cédulázva kijegyeztük mindazon debreceni tárgyú képeket, amelyek a múzeum oktató jellegű berendezésénél diapozitívák vagy nagyítások készítéséhez esetleg felhasználhatók. Részt vett múzeumunk különféle dohányzó készülékeivel, cserép- és tajtékpipa gyűjteményével a tiszántúli mezőgazdasági kamara által május 26 28-án rendezett első országos dohánytermelési kiállításon. A főméltóságú Kormányzó úr jelenlétében június 9 10-én tartott lovasünnepélyre, a debreceni bandérium számára kikölcsönöztünk, tanácsi engedelemmel, történelmi nevezetességű 11 pompás lófelszerelést. Múzeumunk 1927. évi jelentését, néhány képpel illusztrálva, német nyelvű kivonattal, az ásatások kimerítő leírásával és a közművelődési könyvtár beszámolójával bővítve 500 példányban kinyomattuk. A törvényhatósági bizottság tagjai, iskolák, tudományos intézetek, múzeumbarátok és szakértők között osztottuk szét díjtalanul. Több külföldi múzeumnak és archeológusnak is megküldtük. A kir. pénzügyigazgatóság az 1928. évre is megadta a fényűzési adómentességet vásárlásainkhoz. A leltári könyvekbe 1225 szám alatt vezettük be az évi

20 szaporulatot. A beiktatott ügyek száma 352, 103-mal több,, mint az előző évben. Szétkiildtünk 672 levelet, fölhívást, jelentést és nyomtatványt. Letétek az állam, egyház, kollégium és mások részéről. V. A múzeum gyarapodása. Múzeumunk gyüjteménytárai a mult évben örvendetes módon gyarapodtak. Ajándékok, letétek, vásárlások és ásatások által egyaránt. Még nagyobbszerü fejlődésre van kilátásunk a közel jövőben meginduló múzeumrendezéssel kapcsolatban. Jelentésünk során már eddig volt szó a gyűjteménycsoportokban észrevehető hézagok kitöltéséről. Á rendezés irányítói már kezdetben programmba vették, hogy úgy a történelmi, mint a néprajzi osztályban, a szegényesen avagy hiányosan képviselt korszakok és foglalkozások részint eredeti tárgyak, részint másolatok és mcdelek megszerzése által kiegészíttessenek. A hiányok pótlására szükséges költséget említettük ezt is -, éppen mostanában szavazta meg a városi közgyűlés» ígéretet kaptunk arra is, hogy a szépművészeti múzeum új műtárgyakkal frissíti fel korábbi letétgyüjteményét. Bizonyosan nem egy testület, nem egy intézmény fogja belátni, hogy a birtokában lévő helyi vonatkozású emlékeknek legméltóbb, legbátorságosabb őrzőhelye a város múzeuma, édes mindnyájunk közös kincses tárháza. Sokan felbuzdulnak e dicséretes példán a magánosok közül is! íme, a debreceni református egyház használatból kivont templomi felszereléseit, bizonyos feltételek mellett, hajlandó letétképpen a múzeum gondviselésére bízni. A kollégiumi közös tanári gyűlés sem zárkózott el ridegen a városi tanács ama megkeresésének teljesítése elől, hogy Debrecen város múltjának egyházi és iskolai vonatkozással nem biró emlékeit a kollégium átaladja a városi múzeumnak. A közös tanárkari gyűlés ezt a korlátozást azért állította fel, mert reméli, hogy a kollégium és az egyházkerület gyülekezeteinek múzeális értékű kincseiből a kollégium keretében rövid idő múlva megszervezhetik a magyar kálvinizmus múltjának múzeumát. Az egyházkerület, mint a kollégium fenntartó és kormányzó hatósága, június 26-27. napjain tartott közgyűlésében (158. jkv. sz. a.) a közös tanári karok javaslatára megnevezett bizonyos régiségeket (néhány őskori bronz- és agyagtárgyat, egy régi városcímert, a város hóhérpallosát, céhemlékeket), tulajdonjogának fenntartása mellett, a város felelősségére, bármikor visszavehető letétül hajlandó átengedni a városi múzeumnak. Egyúttal megengedte, hogy múzeumunk a kollégium bármelyik emléktárgyáról másolatot készítsen és onnan bármely tárgyat vagy tárgycsoportot alkalmi kiállítás céljára megkaphasson.