Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége Szakmai beszámoló 2010.
Az Alkohol Drogsegély Ambulancia Egyesület 2010. július 01. napjától látja el a szenvedélybetegek közösségi ellátásának megszervezését és működését Sümeg Többcélú Kistérségi Társulás településein. A kistérséghez 21 település tartozik, lakosainak száma 16.412 fő, ebből Sümeg város lakossága 6.755 fő. Az Alkohol Drogsegély Ambulancia Egyesület Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázatban a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján - éves átlagban 40 fő feladatmutató teljesítését vállalta. I. Intézményi infrastruktúra: Az intézmény székhelye: 8200 Veszprém, Egyetem u. 19. Telefonszám: 06-88-401-660 Ellátási terület: Sümeg és kistérsége Nyitva álló helység: Megyer Fő u. 5. II. A Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása ellátási területén végzett feladatok jogszabályi háttere: - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 191/2008. (VII.30.) Kormányrendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozási rendjéről - 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről - I/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről - 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról - Szociális munka etikai kódexe III. A közösségi szenvedélybetegek ellátásának célja: A közösségi szenvedélybeteg ellátás célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját a szenvedélybeteg otthonában illetve a lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja annak érdekében, hogy a beteg az intézményi ellátásból (szociális otthon,
krónikus egészségügyi ellátás, rehabilitációs intézmény) a saját környezetébe visszahelyezhetővé, s ez által tartós intézeti elhelyezése elkerülhetővé váljon. Fontos, hogy a kliens a segítők közreműködésével a mindennapi élethez szükséges készségeit megtartsa, fejlessze, továbbá konfliktusait, problémáit a szociális környezetét megtartva legyen képes rendezni. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva. Fontos, hogy a segítő kapcsolat keretében, a közösségi rehabilitáció eszköztárán keresztül, a beteg személyközi kapcsolatainak javításával, magasabb rendű szükségleteinek kielégítésével szeretet, valahová való tartozás, önmegvalósítás a kirekesztettség, izoláció elkerülhető, csökkenthető legyen, és ez által élettere, amelyben korábban mozgott ne, illetve minél kevésbé szűküljön be. A közösségi szenvedélybeteg ellátás keretében olyan speciális alapellátási feladatot látunk el, mely a szenvedélybetegek számára lakókörnyezetükben nyújt segítséget a család aktív részvételével. A közösségi ellátás azokat a pszicho-szociális gondozási módszereket alkalmazza, melyek a család segítő erejére építenek, úgy, hogy közben segítenek a családi terhek csökkentésében, s a legeredményesebb szolgáltatást nyújtják a kliens számára. A közösségi erőforrások jelentik az ellátott közvetlen lakókörnyezetében megtalálható mindazon humán segítő erőforrásokat, amelyeket az ellátott személy a gondozás során igénybe vehet. Ezen természetes erőforrások maguk a családtagok, formális és informális segítők, önkéntesek. Ez a speciális ellátási forma a különböző szociális segítségnyújtáson túl, tehát a beteg életterében nyújt komplex segítséget. Mindez magában foglalja a beteg testi és pszichés állapotának javítását, az életviteli készségeinek fejlesztését, a mindennapok során jelentkező problémák feltárását és az abból adódó konfliktusok feloldását, a szabadidő hasznos eltöltésének strukturálását, valamint a beteg egészségügyi ellátáshoz való hozzásegítését és kapcsolattartását más szolgáltatási intézménnyel. Fontos, hogy a közösségi szolgáltatás során a betegség különböző fokozataira jellemző korai figyelmeztető tünetek felfedezhetővé váljanak, így a betegség súlyosbodása, kialakulása esetén lefolyása kevesebb problémát jelenthet a kliens, illetve szociális környezete számára.
IV. A szenvedélybetegek közösségi ellátása igénybevételének feltételei: Az intézmény szolgáltatásai ingyenesek, igénybevétele az önkéntességen alapult. Az ellátást kérelmező pszichiáter szakorvosának javaslata alapján, az ellátást igénylő kérelmére történik. A szolgálatnál személyesen, telefonon, vagy levélben történő igénybejelentést követő 14 napon belül a szolgálat munkatársa előzetes egyeztetés után személyesen kereste fel az ellátásra váró szenvedélybeteget. (jelzéseket családsegítő szolgálatoktól, háziorvosoktól, falugondnokoktól kapunk) A jogviszony kezdete előtt a kliens kérelmet töltött ki a szociális ellátás igénybevételéről. Ezt követően megállapodást kötött a koordinátor/gondozó a felvételt nyert gondozottal az ellátás igénybevételéről. A megállapodás tartalmazta: az ellátás időtartamát az ellátás kezdetének időpontját a szolgáltatások formáját, módját és körét az ellátás megszűnésének módját az igénybevételtől számított három hónapon belüli szakorvosi véleményt. Az ellátott jogosult volt a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra, joga volt tájékoztatást kérni és kapni a szolgálat által nyújtott szolgáltatások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, valamint az ellátottakat megillető jogokról és azok érvényesítéséről, továbbá jogosult volt megismerni a róla készült dokumentációban szereplő adatokat. V. A közösségi ellátás szolgáltatásai, feladatok: 1. Szűrés és korai felismerés - állapotfelmérés, becslőskálák, kérdőívek, tesztek - struktúrált interjú 2. Speciális technikák, intervenciók - megkereső tevékenységek - a felépülésre való készség mérése, fokozása - változásra ösztönzés - addiktológiai konzultáció - rövid intervenció - esetmenedzselés 3. Problémaelemzés, probléma megoldás:
- a személyes célok meghatározásának segítése; - a változásra motiváló tényezők feltárása; - problémamegoldó beszélgetések; 4. Készségfejlesztés: - életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése; - az önellátásra való képességek javítása és fenntartása; - tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és a kezelés teendőiről; 5. Pszicho-szociális rehabilitáció: - a munkához való hozzájutás segítése; - a szabadidő szervezett eltöltésének segítése; - szabadidős, önsegítő csoportok szervezése, és delegálás; - önsegítő csoportok felkeresése; - hozzátartozói csoportok; - terápiás csoportok: szabad-interakciós csoport, asszertív tréning; - támogató hálózatok szerveződésének segítése; - tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről; - személyes célok megfogalmazásának segítése, változást motiváló tényezők feltárása, szerhasználat, illetve függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése; - életvezetési tanácsadás, felvilágosítás; - szenvedélybeteg életmód változtatásának ösztönzése, elindítása, segítése, folyamatos nyomon követése - szociális segítés, tanácsadás, ügyintézés - visszaesés megelőzése - hozzátartozók segítése - egészségügyi alapellátás, szakellátás igénybevételének szervezése - prevenció - információszolgáltatás, hivatalos ügyek intézésének segítése - munkához való hozzájutás segítése - szabadidős, kulturális programok szervezése
VI. Az ellátás során megvalósult feladatok: A szolgáltatás során megszerveztük az egészségügyi alapellátáshoz, szakellátásokhoz való eljutás lehetőségét, mind szociális, mind egészségügyi szakellátásba tartozó intézmények elérésének segítését. Információt nyújtottunk az intézmények létezéséről, megközelíthetőségről, igénybevételének feltételeiről. Tájékoztatást nyújtottunk a szükséges egészségügyi vizsgálatok végzésének helyeiről. Intézményekkel kapcsolatfelvételt kezdeményeztünk, időpontot egyeztettünk. A gondozott mentális, fizikai állapotának megfelelő mértékű az intézménybe történő eljutásának megszervezésével segítettük. Hivatalos ügyek intézését segítettük szociális segély, személyes iratok pótlása stb. személyesen, levélben, telefonon. Egy esetben gondnokság alá helyezés elindítását kezdeményeztük. Kapcsolatot tartottunk a kezelőorvosokkal. A kliens szenvedélybetegségével kapcsolatos problémái mellett meglevő egyéb ügyeiben nyújtottunk segítséget. A közösségi munkacsoport működtetése céljából együttműködési megállapodásokat kötöttünk a területileg illetékes pszichiátriai gondozóval. (Dr. Szalai Mária neurológus és pszichiáter főorvos) További együttműködési megállapodást megkötésére került sor háziorvosokkal (Dr. Gergely György, Dr. Szentes Márta, Dr. Nagy Zoltán, Dr. Kozári Kadosa, Dr. Töttös András), továbbá munkánkat két családsegítő szolgálat is segíti (Napfény Szociális Segítő Központ és a Csabrendeki Családsegítő Szolgálat) (ábra 1.) ábra 1.
VII. Ellátásban részesülők köre: Elsősorban a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú addiktív betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényeltek segítséget. A tüneteket mutató, de eddig addiktológiai kezelés alatt nem álló, illetve addiktív probléma kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek. Az ellátottak között egyaránt megtalálhatóak a deviáns életvitelű fiatalok, a nehezen elérhető és magas kockázatú csoportok. Szolgáltatásunk sajátos módszerei, eszközei, eljárásai alkalmasak az igénybevevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak, szociális és egyéb veszteségeinek megelőzésére, aktuális állapotának szinten tartására, javítására, további szolgáltatások igénybevételének motiválására. Szolgáltatásaink kiemelt szerepet játszottak a nehezen elérhető, vagy a más egészségügyi és szociális ellátásokban nem részesülő célcsoportok megtalálásában, a szolgáltatásokba történő bevonásában. Az ellátás a szenvedélybetegség más és más szakaszában lévő, eltérő motivációjú, eltérő szociális helyzetű, családi- és társadalmi kapcsolatú szenvedélybetegek, addiktív problémával küzdők megsegítésére irányult. A problémakörök, amelyekkel a szolgáltatás nyújtás során leggyakrabban találkoznak a szolgálatok: - a betegségtudat hiánya, - alkohol problémák jelentkezése, - az életrendezésre való motiváltság hiánya, - foglalkoztatottság és képzések hiánya, - anyagi nehézségek, pénz beosztási problémák, - elszigetelődés, párkapcsolat nehézségei, - konfliktusok a környezettel, - meggondolatlan hitel felvétel, romló lakhatási feltételek, - kábítószer probléma megjelenése, - közlekedési nehézségek, - szakorvosnál időpontkérési nehézségek. Sümeg kistérsége sok szempontból, így tömegközlekedés, egészségügyi szakellátás, szociális háló kiépülése szempontjából hátrányos helyzetűnek mondható. Az egészségügyi szakellátás
csak néhány feladatellátására korlátozódik, ezért az ellátottak nagyon sok esetben Ajka ill. Tapolca városába tudnak segítséget kérni. A kistérségre jellemző az aprófalvas zsáktelepülés, ezért nagy szükség van a településeken való jelenlétre. Az ellátottak arányát tekintve 41% falvakból (Sümegprága, Káptalanfa, Dabronc, Csabrendek, Gyepükaján, Megyer, Gógánfa, Bazsi, Szentimrefalva), 59% Sümeg városából kerül ki. (ábra 2.) ábra 2. Az ellátottak férfiak és nők vegyesen. A szenvedélybetegség jellegéből adódóan nem szerinti megosztottság: 74% férfi és 26% női gondozott. (ábra 3.) ábra 3.
Az életkori sajátosságok szintén a szenvedélybetegségek jellegéből adódnak. Legtöbb kliensünk alkoholproblémával küzd 82%. Ezt követi a nikotinfüggőség 14%. Ezeken túl kisebb számban fordul elő gyógyszerfüggő, drogfüggő, és játékszenvedéllyel küzdő kliens 4 %. (ábra 4.) ábra 4. Az ellátást igénybe vevők életkora 20-69 év közöttiek, az átlagéletkor 44 év. (ábra 5.) ábra 5. A gondozottak nagy része bejelentett munkahellyel nem rendelkezik. Jövedelmi forrásaik alkalmi munkából, rendszeres szociális segélyből, nyugdíjszerű ellátásokból tevődnek össze. Legtöbb esetben rendezetlen életkörülményekkel, hivatalos okmányok hiányával
szembesültek a közösségi ellátás szakemberei. A gondozottak ellátási szükségleteik enyhítésében, a napi életvezetésük és életvitelük javításában nyújtottak segítséget a szakemberek. Az ellátottak átlagszáma 2010 évben 42 fő. A harmadik negyedévben a teljesítménymutató 30,5 fő, a negyedik negyedévben pedig 53, 5 fő volt. (ábra 6.) Gondozási órák száma 2010. évben 779 óra 20 perc. ábra 6. A szenvedélybetegek közösségi ellátásának szolgáltatásait 2010. december 31. napjáig 66 fő vette igénybe. 2010. december 31. napján az aktuális igénybevevők száma 51 fő. Tisztelettel kérem Önöket a 2010. éves beszámoló elfogadására. Veszprém, 2011. január 13. Kiss Teodóra Szakmai vezető Guzrán Ildikó közösségi koordinátor