Csongrád megyei Főügyészség felperesnek a PARTISCUM XI. Tk Takarékszövetkezet talperes ellen általános szerződési feltételek megtámadása iránti perében Legfelsőbb Bíróság által l hozott részítélet t vázlatos elemzése Ptk. kontra Hpt.
Az ügyészség keresete Az ügyészség é a takarékszövetkezet k által l 2008 június 9 i hatállyal alkalmazott: Általános Szerződési Feltételeit (melyek fogyasztókra alkalmazandóak),és Blanketta kölcsönszerződéseit támadta közérdekű keresetében. Az egyes szerződéses feltételek érvénytelenségét kérte megállapítani, mivel azokat kttisztességtelennek t t tartotta.
Az ügyészség keresete Az érvénytelenség megállapítását az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal indítványozta az ítélet jogerőre emelkedéséig még nem teljesített szerződések tekintetében. Kérte továbbá az alperest arra kötelezni, hogy az érvénytelenséget megállapító közleményt saját költségén tegye közzé.
Mely rendelkezéseket tart(ott) az ügyészség tisztességtelenek? A kölcsönszerződésekö k futamidő alatti,egyoldalú, ltti ldlú az ügyfélre kedvezőtlen módosításának szabályait. Az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó kikötéseket. Az opciós szerződések 5 éven túli megújítására vonatkozó szabályozást. A biztosítási összeg takarékszövetkezetre történő engedményezése kapcsán azt a rendelkezést, hogy a takarékszövetkezet a fennálló tartozás csökkentésére fordítja a biztosítási összeget.
A Szegedi Ítélőtábla (SZIT) jogerős ítéletének fontosabb megállapításai ASZITnagyobb részt hl helyt adott a keresetnek. k ACsongrádmegyeiBíróságelső fokú ítéletét azonban részben megváltoztatta, bizonyos körben mellőzte az érvénytelenség megállapítását. Mivel az ügyészség, g, mint felperes nem élt felülvizsgálati kérelemmel, így van olyan része az ítéletnek, amely a SZIT döntésével jogerőre emelkedett.
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 1)N 1.) Negatív Pledge Negatív biztosítási i Záradék Az ügyfél kijelenti, hogy az általa eddig felvett, illetve a jövőben felvételre kerülő hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi vagy jogi helyzetet más hitelezőknek, mint amilyet az ügyfél a szerződésben a takarékszövetkezetszámára számára biztosít. Az ügyfél kijelenti, hogy a hitel futamideje alatt a szokásos üzleti tevékenységének keretén túl eszközeit kivéve, ha a tk takarékszövetkezet tk tehhez kifejezetten, íáb írásban hozzájárul nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja más társaságba vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg.
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 2.) Az ügyfél, ügyfélcsoport, fedezeteketek ellenőrzése, az ügyfél folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségének előírása, monitoring. A tk takarékszövetkezet tk t jogosult ügyfél, az ügyféllel l egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az ügyfél, az ügyféllel egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek gazdálkodására vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az ügyfél az ügyféllel egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek takarékszövetkezet általi minősítése elvégezhető, valamint fizetőképességének alakulása nyomon követhető.
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 3)I 3.) Információszerzés köztartozásokról t k Az ügyfél felhatalmazza a takarékszövetkezetet, hogy a jelen szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó (APEH), társadalombiztosítási (TB), vám és jövedéki tartozásairól t (VPOP) az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen,, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy az illetékes hatóság az ügyfél minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül a megkeresett hatóság által nyilvántartott tartozásairól adatot szolgáltasson a takarékszövetkezet részére."
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 4)P 4.) Pari ipassu Egyenrangúsági izáradék Az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőbenaszerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt a tk takarékszövetkezet tk t íáb írásbeli hozzájárulásával á l más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyen a jelen szerződés alapján a takarékszövetkezetnek nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a takarékszövetkezet számára is egyidejűleg g írásban felajánlja. j
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 5)A 5.) Az adós adatkezeléshez dtk léh történő té ő hozzájárulásának á kikötése Az adós és kezes kijelenti, hogy az 1992. évi LXVI. törvény alapján nyilvántartott adatait a takarékszövetkezettel szemben nem tiltotta le, illetve jelen szerződéses jogviszony fennállása alatt nem tiltja le. Az adós és kezes ezennel hozzájárulását adja ahhoz, hogy a kölcsönszerződés felmondása esetén a takarékszövetkezettel tk tt szemben vállalt lt kötelezettsége tt teljesítéséhez szükséges személyi adatait a 11. pontban hivatkozott jogszabályban megjelölt szervek a takarékszövetkezet írásbeli kérelmére a kölcsönszerződés 1. számú mellékletét képező felhatalmazó nyilatkozat alapján kiszolgáltassák".
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 6.) Az azonnali hatályú felmondásra okot adó eseményekek közül az alábbiak kikötése érvényes: 1. Az ügyfél vagy a biztosítékot nyújtó harmadik fél ellen végrehajtási, csőd, felszámolási lá vagy végelszámolási lá eljárás á indul, vagy ezen eljárások bármelyikét kezdeményezik, vagy tulajdonosi körét érintő a takarékszövetkezettel írásban nem egyeztetetett átalakulás következik be. 2. Az ügyfél, az ügyféllel egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy a takarékszövetkezettel, a takarékszövetkezet érdekeltségi körébe tartozó, illetve a takarékszövetkezet által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal vagy bármely hitelintézettel/gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, és ezzel a szerződés teljesítését, a hozzá kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetőségét veszélyezteti (cross default közvetett mulasztás).
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 3. AzA ügyfél a tk takarékszövetkezet tk t előzetes íáb írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, bevételeinek, eszközeinek, k ingó és ingatlan vagyontárgyainak, stb.) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a mindennapi szokásos tevékenysége és üzletmenete körében történő ő elidegenítést, átruházást, á illetve a jogszabály általl alapított terheket és ügyleti biztosítékokat, feltéve, hogy ez utóbbiak nem veszélyeztetik a szerződés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek maradéktalan teljesítését. 4. A biztosítéki szerződés bármilyen okból érvénytelenné válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken, megszűnik, vagy azokat nem teljesítik."
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 5. az ügyfél, az ügyféllel l egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek pénzügyi és gazdálkodási helyzetében olyan alapvető változások következtek be, amelyek a jelen szerződésből származó bármely fizetési kötelezettségének határidőre való teljesítésétsúlyosan veszélyeztetik. 6. Ugyancsak a szerződés azonnali hatályú felmondására ad alapot, ha az ügyfél az ellenőrzést megakadályozza, illetve a kért dokumentumokat határidőre a takarékszövetkezet részére nem adja át. 7. Negatív Pledge megsértése 8. Pari Passu megszegése
Az LB által is tisztességtelennek minősített kikötések 1.) Haladéktalan tájékoztatási kötelezettség és az arra alapított azonnali hatályú felmondás kikötése Az ügyfélnek a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a takarékszövetkezetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről: a) ha a biztosítékot nem az ügyfél, hanem harmadik személy biztosítéknyújtó nyújtja, a jelen szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási, csőd, vagy fel, illetve végelszámolási eljárásról vagy tulajdonosi körét érintő és a takarékszövetkezettel előzetesen írásban nem egyeztetett átalakulásról; b) bármely, az ügyféllel, illetve biztosítéknyújtóval szemben semben foganatosított végrehajtási cselekményről; c) az ügyfél által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a takarékszövetkezettel, amennyiben az ügyfél erről tudomást szerez; d) az ügyfélnek harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről; e) a ügyfél jelen szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról; f) a takarékszövetkezet és az ügyfél közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban bkö bekövetkezettk változásokról, á a tudomásszerzést követőő 5 (öt) munkanapon belül; g) az ügyféllel szemben indított végrehajtási eljárás kezdeményezéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul.
Az LB indokolása A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sérti éti az arányosság elvét, ha : az alperes bármely összegű fizetési kötelezettség elmulasztása esetén, vagy bármely kötelezettség nemteljesítése, illetve nem szerződésszerű teljesítése esetén élhet az azonnali htálúfl hatályú felmondás jogával lés nemcsak a lényeges körülményekre vonatkozó, a kölcsön céljának megvalósulásával, a visszafizetéssel, vagy a biztosítékkal kapcsolatos adatközlés valótlansága, illetve hiányossága szolgálhat a legsúlyosabb szerződésszegési é jogkövetkezmény k alkalmazásának alapjául.
Az LB által is tisztességtelennek minősített kikötések e) Az ügyfél vagy a biztosítékot t nyújtó személy pénzügyi, gazdasági vagy piaci helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely a takarékszövetkezet megítélése íéé alapján veszélyezteti az ügyfél vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a szerződésben, vagy a biztosítéki szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse. f) Az ügyfél olyan fizetési kötelezettséget vállal, mely a takarékszövetkezet megítélése szerint veszélyezteti a takarékszövetkezettel szembeni kötelezettségei teljesítését. LB Indokolás: felmondási okok nem objektív körülményektől, hanem az alperes szubjektív értékítéletétől teszik függővé a felmondási ok bekövetkeztét
Az LB által is tisztességtelennek minősített kikötések 3.) A biztosítási i összeg bármely esetben történőté ő felhasználása a tartozás csökkentésére Az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló vagyontárgyak új értékére biztosítási szerződést köt, melyben kedvezményezettként a takarékszövetkezetet jelöli meg. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg a takarékszövetkezetet illeti meg. Az ügyfél hozzájárul, hogy a biztosítási összeg közvetlenül a takarékszövetkezet által megjelölt bankszámlára kerüljön folyósításra, s abból a takarékszövetkezet a követeléseit kielégítse. Azezt meghaladó dóösszeg az ügyfelet tilletimeg.
LB indokolása A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint e rendelkezés azért minősül tisztességtelennek, mert bármely biztosítási esemény bekövetkezte esetén lehetőséget ad arra, hogy a biztosítási összeg egésze az alperes számlájára kerüljön átutalásra és abból az alperes elszámolási kötelezettség mellett követelését kielégíthesse. Amennyiben a fedezetül szolgáló vagyontárgy javítható, indokolt, hogy a biztosítási összeget rendeltetésének megfelelően a javításra fordítsák és tisztességtelen, ha a biztosítási i összeget ettől eltérő léő célra, az alperes használja fel. Más a helyzet abban az esetben, ha a biztosítéki vagyontárgy megsemmisül és a biztosítási összeget már nem is fordíthatja a tulajdonos a fedezetül adott vagyontárgy helyreállítására Az ÁSZF nem az utóbbi tényálláson alapul, hanem mindenféle differenciálás nélkül, általánosságban, bármely következményekkel járó biztosítási esemény esetére szólóan rendelkezik. A tisztességtelenség megállapítása elsősorban erre tekintettel volt alapos.
Az LB álláspontja a Magatartási Kódexról A magatartási táikódex fogalmát a 2008. évixlvii. törvény vezette be, melynek értelmező rendelkezése szerint (2. i) pont) a magatartási kódex olyan, a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat, vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon vállalkozások számára, melyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el A Magatartási Kódex tehát ahogy azt a jogerős ítéletis megállapította nem jogszabály, annak rendelkezései azokat kötik, akik alávetették magukat a Magatartási Kódex rendelkezéseinek.
Az LB álláspontja a Magatartási Kódexról A Hpt. 203. ának /6/ és /7/ bk bekezdése előírja, miszerint i az ügyfelet a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell arról, hogy a pénzügyi intézmény a Magatartási Kódexnek alávetette magát, és biztosítani kell az ügyfél számára a Magatartási Kódex elérhetőségét, a 207. /2/ bekezdése pedig kötelezi a pénzügyi intézményt, hogy a Magatartási Kódexnek való alávetés tényét Üzletszabályzatában feltüntesse. Mindezen szabályokból azonban nem következik, hogy az ÁSZFben, vagy a szerződésben írt olyan kikötés érvénytelenségét a bíróság nem vizsgálhatná, mely kikötés a Magatartási Kódexben is szerepel. A jogvita elbírálása során nincs jelentősége a Magatartási Kódex tartalmának, mert a per tárgyát nem a Magatartási Kódex rendelkezéseinek vizsgálata képezte.
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről A Hpt. 210. (3) bk bekezdése rendezi apénzintézet tegyoldalú lú szerződésmódosításának korlátait. Eszerint fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag áó a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is egyoldalúan utóbb nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú lú módosítás jogát a hitelező ő akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés külön tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről A szerződések főszabály szerint közösö megegyezéssel módosíthatók. tók Ez alól kivételt jelent az állami, jogszabály útján történő, továbbá a Ptk. 241. ában szabályozott bíróság általi szerződésmódosítás, valamint az az eset, ha a felek előzetesen kikötik az egyoldalú lú szerződésmódosítás jogát. Minden esetben irányadó azonban, hogy a szerződés tartalmát a felek egyoldalúan lú általábanláb csak ugyanolyan feltételek l fennállása esetén változtathatják meg, mint amilyen feltételeket a törvény a bírósági úton való szerződésmódosításhoz előír. Azt kll kell tehát vizsgálni, i hogy a szerződések részévé é é váló üzletszabályzatban ténylegesen felsorolt feltételek olyanok e, amelyek egyébként alapul szolgálhatnának a bíróság általi, a Ptk. 241. a szerinti szerződésmódosításhoz
Ptk. 241. ának rendelkezései 241. A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A felek tartós jogviszonyában csak olyan körülmények megváltozásának figyelembevételéről lehet szó, amelyek a konkrét (meghatározott felek között fennálló) szerződés feltételeihez tapadnak. Nem ad a törvény felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét vagy egy egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintőő változások á esetén a bíróságok az egyes szerződéseket a Ptk. 241. ának alkalmazásával módosítsák. A tartós jogviszonyban utóbb bekövetkezett változás csak akkor indokolja a szerződés bírói úton történő módosítását, ha a szerződés változatlan tartalommal fennmaradása a fél lényeges és jogos érdekének a sérelmével járna. A kivételes bírósági beavatkozás kiváltásához szükséges érdeksérelem akkor éri el a lényeges mértéket, ha az olyan súlyú, amelynek alapján megállapítható, hogy a felek a megváltozott körülmények között a szerződésüket az eredeti tartalommal nem kötötték volna meg.
Ptk. 241. ának rendelkezései A szerződés módosítása általábanláb nem kérhető az olyan körülmények megváltozása miatt, melyek csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében érdekkörébené merülnek fel, különösen amelyek az adott fél rendes üzleti kockázatához tartoznak Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő, alperes által alkalmazott szerződési kikötések egyes alpontjai kizárólag olyan körülmények megváltozását tartalmazzák szerződésmódosítási okokként, amelyek az egyik szerződő fél a hitelező pénzintézet működési, tevékenységi érdekkörébe, kizárólag az ő üzleti kockázatába tartoznak, arra a vele szerződő félnek vagy egyéb, mindkét szerződést kötő felet érintő körülménynek ráhatása nincs. Mindezen kockázatok fogyasztóra történő áthárítása tisztességtelen.
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről Az ÁSZF ben fl felsoroltlt rendelkezések dlk ka hitelintézet té t tevékenységére, é é működési feltételeire vonatkozó: jogszabályi, jegybanki rendelkezés, egyéb szabályozók változása, a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl.: különadó), a kötelező tartalékolási szabályok, kötelező betétbiztosítás összege, díja nyilvánvalóan a hitelintézet rendes üzleti kockázatába tartozik, saját tevékenységi, érdekkörében merül fel, amely nem hárítható át a másik szerződő félre. (Megemlíthető, hogy például a PSZÁF maga is ellenőrzi a különadó tiltott áthárítását.)
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről Ellentétes értelmezés é mellett amásik szerződő fél, a kölcsönvevő javára is biztosítani kellene az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a kölcsönbevevő (ügyfél) is jogosult lenne egyoldalúan módosítani a hitelezőre kedvezőtlen módon a szerződés kamat, díj, illetőleg költségelemét, ha a rá vonatkozó jogszabályok, közterhek (adók, járulékok), közszolgáltatási díjak (pl.: elektromos áram, gáz díja, közlekedési költség), megélhetési költségek számára hátrányosan változnak. Az a) pont szerinti egyoldalú szerződésmódosítási feltételek tartalmukban indokolatlan és hátrányos kikötések, amelyek nem felelnek meg az arányosság, mellérendeltség követelményének.
A SZIT szerint egy esetben van mód az egyoldalú szerződésmódosításra A hitelintézetekkel l szemben általánoslá követelmény a felelős hitelezés" elve. A nyújtott hitelek forrása btét betéteseik náluk elhelyezett l pénze, ezért a hitel, illetőleg kölcsönszerződéses ügyfél kockázati megítélésének megváltozása esetén a szerződési kondíciók indokoltan és jogszerűen egyoldalúan módosíthatók. Ellenkező esetben a felelős hitelezés elve sérülne, a betétesek szerződési kockázata indokolatlanul, jelentősen megnövekedne.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság amásodfokú íél ítélet azon megállapításával, miszerint az alperes az ügyfélre kedvezőtlenül és egyoldalúan csak ugyanazon feltételek fennállása esetén változtathatja meg a szerződés tartalmát, mely feltételeket a Ptk. 241. a abíróság általi szerződésmódosításhoz meghatároz. A perbeli szerződés típus esetében ugyanis a szerződés egyoldalú, az ügyfélre hátrányos módosításának feltételeit a Ptk hoz viszonyítva lex speciálisnak minősülő ő jogszabály, a Hpt. htá határozza meg.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról a kölcsön, ö hitel, illetve pénzügyi lízingszerződések tipikusanik hosszútávra jönnek létre, a szerződő feleken kívül álló, előre nem kalkulálható tényezők, körülmények a más típusú polgári jogi szerződésekhez képest általábaná nagyobb gyakorisággal, jelentősebb hatást kifejtve fordulnak elő e szerződések esetén. A Ptk. 241. ában foglalt jogintézménytől lényegesen eltér a Hpt. 210. ának /3/ bekezdése. AHpt.szabályozása szerint a hitel/kölcsönszerződés aláírásakor az adós tudomásul veszi, hogy az ÁSZF ben, illetve a kölcsönszerződésben meghatározott okok megváltozása esetén a szerződést a pénzügyi intézmény é egyoldalúan lú módosíthatja az adós hátrányára
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról A kölcsönszerződésbenö megjelölt okok kmegváltozása á indokolt esetben egyben ahpt.210. /4/bekezdés b) pontjában írtak szerint az ügyfél javára történő szerződésmódosítási kötelezettséget jelenti. Épp a fogyasztói érdekek érvényesülése, a perbeli jogviszonyok sajátos jll jellege miatt ittszabályozza a Hpt. azt, hogy mikor kerülhet sor egyoldalú szerződésmódosításra. Ebből következőn nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében, hanem a Ptk val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt nek mint lex speciálisnak a rendelkezései
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról Az egyoldalú lú szerződésmódosítás jogát a hitelező ő akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazásiá elveit íá írásban rögzítette. a Hpt. 210. /6/, /7/ és /9/ bekezdéseiből kitűnően a módosításról az ügyfelet a módosítás hatályba lépése előtt legalább 60 nappal hirdetményben és egyéb módon is értesíteni kell, az ügyfél pedig főszabályként a módosítás hatályba lépése előtt díjmentesen felmondhatja a szerződést. E törvényi rendelkezések megfelelnek a 93/13.EGK tanácsi iá irányelvben lb ítk írtaknak. k
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról Objektív okként anyelvtani értelmezés é szerint is csak olyan külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet. A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok lista teljeskörűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, tehát ha az ok lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza. Az okokat pontosan, egyértelműen, ellentmondásoktól mentesen kell megjelölni.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról Csak olyan körülmények k változása á adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor k is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére. A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról Hangsúlyozandó, hogy bár az adott körülmény változásával a szerződéskötéskor elvi értelemben számolni lehetett ellenkező esetben nyilván nem szerepelt volna az ok lista felsorolásában a változás tényleges bekövetkeztét, a kamatra, a díjra, a költségre kiható mértékét ésszerűen még egy professzionális gazdasági szereplő sem láthatta tt előre. (Ezzel indokolható ugyanis, hogy már nem lehet elvárni a szerződés kamatra, díjra, költségre vonatkozó rendelkezésinek változatlan feltételek melletti fenntartását.)
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról A mai gazdasági körülmények k közöttött azonban azt egyértelműen ű kimondani, hogy minden egyes az ok listában felsorolt körülmény megváltozásával, annak pontos mértékével (a vis maior esetét kivéve) az alperesnek akár több évtizedre előre is számolnia kell, a Legfelsőbb Bíróság meggyőződése szerint nem lehet. Ezt az álláspontot erősítik a 275/2010.(XII.15.) Korm. rendeletben foglaltak, illetve a 93/13.EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezései is. A Hpt nek az a rendelkezése, mely szerint a szerződésben meghatározott körülmények változása kiválthatja a pénzintézet azon kötelezettségét is, hogy indokolt esetben csökkentse (értelemszerűen az ügyfél számára kedvezően) a kamat, a díj, vagy a költség mértékét, szintén ezen álláspont helyességét támasztja alá.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem lehet tételes vizsgálat nélkül azt kimondani, hogy az ok listákban foglaltak "formai" szempontból megfelelnek atörvényielőírásoknak. Vannak ugyanis olyan fltétlk feltételek, melyekkel l kapcsolatban felmerülhet például, hogy nem felelnek meg a tételes meghatározás követelményének, bkö bekövetkezésükre éük az alperesnek esetleg ráhatása lht lehet, vagynemeléggé egyértelműen meghatározottak, szubjektív elemeket tartalmaznak, sőt olyan közgazdasági fogalmak is megjelennek, melyek vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság szerint azok jelentésének, tartalmának felderítése lehet szükséges.(???)
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a fent kifejtettekre tekintettel a megalapozott döntés meghozatalának alapfeltétele az ok listákban felsoroltak egyenkénti megvizsgálása abból a szempontból, hogy azok a Hpt. 210. /3/ bekezdésében meghatározott, jelen részítéletben részletezett követelményeknek megfelelnek e. e. Erre a vizsgálatra a per során nem került sor. A kereset is csak általánosságban hivatkozott a rendelkezések tisztességtelenségére arra alapítottan, hogy az ok listában felsorolt körülmények nem voltak kellően világosak, átláthatók, kiszámíthatók. Az alperes is csak általánosságban adta elő a kereseti kérelemmel kapcsolatos védekezését. Sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta tételesen az ok listában foglaltakat.
Az új eljárásban vizsgálandó oklista a) A jogi, szabályozói környezet változása A Hitelintézet hitel és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a hitelintézetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása. A Hitelintézet hitel és pénzügyilízingszerződésszerinti szerinti jogviszonyokat szorosanés közvetlenül érintő tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó), a kötelező tartalékolási szabályok változása; kötelező betétbiztosítás összegének vagy díjának változása. b) A Hitelintézet et forrásköltségeinek változása/pénzpiaci ása/pén piaci forrásszerzési lehetőségek változása, ása, így különösen, de nem kizárólagosan Magyarország hitelbesorolásának változása; az országkockázati felár változása (credit default swap); a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo betéti kamatlábak változása; a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása; a Magyar Állam vagy a hitelintézet által kibocsátott kötvény és swap hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása; refinanszírozást biztosító nyilvánosan kibocsátott értékpapírhozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; a hitelintézet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.