Támogatott lakhatás Alapvető információk az új szolgáltatási formáról I. MŰKÖDTETÉS ÁLTALÁNOS KERETSZABÁLYAI a) Intézmény vagy nem intézmény? A támogatott lakhatás definícióját (helyét a szociális szolgáltató rendszerben) illetően maga a Szociális Törvény is ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz. A törvény az értelmező rendelkezései között a támogatott lakhatást szociális intézményként nevesíti. A támogatott lakhatás a jelen törvényi szabályozás talaján szociális intézmény illetve személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás, mely nem tartozik sem a bentlakásos intézmény sem a tartós bentlakásos intézmény kategóriája alá. Ugyanakkor a jogszabály nevesíti, hogy a támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat, illetve bizonyos esetekben (pl.: térítési díj) a tartós bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Szoctv. 4. (1), 75. (4),. 57. (2) bekezdés) Összegezve: A támogatott lakhatás újszerű szociális szolgáltatás nem lehet automatikusan a bentlakásos, és a tartós bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat alkalmazni. A fenntartónak már a szolgáltatás indításakor pontosan fel kell mérnie, hogy melyek a támogatott lakhatás sajátos egyedi szabályai, és melyek, amelyekre általában a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
b) A férőhelykiváltás és a támogatott lakhatás kapcsolata Férőhelykiváltás: A támogatott lakhatás szolgáltatás rendszerszintű bevezetése terén előzménynek tekinthető a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat megszületése. A stratégia megvalósításának elősegítése érdekében kiírásra került a TIOP-3.4.1 Bentlakásos intézmények kiváltása című pályázat, melynek keretében 7 milliárd forint állt rendelkezésre ahhoz, hogy a pályázat lebonyolításához szükséges, hogy a kiváltás jogszabályi háttere biztosított legyen. Ennek megfelelően több ápolást gondozást nyújtó intézmény kerül átalakításra az új struktúra szerint. Új szolgáltatási forma: Az Szociális Törvény 2013. január 1-én hatályba lépő módosítása általános érvénnyel törvénybe iktatta a támogatott lakhatásra vonatkozó szabályokat. 1 Ezen ellátási formával kapcsolatos részletszabályok 2013. augusztus 1- i hatállyal kerülnek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben (továbbiakban: R.) szabályozásra. A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja 1 Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról 2012. évi CXVIII törvény
a lakhatási szolgáltatást, az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést, és a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. (Szt. 75. (1) bekezdés) A támogatott lakhatás a) az egyén szükségleteihez illeszkedő módon, természetes és professzionális támogatói hálózat létrehozásával és működtetésével támogatja a lehetőség szerinti önálló életvitel kialakítását és fenntartását a szociális ellátórendszer kapacitásain belül, b) személyközpontú, egyénre szabott szolgáltatások, támogatások, programok nyújtásával, illetve a csoportos és a képviseleti megoldások mellőzésével biztosítja a döntés szabadságát az egyén elvárásaihoz és igényeihez igazodó lakhatási és támogatási forma megválasztásában, c) az egyén meglévő képességeire építve, a lakhatás és a mindennapi életvitel támogatásának különválasztása révén lehetőséget biztosít az önálló életvitelhez szükséges új készségek elsajátítására.
A támogatott lakhatás az engedélyezett férőhelyszámon felül biztosíthatja az ellátást igénybevevőről gondoskodó szülő, egyéb hozzátartozó, illetve az ellátást igénybevevő kiskorú gyermekének elhelyezését. Az elhelyezés alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minősül. Összegezve: Mindenképpen más folyamatnak tekinthető egy új támogatott lakhatási szolgáltatás létrehozása, mint egy meglévő szociális intézmény átalakítása. Más kihívás elé állítja a szolgáltatót. Átalakítás esetében nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a szolgáltatás újszerű elemei érvényesüljenek, ne konzerválódjanak az a tartós bentlakásos intézményekre vonatkozó szolgáltatási szabályok, mechanizmusok. II. SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a) a lakhatási szolgáltatást, b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén
da) az étkezést, db) az ápolás-gondozást, dc) a fejlesztést, dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. Az étkezés, ápolás-gondozás, fejlesztés, társadalmi életben való részvétel szolgáltatásokat a fenntartó többféle módon biztosíthatja: szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján, más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat), más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött megállapodás útján, az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosíthatja. (Szt. 75. (3) bekezdés) Összegzés: A támogatott lakhatás új típusú szolgáltatás lényegi különbsége a hagyományos tartós bentlakásos ellátási formától, hogy meghatározza a szükséglet szerinti szolgáltatásokat, amelyeknek a szakmai tartalma nem levezetett jogszabályi szinten, hanem alapszolgáltatásokhoz kapcsolt:
A támogatott lakhatás komplex szükségletfelmérés szerinti szolgáltatásai (Sztv. 75. (1) d) pont) étkezés Releváns alapszolgáltatás (1/2000. SZCSM rendelet 110/H (1) bekezdés) szociális étkeztetés nappali ellátás ápolás-gondozás a támogató szolgáltatás közösségi ellátás házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás fejlesztés társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások nappali ellátás közösségi ellátás a támogató szolgáltatás közösségi ellátás A szolgáltatók számára kihívást jelent a szakmai tartalom konkrét meghatározása. Ebben a területen rendelkezésre álló módszertani anyagok segítséget jelentenek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben az étkezés ápolás-gondozás fejlesztés
társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokra a komplex szükségletfelmérés szerint van igény, azokat köteles a fenntartó biztosítani szolgáltatásként. Különbség a hagyományos tartós bentlakásos ellátási formától hogy nem minden szolgáltatást köteles a fenntartó biztosítani, csak azokat amelyekre az igénybevevőnek a komplex szükségletfelmérés szerint igénye van. III. KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOK A támogatott lakhatásnak rendelkeznie kell: a) Működési engedéllyel, b) Alapító okirattal (ha a szociális szolgáltató költségvetési szerv) c) Szervezeti és működési szabályzattal d) Szakmai programmal, e) A foglalkoztatottak munkaköri leírásával f) Házirenddel, amelyet az egyéni szükségletek és igények figyelembevétele mellett a lakókkal közösen alakít ki, és amelyben meg kell határozni: a. az együttélés szabályait, b. a háztartással kapcsolatos feladatok megosztását c. a konfliktuskezelés módját, eredménytelensége esetére az azokról való döntés eljárását
d. az ellátást igénybevevő jogainak sérelme esetén alkalmazandó jelzőrendszer szabályait, g) a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel h) Szabályzatokkal 2 esetkörben kell rendelkezni: o a legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek esetében (Szt. 75. (2) bekezdés c) pont) az 1/2000 SZCSM rendelet 1. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal, ide nem értve az 1. számú melléklet I. pontja szerinti szabályzatokat, azaz: II. Gazdasági szabályzatok 1. számviteli szabályzat 2. pénzkezelési szabályzat 3. anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat 4. vagyonvédelmi szabályzat III. Műszaki ellátási szabályzatok 1. munkavédelmi szabályzat 2. tűzvédelmi szabályzat 3. gépjármű használati szabályzat o
o az alábbi szolgáltatások biztosítása esetén 1/2000 SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. 1. alpontjában, II. és III. pontjában meghatározott szabályzatokkal kell rendelkezni: az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel, az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatás, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén étkezés, ápolás-gondozás, fejlesztés, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások. Azaz: I. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok 1. iratkezelési szabályzat II. Gazdasági szabályzatok 1. számviteli szabályzat 2. pénzkezelési szabályzat 3. anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat 4. vagyonvédelmi szabályzat III. Műszaki ellátási szabályzatok 1. munkavédelmi szabályzat
2. tűzvédelmi szabályzat 3. gépjármű használati szabályzat Összegezve: A támogatott lakhatás szakmai dokumentumainak komoly jelentősége van a szolgáltatás tervezésében, illetve a működtetés során. A dokumentumok abban az esetben, ha kellő szakmai megalapozottsággal, és a jogszabályi követelményeknek megfelelően készülnek, garanciát jelenthetnek a szolgáltatásnyújtás során felmerülő problémák, tisztázatlan kérdések minimálisra csökkentésére. IV. KOMPLEX SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS A komplex szükségletfelmérés kiterjed 2 a) az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban, b) az egyén által megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra, c) az életkor- és fogyatékosság-specifikus igényekre, d) a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre, e) a képzettségre, munkatapasztalatra, f) az életvitel önállóságának meghatározásához szükséges mértékben a jövedelmi, vagyoni helyzetre, 2 1/2000 SZCSM rendelet 110/C. szerint
g) a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre, h) annak felmérésére, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben, i) a speciális csoportoknak nyújtott egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére, j) a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára, k) folyamatosan nyújtott - általános és speciális - szociális munka esetében annak intenzitására, gyakoriságára, valamint az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzájutás megszervezésének igényére, l) az egyén együttműködési szándékának felmérésére. A komplex szükségletfelmérést célcsoport-specifikus, fogyatékosság esetén fogyatékosságspecifikus módszerekkel, felmérő eszközökkel kell elvégezni. A komplex szükségletfelmérés folyamatára vonatkozó szabályok: 3 A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható. A komplex szükségletfelmérést az igénybevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén, de legkésőbb az első szükségletfelmérés időpontját követő másfél év múlva, ezt követően pedig legalább háromévente meg kell ismételni. A komplex szükségletfelmérést az intézményvezető által az intézmény munkatársai közül kijelölt személy és az intézményvezető kérésére a Hivatal által kijelölt személy együtt végzi. A komplex 3 1/2000 SZCSM rendelet 110/B.,
szükségletfelmérés elvégzésére az erre irányuló, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló jogszabály szerint minősített tanfolyamot sikeresen elvégző személy, vagy támogatási szükségletfelmérő szakmentor jelölhető ki. A komplex szükségletfelmérés végzésére kijelölhető személyekről a Hivatal nyilvántartást vezet. A komplex szükségletfelmérés a) szakmai módszereit a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi, b) eredményét az 1/2000 SZCSM rendelet szerinti 14. számú melléklet szerint kell dokumentálni. Ha az ellátást igénybevevő a komplex szükségletfelmérés eredményével nem ért egyet, azt az intézményvezetőhöz benyújtott kérelme alapján meg kell ismételni. A megismételt felmérést olyan a jogszabály szerint kijelölgető személyek végezhetik, akik nem vettek részt az ellátást igénybevevő korábbi komplex szükségletfelmérésében. Ha az intézményben nincs ilyen kijelölhető személy, a Hivatal két személyt jelöl ki. A komplex szükségletfelmérés költségét a fenntartó viseli. V. EGYÉNI SZOLGÁLTATÁSI TERV A támogatott lakhatást igénybevevők esetében egyéni szolgáltatási tervet kell készíteni. Az egyéni szolgáltatási terv a komplex szükségletfelmérés eredményén és tartalmán alapul. Az egyéni szolgáltatási terv értékelése: Az egyéni szolgáltatási tervet a szolgáltatás nyújtásának kezdő időpontjától számított három hónap elteltével felül kell vizsgálni, majd ezt követően legalább félévente értékelni, és szükség esetén a komplex szükségletfelmérés eredményére és tartalmára
figyelemmel módosítani kell. Az egyéni szolgáltatási terv tartalmazza: a) a támogatott lakhatás keretében nyújtott alábbi szolgáltatások formáit és felelőseit: az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatás az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén - étkezés - ápolás-gondozás - fejlesztés - társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások. b) a szolgáltatásnyújtással elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását, a várható eredmények elérésének módját, időtartamát, ütemezését, c) az életvitel támogatását szolgáló tevékenységek körét és a megvalósításhoz szükséges eszközöket, d) a kockázati tényezők felsorolását és azok elhárításának eszközeit, e) az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a közösségbe történő beilleszkedése érdekében szükséges, koordinált intézkedéseket, f) a család és az egyéb támogatók bevonásának módját, a támogatói háló tagjait,
g) A más szervezet által biztosított szolgáltatásokat és azok felelőseit. A szolgáltatásokat a fenntartó az alábbi módokon biztosíthatja (Szt. 75. (3) bekezdés szerint): a. más szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján b. más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen c. a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat), d. más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött megállapodás útján, e. az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosíthatja. Az egyéni szolgáltatási tervet és a módosításait az alábbi személyek írják alá: az intézményvezető, a támogatott lakhatást igénybevevő személy, valamint az alábbi szolgáltatásokat (Szt. 75. (1) bekezdés b) d) pontja szerinti szolgáltatások) nyújtó intézmény, szolgáltató vezetője által kijelölt személy: az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel
az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatás az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén - étkezés - ápolás-gondozás - fejlesztés - társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások. VI. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársat a támogatott lakhatás fenntartója biztosítja. Amennyiben a szolgáltatás személyi feltételeinek előírásai lehetővé teszik, az esetvitelt és a kísérő támogatást az intézményvezető is elláthatja. Az intézmény vezetője minden igénybevevő számára kijelöli az esetvitelért felelős személyt (a továbbiakban: esetfelelős). Az esetfelelős az ellátást igénybevevő egyéni szolgáltatási tervében meghatározott célokért és tevékenységekért felelős. Egy esetfelelőshöz egyszerre 12 ellátott tartozhat. Az esetfelelős kompetenciájának ki kell terjednie az igénybevevő képességeiről, nehézségeiről, mindennapi életéről, az általa
ténylegesen igényelt segítségről szóló szolgáltatási terv elkészítésére, az egyéni esetkezelésre, a döntéseinek támogatására, a segítői munkát végző csoport munkájának koordinálására. A kísérő támogatást biztosító munkatárs kompetenciájának ki kell terjednie az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján az igénybevevő eredményes támogatására, napi életvitelének segítésére, az állapotváltozásának felismerésére, a segítségnyújtáshoz szükséges döntésekre. Amennyiben a szolgáltatás személyi feltételeinek előírásai lehetővé teszik, az esetvitelt és a kísérő támogatást az intézményvezető is elláthatja. Az intézmény vezetője minden igénybevevő számára kijelöli az esetvitelért felelős személyt (a továbbiakban: esetfelelős). Az esetfelelős az ellátást igénybevevő egyéni szolgáltatási tervében meghatározott célokért és tevékenységekért felelős. Egy esetfelelőshöz egyszerre 12 ellátott tartozhat. A támogatott lakhatás tekintetében a fenntartónak a működés megkezdésének időpontjában, illetve az azt követő három hónapban a 2. számú melléklet II. 2. G) pont szerinti személyi feltételekkel kell rendelkeznie, azaz intézményvezető 1 fő esetfelelős (amennyiben nem az intézményvezető látja el) 1 fő kísérő támogatást biztosító munkatárs (amennyiben nem az intézményvezető/esetfelelős látja el) 1 fő
Ezt követően a létszámfeltételeket a 14. számú melléklet szerint a szolgáltatás biztosításához szükséges óraszám/létszámnak az összes ellátottra számított összege határozza meg. A fentieken túlmenően a komplex szükségletfelmérés szerinti szolgáltatások esetében kötelező szakmai létszám alkalmazása abban az esetben, ha a szolgáltatásokat (étkezés, ápolás-gondozás, fejlesztés, társadalmi részvételt segítő szolgáltatások) a fenntartó saját fenntartásban biztosítja: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 110/H. (2) Amennyiben a fenntartó az Szt. 75. (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat saját fenntartásában biztosítja, a) a 2. és a 3. számú mellékletnek a ténylegesen biztosított alapszolgáltatásokra vonatkozó előírásait alkalmazni kell, b) az alapszolgáltatásokra vonatkozó, e rendelet mellékletei szerinti dokumentációt nem kell vezetni. VII. TÁRGYI FELTÉTELEK A támogatott lakhatás kialakítása megfelel a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nevezetesen
- használatbavételi engedéllyel rendelkezik, és egy lakószobában legfeljebb két személy helyezhető el - a lakhatási szolgáltatással összefüggő, az Szt. 75. (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott (étkezés, ápolás-gondozás, fejlesztés, társadalmi részvételt segítő szolgáltatások) szolgáltatásokat olyan módon biztosítja, hogy az érintett ingatlanok egymástól elkülönült földrészleten helyezkedjenek el (fontos: a támogatott lakhatással összefüggő szolgáltatáselemek biztosítása során a szolgáltatásra irányadó tárgyi feltételekkel kell rendelkezni!) - A támogatott lakhatást biztosító ingatlanok esetében az igénybevevő fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva kell biztosítani az akadálymentes használatot. Az igénybevevő állapotának változása esetén a változáshoz igazodó akadálymentesítésről is gondoskodni kell.4 VIII. TÉRÍTÉSI DÍJ Támogatott lakhatás esetén a térítési díjra a tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Szoctv.117. (2a) b) pontja) A támogatott lakhatás személyi térítési díja a Tr. 28. (4) bekezdése szerinti lakhatási költségekből, és a komplex szükségletfelmérés alapján az Szt. 75. (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett egyéb szolgáltatások térítési díjából adódik össze, mely szolgáltatások térítési díjának meghatározásánál az igénybe vett alapszolgáltatások térítési díjának legmagasabb mértékére, illetve megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 110/E., 110/F.
A támogatott lakhatás személyi térítési díja akkor érheti el az Szt. 117. (2) bekezdés b) pontja szerinti mértéket (80%-os terhelhetőség), ha az ellátottnak a komplex szükségletfelmérés eredményeként az Szt. 67. (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást kell nyújtani. (Tr. 25. ) Ez azt is jelenti, hogy ha nem kell teljes körű ellátást biztosítani, akkor a lakó által igénybe vett ellátásokért fizetett térítési díj elemek együttes összege nem érheti a jövedelmének a 80%-át. Ennek alapján a térítési díj a következő részekből tevődik össze: A. lakhatási költség (ezt mindenkinek meg kell fizetnie) Lakhatási költség alatt a fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak együttes összege értendő. (Tr. 28. (4) bekezdés) B. komplex szükségletfelmérés alapján igénybe vett alapszolgáltatásokért fizetendő díj. A lakhatási költségek mellett az igénybe vett alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás stb.) után kell térítést fizetni. A Szt. alapján a fenntartónak minden évben április 1-jéig meg kell állapítania az intézményi térítési díjat, amely nem haladhatja meg a szolgáltatás önköltségét. A személyi térítési díj ezen összeget, vagyis az intézményi térítési díjat nem haladhatja meg. Integrált intézmény esetén az intézményi térítési díjat szolgáltatásonként kell meghatározni. Mivel a TL esetében a térítési díjat szolgáltatásonként kell meghatározni, az alapszolgáltatások intézményi térítési díját, akkor is meg kell állapítani, ha azokat nem önállóan, hanem mint szolgáltatási elemeket működteti a fenntartó. Önálló működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást pl.: támogató szolgálat, nappali ellátás - akkor célszerű létrehozni, ha van külső igénybe vevő is.
(A költségvetési törvény szerint a támogatott lakhatást igénybevevő után a fenntartó nem jogosult állami támogatásra az alapszolgáltatások tekintetében, így a bevétel szempontjából indifferens, hogy szolgáltatási elemként vagy önálló működési engedéllyel tartja fent.) Irányadó jogszabályok: Törvények 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Magyarország Központi költségvetéséről szóló törvény A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII törvény,
Kormányrendeletek, Kormányhatározatok 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról
235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, Miniszteri rendeletek 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól