DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE I. A Szociális Városrehabilitáció Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi középtávú fejlesztési célokkal és azok javasolt súlyával. 1.) középtávú cél: Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése (20%) 2.) középtávú cél: Városi területek, épített környezet fizikai megújítása (20%) 3.) középtávú cél: Közösségek erősítése, közösségfejlesztés, bizalom erősítése (15%) 4.) középtávú cél: Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében (15%) 5.) középtávú cél: Integrált, differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása (15%) 6.) középtávú cél: Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása (7,5%) 7.) középtávú cél: Tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése (7,5%) Az egyes célok indokoltságát, részletesebb kifejtését az alábbiakban mutatjuk be: 1. középtávú cél: Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése A szociális városrehabilitációs programok nem lehetnek hosszú távon sikeresek, fenntarthatóak a nagy közszolgáltató rendszerek (pl. oktatás, egészségügy, szociális, munkaerőpiaci szolgáltatások stb.) részvétele nélkül. A Főváros kezdeményező szerepet vállal a helyi igények közvetítésében az országos közszolgáltató rendszerek felé azok hatékonyabb koordinációja érdekében. A krízisterületeken, szegregáció által veszélyeztetett területeken nemcsak a többletkapacitások biztosítása és az általános minőség- és hatékonyságjavítás elengedhetetlen, hanem az olyan hiányzó vagy hiányos szolgáltatási elemek fejlesztése is, mint a családterápia, a korai megelőzési feladatok és a mentálhigiénés szolgáltatások. A szociális szolgáltatások terén szemléletváltás szükséges a problémaés célcsoport-orientált megközelítést, a valós igényekre időben reagáló szolgáltatásokat és a szolgáltatások összehangolt szerepvállalását illetően. Különösen fontos az alapvető háztartásgazdálkodási és munkahely-keresési (életviteli) készségek fejlesztését, a munkahely-közvetítés területén a bevontak és azon belül a munkaadók körének bővítését elősegítő programok, valamint a súlyos díjhátralékosságot megelőzendő támogatási rendszer kidolgozása. Kívánatos a civil szervezetek aktívabb bevonása a humán-közszolgáltatások ellátásába. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 21%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 19%át kapta.
2. középtávú cél: Városi területek, épített környezet fizikai megújítása A szociális városrehabilitáció egyik meghatározó eleme a krízisterületek lakókörnyezetének fizikai megújítása. A közterek és közösségi terek minőségi megújítása, illetve létesítése használaton kívüli épületek, területek újrahasznosításával az élhetőség növelésének és a helyi közösségek megerősítésének fontos eszköze lehet. A lakóépületek energiahatékonysági szempontú felújítása során az örökségvédelmi szempontokat is figyelembe véve hangsúlyosan kell érvényesíteni azokat az energetikai szempontokat, amelyek hozzájárulnak a lakásfenntartási költségek csökkentéséhez és így szociálisan fenntarthatóbb, megfizethető lakhatáshoz vezethetnek. A felújítások eredményeinek fenntarthatósága érdekében szükséges a szociálisan rászoruló társasházak állagmegóvását, felújítását segítő rendszer kereteinek kidolgozása. A rehabilitálandó területek közösségi és kerékpáros közlekedéssel történő elérhetőségének fejlesztése javítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, oldja a térbeli szegregálódást. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 17%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 19%át kapta. 3. középtávú cél: Közösségek erősítése, közösségfejlesztés, bizalom erősítése A szociális városrehabilitáció sikerének egyik kulcseleme az érintett szereplők közötti bizalom és a jól működő kapcsolati hálók megtartása, újak kiépülésének elősegítése. A helyi szociális háló szerepe, amely a helyi szintű problémákat helyben tudja kezelni még egy az integrációt segítő, jól működő intézményrendszerrel sem váltható ki. A szomszédsági együttműködések, önkéntes mozgalmak, a társadalmi problémák kezelése mellett a társadalmi integráció, a kisebbségi csoportok be- és elfogadásának elősegítésére is alkalmasak. Ugyanakkor számos szociális probléma megoldását is elősegítheti, vagy akár kialakulásukat gátolhatja meg, ha megelőzzük a közösségektől való elszakadást, atomizálódást, illetve teret biztosítunk a helyi szociális védőhálóként szolgáló kisközösségek működésének, erőteljesebben bekapcsoljuk a családsegítőket és a közösségi szociális munkát a problémák kezelésébe, illetve figyelmet fordítunk a civilek és lakók közvetlen elérésére. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 16%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 15%át kapta. 4. középtávú cél: Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében A szociális városrehabilitáció által kezelendő problémák nagyobb része visszavezethető a lakók alacsony iskolai végzettségére, az ettől nem független alacsony jövedelmére, illetve a munkanélküliségre. E helyzetet csak a foglalkoztatási lehetőségeknek a rászorulókra optimalizált bővítésével lehet fenntartható módon kezelni. A rendszeres jövedelem megszerzését biztosító
foglalkoztatás a jövőbeli problémák megjelenését, elmélyülését is megelőzheti. Kívánatos ezért a helyi gazdasági szereplők bevonásával, vagy egyéb módon a szociális városrehabilitációs beavatkozások célcsoportja foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeinek körét bővíteni, melynek többek között eszköze lehet a szakképzés, a foglalkoztatás utáni kedvezmények és a szociális vállalkozások létrejöttének támogatása is. A cél mind a szakértői munkacsoporton leadott szavazatoknak, mind a csak a döntéshozói munkacsoportban képviseltek delegáltjaira szűkített szavazatok alapján 15%-os súlyt kapott. 5. középtávú cél: Integrált, differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása A szociális problémák kialakulásáért nagymértékben a lakásrendszer felelős. Egyre több olyan család van, akik számára komoly nehézséget jelent a lakhatáshoz kapcsolódó költségek kiegyenlítése, akik ezért olcsón fenntartható, megfizethető lakhatási formákat keresnek. Az utóbbi időben növekszik az önálló lakhatási igény, ugyanakkor a fiatal, egyszülős, valamint a hátrányos helyzetű családok egy része a jelenlegi gazdasági helyzetben nem képes saját lakás vásárlására, a lakást bérlők aránya növekedni fog. Mivel az igények kielégítésére és a helyzet szabályozására a jelenlegi rendszer nem képes, szükség van a bérlakás-szektor egységes rendezésére és fejlesztésére. A lakásállomány leromlott állapotán túl többek között a tulajdonosi lakások magas és a szociális bérlakások alacsony arányának, az önkormányzati bérlakás-rendszer finanszírozási és intézményi problémáinak következményei magas lakhatási költségek, hajléktalanság, valamint a fiatalok lakáshoz jutásának nehézségéi lehetnek. A problémák megoldása érdekében az országos lakáspolitika újragondolása szükséges. Cél egy integrált, azaz a lakásállományra egységként tekintő, és egyben differenciált, azaz a különböző igényekkel rendelkező lakókat és bérlőket, valamint azok problémáit eltérő eszközökkel és szemléletben kezelő lakásrendszer kialakítása. A önkormányzati szociális bérlakás-rendszer kerülethatárokon átnyúló hatása miatt a szükséges az önkormányzati bérlakásgazdálkodás egységes elveinek kidolgozása, a lakhatás-támogatási rendszer átalakításának ösztönzése. Törekedni kell az energetikai korszerűsítések és a szociális célok összekapcsolásában rejlő lehetőségek kihasználására, mintaprogramok indítására, továbbá a hajléktalanok önálló lakhatásba való visszavezetésére. A cél a szakértői munkacsoport ülésén a leadott szavazatok 14%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 15%-át kapta. 6. középtávú cél: Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása A szociális problémák és a bűnözés kölcsönösen összefügg egymással. A szociális problémák elmélyülését gátolhatják, megelőzhetik a bűnmegelőzés érdekében tett intézkedések (ideértve többek között a drogprevenciót, gyermekvédelmet), amelyek eredményességét javíthatják a természetes védőhálót jelentő, támogató közösségek, innovatív közösségi megoldások. A cél mind a szakértői munkacsoporton leadott szavazatoknak, mind a csak a döntéshozói munkacsoportban képviseltek delegáltjaira szűkített szavazatok alapján 9%-os súlyt kapott.
7. középtávú cél: Tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése A szociális problémákat tovább mélyítheti a tolerancia és elfogadás hiánya, illetve a diszkrimináció. A szemléletformálás, az egyéni és közösségi felelősség erősítése a szociális városrehabilitáció sikerei fenntartásának záloga. Lényeges, hogy a szemléletformálás ne csak a szociális városrehabilitációs tevékenységek által érintett területeken élőket célozza, hanem összvárosi szinten fejtsen ki hatást. A szociális városrehabilitációs tevékenységek érintettjeit a munkahelyi diszkrimináció csökkentésével, az esélyegyenlőséget elősegítő képzési programokkal, valamint az iskolákban a szegregációt csökkentő, illetve a lemorzsolódást megelőző programok indításával célravezető segíteni. Általánosságban nem csak az adott területre vonatkozóan munkahelyi tolerancianövelő programokat kell indítani a befogadó munkahelyi gyakorlatok elterjesztésére. A szakembereket fel kell készíteni a speciális igényű csoportokkal és azokhoz tartozókkal való foglalkozásra. Szükség van az utcai szociális munka fejlesztésére. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 8%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 7%át kapta. II. A Szociális Városrehabilitáció Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi horizontális a tervezésre és megvalósításra vonatkozó irányelvekkel. 1. Bevonás a programok tervezésébe és végrehajtásába A középtávú célok megvalósítását nagyban segíthetik a civil szereplők tudásukkal és humán kapacitásukkal. Ennek érdekében elengedhetetlen a civil szervezetek, valamint a helyi lakosság bevonása a tervezésbe és a megvalósításba. A civilek és a lakosság aktívabb szerepvállalása fontos szerepet játszhat a közösségek erősítésében és a programok eredményeinek fenntartásában. 2. Integrált tervezés és végrehajtás A hatékonyabb végrehajtás és az eredmények fenntarthatósága érdekében olyan programok kialakítására van szükség, melyek a korábbi programok eredményeit továbbviszik, egymásra épülnek, komplex és integrált eszköztárat alkalmaznak, végrehajtható célokat jelölnek ki, hosszú távúak. Központi jelentőségű a végrehajtásba bevont intézmények és szolgáltatók összehangolt együttműködésének elősegítése, az egyszerű végrehajtás és adminisztrációs követelmények csökkentésének, valamint a megteremtett szolgáltatások hasznosulása utánkövetésének biztosítása. A rendelkezésre álló források szűkössége és az összvárosi érdekek szem előtt tartása érdekében az akcióterületi programok meghaladása, területi fókusz helyett probléma- és célcsoport-orientált megközelítés szükséges. Ezen céllal összhangban a társadalmi megújulást célzó programok nagyarányú alkalmazása, a több közszolgáltatást érintő programok összehangolt tervezése célszerű. Az Európai Uniós támogatású szociális programok esetében a támogatási idő lejárta után fenntartási kötelezettség előírása javasolt.
III. A Szociális Városrehabilitáció Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi intézményrendszeri célokkal. 1. Önálló intézményrendszer szükséges A programok eredményeinek fenntartása és azok egymásra épülése a szociális városrehabilitációban hosszú távon érdekelt szervezeteket kell létrehozni. A szociális városrehabilitáció kerülethatárokon átnyúló hatásai miatt a Főváros szerepvállalása szükséges. 2. A Főváros központi, koordináló szerepet tölt be A Főváros kezdeményező szerepvállalása a szociális városrehabilitáció területén elsősorban a kerületek közötti koordinácó, illetve a jogszabály-változtatási igények minisztériumok felé való közvetítése terén szükséges. Lényeges, hogy a városrehabilitációs programok a városrészek társadalmi-gazdasági körülményeinek pontos ismeretén alapuljanak. Ezért a Főváros az adatok gyűjtésével, kezelésével és szolgáltatásával elősegítheti a beavatkozási területek pontosabb meghatározását. A városrehabilitációs tevékenység pénzügyi hátterét biztosítandó - a korábbi Városrehabilitációs Alap mintájára, ám annak funkcióját kibővítve - új Fővárosi Városfejlesztési Alap létrehozása javasolt. IV. A Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi céllal. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény felhatalmazása alapján a Főváros a kerületekkel közösen kidolgozza a budapesti Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programot, a budapesti szociális városrehabilitációt érintő 2014-20-as fejlesztések összehangolására. Budapest főpolgármestere és a fővárosi kerületek polgármesterei felkérik a Kormányt, hogy teremtse meg annak intézményi feltételeit, hogy a 2014-2020-as időszak európai uniós forrásból finanszírozott operatív programjaiba (különös tekintettel VEKOP, KEHOP, IKOP és GINOP) kerülő konstrukciók tervezésekor a budapesti szociális városrehabilitációs tevékenység a budapesti Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programmal összhangban történjenek.
TÁJÉKOZTATÁS A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE A TFP TERVEZÉS EDDIGI FOLYAMATÁRÓL Kontextus, a tervezés folyamata A ROP IH felhívást intézett Budapest és a kerületek számára azon egységes szemléletű, ugyanakkor területi megközelítést alkalmazó Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program elkészítésére, amely alapját képezheti a 2014-2020-as programozási időszakra eső fejlesztési elképzelések megvalósításának. A Program a partnerség elve alapján történő előkészítése érdekében a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala szakértői munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjait a Főváros és a kerületek mellett a Programban érintett szervezetek - szaktárcák és háttérintézmények, közszolgáltató cégek, szakmai szervezetek alkotják. A tervezési folyamat első, 2014. február 5-i munkacsoport-üléssel indított fázisában négy munkacsoport ülésre került sor a jelen javaslat tárgyát képező középtávú célrendszer meghatározása érdekében. A munkacsoport első, 2014. február 5-i ülésén Finta Sándor főépítész vezetésével a tervezési folyamat bemutatására, a szociális városrehabilitáció hosszú távú céljainak közös értelmezésére és a helyzetértékelés a BFVT által megtartott prezentációt követő szakmai vita keretében történő - megvitatására került sor. A 2014. február 12-i ülésen megtörtént a helyzetértékelés véglegesítése, illetve a résztvevők áttekintették és megvitatták a helyzetértékelő megállapítások és a célrendszer, illetve a SWOT összefüggéseit is. Prezentáció hangzott el a program pénzügyi kereteiről, illetve két résztvevő előadásban mutatta be a korábbi fejlesztési tapasztalatokat.. A 2014. február 19-i ülés a középtávú célok és irányelv-javaslatok és a kapcsolódó érvrendszer összegyűjtésére irányult. A munkacsoport a középtávú célokat kiscsoportos munka keretében, négy témakör mentén határozta meg: közszolgáltatások-hozzáférés, városszerkezeti problémák krízisterületek, beruházás az emberbe, intézményrendszer-végrehajtási kérdések. A 2014. február 26-i ülés zárta le a Program célrendszere kialakításának folyamatát a középtávú fejlesztési célok definíciójának véglegesítésével és a célok közötti rangsor felállításával, amely jelen javaslat tárgyát képezi.
A hosszútávú célrendszer és a helyzetértékelés összefüggései A helyzetfeltáró és -értékelő fázisban azonosított, a szociális városrehabilitáció szempontjából relevánsnak mutatkozó hosszú távú városfejlesztési célok és lehetséges beavatkozások a Budapest 2030 Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció által lefektetett irányok szerint, a munkacsoport helyzetértékelése által finomítva alakultak ki: Kiegyensúlyozó rehabilitáció: a Városfejlesztési Koncepció az összehangolt, hatékony és integrált városfejlesztés szükségességét emeli ki, ahol a krízisterületek fejlesztése kapcsán a jelentős mértékű lakosságcsere elkerülését fogalmazza meg célként. A szakértői munkacsoport helyzetértékelése szerint ehhez előnyös kiindulási helyzetet jelent a kiterjedt szegregátumok hiánya, ellenben nehézségként adódik a térbeli-társadalmi városszerkezet viszonylagos kiegyensúlyozatlansága. Hasonló probléma a bizonyos helyeken jelenleg fenyegető szegregáció és következményeként a szegénységi migráció. A koncepcionális célok elérését segítené, ha visszaszorulna a támogatási források kiírás-orientált és hatékonyabb felhasználása, illetve ha több információ állna rendelkezésre a 2013-2020-as ciklus támogatási rendszeréről. Igényeknek megfelelő lakásállomány: a Városfejlesztési Koncepció egységes, központilag koordinált és fenntartható bérlakásszektort alakítana ki, illetve szorgalmazza a magánlakások energetikai megújulását (a panelprogram kereteiben és azon túl egyaránt). Célként jelenik meg benne a megújuló energiaforrások tudatosabb használata is. A helyzetértékelés e témát illetően az elszegényedést, illetve ehhez kapcsolódóan a lakástulajdonlás jelentette aránytalan terheket emelte ki a fő problémáként. A munkacsoport konszenzusos álláspontja megerősíti, hogy az energiahatékonysági fejlesztések, az azokból fakadó anyagi tehercsökkenéssel, valóban lényeges szempontként jelennek meg; illetve hogy a lakhatási intézmények országos szintű újragondolása és szabályozása, országos bérlakáspolitika, differenciált bérlakásrendszer és lakhatási eszközök híján jelenleg nem adott megfelelő eszköz a lakhatási problémák kezelésére. Koherens épített környezet: a Budapest 2030-célok között az épített környezetre vonatkozó cél, hogy a belső területek értékeinek védelme komplex fejlesztésekkel biztosítandó, ugyanakkor színvonalas és korszerű új fejlesztések is kívánatosak. A helyzetértékelés ehhez kapcsolódóan kifejezi abbeli bizalmát, hogy a korábbi fejlesztések nyomán a városi környezet Budapesten közösségi funkció terekkel gyarapszik. Fizikai környezet megújulása: a Koncepcióban a megújuló közlekedési infrastruktúra kiemelt hangsúlyt helyez a gyalogos és kerékpáros eljutási lehetőségek fejlesztésére, míg a nehezen megközelíthető területeket a közösségi közlekedés rendszerébe való bevonással is kívánja revitalizálni. E megközelítés hasznosságát a helyzetértékelés azon megállapítása erősíti, miszerint a sikeresen rehabilitált területek vonzóak az ingatlanpiacon, ezzel összefüggésben jó megközelíthetőségük a sikeresség záloga lehet. Befogadó társadalom: a városfejlesztés soft elemeivel kapcsolatban a Városfejlesztési Koncepció számos célt tűz ki, mint amilyen az öngondoskodást segítő civil közösségek erősítése, a helyi közösségépítő programok térnyerése, a kisebbségek sikeres integrációja és a nemzetiségek együttélése, illetve a
fogyatékkal élők elfogadtatása a munkaerőpiacon is. E célokhoz kapcsolódóan a helyzetértékelés az atomizálódott helyi közösségek tehetetlenségének kezelését, az alulfinanszírozott és túlszabályozott hajléktalanellátás rendezését, illetve új, soft eszközökre kihegyezett városmegújítási eszközök implementálását látja elengedhetetlennek. Javuló szociális mutatók: a Városfejlesztési Koncepció a város humán erőforrásaival kapcsolatban javuló egészségügyi mutatókat és közbiztonságot; csökkenő egészségügyi kiadásokat, munkanélküliséget és iskolai szegregációt tűz ki célként 2030-ig. Szintén cél a képességekhez igazodó oktatás, a hátrányos helyzetű tehetségeket felkaroló programok, valamint a lokális munkahelyteremtés megvalósítása. A helyzetértékelés ezt a jelenre vonatkozóan több téma kapcsán is kihívásként fogja fel. Ilyen például az egyenlőtlen infrastruktúra-hozzáférés, az egészségtelen környezet és a várható alacsony élettartam, az alacsony jövedelmek, illetve a krízisterületek gyenge foglalkoztatottsági rátája és iskolázottsága, a jelen lévő társadalmi diszkrimináció. A meglévő jó humán infrastrukturális alapok ugyanakkor elősegítik a fenti célok elérését. A középtávú fejlesztési célrendszer kialakítása A tervezési folyamat első fázisának utolsó elemét a középtávú fejlesztési célrendszer meghatározása képezte. A munkamódszer az alábbi fázisokból állt: a középtávú célok és fejlesztési irány javaslatok ún. World Café (kiscsoportos, tematikus szakmai konzultáción alapuló) módszer szerint történő meghatározása, a célokra és irányelvekre vonatkozó érvrendszer bemutatása, a prioritások meghatározása érdekében írásban történő szavazás. A munkacsoport a fejlesztési célok mellett intézményi célokat és horizontális jellegű irányelveket is meghatározott, utóbbiak összhangban állnak a vonatkozó közösségi jogszabályokban foglaltakkal. A javaslatok megfogalmazása rendkívül nyitott és konstruktív szellemben zajlott, a szavazást követő és a véglegesítést szolgáló vitában a résztvevők már csak alapvetően pontosító, kiegészítő, rendszerező jellegű észrevételeket vetettek fel, az ülést követő írásbeli kiegészítések száma korlátozottan tekinthető, ezek jelen anyagban átvezetésre kerültek. A tervezési folyamat első szakaszának végére a munkacsoport az alábbi középtávú fejlesztési célrendszert alakította ki: 1.) Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése a) közszolgáltató intézmények bekapcsolása a városrehabilitációs programokba b) szociális szolgáltatások terén szemléletváltás: a. probléma- és célcsoport-orientált megközelítés, b. valós igényekre időben reagáló szolgáltatások, c. szolgáltatások (pl. munkaügyi és szociális ágazat) összehangolása
c) koordinációs intézmények létesítése, működtetése, helyi szolgáltatástervezés támogatása helyi és fővárosi szinten d) általános minőség-, és hatékonyságjavítás az ellátórendszerekben e) többletkapacitások biztosítása a szegregáció által veszélyeztetett területeken f) hiányzó vagy hiányos szolgáltatási elemek fejlesztése (családterápia; korai megelőzési feladatok, mentálhigiénés szolgáltatások) g) civilek bevonása a humán-közszolgáltatások ellátásába (kapacitás hiány enyhítése, innováció és rugalmasabb működés miatt) h) bevontak és azon belül a munkaadók körének bővítése a munkahely-közvetítés területén i) alapvető háztartásgazdálkodási és munkahely-keresési (életviteli készségek) fejlesztése j) támogatási rendszer kidolgozása a súlyos díjhátralékosság megelőzésére 2.) Városi területek, épített környezet fizikai megújítása a) krízisterületek közösségi és kerékpáros közlekedéssel történő elérhetőségének javítás b) minőségi, fenntartható közterek, közösségi területek létesítése c) energiahatékonysági szempontok hangsúlyosabb érvényesítése d) épített örökség védelme e) szociálisan rászoruló társasházak állagmegóvásának, felújításának segítése 3.) Közösségek erősítése, közösségfejlesztés, bizalom erősítése a) atomizálódás megelőzése, csökkentése b) helyi szociális hálóként szolgáló kisközösségek létrejöttének, működésének, tapasztalatcseréjének elősegítése c) közösségi szociális munka erősítése d) családsegítők bekapcsolódásának elősegítése e) civilek, lakók közvetlen elérésének biztosítása f) bizalomerősítés 4.) Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében a) foglalkoztatási lehetőségek körének bővítése b) szakképzés támogatása 5.) Integrált, differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása a) főváros kezdeményező szerepe az országos lakáspolitika és az állami szerepvállalás újragondolásában b) fővárosi koordináció és lakáspolitika kialakítása c) a támogatási rendszer és a szolgáltatási kínálat összehangolása (lakhatás támogatása) d) a budapesti bérlakás gazdálkodás egységes elveinek kidolgozása (beleértve a nyilvántartást is), hosszú távú lakáshelyzet-rendezési program feltételeinek kialakítása
e) magánbérlemények fejlesztési lehetőségeinek kidolgozása; energetikai korszerűsítés és szociális célok összekapcsolása (fenntartási költségeket csökkentő, megfizethetőséget javító energetikai korszerűsítés f) mintaprogramok indítása és disszeminációja g) hajléktalanok önálló lakhatásba való visszavezetésének támogatása 6.) Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása a) bűnmegelőzés b) drogprevenció c) természetes támogató rendszerek létrejöttének, fejlődésének elősegítése d) innovatív, közösségi megoldások (pl.: szomszédsági rendőrség) elősegítése e) utcai szociális munka fejlesztése f) gyermekvédelem 7.) Tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése a) szemléletformálás a területen és annak környezetében élők körében b) az egyéni és közösségi felelősség erősítése c) szakemberek felkészítése a speciális igényű célcsoportokkal való foglalkozásra d) esélyegyenlőséget elősegítő iskolai és felnőttképzési programok elindítása e) szegregáció és lemorzsolódás csökkentése az iskolákban f) tolerancianövelés a munkahelyeken: a. befogadó munkahelyi gyakorlatok, b. munkahelyi diszkrimináció csökkentése g) jogszabályok összehangolása, jogi környezet fejlesztése A munkacsoporton a tematikus, középtávú célokon kívül horizontális irányelveket és intézményrendszeri célokat is megfogalmaztak. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be: Horizontális - a tervezésre és megvalósításra vonatkozó - irányelvek 1. Bevonás a programok tervezésébe és végrehajtásába civil szervezetek tudásának és humán kapacitásainak bevonása közösségi tervezés érintettek és a helyiek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba az eredményes végrehajtás érdekében a civilek hangsúlyos szerepe a megvalósításban (bizalom erősítése, közösségépítés) 2. Integrált tervezés és végrehajtás
korábbi programok eredményeinek továbbvitele egymásra épülő programok komplex és integrált eszköztár alkalmazása több közszolgáltatást érintő programok összehangolt tervezése és koordinációja területi fókusz helyett probléma- és célcsoport-orientáció bizalomerősítés a városrehabilitáció szereplői (pl.: bérlő-bérebadó, önkormányzat-lakos) között eredmények nyomonkövetése, szolgáltatások hasznosulásának utánkövetése végrehajtható, megvalósítható célok legyenek kijelölve soft eszközök nagyarányú alkalmazása meg kell haladni az akcióterületi gondolkodást, problémaorientáció és nem területorientáció kell Intézményrendszeri végrehajtást érintő szervezeti, eljárásrendi, kiválasztási - célok 1. Önálló intézményrendszer és központi koordináció szükséges a szociális városrehabilitációban hosszú távon érdekelt szervezeteket kell létrehozni a szociális városrehabilitációs intézményrendszert a Főváros koordinálja 2. A Főváros fontos központi, koordináló szerepet tölt(het) be a Főváros töltsön be kezdeményező szerepet a szociális városrehabilitációs kérdések koordinációjában a kerületek között, illetve a kerületek és ágazatok viszonyában. a Főváros fontos feladata lehet a hiányzó jogszabályok előkészítésének támogatása és a jogszabályi környezet összehangolásának elősegítése a Főváros fontos feladata az adatok, információk biztosítása, létrehozása összvárosi szinten városfejlesztési alap létrehozása A tervezési folyamat következő fázisai A tervezési folyamat a Döntési Munkacsoportnak a középtávú célrendszert elfogadó határozatát követően induló 2. fázisa a célok mérhetővé tételére összpontosít, az általános jellegű szempontok abban segítenek, hogy a későbbiekben a projekt ötletek rangsorolhatóak legyenek a stratégia céljai szempontjából, illetve inputként szolgáljanak a projekt kiválasztási eljárásrend kialakításához is. A 2. fázist az anyagok a Döntéshozó Munkacsoport elé történő beterjesztése zárja le. A 3. tervezési fázis előreláthatóan 4 ülést foglal magában, ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra a konkrét projektek, konstrukciók, illetve a végrehajtási rendszer részletei.