Lábatlan Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006. (III.29.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendezéséről Lábatlan Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 26. -ában, a 32. (3) bekezdésében, a 37/D. (5) bekezdésében a 38. (9) bekezdésében, a 43/B. (1) bekezdésében, a 45. (1), (3) bekezdéseiben, a 46. (1) bekezdésében, a 47. (1) bekezdésében, az 50. (2) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében és 92. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A RENDELET CÉLJA 1. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - az Sztv.-ben meghatározottak alapján- megállapítsa az önkormányzat által a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint a természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 2. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmek a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) az erre rendszeresített nyomtatványokon nyújthatók be. (A nyomtatványok a függelékben találhatóak) 3. A jogosultsági feltételek közül (1) A kérelemhez csatolni, illetve a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, társadalombiztosítási jogviszony időtartamára, közmű kiadásokra, lakbérre, együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, lakás és lakással kapcsolatos adatokra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. (2) Elvált szülők esetén a saját háztartásban tartást a kiskorú elhelyezését is rendező jogerős bírósági határozattal kell bizonyítani. (3) Külön élő szülők esetén az életközösség megszakítását bírósági úton kezdeményező keresettel vagy hatósági bizonyítvánnyal kell bizonyítani. (4) A jövedelemigazoláshoz felhasználható bizonyítékok: a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagából kiadott munkáltatói igazolás;
b) egyedülálló és kiskorú gyermekét nevelő szülő esetében gyermektartást, illetve árvaellátást igazoló irat; c) munkanélküli járadékról az azt megállapító határozat; d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénye; e) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról; f) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata havi átlagos nettó jövedelméről. 4. (1) A Hivatal az ellátások folyósítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készíthet. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az egy éven belüli ismételt segélyezésekor, ha a kérelmező körülményeiben köztudottan jelentős változás nem következett be. 5. SZOCIÁLPOLITIKAI KEREKASZTAL A képviselő-testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai a következők: a) Gondozási Központ képviselője, b) Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat képviselője, c) Oltalom Idősek Otthona fenntartója, d) Családi Napközi működtetője, e) Háziorvosok, f) Védőnői Szolgálat képviselője, g) A Hivatal szociális és gyámügyi ügyintézői, h) Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egyesületének (civil szervezet) képviselője, i) Kisebbségi Önkormányzat képviselője 6. A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS RENDSZERE Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével, továbbá c) egyes szakosított ellátási formák biztosításával valósítja meg. 2
II. rész SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 7. RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg az Sztv. 37/A. 37/H. -ban meghatározott feltételek szerinti rászorulónak. (2) Az önkormányzat az Sztv. 37/D. (1) bekezdésében megjelölt együttműködési feladatokat a Lábatlan, Zalka M. ltp. 5. szám alatti Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (a továbbiakban Szolgálat) útján látja el. (3) A nem foglalkoztatott személy az illetékes települési önkormányzat határozata alapján a kézhezvételtől számított 15 napon belül megkeresi a Szolgálatot. A Szolgálat a nem foglalkoztatott személlyel a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodás egy példányát megküldi az önkormányzatnak. (4) A Szolgálat a nem foglalkoztatott személyek részére beilleszkedést segítő programot szervez, melynek típusai: a) tanácsadás b) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás c) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás d) az egyén környezetére irányuló tevékenység e) munkavégzésre felkészítő foglalkozás f) alkalmi munkavállalást elősegítő foglalkozás g) közmunkaprogramba történő bekapcsolódás. (5) A beilleszkedést segítő program ellátása érdekében a Szolgálat együttműködési megállapodást köt a munkaügyi központtal. (6) A rendszeres szociális segélyt kérő aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetőségről szóló értesítés kézhezvételét követően 5 napon belül munkára jelentkezni. (7) a) A Szolgálat vezetője 3 havonta tájékoztatja az önkormányzatot a nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettségének teljesítéséről. b) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha - a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál az Sztv. 37/D. -ban meghatározott nyilvántartásba vételt elmulasztja, - a beilleszkedést elősegítő programról szóló írásbeli megállapodás aláírását megtagadja. c) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi, ha a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti. d) A Szolgálat vezetője az együttműködési kötelezettség megszegéséről haladéktalanul értesíti az önkormányzatot. 3
e)amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségét megszegi, az önkormányzat részére a segély összegét egy hónapig 75%-os mértékben folyósítja. (8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következménye a segély megszüntetése. Ez esetben ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet a kérelmező rendszeres szociális segélyben. (9) Ha a jogosult kérelmét a munkanélküli járadék megszüntetéséről szóló igazolás keltét, illetve elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül nyújtja be, akkor a támogatás az ellátás megszűnését követő naptól folyósítható. (10) A támogatást minden esetben a megszüntető ok bekövetkezését követő naptól kell megszüntetni. (11) A rendszeres szociális segély megállapítására a polgármester jogosult. 8. LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS Lábatlan Város Önkormányzata lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek. 9. (1) Lábatlan Város elismert minimális lakásminőség az összkomfortos. (2) Lábatlan Város Önkormányzata helyi lakásfenntartási támogatást nyújthat azon személyek és családok részére, akik az Sztv. 38. (2)-(8) bekezdéseiben foglaltak alapján normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosultak és a lakásfenntartás indokolt költsége az elismert minimális lakásnagyságra vonatkozóan az Sztv. 38. (9) bek. ea) pontjában meghatározott költségek helyben szokásos mértékének figyelembe vételével 425 Ft/m2/hó összeget eléri, továbbá: a) egyszemélyes háztartásban élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át b) többszemélyes háztartásban élők esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át, és c) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (3) A lakásfenntartási támogatás mértéke azonos az elismert havi lakásfenntartási költségek és a család (háztartás) összjövedelme 30%-ának különbözetével, de legkisebb összege havi 2500 forintnál kevesebb, legmagasabb összege havi 3200 forintnál több nem lehet. 4
10. (1) A lakásfenntartáshoz kapcsolódó fogyasztások igazolása, az előző naptári év minden hónapjára vonatkozóan igazolással történik, amelyek alapján kell a havi átlagos költségeket megállapítani. (2) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglalt igazolásokat nem tudja csatolni, a kérelmezőhöz közel azonos körülmények között élők igazolt kiadásait kell figyelembe venni. Ha az összehasonlítás alapjául alkalmazható kérelem nincs, a polgármesteri hivatal kér adatot a szolgáltatást nyújtó szervtől. Amennyiben a fűtési költség nem igazolható, 40 q cseh diószén ára ismerhető el fűtési költségként. 11. (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket minden évben két alkalommal, április 1-30. és szeptember 1-30. között lehet benyújtani. A támogatás időtartama 12 hónapnál több nem lehet. A megállapított támogatás folyósítása ütemezhető: a) az ellátás céljára felhasználható anyagok átadásával (különösen tüzelőanyag) b) az ellátást biztosító szolgáltatások kiegyenlítésével. (2) A kérelmek elbírálására a polgármester jogosult. 12. ÁPOLÁSI DÍJ (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi ellátás. (2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó részére az önkormányzat ápolási díjat akkor állapít meg, ha a) Az ápoló jogosultsága szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. b) A gondozó és a gondozott nem kötött eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést. (3) A kérelmek elbírálására a polgármester jogosult. ESETI ELLÁTÁSOK. ÁTMENETI SEGÉLY 13. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható. (1) Az átmeneti segély formái: a) egyszeri segély b) időszaki támogatás 14. 5
c) kamatmentes kölcsön (2) Átmeneti segélyben részesíthetők kérelemre, vagy hivatalból azok a személyek, akiknél a közös háztartásban élők egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedülálló esetén 220 %- át. (3) Az egy alkalommal megállapított segély folyósítása ütemezhető, amennyiben a felhasználás havi rendszerességgel történik (4) Időszaki támogatást 2-6 hónapra, nem készpénzsegélynél 2-12 hónapra lehet megállapítani tárgy- évente egyszer, amely ütemezhető és havi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimumot. (5) Kamatmentes kölcsönként legfeljebb a nyugdíjminimum tízszeresét lehet biztosítani az Sztv. 45.0 (4) bekezdésének figyelembevételével. A törlesztést a folyósítást követő maximum a 3. hónap után kell megkezdeni és maximum 18 hónap alatt kell visszafizetni minden hó 5-ig. A szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ha a juttatás összegét a folyósítást követő 24 hónapon belül nem fizetik meg, az ellátás jogosulatlanul igénybe vettnek minősül. 15. (1) A segélyezés történhet: a) készpénzben b) postai utalással c) átutalással folyószámlára d) ellátás céljára felhasználható anyagok átadásával (élelmiszer, tüzelőanyag, bútorzat, stb.) e) ellátást biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítésével f) egyéb természetbeni szociális ellátásként. (2) Az átmeneti segély megállapításában a polgármester jár el. (3) A megállapított egyszeri segélyt a döntést követő 8 napon belül kell utalványozni, kiadni, vagy a házipénztárból kifizetni. Az időszaki támogatást első esetben a döntést követő 8 napon belül, azt követően minden hónapban a rendszeres szociális segélyekkel egy időben kell utalványozni. Az utalványokat a határozat szerint kell biztosítani. A szerződéses jogviszonyokban a szerződés szerint kell eljárni. TEMETÉSI SEGÉLY 16. A temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, valamint 1 főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át. 6
17. (1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. (2) A kérelmek elbírálására a polgármester jogosult. (3) A segélyt a temetés megrendelése előtt átutalással, a megrendelést követően készpénzben lehet biztosítani a döntést követő 8 napon belül. III. rész TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK MÉLTÁNYOSSÁGBÓL TÖRTÉNŐ KÖZGYÓGYELLÁTÁS 18. Az Sztv. 50. (1)-(3) bekezdésében felsoroltakon túl közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. IV. rész Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások 19. (1) Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások városunkban: a) étkeztetés (szociálisan rászorulók részére) b) házi segítségnyújtás c) családsegítés (2) Az étkeztetést és házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa fenntartott Gondozási Központ útján biztosítja. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vételére, megszűntetésére az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjénél szóban vagy írásban nyújthatja be. (4) Az intézmény vezetője a kérelmet kapacitás megléte esetén azonnal teljesíti. Amennyiben a kérelem nem teljesíthető azonnal, a kérelmezőt az Sztv.-ben rögzített nyilvántartásba veszi, majd a kérelmeket a beérkezés sorrendjében teljesíti. (5) Az étkeztetés a napi egyszeri főétkezés biztosítását jelenti, amelynek formája: a) kiszolgálással egyidejű helyben fogyasztás, b) elvitel, c) lakásra kiszállítás 7
(6) Az étkeztetésért fizetett személyi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal az éves költségvetés tervezésével párhuzamosan felülvizsgálja, a térítési díjak mértékét külön rendeletben határozza meg. (7) Az intézmény vezetője a személyi térítési díjat az igénybe vevő jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján csökkentheti, illetve meghatározott esetekben elengedheti. (8) Az intézmény-vezető a személyi térítési díjat a szociális körülményekre tekintettel csökkentheti, ha az igénybe vevő által fizetett térítési díj áfával növelt összege rendszeres havi jövedelmének 20 %-át meghaladja. A csökkentés mértéke a díjfizetés 70 %-áig terjedhet. A díjfizetést elengedheti az Sztv. 114. (3) bekezdésében foglaltakon túl, ha az igénybe vevő kritikus élethelyzetbe, szociális válsághelyzetbe kerül. (9) Az ellátás megszűnik: a) az ellátott, vagy törvényes képviselője kérelmére, b) a térítési díj-fizetési kötelezettség többszöri felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén, c) az ellátott egészségügyi helyzetében, vagy életkörülményeiben bekövetkezett lényegi változás miatt, (gyermeke vagy más gondozó biztosítja ellátását, az ellátó saját háztartásában gondozza, eltartási szerződés esetén stb.) d) a házirend súlyos megsértése esetén, e) az ellátott halálával. (10) A házi segítségnyújtás után a gondozott házi gondozási óradíjat fizet, amelynek mértékét a képviselő-testület a Sztv. 116. (3) bek. figyelembe vételével évente az étkezési térítési díjakról szóló rendeletében határoz meg. (11) Az egyes ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az előírt jövedelemnyilatkozatokat és a háziorvos igazolását. CSALÁDSEGÍTÉS 20. Az Önkormányzat a családsegítés Sztv. 64. -ában megjelölt feladatait a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretein belül önálló szakmai egységként működő családsegítő foglalkoztatásával látja el. V. RÉSZ NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNY 21. (1) Szakosított ellátást Városunkban a Gondozási Központ nyújt (nappali ellátást nyújtó intézmény), amely az alapellátási (étkeztetés, házi segítségnyújtás) feladatok ellátásával működik. 8
(2) Az Idősek Klubjába történő felvételi kérelmet az intézmény vezetőjénél lehet benyújtani, szóban vagy írásban, aki a kérelem benyújtását követően 10 napon belül dönt, egyidejűleg értesíti a kérelmezőt. (3) Az intézmény vezetője a kérelmet csak férőhely hiányában és a (3) bek. alapján utasíthatja el. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőt az Szt. szerinti nyilvántartásba veszi, majd az ellátást a kérelmek beérkezésének sorrendjében teljesíti. (4) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén a képviselő-testülethez fordulhat. (5) Az ellátás megszűnésére a 19. (9) pontjában foglaltak az érvényesek. (6) Az intézményvezető kérelemre a személyi térítési díjat csökkentheti vagy elengedheti e rendelet 19. (7) bekezdésében foglaltak szerint. (7) A nem a településen igénybe vehető szakosított ellátáshoz való hozzájutásra irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél lehet benyújtani. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet 7. (7) bekezdés c), e) pontja 2006. július 1-től lép hatályba. (3) A rendelet 7. (13) bekezdése, 12. (5) bekezdése 2006. december 31-én hatályát veszti. (4) A méltányosságból történő közgyógyellátás elbírálását a polgármester 2006. június 30-ig végzi. (5) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendezéséről szóló 31/2005. (X. 26.) sz. ör., a 24/2005. (IX. 16.) sz. ör., 13/2004. (VI.29.) sz. ör. rendelettel, valamint 6/2004. (II.10.) sz. ör rendelettel módosított 14/2003. (IX. 16.) számú ör. rendelet hatályát veszti. Lábatlan, 2006. március 28. Török István s.k. polgármester Schantzl Edit s.k. jegyző A rendeletet kihirdettem: 2006. március 31. Schantzl Edit s.k. jegyző 9