K i s e b b s é g i H í r l e v é l

JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások... 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei... 8 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI HAZAI HÍREK Véget ért a Regionális Roma Fórum programsorozat... 10 Kisebbségi civil szervezetek 2009. évi mőködési támogatása... 10 Megemlékezés a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulójáról és Kisebbségekért Díjak átadása a Parlamentben... 10 Folytatódik a médiaszolgáltatásról szóló törvénytervezet szakmai vitája... 11 Megkezdıdött a 2009. évi differenciált támogatási kérelmek feldolgozása... 12 K i s e b b s é g i H í r l e v é l 2 0 0 8. d e c e m b e r - 2 0 0 9. j a n u á r ( ö s s z e v o n t s z á m ) Miniszterelnöki Hivatal Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények - részletes vita... 14 Válasz a válságra: Könnyítések az európai támogatásoknál... 14 Uniós forrásból 20 milliárd forintos alap kistérségi válságkezelésre... 15 Magyar-szlovák közös pályázat új határátkelık létesítésére Átkeresztelik a közigazgatási hivatalokat... 16 Több mint 100 millió euró uniós támogatás magyar-román beruházásokra... 16 Elfogadták a színháztörvényt... 17 360 ezer euróval támogatják a magyarországi németeket A Pécska-Battonya vasútvonal is napirendre került...20 Basescu a kisebbségvédelemrıl és az energetikai biztonságról is tárgyal Budapesten... 19 Pályázati lehetıség határon átnyúló együttmőködésre... 20 Pályázati pénzt nyertek a testvérvárosi konferenciára... 21 Ebben a hónapban 12 pályázatot nyújt be Gyula a Magyar Román Határmenti Együttmőködési Program keretében... 21 Kevesebb pénz a magyarországi szlovénoknak?... 22 Díjat kap a Szegedi Nemzetiségek Háza... 22 Magyar- Szerb Határmenti Találkozó... 23 Kultúrával a szlovák-magyar jó viszonyért... 23 Magyar-szlovák parlamenti bizottsági találkozó... 24 Út a munkához program 95 százalékos támogatás a közmunkához... 24 Mit gondolunk kisebbségeinkrıl?... 24 60 ÉVE EGYÜTT... 25 Magyarországi Német Országos Gála... 25 A Magyarországi Horvát Bortermelık Egyesületének borbemutatója... 25 13-án volt a Csongrád Megyei Lengyel Év 2009... 26 KÜLFÖLDI HÍREK ROMA HÍREK Uniós kerethatározat a rasszizmus és a győlöletbeszéd ellen... 27 Európai romastratégia - Vita az EP-ben... 27 Az emberi jogok helyzete - Konferencia az egyetemes nyilatkozat kiadásának évfordulóján... 29 EP: szubszidiaritás és önrendelkezés a nemzeti kisebbségeknek... 29 A kisebbségi kérdést is érintı emberi jogi jelentést fogadott el az Európai Parlament... 31 Figyelmeztetések Budapestnek a hiányos jogszabályátvétel miatt... 32 Dicsér és int is Brüsszel a konvergenciaprogram kapcsán... 33 Elindult az Európai Parlament választási honlapja... 35 Nem életképesek a cigány önkormányzatok... 36 A roma szervezetek nagyobb beleszólást kérnek... 36 15 milliós támogatás a fıvárosi romák helyzetének javítására... 37 A 2008-as keretnél több pénz lesz a cigánytelepek felszámolására... 37 Támogatás a romáknak: munkahely, képzés, lakhatás, ösztöndíj... 37 A magyar roma holokausztról nyílt kiállítás New Yorkban 38 Megjelent a teljes Biblia lovári fordítása... 39 Kortárs roma festımővészek kiállítása a várban... 39 Hátrányos helyzetőek foglalkoztatása a Nyugat- Dunántúlon... 39 Ösztöndíjas roma diákok... 40 PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok... 41 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Cigánynek lenni Magyarországon - Jelentés 2007 54 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK

JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008. évi LXXXVI. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról. A jogszabály lényege: A 2003-ban hozott Nemzeti Civil Alapprogramról szóló L. törvény több -át is módosítja a törvény. Ezek a következı témákra vonatkoznak: Civil szervezetek támogatásra való jogosultsága, a jogosultság kritériumai (3. ) A Tanács döntése elleni kifogás benyújtása (4. ) Kollégiumok létrehozása (5. ) A civil szervezet által készített elszámolásról hozott döntés elleni kifogás benyújtása (5. ) A Tanács és a Kollégium tagjainak kijelölése, díjazása (6-7. ) Tanácsi és kollégiumi tagság megbízatásának megszőnése, megszüntetése, visszavonása (8. ) Tanácsi, kollégiumi döntések, pályázati kiírások nyilvánossá tételérıl (9. ) Civil szervezet és a régió fogalmának meghatározása (14. ) E törvény hatályba lépésével egy idıben hatályukat vesztik a 2003. évi NCA tv. e jogszabályban megjelölt bekezdései. 2008: LXXXVI. tv. 2010. január 1-jén hatályát veszti. Hatálybalépés: 2009. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/176. sz. (2008. december 11.) Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggı módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008. évi CX. törvény az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggı módosításáról A jogszabály lényege: A fent említett jogszabály több törvényt is módosít, ezek az alábbiak: A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrıl szóló 1994. évi LXXX. törvény A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény A Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A felsorolt törvények módosulásai a következı fontosabb területeket érintik: A munkáltatói igazolás tartalmának kiegészítése A munkavállaló tizenharmadik havi munkabérre való jogosultság A tizenharmadik havi munkabér, illetmény összege Hatálybalépés: 2009. január 1.

Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/189. (2008. december 23.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról A jogszabály száma és címe: 291/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyszerősítésének gyakorlati részleteirıl szóló, 2008. november 27-én, Brüsszelben aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérıl A jogszabály lényege: A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelıs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyszerősítésének gyakorlati részleteirıl szóló, 2008. november 27-én, Brüsszelben aláírt Közigazgatási Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezı hatályának elismerésére. A Kormány a Megállapodást, mely hiteles magyar és angol nyelven is olvasható, a fenti rendelettel hirdeti ki. Az illetékes hatóságok (a Magyar Köztársaságban: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Bolgár Köztársaságban: Belügyminisztérium) kölcsönösen tájékoztatják egymást az együttmőködésükhöz szükséges adataikról és azok változásairól. Sürgısségi eljárást igénylı megkeresések teljesítése érdekében az illetékes hatóságok kapcsolattartó személyt jelölnek ki, aki a rendeletben meghatározott határidıt figyelembe véve jár el. Az illetékes hatóságok az ún. DubliNeten keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Tartósan fennálló mőszaki problémák esetén az illetékes hatóságok átmenetileg más olyan adatátviteli berendezést is alkalmazhatnak, amely biztosítja a kérelmek gyorsabb feldolgozását. Az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy a harmadik országbeli állampolgár átszállítására elızetes egyeztetést követıen kijelölt helyen és idıben (munkanapon) kerül sor. Átszállításkor a megkeresı hatóság a harmadik országbeli állampolgár minden olyan okmányát megküldi a megkeresett hatóságnak, amely valamely közigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges. Az átadásra a Szerzıdı Felek államának alábbi nemzetközi repülıterein kerül sor. A jelen Megállapodással kapcsolatos gyakorlati kérdések tisztázására munkacsoport állítható fel. A munkacsoport az illetékes hatóságok és a jelen Megállapodás végrehajtásában közremőködı más hatóságok által kijelölt képviselıkbıl áll. Jelen Megállapodás az azt követı 10. (tizedik) napon lép hatályba, amikor a Szerzıdı Felek kölcsönösen értesítették egymást arról, hogy eleget tettek a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsı jogi elıírásaiknak. Hatálybalépés: 2008. december 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/175. sz. (2008. december 10.) A köztisztviselık képesítési elıírásainak módosításáról A jogszabály száma és címe: 12/2009. (I. 28.) Korm. rendelet a köztisztviselık képesítési elıírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A köztisztviselık képesítési elıírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 102. Nyugdíjbiztosítási szakfeladatellátás pontban az ; egyetemi 3

vagy fıiskolai szintő végzettség és társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai vagy számítástechnikai szakképesítés szövegrész hatályát veszti. E rendelet hatályba lépését követõen is képesítettnek kell tekinteni az R. 3. számú melléklet 102. Nyugdíjbiztosítási szakfeladat-ellátás pont alapján az I. besorolási osztályban azokat, akik a rendelet hatályba lépése elıtt szerezték meg az egyetemi vagy fıiskolai szintő végzettséget és a társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai vagy számítástechnikai szakképesítést. Hatálybalépés: 2009. január 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009./11. sz. (2009. január 28.) Magyar Szerb Gazdasági Együttmőködési Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökének kinevezésérıl A jogszabály száma és címe: 76/2008. (XII. 17.) ME h. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti Belgrádban, 2005. május 26-án aláírt gazdasági együttmőködési megállapodás alapján létrejött Magyar Szerb Gazdasági Együttmőködési Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökének kinevezésérıl A jogszabály lényege: A kormányközi vegyes bizottságok tagjainak és tisztségviselıinek kijelölésérıl szóló 2118/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat 3. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a külügyminiszter elıterjesztése alapján dr. Faller Jenıt a Magyar Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökévé nevezte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Hatálybalépés: 2008. december 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/180. sz. (2008. december 17.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között Hévízen, 2008. október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: 50/2008. (XII. 17.) KüM h. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történı együttmőködésrıl szóló, Hévízen, 2008. október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérıl szóló 247/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 2. és 3. -ának hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: A 2008. október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás a 13. cikk (1) bekezdése értelmében a szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló késıbbi hivatalos értesítés kézhezvételét követı 30. napon lép hatályba. A hatálybalépéshez szükséges belsı jogi eljárás lefolytatásáról a Szlovák Fél a Magyar Felet 2008. október 28-i keltezéső jegyzékben értesítette. A Magyar Fél hasonló tartalmú, 2008. november 7-én kelt értesítését a Szlovák Fél 2008. november 11-én vette kézhez. Ennek megfelelıen, valamint összhangban a 247/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésével, a Megállapodás a 13. cikk (1) bekezdése értelmében 2008. december 11-én lépett hatályba. Hatálybalépés: 2008. december 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/180. sz. (2008. december 17.) 4

Ipolyvölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülı hallépcsı létesítése és üzemeltetése céljából történı ideiglenes igénybevételrıl szóló Megállapodás kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: 2/2009. (I. 9.) KüM határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterületeknek az Ipoly határfolyón, Ipolyvölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülı hallépcsı létesítése és üzemeltetése céljából történı ideiglenes igénybevételrıl szóló Megállapodás kihirdetésérıl szóló 18/2008. (II. 1.) Korm. rendelet 2. és 3. -ának hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: a Megállapodás a záró rendelkezések értelmében a késıbbi jegyzék kézhezvételének napján lép hatályba. A Magyar Fél a Szlovák Fél válaszjegyzékét 2008. december 23-án vette kézhez, ennek megfelelıen megállapítást nyert, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság állam területén található földterületeknek az Ipoly határfolyón, Ipoly tölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülı hallépcsı létesítése és üzemeltetése céljából történı ideiglenes igénybevételrıl szóló Megállapodás, valamint a Megállapodás kihirdetésérıl szóló 18/2008. (II. 1.) Korm. rendelet 2. és 3. -ai 2008. december 23-án léptek hatályba. Hatálybalépés: 2008. december 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009/3. sz. (2009. január 9.) A Magyar Köztársaság a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történı kiterjesztésérıl A jogszabály száma és címe: 3/2009. (I. 10.) KüM h. a Magyar Köztársaság a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történı kiterjesztésérıl szóló 2008. évi XLIII. tör vény 2-4. -ai hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: Az 1999. évi XL. törvénnyel kihirdetett, a Strasbourgban 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának 3. cikk 3. pontja értelmében a Karta rendelkezéseinek romani és beás nyelvekre történı kiterjesztése a Szerzıdı Állam bejelentését igazoló értesítés kézhezvételével lép hatályba. A Karta 3. cikk 3. pontja szerinti értesítés kézhez vételére 2008. június 28-án került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2008. évi XLIII. törvény 5. (3) bekezdésével megállapíttatott, hogy a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történı kiterjesztésérıl szóló 2008. évi XLIII. törvény 2 4. -ai 2008. június 28-án hatályba léptek. Hatálybalépés: 2008. június 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009/4. sz. (2009. január 10.) A Miskolc Kosiče (Kassa) gyorsforgalmi út határcsatlakozási szakaszának kijelölésérıl szóló egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról A jogszabály száma és címe: 4/2009. (I. 27.) ME határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Miskolc Kosiče (Kassa) gyorsforgalmi út határcsatlakozási szakaszának kijelölésérıl szóló egyezmény létrehozására adott felhatalmazásról A jogszabály lényege: a határozat szerint a miniszterelnök egyetért a gyorsforgalmi út határcsatlakozási szakaszának kijelölésével, továbbá felhatalmazza a közlekedési, hírközlési, és energiaügyi minisztert a tárgyalásokon résztvevık kijelölésével, s hogy a tárgyaláson résztvevı a szövegtervezetet kézjegyével 5

lássa el. Felhívja a külügyminisztert a meghatalmazási okirat kiadására, illetve az említett két minisztert, hogy az egyezmény létrehozását követıen az egyezmény végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét terjesszék a kormány elé. Hatálybalépés: 2009. január 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009./10. sz. (2009. január 27.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti audiovizuális kapcsolatokról szóló Egyezmény kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: 8/2009. (I. 27.) KüM határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti audiovizuális kapcsolatokról szóló, Budapesten, 2008. február 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérıl szóló 186/2008. (VII. 22.) Korm.rendelet 2. és 3. - ának hatálybalépésérıl A jogszabály lényege: az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdése értelmében a szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló utolsó hivatalos értesítés kézhezvételét követı 30. napon lép hatályba. A szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló utolsó hivatalos értesítést a Magyar Köztársaság 2008. november 6-án, Németországi Szövetségi Köztársaság 2008. december 6-án küldte meg. A fentiek értelmében az Egyezmény kihirdetésérıl szóló 186/2008. (VII. 22.) kormányrendelet 2008. december 6- án lépett hatályba. Hatálybalépés: 2008. december 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2009./10. sz. (2009. január 27.) A Magyar Köztársaság Országgyőlésének politikai nyilatkozata a Szlovák Köztársaságban tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatban A jogszabály száma és címe: 1/2008. (XII. 17.) OGY p. ny. a Magyar Köztársaság Országgyőlésének politikai nyilatkozata a Szlovák Köztársaságban tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatban A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Országgyőlése a következı nyilatkozatot teszi: 1. Üdvözli azt a párbeszédet, amelyet a két ország közjogi méltóságai a Magyar Szlovák Alapszerzıdésben megfogalmazottak szerint folytatnak a felmerülı vitás kérdések rendezése érdekében. Egyetért azokkal a problémafelvetésekkel és megoldási javaslatokkal, amelyeket a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a 2008. november 15-i kétoldalú miniszterelnöki találkozón tárt szlovák partnere elé. 2. Egyetért az Európai Unió belügyi és igazságügyi biztosának azon álláspontjával, amely szerint a magyar szlovák kapcsolatok rendezésének alapja a kisebbségi jogok biztosítása a nemzeti, európai és nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban, valamint az aktív fellépés az Európai Unió alapértékeivel összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben. 3. Aggódva figyeli azokat a kisebbségpolitikai vonatkozású eseményeket, valamint a Magyar Köztársasággal és állampolgáraival szembeni politikai és hatósági megnyilvánulásokat, amelyekre az utóbbi idıben a Szlovák Köztársaságban sor került. 4. Határozottan és egyértelmően ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követı mozgalmakat, az erıszak minden megnyilvánulását, függetlenül attól, hogy melyik országban kerül rájuk sor, és egyben rámutat a kormányzó politikai erık különös felelısségére. 5. Kiindulva a Szlovák Köztársaság Kormányának azon vállalásából, hogy fenntartja a kisebbségjogi status quo-t, a Magyar Köztársaság Országgyőlése aggodalommal tekint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és Kormányának azon intézkedéseire, amelyek veszélyeztetik ezt a vállalást. 6. Meggyızıdése, hogy a rendészeti és igazságszolgáltatási kérdések politikai síkra terelése összeegyeztethetetlen az európai jogállamiság követelményeivel. 6

7. Értetlenségét fejezi ki a Szlovák Nemzeti Tanács 2008. november 4-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselık Fóruma (KMKF) tárgyában hozott parlamenti határozatával kapcsolatban. 8. Üdvözli, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa törvényben írta fölül azt a nemzetközi jogot sértı gyakorlatot, mely szerint a magyar nyelvő tankönyvekben szlovák nyelven írták a földrajzi neveket. 9. Aggályosnak tartja, hogy az európai uniós források eddigi elosztásánál a szlovákiai magyar tannyelvő iskolák elenyészı mértékben, a szlovákiai iskolarendszerben képviselt arányaiktól elmaradva részesültek a támogatásokból. 10. Bátorítja az érintetteket abban, hogy minél jobban aknázzák ki a regionális együttmőködésben rejlı európai uniós és egyéb lehetıségeket. 11. A jogállamiság követelményeivel összeegyeztethetetlennek tartja, hogy egyes szlovákiai politikai erık rendszeresen elvitatják a szlovákiai magyar kisebbség jogát igényei nyilvános megfogalmazására egyes egyéni és kollektív jogokat illetıen. 12. Az Országgyőlés továbbra is szorgalmazza a két ország törvényhozásának viszonylatában felmerülı vitás kérdések párbeszéd útján történı megoldását, és felkéri a Magyar Köztársaság Országgyőlésének elnökét, hogy tegyen lépéseket a párbeszéd további fenntartására. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2008/180. sz. (2008. december 17.) 7

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei 15 éves a Magyarországi Kisebbségi Törvény A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa és a Magyar Tudományos Akadémia 2008. december 3-án konferenciát tartott a MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGI TÖRVÉNY 15. ÉVFORDULÓJA alkalmából. A rendezvényt Dr. Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg, majd Dr. Kállai Ernı ombudsman és Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntötte a résztvevıket. A Magyarországi Kisebbségi Törvény 15 éves évfordulója alkalmából számos rendezvény keretében tartanak megemlékezést hazánkban. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa a Magyar Tudományos Akadémia illetve annak Etnikai-nemzeti Kutató Intézete által közösen szervezett konferencia csupán a bevezetıje kívánt lenni ennek a sorozatnak, meghagyván a fıszerepet azoknak a kisebbségi politikusoknak, szakembereknek, akik a rendszerváltozás után részesei voltak a szabályozás kialakításának. A december 3-i konferencia fı célja tehát nem volt más, mint hogy az etnikai, nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó politikusoknak és az e területen dolgozó szakemberek számára helyzetjelentést adjon a Magyarországi kisebbségi törvény jelen állapotáról. A konferencián került sor a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa és az MTA a közötti együttmőködési megállapodás aláírására. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyőlési Biztosa és a MTA együttmőködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy közösen támogassanak minden olyan törekvést, amely a Magyarországon élı kisebbségek jogainak védelmét, anyanyelvük és kultúrájuk terjesztését szolgálja. Az együttmőködési megállapodásban a felek kinyilvánítják, hogy a kisebbségi ügyekre vonatkozó tudományos kutatásokban, eredményeik terjesztésében és hasznosításában együtt kívánnak mőködni. Dr. Kállai Ernı kisebbségi biztos a magyarországi cigányság iskolateremtı kutatója iránt érzett tiszteletbıl megalapította a Kemény István-díjat, melyet a magyarországi kisebbségkutatásban kimagasló eredményeket elérı fiatal kutatóknak adnak át minden évben. A jelen társadalmában, a fejlıdı magyar demokráciában erısíteni, támogatni kell mindazokat a kutatókat, akik munkájukkal nagyban hozzájárulnak a hazai kisebbségek társadalmi szerepvállalásának elismertségéhez, a rasszizmus elleni küzdelemhez és a romák társadalmi integrációjához. A konferencián a kisebbségi biztos bejelentette a díjalapítást és köszöntötte Kemény István özvegyét, Passuth Krisztinát, átadva neki a díj elsı plakettjét. A konferencia második felében Dr. Tóth Judit, Dobos Balázs, Fuzik János, Dr. Siket Judit és Dr. Kállai Ernı tartott elıadást, helyzetjelentést adva a 15 éves kisebbségi törvény eredményeirıl. Cigánynak lenni Magyarországon Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elkészítette a 2007. évi jelentését a magyarországi cigányság helyzetérıl. A Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2007 - A győlölet célkeresztjében címő kiadványt Kállai Ernı, Paskó Ildikó, Törzsök Erika és Zolnay János szerkesztette. A kötetet Dr. Kállai Ernı kisebbségi biztos mutatta be az érdeklıdıknek, az EÖKK székházában. Szili Katalin az Országgyőlési Biztos Hivatalában Dr. Szili Katalin, az Országgyőlés Elnöke az Országgyőlési Biztos Hivatalában találkozott a négy országgyőlési biztossal.

A megbeszélésen a biztosok tájékoztatták a házelnök asszonyt az éppen aktuális ügyekrıl, valamint egyeztettek a tavaszi beszámolási idıszakra való felkészülésrıl. tekintettel arra, hogy március végén esedékes a biztosi beszámolók benyújtása a Parlamentnek. Szili Katalin az egyeztetés után megtekintette a hivatal épületét is a négy ombudsman valamint a hivatalvezetı kíséretében. Kisebbségekért Díj 2008 A Kisebbségek Napján, december 18-án a Parlamentben átadták a Kisebbségi díjakat. December 18-a a Kisebbségek Napja. Az eseményhez kapcsolódóan, 1995 óta minden év december hónapjában átadásra kerül a Kisebbségekért Díj. Az elismerést olyan hazai és határon túli személyek és szervezetek, kisebbségi önkormányzatok kapják, akik a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelkedı tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. A 2008. év díjazottjai: Balogh Attila, az MTI újságírója, Boross Marietta néprajzkutató, Farkas Tibor, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alapítója, Héring Istvánné, Rátka polgármestere, Lakatos Mihály pedagógus, Mundruczó Kornél színház és filmrendezı, Nagy Sándorné, a nyírbátori József Attila úti óvoda vezetıje, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyarországi Lengyel Perszonális Plébánia és Lengyel Templom, valamint a Tessedik Táncegyüttes. Forrás: www.obh.hu 9

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI Véget ért a Regionális Roma Fórum programsorozat 2008. november 28-án lezárult a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya (MeH NEKF) által szervezett Regionális Roma Fórum. Szeptember 26. és november 28. között hat vidéki nagyvárosban (Szeged, Gyır, Székesfehérvár, Kaposvár, Nyíregyháza, Miskolc) került sor a rendezvények megszervezésére, amelyekre az adott régió cigány kisebbségi önkormányzatai és roma civil szervezetei kaptak meghívást. Valamennyi fórumon négy témában hallhattak elıadásokat a résztvevık, majd minden elıadás után elmondták javaslataikat, feltették kérdéseiket. Így információkat kaptak az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjairól, a 2009-2010. évi jóváhagyott akciótervekrıl a regionális fejlesztési tanácsok vagy ügynökségek munkatársainak tolmácsolásában, valamint a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálat és az Egyenlı Bánásmód Hatóság tevékenységérıl. A két szervezet jogtanácsosai részletesen elmondták, milyen esetekben fordulhatnak hozzájuk a sértettek, hogyan zajlik a bizonyítási eljárás, illetve milyen szankciókkal élhet a két szerv a diszkriminálókkal, az egyenlı bánásmódot megsértıkkel szemben. A regionális munkaügyi központok vezetıi, munkatársai számoltak be az egyes régiók foglalkoztatási helyzetérıl. Dr. Kovárik Erzsébet és Dr. Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárai az Út a munkához program részleteirıl tájékoztatták a résztvevıket. Ez utóbbi téma váltotta ki a legnagyobb érdeklıdést. A jelenlévık legfontosabb kérdése az volt, milyen szerepet játszanak, játszhatnak a cigány kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a roma vállalkozók az új képzési-foglalkoztatási programban, hogyan vehetnek részt az érdemi megvalósításban. A rendezvénysorozat céljai, hogy informálja a cigányságot az ıket leginkább érintı programokról, pályázati lehetıségekrıl, valamint növelje az együttmőködést a cigány kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek és a MeH NEKF között, illetve teret és lehetıséget teremtsen az érintettek kérdéseinek, aktuális problémáinak megbeszélésére, sikeresen megvalósultak. Kisebbségi civil szervezetek 2009. évi mőködési támogatása A Magyar Országgyőlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 2008. december 10-ei ülésén elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi civil szervezetek 2009. évi mőködési támogatását célzó pályázatát. A kisebbségi egyesületek 2009. évi mőködési költségei támogatására a költségvetésben 110 millió Ft-os elıirányzat áll rendelkezésre. A pályázat beadási határideje: 2009. február 13. A pályázatot (adatlap + mellékletek) egy példányban postai úton, kizárólag Tértivevényes ajánlott levélben (1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.) vagy személyesen (Országgyőlés Hivatala, Postabontó 1055 Budapest V. ker. Balassi Bálint u. 1-3) lehet benyújtani 2009. február 13-ig az Országgyőlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságához "Szervezettámogatási pályázat" cím megjelölésével. Postán történı benyújtás esetén a postabélyegzı, illetve a Tértivevényen feltüntetett felvétel kelte legkésıbbi idıpontja 2009. február 13. 24:00 óra lehet, személyesen pedig a pályázatok 2009. február 13. 14:00 óráig fogadhatók el. A pályázati kiírás és adatlap az itt csatolt dokumentumból letölthetı. Megemlékezés a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulójáról és Kisebbségekért Díjak átadása a Parlamentben A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc a Parlament kupolacsarnokában 2008. december 18-án átadta az idei évi Kisebbségekért Díjakat. Az ünnepségen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyőlés elnöke. A rangos állami 10

elismerésben a hazai kisebbségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszervezıdés területén példaértékő tevékenységet végzı személyek, szervezetek és kisebbségi önkormányzatok részesültek. A Kisebbségek Napján rendezett ünnepségen részt vett a Bolgár Köztársaság budapesti nagykövete Dimiter Ikonomov, a Német Szövetségi Köztársaság képviseletében Dorothee Janetzke-Wenzel nagykövet asszony, a Szerb Köztársaság nagykövete Dejan Sahovic, a Szlovák Köztársaság nagykövete Juraj Migas, valamint Dmytro Tkach, Ukrajna magyarországi nagykövete. A Kisebbségekért Díj átadásán mondott beszédében Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy Magyarországot évszázadokon keresztül sok nemzet alkotta. A XX. században önálló államok jöttek létre, és Közép- Európában a szétválás maradandó sebet hagyott - fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfınek a Kisebbségek Napján elhangzott beszéde itt olvasható. Kisebbségekért Díjat kapott dr. Boross Marietta a hazai bolgárok, németek és szlovákok körében végzett több évtizedes kutatómunkájáért, Farkas Tibor, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alapítója a cigányság életkörülményeinek javításáért végzett közéleti szerepvállalásáért és Héring Istvánné, Rátka polgármestere a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élı németek nyelvi és kulturális identitása megırzéséért végzett tevékenységéért, és Hídvégi-Balogh Attila, az MTI újságírója példaértékő munkájáért. Kitüntetést kapott Lakatos Mihály a cigányság felemelkedéséért végzett több évtizedes pedagógusi, közéleti munkájáért, Mundruczó Kornél, színház és filmrendezı a kisebbségi lét ábrázolásáért, a kirekesztés és az elıítéletesség elleni alkotó szerepvállalásáért és Nagy Sándorné, a nyírbátori József Attila úti óvoda vezetıje szemléletformáló pedagógiai munkájáért. Az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság a romákat támogató tevékenységéért, a Magyarországi Lengyel Perszonális Plébánia és Lengyel Templom, a hazai lengyelségért végzett közösségformáló tevékenységéért, valamint a szarvasi Tessedik Táncegyüttes a szlovák néptánchagyományok ápolása terén végzett több évtizedes munkájáért részesült elismerésben. A kitüntetetteknek a díjátadáson elhangzott méltatása itt érhetı el. A Kisebbségekért Díjak átadását megelızıen az Országház kupolatermében emlékülésre került sor a Kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából. Az emlékülés keretében Ilze Brands- Kehris, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye Tanácsadó Bizottságának elsı elnökhelyettese és Kardos Gábor, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája Szakértıi Bizottságnak tagja beszélt a Kisebbségi törvény nemzetközi összefüggéseirıl, jelentıségérıl. Folytatódik a médiaszolgáltatásról szóló törvénytervezet szakmai vitája A parlamenti pártok által delegált szakpolitikusok és szakértık által 2008 novemberében vitára bocsátott szakmai munkaanyag újabb változata került közzétételre az elmúlt napokban az Országgyőlés www.parlament.hu/aktual/ttervezet.htm címen elérhetı honlapján. A vitaanyaghoz javaslatokat készített a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága által a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvő médiáját érintı jogszabályi rendelkezések áttekintésére, a nemzeti, illetve regionális médiával kapcsolatos európai elvek magyarországi érvényesülésének értékelésére létrehozott Média Munkacsoport is. A testület szorgalmazza, hogy az átfogó médiaszabályozási reform szakmai elıkészítése során kerüljenek napirendre a magyarországi kisebbségek sajátos médiajogait érintı kérdések. A Munkacsoport álláspontja, hogy a médiaszolgáltatásról szóló jogi normának tükröznie kell az Európai Unió tagországaiban elfogadott, az EBESZ által 2003-ban elkészített, a Kisebbségi Nyelvek Használata a Mősorszóró Médiában címő irányelvében megfogalmazott ajánlásokat, csakúgy mint a Magyar Köztársaság által már megalkotott, a nemzeti és etnikai kisebbségek különbözı színtő jogszabályokban rögzített médiajogait. E tekintetben releváns a kisebbségek sajátos jogairól szóló, minısített többséggel elfogadott 1993. évi LXXVII. törvény, mely alapján a közszolgálati rádiónak és televíziónak - külön törvény rendelkezései szerint - önálló szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel biztosítania kell a kisebbségi mősorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését. 11

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Médiatörvény) számos rendelkezése vonatkozik a kisebbségekre. A Médiatörvény rögzíti többek között, hogy a közszolgálati mősorszolgáltató kötelessége elısegíteni a kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E törvény rendelkezik a kisebbségek számára biztosítandó minimális közszolgálati rádiós és televíziós mősoridırıl. Fontos utalni arra is, hogy a hatályos jogszabály alapján a kisebbségek országos önkormányzatai közvetlen képviselettel rendelkeznek a közmédia mőködését érintı döntéshozó testületeiben. A kisebbségek médiajogait tartalmazza az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája is. E két dokumentumot az Országgyőlés az 1999. évi XXXIV., valamint az 1999. évi XL. törvénnyel ratifikálta. Ennek megfelelıen, Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja a kisebbségek médiához való hozzájutását, a kisebbségi nyelven készült rádió- és televízió mősorok rendszeres sugárzását. A Média Munkacsoport álláspontja, hogy a fent idézett rendelkezések alapján az aktuális médiaszabályozási munka megköveteli a kisebbségi jogok figyelembevételét, a médiaszolgáltatásról szóló törvényben való - más országbeli szabályozáshoz hasonlóan - tételes szerepeltetését, a kulturális és nyelvi sokszínőséget tükrözı plurális kínálat biztosítása elıírását. A Munkacsoport hozzá kíván járulni a médiaszolgáltatásról szóló törvénytervezet szakmai javaslatai végleges kialakításához és kéri, hogy az átfogó médiaszabályozási munkában vehessenek részt a kisebbségek országos önkormányzatai képviselıi, szakértıi is. A tárgyat érintı további dokumentumok a honlapunkon a Kisebbségpolitikai munkacsoportokról szóló önálló menüpont alatt találnak. Megkezdıdött a 2009. évi differenciált támogatási kérelmek feldolgozása A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályán megkezdıdött a települési (helyi) és a területi (megyei) kisebbségi önkormányzatok 2009. évi differenciált támogatási kérelmeinek feldolgozása. A Magyar Államkincstár regionális igazgatóságai címére a 2008. december 1-jei határidıre összesen 1673 települési és területi kisebbségi önkormányzat, a mőködı 2027 kisebbségi testület 82,5%- a nyújtotta be a differenciált mőködési támogatás iránti kérelmét. A pályázatok száma meghaladja az egy évvel korábbi igényléseket. A kisebbségi önkormányzatok mőködési célú állami költségvetési támogatásának forrásáról az Országgyőlés az állami költségvetésrıl szóló törvényben rendelkezik. 2009- ben ez a forrás 1,56 milliárd forint, melybıl 390 millió forint szolgálja a differenciált támogatást. A normatív módon nyújtott általános mőködési támogatás 2009-ben - kisebbségi önkormányzatonként - helyi szinten 570 700 forint, míg a területi önkormányzatok 892 000 forintos támogatásban részesülnek. A Kormány 2007 decemberében rendeletben szabályozta a kisebbségi önkormányzatok differenciált költségvetési támogatásával kapcsolatos kérdéseket. A korábbi támogatási rendszer alapján az egyes helyi kisebbségi önkormányzatok azonos összegő éves mőködési támogatást kaptak. Az elmúlt évtıl kezdıdıen a költségvetés differenciált támogatással ösztönzi azokat a kisebbségi önkormányzatokat, amelyek a közösségi érdekképviselet, az oktatás, a kultúra, illetve esélyegyenlıség megteremtése terén vállalnak többletfeladatokat. A 2008-ban bevezetett új támogatási rendszer célja, hogy a többletfeladatokat ellátó kisebbségi önkormányzatok a teljesítéshez igazodóan jussanak költségvetési forrásokhoz. A kisebbségi önkormányzatok részérıl 2008. december 1-jéig benyújtott differenciált támogatási igényléseket a Magyar Államkincstár a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályára továbbítja, miután 2009. január 15-éig elvégzi a lehetséges hiánypótlásokat. A kisebbségi önkormányzatok közül a 2008. december 1-jei határidıre a legtöbb kérelem Baranya megyébıl érkezett, ahonnan 230 helyi kisebbségi önkormányzat adta be igénylılapját. A legalacsonyabb számú kérelem, összesen 32, Csongrád megyébıl került benyújtásra. 12

Az egyes kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott többletforrás összegérıl a differenciált támogatásról szóló kormányrendeletben foglalt szempontrendszer alapján, a szaktárcák képviselıibıl álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság dönt. A bizottság munkájában, konzultációs joggal, részt vesznek a kisebbségek országos önkormányzatainak a képviselıi is. A támogatásokról 2009. április 15-ig születik döntés. Honlapunkon önálló menüpontban részteles információk találhatók a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatási rendszerérıl, az ezzel kapcsolatos aktuális kérdésekrıl. Itt találják meg a Magyar Államkincstár részére 2008. december 1-jéig kérelmet benyújtó egyes települési és területi kisebbségi önkormányzatok felsorolását. Forrás: www.nek.gov.hu 13

HAZAI HÍREK Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények - részletes vita Az iskolalátogatáshoz kötött szociális segélyezésrıl alakult ki vita az Országgyőlésben az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában. Bernáth Ildikó (Fidesz) kifejtette: ne kapjon segélyt az a szülı, akinek tanköteles korú gyermeke nem jár rendszeresen iskolába. Álláspontja szerint nem fogadható el, hogy ezres nagyságrendben vannak gyerekek, akik nem fejezik be az általános iskolát, s így késıbb szakmát sem tudnak tanulni. Leszögezte: a segélyt és a tankötelezettség teljesítését össze kellene kötni. Béki Gabriella (SZDSZ) ez utóbbi javaslattal nem értett egyet. Bernáth Ildikó (Fidesz) erre reagálva közölte: nem szabad hagyni, hogy a gyerekek ne járjanak iskolába. Ha másként nem megy, akkor anyagi ösztönzést kell alkalmazni. Velkey Gábor (SZDSZ) közölte: abban nincs vita, hogy minden gyereknek az iskolában van a helye. Ugyanakkor úgy vélte, az a család amelytıl bármilyen okból megvonják a szociális ellátást, kilátástalan helyzetbe kerül. Bókay Endre és Paizs József (MSZP) az ösztönzı eszközök alkalmazását emelte ki. Bókay Endre álláspontja szerint nem biztos, hogy a kényszerítı eszközök eredményt hoznak. Mint mondta, évente közel ötezer gyerek marad ki az általános iskolából, akiknek úgynevezett második iskolahálózatot kellene kiépíteni, ahol megfelelı képzést, figyelmet kapnak. Korózs Lajos államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a kormány célja, hogy a segélyezés hangsúlya az aktív eszközökre helyezıdjön át. A közfoglalkoztatási tervvel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a kormány minden javaslatot támogat, amely e terv megalapozottságát szolgálja. Úgy vélte, az önkormányzatok alkalmasak a közfoglalkoztatás helyi szervezésére. Ugyanakkor - hangsúlyozta - nem javasolja, hogy a program elıkészítésébıl kizárják a foglalkoztatási szolgálatot. Szólt a közös foglalkoztatási és szociális adatbázis kialakításáról, ami szavai szerint gızerıvel folyik. Több felszólaló nem volt, így az elnöklı Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát. Forrás: MTI Válasz a válságra: Könnyítések az európai támogatásoknál A válság elleni strukturális alapokat érintı javaslatcsomagot mutatott be az Európai Parlament mai, Regionális Fejlesztési Bizottságának ülésén Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelıs biztosa. A javaslat lényege a támogatások szabályainak átalakítása a válság miatt nehéz helyzetbe kerülı lakossági és gazdasági szereplık érdekében. "Fontos a folyamatos, aktív reakció a gazdasági válság kezelésénél- mondta Harangozó Gábor, szocialista EP képviselı- Magyarország szigorú költségvetési politikát folytat az euró mielıbbi bevezetésének érdekében, így a keresletélénkítés csak az európai pénzek átcsoportosításával és felhasználásuk megkönnyítésével érhetı el." A nagyprojektek esetén a Bizottsághoz való benyújtás után egybıl megindítható a beruházás. Magyarország számára ez kiemelten fontos, mivel már több mint húsz, 50 millió eurónál nagyobb nagyprojektet nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz. A javaslat elfogadásával ezek a projektek szinte azonnal indíthatók, elkerülve ezzel az egyébként több hónapig elhúzódó engedélyeztetési eljárást. Az Európai Beruházási Bankkal közösen nagyobb összegő kereteket biztosítanának az európai KKV-k hitelezésére. Október elejétıl már Magyarországon is elérhetık ezek a kedvezményes hitellehetıségek. "A hazánkat ért spekulatív támogatások miatt megemelt alapkamat mellett a hazai vállalkozók nehezen 14

tudják kitermelni ezt a kamatszintet, így javasoltam a kamattámogatási lehetıség átmeneti bevezetését, a jelenlegi jogszabályok adta keretek között"- mondta Harangozó. További javaslatok irányulnak a projektelılegek kifizetésének megkönnyítésére, az uniós támogatási arányok növelésére. A javaslat tartalmazza a lakhatáshoz kapcsolódó támogatások kiszélesítését is. "A lakásfelújítási támogatások eddig csak szociális jellegő lakások esetében voltak elérhetık. A magyar kormány kezdeményezése alapján a jövıben már a lakótelepek, a panellakások felújítására is nagyobb összegő támogatásokat tudunk bevonni. Az ülés utáni személyes találkozónkon felvetettem a biztos asszonynak a leszakadó területeken élı, szegénységi küszöb alatt élı emberek életkörülményeinek javítását is. Ezért kezdeményeztem, hogy tegyük elérhetıvé az EU-s forrásokat a leromlott állapotú, felújításra alkalmatlan, elszegényedett településrészek, telepek felszámolására is"- zárta beszámolóját a szocialista képviselı. Forrás: OS Uniós forrásból 20 milliárd forintos alap kistérségi válságkezelésre A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak forrásaiból 20 milliárd forintos alapot hoz létre a kistérségekben munkahelyek megszőnése miatt jelentkezı problémák kezelésére - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter sajtótájékoztatón, Budapesten. A miniszter elmondta, hogy járulékkedvezmények nyújtásával, az európai uniós források, illetve a Munkaerıpiaci Alapból származó források felhasználásával 100 ezer munkahely megırzésének és 20 ezer új létrehozásának meg lesz a finanszírozási fedezete. Forrás: MTI Magyar-szlovák közös pályázat új határátkelık létesítésére Közös pályázattal három új határátkelıhelyet kíván építeni a szobi kistérség és a szomszédos szlovák honti régió déli településeinek szövetsége, ehhez 32 millió forintért már a mőszaki megvalósíthatósági tervek is elkészültek - közölte a Szobi Kistérségi Társulás elnöke az MTI-vel. Remiczky Zoltán elmondta: a határ mentén élı, hozzávetıleg 50 ezer lakos állandó gondja, hogy nehéz egymás falvaiba eljutni, hiszen az Ipoly folyónak ezen a 45 kilométeres szakaszán mindössze két helyen van határátkelıhely. Szobnál vasúttal, Parassapusztánál közúton lehet közlekedni, egyébként az itt élıknek 50-60 kilométeres kerülıket kell tenniük, ez a gazdasági fejlıdésnek is az egyik gátja - tette hozzá. A tervek szerint Ipolydamásd és a szlovákiai Helenba, illetve Vámosmikola és Ipolypásztó között az Ipolyon átvezetı hidat, Tésa és Ipolyvisk között pedig egy körülbelül 500 méteres útszakaszt építenek majd ki, ez utóbbi vezethet a folyón már meglévı hídhoz. A 600-700 millió forintos építési költségeket az Európai Unió szlovák-magyar határon átnyúló fejlesztési programjában rendelkezésre álló több millió eurós keretbıl közös pályázattal kívánják elnyerni. A megvalósuláshoz kormányközi megállapodásra is szükség van, ezért most a társulás levélben fordult az önkormányzati miniszterhez, sürgetve az államközi kapcsolatok felvételét ez ügyben. Remiczky Zoltán kiemelte: a két kistérség a gazdaságilag elmaradott régiók közé tartozik, fejletlen az ipar, kevés a munkalehetıség, ezért is égetı szükség lenne az új határátkelıhelyekre, amelyek megindíthatnák a fellendülést. Elsısorban az idegenforgalom, ezen belül is a vízi és a kerékpáros turizmus fejlesztése jöhet szóba, ez új munkahelyek százait teremthetné meg a határ mindkét oldalán - közölte a 13 települést magában foglaló Szobi Kistérségi Társulás elnöke. Forrás: MTI 15

Átkeresztelik a közigazgatási hivatalokat Miközben a Fidesz sarokba szorította a kormányt azzal, hogy nem szavazta meg a Közigazgatási Hivatalok státuszát rendezı kétharmados törvényt, a kabinet szinte titokban elhatárolta a hivatalok törvényességi ellenırzési és a szakhatósági feladatait, s kiírta a törvénybıl a "közigazgatási hivatalokat". Újabb ötpárti egyeztetést kezdeményez az MSZP, hogy még az idén rendezzék a közigazgatási hivatalok helyzetét - közölte lapunkkal Gy. Németh Erzsébet, az országgyőlés önkormányzati bizottságának szocialista elnöke. Szerinte a több mint 3200 önkormányzat nem maradhat törvényességi ellnırzés nélkül, ezért ismét kezdeményezik a kétharmados önkormányzati törvény módosítását. Lapunk úgy értesült, az MSZP egyelıre nem hátrál meg a Fidesz elıl, amit az is jelez, hogy a frakció egyik belsı tanácskozásán több kormánytag azzal érvelt, nem kell engedni a Fidesz nyomásgyakorlásának, mert "a kormány tárgyalási pozíciója igen jó". Ha a kormány nem támogatja a Fidesz módosító indítványát, akkor fulladjon bele a települések képviselıtestületi üléseinek jegyzıkönyvébe. Állítólag így adott nyomatékot az Országgyőlés önkormányzati bizottságának ülésén egy ellenzéki képviselı a Fidesz egyik módosító indítványának. Ha jövı héten sem születik kétharmados megoldás, akkor a településeknek 2009. január 1-tıl a kancelláriára kell benyújtaniuk a képviselıtestületi ülések egyenként több tucat oldalas jegyzıkönyveit. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetıje korábban azzal is érvelt lapunknak, hogy ha nem rendezıdik a törvényességi ellenırzés kérdése, megbénulhat a közigazgatás, perek százaiban kérdıjelezhetik meg a hivatalok döntéseit. A kormány - szinte titokban - azonban már elıre orvosolta a hivatalok esetleges rendezetlen státusza miatt a közigazgatásban bekövetkezı hiátust. A 2009-es költségvetés megalapozásához szükséges törvénymódosító csomaghoz a gazdasági bizottság benyújtott egy olyan módosítást, amely létrehozza az "általános hatáskörő területi államigazgatási szerv" fogalmát. Ennek vezetıjét a kormányfı nevezi ki, a kormány rendeletben dönt arról, hogy milyen szakigazgatási feladatokat bíz rá a szervezetre, illetve, hogy az milyen területeken mőködik. Ezzel pusztán "értelmezik" illetve "elválasztják" egymástól a közigazgatási hivatalok hatósági és törvényességi ellenırzési feladatait, hogy az elıbbi feladatkörben akkor is törvényes legyen az eljárásuk, ha az utóbbit nem sikerül kétharmados megoldással rendezni. A december 1-jén sürgısséggel elfogadott, ám publicitást eddig nem kapott javaslat alapján tucatnyi törvényben, például az anyakönyvrıl, a házasságról, a bányászatról, a gyorsforgalmú közúthálózat fejlesztésérıl szólóban vagy a legtöbb közigazgatási perhez vezetı kisajátítási törvényben egyszerően kicserélték a "közigazgatási hivatal" megnevezést az "általános hatáskörő területi államigazgatási szerv" megnevezésre. A Közigazgatási Hivatal megnevezése, fogalma 2009. január 1-tıl gyakorlatilag szinte csak az önkormányzati törvényben marad meg, miután a törvényt kihirdették a Magyar Közlönyben. Forrás: Népszava Több mint 100 millió euró uniós támogatás magyar-román beruházásokra A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Program második pályázati felhívása keretében 105 millió euró szétosztása a tét a pályázók között. Milyen célokra nyerhetünk támogatást? Hogyan tervezzünk sikeres projekteket? Milyen feltételeknek kell megfelelnünk? Többek között ezekre a kérdésekre igyekeztek válaszolni a ma rendezett információs napon Debrecenben és Szatmárnémetiben. A magyar-román határmenti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erısítésére, valamint a határon átnyúló együttmőködés fejlesztésére 248 millió euró áll rendelkezésre a két ország pályázói számára 2007-2013 között az Európai Területi Együttmőködési Program forrásaiból. Az elsı pályázati felhívást tavaly októberben hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a román Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium. Akkor több, mint 16 millió euró ERFA támogatás nyílt meg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye valamint a négy szomszédos határon túli megye szervezetei számára. A 2009. január 30-án lezáruló kiírással elsısorban az elıkészítı, 16

valamint az együttmőködést, tapasztalatcserét és partnerségek kialakítását célzó tevékenységek támogatása a cél. 2008 decemberében megjelent a második pályázati felhívás is, amely során jóval nagyobb támogatással, konkrét fejlesztések válnak lehetıvé. E pályázati felhívás összesített közösségi forrásokból származó finanszírozási kerete közel 105 millió euró. Ennek keretében fıként nagyobb léptékő infrastrukturális projektek nyerhetnek támogatást, amennyiben illeszkednek a programban meghatározott prioritási tengelyek, valamint az ezekhez kapcsolódó támogatható tevékenységi területek valamelyikéhez. Elsısorban a közlekedés, a kommunikáció és a környezetvédelem, valamint az üzleti együttmőködés, a kutatásfejlesztés és innováció, és az egészségügy terén megvalósuló közös infrastrukturális beruházásokra és fejlesztésekre nyílik lehetıség ezen felhívás keretében. A pályázatok benyújtási határideje 2009. február 16. A második felhívás a kétlépcsıs pályáztatási eljárásrend elsı fázisa: a pályázóknak ebben a lépésben csupán projektötletük rövid összefoglalóját szükséges benyújtaniuk a program Közös Szakmai Titkárságához. Kizárólag az elızetes kiválasztási eljáráson sikeres projektötleteket benyújtók számára nyílik meg a második fázisban való pályázás lehetısége, amikor a pályázóknak a teljes pályázati csomagot benyújtaniuk. (www.huro-cbc.eu) Az Európai Területi Együttmőködési Programok sajátossága és lényege, hogy a program keretében olyan közös magyar-román partnerségben megvalósuló projektek kaphatnak támogatást, amelyeknek bizonyíthatóan van határon átnyúló hatása. Ezért a projektpartnerek között legalább egy magyarországi és egy romániai partnernek kell lennie a jogosult támogatási területrıl. A pályázatok sikerességéhez a következı négy feltételbıl legalább kettınek teljesülnie kell: közös menedzsment, közös tervezés, közös finanszírozás, közös végrehajtás. A minél szorosabb és átfogóbb együttmőködés tehát alapvetı elvárás a pályázóktól. Ez a szempont a mőködési rendszerben is érvényesül: a projektpartnerek maguk közül Vezetı Partnert választanak, aki kapcsolattartóként jár el a közös szakmai titkárság irányában, és aki felel a projekt végrehajtásáért. A rendezvény átfogó célja az volt, hogy segítséget nyújtson a második kiírásra pályázni kívánó szervezeteknek a pályázati felhívásban és a kapcsolódó mellékletben bemutatott szakmai, pénzügyi, és adminisztratív feltételek értelmezésében. Emellett sor került a pályázóknál felmerült kérdések megválaszolása is - áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közleményében. Forrás: Promenad.hu Elfogadták a színháztörvényt Az Országgyőlés 221 igen szavazattal, 155 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az elıadó-mővészeti törvényt, amely szabályozza a színházak, zenekarok, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatását, valamint tartalmazza a színészekre, zenészekre és táncosokra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat. A törvény 2009. március 1-jén lép hatályba, a benne meghatározott támogatás elıször 2010-ben vehetı igénybe. A törvény szerint létrejön az Elıadó-mővészeti Tanács (EMT), amely a miniszter javaslattevı, véleményezı és döntés-elıkészítı feladatot ellátó testülete lesz. Létrehoznak egy hivatalt is, amely nyilvántartást vezet a színházakról, zenekarokról, és kategóriákba sorolja ıket. A nyilvántartásba vétel a támogatás feltétele. A jogszabály tervezete eredetileg öt kategóriába sorolta a színházi és táncmővészeti szervezeteket, egy módosítás nyomán került be a hatodik a törvénybe. Kategóriák és elıadások Az elsı kategóriába tartoznak azok a színházak, bábszínházak, amelyek évente legalább 180 elıadást, saját társulattal legalább 2 bemutatót tartanak, elıadásaik legalább 75 százaléka saját produkció. A második kategóriába tartoznak az évente legalább 100 elıadást és 2 bemutatót tartó produkciós színházak, valamint az évente legalább 140 elıadást tartó befogadó színházak. Utóbbiak esetében elıírás, hogy a játszott elıadások 30 százalékának sajátnak kell lenniük. 17

A harmadik kategóriába sorolják be azokat a balett- vagy táncegyütteseket, amelyek évente legalább 50 elıadást tartanak. A negyedik kategóriába tartoznak azok a színházak és bábszínházak, amelyek évente legalább 100 elıadást tartanak, saját társulatukkal minimum 2 bemutatót hoznak létre, valamint a megtartott elıadások legalább 75 százaléka saját produkció. Ugyancsak a negyedik kategóriába sorolandók a törvény szerint azok a befogadó színházak, amelyek évente minimum 100 elıadást tartanak és ezek legalább 30 százaléka saját produkció. Az ötödik kategóriában azok a szabadtéri színházak, valamint nemzeti, etnikai és kisebbségi teátrumok kapnak helyet, amelyek évente minimum 20 elıadást tartanak, vagy 50 ezer fizetı nézıjük és legalább évi egy bemutatójuk van. A hatodik kategóriába tartoznak a legalább két éve mőködı, máshová nem sorolható független színházak. Szintén zenész A zenei együtteseket két csoportba osztja a törvény: az elsı kategóriába tartoznak azok a szimfonikus, kamaraszimfonikus és kamarazenekarok, amelyek évente legalább 50 hangversenyt tartanak. Ide tartoznak az évente minimum 40 elıadást tartó énekkarok is. A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az együttesek önkormányzati fenntartásúak legyenek vagy rendelkezzenek közszolgáltatási szerzıdéssel, a tagok legalább 80 százaléka felsıfokú végzettségő legyen. A második kategóriába sorolják azokat a zene- és énekkarokat, amelyek legalább két éve mőködnek, de nem felelnek meg az elsı követelményeinek. A támogatás két részbıl, a fenntartói ösztönzı részhozzájárulásból és a mővészeti ösztönzı részhozzájárulásból áll. Az elsı a fenntartó elızı évi támogatásával arányos, a második támogatás összege a nézıszámtól függ. Mindkét támogatást a költségvetési törvény tartalmazza úgy, hogy a fenntartói ösztönzı hozzájárulás valamennyi önkormányzatra egy összegben jelenik meg, míg a mővészi ösztönzı részhozzájárulás színházanként lebontva szerepel a büdzsében. Az ötödik és a hatodik kategóriába tartozó színházak támogatása pályázati úton történik, a döntéshez a miniszter az EMT javaslata alapján kuratóriumot kér fel. A döntésre az EMT tesz javaslatot, ettıl eltérı határozatát a miniszternek indokolnia kell. A miniszter által felügyelt költségvetési fejezet forrásaira a nyilvántartásba nem vett szervezetek is pályázhatnak. A törvény kitér arra is, hogy a színészek, zenészek, táncosok munkajogi megítélése attól függ, hogy ki az intézmény, mővészeti szervezet, fenntartója, így vagy a Munka törvénykönyve vagy pedig a közalkalmazotti törvény vonatkozik rájuk. Az alapvetı törvényektıl való eltérés azonban mindkét kategóriában fellelhetı. Fı szabály a határozatlan munka-, illetve közalkalmazotti jogviszony, a határozott idıre kötött szerzıdés nem lehet hosszabb 5 évnél. A teljes munkaidıhöz elıadásszámot rendel a szabály, például a színészeknek legalább 80, magánénekesnek minimum 50 elıadásban kell részt venniük, de ettıl 25 százalékkal - mindkét irányban - el lehet térni a szerzıdésben. A törvény szerint a vezetıket pályázat útján kell kiválasztani, csak az pályázhat, akinek szakirányú felsıfokú vagy jogi, közgazdász diplomája van és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A vezetıi megbízás 5 évre szól. Forrás: MTI 360 ezer euróval támogatják a magyarországi németeket Háromszázhatvanezer eurós támogatást nyújt 2009-ben a magyarországi németeknek Németország - jelentette be Christoph Bergner, a német belügyminisztérium parlamenti titkára, a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottja, valamint Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) elnöke a megbeszélésüket követı sajtótájékoztatón. 18

A támogatás három alapvetı céljáról és körérıl tárgyaltak Budapesten, a magyarországi német önkormányzatok napján, amelyet tizenharmadik alkalommal rendeznek meg, a kisebbségi önkormányzatok alakulásának évfordulóján. A német belügyminisztérium a magyarországi német kötıdéső fiatalok identitását megerısítı projekteket, ifjúsági szervezetek programjait, valamint ifjúsági klubok berendezéseinek fejlesztését is támogatja. Az egyik legfontosabb terület a humanitárius segítség, a magyarországi németek által lakott települések idısellátásának, például idısotthonának támogatása - mondta Heinek Ottó. Ennek keretében - egyebek mellett - települések, kistérségek számára mikrobuszokat biztosítanak, amelyek segítik az idısellátást például az ételkihordásban, a gyógyszerbeszerzésben. Mindez természetesen elınyös az adott település, kistérség minden lakója számára. A két tárgyaló fél megegyezett abban, hogy támogatják a közösségformáló, közösségerısítı projekteket is, azaz Németország segítséget nyújt a civil szervezetek programjaihoz, támogatja a továbbképzéseket, a tanfolyamokat. Christoph Bergner a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy szeretnének nagyobb hangsúlyt adni a kétnyelvőség támogatásának, a kulturális identitás megırzésének. Ezt a magyarországi németek üdvözlik, mivel számukra is ezek a legfontosabb garanciái a kisebbségként való fennmaradásnak. A magyarországi németség létszáma a 2001-es népszámlálás szerint 120 ezer volt - mondta Heinek Ottó. Hozzátette: különbözı becslések vannak a magyarországi németek valós létszámával kapcsolatban, de az ı véleménye szerint kétszázezerre tehetı a Magyarországon élı német kötıdéső emberek száma. A magyarországi német önkormányzatok napján - a Budapest Kongresszusi Központban rendezendı gálaesten - adják át a magyarországi németség legmagasabb kitüntetését, az Arany Érdemtőt Krix Györgynek, a Budapesti Német Kulturális Egyesület alapító tagjának, Georg Richternek a magyarországi németek származását kutató munkái elismeréseként, valamint Wild Katalinnak, akinek a kezdeményezésére létrejött a Pécsi Tudományegyetemen az önálló német nemzetiségi szak. A gálaesten átadják a magyarországi német középiskolásoknak - kiemelkedı iskolai teljesítményük és nemzetiségük ápolásában végzett munkájuk elismeréseként - odaítélhetı Valeria Koch-díjat is, amelyet ezúttal a leányvári Gáspár Kinga érdemelt ki. Forrás: MTI A Pécska-Battonya vasútvonal is napirendre kerül A Pécska Battonya vasútvonal újraépítésére irányuló törekvések is napirendre kerültek a hétvégén Battonyán, ahol Winkler Gyula EP képviselı megbeszélést folytatott Karsai József, battonyai polgármesterrel és Traján Kresztával, a magyarországi Országos Román Kisebbségi Önkormányzat elnökével. A megbeszélés két fı témáját az EP jövı heti plenáris ülésén vitára kerülı kisebbségi keretszabályozás, illetve a magyar-román határmenti együttmőködés jelentette. Az EP mellett mőködı Nemzeti Kisebbségi Intergroupe kezdeményezésére e hét elején kerül megvitatásra Strasbourg-ban a hagyományos nemzeti és a bevándorló kisebbségek védelme Európában címet viselı állásfoglalás-tervezetet közölte ma Winkler Gyula, hozzátéve, hogy ezt a kezdeményezést a magyarországi román kisebbség is örömmel fogadta, Traján Kreszta elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ képviselık által kifejtett brüsszeli kisebbségvédelmi törekvésekrıl. A találkozó másik témája volt a román-magyar közös kormányülések kiértékelése, az ezeken születı keretegyezmények gyakorlatba ültetésének számbavétele. Ilyen kontextusban került napirendre a második világháború nyomán felszámolt Battonya-Pécska vasútvonal újraépítése. A Kárpát-medencei Magyar Képviselık Fóruma tavaly ısszel készített egy átfogó tanulmányt a XX. században felszámolt magyar határmenti kommunikációs vonalak felélesztésérıl, hiszen megállapították, hogy a Magyarország határain kívül élı magyar közösségeknek közel 80%-a közvetlenül az országhatárok mentén él. így a velük való kapcsolattartásban nagy jelentısége lenne a Trianon, illetve a második világháború során felszámolt közlekedési vonalak újraépítésének. A román-magyar határszakaszon is közel 20 ilyen köz- és 19

vasúti átkelıt vettek leltárba, megállapítva azt is, hogy a mai gazdasági körülmények között melyek esetében volna indokolt az újjáépítés. A Pécska-Battonya vasút a gazdaságilag indokolt kommunikációs vonalak szférájába esett mondta Winkler Gyula. Hozzátette, hogy már e tanulmányt megelızıen, a harmadik román-magyar együttes kormányülésen elfogadták azt a határmenti operatív programot, amely a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Ennek finanszírozására az Európai Bizottság jóvá is hagyott egy 450 millió eurós keretet, amelybıl többek közt a Pécska-Battonya vasút újraépítése is megvalósulhat. Az elıpályáztatási határidı most február 15.-én zárul, de Battonya polgármestere közölte a hétvégén, hogy a kivitelezhetıségi tanulmány már készen áll. Ebbıl nyújtott át nekem is egy példányt, kérve hogy Brüsszelben támogassam a terv megvalósulását mondta Winkler. A battonyai tárgyalást követıen az RMDSZ-es EP képviselı, immár rendszeresen visszatérı meghívottként, részt vett az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat hagyományosan januárban megszervezett román bálján. Forrás: Nyugati Jelen Basescu a kisebbségvédelemrıl és az energetikai biztonságról is tárgyal Budapesten A nemzeti kisebbségek védelmének témája és az energetikai biztonság kérdése is szerepel majd Traian Basescu román államfı február 2-án és 3-án esedékes budapesti látogatásának napirendjén - olvasható a román államfıi hivatal kiadott közleményében. A közlemény szerint a román államfı Sólyom László köztársasági elnök meghívására tesz hivatalos állami látogatást Budapesten, ahol az államfıi tárgyalásokon kívül a magas rangú vendég találkozik a magyar kormányfıvel és a parlament elnökével is. Az Agerpres román hírügynökség által nyilvánosságra hozott közlemény szerint Basescu magyarországi hivatalos állami látogatása a két államnak azt a közös szándékát fejezi ki, hogy megszilárdítsák az együttmőködésen alapuló kapcsolataikat. Erre a látogatásra azután kerül sor, hogy Sólyom László 2007 februárjában hivatalosan Romániában járt - olvasható a közleményben, amely szerint a tárgyalások napirendjén "közös érdeklıdésre számot tartó" kérdések szerepelnek, így a nemzeti kisebbségek védelme, az energetikai biztonság, a dunai együttmőködés, valamint a közel-keleti térség biztonsága. A közlemény tudatta azt is, hogy Traian Basescu látogatása második napján a magyarországi román kisebbség képviselıivel is találkozik. Forrás: MTI Pályázati lehetıség határon átnyúló együttmőködésre Békés megyei szervezetek számára is figyelemre méltó lehetıségeket rejt az a pályázat, mely Magyarország és Románia határon átnyúló együttmőködési lehetıségeit segíti - írja a Világgazdaság. Összesen 105 millió euróért lehet pályázni jövı hónaptól. Február 16-tól lehet beadni a pályázatokat a Magyarország Románia határon átnyúló együttmőködési program második kiírására (www.huro-cbc.eu). Ennek keretében várhatóan 105 millió eurót osztanak szét a pályázók között. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a román fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint elsısorban a határon átnyúló közlekedés, kommunikáció, környezetvédelem, üzleti együttmőködés, kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az egészségügy fejlesztését szolgáló projektek lesznek esélyesek a nyerésre. Az Európai Unió a 2007-tıl kezdıdött új költségvetési idıszakban az eddigieknél nagyobb jelentıséget tulajdonít a határ menti együttmőködésnek. Ennek köszönhetı a többi között az is, hogy a Magyarország és Románia határán található régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erısítésére, továbbá a határon átnyúló együttmőködés fejlesztésére 248 millió euró áll rendelkezésre 2007 13 között az Európai területi együttmőködési program forrásaiból. Erre Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdú- 20