MAGYARSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 14./2012. (VII.25.) sz. RENDELETE Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról B e v e z e t ő A helyi Önkormányzatokról szóló törvény a helyi önkormányzatok három Kiemelkedően fontos jogát biztosítja: Az autonómiához való jogot a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Magyarszék település egy hosszú völgyben nyúlik el, a 66. sz. Pécs-Kaposvár főközlekedési út mentén fekszik. Magyarszék község két részből tevődik össze: az egyik rész Magyarszék és Németszék összevonásával jött létre, míg a másik keresztirányú völgy mentén Kishertelend. Magyarszék már a római korban is számottevő helység volt. Területéről római épületromok és feliratos kőemlékek kerültek napvilágra. 1931. január 7-én a 59592/900/V.2./ Belügyminiszteri Rendelettel Magyarszék néven egyesül Magyarszék, Németszék, Kishertelend. 1933.-tól egy körjegyzőség alá vonják Magyarszék, Liget és Mecsekpölöske községeket. E területi beosztás 1947-ig fennmarad. 1950. október 22-én Liget és Mecsekpölöske önálló tanáccsá alakul, s marad 1968-ig amikor mindkét községet Magyarszékhez csatolva megalakul a Községi Közös Tanács- Magyarszék székhellyel. A székhelyközségben egyetlen gazdálkodó egység működött az 1961-ben alakult Egyetértés MGTSZ. Ma már e gazdálkodó egység nem létezik, szerepét átvették a vállalkozó gazdálkodók. Magyarszék központi helyet foglal el gazdasági, kereskedelmi, kulturális, Egészségügyi téren is. Az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választásokkal a közös tanácsok megszűntek Liget, Mecsekpölöske és Magyarszék önálló önkormányzatokká váltak.
- 2 - I.F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 1./ Az 1990. évi LXV tv. 18.. /1/ bek. felhatalmazása alapján a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. 2./ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarszék Község Önkormányzata 3./ Az önkormányzat jelképei: Címer és zászló a./ Az Önkormányzat címere: kék ovális pajzsban alul lebegő és fektetett csoroszlya, fölötte négy szálból álló, arany színű átkötött búzakéve, és függőleges ekevas Önkormányzat zászlaja: A zászlólap arányában a zászlórúd felől nézve l:2 arányú téglalap középen foglal helyet a fehér színű zászlóban az önkormányzat címere. b./ A képviselő-testület a címer és a zászló használatáról külön önkormányzati rendeletet alkot. 4./ A polgármester gondoskodik arról, hogy a falu lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: - Búcsú - Jakab havi folklór fesztivál
- 3-5./ Magyarszék Önkormányzata kapcsolatot tart fenn: Ausztriában: - Mettersdorf településsel Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület minősített többségű döntéséhez kötött, át nem ruházható hatáskörbe tartozik. II. F E J E Z E T A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. 1./ Önkormányzati jogok A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint ezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi Önkormányzat - a törvény keretei között önállóan szabályozhatja illetőleg egyedi ügyekben, szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenysége folytat. Ennek megfelelően: a./ Külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, b./ a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek és ingatlan értékesítéssel) vállalkozás élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Ha az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melynek hiányában a napirend nem tárgyalható.
- 4 - A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. 2. Feladatok és hatáskörök: 1./ A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előirt feladat és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. 2./ A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában együttműködik Komló város önkormányzattal. Az Önkormányzat a Komlói Többcélú Kistérségi Társulás, a Komló Térségi Fejlesztési Tanács, valamint a Mecsek-hegyhát Kistérségi Társulás tagja. III. F E J E Z E T TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete 1./ Az önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatások körében: településrendezés és településfejlesztés, épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés, csapadékvíz-elvezetése és csatornázás, köztemetők fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés az energiaszolgáltatásban, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról, közművelődési, művészeti tevékenység és a sport támogatása, egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségjogai érvényesítésének biztosítása, 3.
- 5-2./ Az Önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint gyermek és ifjúsági feladatokról, közvilágításról, a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, hulladékgazdálkodásról, a könyvtári szolgáltatás ellátásról, körjegyzőség működtetéséről. 3./ Önként vállalat önkormányzati ügyek az alábbiak: polgárőrség támogatása, községi kábel-televíziós rendszer működtetése, helyi fúvószenekar fenntartása, néptánc együttesek fenntartása, helyi nyugdíjas klub támogatása, 4./ Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben- a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni. 5./ Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A testület a településfejlesztéssel, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: Önkormányzati rendeletalkotás. Szervezetének kialakítása és működésének meghatározása a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás. helyi népszavazás kiírása a településrendezési terv, helyi építési szabályzat jóváhagyása hitelfelvétel, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, vállalat más szervezet alapítása, vezetőik kinevezése, önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. (2) bek. B./ pontjában a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, közterület elnevezése,
- 6 - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, népi ülnökök megválasztása, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal, 1./ A képviselő-testület összehívása IV. F E J E Z E T A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. 2. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. 3. Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról és tiszteletdíjáról. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja összeg és vezeti. A polgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének indítványára. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. 4. A helyben szokásos módon - hirdető táblán közzé kell tenni: - a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját melyet legalább 10 nappal az ülés előtt meghívók útján nyilvánosságra kell hozni. A képviselő-testület ülése nyilvános. 5. A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai
- 7 - A képviselő-testület zárt ülést tart: Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor. Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai a jegyző továbbá megbízása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A polgármester a testületi ülés vezetése során: Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (határozat, rendelet végrehajtásának állásáról. Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. 3.Az előterjesztés A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az előterjesztés főbb elemei: a./ Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, a tárgykört rendező jogszabályokat, b./ A második rész a határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidők megjelöléséve.
- 8 - Sürgősségi indítvány ( 1 )Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (2 ) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: a./ Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával- legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete. b./ Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása után vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására. c./ Ha képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű naprendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként. 6. 7. A tanácskozás rendje, szavazás A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, az előadóhoz a képviselő-testület tajgai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
- 9 - A vita lezárása a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati Javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők, több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni. Szavazategyenlőség esetén a polgármester szüntet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Minősített többség szükséges: Önkormányzati rendeletalkotáshoz, Önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz. Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, intézmény alapításához, a képviselő kizárásához, zárt ülés elrendeléséhez az ötv. 12.. (4) bek. b pontja, a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához, a polgármester elleni kereset benyújtásához, a körjegyző kinevezéséhez, az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.
-10 - A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. Zár ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: azt a törvény írja elő, azt a képviselő-testület 2/3-a indítványozza, azt a polgármester és vagy a bizottsági elnökök többsége kéri, A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa, a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasáskor a igen -nel vagy nem -mel szavaznak. A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazatok összeszámlálásáról a levező elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, hogy ha azt valamelyik települési képviselő kéri az elnök a szavazást köteles megismételni. A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően Folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: MAGYARSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT./20.hó nap. sz. HATÁROZAT A testületi határozatokról a Körjegyzőség betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata: Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, Rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, Ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
- 11-8. A jegyzőkönyv A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből: az eredeti példányt a jegyző kezeli, az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kirendeltsége, egyik példányát hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődő állampolgárok számára, a negyedik példányt minden települési képviselő megkapja. Az ülésről készített jegyzőkönyv valamennyi példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket az első példányhoz e jelenléti ívet. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők nevét, az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, az ülés megnyitásának időpontját, az elfogadott napirendet, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, a határozathozatal módját, a szavazás eredményét és a határozat szövegét, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, az ülés bezárásnak időpontját, A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és körjegyző, valamint a képviselők közül alkalmanként kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá. A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
- 12 - V. F E J E Z E T AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 1./ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására, önkormányzati rendeletet alkot. 9. 2./ Az Ötv. Értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a./ Szervezeti és Működési Szabályzatról, b./ a települési képviselőnek a törvény keretei között történő tiszteletdíj természetbeni juttatás megállapításáról, c./ bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról, d./ helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek eljárási rendjének a megállapításáról. e./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterhelésről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról, f./ A képviselő-testület rendeletében a tv. által hatáskörébe utalt kinevezést megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló tv. szerint társulásra átruházhatja. 3./ A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai A rendeletalkotás kezdeményezése önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: települési képviselők, polgármester, az alpolgármester, a jegyző, önkormányzati bizottságok elnökei, a település társadalmi érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői, kisebbségi önkormányzat. A rendelet-tervezet elkészítésekor a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése a jegyző feladata. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a jegyző az előkészítést követően rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti,
- 13 - a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, a rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá, a rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elvezést, az önkormányzati rendelet címét. MAGYARSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT../200..(..hó.nap)sz. RENDELETE A Az Önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele a rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni (hirdetőtáblán kifüggesztéssel) a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. A rendeletek végrehajtása és hatályosulása. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester, a jegyző indítványára- tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól. a jegyző két évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít a képviselőtestület számára. a jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét a szabályzat mellékletekéntnaprakész állapotban vezetni. VI. F E J E Z E T A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 10. 1./ A képviselőt az ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. 2./ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32.. szerinti esküt tesz. 3./ A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként já
- 14-4./ A képviselő főbb jogai: részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében, a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést. sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. a képviselő-testület a települési képviselőknek rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését, bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, 5./ A képviselő főbb kötelezettségei az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz, tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, a személyes érintettség bejelentése, megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, VII. FEJEZET A képviselő-testület bizottságai 11. A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a. Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság, létszáma: 3 fő b. Pénzügyi, Gazdasági Bizottság, létszáma: 5 fő c. Kulturális, Sport Ifjúsági és Oktatási Bizottság létszáma: 5 fő d. Szociális, Idősügyi és Egészségügyi Bizottság létszáma: 5 fő e. Falufejlesztési, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság létszáma: 5 fő
- 15-12. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a Körjegyzőség köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja. A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjanai jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. 13. A bizottságok működése A képviselő-testület a Munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöket az indítványt a bizottság leközelebbi ülése elé terjeszteni, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhezkapják az érdekeltek. A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselőt-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, alpolgármester és a körjegyző. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A bizottság ülése nyilvános zárt ülést a testület által átadott hatósági jogkör gyakorlásában tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. 14. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- 16 - A bizottság a tevékenységéről 2 évente beszámol a képviselő-testületnek. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Körjegyzőség látja el. VIII. F E J E Z E T 1./ A Polgármester 15. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ A polgármester a megbízatását társadalmi megbizatásban látja el. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, a polgármester- a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti, A polgármester a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: indítványozhatja a bizottság összehívását, felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit, A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. A Körjegyzőséggel összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
17 - a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. f. egyetértési jogot gyakorol a körjegyzőségben foglalkoztatott köztisztviselők kinvezésével, felmentésével és jutalmazásával kapcsolatos körjegyzői munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az ötv. Valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg. 2./ Az alpolgármester. 1.A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. 2.Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. 3.Az alpolgármester feladatai jellegüket, tartalmukat tekintve előkészítő, összehangoló jellegűek. 3./ A Körjegyző 1. A képviselő-testület -pályázat alapján- a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. 2. A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki. A Körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. E körben: előkészíti a testületi ülés elé kerülő előterjesztéseket és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, törvényességi észrevételt tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában, ellátja a testületek a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
18 - gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írják alá, 4. A körjegyző egyéb főbb feladatai: döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó ügyeket, ellátja a jogszabályban előirt közigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, a hatáskörébe tartozó ügyben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat- a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a Magyarszék polgármestere egyetértése szükséges. 5. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a jogszabályban előirt államigazgatási feladataik ellátására: Mecsekpölöske, Liget községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt hoz létre- Magyarszék, Liget és Mecsekpölöske testületeinek Körjegyzőségét. A körjegyzőség székhelye: Magyarszék. A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Körjegyzőséget alapító Együttműködési Megállapodás, Alapító Okirata, valamint az Ügyrendje rögzíti. A képviselő-testületek megállapodását a Körjegyzőség létrehozásáról a Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza. 6. A Körjegyzőség ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét idejét, a polgármester és a körjegyző fogadóóráit, a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét, a körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait az Ügyrend tartalmazza. 7. A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt: a körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi büntetésének kiszabásáról. a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról, a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról,
19-8. A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat az érintett polgármesterek együttesen gyakorolják. 9. A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról a jogszabálynak megfelelően legalább 6 hónappal korábban kell meghozni. A körjegyző vagy megbízottja a körjegyzőséghez társult településeken helyszini ügyintézést tart. 10. A körjegyző évente mindhárom képviselő-testület előtt beszámol a Körjegyzőség munkájáról. IX. F E J E Z E T A TÁRSULÁSOK 16. 1./ Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít Társulásokat. 2./ A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatni kell a képviselő-testületet. Az előterjesztést a körjegyző készíti el. 3./ A képviselő-testület az alábbi intézményirányító társulásokban vesz részt. Általános Iskola, Óvoda, Az intézményirányító társulás tárgyában létrejött együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell: - a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét, - az egyes képviselő-testületek pénzügyi tehervállalásinak arányát, - az intézmény fenntartásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját, - a megállapodás felbontásának a feltételeit.
- 20-4./ A társult önkormányzatok főbb jogai és kötelezettségei: Jogaik: - intézményvezető kinevezése, - az intézmény éves költségvetésének jóváhagyása, - az intézmények éves gazdálkodásáról szóló zárszámadás elfogadása, - az intézmények gazdálkodásának ellenőrzése, Kötelességeik: - együttesen biztosítják a közösen fenntartott intézmények működését, felújítását, fejlesztését, - az intézmények arányos hozzájárulást fizetnek, 5./ A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az ötv. 41. -44. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. X. F E J E Z E T HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS LAKOSSÁGI FÓRUM 17. 1./ A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. 2./ A képviselő-testület az ötv. 46. -ában foglaltakon túlmenően a következő ügyekben ír ki helyi népszavazást: a törzsvagyon körébe tartozó korlátozott forgalomképes- vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában 1 millió Ft értékhatáron felül. a település általános rendezési tervének, részletes rendezési tervének megállapítására hivatott rendeletének megerősítése. 3./ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 4./ A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.