A Szolnoki Főiskola képzési programja Hulladékgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a) A szakirányú továbbképzés megnevezése: Hulladékgazdálkodási szak b) A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Hulladékgazdálkodási szakmérnök c) A szakirányú továbbképzés képzési területe: agrár, műszaki d) A felvétel feltétele: e) A képzési idő: A képzésben okleveles gépészmérnökök, mezőgazdasági gépészmérnökök, műszaki menedzserek, agrármérnökök, okleveles kertészmérnökök, okleveles gazdasági mérnökök, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnökök, mezőgazdasági mérnökök, kertészmérnökök, növénytermesztési mérnökök, állattenyésztési mérnökök, gazdásági mérnökök, környezetgazdálkodási agrármérnökök, tájgazdálkodási mérnökök, illetve üzemmérnökök, továbbá az alapképzésben (BSc.) végzett gépészmérnökök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök, mezőgazdasági mérnökök, kertészmérnökök, növénytermesztési mérnökök, állattenyésztési mérnökök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök, valamint környezetgazdálkodási agrármérnökök vehetnek részt. Levelező tagozaton 2 félév, a teljes képzési idő alatt összesen 220 kontaktóra f) A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit g) A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakmérnöki szakképzettség birtokában a hulladékgazdálkodási szakmérnökök képesek: önálló hulladékgazdálkodásra, korszerű ipari és mezőgazdasági technológiáknál keletkező hulladékok kezelésére; hulladék kezelési technológiák kidolgozására illetve alkalmazására; gazdálkodó egységek hulladék rendszerének kidolgozására; hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakanyagok kidolgozására; 1
hulladékgazdálkodási rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére és szaktanácsadására. A szakmérnöki szakképzettség birtokában a hulladékgazdálkodási szakmérnökök alkalmasak: gazdálkodási és szolgáltató egységek, kistérségi és települési hulladékgazdálkodási feladatok ellátására; hulladékgazdálkodási szakigazgatási feladatok ellátására; települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos feladatok irányítására; környezetvédelmi szakigazgatási feladatok ellátására. h) A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Tárgyak jellege Óraszám Kredit Arány (%) Óraszám Kredit Alapozó tárgyak 81 19 36,8 31,7 Szaktárgyak 139 41 63,2 68,3 Összesen 220 60 100 100 Alapozó tárgyak: Környezetvédelmi alapismeretek Mezőgazdaság környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás ökonómiája Minőségbiztosítás Környezetvédelmi méréstechnika Szaktárgyak: Hulladékkezelés I (hulladékgyűjtés, ártalmatlanítás és hasznosítás) Hulladékkezelés II. (szennyvízkezelés) Környezeti jog és igazgatás Levegővédelem Zaj- és rezgésvédelem Környezetmenedzsment Hulladékgazdálkodás logisztikája Hulladékgazdálkodási esettanulmányok Szakdolgozat készítés és konzultáció 2. Az ajánlott tanterv Hulladékgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak óraterve v Tantárgy ea gy ö kr I. félév Gy Környezetvédelmi alapismeretek 6 12 18 3 K Hulladékgazdálkodás logisztikája 6 12 18 4 Gy Mezőgazdaság környezeti hatásai 6 6 12 4 K Környezetvédelmi méréstechnika 6 9 15 4 K Hulladékkezelés I. 9 12 21 6 2
Gy Környezeti jog és igazgatás 6 2 8 3 Gy Hulladékgazdálkodás ökonómiája 9 9 18 4 Összesen 48 62 110 28 II. félév K Hulladékkezelés II. 9 12 21 6 K Levegővédelem 9 12 21 4 Gy Minőségbiztosítás 9 9 18 4 K Környezetmenedzsment 9 12 21 4 Gy Zaj- és rezgésvédelem 6 3 9 2 Gy Szakdolgozat készítés és konzultáció - 12 12 10 Gy Hulladékgazdálkodási esettanulmányok - 8 8 2 Összesen 39 71 110 32 Mindösszesen 84 136 220 60 ea = előadás, gy = gyakorlat, ö = összes óraszám, kr = kredit, v = a számonkérés típusa, K = kollokvium, Gy = gyakorlati jegy 3. Tantárgyi programok Alapozó tárgyak KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK (Tantárgyfelelős: Vas Ferenc) Környezetvédelem hazai és európai szabályozása. Hulladékgazdálkodás: A hulladékgazdálkodási törvény ismertetése. A vállalati hulladékgazdálkodási terv szabályozása (veszélyes hulladék, nem veszélyes hulladék). A hulladékok gyűjtése, tárolása, szállítása és megsemmisítése. Levegővédelem: A légszennyezés hazai szabályozása. Levegőszennyező anyagok ismertetése. Légszennyező anyagok leválasztó berendezései. Levegőszennyezési alap-bejelentési és engedélyezési eljárás. Zaj- és rezgésvédelem: A zaj- és rezgésvédelem szabályozása. Környezeti zajterhelés megállapítása számítással és méréssel. Zajvédelem kialakítása. Szennyvízkezelés: A szennyvízkezelés szabályozása. A technológiai és kommunális szennyvíz kezelése. A felszíni és felszín alatti vizek szennyezései és jelentési kötelezettségek. A környezeti hatásvizsgálatok eljárásainak ismertetése. A vállalati környezetmenedzsment feladatai. Kötelező irodalom: 1. Kerekes S. Kindler J. (szerk.): Vállalati környezetmenedzsment. Budapesti Közgazdasági Egyetem. Aula Kiadó Kft. Budapest, 1997. 2. Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika kézikönyv. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. 3. Rakonczay Z.: Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest, 2005. 4. Béres A.: A környezetvédelem technikai kérdései I. Jegyzet. Mezőtúr, 1996. MEZŐGAZDASÁG KÖRNYEZETI HATÁSAI (Tantárgyfelelős: Futó Zoltán) A tantárgy keretein belül a hallgatók információkat kapnak a mezőgazdaság külső környezetre gyakorolt hatásáról. Ezen belül megismerik a növénytermesztés, kertészet környezetet terhelő, vagy megóvó értékeit (pl. talajaink, talajvizeink védelme, az azt terhelő növénytermesztési technológiák veszélyei, azok mérséklésének lehetőségei stb.). Ismereteket szereznek a hallga- 3
tók az integrált, csökkentett kemikália felhasználású mezőgazdasági technológiák alkalmazásáról, azok lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól a mezőgazdaság egész területén. A tantárgy keretein belül megismerkednek az NAKP által érintett szabályozásokkal, a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásának kérdéseivel, minden főbb mezőgazdasági területen (növénytermesztés, növényvédelem, stb.), valamint a mezőgazdasági technológiák környezetre, és az emberi életre gyakorolt hatásával. : 1. Sárközi P. Seléndy Sz.: Biogazda I. Biokultúra Egyesület, 1993. 2. Sárközi P. Seléndy Sz.: Biogazda II. Biokultúra Egyesület, 1994. 3. Sárközi P. Seléndy Sz.: Biogazda III. Biokultúra Egyesület, 1995. 4. Hatályos FVM és IFOAM jogszabályok 5. Hatályos NAKP rendeletek HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJA (Tantárgyfelelős: Felkai Beáta Olga) A tantárgy keretein belül a hallgatók lehetőséget kapnak a hulladékgazdálkodás sajátosságainak betekintésébe, különös tekintettel a hagyományos gazdaságokkal szemben a korszerű hulladékgazdálkodás sajátosságainak vizsgálataiba. Fontos szerepet kapnak az eredményesség elemzésének egyedi vonásai, a kapcsolódó költségek hatásai. : 1. Béhm I.: Vállalkozások pénzügyi tervezése. Novorg Kft, Budapest, 1994. 279-281. pp. 2. Béhm I.: Vállalkozások megítélése. PERFECT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt, Budapest, 1998. 3. Brealey, M. Myers, S. C.: Modern vállalati pénzügyek. Panem Kft, Budapest, 2005. 4. Chikán A.: Vállalat gazdaságtan. Aula, 2006. 5. Zimler T. (szerk.): Hulladékgazdálkodás. Tertia Kiadó, Budapest, 2003. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (Tantárgyfelelős: Dr. Szűcs Sándor) A tárgy célja az alapvető minőségügyi fogalmak, a minőséggel kapcsolatos szabványok, az ezekre épülő minőségügyi rendszerek struktúrájának, követelményrendszerének, a minőségbiztosításban alkalmazott minőségfejlesztő, -javító és hibamegelőző módszerek alapelveinek megismertetése, a minőségi szemlélet kialakítása. A témakörök tárgyalásánál a tananyag épít a hallgatók szaktárgyi ismereteire. 1. Szigeti F. Végső K.: Minőségirányítási alapismeretek. Főiskolai jegyzet. Mezőtúr, 2004. 2. Bálint J.: Minőség tanuljuk és tanítsuk. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. 3. Tenner, A. De Toro, I.: Teljeskörű minőségmanagement. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997. 4. Szabó G. Cs. Erdei J.: A minőség- és megbízhatóságmenedzsment alapjai. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Oktatási segédanyag) 2004. 5. Topár J.: Minőségmenedzsment alapjai. BME IMVT, 2004. KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉSTECHNIKA (Tantárgyfelelős: Vas Ferenc) A tantárgy oktatása során foglalkozunk a méréstechnika általános kérdéseivel, az analóg és digitális mérési rendszerekkel, a méréstervezéssel és mérésértékeléssel. A részletkérdések tárgyalása felöleli a villamos méréseket és azok műszereit, a mérés átalakítókat, a mérőköröket, a geometriai és kinematikai mennyiségek, a mechanikai igénybevételek, az áramlás, a hőmérséklet, a nedvesség, a fény- és hangtechnikai és az anyagi összetételek mérését. Az esettanulmányok a környezetvédelmi mérések területéről kerülnek bemutatásra (pl.: zajmérés, levegőszennyezettség mérése, vízvizsgálat, stb.) 4
1. Győrfi Gy.: Méréstechnika. Jegyzet, Mezőtúr, 1998. 2. Fekete A.: Méréstechnika és automatizálás az élelmiszergazdaságban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1996. 3. Krist, Th.: Mérés- és irányítástechnikai táblázatok és képletek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973. 4. Hütte: A mérnöki tudományok kézikönyve. Springer H. Kiadó, Budapest, 1933. Szaktárgyak HULLADÉKKEZELÉS I. (hulladékgyűjtés, ártalmatlanítás és hasznosítás) (Tantárgyfelelős: Dr. Béres András) A termelési hulladékok, kommunális hulladékok környezetszennyező hatása. A hulladékok osztályozása, főbb jellemzői és mennyisége. A termelési hulladékok, kommunális hulladékok csökkentésének műszaki-szervezési lehetőségei. Hulladék-gazdálkodási terv készítése. Az anyagforgalom modellezésének jelentősége a környezetvédelemben. A hulladékok gyűjtése, szállítása, átmeneti tárolása. Hulladékfeldolgozási eljárások ismertetése (kémiai, biokémiai és termikus). A hulladékok elhelyezése, tartós tárolása. 1. Béres A.: A környezetvédelem technikai kérdései I. Jegyzet. Mezőtúr, 1996. 2. 2000. évi XLIII. törvény: A hulladékgazdálkodásról 3. 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet: A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről 4. Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika kézikönyv. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. HULLADÉKKEZELÉS II. (Szennyvízkezelés) (Tantárgyfelelős: Dr.Kalmárné Dr. Vass Eszter) A tantárgy oktatásának célja a hallgatókat megismertetni a mezőgazdasági termelés során keletkező és a kommunális szennyvizek környezetkímélő kezelésének és elhelyezésének módjaival. Az oktatás során a hallgatóknak el kell sajátítania azt az ökológiai szemléletmódot, amely képessé teszi őket arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést, valamint a szennyvizek kezelésének kérdéseit, a felszíni- és felszín alatti vizek és a talaj védelmét összekapcsolják, hogy a termelés során a lehető legkevesebb környezeti károsodás következhessen be. A tantárgy fő témakörei: A szennyezés és a hulladék fogalma, szennyező források, a szennyezés hatása a vízminőségre, vízi és szárazföldi ökoszisztémák. A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb jellemzőik. A szennyezés mérése, szennyező komponensek meghatározása. Vízminőség, vízminősítés. A szennyvíziszap kezelése. Szennyvíztisztító-telep felépítése és működése. 1. Barótfi I.: Környezettechnikai kézikönyv. Környezet-technikai Szolgáltató Kft. Budapest 2. Moser M.- Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2006. 3. Béres A.: Környezetvédelem technikai kérdései I. Jegyzet. Mezőtúr, 1996. 4. Öllős G.: Szennyvíztisztítás I.-II. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1992. 5. Öllős G.: Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése I.-II. Akadémia Kiadó, Budapest, 1994. 5
6. Woynarovich E.: Vizeinkről mindenkinek (Vizeink magánélete közügy). Agroinform, Budapest, 2003. 7. www.kornyezetunk.hu KÖRNYEZETI JOG ÉS IGAZGATÁS (Tantárgyfelelős: dr. Kőműves Lajos) A tantárgy főbb témakörei: a környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak és alapelvek elsajátítása; a környezeti elemek védelmének elemzése; a környezet védelmét szolgáló állami tevékenységek ismertetése; a környezetvédelem gazdasági alapjainak megismerése; a környezetvédelmi igazgatás alapjainak bemutatása; a felelősségérzet megfelelő kialakítása a környezetvédelemért, az 1995. évi LIII. törvény és a 2003. évi LXXXIX törvény elemzése. 1. Környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye 2. Bándi Gy.: Környezetvédelmi kézikönyv. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 1. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2002. 3. Bánkuti A. et. al.: Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 7. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. 4. Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 8. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. LEVEGŐVÉDELEM (Tantárgyfelelős: Dr. Béres András) A levegőszennyezettség hatásai, a levegőszennyeződés forrásai, szennyező anyagok. A levegőszennyező anyagok terjedése a légkörben. A levegőszennyeződés szabályozása - a levegőminőségi határértékek, emisszió-határértékek. Az emisszió és az immisszió mérésének módszere. Az emisszió-csökkentés technológiai lehetőségei (aktív eljárások). Az emissziócsökkentés passzív eljárásai. Biológiai gáztisztítás. A levegőtisztaság-védelem szervezete. Levegőtisztaság-védelmi rendeletek. 1. Béres A.: A környezetvédelem technikai kérdései I. Jegyzet, Mezőtúr, 1996. 2. Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM (Tantárgyfelelős: Dr. Bíró István) A zaj és rezgés hatása az emberi szervezetre. A hangtani és rezgéstani alapfogalmak. A hangtér meghatározása. A hang terjedése szabad térben pontszerű-, vonalszerű- és síkfelületi hangforrások esetében. A zaj- és rezgésforrások elemzése (ipari zajok, közlekedési zaj). A zaj- és rezgésvédelem jogi és műszaki szabályozása, megengedett határértékek és bírságok nagyságai. A zaj és rezgés csökkentése, utólagos zajszigetelések. Rezgéscsillapítók alkalmazása. Zaj és rezgésmérés. A gyakorlatok tananyaga a zaj- és rezgés meghatározása elméleti számítások alapján. A méréseket különböző technológiáknál fogják elvégezni. 1. Béres A.: A környezetvédelem technikai kérdései I. Jegyzet. Mezőtúr, 1996. 2. Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika kézikönyv. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. 3. Póta Gy.-né: Zajvédelem. Kézirat. KGI, Budapest, 1990. 4. 8/2002. (III.22.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről 5. 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 6
KÖRNYEZETMENEDZSMENT (Tantárgyfelelős: Vas Ferenc) A tantárgy célja a környezetvédelem legfontosabb területeinek és menedzsment-feladatainak megismertetése. A tárgy áttekintően foglalkozik a környezetvédelem (levegőtisztaságvédelem, zaj- és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás, ill. szennyvízkezelés) alapjaival. Ehhez kapcsolódva taglalja a vállalatok-vállalkozások vonatkozó környezetvédelmi feladatait, a vállalati környezetvédelmi irányítási rendszer kialakítását, célját és felépítését. Ezen túlmenően foglalkozik a környezetvédelmi tevékenységnek mint piaci terméknek a tulajdonságaival és értékesítési jellemzőivel. Gyakorlatokon a hallgatók a környezetvédelmi feladatok megoldásainak esettanulmányait dolgozzák fel. Megismerik az egyes üzemek környezetvédelmi tevékenységeit az üzemlátogatások során. 1. Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. 2. Takács S.: Az ember és környezete. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. 3. Sántha A.: Környezetgazdálkodás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 HULLADÉKKEZELÉSI ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁSI LOGISZTIKA (Tantárgyfelelős: Ország László) Hulladékok csoportosítása, mennyisége, a hulladék helye, szerepe az ellátási láncban. A hulladékkezelés főbb logisztikai részterületei. A települési szilárd hulladékok gyűjtése és átmeneti tárolása. A települési szilárd hulladék elszállításának módszerei és eszközei. Logisztikai feladatok a hulladékok kezelése ártalmatlanítása során. Üzemi hulladéklogisztika. Zártláncú gazdaságban jelentkező hulladékok, elhasznált termékek csoportosítása, forráshelyeinek előfordulása, gyűjtési rendszerek anyagáramlási és információáramlási folyamatai. Hulladékok készletmenedzsmentje. A szétszerelés, újrafeldolgozás logisztikai rendszerének tervezési és irányítási modelljei, módszerei. A hulladékkezelés és újrahasznosítás logisztikai menedzsmentje. 1. Körmendi L.: Az ellátási lánc kibővülése, avagy az inverz logisztika Gyakorlati logisztikai tanácsadó (szerk.: Dr. Körmendi L.) Verlag Dashöfer, Budapest, 2006. 2. Bubonyi M. : Hulladékgazdálkodás. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2005. 3. Vermes L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005. 4. Szabó I.: Hulladékelhelyezés. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1999. 5. Mike G.: A logisztika környezetvédelmi kérdései és a Reverse Logistics. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest, 2002. 6. Válentiné Báldos É.: Települési hulladék gyűjtése és szállítása. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 2003. 7. Prezenszki J.: Logisztika I.-II. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1997. 8. Cselényi J. (szerk.): Logisztika menedzsment I- II. Phare HU 9305, Miskolci Egyetem, Miskolc, 1997. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ESETTANULMÁNYOK (Felelős: Vas Ferenc) A különböző gazdasági területeken (pl. mezőgazdaság, gépgyártás, szennyvízkezelés, stb.) működő vállalkozások környezettechnológiai vizsgálata. A környezetvédelem esetében az elemzések főbb területei a következők: hulladékgazdálkodás, levegőszennyezés, zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem és szennyvízkezelés (kommunális, technológiai). A környezetvédelmi hatásvizsgálat folyamatának bemutatása. A hatásvizsgálattal rendelkező üzemek megtekintése gyakorlatok keretében. 7
1. Béres A.: A környezetvédelem technikai kérdései I. Jegyzet. Mezőtúr, 1996. 2. Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika kézikönyv. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. 3. 20/2001. Kormány rendelet a környezeti hatásvizsgálatról SZAKDOLGOZAT (Felelős: Libor József) A szakdolgozat a szakirány képzési szintnek megfelelő nagyrészt önálló mérnöki feladat, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, konzulens irányításával egy félév alatt elkészíthet. A gyakorlatias jellegű hulladékgazdálkodási feladat megoldásával a hallgató igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a gyakorlati alkalmazásban, és szakmai irányítással képes a vonatkozó szakirodalom tanulmányozására és értékelésére, az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeire a kari előírások az iránymutatók. 4. Az értékelési és ellenőrzési rendszere, módszerek, eljárások Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. A tantárgy-felelősök minden félév elején a tanterv előírásaival és az oktatás rendjét szabályozó tanulmányi és vizsgaszabályzattal összhangban meghatározzák az ellenőrzés rendjét és ezt a hallgatók számára közzéteszik. A tervezett írásbeli dolgozatok időpontját az oktatók a félévközi egyenletes terhelés érdekében a szakon folyó képzésért felelős oktató által koordinált egyeztetési eljárás alapján ütemezve, a tantárgy haladási tervében határozzák meg. A vizsgákat a vizsgaidőszakban az oktatók által kijelölt és a hallgatókkal egyeztetett vizsganapokon szóban és/vagy írásban kell letenni. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja a hallgató irodalom-feldolgozó készségét és az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása. A záróvizsga részei: a szakdolgozat megvédése, komplex szóbeli záróvizsga a hulladékkezelés I. és II., a környezetmenedzsment és a levegővédelem tantárgyak ismeretköréből. 8
A záróvizsga eredménye A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga. Az oklevél minősítése a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,81-5,00; jeles 4,51-4,80; jó 3,51-4,50; közepes 2,51-3,50; megfelelt 2,00-2,50. 5. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje A korábban szerzett ismeretek elismeréséről a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról szóló törvény 58. -a rendelkezik, mely szerint a korábban felsőoktatásban szerzett ismereteket, amennyiben azok legalább hetvenöt százalékban megegyeznek, el kell ismerni. A hallgató írásbeli kérelmét a fakultás tanulmányi osztályára nyújthatja be, amely kérelmet a fakultáson működő Kreditátviteli Bizottság az intézményi Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban foglaltak figyelembe vételével véleményez, illetve elbírál. 6. A képzés személyi háttere Név Beosztás Tudományos fokozat Szakfelelős: Dr. Bíró István főiskolai tanár Ph.D. Dr. Szűcs Sándor főiskolai tanár Ph.D. Dr. Béres András főiskolai tanár Ph.D. Vas Ferenc főiskolai adjunktus Libor József főiskolai docens Futó Zoltán főiskolai docens Ph.D. (védés után van, avatás 2007. június) Dr. Kalmárné Dr. Vass Eszter főiskolai tanár Ph.D. Felkai Beáta Olga főiskolai adjunktus Ph.D. (védés után van, avatás 2007. június) Ország László főiskolai adjunktus dr. Kőműves Lajos Sánta Mihály jogtanácsos pedagógiai szakelőadó, okl. népművelő, könyvtáros 9