BORGÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 4/ 2008. (V.05.) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL egységes szerkezetben a módosító 9/2008. (X.30.) sz. rendelettel Borgáta Község Önkormányzat az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyrıl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) és végrehajtási rendeletei, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) és végrehajtási rendeletei, figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: Borgáta község közigazgatási területén folytatott állattartásra, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: fegyveres szerveknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel mőködı állatfelvásárló telepre, lósport telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, kedvtelésbıl tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelı és pároztató méhésztelepre. Értelmezı rendelkezések 2. A rendelet alkalmazása szempontjából 1. Haszonállat: aa) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér; ab) közép haszonállat: juh, kecske, sertés; strucc, emu ac) kis haszonállat: baromfi, galamb, házinyúl, prémes állatok (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény), ad) méh; 2. Kedvtelésbıl tartott állat: az eb, a macska, a kedvtelésbıl tartott díszmadarak, díszhalak, kistestő rágcsálók, (tengerimalac, aranyhörcsög stb.);sportgalamb, kistestő ragadozók (görény, menyét.); 3. Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat;
2 4. Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 1. -ában meghatározott állat; 5. Vágóállat: a hús-, bır-, szırme-és egyéb termékek elıállítás céljából tenyésztett és tartott állat; 6. Kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei; 7. Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétıl, gondoskodásától függ; 8. Kis létszámú állattartásnak illetıleg kisüzemi állattartásnak minısül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. melléklete 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el, értve ez alatt a méhészeti tevékenységet is; 9. Nagy létszámú állattartótelep: amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. melléklete 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot el éri, így legalább - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske vagy - száz sertés, vagy - kettıezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetıvé; 10. Családi szükséglet: Ló: 2 db Szamár, öszvér: 2 db Szarvasmarha : 20 db Bivaly: 2 db Juh: 6 db Kecske: 6 db Sertés : 20 db anyakoca és szaporulata két hónapos korig Házinyúl: 10 anyanyúl és szaporulata 3 hónapos korig Baromfi: Tyúk: 50 db Broyler csirke: 200 db Pulyka: 20 db Lúd, kacsa: 50 db Galamb: 20 db
3 11. Nem minısül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 10 baromfi, 3 sertés, melyet legfeljebb 5 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak; 12. Vakvezetı eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el; 13. İrzı-védı eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott ırzı-védı szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetıje igazolja; 14. Jelzı eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja; 15. Rendırség, katasztrófavédelem által használt eb: Rendırség, katasztrófavédelem munkatársai által szolgálat teljesítése közben alkalmazott szolgálati kutya, keresı és szagazonosító kutya. 16. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzı fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). II. Fejezet Az állattartás közös szabályai 3.. A település területén állatot tartani a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építési és természetvédelmi jogszabályok betartásával lehet, az e rendeletben meghatározott szabályok teljesítésével, a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bőz). E rendelet 31.-32. meghatározott mennyiségben. 4. Az állattartó köteles az e rendelet 28.. (2) állattartási védıtávolságokat betartani. 5. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával és az Állatvédelmi Tv-nek megfelelıen eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelı életfeltételekrıl gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára és a Állatvédelmi Tv. elıírásaira. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentı, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelı rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenırzésérıl. (4) Az állattartó létesítményeket szükség szerint kell takarítani úgy, hogy az a környezeti higiéniát és az állatok jólétét biztosítsa.
4 (5) Az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsálók elszaporodását meg kell akadályozni, rendszeres irtásukról gondoskodni kell. A legyek elszaporodásának megakadályozása érdekében az állattartó épületek és környezetük tisztántartásán túlmenıen a keletkezett trágya rendszeres meleg évszakban (május október) legalább hetenként egyszeri elszállításával kell gondoskodni. (6) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelı tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról, a vonatkozó Állategészségügyi jogszabályok betartásával. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérıl gondoskodni. (7) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. (8) Az állattartásra szolgáló építmények szellızı nyílásait saját udvar felé kell kiképezni. (9) Tilos az egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetı, élelmiszerbolt, s vendéglátó egység területén és annak 100 méteres körzetén belül a családi szükségleten felül állatot tartani. 6. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelı és biztonságos elhelyezésérıl, szakszerő gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetıségét. (3) A szabadban tartott állatot -különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az idıjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitıl. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelı mozgásteret biztosítani. 7. (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhetı fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetıleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerő táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítıképességét felismerhetıen meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. 8. (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt:
5 állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremőködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történı kiképzésére, vadászaton való alkalmazására. 9. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat előzése, elhagyása vagy kitétele tilos. 10. Üdülıterületen és üdülı jellegő külterületen állattartó épület kutyaól kivételével nem helyezhetı el. 11. Az állat szilárd ürülékét és hulladékát az állattartó a közterületrıl köteles eltávolítani. Állatbetegségek megelızése és leküzdése 12. (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételérıl - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, illetıleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni. (3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelızése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Vas Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügy Igazgatóság (Továbbiakban: Igazgatóság) intézkedik. 13. (1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi jogszabályok megtartásával kell ártalmatlanná tenni. 14. (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli. 15. Minden állattartó köteles az állat fertızı betegségben vagy annak gyanújában történı elhullását a területileg illetékes állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.
6 16. Közterületrıl származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítatásáról az Önkormányzat gondoskodik. Trágyalehelyezés 17..*(1) A keletkezett trágyát, trágyalét a vizek mezıgazdasági eredeti nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben és a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben, valamint a Termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. Törvényben foglaltak betartásával kell tárolni, kezelni, elhelyezni. (2) Nagylétszámú állattartó telep trágyatárolóját a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben megállapítottak szerint kell kialakítani. (3) Mindaddig, míg a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben meghatározott trágyatároló el nem készül, a keletkezett trágya tárolását a már meglévı állattartó telepen az épület mellett meglévı, betonozott, csurgalékgyőjtı aknával ellátott területen kell megoldani. A csurgalékot az aknába kell bevezetni. A keletkezett trágyát negyedéves gyakorisággal mezıgazdasági földterületre ki kell helyezni, és haladéktalanul be kell forgatni. (4)A trágyalé az 59/2008 (IV.29.) FVM rendeletben meghatározottak szerint a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhetı. (5) A tárolóból a trágyalé kifolyását illetıleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. A trágya kezelése, tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyezıdhessen. (6) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentésérıl, így különösen védınövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával, az alomanyag rendszeres cseréjével, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával. (7) Nagyüzemi állattartó teleprıl a trágya elszállítására kizárólag hatósági engedéllyel és elhelyezı teleppel, területtel rendelkezı vállalkozó bízható meg. (8) A trágyalé, hígtárgya elszállítása, elhelyezése csak arra megfelelı engedéllyel rendelkezı területre történhet. Az engedély beszerzése az állattartó vagy megbízottjának kötelessége.
7 III. Fejezet Az állattartás különös szabályai Ebtartás 18. Borgáta község közigazgatási területén a családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb -és egyszeri szaporulata három hónapos korigtartható. 19.. (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni. (2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelı figyelmeztetı táblát kell szembetőnı módon elhelyezni. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. 20. (1) Közterületen, közös használatú udvaron vagy más, bárki által igénybe vehetı egyéb területen az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal kell vezetni. Ebet - a 20 cm marmagasságú eb kivétetével - csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat. (2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb ürülékével, hulladékával a közterületet ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket, hulladékot az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. (3) Tilos harapós vagy támadó természető kutyát közterületen szájkosár és póráz nélkül vezetni vagy tartani. 21. Az eb tulajdonosa, vagy a felügyeletével megbízott személy köteles ügyelni arra, hogy az állat: (1) Indokolatlanul ne zavarja a szomszédságban élık nyugalmát, életvitelét; (2) A közterületet ne szennyezze, a parkosított területet ne rongálja; (3) Ne sértse a Ptk.-ban meghatározott szomszéd jogokat; (4) Ne veszélyeztesse mások testi épségét, egészségét 22. (1) Tilos ebet - a vakvezetı eb és rendırség és katasztrófavédelem által használt eb, jelzı eb kivételével - beengedni vagy bevinni a) a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe. b) oktatási (kivéve : oktatási célból kivételesen ) egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre, c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diák és ifjúsági szállásra d) az olyan parkba, zöldterületre ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét e) a termálfürdı területére.
8 (2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre ırzı-védı eb bevihetı, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi. (3) Élelmiszer szállítására szolgáló jármővön ebet szállítani tilos. 23. (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles a területileg illetékes állatorvost sürgısen értesíteni, az ebet vagy annak hulláját vizsgálatra alkalmas módon megırizni, annak utasításait maradéktalanul betartani. Az eboltásról szóló igazolást bemutatni, az esetrıl szóló állategészségügyi határozatot a sérelmet szenvedett félnek, illetve képviselıjének bemutatni. (2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: a) minden három hónaposnál idısebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével - veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, 2. az elsı oltást követıen 6 hónapon belül, 3. ezt követıen évenként; b) az eboltási könyvet megırizni, azt az oltás elvégzését ellenırzı illetékes állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni; c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végzı állatorvostól pótlását kérni. 24.. Az eb tartója az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 212. (1) bekezdése alapján a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés végrehajtási, a vám- és pénzügyır szervek kivételével köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzınek bejelenteni, ha az állata a.) a három hónapos kort elérte b.) elhullott, vagy elveszett c.) tartási helye három hónapnál hosszabb idıre megváltozott, vagy d.) új tulajdonoshoz került. 25.. A fajtiszta ebek tenyésztési szabályaira a 64/1998. (XII.31.) FVM rendelet az irányadó. Veszélyes és veszélyesnek minısített eb, vad és egzotikus állatok tartása 26. (1) A veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet elıírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 9., ill. a 16-20. -ra. (2) Veszélyes és veszélyesnek minısített ebet tartani csak a jegyzı által kiadott engedély birtokában szabad, amely a kiállításától számított egy évig érvényes. Az engedély kiadása kérelemre történik, amelyhez csatolni kell az ebtartó egy hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát is. Az engedély kiadása elıtt a jegyzı a hatósági állatorvossal helyszíni szemlét tart.
9 (3) Akinek veszélyes és veszélyesnek minısített eb kerül a birtokába, köteles azt 24 órán belül a jegyzınek bejelenteni. (4) Vad- és egzotikus állatok tartását az állattartó köteles bejelenteni a jegyzınek. Ilyen jellegő állatok szakvélemény alapján a jegyzı által kiadott engedély elıírásai szerint tarthatók. A broiler csirke tartásának feltételei: 27.. (1) Turnusonként 200 db broiler csirke tartása lehetséges. (2) Ennek feltétele: a.) zárt állattartó épület b.) zárt trágyatároló megfelelı ürítéssel c.) mesterséges szellıztetés, környezetet nem terhelı zajszint biztosításával, d.) az állattartási épületen a szomszéd épület felıli homlokzaton nyílászáró nem alakítható ki, e.) az elszívott levegıt meg kell tisztítani, annak szomszéd felé történı kibocsátása nem megengedett. Haszonállattartás általános szabályai 28..(1) Az állattartó az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 34. (1) bekezdése alapján köteles állattartási tevékenységérıl (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdésérıl, illetve megszüntetésérıl az állatállományt ellátó állatorvost, illetıleg a jegyzıt egyidejőleg tájékoztatni. (2) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során be kell tartani az állatvédelmi jogszabályokat. (3) Amennyiben az állattartó alkalmazottakat foglalkoztat, úgy a vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi jogszabályokat maradéktalanul köteles betartani. Alkalmazottai részére szociális létesítményt (fekete fehér rendszerő öltözı, zuhanyzó, WC, étkezı, stb.) köteles biztosítani. (4) A megengedett állatlétszámot csak megfelelı mérető hígtrágya, trágya elhelyezı terület megléte mellett lehet tartani. (5) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állat megfigyelhetıségének lehetıségét, valamint az etetı és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetıséget. (6) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
10 Haszonállat elhelyezésére és állattartó épületekre vonatkozó szabályok 29..(1) Az állattartó épületek engedélyezése során a (2) bekezdésben meghatározott védıtávolságokat kell alkalmazni az építésügyi hatósági eljárás során. (2) A haszonállattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek, melléképítmények és trágyatároló építési telken való elhelyezésénél a következı védı távolságokat kell betartani: Megnevezés db szám Nagy haszonállat: - 5 db-ig; - 6 db-tól 10 db-ig; - 10 db felett; - 30 db felett Közép haszonállat: - családi szükséglet mértékéig; - családi szükséglet mértékét meghaladóan - 100 db felett Kis haszonállat: - családi szükséglet mértékéig; - családi szükséglet mértékét meghaladóan - 50 db felett Lakóépülettıl 50 m 100 m 50 m Ásott kúttól Fúrt kúttól 40 m 20 m 40 m 40 m 40 m 5 m 40 m 5 m 12 m 40 m (3) Ahol az (2) bekezdésben foglalt védıtávolság a telek méreteinél és beépítettségénél fogva nem biztosítható, ott haszonállattartás tilos. (4) Lakóépületben és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha, garázs stb.) haszonállat nem tartható. (5) A haszonállatok tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy a haszonállatok a szomszédos épületekben, illetve lakóháztól, illetve annak kertjétıl kerítéssel el kell választani. (6) Az állattartó épületek nem lehetnek közelebb a szomszéd lakóépülethez, mint a saját lakóépülethez.
11 Haszonállattartás közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményei 30...(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek szökésbiztosnak, az állatokkal érintkezı felületnek könnyen tisztítható, fertıtleníthetı, az állatoknak sérülést, egyéb károsodást nem okozó anyagból kell lennie. (2) Az állatok tartására szolgáló építményeket (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) naponta legalább egyszer ki kell takarítani és gondoskodni kell a rendszeres fertıtlenítésrıl, melyet szükség szerint, de legalább havonta egyszer mésztejjel vagy más megfelelı fertıtlenítıszerrel kell elvégezni. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell a folyamatos rovarírtásról és évente legalább kétszer a rágcsálóírtásról. (4) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentésérıl, így különösen védınövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával, az alomanyag rendszeres cseréjével, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával. (5) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelı takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvosi igénybevételrıl gondoskodni. (6) Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az állatok tartásának területi szabályai 31. A község belterületére vonatkozó szabályok (1) A község belterületén az alábbi mennyiségő állatot lehet tartani: a.) Családi szükségletre a 2.. 10. pontjában meghatározott állatlétszám. b.) Méhcsalád legfeljebb 30 család, kivéve a nyugalmi idıszakot, amikor korlátozás nélkül tartható. (október 1-tıl március 31-ig) c.) Méheket tartani a 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet rendelkezéseinek betartásával lehet (2) A község belterületén nagy létszámú állattartó telep mőködtetése nem engedélyezhetı. 32. A község külterületére vonatkozó szabályok (1) Nagylétszámú állattartó telep létesítése, a meglévık bıvítése a község déli és keleti részén a belterületi határvonaltól számított 1000 m távolságon kívül engedélyezhetı.
12 (2) Az (1) bekezdésben szereplı állattartás akkor kezdhetı meg, ha a tulajdonos írásos dokumentációval igazolja a környezetvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi, vízügyi követelmények meglétérıl szóló szakhatósági hozzájárulást. (3) Nagy létszámú állattartó telepen engedélyezhetı: - száz ló, vagy - száz szarvasmarha, vagy - háromszáz juh, kecske vagy - ötszáz sertés, vagy - négyezer broiler baromfi, vagy - ezer kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy - száz strucc, vagy - száz anyanyúl és szaporulata Szabálysértés 33. (1) Szabálysértést követ el -ha magasabb szintő jogszabály eltérıen nem rendelkezik- és harmincezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható: aki a rendelet 3., 4., 5., 6., 7.,8., 9., 10.. 11., 12., 13., 14., 15., 17., 18., 19., 20., 21., 22.,23. 24., 26. (2) (3) (4), 27., 28., 29., 30., 31., 32. szakaszában foglalt rendelkezéseket megszegi. 34. A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól. IV. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 35. *.(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (2) A község belterületén lévı állattartó, aki a 2.. 10. pontjában meghatározott állatlétszám fölötti állatlétszámmal rendelkezik, 2009.október 30-ig köteles állatállományát e rendelet 2.. 10. pontja szerint lecsökkenteni. (3) A már meglévı, nagy létszámú állattartó telep és méhészet vonatkozásában e rendelet 32.. (3) bekezdésében meghatározott állatlétszámot 2009. október 30- ig kell biztosítani. (4) A már meglévı állattartó telepeken a telep e rendelet 5.. (7) bekezdésben meghatározott elkerítését 2009. március 30-ig kell elvégezni. Dr. Tóthné Zentai Éva Pallósi Csabáné polgármester körjegyzı