Budapesti Tájfutók Szövetsége ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetben a 2004. január 16.-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal) I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. (1) A Budapesti Tájfutók Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) a Budapesten működő, a tájfutó sportágban (továbbiakban: sportág) sporttevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a sportágat a fővárosban irányító, önkormányzati elven alapuló, kiemelkedően közhasznú szervezetként tevékenykedő társadalmi szervezet, amely működését a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (továbbiakban. Sptv.) és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Khtv.) alapján fejti ki. (2) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és a pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (1) A Szövetség neve: Budapesti Tájfutók Szövetsége. Rövidített neve: BTFSZ. (2) A Szövetség székhelye: 1053. Budapest, Curia u. 3. (3) A Szövetség működési területe: Budapest. (4) Az alapítás éve: 1970. 2.. 3. (1) A Szövetség elfogadja és működése során érvényesíti a Magyar Tájékozódási Futó Szövetségnek a sportág országos szintű irányításával kapcsolatos alapvető szabályzatait, így különösen a versenyszabályzatot, a minősítési szabályzatot, az országos bajnoki rendszert és a sportág országos versenynaptárát. (2) A Szövetség céljainak megvalósítása, feladatainak megoldása során a sportág szakmai irányítása területén együttműködik a Magyar Tájékozódási Futó Szövetséggel. (3) A Szövetség nem köztestület, nem része a sportág szakszövetségének, a köztestületként működő Magyar Tájékozódási Futó Szövetségnek, és nem gyakorolja annak köztestületi jogait. II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 4.. A Szövetség célja (1) A Szövetség célja Budapesten a tájékozódási futó sport, továbbá ezzel kapcsolatban a természet- és állatvédelem mint közhasznú tevékenységek népszerűsítése, fejlesztése, szervezése, irányítása, ezen tevékenységek jogi, technikai és anyagi feltételeinek biztosítása. Ellenőrzi a sportágban folyó tevékenységet, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, részt vesz a sportszakmai színvonal fejlesztésében. (2) A Szövetség a közhasznú sporttevékenysége, illetve az ezzel kapcsolatos természet- és állatvédelmi tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely harmadik személy is igénybe veheti. 5.. A Szövetség feladatai (1) A Szövetség alapvető feladata a sportág működésének elősegítése, a fejlesztési célkitűzések meghatározása és gondoskodás a megvalósításukról. (2) A Szövetség közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el, melyekről törvény (Sptv.) rendelkezése szerint helyi önkormányzatoknak kell gondoskodnia. Így: a.) célkitűzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és a sporttal foglalkozó budapesti szervezeteket, együttműködik azokkal (Sptv. 3.. /1/ bekezdés b. pont); b.) segíti a főváros területén működő testnevelési, diák-, szabadidő- és versenysport szervezeteknek a tájékozódási futó sporttal, a természet- és állatvédelemmel kapcsolatos tevékenységét (Sptv. 3.. /2/ bekezdés e. pont); c.) közreműködik a budapesti diák-, szabadidő- és versenysport események lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat (Sptv. 3.. /2/ bekezdés f. pont);
d.) a sportágban összeállítja és közreadja a budapesti versenynaptárt és szabadidősport-naptárt (Sptv. 3.. /2/ bekezdés g. pont); e.) a sportág budapesti bajnoki rendszerének kialakítása, működtetése, a sportág rendezvényeinek szervezése, támogatása (Sptv. 3.. /2/ bekezdés a. pont); f.) ellátja a budapesti sportszakemberek és versenybírók alapfokú képzését és továbbképzését /Sptv. 3.. /2/ bekezdés b. pont); g.) részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban (Sptv. 3.. /2/ bekezdés c. pont). (3) A Szövetség egyéb feladatai: a.) a sportágban működő budapesti versenybírók minősítésével kapcsolatos feladatok ellátása; b.) a sportágban sporttevékenységet folytató budapesti sportolók minősítésével kapcsolatos feladatok; c.) a sportág képviselete Budapesten; d.) gyakorolja a sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört; e.) szakanyagok és térképek kiadása; f.) a sportág működési feltételeinek biztosításával összefüggő egyéb feladatok ellátása. (4) A Szövetség kiemelkedően közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 6.. A Szövetség tagjai A Szövetség tagjai - a tagokat megillető jogok és kötelezettségek - terjedelme alapján: a.) a tagok, b.) a tiszteletbeli elnök, c.) a tiszteletbeli tagok. 7.. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése (1) A Szövetség tagja lehet minden magyar állampolgár mint természetes személy, továbbá minden olyan szervezet, amely a sportággal kapcsolatban tevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy jogi személy-e vagy sem. (2) A Szövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. (3) A szövetségi tagság felvétellel - a tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok esetében választással - keletkezik és a.) a tagok esetében: - kilépéssel, - kizárással, - elhalálozással, illetőleg - a tagdíjfizetés egy évi indokolatlan elmaradása esetén törléssel, b.) a tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok esetében: - lemondással, - kizárással, - elhalálozással, illetőleg - méltatlanná válás esetén a cím visszavonásával szűnik meg. (4) A tagfelvételi kérelmet írásban kell az elnökségnek bejelenteni. Jogi személy ehhez csatolja alapszabályát és a jogi személyként nyilvántartásba vételről szóló határozat másolatát. (5) A tagfelvétel kérdésében - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következő közgyűlésen tárgyalni köteles. (6) A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok megválasztása a Szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik. (7) A Szövetség tagjairól az elnökség nyilvántartást vezet. (8) A Szövetség tagjai a közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetik. (9) A Szövetségből való kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai. (10) A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelességeire a (9) bekezdés az irányadó. (11) A sportegyesület tagsága megszűnik, amennyiben a sportágban működő szakosztályát megszűnteti, vagy más sportegyesületnek átadja.
8.. A Szövetség tiszteletbeli elnöke és tiszteletbeli tagjai A Szövetség tiszteletbeli elnökének és tiszteletbeli tagjainak azok a személyek választhatók, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit támogatták. IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 9.. A tagok jogai és kötelezettségei (1) A Szövetség tagjának jogai: a.) részt vehet a Szövetség minden tevékenységében és rendezvényein, b.) szavazati joggal részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában, c.) választhat és választható a Szövetség szerveibe, d.) észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat, illetve panasszal, felszólalással élhet a Szövetség, valamint a szerveinek működésével kapcsolatban, e.) igénybe veheti a Szövetség által nyújtott kedvezményeket. (2) A Szövetség tagjainak kötelezettségei:.) Szövetség alapszabályának és szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása, b.)a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, c.) a tagdíj megfizetése. 10.. A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei (1) A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tag jogai: a.) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, b.) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek a működésével kapcsolatban. (2) A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tag kötelezettségei: a.) a Szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség határozatainak megtartása, b.) a sportág népszerűsítése. A Szövetség szervei: a.) a Szövetség közgyűlése, b.) a Szövetség rendkívüli közgyűlése, c.) a Szövetség elnöksége, d.) a felügyelő bizottság e.) az etikai és fegyelmi bizottság, f.) a bizottságok és referensek. V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 11.. VI. A SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE 12.. A közgyűlés összehívása
(1) A Szövetség közgyűlését évente egyszer kell összehívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban kell megállapítania és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről a tagokat és a részvételre jogosult egyéb személyeket írásban tájékoztatni kell. A közgyűlés napirendjére a közgyűlés időpontját megelőző 14. napig lehet javaslatot tenni, Az elnökség erről a tagságot a közgyűlés időpontja előtti 8. napig írásban értesíti. (2) A közgyűlésen szavazati joggal a tagok rendelkeznek. (3) A közgyűlésen a Szövetség minden tagjának 1 szavazata van. (4) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több, mint a fele jelen van. (5) Ha a közgyűlés nem határozatképes, azt az eredeti tájékoztatóban feltüntetett időpontban - akár ugyanarra a napra is - újra össze lehet hívni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 13.. A közgyűlés napirendje (1) A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) A közgyűlésen - az eredetileg meghirdetettől eltérő - napirendi javaslatok csak akkor tárgyalhatók, ha a közgyűlésen minden tag jelen van és a napirend megváltoztatását a tagok többsége támogatja. 14.. A közgyűlés hatásköre A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az alapszabály, valamint a fegyelmi szabályzat megállapítása és módosítása; b.) a Szövetség évi költségvetés arányainak megállapítása és az évi költségvetés elfogadása; c.) a Szövetség éves beszámolójának jóváhagyása és a közhasznú jelentés elfogadása; d.) a budapesti középtávú sportágfejlesztési program elfogadása; e.) a Szövetség más szövetséggel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlatásának kimondása; f.) az elnökség, a felügyelő bizottság, valamint a fegyelmi bizottság megválasztása; g.) a tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok megválasztása; h.) a Szövetség - a más szerv hatáskörébe nem utalt - szabályzatainak megállapítása és módosítása; i.) a tagfelvétel valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása; j.) mindazok a kérdések, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von. 15.. A közgyűlés határozathozatala (1) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Szövetség elnökének szavazata dönt. (2) A 14.. a.), b.), c.) és e.) pontjai esetén a határozat meghozatalához 2/3-os többség szükséges. (3) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetség - a 16.. (1) bekezdésében meghatározott - tisztségviselőinek megválasztásakor, illetve ha a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. (4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Szövetség elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két - a közgyűlés által megválasztott - személy hitelesíti. (5) A Szövetség közgyűlése nyilvános. 16.. A tisztségviselők megválasztása (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők (vezető tisztségviselők): a.) az elnök, az alelnök, b.) az elnökség tagjai, c.) a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, d.) az etikai és fegyelmi bizottság elnöke és tagjai. (2) A Szövetség vezető tisztségviselőit a közgyűlés négy évre választja. (3) A tisztségviselőket megválasztó közgyűlés előtt legalább egy hónappal a Szövetség elnöksége jelölő bizottságot bíz meg. A jelölő bizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselők személyére vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt tag, terjeszti a közgyűlés elé. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatok többségét - de legalább 33%-át - megszerezte. Ha több jelölt esetében az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapott a megválasztásához elegendő szavazatot, újabb
választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztásához szükséges szavazatot meg nem szerzi. VII. A SZÖVETSÉG RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a.) a Szövetség elnökségének vagy a felügyelő bizottságnak a határozata alapján, b.) ha a Szövetség tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével indítványozza, c.) ha a bíróság vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. (2) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a Szövetség közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak. 17.. VIII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE 18.. Az elnökség hatásköre (1) A Szövetség tevékenységét két közgyűlés között a Szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, vagy a Szövetség más szervének a hatáskörébe utalt. (2) Az elnökség kizárólagos hatásköre a főtitkár megválasztása és felmentése; (3) Az elnökség feladatai és hatásköre: 1.) a Szövetség közgyűlésének összehívása; 2.) a Szövetség törvényes és alapszabály szerű működésének biztosítása és felügyelete; 3.) gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése; 4.) a Szövetség - szervezeti és működési szabályzatának - gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása; 5.) a budapesti középtávú sportágfejlesztési program kidolgozása; 6.) a Szövetség célkitűzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és a sporttal foglalkozó budapesti szervezeteket, szervezi az ezekkel való együttműködést; 7.) népszerűsíti a főváros területén működő testnevelési, diák-, szabadidő- és versenysport szervezetek körében a sportágat, a természet- és állatvédelmet, segíti e szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységét; 8.) közreműködik a sportágat, a természet- és állatvédelmet érintő fővárosi diák-, szabadidő- és versenysport események lebonyolításában, illetőleg szervez ilyeneket; 9.) elfogadja a sportág budapesti verseny- és szabadidősport-naptárát; 10.) kialakítja a budapesti bajnoki versenyrendszert, kiírja a bajnokságokat és a szövetségi versenyeket, szervezi és támogatja a sportág budapesti rendezvényeit; 11.) szervezi a sportág budapesti sportszakembereinek képzését és továbbképzését, illetve közreműködik abban; 12.) szervezi és irányítja a budapesti versenybírók képzését és továbbképzését; 13.) képviseli a sportágat Budapesten; 14.) dönt a szakanyagok és a térképek kiadásáról; 15.) munkabizottságok létrehozása és megszüntetése; 16.) az általa létrehozott bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése, referensek megbízása és felmentése; 17.) a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők kinevezése és felmentése, valamint velük szemben a munkáltatói jogkör gyakorlása; 18.) a tagfelvételi kérelmek elbírálása; 19.) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg fegyelmi jogkör gyakorlása; 20.) a központi és az önkormányzati támogatás felosztása a Szövetség tagjai között; 21.) a sportolói, valamint versenybírói minősítésekkel kapcsolatos fővárosi feladatok ellátása; 22.) az állami és önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel; 23.) a Budapesti válogatott összeállítása és versenyeztetésének meghatározása, részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban; 24.) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály, illetőleg a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal.
(4) Az elnökség gazdálkodik a Szövetség vagyonával, dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. (5) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. 18/A.. A közhasznúsági jelentés (1) Az elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. (2) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a.) a számviteli beszámolót; b.) a költségvetési támogatás felosztását; c.) a vagyon felhasználását; d.) a cél szerinti juttatások kimutatását; e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f.) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (3) A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot kérhet. (4) A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Sportvezető című újságban is nyilvánosságra hozza. 19.. Az elnökség tagjai (1) A Szövetség elnöksége 9 tagú. (2) Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár és - Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező - nem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. (3) Az elnökség tagjai: a.) az elnök, b.) az alelnök, c.) a tagok. (4) A Szövetség elnöke, alelnöke, nem lehet a Szövetség tagszervezetével munkaviszonyban álló személy. (5) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a.) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel; b.) észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével, a sportággal kapcsolatban; c.) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban; d.) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására; e.) megbízás alapján a Szövetség képviselete; f.) a közgyűlési határozatok és ajánlások megtartása illetőleg végrehajtása. (6) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (7) Az elnökségi tagság megszűnik: a.) a mandátum lejártával; b.) felmentéssel; c.) visszahívással; d.) elhalálozással; e.) a Szövetségből való kizárással. 20.. Az elnökség működése (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét. (2) Az elnökség munkatervének megfelelően, de legalább 3 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével ezt indítványozza. (3) Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről (napirendről) - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait, illetve a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megadható. (4) Az elnökség ülései nyilvánosak. (5) Amennyiben a jelenlévők többsége ezt kívánja zárt ülést kell tartani. A zárt ülésen az elnökség tagjai és a meghívottak vehetnek részt. Az elnökség a zárt ülésen résztvevőkkel kapcsolatban ettől eltérően is rendelkezhet.
(6) Az elnökségi ülés csak akkor hozhat jogérvényes határozatot, ha tagjainak legalább 51 %-a jelen van (határozatképesség). Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést az eredeti tájékoztatóban feltüntetett időpontban - akár ugyanarra a napra is - újra össze lehet hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirenden szereplő kérdések vonatkozásában a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. (7) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok több, mint felének igenlő szavazatával hozza meg. Bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg. Amennyiben a határozathozatal során szavazategyenlőség keletkezik az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében az a jog az ülést levezető elnökségi tagot illeti meg. (8) Abban az esetben, ha két közgyűlés közötti időszakban az elnökség létszáma a megállapított 3/4-e alá csökken, új elnökségi tag megválasztása céljából rendkívüli közgyűlést kell összehívni. (9) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat. (10) Az elnökség a saját és a közgyűlés határozatait és beszámolóit hirdetőtábláján 30 napra kifüggeszti, az érintett szervekkel és a Szövetség tagságával 15 napon belül írásban közli. (11) Az elnökség a saját és a közgyűlés határozatairól olyan nyilvántartást vezet, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, - s amennyiben lehetséges - személye megállapítható. (12) A közgyűlés és az elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett iratok - előzetes bejelentést követően, a Szövetség házi terjesztésű újságjában és hirdetőtábláján közzétett hivatalos időben, a Szövetség székhelyén - bári által megtekinthetők. (13) Az elnökség a Szövetség működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról a nyilvánosság számára a hirdetőtábláján ad tájékoztatást. IX. A SZÖVETSÉG ELNÖKE, ALELNÖKE 21.. A Szövetség elnöke (1) A Szövetség legfőbb tisztségviselője a Szövetség elnöke. Az elnök irányítja és vezeti a Szövetség és az elnökség tevékenységét. (2) Az elnök feladatai és hatásköre: a.) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése; b.) önállóan képviseli a Szövetséget; c.) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; d.) kapcsolattartás a tagszervezetekkel és a társszervezetekkel; e.) az Elnökség által kijelölt személy(ek) együtt gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezési jogot; f.) személyi javaslatok tétele a bizottságok elnökeire, tagjaira; g.) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe; h.) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szövetség más tisztségviselőire is átruházhatja. 22.. A Szövetség alelnöke (1) A Szövetség alelnöke az elnök akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait. (2) Az elnökség ügyrendjében meghatározott módon, az elnökség munkamegosztása szerint önálló feladatokat végez. X. A FŐTITKÁR 23.. (1) A Szövetség működésének operatív irányítója, vezetője a főtitkár. (2) A főtitkár az Elnökség megbízása alapján látja el a feladatát. (3) A főtitkár feladatai és hatásköre: a.) összehangolja a Szövetség tevékenységét; b.) összehangolja a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját; c.) szervezi a közgyűlés és az elnökség határozatainak a végrehajtását; d.) előkészíti az elnökség üléseit; e.) a munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogkört; f.) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről;
g.) gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról; h.) gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről; i.) figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását; j.) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal; k.) gondoskodik a Szövetség kiemelkedően közhasznú tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatainak a budapesti sajtó útján történő nyilvánosságra hozataláról. (4) A főtitkár tevékenységéről az elnökségnek számol be. (5) A főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnökség által jegyzőkönyvileg kijelölt személy helyettesíti. XI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 24.. A felügyelő bizottság (1) A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező felügyelő bizottságot választ. (2) A felügyelő bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek, illetőleg nem lehetnek egymásnak, valamint a Szövetség bármely tisztségviselőjének és alkalmazottjának hozzátartozói, és nem lehetnek azonos szakosztály tagjai. (3) A felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet. (4) A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét, amelyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja. (5) A felügyelő bizottság feladatai: a.) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata; b.) a társadalmi szervezetek és a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának; c.) az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata; d.) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése; e.) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése; f.) a gazdálkodás célszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata; g.) a Szövetség vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése; h.) ellenőrzi a Szövetségnek, mint közhasznú szervezetnek a működését és gazdálkodását. (6) A felügyelő bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről köteles a Szövetség közgyűlésének beszámolni. 24/a.. A felügyelő bizottság működése (1) A felügyelő bizottság a munkatervét maga állapítja meg. (2) A felügyelő bizottság ülését a munkatervnek megfelelően, de legalább évente két alkalommal a felügyelő bizottság elnöke hívja össze. Az ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a felügyelő bizottság elnöke írásban, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napon értesíti a bizottság tagjait. Amennyiben az ülés napirendjéhez kapcsolódóan írásbeli anyag készült, azt az értesítéshez mellékelni kell. (3) A felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon az elnök és a tagok mindannyian jelen vannak. (4) A felügyelő bizottság ülésén az elnök, a tagok és - tanácskozási joggal - a bizottság elnöke által meghívottak vehetnek részt. (5) A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság ülésén az elnöknek és minden tagnak 1-1 szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazta dönt. (6) A felügyelő bizottság az eredeti napirendtől eltérő napirendi kérdést is tárgyalhat, ha ezzel a szavazásra jogosultak többsége egyetért. (7) A felügyelő bizottság tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (8) Az ellenőrzés tapasztalatairól a felügyelő bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja, s ha a vizsgálat szabálytalanságokat vagy rendellenességeket állapít meg, ennek megszüntetésre felhívja a Szövetség elnökségét. (9) A felügyelő bizottság elnöke és tagjai a Szövetség közgyűlésén és az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. (10) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés vagy az elnökség döntését teszi szükségessé;
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (11) Az intézkedésre jogosult közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés vagy az elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. (12) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. XII. A FEGYELMI BIZOTTSÁG 25.. (1) A Szövetség tagjaival, valamint a sportághoz tartozó sportolókkal szembeni szövetségi fegyelmi eljárás lefolytatására a közgyűlés fegyelmi bizottságot választ, amelynek létszámát a közgyűlés határozza meg. (2) A fegyelmi bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség fegyelmi szabályzata állapítja meg. (3) A fegyelmi bizottság élén a bizottság elnöke áll. A fegyelmi bizottság tagjai a Szövetséggel, illetve a tagszervezetekkel munkaviszonyban nem állhatnak. XIII. BIZOTTSÁGOK ÉS REFERENSEK 26. (1) A Szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására további - állandó vagy ideiglenes - bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki. A bizottságok tagjait és a referenseket az elnökség 4 éves időtartamra választja. (2) A bizottságok és a referensek feladatait és hatáskörét a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg. (3) A bizottságok és a referensek véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket. XIV. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 27.. (1) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (2) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. (3) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (4) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. 27/A.. A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezeteként, illetve hitem törlesztésére nem használhatja fel. A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez. 27/B.. (1) A Szövetség cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (2) A Szövetség bevételei: a.) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b.) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c.) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d.) a tagdíj; e.) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; f.) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (3) A Szövetség költségei: a.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b.) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c.) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d.) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (4) A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A Szövetség vagyona: a.) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg); b.) készpénzre szóló követelés; c.) értékpapír; d.) ingatlan és ingó vagyon. 27/C.. XV. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 28.. (1) A Szövetség megszűnik: a.) a közgyűlés által történő kimondásával; b.) más szövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével; c.) feloszlatásával; d.) megszűnésének megállapításával. (2) A Szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a Szövetség közgyűlése rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha a Szövetség feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyonról nem történt rendelkezés, vagyona - a hitelezők kielégítése után - önkormányzati tulajdonba kerül és sportcélokra kell fordítani. XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29.. A Szövetség Alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult, Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi tagjára, illetve szervére kötelező. Az elnökségnek a szövetségi sajtóban vagy egyéb módon, de legkésőbb a soron következő közgyűlésen tájékoztatnia kell a Szövetség tagjait az értelmezés(ek)ről, mely(ek) felülvizsgálata a jelen Alapszabály 14. (2) bekezdése alapján történik. 29/A. Összeférhetetlenség (1) A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b. pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b.) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a Szövetség felügyelő bizottságának elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a.) a Szövetség elnöke vagy elnökségének tagja; b.) a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; c.) a Szövetség cél szerinti juttatásában részesül, kivéve - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat - és a Szövetség tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást; d.) az a-c.) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője (16. /1/ bekezdés) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (4) A Szövetség vezető tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. ZÁRADÉK
Jelen Alapszabályt a BTFSZ közgyűlése 1989. november 25-én fogadta el, és az 1999. május 31-i közgyűlésen hozott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva hagyta jóvá.