Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetéről, figyelemmel a haszonállatok tartására

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁGA Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetéről, figyelemmel a haszonállatok tartására 3525 Miskolc, Vologda u.1. Telefon: (36-46) 500-660 Fax: (36-46) 342-023 e-mail: borsod_megye@oai.hu, borsod-elelmiszer@nebih.gov.hu

TARTALOM Hatósági ellenőrzési feladatok... 8 Monitoring mintavételek... 9 Kiszabott bírságok, figyelmeztetések... 10 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET... 12 Veszettség monitoring... 16 HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring... 16 Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban... 17 Pénzügyi teljesítések, támogatások... 17 Méhegészségügy... 17 Takarmányellenőrzés... 18 Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések... 19 Nagyüzemi tojótyúk-tartás helyzete megyénkben... 20 Állatszállítás... 21 Állatgyógyászati termékforgalmazás... 22 ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET... 22 2013 évben visszavont működési engedélyek... 24 Megvizsgált vágóállatok 2013 évben (B.-A.-Z. megye)... 24 2013 évi termelési adatok (B.-A.-Z. megye)... 25 Élelmiszer export 2013.... 26 START munkaprogram... 27 Helyszíni ellenőrzések, az ellenőrzésekkel kapcsolatban észlelt tendenciák... 29 Ökológiai, földrajzi árujelzők... 29 Borászati ellenőrzések... 30 RASFF... 31 2

A hivatal feladatainak rövid bemutatása Igazgatóságunk, mint az állam által létrehozott és működtetett élelmiszerlánc felügyeleti szerv, az állat-egészségüggyel, állatvédelemmel, takarmányhigiéniával, takarmányok biztonságával és minőségével, élelmiszerhigiéniával, az élelmiszerek biztonságával, minőségével, a borászati termékek ellenőrzésével, az állattenyésztési feladatokkal és az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos hatósági, irányítási és szervezési feladatokat lát el. A szervezet célja az élelmiszerbiztonság megvalósítása a földtől az asztalig, a fogyasztó egészségének védelme Néhány tevékenységünket meghatározó fontosabb jogszabály Európai Unió jogszabályai Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről Nemzeti jogszabályok Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3

A szervezet irányítása Szervezetünk kettős irányítás alatt működik, irányításunk közigazgatási szempontból jelenleg a B-A-Z Megyei Kormányhivatal, ill. a Miniszterelnökség, szakmai szempontból a Földművelésügyi Minisztérium, és az Országos Főállatorvos, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ( NÉBIH ) útján valósul meg. Igazgatóságunkon 4 osztály működik: Járványügyi Osztály Állatvédelmi Osztály Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály Élelmiszerlánc biztonsági és Minőség-ellenőrzési Osztály 2013. január 1-től a járási hivatalok megalakulásával egyidejűleg 5 székhelyen Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok jöttek létre. Ezeket járási főállatorvos vezeti. Ezen Hivatalok szakmai irányítását igazgatóságunk végzi, az általuk hozott I. fokú közigazgatási döntések II. fokon történő elbírálása is feladatkörünkbe tartozik. Működés Igazgatóságunk működésének feltételei 2013 évben tovább javultak. Az épület ( Miskolc, Vologda u. 1.) karbantartása, III. emeletének festése megtörtént. A gépkocsi ellátottság megfelelő. A mintavételekhez szükséges eszköz- és nyomtatvány ellátásunk biztosított volt. Igazgatóságunk II. emeletén az élelmiszer monitoring minták tárolására, rendszerezésére, csomagolására megfelelő helyet alakítottunk ki. A létszámcsökkenésből adódóan a gépkocsik futás teljesítménye az előző évhez képest jelentősen nőtt. A jelenlegi szakmai irányítást és a járási illetékességi területeket az alábbi ábra mutatja be. 4

Szakmai irányítás Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Megyei igazgató főállatorvos Élelmiszerlánc-biztonsági és Minőségellenőrzési Osztály Osztályvezető főmérnök Élelmiszerláncfelügyeleti Osztály Osztályvezető főállatorvos Járványügyi Osztály Osztályvezető főállatorvos Állatvédelmi Osztály Osztályvezető főállatorvos Mezőkövesd Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Járási főállatorvos Miskolc Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Járási főállatorvos Sárospatak Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Járási főállatorvos Edelény Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Járási főállatorvos Encs Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Járási főállatorvos Mezőkövesdi járás Mezőcsáti járás Tiszaújvárosi járás Miskolci járás Szerencsi járás Sárospataki járás Cigándi járás Sátoraljaújhelyi járás Tokaji járás Edelényi járás Putnoki járás Ózdi járás Kazincbarcikai járás Encsi járás Gönci járás Szikszói járás 5

Dolgozói létszám adatok: 2013. december 31-ig a falugazdászok a Járási Hivatalok szakigazgatási szerveként működő 5 Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal kormánytisztviselőiként végezték feladataikat. 2014. január 1-től kerültek át a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara B-A-Z Megyei szervezetéhez, ezáltal a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalaink létszáma jelentősen, 31 fővel lecsökkent. A járási engedélyezett összedolgozói létszám (járási főállatorvos, hatósági állatorvos, élelmiszerbiztonsági felügyelő, falugazdász) 2013. december 31.ig : 73 fő volt, 2014. január 1-től 42 fő lett. Az igazgatóság engedélyezett létszáma 1 fő borászati felügyelővel nőtt, jelenleg 40 fő. Hatósági feladataink végrehajtását 2013-ban 31, jelenleg 30 jogosult állatorvos, valamint 66 méhegészségügyi felügyelő segíti. A hatósági állatorvosi álláshelyek betöltése évek óta problémát jelent, járásonként csak 1-2 hatósági állatorvos dolgozik, és ugyancsak betöltetlen évek óta az edelényi ill. a mezőkövesdi járási főállatorvosi álláshely. 6

Az évek óta csökkenő létszámot megyei vonatkozásban az alábbi táblázat mutatja be. Év megyei létszám kerületi/ járási létszám engedélyezett létszám összesen jogosult állatorvos kerületi/ járási főállatorvos hatósági állatorvos élelmiszerbizt. felügyelő 2011 30 94 124 46 4 20 13 2012 27 85 112 49 3 16 13 2013 39 73 112 31 3 16 17 2014 40 42 82 30 3 12 19 Hatósági ellenőrzésben résztvevők létszámadatai 2013 Igazgatóság Járások Összes Hatósági főállatorvos 3 3 Járási főállatorvos 3 3 Hatósági állatorvos 5 11 16 Szaksegéd 8 8 Élelmiszerbiztonsági felügyelő 6 13 19 Borászati felügyelő 2 2 Állattenyésztési felügyelő 1 1 Összesen: 25 27 52 Jogosult állatorvos 30 30 Megyei sajátosságok Megyénkre jellemző, és az állategészségügyet, valamint az élelmiszer és járványügyi biztonságot veszélyeztető sajátosságok: jelentős nemzetközi tranzit (főleg a Balti államokból és Lengyelországból érkező) áru és személyforgalom, a 3-as számú főútvonalon napi 1000-1200 kamion lép be az országba a lakosság elszegényedése, vásárlási lehetőségek szűkülése, ezért az uzsora és az illegális mozgó élelmiszerárusok térnyerése (Cserehát) a lakosság életkörülményeinek romlásából adódóan a zoonózisok (állatról emberre, és emberről állatra is terjedő fertőző betegségek ) kialakulásának veszélye (pl. gümőkór) élelmiszer vállalkozások tőkehiánya, kényszervállalkozások létesítése 7

Hatósági ellenőrzési feladatok Feladataink részben tervezett feladatok, melyek kockázatbecslésen alapuló éves ellenőrzési terv szerint kerülnek kialakításra, ezek létesítmény ellenőrzések, és járványügyi, valamint élelmiszer monitoring mintavételek. A tárgyévre vonatkozó un. Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv végrehajtása minden év április 1-én kezdődik és a következő év március 31-ig tart. A 2013 évre tervezett ellenőrzés számunk 3345 ellenőrzés volt, az eseti (nem tervezett) ellenőrzésekkel együtt 3839 ellenőrzést végeztek a járási és a megyei szakembereink. A tervezett ellenőrzések igen széleskörű, az alábbi táblázatban szereplő létesítménytípusokban valósulnak meg, így különösen, állattartó telepeken, állati és növényi eredetű élelmiszer előállító és forgalmazó, vendéglátó és közétkeztető helyeken, állatgyógyszer forgalmazó vállalkozásoknál, állati melléktermék gyűjtő, feldolgozó, szállító, valamint takarmány előállító, forgalmazó vállalkozásoknál. Igazgatóságunk hatósági felügyelete alá tartozó létesítmények száma 2013. Létesítmény típusa Létesítményszám Állattartó telepek Ló 128 Állattartó telepek Szarvasmarha 951 Állattartó telepek Juh 313 Állattartó telepek Kecske 30 Állattartó telepek Sertés 550 Állattartó telepek Házityúk 112 Állattartó telepek Pulyka 2 Állattartó telepek Vízibaromfi 1 Állattartó telepek Házinyúl 3 Állateü. ell. alá tartozó egységek (állattartó telepeken kívül) állatmenhely állatpanzió gyepmesteri telep gyűjtőállomás állatkísérlet állati eredetű melléktermék 2 1 4 2 1 62 kezelése Gyógyszerforgalmazók és - felhasználók 18 Engedélyköteles élelmiszer előállítók 37 8

Nem engedélyköteles élelmiszer 345 előállítók Borászati üzem 629 Szőlőfeldolgozó vállalkozások (bortermelők) 908 Élelmiszer - forgalmazók 4420 Vendéglátók, közétkeztetők 4792 Takarmány létesítmények és vállalkozások 505 Kistermelők 536 Összesen: 14372 A megyénkben élelmiszertermelés céljából tartott haszonállatok, ill. a vadon élő állatok folyamatos járványügyi ellenőrzése céljából járványügyi monitorig, valamint a megyénkben előállatott és forgalomba hozott élelmiszerek és takarmányok biztonságának ellenőrzése céljából az alábbi mintaszámban végeztünk kötelezően előírt terv szerinti élelmiszer és takarmány mintavételeket. A járványügyi mintavételek végrehajtásában a szolgáltató állatorvosok is közreműködtek. Monitoring mintavételek (kockázatbecslés alapján előírt számú, véletlenszerűen vett minták) Járványügyi 9245 Élelmiszer 1868 Takarmány 296 Összesen 11404 Egyéb nem tervezett feladataink pl: állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények engedélyezése, növényi eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele, építésügyi engedélyezési eljárásokban szakhatósági engedélyek kiadása, kereskedelmi létesítmények nyilvántartásba vételi eljárásában külön engedélyek kiadása, lakossági közérdekű bejelentések kivizsgálása nyilvántartásba vételi feladatok, hatósági igazgatási szolgáltatási feladatok: Pl: állományvizsgálat, húsvizsgálat, élelmiszer ellenőrzés, fogyaszthatósági döntés, 9

élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálása állategészségügyi- járványügyi intézkedések, fertőző állatbetegségek elleni mentesítési programok szervezése, végrehajtása állatvédelmi hatósági feladatok, ellenőrzések állatok tartása, szállítása, vágása során állami támogatásokhoz kapcsolódó igazgatási feladatok, KM ellenőrzés ENAR, marhalevelek, állat útlevelek kiadása, rendkívüli célellenőrzések: Pl: élelmiszer-lánc események vizsgálata mélységi ellenőrzések, a másodlagos élelmiszervizsgálat Ellenőrzésink során az elmúlt évben is szorosan együttműködünk a Kormányhivatal szerveivel, valamint a rendőrséggel, és a NAV-al is. szakigazgatási Kiszabott bírságok, figyelmeztetések A különböző hatósági ellenőrzések következményeképpen megindított hatósági eljárások során 2013- ban összesen kiszabott bírságok száma és összege a következő volt: Bírság típusa száma (db) Értéke (Ft) Eljárási költség (Ft) Állattenyésztési bírság 1 300 000 Állatvédelmi 8 6 375 000 Eb oltás elmulasztása miatt élelmiszerlánc felügyeleti 49 825 000 Élelmiszer ellenőrzési 86 24 256 700 32 285 Élelmiszerlánc felügyeleti 136 22 170 000 36 144 Eljárási 11 216 000 Minőségvédelmi 13 5 415 920 Figyelmeztetések 126 0 212 884 ÖSSZESEN: 430 59 558 620 281 313 10

Közérdekű bejelentések 2013. évben 236 közérdekű bejelentés érkezett hatóságunkhoz, 22 bejelentés a NÉBIH ingyenesen hívható Zöld Számán keresztül érkezett. A Zöld Számon érkezett élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanságokra utaló bejelentéseket a 01/50-1/2012. évi elnöki utasítás alapján 48 órán belül ki kell vizsgálni. A bejelentések kb. 70%-át elektronikus levél formájában nyújtják be. Az egyéb úton (személyesen, levélben) részünkre eljuttatott bejelentések körülbelül 40 %-a érkezett névtelenül, illetve hamis névről és címről, így az év során mindösszesen beérkezett bejelentés 75 %-a a fentiek alapján névtelennek minősíthető. Az azonosíthatatlan személy által tett bejelentés kivizsgálása mellőzhető lenne, de hatóságunk ezt a jogszabályi enyhítést, amennyiben a bejelentés élelmiszerlánc eseménnyel vagy állatvédelemmel kapcsolatos jogsértésekre utalt, a bejelentés témájának potenciálisan nagy jelentősége miatt nem alkalmazta. Hatóságunk minden közérdekű bejelentést kivizsgált. A benyújtott bejelentések tárgya legtöbbször a megvásárolt élelmiszer minőségi kifogásolására irányult: szokásostól eltérő színű, szagú, ízű, esetleg romlott, csomagolásán feltüntetett jelölés nem megfelelő, a megvásárolt élelmiszer fogyaszthatósági ideje vagy minőség megőrzési ideje lejárt, rovarokkal szennyezett. A létesítmény higiéniai állapota nem megfelelő az egységben engedélynélküli tevékenységet végeznek. A kivizsgálás eredményességét jelentősen befolyásolta, hogy a bejelentő által kifogásolt élelmiszert hatóságunk nem látta, a csomagoláson szereplő jelölésről, előállítóról tételazonosítóról a bejelentő hatóságunkat nem tájékoztatta. A helyszíni ellenőrzések során a panasz tárgyát képező élelmiszer azonosítása, nyomon követése nem minden esetben volt biztosított. Az állattartásra vonatkozó lakossági panaszbejelentések alapján lezajlott hatósági kivizsgálások és helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a bejelentések döntő többsége alaptalan a kifogásolt állatjóléti/állategészségügyi feltételek vonatkozásában. Mivel hatóságunk ellenőrzési listák segítségével teljes körű hatósági ellenőrzést végez a helyszínen, kisebb dokumentációs, adminisztrációs hiányosságok előfordulását felfedte. Ezek határidős pótlására hatósági felszólítások/figyelmeztetések történtek, melyeknek teljesítését hatóságunk minden esetben visszaellenőrizte. A megfelelő teljesítések alapján szankció (állatvédelmi/élelmiszerlánc-felügyeleti bírság) alkalmazására nem került sor az elmúlt évben. 2013. évben az élelmiszerek minőségi kifogásolására érkezett bejelentések 60% a minősült megalapozottnak, ezekben az esetekben közigazgatási eljárás lefolytatására került sor. A kifogásolt élelmiszer forgalomból kivonásra, majd megsemmisítésre került. Az élelmiszeripari vállalkozót élelmiszer ellenőrzési bírság megfizetésére köteleztük 11

2012. év 2013. év Közérdekű bejelentések (eset) 350 236 Megalapozottság (%) 15 60 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Megyénk haszonállat állománya a következő megoszlást mutatja az egyes állatfajok szerint Állatfaj Állattartó telepek száma Állatlétszám Ló 128 2251 Szarvasmarha 951 43 540 Juh 313 48 369 Kecske 30 793 Sertés 550 45 582 Baromfi 115 2 300 000 Az állattartó telepek állapota meglehetősen változó képet mutat, sok esetben fejlesztésre, beruházásra nincs anyagi fedezet, a törekvések csak az állagmegóvásra irányulnak, infrastrukturális helyzetük ezért stagnál vagy a kisüzemek esetében romlik. A szarvasmarha- és a juhlétszám az előző évhez képest 7-8 %-kal növekedett, míg a sertés- és a kecskelétszám csökkent. Ez a növekedés a Mezőkövesdi, Miskolci és a Sárospataki járásban figyelhető meg. A sertéslétszám csökkenése a kistermelői (háztáji) szektorban volt jellemző, míg a nagylétszámú (nagyüzemi) telepeinken érdemben nem változott. A lóállomány megyénk területén évek óta közel azonos létszámú. Az állatállományokat fenyegető betegségek közül több ún. bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség. Itthon a 113/2008.(VIII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékelte tételesen felsorolja a szárazföldi és a víziállatok bejelentési kötelezettség alá vont betegségeit. Ezen betegségek kitörésekor alkalmazandó járványügyi és igazgatási intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) és külön miniszteri rendeletek határozzák meg. E betegségek között olyanok is szerepelnek, melyek embert is megbetegíthetnek (ún. zoonosisok), például: gümőkór, lépfene, brucellosis, nyugat-nílusi láz, míg más betegségek kizárólag az állatokra jelentenek veszélyt, azonban nagy gazdasági kártételük indokolja, hogy bejelentési kötelezettség alá tartozzanak (például: klasszikus és afrikai sertéspestis, kéknyelv betegség). Ezen betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, fellépésük megelőzése, egy esetleges kitörés esetén a gyors elfojtás és felszámolás érdekében hatóságunk 12

részt vesz az országos mentesítési programokban és a megfigyelési (monitoring /surveillance) rendszer működtetésében. Ezen tevékenység keretén belül a következő állatbetegségek szempontjából végzünk rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat a megye állományaiban: gümőkór, brucellosis, enzootiás bovin leucosis (EBL), kéknyelv betegség (bluetongue), szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR), Aujeszky-betegség, sertés brucellosis, klasszikus sertéspestis (KSP), sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS), juhok és kecskék Brucella melitensis fertőzöttsége, veszettség, TSE/BSE. Évente a fertőző betegségektől való mentesség ellenőrzésére végzett vizsgálatok és a megfigyelési programok során az alábbi számú állategyedek vizsgálatára, illetve mentesítésére került sor: Gümőkór (egyedi intradermalis próba): 43 000 db Szarvasmarha brucellosis: 23 000 db EBL: 12 000 db IBR: 11 500 db Aujeszky-betegség: 2300 db sertés brucellosis: 800 db klasszikus sertéspestis (vaddisznók): 1100 db PRRS: 2300 db Brucella melitensis: 2300 db veszettség: 120 150 db TSE/BSE: 1400 db A monitoring rendszer működtetése, a kötelező laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének finanszírozása egyrészt európai uniós és hazai állami pénzügyi forrásból (ún. társ-finanszírozásban) történik, másrészt az állattartókra hárul. Ez utóbbi terhet hivatott enyhíteni a 148/2007 (XII. 8.) FVM rendeletben előírt állami támogatási forma, amelynek segítségével az állam a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok költségeinek kb. 75-80%-át átvállalja az állattartóktól. Megyénkben ezt a támogatási formát 2013-ban az emlős haszonállatot tartók közül 665 gazdálkodó, míg baromfit tartók közül 85 gazdálkodó vette igénybe. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által 2013-ban számukra kifizetett teljes támogatási összeg 224 millió forint (HUF) volt, amely csaknem azonos az előző évi kifizetések összegével. 13

A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek közül 2013 folyamán a következők hatósági megállapítása történt meg megyénkben: Szarvasmarha-gümőkór februárban egy nagylétszámú (142 egyedből álló) növendékmarhaállományban Hejőkürt községben; Szarvasmarhák enzootikus leukózisa (EBL) júliusban és decemberben Nagycsécs, míg augusztusban Mezőnyárád község egy-egy kislétszámú (50 egyed alatti) szarvasmarha állományában; Lovak nyugat-nílusi láz (WNF) vírus okozta fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása októberben Kesznyéten községben egy kislétszámú (30 egyed alatti) lóállományban; Aujeszky-betegség decemberben Bódvaszilas községben, két vadászkutyában. A 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) előírásai értelemében a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek felszámolása során a megsemmisített állatok és járványterjesztő eszközök után az állattartó állami kártalanításra jogosult. A 328/2010.(XII. 27.) Korm. rendelet 6. -ának kijelölése alapján öt millió forint értékhatárig a járási főállatorvos, míg ezen összeg felett igazgatóságunk jogosult az eljárás lefolytatására. A kifizetésről a NÉBIH Költségvetési Igazgatósága gondoskodik. Megyénkben az elmúlt három évben az évenként kifizetett állami kártalanítás összege 20 30 millió forint között ingadozott. A fenti adatokból kitűnik, hogy megyénk helyzete ebből a szempontból jónak mondható, jóllehet szinte minden hónapban felmerül egy-egy ilyen betegség gyanúja, azonban éppen a monitoring rendszer, a megelőző és leküzdő intézkedések révén országos méretű, vagy az Európai Unió Bizottságának jelentendő járványkitörés az elmúlt években nem fordult elő. Megyénk házi sertés és vaddisznóállományaiban 2013-ben klasszikus sertéspestis (KSP) fertőzöttséget nem állapítottunk meg. Az ellenőrző vérvizsgálatok szerint a kis- és nagylétszámú (nagyüzemi) házi sertés állományaink Aujeszky-betegségtől és brucellosistól is mentesek. Szarvasmarha-állományainkban 2013-ban brucellosis (Brucella abortus okozta fertőzöttség) sem fordult elő. A juh-és kecskeállományaink Brucella melitensis fertőzöttségre irányuló 2013. évi ellenőrző vérvizsgálata szintén kedvező (negatív) eredményre vezetett. 2014. januárjában megjelent a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (PRRS) való mentesítéséről szóló 3/2014.(I.16.) VM rendelet, amelynek alapján az országos főállatorvos az ÉÁT/22/2014. számú utasításával március végén kiadta a PRRS Nemzeti Mentesítési Tervet. Az előző évek PRRS-re irányuló kedvező monitoring vizsgálati eredményei és az említett mentesítési terv előírásai alapján megyénkben 2014. végére el kell érni valamennyi házi sertés állomány PRRS fertőzöttségtől való mentességét és erről az állattartóknak egyedi közigazgatási határozatot kell kiadnunk. 14

E program sikeres teljesítése nagy erőfeszítést igényel Igazgatóságunk és a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok munkatársaitól, valamint az állami feladatok elvégzésére kirendelt szolgáltató állatorvosoktól. Kelet-Közép-Európa, így hazánk házi sertés és vaddisznó állományaira egyre fokozódó veszélyt jelent az afrikai sertéspestisnek (ASP) nevezett, vírus okozta fertőző betegség, amely a fogékony állományokban gyorsan terjed, tömeges elhullást okoz és az érintett régiókban jelentős gazdasági kárral jár. Az Európai Unióban az ASP ellen hatékony oltóanyag (vakcina) jelenleg nem áll rendelkezésre. E betegség az elmúlt években Oroszország európai területén, Ukrajnában és Fehéroroszországban, 2014 elején pedig Litvániában és Lengyelországban is előfordult. Hazánkban 2014. április és május hónapjaiban a vadásztársaságok tagjai minden elejtett vaddisznóra kiterjedő monitoring mintavételt végeztek annak érdekében, hogy a hazai vaddisznó-állomány ASP fertőzöttségtől való mentességét laboratóriumi vizsgálatokkal is bizonyítani tudjuk. A komoly erőfeszítést igénylő mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatokat export piaci megfontolások / követelmények indokolták. A 2014. év kiemelt járványügyi feladata az ASP hazai sertés állományokba történő behurcolásának megelőzése, illetve a határ menti területek vaddisznóiban esetleg megjelenő fertőzés korai felismerése és lokalizálása. Az ASP megelőzésének és felszámolásának részletes szabályait itthon a 98/2003.(VIII. 22.) FVM rendelet állapította meg. Az agráriumban élők számára jelentős bevételi forrást jelent a különböző jogcímeken (anyatehén, anyajuh, AKG, legelőhasznosítás, gyepgazdálkodás, stb.) juttatott állami támogatások rendszere. A különböző támogatásokat igénylő gazdálkodók ellenőrzésének 2009. óta bevezetett új formája, a Kölcsönös Megfeleltetés (KM, Cross Compliance, CC) ellenőrzések rendszere. Ennek keretén belül az adott évben támogatási kérelmet benyújtók közül az MVH (mint kifizető ügynökség) kockázatbecslés alapján választ ki bizonyos hányadot, akiket az adott évben ezen szempontból hatóságunknak ellenőrzés alá kell vonnia. Az ellenőrzések és a jogkövetkezmények sajátossága, hogy az esetleges meg nem felelések szankcionálása nem bírságolás, hanem a támogatások bizonyos százalékának a megvonásával történik, amely megvonás a hiba jellegétől függetlenül a gazdálkodó adott évben megítélt valamennyi támogatását érinti. Az ellenőrzendő tevékenység jellege ennek megfelelően az adott gazdálkodó bármelyik, Jogszabályokban Foglalt Gazdálkodási Követelményét (JFGK) jelentheti, az ellenőrzött tevékenység volumenétől és a gazdálkodó profiljától függetlenül. Hatóságunk 2013-ban 136, a KM körébe tartozó járványügyi és állatjelöléssel kapcsolatos ellenőrzést végzett. Ebben az évben az ellenőrzési szám közel azonos lesz az előző évivel. A KM témakörhöz kapcsolódó hazai jogszabályok a 322/2007.(XII.5.) Korm. rendelet és a 81/2009.(VII. 10.) FVM rendelet. Állattenyésztési, járványvédelmi és élelmiszerlánc-biztonsági célok elérése érdekében a mezőgazdasági haszonállatok nyilvántartásával és jelölésével kapcsolatban 1999-ben bevezetésre került az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer. Az ENAR-ral kapcsolatos alapvető 15

szabályozást a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet állapította meg. Azonos tartási helyen állatot tartó gazdálkodók állatlétszámának és létszám-nyilvántartásának ENAR szerinti ellenőrzése 2013-ban a KM ellenőrzés keretében és időpontjában 75 állattartó esetében történt meg. Veszettség monitoring 2013. év folyamán veszettség nem fordult elő megyénkben, ennek ellenére a NÉBIH 2013. évre is elrendelte a megye egy részére kiterjedő orális húsevő vakcinázási kampányt. A Hernád vonalától keletre végezték el a repülőgépes vakcina kiszórást, a megye többi része nem vakcinázott terület. A tavaszi és őszi vakcinázási kampány során a monitoring vizsgálatokhoz a vadászati idény vizsgálatra kijelölt időszakaiban megyénk területéről összesen 104 db rókát kellett kilőniük a vadászatra jogosultaknak. A vadásztársaságonkénti beküldendő mintaszámokról a megyei igazgatóság egyedi határozatokban döntött. A hatósági állatorvosok a járásoknál ezen vizsgálati minták leigazolásánál és a beszállításoknál működtek közre. Megyénk immunizált területein 2013/2014 vadászati évre elrendelt mindösszesen 104 róka mintaszámból 12 róka minta beküldése nem került teljesítésre. A tavaszi kampányt követően a nem teljesítő vadászatra jogosultak a hiányzó minták pótlására írásban kerültek felszólításra. Az éves kampányok lezárását követően a nem teljesített 12 róka minta vonatkozásában a mulasztást elkövető 8 vadászatra jogosult szervezetet Igazgatóságunk határozattal egyenként 90.000,- Ft. élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabásával sújtotta. A 2013 II. félévi Magyarországi veszettség esetek előfordulása miatt a NÉBIH 2013.11.25. és 2014.02.28. közötti időszakban rendkívüli róka mintavételt rendelt el az ország veszélyeztetett területeire. Nevezett utasítás értelmében megyénk vonatkozásában az érintett 9 vadászatra jogosult részére a Mezőkövesdi járás területéről elrendelt 50 róka mintaszám 100%-ban teljesítésre került. A veszettség elleni védekezés keretében a megye kamarai engedéllyel rendelkező szolgáltató állatorvosai folyamatosan végzik az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását a 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet szerint. Az összevezetett, szervezetten végzett tömegoltásokon kívül, melyek márciusáprilis hónapokban zajlottak, az ebeket az állatorvosi rendelőkben, vagy a tartási helyükön vakcinázták. 2010. január 1-től kötelező a veszettség elleni hologramos matrica használata. 2012.12.31-ig a 4 hónaposnál idősebb ebeket mikrochippel kellett volna megjelöltetniük az eb tulajdonosoknak. Sajnos az ebek egy részének az egyedi jelölése elmaradt. Felszólításra, illetve szankció (állatvédelmi bírság) alkalmazására a hatósági ellenőrzések során került sor. 2013. 01.01. után veszettség ellen csak mikrochippel ellátott ebek olthatók. HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring A járványügyi monitoring részét képező madárinfluenza monitoring végrehajtásának szervezése, lebonyolítása az Állatvédelmi Osztály irányításával történik. 16

Ezen program keretében 2013-ben megyénkben 10 nagylétszámú gazdaságban, 25 háztáji állományban összesen 360 házi madárból (házityúk, lúd, pulyka) vettek vérmintát és küldtek laboratóriumi vizsgálatra kollégáink. Vadmadarakból 60 mintavétel és virológiai (PCR) vizsgálat történt. A mintavételt a szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételével hajtottuk végre. A vizsgáló laboratóriumból (NÉBIH ÁDI Budapest) megküldött eredményközlők alapján megállapítható, hogy valamennyi minta vizsgálata negatív eredményre vezetett. Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban A szalmonellák közegészségügyi jelentősége széles körben ismert. A humán szalmonella fertőzések legnagyobb része mind a mai napig élelmiszer eredetű. Társadalmi elvárás, hogy csökkenjen a humán fertőzések száma, ehhez az állati termékek szalmonella közvetítő szerepének csökkentése és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása egyaránt szükséges. Az állatoknál folytatott gyérítési programok a humán fertőződés kockázatának csökkentését és a szalmonellózis állatállományoknál okozott kártételének csökkentését egyaránt szolgálják. A baromfiállományokban folyó szalmonella gyérítési programok az uniós és hazai jogszabályok előírásai szerint folynak hazánkban, így a mi megyénkben is. A szalmonella elleni védekezés kötelező a tenyésztyúk, tojótyúk, brojlercsirke, valamint a tenyészpulyka és brojlerpulyka állományokban. A szalmonella elleni védekezés keretében a kötelezően előírt mintavételek megyénkben a házityúk faj tekintetében 18 tenyész-, 104 tojó- és 537 brojlerállományban, valamint 48 hízópulyka állományban történtek meg. A hatósági mintavételek száma 95 volt. Szalmonella enteritidis fertőzöttség miatt 2 tojótyúk állomány felszámolására került sor. Pénzügyi teljesítések, támogatások A szalmonellózis elleni védekezéshez kapcsolódóan az Állatvédelmi Osztály végzi az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2013. évi finanszírozásának szabályairól szóló 26/2013.(IV.18.) VM rendelet alapján az állattartók által benyújtott, a tojó- és tenyészállományok szalmonella elleni immunizálásához szükséges oltóanyagok beszerzési költségeinek megtérítése iránti kérelmek elbírálását. 2013. évben három állattartó részére összesen 4.434.434 Ft értékben 743.446 adag vakcina költségtérítésének jogosságáról határoztunk. Két állattartó részére tojótyúk állományának szalmonella fertőzöttség miatti felszámolása és tojásártalmatlanítás miatt keletkezett kára enyhítésére 1.959.046 Ft összegű költségtérítést ítéltünk meg. Méhegészségügy A méhegészségügy területén a mézelő méhek nyúlós költésrothadása, mint bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség elleni védekezés a legfontosabb feladatunk. Megyénkben a feladat ellátásában 66 méhegészségügyi felelős segítette az állatorvosok munkáját. 17

2013. évben 1511 méhészetben 76315 méhcsalád kötelező szűrővizsgálata (monitoring vizsgálata) történt meg. A vándoroltatás előtti vizsgálatokat 35704 méhcsaládnál végezték el. Járványügyi okból 15907 méhcsaládot vizsgáltak meg. A vizsgálatok során 17 településen 22 méhészetben állapítottuk meg a mézelő méhek nyúlós költésrothadását. A 22 méhészetben 502 méhcsaládot ölettünk le, és égettünk el. A betegség felszámolásával kapcsolatosan a járási főállatorvosok által lefolytatott kártalanítási eljárások eredményeként a károsult méhészek 489 méhcsalád után 14787272 Ft állami kártalanításban részesültek. 2013-ban az előző évhez képest kevesebb településen és méhészetben fordult elő nyúlós költésrothadás. Az utóbbi években emelkedő tendencia figyelhető meg a méhészetek és a méhcsaládok számának tekintetében. Takarmányellenőrzés Takarmány-előállítással és - forgalmazással kapcsolatos ellenőrzések Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, így mindezen takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezésére, ill. nyilvántartásba vételére, valamint tevékenységük hatósági felügyeletére. Megyénk 505 takarmány-vállalkozási létesítménye-, ezen belül 46 takarmány előállító üzeme közül 4 vényköteles állatgyógyászati készítmények, ill. kokcidiosztatikumok takarmánykeverékekbe történő bedolgozásával is rendelkezik Igazgatóságunk engedélyével. Tárgyévben 21 létesítmény vonatkozásában került sor működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására. Az éves ellenőrzési, valamint monitoring terv alapján osztályunk takarmányfelügyelője, valamint a járásokhoz tartozó hatósági állatorvosok összesen 130 helyszíni ellenőrzést végeztek. A lefolytatott helyszíni ellenőrzések eredményeként 2013 évben a takarmányjogszabályok megszegése miatt 10 esetben írásbeli figyelmeztetés, 6 esetben pedig 810.000,- Ft. összértékben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság került kiszabásra. A takarmány monitoring mintavételezéseket követő 296 laboratóriumi vizsgálatból nem megfelelősség mindösszesen 4 esetben, minőségi/beltartalmi paraméterek vonatkozásában került megállapításra. A takarmány felhasználás-, a takarmányozási tilalom ellenőrzése megyénkben a hatósági főállatorvosok és hatósági állatorvosok helyszíni állattartó telepi ellenőrzései alkalmával valósultak meg. 18

Megyénkben 2013. év folyamán a takarmánykeverékek etetésével kapcsolatba hozható tömeges állatmegbetegedést vagy elhullást Igazgatóságunknak nem jelentettek. Állati eredetű melléktermékek Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására, így mindezen létesítmények engedélyezésére, ill. nyilvántartásba vételére, valamint tevékenységük hatósági felügyeletére. Fontosabb vonatkozó jogszabályok: 1069/2009/EK rendelet, 142/2011/EU rendelet, 45/2012.(V.8.) VM rendelet. Megyénk területén állati melléktermékek feldolgozás-, komposztálás-, égetés útján történő ártalmatlanítására, gyűjtésétére, tárolására, szállítására, ill. feletetés útján történő ártalmatlanítására mindösszesen 62 vállalkozás rendelkezik Igazgatóságunk engedélyével, ill. szerepel hatóságunk nyilvántartásában. Az állati melléktermékek szállítását végzők megyei nyilvántartásba vétele előtt a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok helyszíni ellenőrzés alapján engedélyezik a szállításra használt gépjárműveket. Működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, valamint az engedélyek-, nyilvántartásba vételi határozatok kiadására tárgyévben 9 létesítmény vonatkozásában került sor. Az éves ellenőrzési terv alapján hatósági állatorvosaink 2013-ban az állati melléktermékek ártalmatlanítása témakörben, fent nevezett létesítményeinkben 27 esetben folytattak le teljes körű helyszíni hatósági ellenőrzést, de hatósági szakembereink az élelmiszer-előállítás-, forgalmazás-, vendéglátás területein, valamint az állattartó telepeken lefolytatott hatósági ellenőrzések alkalmával is minden esetben kitértek az állati melléktermékek ártalmatlanításának ellenőrzésére. Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések Az állatok tartásának, szállításának, levágásának hatósági ellenőrzését során az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei szerint végzi hatóságunk. Az állatvédelmi tárgyú kötelező érvényű jogszabályi előírások mezőgazdasági vállalkozók általi teljesítése során gyakran találkozik a megyei igazgatóság - mint állatvédelmi hatóság -nem megfelelőségekkel. (például az állatjóléti felelős képesítésének hiánya, mesterséges szellőztetés esetén riasztórendszer hiánya, nem megfelelő az etetők, itatók száma, ülőrúd hossza, vágóhídon zsúfolt élő állat szállás stb.) A hiányosságok pótlására határidős felszólítások és visszaellenőrzések történnek meg. Állatvédelmi szempontból nagyfokban kifogásolt jogszabálytól való eltérések esetén intézkedési terv benyújtását kéri be hatóságunk. A nem teljesítők, vagy nem megfelelően teljesítőkkel szemben állatvédelmi bírság kiszabása történik, melynek összege súlyos hiányosságok esetén akár több millió Ft is lehet. A jogkövető magatartás a bírságolással legtöbbször kikényszeríthető. Visszatérő esetekben, notórius elkövetőknél kezdeményezzük a helyi jegyzőnél/járási hivatalnál az állattartás korlátozását, illetve megszüntetését (245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdésére hivatkozással). Hasonló 19

szigorúság várható azon vágóhidak esetében is, amelyek az alapvető állatjóléti előírásokat nem teljesítik (működési engedély ideiglenes felfüggesztése, engedély visszavonása). Ezen szankciókat megyei igazgatóságunk szabja ki. A létesítményellenőrzési terv szerint 2013 évben a hatósági állatorvosok és főállatorvosok által 89 db nagylétszámú szarvasmarhatartó telep és 11 db nagylétszámú sertéstartó telep került helyszíni ellenőrzésre, a kislétszámú szarvasmarhatartás helyszíni állatvédelmi ellenőrzését 37 esetben végezték el a hatósági állatorvosok. Súlyos hiányosságokat az ellenőrök az év folyamán nem találtak. A sertés és kérődző vágóhidak állatvédelmi ellenőrzése 3 alkalommal történt meg az év folyamán, baromfi vágóhíd ellenőrzése 2 alkalommal történt. Az egyéb állategészségügyi felügyelet alá tartozó létesítmények (állatkert, állatmenhelyek, gyepmesteri telepek, kisállat-kereskedések) helyszíni állatvédelmi ellenőrzését 13 esetben végezték el a hatósági állatorvosok. A B.-A.-Z. megyei állategészségügyi hatóság részéről 2013. évben az encsi rendőrkapitánysággal negyedévente vettünk részt közös mobil ellenőrzések végrehajtásában. Főleg a Tornyosnémeti régi közúti határállomás környékén. Az állatszállító kamionok ellenőrzése során állatvédelmi szabálytalanságot nem állapítottunk meg. A lakossági bejelentések, tervezett mobil ellenőrzések, illetve rendőrségi megkeresések miatt 2013. év során 8 db állatvédelmi bírság kiszabására került sor, összesen 6.375.000 Ft értékben. Ezek közül 1 esetben élő halak árusításának állatvédelmi hiányosságai miatt, 1 esetben lószállítás nem megfelelősége miatt, 1 esetben nem megfelelő baromfi szállítás miatt és 1 esetben illegális román sertés szállítmány miatt került sor a szankció alkalmazására. Ez utóbbi esetben magas bírság kiszabására (4,6 millió Ft) került sor. 4 esetben állatkínzás bűntette miatt kereste meg hatóságunkat a megyei főügyészség, ahol közigazgatási hatósági eljárásban állatvédelmi bírságokat szabtunk ki. Nagy előrelépést jelentett az a jogszabályi változás, miszerint Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. (2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, 6. (6) bekezdés - hatályos 2013. október 01-től.) Az előző években visszatérő, véget nem érő szomszéd viták forrásai voltak ezek a helyi rendeletek, melyeket legtöbbször nem kellő körültekintéssel és alapossággal alkottak meg az önkormányzatok. Sok helyen a jogi túlszabályozás klasszikus példájává váltak ezek a rendeletek, ellehetetlenítve az állattartókat, valamint sok időt és energiát lekötve a hatósági ellenőrzést végző szakemberek számára. 2013. évben a lakossági panaszbejelentések száma is csökkent a fentieknek köszönhetően. A kóbor állatok befogása az önkormányzat kötelező feladata az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A -a szerint. Ennek a jogszabályi kötelezettségnek a végrehajtása sokszor nehézségbe ütközik a gyepmesteri telepek alacsony száma és a szükséges pénzeszközök hiánya miatt. Nagyüzemi tojótyúk-tartás helyzete megyénkben 20