E L İ T E R J E S Z T É S

Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. február 28-i ülésére Tárgy: 2008. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának végrehajtására Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a Közgyőlés elnöke Elıadó: Csicsó Erika sportreferens

Tisztelt Közgyőlés! Az Országgyőlés 2007. június 25-i ülésnapján elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI.27.) OGY határozatot. A Stratégia olyan rövid és hosszú távú célokat fogalmaz meg, amelyek a sport valamennyi területének feladatát rögzítik. A sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. A sport, a természeti környezetben történı idıtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a környezetkímélı tudatformálásban. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében kulturált szabadidı-eltöltési, szórakozási lehetıség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentısen hozzájárul az életminıség javulásához. Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése 175/2003. (XI. 27.) számú határozatával elfogadta a megyei Sportkoncepciót. A Sportkoncepcióban és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben megfogalmazottak alapján a feladatok végrehajtása érdekében évrıl évre intézkedési terv készítésérıl döntött Közgyőlésünk. A mindenkori kormányzatnak, a gazdaság szereplıinek, irányítóinak, résztvevıinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlı lehetıségeket. Ennek megfelelıen a stratégia megalkotóinak legfontosabb célkitőzése az, hogy sport legyen mindenki szenvedélye! Kérem a Tisztelt Közgyőlést, az elıterjesztés megtárgyalására és elfogadására. Tatabánya, 2008. február 28. Dr. Völner Pál Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elnöke Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Sportkoncepció végrehajtására vonatkozó, a határozat mellékletét képezı 2008. évre szóló intézkedési tervét. Határidı: - folyamatos (2008. december 31-ig) - a 2008. évi intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésére, illetve a 2009. évi feladatok meghatározására: 2009. január 1

Komárom-Esztergom Megye Sportkoncepciója végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 2008 A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedı fontosságú a sport minden területe. Ugyanakkor a magyar sport jelenleg féloldalas : míg a versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat, s részben ennek eredményeként rendkívül rossz az egészségi állapota. A magyarok sportban való aktív részvétele lényegesen alacsonyabb, mint Európa más országaiban, a kelet-közép-európai régióban is csak a középmezınybe tartozunk. Sajnos figyelmen kívül hagyjuk azt, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban Health and development through physical activity and sport címmel kiadott dokumentumában megállapításra került, miszerint minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek, 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben! A Sportstratégiában megfogalmazott jövıképet úgy alakítottuk ki, hogy Magyarország sportnemzet státuszának megırzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva belátható idın belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket és ezáltal: javítsuk a magyar polgárok életminıségét; javulást érjünk el a népegészség terén; életvezetési és probléma megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erısítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; csökkentsük az egyenlıtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához. A magyar sport az egyetemes és a magyar kultúra része. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán leggyakrabban Nobel-díjas tudósaink mellett az ország kiemelkedı eredményeket produkáló sportját emlegették értékként, amelyet magunkkal vittünk az Európai Unióba. Az Európai Sport Charta és a Sport Etikai Kódexe alapján váljon minden olyan sportoló, tanár, edzı, versenybíró, sportszakember, sportvezetı, sportorvos a magyar fiatalok példaképévé, aki: tevékenységével hozzájárul az egyén és társadalom fejlıdéséhez; eredményeivel, magatartásával hozzájárul a sport önkéntes és mozgalmi jellegének fejlesztéséhez; nemcsak a sportban, hanem más terület(ek)en a tanulásban, oktatásban, kultúrában, az egészségügyben, a szociális területeken, a település- és területfejlesztésben, a környezetvédelemben, a mővészetekben is kimagaslót alkot; fizikai és erkölcsi integritásával képes a sportolói lét szimbólumát megtestesíteni, a sport integráns helyét a társadalmi-kulturális fejlıdésben biztosítani; sportolói tevékenységét megingathatatlanul a fair play által képviselt etikai elvekre, mint zsinórmértékre építi, mely magába foglalja egyrészt a barátság eszméjét, mások tiszteletben tartását, a megfelelı szellemő játékot, másrészt elveti a csalást, a szabályok kijátszását, a doppingszerek használatát. E társadalmi célok elérése érdekében elırébb kell lépni a sport valamennyi részterületén: az iskolai testnevelésben, a rekreációs célú sportban, beleértve a diáksportot, valamint a versenysportban. A Sporttörvény a települési önkormányzatok kötelezı sportfeladatául szabja az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtését, illetve önként vállalt feladatként jelöli meg a megye számára is a gyermek-, ifjúsági- és diáksport segítését. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a 2007-es esztendıben is kiemelt figyelmet fordított a sport valamennyi területére: Sportgála keretében díjazta a 2006. évben kiemelkedı teljesítmény elért sportolókat, edzıket, a sportdiplomáciában sikereket aratott sportvezetıket. Az egységes pályázati rendszer keretein belül lehetıséget teremtett és támogatást biztosított a megyei sportági szakszövetségek részére versenyrendszerük mőködtetéséhez. Két fordulóban összesen 9 2

millió forint támogatást biztosított Közgyőlésünk az utánpótlás-nevelési feladatok megvalósításához, a körzeti és megyei bajnokságok/kupák lebonyolításához. A volt Sportigazgatóság épületében továbbra is helyet adott a megyei sportszövetségeknek napi munkájának végzéséhez, átvállalva az épület fenntartási-, és üzemeltetési költségeit. 2007 végén az épületrész értékesítésre került. A Megyei Önkormányzat a Fı tér 4-ben lévı hivatali épületében biztosítja a továbbiakban is a sportági szakszövetségek mőködéséhez szükséges feltételeket. A nemzetközi sportkapcsolatok megerısítése érdekében tárgyalásokat folytatott Rajna-Pfalz Tartomány Sportszövetségével, valamint nemzetközi referens közremőködésével biztosította az információáramlást, a szövetségek és partnereik közötti kapcsolattartást. A diáksport 2006/07. és a 2007/08. tanévi versenyrendszerének lebonyolítását végzı Komárom- Esztergom Megyei Diáksport Tanáccsal együttmőködve, országosan is elismerve rendezi a diákolimpiai versenyeket. Számos korosztályos országos döntı házigazdája, szervezıje és lebonyolítója megyénk. Új sportágak megismertetésére törekedtünk, újabb versenyprogramok bevonását versenyrendszerünkbe. A Komárom-Esztergom Megyei Diáksport Tanács pályázat útján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattól és az ÖTM Sport Szakállamtitkárságától 5 millió forint támogatásban részesült programjai megvalósításához, valamint a Hivatal sportreferens közremőködését, továbbá infrastrukturális hátteret biztosított a KEM DST munkájához. Sportnapok, az egészséget népszerősítı sportrendezvények, országos korosztályos versenyek koordinálásában, megszervezésében és lebonyolításában közremőködtek sportreferenseink, pl.: - Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton 2007. október 19-23. - FOREST Suliolimpia Tata, 2007. október 13-14. - 3 Lépés Program Tárt Kapus Létesítmények Projektje A népesség egészségi állapotának javítása érdekében, a rendszeres fizikai aktivitás, azaz a rekreációs célú sportolás széleskörő lehetıségének biztosítása érdekében a Nemzeti Sporthivatal a 3 Lépés Program keretében elindította Tárt Kapus Létesítmények programját, melynek keretében a meglévı sportlétesítmények hétvégi (esti) nyitva tartásának támogatásával lehetıség nyílik a különféle korosztályok, családok számára a sportolási lehetıségeket biztosító terek kedvezményes igénybevételére. A Tárt kapus program megyei szinten 8-10 helyszínen, városonként 2-4 létesítményben biztosít sportolási lehetıséget a mozogni vágyóknak. 2007. évben e pályázaton 3.182.000 Ft támogatásban részesült Megyénkbıl a programban résztvevı települések: Ács, Dorog, Esztergom, Kecskéd, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Tata, Tatabánya, Tát 1. Az iskolai sporttevékenység és a diáksport feltételeinek javítása érdekében. A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnıttkori sportolási hajlandóságra, az iskolai testnevelés és diáksport jelentısége tehát meghatározó. A diákok nagy többsége kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást. Itt kell egyaránt megalapozni a gyermekek fizikai kondícióját, megszerettetni a sportot, valamint tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát. A testnevelés óra elsıdleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelı fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport foglalkozások rekreációs célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetıséget biztosítanak. A diáksport jelenleg leginkább a diákolimpiai foglalkoztatási és versenyrendszerében tükrözıdik. A diáksport-foglalkoztatás és versenyrendszer célja: - Azon iskolai tanulók részére, akik a minıségi utánpótlás-nevelési képzésbe gyengébb sportbeli képességeik miatt nem tudnak bekerülni, vagy éppen kikerülnek onnan, lehetıséget kell adni a szabadidısport jellegő diáksport-foglalkoztatásra és versenyrendszerében való aktív részvételre. Ki kell bennük alakítani az egészségtudatos magatartás iránti igényt, és fel kell készíteni ıket az egész életpályát kísérı mozgásra, sportolásra. A diáksport szervezeti struktúrája és a versenyrendszere megyénkben igen jól szervezett, országos összehasonlításban is eredményes, elismert. 3

A megyében 9 városi DSB mőködik, felosztva egymás között a megye területét. A DSBk-hez tartozó iskolák száma nem egyenletesen oszlik meg, vannak több iskolával rendelkezı DSB-k és vannak kisebb körzetek. A körzetek versenyeit a DSB-k irányítják, szervezik. Az általános iskolai diákolimpiai versenyek felmenı rendszerben kerülnek megrendezésre, a körzetek legjobbjai jutnak a megyei döntıbe. Természetesen a diákolimpiai versenyeken kívül más sportágakban is vannak rendezvények (pl. tőzharc, judo, kick-box, stb.). A körzeti versenyeket a MDST hangolja össze. A középfokú iskolák versenykiírását a tanács titkára készíti el a sportágfelelısök bevonásával, figyelembe véve, hogy az iskolák érdekeit, teherviselı képességét. Megyénk diáksportjának háromszintő a szervezıdése: A, Alapszintő foglalkoztatás, versenyek: Ide tartoznak az intézményeken belüli különbözı házi-, vagy iskolai versenyek rendezése, szervezése, a sportági speciális felkészítı tevékenység sportcsoportokban, sportszakkörökben, iskolai szakosztályok - ban. E tevékenységi területnek a finanszírozása intézményi feladat, melyhez minden iskolának rendelkezésére áll az un. normatív támogatás, bár a nehéz helyzetben lévı fenntartók nem minden intézmény számára teszik elérhetıvé. Szakmai felelıse az iskolai testnevelı tanár és szabadidı szervezı tanár (ahol van ilyen). B, A második szint az alapfokú versenyeztetés: Ezt a feladatot látják el a Diáksport Bizottságok, elnökük koordinálásával. Valamennyi DSB tanévi terjedelmő versenynaptárt készít, amelyben az adott terület hagyományokra épülı kiskörzeti versenyeit, az iskolák közötti villámtornákat, kupaversenyeket és a felmenırendszerő Diákolimpiák versenyprogramját találhatjuk meg. Ezeknek a programoknak a teljesítéséhez egy-egy polgármesteri hivatal, egy-egy iskola járul hozzá anyagi támogatást nyújtva, míg a felmenırendszerő versenyek megrendezéséhez a DST biztosítja a rendezési költségeket. C, A DST éves versenynaptárában elfogadott program teljesítése: E program gerincét a különbözı sportágak diákolimpiai megyei döntıinek megrendezése, a felvállalt országos elıdöntık és országos döntık lebonyolítása alkotják. (1. sz. Melléklet: 2006/07., 2007/08. tanévi versenynaptárak) A MDST egyik legnagyobb feladata a megyei döntık megszervezése, lebonyolítása, a diákolimpiai sportágakban (asztalitenisz B kategória, atlétika, duatlon, grundbirkózás, játékos sportversenyek, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, leány labdarúgás, terem labdarúgás, röplabda, torna B kategória, úszás, szellemi diákolimpia). Ez évente 60-70 rendezvény lebonyolítását jelenti, ahol biztosítani kell a versenypályát, bírókat, orvost stb. A MDST arra törekszik, hogy a megyei versenyeket minél több DSB bevonásával a megye különbözı városaiban rendezze meg, próbálva így az iskolák utazási költségeinek csökkentését. Megyei döntı lebonyolítására került sor: Tatabányán, Tatán, Esztergomban, Dorogon, Oroszlányban, Komáromban és Ácson. A megyei versenyeken kívül a MDST feladatai közé tartozott azoknak a területi, országos versenyeknek a szervezése is, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség felkérése alapján vállalt el. Az elmúlt tanévek alatt 5 országos döntıje és 20 selejtezı, illetve területi rendezvénye volt az elnökségnek. Ezeket fıleg szellemi diákolimpia, kézilabda, kosárlabda, röplabda, játékos sportvetélkedı és atlétika sportágban szerveztük. A visszajelzések alapján minden rendezvény mind az országos vezetık, mint pedig a résztvevı csapatok vezetıinek körében elismerést váltott ki. 2008-ban Komárom-Esztergom megye a rendezıje az alábbi országos versenyeknek: Országos döntık: - Szellemi diákolimpia V-VI. korcsoport: április 5. - Atlétika II. korcsoport: június 3. - Kézilabda III. korcsoport: június 15-18. - Strandröplabda III-VI. korcsoport: június 20-23. Országos elıdöntık: - Röplabda V-VI. korcsoport: január 26. - Szellemi Diákolimpia III-IV. korcsoport: március 8. - Szellemi Diákolimpia V-VI. korcsoport: március 16. - Labdarúgás V. korcsoport: április 25. - Röplabda IV. korcsoport: április 25. - Labdarúgás IV. korcsoport: május 10. - Kosárlabda IV. korcsoport: május 18. 4

2006-2007. tanévben kiemelkedı sport teljesítményt nyújtott és kiváló eredményeket ért el, ezáltal országos elismerésben részesült a tatabánya Dózsa György Általános Iskola és a tatai Kıkúti Általános Iskola. Az iskolai testnevelés és diáksport területén cél a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erınlétének elérése a mindennapos elegendı testedzésen keresztül, a testmozgás megszerettetése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása. Ezek eredményeként hatékonyan elızhetı meg az egészségkárosító viselkedések kialakulása. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális és szakmai feltételek megteremtése. A sportiskolai rendszer célja: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthetı: egyfelıl a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelıl az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése irányába. - A sportiskolai rendszer korszerősítésének folyamatában súlyozottan a közoktatás típusú sportiskolák jogi és tartalmi mőködési feltételeinek megteremtése a cél. A közoktatás típusú sportiskolák mőködéséhez szükséges igazítani az azonos képzési célt megvalósító egyesületi típusú sportiskolák képzési rendjét is. Komárom-Esztergom megyébıl e programban résztvevı iskolák az elıkészítı lépések után a 2007/08-as tanévben megkezdték sportiskolai mőködésük: - Tata: Kıkúti Általános Iskola Eötvös József Gimnázium - Tatabánya: Dózsa György Általános Iskola Bánki Donát Ipari Szakközépiskola (Péch Antal Mőszaki Szakközépiskola és Gimnázium) A Megyei Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a diáksport szervezettségének megırzését, az alapfokú és felmenı rendszerő versenyek feltételeinek megteremtését; figyelmet fordít a diáksport infrastrukturális feltételeinek, valamint a sportreferensek közremőködésével a diáksport személyi feltételeinek biztosítására, a költségvetés lehetıségeinek függvényében anyagi támogatására. /2007-08. és a 2008-09. tanévek/ 2. Sportirányítás, sportági szakszövetségek, sportegyesületek A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia egyik legfontosabb célkitőzése a többcélú kistérségi társulások önkéntes részvételének erısítése a sporttal kapcsolatos feladatok ellátásában. Kistérségi szinten könnyebben biztosítható a szükséges infrastrukturális és pénzügyi háttér, létesítmény-szám, könnyebb az üzemeltetés, kiszőrhetıek a felesleges párhuzamosságok. Különösen fontos feladat az állami sportigazgatás számára, hogy a sporttudománnyal és a sportvállalkozásokkal együttmőködve és a kialakítandó Nemzeti Sportinformációs Rendszerre támaszkodva nyomon kövesse a sport aktuális folyamatait, és a tapasztalatok segítségével innovatív kezdeményezéseket indítson el és menedzseljen a sportban. Az új, regionális és kistérségi közigazgatáshoz igazodó sportigazgatás kialakításáig és mőködésének megkezdéséig tartó átmeneti idıszakban kezdeményezı szerepet kell vállalnia, különös figyelmet fordítva a területi kiegyenlítıdésre; ágazati egyeztetésekre, a humán területekkel való kapcsolattartásra; a sporttörténeti értékeink megırzésére; valamint a szabadidıgazdaság fejlesztésének támogatására. A helyi önkormányzatok nagyfokú önállósággal alakítják sportszervezetük rendszerét. A megyei önkormányzattal való kapcsolatuk alapja a jövıben a szorosabb együttmőködés, a sport területén ellátandó feladatok megosztása és az információ-áramlás kölcsönös biztosítása kell legyen. A területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak információ-közvetítı, összegyőjtı, valamint a sportéletet koordináló szerepe van. 5

A szövetségek egy része mindennapi mőködési és anyagi problémákkal küzd. Többségüket a koncepció nélküli mőködés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. A szervezeti struktúra alsó szintjén a sportolás valódi színterét képezı egyesületek találhatók. Itt valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között, hiszen léteznek olyan egyesületek, melyek egyaránt otthont adnak a diáksportnak, az utánpótlás-nevelésnek, illetve a versenysport mellett a rekreációs sportnak is. A fogyatékos sportolók integrációjának kérdése a legkevésbé megoldott. Ösztönözni kell azt, hogy a települési önkormányzatok többcélú társulásai az alapító okiratukban vállalt közösen ellátandó közszolgáltatási feladataik között a sport területét mint a társadalompolitikai célkitőzések megvalósításának egyik eszközét is szerepeltessék. A Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti a megyében mőködı sportági szakszövetségekkel történı együttmőködést. Az elmúlt évekhez hasonlóan a szövetségek mőködéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítja. A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság és a sportreferensek bevonásával, az éves költségvetés figyelembe vételével pályázati lehetıséget biztosít (anyagi támogatást nyújt), valamint folyamatos kapcsolatot tart a szakszövetségekkel. 3. Fogyatékkal élık sportja A fogyatékos emberek társadalmi integrációja szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindenki számára természetes legyen a fogyatékkal élık sportolása. A fogyatékos személyek sportja eszköz kell legyen a társadalmi integrációjukban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékos személyek és az épek egyaránt. A fogyatékos emberek hazai versenyeit többnyire fogyatékos-specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik, egyes sportágakban azonban az épek versenyrendszerében is megjelennek fogyatékos sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik. A fogyatékos személyek rekreációs célú sporttevékenységének támogatása eddig háttérbe szorult a nagy költségvetéső nemzetközi versenyek támogatása mellett. A társadalmi célok elérése érdekében, az eddigi támogatási gyakorlattól eltérıen, a hangsúlyt a fogyatékos személyek sportba történı tömeges bevonására kell helyezni. A fogyatékos emberek sportjának szervezeti és megvalósulási oldala jelenleg fogyatékossági típusok szerint jelenik meg a sport színterein. A fogyatékos személyek sportjában a fejlıdés a sportági integráció útján valósulhat meg azokon a területeken, ahol az lehetséges. Az országos irányelvekkel és a jogszabályi feltételekkel összhangban, valamint a Megyei Önkormányzat és az országos sport fıhatóság együttmőködési megállapodásában foglaltak alapján kívánja elvégezni a vállalt feladatokat. A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság a sportreferensek közremőködésével együttmőködve a Fogyatékkal Élık Komárom-Esztergom Megyei Sportszervezetével - mőködésükhöz segítséget nyújt, a megállapodásban foglaltak szerint anyagi támogatást biztosít. 6

4. Nemzetközi ifjúsági és sportkapcsolatok Világjelenség napjainkban, hogy a nemzetközi kapcsolatok egyik eleme a sport is.sok esetben jelent nyitást, a kontaktus felvételének elıszobáját, s ezután más területek következnek, illetve következhetnek. Megyénk nemzetközi kapcsolatai már korábban, széles körben kialakultak. Közülük sok az élı, rendszeres találkozó. A Komárom-Esztergom megyében mőködı sportszövetségek 50 %-nak vannak nemzetközi sportkapcsolatai. Kiemelendı terület a németországi Rajna-Pfalz Tartomány sportszövetségei, valamint a szlovákiai Galánta és Nyitra járással fennálló kapcsolatok. A sporttörvény a települési önkormányzatoknak lehetıségként ajánlja a helyi sportszervezetek támogatási módjaként az adottságaiknak megfelelı részvételt a nemzetközi kapcsolatokban, illetve közremőködést a nemzetközi sport népszerősítésében. Az Európai Unió forrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sport eszközként felhasználható (mint esélyegyenlıség, társadalmi kohézió, stb.) A Megyei Önkormányzat elismeri a partnerkapcsolatok értékeit és az együttmőködések folytatásában érdekelt. Az Önkormányzat vezetése a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége és a Rajna-Pfalz Tartományi Sportszövetsége közötti sportkapcsolatot fontosnak ítéli, támogatja további partnerkapcsolatok kialakítását, a folyamatban lévı programok megvalósítását. A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság a sportreferensek közremőködésével a költségvetés ismeretében a partnerkapcsolatban résztvevık számára támogatást biztosít. 5. Szabadidısport Az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak azzal, hogy a sport pozitív hatással van az egészségi állapotra, mégsem tesznek azért, hogy egészségük megırzése érdekében sportoljanak. Elsıdlegesen a szabadidı hiányára hivatkoznak, ugyanakkor a szabadidı eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritásokat. A rekreációs sporttevékenységet végzık (szabadidı sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között, hanem egyénileg, családban, valamint baráti társaságban, illetve létesítményhez nem kötötten, közterületen, a szabadban, valamint otthon a lakásban szokott mozogni. Jelenleg még a népesség alacsony hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlıdésnek indult specializálódott szolgáltatók (pl. fitness terem, squasch pálya) által nyújtott sportolási lehetıségeket. A rekreációs célú sport szervezésében, az emberek mozgósításában, a megvalósításban kiemelt szerepe van a helyi szinteknek, az önkormányzatoknak és a helyi civil szervezeteknek, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak. A szabadidısport, rekreációs sport célja a bıvítés a kereslet növelése által, mely a kínálat élénkülését is indukálja. A kereslet növelése érdekében tehát cél a népesség aktív sport iránti beállítódásának kialakítása. Ennek érdekében szükséges egyrészt egy, a sportolásra ösztönzı pénzügyi kedvezményrendszer kialakítása, másrészt az egészséges, a mozgásgazdag életmód szemléletének és igényének elterjesztése. Szintén szükséges a sportolási terek (multifunkcionális szabadidıközpontok, szabadidıparkok) fejlesztése, a lehetıségek javítása. Célunk a fogyatékossági csoportok szerint a rendszeres, szabadidısportba bevont fogyatékossággal élı személyek számának növelése. A Megyei Önkormányzat szabadidısportban betöltött szerepe elsısorban a koordinációban és a különbözı akcióknál, rendezvényeknél a lakosság tájékoztatásában van szerepe, ezért a Komárom- Esztergom Megyei Szabadidısport Szövetséggel és a társszervezetekkel együttmőködve végzi tevékenységét. 7

A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság döntése alapján egyedi, kiemelt szabadidısport rendezvények támogatási lehetıségeit megvizsgálja. Felelıs: Dr.Völner Pál, a Közgyőlés elnöke 6. Sportszakember képzés, tanfolyamok A magyar sport társadalmi funkciója betöltésének egyik legfontosabb záloga a korszerő, jól szervezett sportélet. Nagy figyelmet kell fordítani a képzések korszerősítésére, az edzık és pedagógusok szakmaimódszertani felkészültségének folyamatos gazdagítására, illetve megújítására. A sportszakember-képzés és továbbképzés (sportoktató, sportedzı, szakedzı, sportmenedzser, sportvezetı) esetében tartalmi-módszertani megújításra van szükség, a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Az edzık továbbképzésében kiemelkedı fontosságú egyrészt az edzık folyamatos képzése, tudásának állandó modernizálása, melynek felelısei a felsıoktatási intézmények, szakmai felügyelıi a sportági szövetségek, másrészt szintén a szövetségek a felelısei az edzık gyakorlati képzésének és továbbképzésének, melynek során a fiatalok gyakorlott edzık mellett tanulhatnak. A játékvezetık, versenybírók alapfokú képzése helyi szinten történik. Ezen feladat ellátását a megyei szakszövetségek végzik. Évtizedekre visszatekintı hagyománya van az alap- és középfokú edzıi tanfolyamok szervezésének és lebonyolításának. Megyénknek is fontos szerepe van abban, hogy a sportvezetık, edzık részére szőkebb hazájukban kapjanak lehetıséget az ismeretek megszerzésére, továbbképzésekre. A tanfolyamok önköltségesek. A szervezést a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképzı Intézetével kötendı megállapodás alapján a sportreferensek végzik. A szakterülettel kapcsolatos fejlesztéseket elısegítené, ha adatbázis állna rendelkezésre a bizonyítványt, illetve oklevelet szerzett szakemberekrıl, a kezdı szakemberek munkába állásáról, esetleg külföldi foglalkoztatásáról. Mindezek alapján indokolt a sportszakember-képzés statisztikai rendszerének kidolgozása és beépítése a Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe. A Megyei Önkormányzat támogatja a sportoktatói, illetve a sportedzıi tanfolyamok lebonyolításának lehetıségeit a jelentkezık függvényében. Lehetıségeihez mérten teret biztosít és együttmőködik az önkormányzat a sportági szakszövetségekkel a játékvezetı, versenybíró képzésben, továbbképzésekben 7. Sportlétesítmények helyzete. Új építése, a meglévık fejlesztése az iskolai sporttevékenység koordinálása érdekében. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a települések, illetve a sportágak nagy része jelentıs létesítménygondokkal küzd. A sportszféra szereplıinek egyöntető véleménye, hogy Magyarországos a sportlétesítmény-ellátottság mind a létesítmények számát, mind állapotát tekintve nagyon rossz helyzetben van, ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés a sportolási terek létének megoldása. Nagy hiány mutatkozik az iskolai tornatermek terén, másik nagy problémát az uszodák hiánya jelenti. A sportélet a sportlétesítmények hiánya miatt a kistelepüléseken a legkevésbé biztosított. 8

Tervezett létesítményfejlesztések (2008-2013.) Sport a kistelepüléseken program: e program célja a vidék sportjának fejlesztése, esélyegyenlıség biztosítása az alacsony költségvetéssel gazdálkodó kistelepüléseken élıknek. A program központi költségvetési forrásokból, pályázati úton nyújt támogatást elsı körben a 2500 fınél kevesebb lakosú kistelepüléseken lévı sportpályák állapotának javítására. Az Élet a vizeinken program az ország nyílt vizei által biztosított lehetıségek környezettudatos kihasználását tőzi ki célul Korszerő, környezetbarát, szabályozott mőködtetéssel rendelkezı, komplex szolgáltatást nyújtó vízi sporttelepek létrehozásával, a megújulási folyamatokat kistérségi és regionális szinten egyaránt jelentısen segíti a program. A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények vonatkozásában: A meglévı sportlétesítmények hatékony mőködtetéséhez szükséges fedezetet az önkormányzat a költségvetési rendeletében biztosítja. A szabadtéri sportlétesítmények állagmegóvásához, bıvítéséhez rendelkezésre álló saját források növeléséhez minden pályázati lehetıséget meg kell ragadni. 8. Kapcsolattartás társszervezetekkel: A Megyei Önkormányzat a sportreferenseken keresztül biztosítja az állandó kapcsolatot a társszervezetek, országos sportszervezetek és az önkormányzat vezetısége, valamint a bizottságok között. Folyamatos kapcsolattartás az országos szakmai fıhatóságokkal (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága, minisztériumok, Magyar Diáksport Szövetség, stb), a társmegyék sport szakigazgatási szerveivel, valamint a képzések terén a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával Kistérségi társulásokkal történı együttmőködés megyénket érintı tervek megvalósításában, feladatok elvégzésében történı közremőködés A Magyar Olimpiai Bizottság szakmai iránymutatásai alapján megyei olimpiai mőhelyek kialakítása és kiemelt támogatása, az olimpiai eszme népszerősítése A sportfeladatok elvégzése, megvalósítása érdekében együttmőködés a Komárom-Esztergom megyében mőködı sportági szakszövetségekkel, valamint érdekvédelmi szervezeteikkel Támogatás, kapcsolattartás a megyében mőködı sportegyesületekkel, sport klubokkal a szabadidısport, verseny- és élsport, valamint a diáksport valamennyi területén Közremőködés a lakossági szemlélet formálásában, a sporttémájú pályázatok népszerősítésében, elkészítésében 9