Jogalkotás és rehabilitáció Dr. Molnár Angéla VESZ Egészségügyi Kht.
Jogforrások Országgyűlés Kormány Kormány elnöke, tagjai önkormányzat Alkotmány, törvény rendelet rendelet rendelet autonóm jogalkotás Törvényben kell: társadalmi, gazdasági rend, alapvető áp. jogok és kötelességek önálló (Alk.), végrehajtási rendelet tv.-i felhat. Delegált jogalkotás feladatkörében, törvényi / korm. rendeleti felhatalmazással magasabb szinten nem rendezett törvényi / korm.r.-i felhatalmazással
Nemzetközi dokumentumok ENSZ: Nyilatkozat a társadalmi fejlődésről és haladásról. 1969. december 11. (2542 - XXIV. sz. határozattal kihirdetve) 11. és 19. Cikk, az ENSZ Közgyűlés által 1971. december 20-án elfogadott, az Értelmi Fogyatékos Személyek Jogainak Deklarációja (Res. 28/56.), az ENSZ Közgyűlés által 1975. december 9-én elfogadott, a Fogyatékos Személyek Jogainak Deklarációja (Res. 34/47.), az ENSZ 1983-as, a Fogyatékos Személyekre Vonatkozó Világprogramja (Res. 37/52.), a 159. sz. 1983. június 20-án kelt genfi ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet-i (ILO) egyezmény a szakmai rehabilitációról, az Európa Tanács 1992-ben elfogadott, Átfogó politika a fogyatékos személyekkel rehabilitációjára c. ajánlása (Recommendation No. R (92) 6), az ENSZ Közgyűlés által 1993 nyarán elfogadott "A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősítését célzó általános szabályok" (Standard Rules) illetve az Európai Tanács Európai Szociális Kartájának 10. Cikk 1. bek., és a teljes 15. Cikk, az ENSZ egyezménye a gyermekek jogairól, 23. és 25. Cikke WHO 2001. Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) 2002. Európai Fogyatékosügyi Kongresszus, Madridi Nyilatkozat: Befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés
Nemzeti jogi keretek Alkotmány, Eütv, Ebtv. 1993. évi III. tv. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
Európai Szociális Karta (1961, 1999) 11. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön a lehető legmagasabb egészségügyi színvonal elérését lehetővé tevő összes intézkedésben. 12. Minden dolgozónak és családtagjának joga van a társadalombiztosításhoz. 13. Mindenkinek, aki nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel, joga van a szociális és egészségügyi segítségre. 14. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön a szociális jóléti szolgáltatásokból. 15. A fogyatékos személyeknek a fogyatékosság eredetére és természetére való tekintet nélkül joguk van a szakmai képzésre, rehabilitációra és a visszailleszkedésre.
Emberi méltóság tisztelete minden jognak transzcendens, sérthetetlen forrása A beteg személyiségének tisztelete és védelme Szimbolikus érték: egyén jellemzői és személyisége A személy joga az önmeghatározásra, és arra, hogy vele tisztelettel bánjanak
Rehabilitáció 100. (1) A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. (2) A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatásinevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. (3) A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.
Rehabilitáció 100. (4) Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. (5) Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is. (6) A gyógyászati segédeszközök az alapvető életműködések megtartását, illetve a kiesett funkciók pótlását szolgálják és ezáltal az önfenntartó képességet, az életminőséget és a munkaképességet javítják.
Jog a rehabilitációra (Ebtv.) 16. (1) A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult a) orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatás-terápiára, b) az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben szanatóriumi ellátásra, c) amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteggyógyintézetben kerül sor, illetve a b) pontban foglalt esetben a 14. (2) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt ellátásokra és gyógyászati ellátásra, c) a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre - ideértve a vérkészítményeket is -, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,
Jog a rehabilitációra (Ebtv.) 16. d) a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra, e) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is, f) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt. d) szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra. (2) A biztosított - külön jogszabályban foglaltak szerint - jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára.
Tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása
A törvényi szabályozás területei Jogok Az esélyegyenlősítés területei Rehabilitáció Fogyatékossági támogatás Országos Fogyatékosügyi Tanács és Program
Környezet akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített körny. Akadálymentesség alapvető szempontjai: 1. hely a vízszintes közlekedéshez 2. bejáratok (szélesség, magasság, elegendő tér a nyitáshoz, záráshoz) 3. függőleges közlekedést segítő eszközök (lift, lejtő) 4. tér a rendeltetésszerű használathoz 5. könnyű kezelhetőség Akadály mozgássérült, fogyatékos személy esetében kerekes szék, mankó, bot használatakor: szintkülönbség helyszûke, keskeny átjáró, bejárat kerekes székbõl el nem érhetõ kezelõ szerkezet, (kilincs, lift gomb, vízcsap stb.) Vak, gyengénlátó fogyatékos személy esetében: szintkülönbség jelzés nélkül, átjáró jelzés nélkül, falból kiemelkedõ tárgyak jelzés nélkül, nem állandó kültéri, beltéri eszközök (pl. hirdetés) tájékozódási lehetõségek hiánya. Siketek személyek esetében a megfelelõen elhelyezett és látható információk hiánya a közterületeken, épületekben, közlekedést kiszolgáló helyiségekben
További jogok Kommunikáció hozzáférhetőség, kölcsönös tájékozódás Információs társadalom Közlekedés Alkalmas, szállítást végző hálózat, parkoló Támogató szolgálat, segédeszköz
Esélyegyenlősítés célterületei Egészségügy állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges, rendszeres és hatékony Rehabilitáció, beilleszkedés elősegítése Ne erősítse betegségtudatát Oktatás, képzés korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, fejlesztő felkészítés (a szülő választ intézményt) Foglalkoztatás Integrált vagy védett (költségvetési normatív támogatás) Kultúra, sport Lakóhely
Országos Fogyatékosügyi Program tartalmazza a) a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását; b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását; c) a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat; d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását; e) a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket; f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek, a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását; g) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket, valamint a szükséges pénzügyi forrásokat. A Programot az Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a Kormány évente jelentést tesz az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente felülvizsgálja
Szociális tv. Ápolási díj közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás (a közfinanszírozásalapjául szolgáló ár erejéig) térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre gyógyszerkerete erejéig (a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeret és az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keret), egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra Szakosított ellátási formák Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Rehabilitációs intézmények
Közgyógyellátás Közgyógyellátásra jogosult az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; rendszeres szociális segélyben részesülő; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos; az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%- át. az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. A jogosultságról a jegyző dönt, egy évre kerül megállapításra A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve az intézmény orvosa igazolja Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Az egészségbiztosítási szerv az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről Nyilvántartás: jegyző, egbizt. szerv
Szakosított ellátási formák Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. Rehabilitációs intézmények a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek ~ Ha csak intézményi keretek között valósítható meg, előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást