AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya... 4 2. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése... 5 3. Az eljárási illetékkel kapcsolatban az illetéktörvényben előforduló fogalmak meghatározása... 5 II. A közigazgatási hatósági eljárási illetékek 1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgya... 7 2. A közigazgatási hatósági eljárási illeték mértéke... 7 3. A közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja... 8 4. A közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetésére kötelezettek... 8 5. Az illeték visszafizetése az eljárási határidő túllépése miatt... 8 6. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése... 9 7 Illetékmentesség a közigazgatási hatósági eljárási illetékek esetében... 9 8. Költségmentesség a közigazgatási hatósági eljárásban... 11 III. Az adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó speciális illetékszabályok 1. Az illetékkötelezettség keletkezése és a kérelem előterjesztése... 13 2. Illetékmentesség az adóigazgatósági eljárásokban... 14 3. Igazgatási szolgáltatási díjak az adóigazgatási eljárásokban... 14 4. Az alapeljárás illetéke... 15 5. A fellebbezés illetéke... 16 6. A felügyeleti intézkedés illetéke... 17 7. A végrehajtási kifogás illetéke... 18 8. Az adóhatósági jogorvoslati eljárások illetékének visszatérítése... 18 9. A másolat és kivonat, hitelesítés illetéke... 20 10. Az adóhatósági eljárások illetékének megfizetési módja... 21 10.1. Az eljárási illeték megfizetése az állami adóhatóság illetékbeszedési számlájára 10.2. Az eljárási illeték megfizetése illetékbélyeggel 10.3. A lelet 11. Költségmentesség az adóhatósági eljárásokban... 24
IV. A bírósági eljárási illeték 1. A bírósági eljárási illetékek tárgya... 26 2. A bírósági eljárási illetékek fizetésére kötelezettek... 26 3. A polgári eljárási illeték... 26 3.1. A polgári eljárás illetékének alapja 3.2. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke 3.3. Tételes illetékek 3.4. A csőd- és felszámolási eljárás 3.5. A cégbírósági eljárás 4. A jogorvoslat illetéke a polgári eljárásban... 29 4.1. A fellebbezés illetéke 4.2. A perújítás illetéke 4.3. A felülvizsgálati eljárás illetéke 4.4. Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények 5. A büntetőeljárás illetéke... 30 5.1. A büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény, valamint a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke 5.2. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke 6. Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke... 31 7. Illetékkedvezmények a bírósági eljárásban... 31 7.1. Illetékmentesség 7.2. Illetékmentes a polgári ügyekben 7.3. Illetékmentes a büntető ügyekben 7.4. Mérsékelt illeték 7.5. Illetékfeljegyzési jog 8. Cégbírósági felügyeleti illeték... 36 V. Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja... 37 VI. Eljárási szabályok 1. Az illeték alapjául szolgáló érték megállapítása... 38 2. Az illeték megfizetése... 38 2.1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése 2.2. A bírósági eljárási illeték megfizetése 2.3. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok 2.4. Az illetékbélyeg értéktelenítése 2.5. Az illetékbélyeg értékének visszatérítése 2.6. Fizetési meghagyás 2.7. Mulasztási bírság, adóbírság 2.8. Késedelmi pótlék 2.9. Az illeték törlése és visszatérítése 2
VII. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke... 44 1. A szabálysértési eljárás illetéke 2. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke 3. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke 4. A másolat és kivonat illetéke 5. A fordítás illetéke 6. A hitelesítés illetéke 7. A levéltár által készített másolat illetéke 8. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke 9. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke 10. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás 11. Kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke 12. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek 13. Az építéshatósági eljárás illetéke 14. A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke 15. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke 16. Adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 17. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke 18. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 19. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke 20. A haditechnikai engedélyezések illetéke 21. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke A tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja 3
I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alapján a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az Itv-ben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért pedig felügyeleti illetéket kell fizetni. Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként - a) a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy b) soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében folytatja le. Az Itv-nek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Az eljárások után nem feltétlenül kell illetéket fizetni. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is. Az illetékmentességnek két fajtája van: tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni; személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Teljes személyes illetékmentességben részesül: 1. a Magyar Állam, 2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai, 3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 4. egyesület, a köztestület, 5. az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, 6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, 7. a vízgazdálkodási társulat, 8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, 9. a Magyar Nemzeti Bank, 10. a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, 11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában 1 Itv. 1., 2. (5) bekezdése, 4-5. 4
álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében, 12. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, 13. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 14. az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai. Az 3-7. és a 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor (illetve gépjármű, pótkocsi szerzésekor) a szervezetnek (alapítványnak) nyilatkoznia kell arról, hogy a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ha a nyilatkozat megtételére az eljárás megindítását megelőző adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy az eljárás megindítását megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse. 2 Ha az Itv. 5. (1) bekezdése szerinti (azaz az itt meghatározott teljes személyes illetékmentességben részesülők 1-14. pontja) szervezet (alapítvány) a közigazgatási hatósági vagy a bírósági eljárás kezdeményezésekor illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére az adóvisszatérítés szabályai szerint az állami adóhatóság visszatéríti. Az eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet az állami adóhatósághoz címezve az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani, mely az eljárási illeték megfizetésének tényét igazolva a kérelmet továbbítja az állami adóhatósághoz. Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. 2. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése 3 Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. Hivatalból induló ügyekben nem kell eljárási illetéket fizetni. 3. Az eljárási illetékkel kapcsolatban az Itv.-ben előforduló fogalmak meghatározása 4 Az Itv. alkalmazásában 2 Az Itv. 5. (2), (4) bekezdését az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI: tv. 149. -a módosította 3 Itv. 3. (4) bekezdés 4 Itv. 102. (1) bekezdés 5
forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül árként általában elérhető, azzal, hogy: vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke; szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás független felek közötti ügylet estén irányadó pénzben kifejezhető értéke, tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada, a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel; közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányuló eljárás, valamint minden olyan eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés; cég: a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. -ában meghatározott jogalany. 6
II. A közigazgatási hatósági eljárási illetékek 5 1. A közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgya 6 Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben az erre jogosult közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, az ügyfél részére adatot, tényt, jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Hatósági ügy továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés a fegyelmi és etikai ügyek kivételével, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. Az ilyen hatósági eljárásokért, cselekményekért általában illetéket kell fizetnie az eljárás kezdeményezőjének. A közigazgatási hatósági eljárásért az Itv.-ben megállapított illetéket kell fizetni. Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja; az eljárást megszünteti; az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le. Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni. Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért igazgatási vagy bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. 2. A közigazgatási hatósági eljárási illeték mértéke 7 Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért ha az Itv. mellékletében foglaltak nem tartalmaznak eltérő szabályozást 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték). Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke ha a törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint; Végzés elleni fellebbezésért az Itv. eltérő szabályának hiányában 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni; A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint; Az újrafelvételi eljárásért az általános tételű, azaz 3000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre. 5 Itv. Harmadik rész, V: Fejezet 6 Itv. 28. 7 Itv. 29. 7
3. A közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja 8 Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke. Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni. Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken. 4. A közigazgatási hatósági eljárási illeték fizetésére kötelezettek 9 A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében az Itv. melléklete eltérően rendelkezhet. Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz. Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni. Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást. Ha a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket az alapeljárás illetékével (igazgatási szolgáltatási díjával) egyidejűleg annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni. 5. Az illeték visszafizetése az eljárási határidő túllépése miatt A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/A. -a alapján ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A hatóság előző bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek fizeti meg. 8 Itv. 30. 9 Itv. 31. 8
Ha az eljárás lefolytatásáért az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az Itv. szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek. Az előzőek szerint megállapított összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek. Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy az említett feltételek teljesülése ellenére fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot a fentiek alapján meghatározható összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti. 6. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése 10 A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni. 7. Illetékmentesség a közigazgatási hatósági eljárási illetékek esetében 11 Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített. Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében az Itv. mellékletében és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentesek az alábbi eljárások: 1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás; 2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása; 3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás; 4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat; b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá c) az anyakönyvi kivonat kiállítása; 5. az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes, ha 10 Itv. 32. 11 Itv. 33. 9
a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben; b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez; c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére, cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére, cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére, d), tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára, e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez, f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez, g) a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben történik a kiállítása; 5/A. a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás; 6. a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat; 7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány; 8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat; 9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat; 10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat; 11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát; 12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás; 13. a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolványnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás; 14. munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat; 15. foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok; 16. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás; 17. az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok; 18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás; 19. az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás; 20. széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás; 10
21. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából jogszabály rendelkezése alapján iratra vezetett hivatalos záradék; 22. a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat; 23. az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást; 24. a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás; 25. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás; 26. közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése; 27. a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás; 28. a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás; 29. a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezés; 30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; 31. az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás; 32. az őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt került sor. 33. a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás. 34. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi eljárása; 35. a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása; 36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás; 37. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás. 38. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás; 39. a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat; 40. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás; 41. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás. 11
8. Költségmentesség a közigazgatási hatósági eljárásban A Ket. 159. -a alapján a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerint engedélyezhető természetes személy ügyfél kérelmére az illetékmentességet is magában foglaló részleges vagy teljes költségmentesség. A teljes költségmentesség az alapeljárási és/vagy jogorvoslati illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes mentességet jelent. A részleges költségmentesség az ügyfelet vagy valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesíti. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri, alapszabályként az eljárás költségeit mindenki maga viseli. A Ket. 159. -a lehetővé teszi, hogy azon természetes személy részére, aki kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget, vagy annak egy részét nem képes viselni, az eljáró hatóság jogai érvényesítésének megkönnyítésére részleges vagy teljes költségmentességet engedélyezzen. Az ügyfél a költségmentesség iránti kérelmét az első és másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a végrehajtási eljárás során is előterjesztheti. A kérelemhez az ügyfélnek csatolnia kell: a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását; nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot; amennyiben az ügyfélnek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van, akkor ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot; abban az esetben, ha az ügyfélnek, illetőleg a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem is nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél e tényről szóló nyilatkozatát; nyilatkoznia kell továbbá ingatlantulajdonáról. Az ügyfél a kérelmében a jövedelemigazoláson (nyugdíjon) túl további olyan körülményeket tárhat fel, melyek alapján az eljáró hatóság a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül különös méltánylást érdemlő körülményeire tekintettel, a saját és az általa eltartottak létfenntartásának veszélyeztetettsége miatt költségmentességben részesítheti. Amennyiben a költségmentesség iránti kérelem nem tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a kérelem elbírálásához szükségesek és azok hivatalból sem állnak rendelkezésre, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani és tőle kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaival kapcsolatban adatokat kell kérni. A hiánypótlásra való felhívásban tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy a kereseti és jövedelmi viszonyait munkáltatói igazolással tudja bizonyítani, míg a vagyoni viszonyai vonatkozásában a 1. számú mellékletet képező formanyomtatvány kitöltésére kell felszólítani. Amennyiben az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget (és a határidő meghosszabbítását sem kérte), a hatóság az eljárást a Ket. 31. (2) bekezdése alapján megszüntetheti. A költségmentesség engedélyezéséről végzésben kell dönteni. 12
III. Az adó- és vámhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályok Az adóhatósági eljárás az adott ügy jellegétől függően hivatalból vagy az adózó kérelmére (bejelentésére, bevallására) indulhat. A hivatalból indult eljárás nem jár illetékfizetési kötelezettséggel. Fontos azonban már itt kiemelni, hogy az elsőfokú adóeljárások néhány kivételtől eltekintve mentesek az illeték alól. Az adóhatósági eljárásnál megkülönböztetünk első fokú eljárást (alapeljárás), másodfokú eljárást (fellebbezési eljárás), rendkívüli jogorvoslati eljárást (felügyeleti intézkedéssel kapcsolatos eljárás) [a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslati eljárás a továbbiakban együtt: jogorvoslati eljárás] és végrehajtási eljárást. Az adóhatósági eljárási illeték tárgya az első fokú eljárás mellett a jogorvoslati eljárás, nevezetesen a fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelem, illetve a végrehajtási kifogás elbírálásával kapcsolatos eljárás. 1. Az illetékkötelezettség keletkezése és a kérelem előterjesztése az adó- és vámhatósági eljárásokban Az eljárási illetékkötelezettség az adó- és vámhatósági (a továbbiakban együtt: állami adóhatósági) eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik, mely fizetési kötelezettség mind a természetes személyekre, mind a jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre kiterjed. Az eljárási illetéket a magyar állami adóhatóság eljárásáért kell fizetni, ezért az ilyen eljárás igénybevevője állampolgárságtól függetlenül köteles illetéket fizetni, kivéve, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni. Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az adóhatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, azt elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. Amennyiben az adózó a kérelmét az elsőfokú határozat meghozatala vagy a jogorvoslati kérelem esetén annak elbírálása előtt visszavonja, az illetékkötelezettség fennáll. 18 Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének az eljárás megindítását követő változása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni, azaz ha az eljárás megindítását követően az adózó változtat a kérelmén és az érték emelkedik, ilyenkor az emelt mértékhez igazodik az illeték. 19 Az illetékkülönbözet megfizetésére az adóhatósági eljárásban az adózót határozatban kell felhívnia a szervezeti egységnek, amelynél az eljárás folyamatban van. Az eljárást megindító kérelmet az adózó írásban vagy elektronikus úton, illetve szóban is előterjesztheti. Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló PM rendelet 12 pontosan meghatározza, hogy az adózók mely adóügyeiket intézhetik telefonon. Az adóhatóság Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén keresztül intézett ügyek illetékmentesek. (Az adóhatóság telefonos ügyintéző rendszeréről külön információs füzet szól.) Az ügyfélszolgálati irodában vagy az adóhatóság hivatali helyiségében előterjesztett szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. A szóban vagy írásban előterjesztett kérelmet az illetékfizetés szempontjából körültekintő módon kell megvizsgálni és a beadványt aszerint kell minősíteni, hogy az az adóhatósági eljárás megindítására irányul-e vagy az ügyfél csak tájékoztatást kér az adóhatóságtól. 13 A beadvány ilyen jellegű minősítését szükség esetén az ügyfél nyilatkoztatásával kell elvégezni. 12 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól 13 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 120. (1)-(2) bekezdése és az Art. 1. (5) bekezdése alapján 13
A tájékoztatást kérő beadvány ugyanis nem minősül adóhatósági eljárás megindítására irányuló beadványnak, és így ezekkel a beadványokkal összefüggésben illetéket sem kell leróni. 2. Illetékmentesség az adóigazgatási eljárásokban A kérelemre indult adóhatósági eljárásban az illetékkötelezettség megállapításakor figyelemmel kell lenni az illetéktörvény illetékmentességi szabályaira és csak azon első fokú, illetve jogorvoslati eljárásért lehet megkövetelni az illeték lerovását, amelyet az Itv. nem minősít tárgyi illetékmentes eljárásnak. 14 Az Itv. 33. (2) bekezdésének 23. pontja értelmében tárgyi illetékmentes eljárás az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás (ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is). Ez a tárgyi illetékmentesség azonban nem terjed ki a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárásra, továbbá az adó-, a vám-, az illetékés a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadására, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárásra. Tárgyi illetékmentes a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése, az adóhatóság által az adózó folyószámlájának egyenlegéről készített határozat elleni jogorvoslati eljárás és a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szerepeltetés kérelmezése. Illetékmentes a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan kiállított együttes adóigazolás kiadása is. Tárgyi illetékmentesség esetén nem kell illetéket fizetni. Mindezek alapján az első fokú adóigazgatási eljárásban a főszabály a tárgyi illetékmentesség, de a jogorvoslati eljárás általában illetékköteles. A tárgyi illetékmentesség vizsgálata mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adózó személyes illetékmentességet élvez-e. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett személyes mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Személyes illetékmentesség esetén eljárási illetéket lerovatni, illetve megfizettetni nem lehet. A személyes illetékmentességre jogosultak körét az Itv. 5. (1) bekezdése határozza meg. A személyes illetékmentességre vonatkozó részletes szabályok a I.1. pontban kerülnek ismertetésre. 3. Igazgatási szolgáltatási díjak az adóigazgatási eljárásokban Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyet igazgatási szolgáltatási díjkötelezettség terhel. Az adóigazgatási eljárásban ilyen az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű (3000 forint) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az adóazonosító jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért, ha az új igazolvány kiadása birtokból való kikerülés (elvesztés, lopás, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé. 15 14 Itv. 33. (2) bekezdés 3. pont, 15. pont, 22. pont, 23. pont, 26. pont, 30. pont, Itv. Melléklet XXI. Cím 4. pont 15 A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10. -a 14
Szintén igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá tartozik az ingatlanok forgalmi értékadatainak adatszolgáltatása, amelyet az adóhatóság kérelem alapján teljesít az ingatlanok forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartásból. 16 4. Az alapeljárás illetéke Az Itv. a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az első fokú közigazgatási hatósági eljárások igen széles körére egységes, átalány jellegű, ún. általános tételű eljárási illeték fizetését írja elő, melynek mértéke 3000 forint. 17 Az első fokú állami adóhatósági eljárások közül a méltányossági eljárásért és a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló eljárásért kell illetéket fizetni. Illetékköteles továbbá az adó, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása iránt kezdeményezett eljárás is. Általános tételű (3000 forint) eljárási illeték alá esik az adóhatósági eljárások közül: A méltányossági eljárás Ezen eljárások alatt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 134. (1) és (3) bekezdései alapján indított adómérséklési eljárásokat kell érteni. Az Art. 168. (6) bekezdésében szabályozott, önellenőrzési pótlék mérséklése iránti kérelem amennyiben az adózó arra hivatkozik, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható nem tartozik az illetékköteles méltányossági eljárások körébe. A fizetési könnyítési eljárás Az Art. 133. -a, alapján kezdeményezett fizetési könnyítési (fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése) iránti eljárás. Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségekre irányuló fizetési kedvezményi kérelem. 5. A fellebbezés illetéke Az első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezés előterjesztésekor illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás attól függetlenül illetékköteles, hogy az alapeljárás során történt-e illetékfizetés vagy sem. A fellebbezési eljárás illetékének mértékét az Itv. 29. (2) bekezdése határozza meg attól függően, hogy az eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható-e vagy sem. A tárgyi illetékmentesség a másodfokú eljárásban nem érvényesül, ezért a fellebbezési eljárásért az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás [Itv. 33. (2) bekezdése 30. pontja] kivételével főszabályként illetéket kell fizetni. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a fellebbezéssel érintett, vagy a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint illetéket kell fizetni, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 500 000 forintot. 18 Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, tételes illetéket kell fizetni, melynek mértéke 5000 forint. 16 Art. 54/A. -a és az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet 17 Itv. 29. (1) bekezdése módosította egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 155. (1) bekezdése 18 Itv. 29. (2) bekezdése 15
Értékhez igazodó fellebbezési illetéket kell fizetni például az alábbi másodfokú adóigazgatási eljárásokban: adófizetési kötelezettséget megállapító határozat elleni fellebbezés, mulasztási bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezés, méltányossági ügyben hozott határozat elleni fellebbezés, fizetési halasztást, valamint részletfizetést pótlékkötelesen engedélyező határozat ellen benyújtott fellebbezésnél, ha a fellebbezés a pótlék összegére irányul. Az értékhez igazodó eljárási illeték alapja az adóhatósági eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke [Itv. 30. ]. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezés benyújtása időpontjában megállapítható érték, vagyis a fellebbezésben vitatott vagy a fellebbezéssel érintett érték eltérhet az alapeljárásban szereplő értéktől, különösen: utólagos adómegállapítás esetén, ha csak a késedelmi pótlék és a bírság vitatott, a jogorvoslati illeték alapja a vitatott összeg; ha az adókülönbözet (adóhiány) jogszerűsége (az adóhatósági megállapítás jogalapja) vitatott, a megállapított adókülönbözet (adóhiány) után kell a fellebbezési illetéket leróni; ha az adózó az adókülönbözet (adóhiány) összegét vitatja, továbbá kéri a bírság és a késedelmi pótlék törlését is, a fellebbezéssel érintett fizetési kötelezettség összegébe, azaz a jogorvoslati illeték alapjába nem számít bele az adóhiány (adókülönbözet) után járulékosan megállapított adóbírság és késedelmi pótlék összege; a megállapított késedelmi pótlék a fellebbezési illeték alapja, amennyiben a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget adózó fellebbezésében az eredeti esedékességtől eltérő időpontra kéri meghatározni [Art. 165. (3) bekezdés]. Ha a vitatott összeg nagysága pontos megjelölés hiányában nem állapítható meg, a fellebbezési eljárás során a fellebbezésre irányadó teljes összeg, tehát a kérelem alapjául szolgáló adó, pótlék, illetve bírság teljes összege az illeték alapja. Méltányossági eljárás során az eljárás tárgyának értékéhez igazodó fellebbezési illetéket a fellebbezés tartalmától függően az alábbiak szerint kell megállapítani: adó elengedésére irányuló kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az illeték alapja a teljes (elengedni kért) összeg, az adó elengedése iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a vitatott összeg az illetékalap, adómérséklés iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az elengedni kért összeg az illeték alapja, adómérséklés iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a kért és a törölt összeg közötti különbözet az illeték alapja. Fizetési könnyítés iránti eljárásban a fellebbezési illeték a fellebbezés tartalmától függően az alábbi esetben értékhez igazodó: fizetési halasztást, illetőleg részletfizetést pótlékkötelesen engedélyező határozat ellen benyújtott a pótlék jogszerűséget vagy összegszerűséget vitató fellebbezés esetén az illeték alapja a pótlék teljes összege. A fellebbezési eljárás tárgyának, értékének az illeték fizetésére kötelezett által történő az eljárás megindítását követő olyan jellegű megváltoztatása, amelynél fogva az illetékfizetésre kötelezettnek a lerótt illetéknél kevesebb összegű illetéket kellene fizetni, az illetékfizetési kötelezettségre nincs hatással, vagyis ilyen esetben az Itv. 30. (3) bekezdése értelmében az illeték visszatérítésének nincs helye. 16
Tételes mértékű, azaz 5000 forint összegű fellebbezési illetékfizetési kötelezettség alá esnek például: számviteli hiányossággal kapcsolatos megállapítások sérelmezése, ha nem szabtak ki emiatt mulasztási bírságot, a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvitával kapcsolatos másodfokú eljárások, a nyugtaadási kötelezettség alóli felmentés elutasítása, eva hatálya alá történő bejelentkezés elutasítása, fizetési halasztás, valamint részletfizetés iránti kérelmet elutasító illetve annak részben vagy egészben helyt adó határozat elleni fellebbezés, A végzés ellen benyújtott fellebbezésért az Itv. eltérő szabályának hiányában 3000 forint illetéket kell fizetni. 19 Azonban abban az esetben, ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a határozat elleni fellebbezésben a végzést is megtámadja, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást. 6. A felügyeleti intézkedés illetéke 20 A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. A felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő az a személy is, akit (amelyet) az adóhatóság a felszámolással megszűnt adózó adótartozásának megfizetésére kötelezett. Az adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el. 21 Amennyiben az adózó határidőn túl nyújtotta be a fellebbezést, igazolási kérelmet előterjesztett, de annak az adóhatóság nem adott helyt, valamint ha az elkésett fellebbezéssel egyidejűleg nem terjesztett elő igazolási kérelmet, e körben érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kell elbírálni, és ennek megfelelő összegű illetéket kell leróni. A hivatalból indult felügyeleti intézkedés illetékmentes, míg a felügyeleti intézkedés iránti kérelemért az Itv. 29. (2) bekezdésében meghatározott mértékű illetéket kell fizetni, tehát a fellebbezési illetékkel azonos mértékűt. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az 19 Itv. 29. (4) bekezdése 20 Art. 141. 21 Art. 136. (6) bekezdése 17
eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint. 22 7. A végrehajtási kifogás illetéke 23 A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés után pedig 10 000 forint eljárási illetéket kell fizetni. 8. Az adóhatósági jogorvoslati eljárások illetékének visszatérítése Az előre megfizetett jogorvoslati eljárási illetéket az adózónak akkor kell visszatéríteni, ha a kifogásolt döntés vagy intézkedés az adózó hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. 24 A visszatérítésnek tehát olyan esetben van helye, ha a megváltoztatott vagy megsemmisített döntés/intézkedés úgy sértett anyagi vagy eljárásjogi szabályt, hogy a jogszabálysértő adóhatósági döntés/intézkedés összességében hátrányosabb az adózóra nézve. A jogorvoslati eljárásban lerótt illeték visszatérítése e két egyidejűleg meglévő feltétel esetén lehetséges. Az eljáró adóhatóság az adózó kérelme nélkül is (hivatalból) köteles a jogorvoslati eljárás során hozott döntésében intézkedni az előre megfizetett illeték visszatérítése iránt. Az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja. 25 Az elsőfokú eljárásban lerótt illeték visszatérítésére nincs jogi lehetőség. A jogorvoslati eljárásban lerótt illeték visszatérítésének sincs helye, ha a kifogásolt határozat módosítására, visszavonására nem jogszabálysértés miatt, hanem egyéb okból, a Ket. 103. (2) bekezdése alapján kerül sor. Amennyiben azonban az első fokú határozatban alapul vett, ún. határozati tényállás alapján megalapozottnak tűnik a döntés, de a határozati tényállás eltér a valóságos történeti tényállástól (például az adózó fellebbezésében olyan új tényeket tárt fel, melyről az első fokú adóhatóság nem tudott, de figyelembe kellett volna vennie a határozathozatalnál), az alaphatározat jogszabálysértőnek minősül és rendelkezni kell a lerótt illeték visszatérítéséről. Vissza kell téríteni az illetéket abban az esetben, ha az adózó az adóhiányra vonatkozó megállapításokat és a mulasztási bírság kilátásba helyezését, illetve a számviteli rend helyreállítására való kötelezést is megfellebbezi és a jogorvoslat során csak az utóbbiakat és nem az összegszerűséget érinti a határozat megváltoztatása. A jogszabálysértés lehetősége a mérlegelési jogkörben hozott döntéseknél sem zárható ki, amennyiben az első fokú adóhatóság által mérlegelt szempontokat a jogorvoslati eljárás során 22 Itv. 29. (3) bekezdése módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 155. (2) bekezdése 23 Itv. 29. (5) bekezdése 24 Itv. 32. (1) bekezdése 25 Itv. 32. (3) bekezdése 18
a felettes szerv azért értékeli eltérően, mert az első fokú határozat jogszabálysértőnek bizonyul. Az adózó javára történő megváltoztatásnál tehát a lerótt illetéket vissza kell téríteni. A Ket. 103. -ában, valamint az Art. 135. -ában meghatározott feltételekkel az első fokú adóhatóság az adózó fellebbezésének benyújtását követően saját hatáskörben a jogsértő határozatát/végzését a fellebbezésnek megfelelően módosíthatja, visszavonhatja. Ha az első fokú adóhatóság a fellebbezés felterjesztése előtt észleli, hogy a döntése az adózó hátrányára jogszabálysértő, akkor a jogsértést orvosló döntésében a lerótt illeték visszatérítéséről is intézkednie kell. Amennyiben az adózó a felterjesztés előtt visszavonja a fellebbezését, nincs helye a megfizetett illeték visszatérítésének. Amennyiben a felügyeleti intézkedés során olyan jogszabálysértés kerül megállapításra, melyet már a fellebbezés elbírálásakor figyelembe kellett volna venni, nem csak a felügyeleti eljárási illeték, de a fellebbezés során lerótt jogorvoslati illeték visszatérítéséről is rendelkezni kell, a jogorvoslati eljárásban irányadó feltételekkel. Ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság az Art. 159. (2) bekezdése szerint a végrehajtási kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja, és erről a benyújtót tájékoztatja, egyidejűleg e tájékoztatásában intézkedik az illeték visszatérítése iránt. A végrehajtási kifogás felterjesztése esetén, ha a kifogásolt intézkedés részben vagy egészben jogszabálysértő, a kifogás illetékének visszatérítéséről a kifogás tárgyában hozott végzésben a másodfokú hatóság rendelkezik. Végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetékének visszatérítésére akkor van lehetőség, ha az adóhatóság által a végrehajtás során hozott végzés, illetőleg az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása úgy sértett anyagi vagy eljárásjogi szabályt, hogy az összességében hátrányosabb az adózóra. Ha a lerótt illeték visszatérítésének helye van, erről hivatalból a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban 26, végzésben illetve a végrehajtási kifogás elfogadásáról szóló tájékoztatásban kell intézkedni, meg kell jelölni az adózó által ténylegesen lerótt és a visszatérítendő illeték összegét. Az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja. 27 A visszatérítésre rendelkezésre álló határidő a határozat, végzés jogerőre emelkedésének, a végrehajtási kifogás elfogadására vonatkozó tájékoztatás kézbesítésének napját követő 30. nap. Amennyiben az adózónak az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, illetve egyéb adók módjára behajtandó köztartozása van, akkor az Art. 151. (2) bekezdése értelmében az adóhatóság a visszatérítendő illeték összegét a tartozás erejéig visszatarthatja, amellyel a tartozás megfizetettnek minősül. A felszámolás alatt álló adózóknál a visszatartás helyett beszámításnak van helye. 28 Amennyiben az adóhatóság illetékbeszedési számlájára megfizetett illeték visszatérítésére kerül sor, akkor a pénzforgalmi számlával rendelkező adózó részére csak számlaszámra történhet az utalás, míg a pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózó részére postai úton, illetve bankszámlára teljesíthető a visszatérítés. 29 26 Itv. 32. (2) bekezdése 27 Itv. 32. (3) bekezdése 28 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 36. (1) bekezdése és 38. (1)-(3) bekezdése alapján 29 Art. 38. (4) bekezdése 19
Az illetékbélyeggel lerótt illeték visszatérítése esetén a határozatnak az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóhatósághoz továbbításáról az első fokú adóhatóság gondoskodik. Ha az adózó a jogorvoslati illetéket nem fizette meg és e mulasztása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki terhére, majd a jogorvoslati illetéket az adózónak az Itv. alapján utóbb vissza kellett téríteni, illetve a jogorvoslati illeték visszatérítésének lett volna helye, a visszatérítés nem érinti a mulasztási bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogszerűségét. Az illeték visszatérítésének ténye ugyanis nincs hatással az adózó korábbi mulasztására, így a mulasztásra tekintettel hozott határozatra sem. 9. A másolat és kivonat, hitelesítés illetéke 30 A közigazgatási hatósági eljárásban készített hiteles vagy hitelesítetlen másolat, kivonat általában illetékköteles. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges. Magyar nyelvű másolat esetében oldalanként 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében oldalanként 300 forint az illeték. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Az adóellenőrzés megállapításairól készült jegyzőkönyv, illetve az eljárás során készült egyéb jegyzőkönyvek illetékmentesek, azonban az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által az átvételt követően ismételten kért jegyzőkönyv másolatának, kivonatának kiadása már a fentiek szerint illetékköteles. A folyószámla-kivonat évente egyszeri az Art. 43. (8) bekezdésén alapuló hivatalból történő kiadása nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, mivel hivatalból indult eljárás esetén fel sem merül az eljárási illetékkötelezettség. Az adózó kérelmére a Ket. 86. (5) bekezdése alapján ezt követően bármikor kiadott folyószámla-kivonat azonban illetékköteles. Az egyéb illetékmentes eljáráshoz szükséges másolat illetékmentes, ezért a későbbi ellenőrizhetőség érdekében az adózó nyilatkozata alapján minden, az adóhatóság által kiállított másolatra rá kell vezetni a felhasználás célját. Amennyiben az adóhatósági eljárás során hitelesítésre kerül sor ha a jogszabály kivételt nem tesz másolat, kivonat, vagy fordítás után oldalanként 100 forint, iraton lévő aláírás után aláírásonként 500 forint az illeték mértéke. 10. Az adóhatósági eljárások illetékének megfizetési módja 10.1. Az eljárási illeték megfizetése az állami adóhatóság illetékbeszedési számlájára 31 A másolat, kivonat, hitelesítés illetékének kivételével az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál indított eljárás ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is illetékét, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni, ha az eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni. 30 Itv. Mellékletének IV. Címe 31 Itv. 73. 20