Dr. Diviánszki János 1943-2009. A Kamara új vezetése nevében tisztelettel köszöntöm Tagjainkat, jelen hírlevél olvasóit.

A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA LAPJA 2009. MÁSODIK FÉLÉV Somogyország szarvasország Dr. Diviánszki János 1943-2009 A Kamara új vezetése nevében tisztelettel köszöntöm Tagjainkat, jelen hírlevél olvasóit. Engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam: Szerencsésnek mondhatom magamat, mert több mint 54 éve vadász családban születtem. Már nagyapám is aktívan részt vett a háború előtti Kaposvár vadászati közéletében, aki az akkori Nimród Somogy megyei tudósítója volt. Idősebb vadásztársaim még emlékezhetnek édesapámra is, aki 1960 és 1976 között a MAVOSZ megyei titkára és 40 évig egy vadásztársaság elnöke volt. A vadászat gyermekkorom óta az életem meghatározó része; hajtósegéd, hajtó, majd főhajtói beosztások után 18 éves korom óta forgatom a puskát. Apám mellett a vadászat rejtelmeibe dr. Studinka László, dr. Bay Béla és Páll Endre tiszteletreméltó tanítómestereim vezettek be. Jogi diplomámat 1979-ben szereztem Pécsett, ezt követően mint ügyvéd a vadászat jogi kérdéseivel is gyakorta foglalkozom. Kettőezer óta a Somogysárdi Nyíres Vadásztársaság elnöke vagyok, így nem ismeretlenek számomra a vadászat, vadgazdálkodás napi problémái sem. A Kamara új vezetésének elképzeléseiről, céljairól is szeretném tájékoztatni Tisztelt Tagjainkat. Elsődleges célunk a Kamara szolgáltató, érdekvédő jellegének erősítése, hiszen egy szakmai kamara azért van, hogy tagjait segítse, szakmai érdekeinket megvédje, képviselje és tagjainak szolgáltatást nyújtson. Továbbra is támogatni kívánjuk a vadászati kultúrát, és minden olyan megmozdulást, amely a vadászat pozitív társadalmi megítélését javíthatja. Lehetőségeinkhez mérten a vadgazdálkodás és a vadászat érdekében részt kívánunk vállalni kutatási és tudományos programokban is. Továbbá is kiemelt programként kezeljük a Somogy Megyei Vadászok Szövetségével közösen szervezett Megyei Vadásznapokat. Hamarosan megnyíló kamarai weboldalunkon keresztül (www.omvk-somogy.hu) közvetlenül informálni tudjuk majd tagjainkat a megyében zajló vadászati eseményekről. Jogsegélyszolgálat keretében tanácsot adunk az erre igényt tartó kamarai Tagjainknak, vadászati joggal kapcsolatos kérdéseikben. A kérdéseket írásban is el lehet küldeni, de e-mailben is fogadjuk azokat (omvksomogy@mail.datanet.hu), és ugyanilyen módon válaszolunk is rájuk. Természetesen rendelkezésre állok a Kamara Tagjainak személyesen is, minden héten kedden 16 17 óra között a szervezet irodájában (Kaposvár, Zárda u. 18.) külön fogadóórát tartunk. A kamara szolgáltató jellegének erősítése kapcsán megpróbálkozunk Kaposváron kívüli helyszíneken a vadászjegyek érvényesítésével. Jelen hírlevélben meghirdetett időpontokban és helyeken érvényesíthető lesz a vadászjegy Kaposváron kívül is, majd a 2010. évi vadászjegyek kiadásánál szerzett ezirányú tapasztalatainkat fogjuk felhasználni a következő évek gyakorlatában. A Kamara megválasztott új vezetése nevében köszönöm tagjaink bizalmát, igyekszünk ezzel a bizalommal élni, és rászolgálni arra. Végezetül Vadászkamaránk valamennyi Tagjának és Kedves Hozzátartozóinak Áldott Karácsonyi Ünnepeket és vadászélményekben is gazdag Boldog Újévet kívánunk! Vadászüdvözlettel: Dr. Boda Pál elnök Dr. Diviánszki János 1943. május 17-én született a Somogy-megyei Somodorban. Az általános iskolát és a gimnáziumot Kaposvárott végezte, majd 1961-től a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán kezdte meg tanulmányait. Első munkaviszonyát a Somogy megyei Főügyészséggel létesítette, a Nagyatádi Járási Ügyészségen kezdett dolgozni. Itt került kapcsolatba a vadászattal és 1967-ben lépett a sportvadászok táborába. A vadászat a továbbiakban az életpályát is meghatározta, ugyanis minden munkahelyén egyúttal vadászati tevékenységgel is foglalkozott. 1968-1990 között a Lábodi Állami Gazdaság, illetve a Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát vezető jogtanácsosa volt. Nosztalgiával és átéléssel beszélt mindig ezekről az évekről, élete talán legszebb időszakának tekintette. 1977-1995. között a Kutasi Vadásztársaság elnöke, közben 1985-1990. között a MAVOSZ SM Ellenőrző Bizottság elnöke volt. 1990-től osztályvezetői besorolással a VADEX Mezőföldi ZRt. Dél-dunántúli területi képviselőjeként dolgozott. 1990-től a SM Vadászok Szövetségének, 2001-től az OMVK SM Területi Szervezetének is elnöke, valamint 2005-2007-ig az Újvárfalvai Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság elnöke. Tagja volt az OMVV Elnökségének és Ügyvezető Elnökségének, valamint az OMVK elnökségének is, és nevéhez fűződik Somogy megyében a Vadászszövetség és a Vadászkamara együttműködésének megoldása. A Nimród érem /1984./, a Hubertus Kereszt arany fokozata /1995./, az Országos Magyar Vadászkamara Aranyérme /2003./, valamint a Magyar Vadászatért Érdemérem /2004./ kitüntetettje. Személyében nemcsak Somogy megye vadásztársadalmának meghatározó alakját veszítettük el, hanem kollégát, barátot és példás családapát is, akinek a hite adott mindig erőt és iránymutatást az életben, hogy szolgálatát, küldetését teljesíteni tudja. Jeles mondatához, miszerint ameddig anyaföld van a talpam alatt, mindig a Somogy-megyei vadászokat és vadásztársaságokat fogom szolgálni mindvégig hű maradt, és még utolsó napjai gondolatait is a vadásznap szervezése tette ki, amely rendezvényen - 17 év után először - már nem tudott részt venni. Hosszantartó, súlyos, de mindvégig emelt fővel viselt betegség után ment el, úgy, ahogy azt talán mindannyian csak kívánhatnánk: Felesége kezét fogva, egymástól elköszönve, csendben aludt el, méltósággal, ahogyan élt is A májusi Somogy megyei vadászok hírlevelében talán már a vadásztársadalomtól búcsúzott, az általa választott Fekete István idézettel: Elmegy lassan a berek, az erdő el a nádas, a tél, meg a nyár A hegy, a völgy, a nappal, s az éjjel A szem látta egész határ. Elmegy? De talán mégsem egészen Meglátom tán az örök vízen, Hiszen a szépség: maga az Isten Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!? (Fekete István: Búcsú) Dr. Diviánszki János emlékét kegyelettel őrizzük. az OMVK SM titkára

2 3 Kamarai küldött- és vezetőség tisztújító választások az OMVK SM Területi Szervezeténél Az Országos Magyar Vadászkamara Alapszabályának IV. fejezet 21. (2) bekezdése rögzíti, hogy a Kamara képviseleti szerve a küldöttgyűlés, melybe a küldötteket négy éves időtartamra a kamarai osztályokban megválasztják. Ez a 4 éves ciklus járt le az idén, ezért 2009.08.27-én délelőttre meghirdettük a kamarai Hivatásos Vadász Osztály, ugyanaznap délutánra pedig a kamarai Sportvadász Osztály küldöttválasztó osztályülését. Az osztályülések meghirdetésre kerültek a Somogyi Hírlapban két alkalommal, a Grátiszban 1 alkalommal, és a Vasárnapi Somogyi Hírlapban 1 alkalommal. A Hivatásos Vadász Osztály ülésén 89 hivatásos vadász érezte fontosnak, hogy részt vegyen a jövőjük alakításában a küldötteik megválasztásával. Török István a Hivatásos Vadász Osztály alelnöke a megnyitó beszédében ismertette a küldöttválasztás szabályait, majd az elmúlt 2 év tevékenységéről tájékoztatta a megjelenteket. A tájékoztató után a Jelölő Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság megválasztására került sor. Jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítőt is választottak. A választás levezető elnökének dr. Cifra Árpádot kérték fel, aki ismertette a Hivatásos Vadász Osztály, valamint a jelenlévők számára tekintettel, hogy hány db szavazólap készüljön és hány jelöltet kell választani. A Szavazatszámláló Bizottság elnöke Darányi Zsolt a szavazatok összeszámlálása után kihirdette az eredményt: 87 db szavazólapból 86 db-ot adtak le, egy szavazólapot nem adtak le, 24 fő küldött került megválasztásra a következő 4 éves ciklusra: 1. Ács Kornél Kőkút 2. Blum László Somogybabod 3. Dr. Buzgó József Kaposvár 4. Csordás Roland Kaposvár 5. Fehér Péter Bőszénfa 6. Gelencsér Gábor Böhönye 7. Göcsei Miklós Csurgó 8. Haller Zoltán Kaposvár 9. Kapronczai Tamás Böhönye 10. Lancz Tamás Böhönye 11. Lóki György Balatonfenyves 12. Márton Attila Kaszó 13. Merkei Sándor Vése 14. Mosoczki László Nagyatád 15. Németh László Homokszentgyörgy 16. Németh Sándor Bőszénfa 17. Nyúl András Lábod 18. Révész László Iharosberény 19. Rugovics István Balatonlelle 20. Sillinger András Kaszó 21. Szabó József Bőszénfa 22. Szehágel István Marcali 23. Török István Somogyvár 24. Dr. Varga Gyula Kaposvár A küldöttválasztó osztályülés végén Török István megköszönte a leköszönő küldötteknek az elmúlt 4 év munkáját és egyben köszöntötte az újjá választott küldötteket, akiket felkért, hogy az HÁZUNK TÁJÁRÓL október hónapban sorra kerülő vadászkamarai vezetőség választó küldöttgyűlésen vegyenek majd aktívan részt. Az augusztus 27-én délután lefolytatott Sportvadász Osztályülés küldöttválasztó gyűlése Bodnár Imre sportvadász alelnök köszöntőjével és a levezető elnök megválasztásával kezdődött. A gyűlésre megjelent 197 fő kamarai sportvadász. A levezető elnök itt is dr. Cifra Árpád lett, aki megszavaztatta a Jelölő Bizottságot, a Szavazatszámláló Bizottságot, a jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítésre felkért két kamarai tagot. Ezután az elmúlt két év munkájáról tartott beszámolót Bodnár Imre alelnök. A beszámoló elfogadása után kezdődött a jelöltválasztás nyílt szavazással. A szavazólapra 58 fő jelölt került felvételre. A titkos szavazás rendkívüli esemény nélkül, rendben folyt le, 155 db szavazó lap került kiosztásra és mind érvényesen lett leadva. A szavazás végeredménye: 58 sportvadász küldött megválasztásra került: 1. Berend Ferenc Pusztakovácsi 2. Dr. Berényi Sándor Somogyszentpál 3. Dr. Boda Pál Kaposvár 4. Bodnár Imre Kaposvár 5. Bukovics János Kaposvár 6. Büttl Géza Kaposvár 7. Dr. Cifra Árpád Böhönye 8. Eizenmann János Karád 9. Forintos László Bárdudvarnok 10. Dr. Göndöcz Gyula Kaposvár 11. Harkány László Mernye 12. Harnos Tibor Nagycsepely 13. Hegedűs Ákos Kaposvár 14. Horváth László Taszár 15. Dr. Horváth László Kaposvár 16. Imrei Károly Pogányszentpéter 17. Dr. Jordanics József Kaposvár 18. Juhász Károly Somogyvár 19. Simonfa 20. Keöves György Fonyód 21. Kétszeri László Andocs 22. Kollmann Ferenc Fonyód 23. Koltai Norbert Balázs Kaposvár 24. Kordély Kornél Baté 25. Dr. Lövey László Balatonszárszó 26. Máj Péter Mernye 27. Matesz Róbert Kaposvár 28. Meiszterics János Marcali 29. Moós Bertalan Andocs 30. Nagy István Simonfa 31. Dr. Nagy László Kaposvár 32. Nagy Lóránt Kaposvár. 33. Németh Ferenc Öreglak 34. Németh János Somogyszil 35. Papp Ferenc Siófok 36. Péter István Babócsa 37. Pongrácz István Kaposvár 38. Putyora József Siófok 39. Püspök Zoltán Balatonszárszó 40. Rácz Béla Mike 41. Récsei Árpád Várda 42. Sajtos Róbert Kaposvár 43. Somogyvári Erika Rita Kaposvár 44. Sörnyei Sándor Kaposvár 45. Sudár János Pusztakovácsi 46. Szabó Nándor Magyaratád 47. Szabó Zsolt Zimány 48. Szarka Lajos Magyaratád 49. Széles József Kaposvár 50. Szili József Zamárdi 51. Szűcs Zoltán Mike 52. Takács István Mernye 53. Tálos László Nikla 54. Tamás János Nagyatád 55. Toldi Ádám Kaposvár 56. Tóth Fónai György Fonó 57. Vígvári József Kaposvár 58. Vörös Géza Somogyvár A gyűlés végén Bodnár Imre alelnök további jó egészséget kívánt az új küldötteknek az eljövendő munkához és felkérte őket az októberben tartandó vezetőségválasztó tisztújító küldöttgyűlésen való megjelenésre. 2009.október 7. Somogy Megyei Vadászkamara tisztújító küldöttgyűlése Az OMVK Alapszabályának III. fejezet 8. (1) bek. rögzíti, hogy a vadászkamarák tisztségviselőit a küldötteknek 4 évente újra kell választani a kamarai titkárok (alkalmazotti státusz) kivételével. Erre a választási küldöttgyűlésre került sor 2009. október 7-én a PTE Kaposvári Képzési Központ /Kaposvár, Szent Imre u. 14./b./ előadótermében, ahol kiemelt vendégek is részt vettek: dr. Grózinger Szilvia és dr. Duck Mirella az FVM Jogi Főosztályának képviselői személyében. Bodnár Imre a Sportvadász Osztály Alelnöke tisztelettel köszöntötte a megjelent 74 kamarai küldöttet és a vendégeket. A választások levezetésére felkérte dr. Cifra Árpád vezetőségi tagot, melyet a jelenlévők nyílt szavazással és dr. Cifra Árpád úr is elfogadott. Megszavazásra kerültek a napirend, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyei is. Ezek után az elmúlt négy év munkájáról tartott beszámolót az Elnökség. Bodnár Imre úr rövid összefoglalója után a Meiszterics János úr a Felügyelő Bizottság Elnöke egyetértését fejezte ki az elhangzottakkal kapcsolatosan, majd dr. Berényi Sándor úr a Vadvédelmi- és Vadgazdálkodási Bizottság Elnöke számolt be a megyét érintő négy év tapasztalatairól, adatairól. Végezetül dr. Jordanics József úr az Etikai és Jogi Bizottság Elnöke egészítette ki a beszámolókat a vadászati jogot és etikát érintő kérdésekről, megállapításairól. A jelenlévők a beszámolókat kézfenntartással, egyhangúlag elfogadták. Ezután dr. Cifra Árpád úr levezető elnök a Jelölő Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság tagjaira és elnökeire tett javaslatot, melyet a jelenlévő küldöttek egyhangúlag megszavaztak és elfogadtak. A Jelölő Bizottság Elnöke dr. Berényi Sándor úr, a tagok pedig Matesz Róbert úr és dr. Buzgó József úr lettek. A Szavazatszámláló Bizottság elnöke dr. Nagy László úr, tagjai pedig Forintos László és Sillinger András urak lettek. Dr. Cifra Árpád úr, mint levezető elnök javasolta, hogy egy szavazólapon kerüljenek megválasztásra a tisztségviselők a 15 fő országos küldöttel. Ezt a jelenlévők egyhangúlag elfogadták. A Jelölő Bizottság feladatának elvégzése idejére szünetet rendelt el. A szünet után dr. Berényi Sándor úr ismertette a jelölteket, akiket nyílt szavazással, egyenként kézfenntartással megszavaztatva vettek fel /vagy éppen töröltek/ a szavazólapra. A jelöltállítások után a szünetben elkészült 74 szavazólap, majd elkezdődött a titkos szavazás. A Szavazatszámláló Bizottság Elnöke dr. Nagy László úr, a szavazatok összeszámlálása után ismertette az eredményt. Első körben minden funkcióra megválasztásra kerültek a jelöltek. 72 db szavazólapot adtak le, ebből 15 db volt érvénytelen. Az érvényes szavazatok alapján a végleges eredmény a következő: SM Vadászkamara 2009. október 7-én megválasztott tisztségviselői: Elnök: Dr. Boda Pál Sportvadász Osztály Alelnök: Pongrácz István Hivatásos Vadász Osztály Alelnök: Dr. Varga Gyula Vezetőségi tagok: Berend Ferenc Meiszterics János VVB Elnöke: Dr. Berényi Sándor VVB tagjai: Dr. Göndöcz Gyula Fehér Péter Mosoczki László Szehágel István A Magyar Solymász Egyesület ezzel a jelszóval a zászlaján éli életét, szervezi mindennapjai rendezvényeit. Szerencsére egyre többen érdeklődnek a solymászat iránt és ismerik fel, a solymászat nem egy egyszerű vadászati forma, hanem a legkülönbözőbb értékekkel teli kulturális tevékenység. Rohanó, globalizálódó világunkban a Felügyelő Bizottság Elnöke: Széles József FB tagjai: Hegedűs Ákos Márton Attila Etikai Bizottság Elnöke: Dr. Jordanics József Etikai Bizottság hivatásos vadászok közül megválasztott tagjai: Gelencsér Gábor Révész László Etikai Bizottság sportvadászok közül megválasztott tagjai: Dr. Horváth László Vígvári József 2009.10.07-én megválasztott országos küldöttek: Hivatásos vadászok: Sportvadászok: 1. Dr. Buzgó József 1. Berend Ferenc 2. Fehér Péter 2. Dr. Boda Pál 3. Sillinger András 3. Dr. Horváth László 4. Török István 4. 5. Dr. Varga Gyula 5. Meiszterics János 6. Pongrácz István 7. Putyora József 8. Széles József 9. Szücs Zoltán 10. Vígvári József Az új vezetőség október 19-én tartotta első elnökségi értekezletét, melyen további két szakbizottság megalakításáról döntöttek: Oktatási és Kulturális Szakbizottságot hoztak létre Máj Péter úrral az élen, tagok lettek: Bene János, Fehér Péter, Göcsei Miklós, Kollmann Ferenc, Németh Ferenc, Sabján Gábor, Somogyvári Erika Rita. Kynológiai Szakbizottságot Pomázi Ágoston úr vezetésével, amelyek tagjai: Fehér Péter, Lóki György,. Princz Istvánné,,A solymászat magyarságunk gyökereiből táplálkozó örökségünk! Lóki György a solymász sarok rovatvezetője HÁZUNK TÁJÁRÓL SOLYMÁSZ SAROK Balról jobra: Dr. Berényi Sándor, Meiszterics János, Dr. Varga Gyula Dr. Boda Pál, Pongrácz István,, Dr. Jordanics József, Berend Ferenc, Széles József mai ember egyik legfontosabb feladata a valódi értékek megmentése, megőrzése az utánunk jövő generációk számára és ez alól a solymászat sem kivétel. A szakemberek a világ minden táján egyet értenek azzal, hogy a solymászat csak is élő formájában őrizhető meg. Vagyis addig beszélhetünk solymászatról, amíg lesznek emberek, akik ragadozó madarakat tartanak és rendelkeznek a megfelelő ismeretanyaggal ahhoz, hogy a madaraikkal megfelelő kapcsolatot tartsanak fenn és szabadon repítve őket vadat zsákmányoljanak. Ezért a Magyar Solymász Egyesület a fő tevékenysége mellett, hogy a tagjai számára elegendő vadászati lehetőséget biztosítson, egyre nagyobb figyelmet fordít a solymászattal kapcsolatos szellemi, kulturális, tárgyi és egyéb értékek megőrzésére. A solymászati irodalom támogatására alapítványt hoztunk létre és több magas színvonalú, rendszeresen megjelenő kiadványunk is van amelyekben solymászok írásait jelentetjük meg. Hazánkban a solymászati kézművesség is magas szinten áll. A világ minden pontján keresettek a sólyomsapka készítőink, tarisznya és kesztyűvarróink, tőrkészítőink iparművészeti remekmű számba menő termékei. Több világhírű festőművész is van a tagjaink között. Az egyesület igyekszik a lehető legtöbb megjelenési lehetőséget biztosítani az alkotó solymászok számára. Ennek érdekében hazai és nemzetközi rendezvényeket szervez és vesz részt. Több mint húsz éve rendszeresen megszervezzük a nemzetközi találkozónkat ami világviszonylatban is elismert rendezvény, ezen felül tagjaink számára évi 10-12 vadászatot szervezünk ami több mint negyven vadásznapot jelent. Meggyőződésem szerint minél több vadászati lehetőséget biztosítunk tagjaink számára annál magasabb színvonalra tudják vinni a tudásukat ezáltal a hazai solymászatot. Persze ennek előfeltétele a jó minőségű vad,vadászterület és nem utolsó sorban vadászati szakszemélyzet. Szerencsére az évek során ezen a téren is kiváló kapcsolataink alakultak ki, így a solymászatainkat a legjobb területeken kitűnő szakemberek segítségével bonyolítjuk. És itt nem csak Békés megyére kell gondolni, hiszen vannak solymászataink a Kisalföldön és Somogyban is. A történelem során a solymászat és a hozzá kapcsolódó tevékenységek mindig kimagasló kulturális értéket képviseltek, úgy érzem ez ma sincs másként! Lóki György

A KENNELBŐL JELENTJÜK 4 5 Amit a VAV kapcsán másként csinálunk! A megyében a vadászkutyák számára előírt kötelező vadászati alkalmassági vizsgát szinte kizárólag tényleges vadászatokon rendezzük meg. Ez természetesen apró, - és nagyvad vadászati módokra egyaránt érvényes. Mesterséges körülmények között apróvad vadászatára alkalmazott kutyáknak egy alkalommal, általában minden év októberében rendezünk VAV-ot, Balatonfenyvesen a Hubertusz kft vadászterületén. Ezt a drótszőrű magyar vizsla szakosztály tenyész-szemléjével és alapvizsgájával kötjük össze. Esetenként előfordul a vaddisznós kutyák tankertben, a kotorék kutyák műkotorékba történő minősítése is Nagyatádon. Minden más vizsgát igyekszünk a megfelelő adottságokkal rendelkező vadászatra jogosultak területén, ütemtervben szereplő vadászatokon megrendezni. Vizsgáljuk meg miért is van erre szükség és miért nem érjük be a jól bevált gyakorlattal, a mesterséges körülmények közötti vizsgáztatással? Elsőként emelem ki, hogy a vadászkutyák teljesítménye és annak vizsgálata, vagyis a vadászatra való alkalmasság, nem elsősorban mesterséges körülmények között begyakorolt feladatok végrehajtása során értékelhető, hanem főként vadászatokon. Miért fontos ez? Induljunk ki abból, hogy akár apróvad, akár nagyvad esetébe a vadászaton nincs két egyforma szituáció, tehát a megtanult viselkedési sablonokat az ebek nem tudják gépszerűen, egyenlő feltételek mellett végrehajtani. Természetesen nem is ez a cél! Szükségük van bizonyos fokú önállóságra ahhoz, hogy munkájuk megfeleljen a vadászati elvárásoknak. Ehhez magas fokú intelligenciával, kellő genetikai háttérrel és megfelelő tanult viselkedési repertoárral kell rendelkezniük. Második szempont, hogy a vizsga fajtától független. Ez azt jelenti, hogy nem a fajtára jellemző öröklött hajlamok bírálandók, hanem elsősorban a vadászati módoknak megfelelő képzettség, különös tekintettel a fegyelemre. A bírálatok fő szempontja, hogy olyan vadászkutyák kapjanak megfelelő minősítést, amelyek semmilyen körülmények között sem zavarják a vadászatot. Harmadik változás az idegrendszer meggyőző vizsgálata. Nem elég pusztán az a tény, hogy a lövéshez miként viszonyulnak a kutyák. Természetes körülmények között mód nyílik egész nap során más kutyákhoz, idegen emberekhez, valamint a vadászat pszichikai, fizikai és idegi terheléséhez való viszonyuk alapján megítélni viselkedésüket. Ezek alapján megnyugtató véleményt alakíthatnak ki a bírók az egyes egyedek idegi stabilitásáról, vagy annak ellenkezőjéről. Negyedik tényezőként említem - annak ellenére, hogy semmivel sem kisebb horderejű kérdés, mint az eddig tárgyaltak - néhány fontos tulajdonság meglétének vizsgálatát, amelyekről mesterséges körülmények között rendezett vizsgákon nem kapunk visszajelzést. Ezek a kondíció, a vadászat szeretete, a kitartás és szenvedély, az egész napos vadászat alatti kapcsolat a vezetővel, az esetleges lődüh, fékezhetetlenség, a vadhoz való viszony, pl. (viselkedés vad kelésre, vad esésre, nyúl és őz tisztaságra), a sebzett vad természetes körülmények közötti megkeresése, hogy csak a legfontosabbakról szóljak. Egyetértek, de nem tudom elfogadni azon ellenzők véleményét, akik azzal érvelnek, hogy nem egyszerű a vadászaton bírálni a vadászok kutyáit. Senki nem állítja ennek ellenkezőjét! Sokkal nagyobb előkészítő munkát igényel, viszont lényegesen meggyőzőbb eredményhez vezet! Mik a rendezés kritériumai? Ismerni kell a vadászterület adottságait, rendelkezik-e a szükséges feltételekkel? Hány vizsgázó kutya megjelenése kívánatos a vadászaton úgy, hogy maradéktalanul bírálhatók legyenek? Milyen a várható teríték? A vadászat résztvevői mennyire toleránsak a vizsgázókkal szemben? Amennyiben a feltett kérdésekre megnyugtató választ kapunk, hozzá lehet kezdeni a szervezéshez. Ebbe a munkába érdemes bevonni a terület hivatásos vadászát és az aktuális vadászat, vezetőjét. A már bevett gyakorlat, hogy térképet készítenek a vadászat helyszínéről, amiből a bírók felkészülhetnek a várható szituációkra. A kirendelt bíróknak és a vadászatban nem jártas vadászkutyavezetőknek tudomásul kell venni, hogy a vadászat rendjének betartása mindenek fölött való. A vadászatvezető utasításai mindenkor mérvadóak, betartásuk minden résztvevőnek kötelező! Az apróvad vadászatokon egyéni, társas és nagyterítékű vadászati módokban, valamint a különleges vadászati módok közül solymászaton végez a kynologiai szakbizottság bírói gárdája VAV vizsgáztatást. A természetes kotorékban végzett munkáról jegyzőkönyv készül a vadászatra jogosult képviselőjének igazolásával, ami alapján döntés születik a vizsga eredményéről. Ugyanez vonatkozik a sebzett nagyvad természetes utánkeresésére is. Amennyiben a jegyzőkönyvben szereplő leírás megfelel a vizsga feltételeinek, úgy semmi akadálya a VAV igazolvány kiállításának. Az eddigi tapasztalatok (2000-től) kedvezőek. A vadászok, vadászatra jogosultak és a bírók is úgy vélik, hogy ezen az úton kell a kynologiai munkát tovább folytatni. OMVK Somogy megyei Területi Szervezete Kynologiai Szakbizottságának 2009. évi vadászkutyás ismeretterjesztő, - és munkabemutatói, tevékenysége. A vizsgáztatáson kívül a szakbizottság fontosnak tartja a rendszeres vadászrendezvényeken való részvételt. Majd egy évtizedes múltra tekint vissza a megye és a Pest megyei társszervezet vadászkutyásaiból álló bemutatócsoportjának országos és megyei rendezvényeken való, nagysikerű vadászkutya fajta, - és munkabemutatói. Ezekből a jelentősebbek 2009. évben.: -április 19-én a Pápai Agrár Napok keretében megrendezett Veszprém megyei vadásznapon tartottunk bemutatót; -május 23-án Várpalotán vendégszerepeltünk; -május 30-án a Somogy megyei vadásznapi programban vettünk részt; -június 13-án Budapesten a Vajdahunyad várba - Vadászati Kulturális Egyesület rendezésében a Vadászati Kultúra Napjára - kaptunk meghívást a Vadászkutya Újság csoportjával együtt. -augusztus 8-án a Karádi Kossuth vt. Hagyományos vadásznapi rendezvényén mutattuk be vadászkutyáink tudományát, kibővítve solymász bemutatóval is.; -augusztus 22-én a megye gasztronómiai rendezvény sorozatához tartozó Balatonendrédi Vadfőző Verseny kulturális programjában bemutatóztunk.; -szeptember 12-én Hőgyészen szerepeltünk a Hőgyészi Szarvasgombász Búcsú elnevezésű rendezvényen a szarvasgombász kutyák versenyét követően. -szeptember 26-án a Gödöllői Királyi Kastélyban másodízben megrendezett vadásznapon vettünk részt műsorunkkal. A bemutatók célja, hogy népszerűsítsük a vadászatot, ezen belül a vadászati kynologiai tevékenységet, valamint a különleges és egyben hagyományos vadászati módok lényegét. Nem utolsó sorban a vadászat iránt közömbös felnőttek és a gyerekek figyelmét igyekszünk felkelteni a vadászaton alkalmazott állatokkal való ténykedésen keresztül a természet és az ember harmonikus kapcsolatára. A bemutatókon látottakat mindenkor ismeretterjesztő szándékkal kommentáljuk, kitérve a bemutatón résztvevő fajták jellemzőinek ismertetésére, a vadászati jelentőségükre. Pomázi Ágoston Kynologiai Szakbizottság elnöke a kennelből jelentjük rovat vezetője Manapság a vadászok között egyre gyakrabban tűnnek fel furcsa, álcaruhás alakok érdekes felszerelésekkel. Ezek a furcsa lények mi vagyunk, a vadászíjászok. Az íj volt az emberiség történetében az első nagyobb hatótávolságú fegyver, melynek segítségével hatékony vadásszá vált. Ez az az eszköz ami a tápláléklánc csúcsára repítette. Az íjjal vadászó ember élelemért vadászott, ügyességére, és megfigyeléseire támaszkodott. A mai értelemben vett etika szempontok ekkor még nem merültek fel, kizárólag csak a zsákmány megszerzése volt a cél. Később a lőfegyverek térhódítása szükségessé tette, hogy a vadászatot törvényi keretek közé szorítsák. A mai vadászíjászok, a mai vadászati törvény adta lehetőségek keretein belül már élhetnek szenvedélyüknek. A rendszerváltás előtt nem rendelkezett törvény a vadászíjászatról. Aki íjjal akart vadászni, annak kérvényeznie kellett, az akkori rendszer szokásjoga alapján. Magyarország harmadikként fogadta el legális, -vadászatra alkalmas- eszköznek az íjat, a világon. 1993 óta, a vadászati törvény által pontosan szabályozott vadászati mód a vadászíjászat. Magyarország minden vadászterületén, mindazok a vadfajok elejthetők íjjal, melyeket a jogszabály vadászható vadnak minősít. Természetesen az adott fajra vonatkozó vadászidények betartásával. Nem biztosít viszont a törvény előjogokat a vadászíjászatra, az íjas vadászidény korábbi kezdésével, mint pl. az USAban. A vadászatra használt íjjal kapcsolatban egy technikai követelményt ír elő a jogszabály: a nagyvad esetében minimum 222,7 N húzóerőt. A veszszővel kapcsolatban egy kitételt tesz: tiltja a mérgezett és a robbanó hegyű vessző használatát. Ahhoz hogy az íjunkat (mint vadászatra alkalmas eszközt) legális értelemben is használhassuk az Állami Vadászvizsgán kívül egy ún. vadászíjász kiegészítő vizsgát kell tennünk, amit Magyarországon a Pest megyei Vadászkamara szervez. Természetesen az íj a golyósfegyverrel nem versenyezhet, a jó íjász ezt tudja és ennek megfelelően alkalmazza. Az íj vadászias lőtávolsága 0-30 m, ami a golyós fegyverhez képest csekély. Éppen ebben rejlik bizonyos előnye a puskával szemben. A vadászíjász, fegyverének korlátozott lőtávolsága miatt testközelből vadászik. Ez a vad olyan fokú megfigyelését és megismerését teszi lehetővé, melyre a puskás vadászatban ritkán adódik lehetőség. Az íjas vadásznak, ha eredményt akar elérni, uralnia kell a vadászat tudományát, feladatát hatékonyabban kell megoldani, jobban kell ismerni a cserkelés fortélyait, illetve a vad viselkedését. Az íjas vadászat könyörtelenül megmutatja a vadász hibáit, míg a puska nagy lőtávolsága, hatékonysága sokszor palástolja azokat. Az íjjal elért vadászsiker a vadász teljesítményét közvetlenebbül bizonyítja. Ez a vadászati mód állandó gyakorlást, gondosságot, önuralmat, türelmes és etikus magatartást igényel, melyek a vadászó ember legértékesebb tulajdonságai. A mai vadászati módok közül, (szigorúan vadászati értelemben) leginkább az íjas vadászatot tekinthetjük az érzékek, és a stratégiák összecsapásának. A mi esetünkben ez arról szól, hogy a vadász minden tudását és képességét latba veti egy az emberénél többször kifinomultabb érzékszervekkel felvértezett vaddal szemben. Ez rengeteg gyakorlást, és tapasztalatot igényel! Könnyű tehát belátni ezek után, hogy vadászíjász jóval többször megy haza üres kézzel, mint törettel a kalapján. Ma Magyarországon kb. 1000 vadász rendelkezik vadászíjász vizsgával. Ennek az etikus vadászati módnak egyre növekvő népszerűségét bizonyítja, hogy minden évben hozzávetőlegesen 100-130 fővel növekszik a vadászíjászok tábora. Hazánkban az íjas vadászok nemzetközileg is elismert érdekképviseleti szerve, a Magyar Vadászíjász Egyesület (MVE). A Magyar Vadászíjász Egyesület egyik fő céljának tűzte ki, hogy népszerűsítse a vadászíjászatot, és az emberekkel megismertesse ezt a vadászati módot. Mivel a többi európai tagország nem rendelkezik semmiféle vadászíjász statisztikával (ezért más országok statisztikáit megirigyelve a tagjaink) adatgyűjtésbe kezdtek 2007. évvel bezárva 491 sikeres elejtésének adatit tudtuk kielemezni. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy csak ennyi vadat ejtenek el hazánkban íjjal, hanem a gyűjtés kezdetétől enynyi adatot sikerült kielemeznünk. De reméljük, hogy az információk mennyisége évről évre nő és pár év alatt egy még átfogóbb és tisztább képet adhatunk a vadászíjászat alakulásáról. Az adatok feldolgozása ÍJÁSZAT A vadászíjászat után először kaphatunk pontos képet a hazai vadászíjászattal kapcsolatos tényekről, szokásokról. Sajnos sok téves állítás és elképzelés kering a közhiedelemben ezzel kapcsolatban. Remélem, hogy ezen adatok és sorok segítségével az olvasó valós képet tud kialakítani magában a vadászíjászatról. Milyen távolságra lövünk? Sokszor vittek már ki minket olyan lesre amit a puskás vadászoknak alakítottak ki mondván nincs az olyan messze hiszen azt az ötven vagy hetven métert illik meglőni puskával. Ma Magyarországon csak kevés terület az ahol íjászoknak kialakított lesek vannak, hiszen a vadat többnyire 20-40 méteres távon belül ejtjük el. Íjjal elejtett nagyvadak lőtávolsága Lőtávolság Átlagos lőtávolság Az itt feldolgozott adatok is azt mutatják, hogy nagyvad vadászata esetén az átlagos lőtáv nem haladja meg a húsz métert. A statisztikához tartozó adatok szerint a legkisebb lőtáv 2, míg a legnagyobb lőtáv 45 méter. Az átlagos lőtávolság mindössze 18 méter! Sok puskával vadászó vadásztársunk, akik a hosszú lövésekhez vannak szokva ilyenkor csóválva fejüket, és hitetlenek abban, hogy ilyen közel nem lehet vadhoz kerülni. Pedig lehet. És ne feledjük mi nem csak közel, kerülünk a vadhoz de, ebből a közelségből még az íj kihúzása is feladatként vár ránk, ami egy határozott mozdulattal járó művelet, és ha ennek a pillanatát nem az adott szituációnak, megfelelően választjuk meg (pl. a feje takarásban van, vagy épp eszik a szórón) akkor szinte biztos hogy kudarcra vagyunk ítélve. Ha a fokozott izgalom miatt fellépő gyakoribb légzés lihegésbe megy át, az ezen a kis távolságon ugyancsak a sikertelenséget fogja jelenteni. Azok, akik nem vadásztattak még íjas vadászt sok esetben, megdöbbenek az íj hatékonyságán. Az íjjal lőtt vad menekülési távolsága főleg attól függ, hogy sikerült-e eltalálnunk azt a halálos zónát, ami magába foglalja a szív menekülési táv nagyvadak esetén és a tüdő területet, illetve a kisebb célt nyújtó, de jól vérző szerveket (pl. ütőér). Mivel a nyílvessző okozta találat mellett nem lép fel sokkhatás így teljesen eltérő módón, viselkedik a vad a puskás találatjelzésekhez képest. A vad e területén (elejtési zóna) viszonylag védtelen, hiszen a nemes szerveket csak bőr, hús és a bordák védik. Azt viszont minden vadászíjász tudja, hogy egy megfelelően nagy kinetikai energiával rendelkező vadászvessző minden nehézség nélkül töri el a bordákat és hatol át a vad testén. Mivel a nyílvessző vág, és nem roncsol így annak feltétele, hogy a kiszemelt vadat terítékre hozhassuk nem más, mint a vérveszteség. A találat pontossága nagymértékben befolyásolja a vad menekülési távolságát. A vadnak minden lövés után időt kell adni. Minimum negyed óra de inkább várjuk ki a fél órát, és csak utána menjünk megvizsgálni a rálövés helyét. Ha egy sebágyból felverjük a vadat nagyon nehéz lesz megtalálnunk. Sok esetben mivel nem kíséri sem hang, sem fényhatás a lövést a vad nem köti össze az íj hangját a közvetlen veszéllyel (az emberrel) és ha a lövésünk megfelelő volt rövid menekülés után sebágyban fekszik. A legkisebb menekülési táv 0 méter, míg a leghosszabb menekülési táv 600 méter volt. Az átlagos menekülési táv, 56 méter. A diagram jól mutatja, hogy nagyvad esetében egy jó találat (szív, tüdőlövés) után a vadat 100 méteren belül birtokba vehetjük. Harnos Tibor az íjász rovat vezetője

SZALONKA MONITORING 6 7 Tisztelt szalonka monitoringozók, Tisztelt Vadászatra jogosultak! December 1-vel lezárult a 2009. évi őszi szalonka megfigyelési időszak. Az alábbiakban feldolgozásra került anyagban szemléletesen tesszük közzé az adatokat, levonva a lokális konzekvenciákat Somogy megyét illetően. Egyben szeretném közölni az érintett résztvevőkkel és nem elkiabálni -, hogy 2010. tavaszától a megyék úgynevezett mintavételi kvótákat kapnak, melyet a pontoknak megfelelően a megyei koordinátorok osztanak szét. Ez azt jelenti, hogy a program résztvevőinek lehetőségük nyílik szalonka lőfegyverrel történő mintagyűjtésére szabályozott keretek között, amelynek a részleteit későbbiekben ismertetjük. Megragadom az alkalmat, hogy az ezévi monitoringban résztvevő vadászatra jogosultaknak és a megfigyelést végző kollégáknak megköszönjem az elmúlt időszak önzetlen munkáját, nekik és hozzátartozóiknak Békés, Boldog Ünnepeket kívánjak! megyei koordinátor A szalonka monitoring programban résztvevő vadászatra jogosultak és a megfigyelést végzők listája: Vadászatra jogosult: A monitoringot végzi: Toponár-Orci FTK. Csordás Roland Fauna-Jagd Vadgazd. és Kereskedelmi Kft. Gonda Attila Szólád Földtulajdonosok Vad. Közössége Gazdag Károly Somogyvár és Környéke FTK. Márton Imre Kaposvári Egyetem ETC Vadgazd. Tájközpont Németh Sándor Gyótai Vadásztársaság Szehágel István Cseralja Vadásztársaság Buzsák Kollmann Ferenc Kutas és Vidéke Kossuth Vadásztársaság Balogh Attila Nagybaráti Vadásztársaság Pánczél Roland Berzsenyi D. Vadgazd. Egyesület Mohari Zsolt Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság Törzsök Gábor Mezőcsokonyai Rákóczi Vadásztársaság Bátorfi Balázs Kisbárapáti Béke Vadásztársaság Rugovics István Somogytúr-Látrány- Sz.györök és Környéke FTK. Vajda József Mikei Földtulajdonosok Vadásztársasága Rácz Béla Karádi Mezőgazdasági Zrt. Ellenberger András Osztopán és Környéke FTK. Kanizsai Gábor Simon Pál Somogysárdi Nyíres Vadásztársaság Pálmai József Gyékényesi Kotrópart Vadásztársaság Szabó János Drávamenti FTK. Mátyás Zsolt Páva József Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság Gelencsér Gábor Dráva 2007 Vadásztársaság Győrfi Balázs Kisbárapáti és Környéke FTK. Milkovics Péter Csák Roland SEFAG Zselici Erdészet Fehér Péter SEFAG Segesdi Erdészet Kapronczai Tamás SEFAG Lábodi Erdészet Ács Kornél SEFAG Szántódi Erdészet Nagy Árpád SEFAG Barcs-Középrigóc Farkas Gyula SEFAG Iharosi Erdészet Kőszegi Tamás SEFAG Zsitfapusztai Erdészet Rakovics János Somogyi Magor Vadásztársaság Nagy Péter Somogyi Hunor Vadásztársaság Szabó Zoltán Balatonkiliti Vadásztársaság Hencz Ferenc Lengyeltóti és Környéke Trófea Vadásztársaság Dankó Zsolt Kaszói Erdőgazd. Zrt. Sillinger András Szent Hubertus Vadászegylet Tamás Ferenc Jákó és Környéke Sólyom Vadásztársaság Orbán Ottó Ecseny és Környéke FTK. Máj Péter Törökkoppányi Íjász Vadásztársaság Gyeszát Attila Kerekesmenti FTK. Csököly és Vidéke Földtul. Jogközössége Bognár Zsolt Balatonszárszó-Kőröshegy FTK. Palotai Dezső Babócsa és Környéke FTK. Deák István Kercseliget és Környéke FTK. Kozmóczki Béla Marcali Önkorm. Széchenyi Zs. Szakközépiskola Rákos András Szalonka fürkészés II Az őszi monitoringozás eredményei tapasztalatai: Nem gondoltuk volna, úgy egy - két évvel ezelőtt, hogy szalonkát fogunk lesni az őszi időszakban. Nem gondoltam volna, hogy a 31 éve vezetett vadásznaplómat azért forgassam újra, hogy felidézzem azokat a napokat, amikor szalonkával hozott össze a véletlen, arra sem gondoltam, hogy több mint 20 feljegyzés szólt a találkozásokról. De miért is volt erre szükség? A tavaszi szalonka monitoringozás után azt az időpontot keresték, amitől az őszi megfigyeléseket ésszerű megkezdeni. Így aztán a start időpontja szeptember 15-re esett, majd ezt követően 12 héten át minden kedd este 48 helyen, december 1-ig vártuk, lestük, figyeltük a szalonkák mozgását. Nagyon furcsának tűnt, hogy szarvasbőgés mellett szalonkára is figyelünk, hogy vaddisznó les alatt az eget pásztázzuk a tekintetünkkel, hogy fácánozás közben reménykedünk, hogy szalonka burran fel a közelünkben. Pedig, nekünk, akik erre szegődtünk szinte beleívódott a mindennapjainkba a szalonka fürkészése- Az idei esztendő őszi időjárása rendhagyó volt sok tekintetben. A szeptember kimondottan száraz aszályos volt. Az október, majd a november csapadékossá vált, mert a két hónap alatt 18 esős napon 110 mm eső hullott. Csak egy reggel volt deres, a többi, az évszakhoz képest meleg volt, sőt nagyon meleg. A növények jóval későbben hullatták el lombjukat, a takarás tovább tartott. November végén többször lepődtem, amikor szalonka helyett denevér cikkázott át a fejem felett. A szalonka megfigyelések: Szeptember 15-én Böhönyén és Somogyszobon láttak először szalonkát 3 db-ot. Szeptember 22-én mindösszesen 2 helyen 1-1 db-ot. Szeptember 29-én már 9 megfigyelőponton 11 szalonka jelent meg. Október 6-én 10 helyen 15 szalonka húzott. Október 13-én egy kis visszaesést tapasztaltunk, mert 7 helyen csak 9 db repült. Október 20-én volt az, az idő, amikor erősebb lett a mozgás- 16 ponton 27 db madár. Október 27-én fokozódott a vonulás- 20 fürkész 36 szalonkát jelentett. November 3-én Szépen jöttek, mert 17 vadász 32 szalonkát látott. November 10-én volt egy kis megtorpanás, ugyanis 16 megfigyelő csak 26 db észlelt. November 17-én volt a csúcs! A megfigyelő pontok felén, 24 helyen 42 hosszú csőrűt láttunk! November 24-én kezdődött a csökkenés, 18 helyen 30 szalonka jött- De Fiadon 9 db! December 1-én az utolsó megfigyelési napon 10 megfigyelő már csak 14 szalonkát látott. 6 43 136 133 Szabolcs József: Az erdei szalonka című könyvét hívtam segítségül az adatok feldolgozásakor. Az 1971-ben megjelent könyve, szinte betűről betűre megegyezik a mostani megfigyelésekkel. Idézem az ide vágó szavait: Ha az őszi idő fokozatosan áll be és a tél késik, az őszi vonulást nem sietteti semmi, így az elhúzódik szeptember elejétől december végéig, ami annyit jelent, hogy nálunk szeptember végétől december elejéig tart, de enyhe hó mentes télen még januárban is látunk szalonkát. Ősszel a vonuló szalonkák száma lényegesen nagyobb a tavaszi létszámnál, mert hiszen már a szaporulat is részt vesz benne. Nálunk mégis kevesebbet lehet látni, s az esti és hajnali kimondottan csak az erdőterületet érinti, és például a Nagyalföldön illetve ennek erdőtlen térségein leszállás nélkül átvonul, addig ősszel erdőtől távol eső legelőkön, kukoricaföldeken, gyümölcsösökben és kertekben is megtaláljuk őket. Második pedig, hogy nálunk kevesebbet találni ősszel annak 130 63 17 6 az az oka, hogy ekkor hajlamosabb egyszerre nagy távolságokat röpülni a kedvezőbb táplálkozást nyújtó területek felé, ahol aztán huzamosabban tartózkodik. A fentieket támasztja alá a kis statisztika is. Minden vizsgálat akkor ér valamit, ha azt tényszerűen, számokkal is alá lehet támasztani. 1./ A vizsgált időszakban az egyed sűrűségről készítettük az alábbi összesítést: 6 helyen nem láttak 1db-t sem, ez az összes területnek a 12 %-a 25 helyen 1-5 db-t láttak, ami 12 megfigyelésre kevés (52 %) 11 helyen 6-10 db-t láttak, a terület 24 %-án 6 helyen volt jó húzás, mert itt 10 db felett volt az észlelt szalonkák száma. 12 % Összesen a 48 megfigyelő helyen 12 alkalommal 247 db szalonkát láttunk, most ősszel. Megjegyzésként álljon itt a tavaszi adat is amikor, ugyan csak 48 helyen 8 alkalommal 534 db-ot szalonka parádézott előttünk. 2./ A 247db szalonka közül, csak 16db-nak hallottuk a hangját. Szerintem ez most nem bír jelentőséggel. Néhány érdekesség a legekről: a legtöbb látott szalonka Somogyszobon 20 db, Törekiben 16 db, valamint Kisbárapáti, Fiad környékén 16 db volt. Tisztelt Vadászok! Egy év gyorsan elmúlt, ismét eljött a vadászjegyek érvényesítésének ideje (2010. január 4-től). Megyénkben a közel 3200 vadászjegy zavartalan érvényesítését úgy szeretnénk megoldani, hogy a vadászatra jogosultak, vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek, egyesületek számára kijelölt időpontban biztosítjuk a csoportos vadászjegy érvényesítés lehetőségét. Kérjük, keressék meg vadásztársaságuknál azt a személyt, aki a vadászjegyek összegyűjtését végzi. A jogosultak képviselőjét levélben is kiértesítjük. 2010/11. évre az ajánlott vadászjegy érvényesítési időpontok a vadászatra jogosult társaságok, egyesületek, földtulajdonosi közösségek, számára: 2010. JANUÁR 4. HÉTFŐ: Berzsenyi Dániel Vadgazd. Egyesület 8.00 Cseralja Vt. Öreglak 8.30 Gyékényesi Kotrópart Vt. 9.00 Nagybaráti Vt. Nagyatád 9.30 Csehi-Imrédi Vt. 10.00 Rinyamenti Diana Vt. 10.30 Mezőcsokonyai Rákóczi Vt. 11.00 Tabi Aranyfácán Vt. 13.00 Tuskósi Vt 13.30 2010. JANUÁR 5. KEDD: Surján-Kaposvölgye Vt. 8.00 Baté-Mosdós-NagyberkiVt. 8.30 Göllei Fekete István Vt. 8.30 Taszár és Környéke Ftk. 9.00 Vízvár és Környéke Vt. 9.00 Igal-Ráksi Vt. 9.30 Corvina Vt. Marcali 9.30 Fekete István Vt. Szentbalázs 10.00 Koppányvezér Vt. Kaposvár 10.00 Nadler Herbert Vt. Kaposvár 10.30 Ezüsthárs Vt. Simonfa 10.30 Kaposfői Csokonai Vt. Kaposvár 11.00 Újvárfalva-Széchenyi Vt. 12.30 Gamási Artemis Vt. Kaposvár 13.00 Kakastanya Vt. Fehérbézseny 13.30 Baláta VE. Somogyszob-Kaszó 14.00 Kittenberger Kálmán Vt. Somogyjád 14.30 2010. JANUÁR 6. SZERDA: Diana Vt. Marcali 8.00 Silvanus Vt. Kaposvár 8.00 Sólyom VE. Nagyatád 8.30 Somogy Bkl. Vt. Kaposvár 9.00 Balatonkiliti Vt. Siófok 9.00 Szent Benedek Vt. Bárdudvarnok 9.30 Mikei Ftk. 9.30 Babócsa és Környéke Ftk. 10.00 Törökkoppányi Íjász Vt. 10.30 Balatonendrédi Hubertus Vt. 10.30 Balaton Vt. Nagycsepely 11.00 Zamárdi Nimród Vt. 12.30 Babodi Sport Vt. Somogybabod 13.00 Kócsag Vt. Nagyatád 13.30 Szent Hubertus Vt. Kaposmérő 13.30 2010. JANUÁR 10. CSÜTÖRTÖK Zöld Erdő Vt. Kaposvár 8.00 Széchenyi Vt. Kereki 8.00 KAMARAI ÉRTESÍTŐ Szent Hubertus Vt. Kaposvár 8.30 Természetbarát Vt. Som 8.30 Rinya Völgye Vt. Bolhás 9.00 Szalonka Vt. Balatonszentgyörgy 9.30 Megújulás Vt. Kéthely 9.30 Iharosi Hunor Vt. 10.00 Nagyberek Vt. Balatonfenyves 10.00 Kőrösi Széchenyi Vt. 10.30 Fonyódi Aranyhíd Vt. 10.30 2010. JANUÁR 8. PÉNTEK: Somogyacsa és Környéke Nimród Vt. 8.00 Korpadombi Ftk. Kaposvár 8.30 Lencsen Vt. Nagybajom 8.30 Fauna ZRt. Nagybajom 9.00 Osztopán és Környéke Ftk. Fonyód 9.30 Polány és Vidéke Ftk. Polány 10.00 Ecseny és Környéke Ftk. Mernye 10.30 Somogyvár és Környéke Ftk. Fonyód 11.00 2010. JANUÁR 11. HÉTFŐ: Lengyeltóti és Környéke Trófea Vt. 8.00 Szent Hubertus VE. Somogysimonyi 8.30 Széchenyi Zsigmond SZKI Somogyzsitfa 9.00 Kisbárapáti és Környéke Ftk. 9.30 Karád Mg. ZRt. Karád 10.00 Nimród Vt. Bedegkér 10.30 Somogyi Magor Vt. Marcali 11.00 Toponár-Orci Ftk. 12.30 2010. JANUÁR 12. KEDD: Kerekesmenti Ftk. Kaposvár 9.00 Iharosberény és Környéke Ftk. 10.00 2010. JANUÁR 13. SZERDA: Magyaratád és Környéke Ftk. 8.00 Hubertus Agráripari Bt. 9.00 Somogyszili Szentkút Vt. 9.30 Somogytúr-Látrány és Környéke Ftk. 10.00 Szóládi Ftk. 11.00 Balatonkiliti Vt. Siófok 12.30 2010. JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK: Hetes-Juta Ftk. 8.00 Hetye-Völgye Ft.VE. Ádánd 9.00 Somodor-Szentgáloskér Vt. 9.30 Sióvölgye Ft. VE. Siófok 10.00 Kaposfüred és Környéke Ftk. 12.30 Fonyódi Aranyfácán Vt. 13.00 2010. JANUÁR 15. PÉNTEK: Bőszénfa Egyetem 8.00 Kercseliget és Környéke Ftk. 8.30 Csököly és Vidéke Ftk. 9.00 Csurgói Vt. 10.00 Drávamenti Ftk. Berzence 11.00 2010. JANUÁR 18. HÉTFŐ: Somogysárdi Nyíres Vt. 8.00 Zselici Vt. Kaposvár 8.30 Kisbárapáti Béke Vt. 9.30 Somogyi Hunor Vt. Kéthely 10.30 Hedrehely-Kadarkút és Vidéke Ftk. 13.00 2010. JANUÁR 19. KEDD: Dráva 2007 Vt. Háromfa 8.00 Kutas és Vidéke Kossuth Vt. 8.30 Újmajori Vt. Csurgó 9.30 Háromházi Vadaskert Ftk. Libickozma 10.30 Jákó és Környéke Sólyom Vt. 11.00 Őrtilosi Határmenti Vt. 12.30 Westerheide Kft. Hedrehely 13.00 a legtöbb szalonkát látó vadászt Fiadon érte az a nagy élmény. Ott a november 17- én este 5 db, majd egy hét múlva november 24-én 9 db szalonkával randevúzott!! Be kell vallanom szívesen éltem volna át ezt a ritka és örök élményt! Ott, ahol tavasszal jó húzásban volt részünk, most alig-alig láttunk madarat. Ilyen megfigyelő hely volt Balatonszemes: tavasszal 23 db, most egy sem, vagy Kisberény: tavasszal 20 db, most csak 1db, Csömend: tavasszal 24 most, csak 4 db, Törökkoppány: tavasszal 19 db, most csak 1 db. Sok idő, sok fáradság, sok munka áll az elmúlt időszak mögött. Megérte? A válaszom, úgy gondolom, nem csak a magam nevében mondhatom, IGEN. Olyan élményekben volt részünk, amit máskor nem élhetünk át, mert eszünkbe sem jutott volna ősszel szalonkát lesni. Reménykedünk és bizakodunk, hogy nem volt hiába való munka. Várom a tavaszt, a kikeletet a rigó füttyös estéket, amikor újra jönnek a szalonkák, és mi mintát vehetünk belőlük a további kutatásokhoz. 2009. december 9. Rigóci Baráti Vt. Barcs 13.30 2010. JANUÁR 20. SZERDA: Tógazda Vt. Somogyapáti 8.00 Gyótai Vt. Pusztakovácsi 8.30 DDNP Barcs 10.30 Darány és Térsége Vt. 10.30 Lakócsai Dráva Ártér Vt. 12.30 Nemesdéd és Környéke Ftk. 13.30 2010. JANUÁR 21. CSÜTÖRTÖK: Kossuth Vt. Karád 8.30 Kálmáncsa és Környéke Ftk. 10.00 Balatonszárszó és Köröshegy Vadászati K. 10.30 Naturvad Vt. Nagyatád 12.30 2010. JANUÁR 22. PÉNTEK: Tapsony és Vidéke Petőfi Vt. 8.30 Tengődi Diana Vt. Siófok 10.30 Megkérem Tisztelt Somogy Megyei Vadászainkat, hogy amennyiben lehetőségük van rá, éljenek a vadászatra jogosulton keresztül történő érvényesítéssel. Természetesen lehetőség van az egyéni ügyintézés keretein belül történő érvényesítésre is, azonban január hónapban a szervezetten érvényesítők élveznek előnyt. A csoportos érvényesítés a torlódások és a sorban állások elkerülése végett kialakult gyakorlat. Ügyfélfogadás: H. Cs. de. 8.00 12.00, du. 12.30 16.00 P.: 8.00 12.00 Kedden hosszabbított ügyfélfogadással 16.30-ig várjuk az egyénileg érvényesítőket! A vadászjegy érvényesítésének díja nem változott, 14000 Ft, (amely összeg tartalmazza a vadászjegy árán (10000 Ft) felül a kamarai tagdíjat (3000 Ft) és a kötelező vadász-felelősség biztosítást (1000 Ft). A 70 év feletti tagjaink mentesülnek a tagdíjfizetés alól, az ő vadászjegyük érvényesítése 11000 Ft-ba kerül. (1940-ben, illetve előtte születettek.) Felhívom a T. Vadásztársak figyelmét, hogy a 2004. évi XXIV. tv. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló, továbbá az ugyanezen tárgykörben kiadott 253/2004. (VIII.31.) sz. kormányrendelet 24. -a az érvényes vadászjegyet, - mint a vadászat személyi feltételét-határozza meg. A vadászjegyek érvényesítését tehát 2010. február 28-ig kell elvégezni, mert a késve-, vagy nem érvényesítőktől a rendőrhatóság a fegyvertartási engedélyt bevonhatja. Megkérem a Tisztelt Vadászokat a szíves együttműködésre, ebben az esetben szervezetünk biztosítja a gyors és pontos ügyintézést. Tisztelt Kamarai Tagok! Amint Elnök Úr a bevezetőjében említette a Vadászkamara szolgáltató jellegét erősítve, szeretnénk a jövő évtől (2010. január, február) a vadászjegy érvényesítést külső helyszíneken is elkezdeni, a nagyobb települések (Pl.: Siófok, Barcs, Marcali, Nagyatád) körzetében. A részletekről (helyszín, időpont) a Somogyi Hírlapban, hirdetés formájában értesítjük a Tisztelt Kamarai Tagokat! Vadászüdvözlettel: Kollmann Ferenc az OMVK SM titkára

8 Somogyi Vadászok Hírlevele A vadgazdálkodás és a trófeabírálat a vadászati hatóság szemszögéből a 2009. évben Megyénkben jelenleg 86 vadászterületen gazdálkodnak a vadászatra jogosultak. Az idei évben egyik fő feladatunk a 2010. február 28-án lejáró különleges rendeltetésű vadászterületek újbóli területkialakítása. Emiatt a következő évben várhatóan újra nőni fog a vadászterületek száma. Hatóságunknál 2009. március 1. és 2009. november 30. között összesen 3389 db trófeát mutattak be a jogosultak bírálatra. Ebből 1034 db gímszarvas-, 380 db dám-, 1898 db őz-, 13 db muflon-, 64 db pedig vaddisznótrófea volt. A gímszarvastrófeák bírálata során megállapítottuk, hogy megyénkben az állomány folyamatosan elfiatalodik, a terítékre került bikák korösszetétele eltolódik a fiatal- és középkor irányába. Öregkort azaz 12 éves vagy annál idősebbet mindösszesen 37 db trófeánál állapítottak meg munkatársaink. Sajnos az állomány elfiatalodásának velejárója a minőségcsökkenés, valamint a korai kilövések számának további gyarapodása. A hatóságunknál bírált bikák közül megyénkben mindösszesen három bika trófeasúlya haladta meg a 12 kg-ot, 13 kg-ot pedig egy trófea sem ért el. A terítékre került bikák érmes aránya még így is jónak mondható 57%, ezek zömét azonban a nem egyszer ígéretes 7-8 éves bikák adják. A korai kilövések száma sajnos ismét nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest, majdnem eléri a 20%-ot, ami országos viszonylatban is rendkívül magasnak mondható. A lebírált dámbikák 33%-a kapott érmet, amely arányaiban hasonlít az előző évek eredményeihez. Sajnos a dám esetében is egyre több ígéretes bika kerül idő előtt terítékre, de ezek aránya szerencsére nem számottevő. Ugyancsak nőtt azonban a tősérült, torz vagy abnormális agancsot fejlesztő bikák száma. A 2009-ben bemutatott somogyi őzbakok sajnos nem a várt trófeasúlyokat hozták. Általánosságban elmondható, hogy legkevesebb 10-20 gr hiányzott az agancsokból, de így is volt olyan terület a megyében, ahol csaknem elérte a 300 gr-ot a terítékre került őzbakok trófeáinak az átlagsúlya. A korábbi évekhez hasonlóan az érmes arány őzbakjaink esetében mintegy 3 %, négy bak lett aranyérmes, és ezek közül egy meghaladta az 500 gr-os trófeasúlyt. Muflon esetében viszont jól áll megyénk, ugyanis a bírálatra bemutatott tizenhárom kosból nyolc kapott érmet. A bírálatra került vaddisznó trófeák csaknem 50%-os érmes arányt mutatnak, bár e vad esetében a majdani téli hajtásokon terítékre kerülő kanok miatt még nem rendelkezünk kézzel fogható eredménnyel. Általánosságban megállapítható, hogy megyénkben a jóváhagyott 2009/10. évi vadgazdálkodási tervekben előírt trófeás vad mennyiség valószínűleg terítékre kerül, de főleg gímszarvas esetében számottevő a korai kilövések magas száma. Továbbra is gondot okoz hatóságunk számára a trófeabírálati kötelezettség elmulasztása (késedelmes bemutatás), kérjük a vadászatra jogosultakat, hogy a jövőben erre fokozottan figyeljenek oda! Somogyi Vadászok Hírlevele A SOMOGY MEGYEI VADÁSZ- KAMARA LAPJA Felelős kiadó: OMVK SM TER. SZERV.; Tel./fax: 06 82/526-288, 82/526-287, E-mail: omvksomogy@mail.datanet.hu www.omk-somogy.hu (hamarosan) Felelős szerkesztő: titkár, Olvasó szerkesztő: Máj Péter a Kulturális Bizottság elnöke, a szerkesztőbizottság tagjai: Pomázi Ágoston (kynológia) Lóki György (solymász sarok) Harnos Tibor (íjászat) Somogyvári Erika Rita (hirdetés szervező) Készült a Company Stúdióban. 7400 Kaposvár, Ond Vezér u. 1. Tel.: 82/310-296 Sikeresnek mondhatók viszont a kihelyezett térségi trófeabírálataink (elsősorban Kaszón és Nagysalléron), ahol szomszédos vadászterületek képviselői átfogó képet kaphatnak az adott térség állományának minőségéről. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy több jogosult is késve tesz eleget az adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségének (éves vadgazdálkodási terv, jelentés, társasvadászati ütemterv stb.), a rendszeresen mulasztókat a jövőben szankcionálni fogjuk! A folyamatosan emelkedő mező- és erdőgazdasági károk csökkentése érdekében az idei évben is engedélyt adtunk a vadászatra jogosultak részére a fegyverlámpa használatát a vaddisznó és a róka éjszakai vadászatához, illetve feloldottuk a kocatilalmat. A jogosultak kérelmére a tavaszi-nyári időszakban engedélyeztük a gím- és dámszarvas ünő idényen kívüli vadászatát. A korábbi évekhez hasonlóan a 2010- es év első napjaiban ismét kérjük a jogosultaktól az időarányos nagyvadlelövési adatokat, hogy átfogó képet kaphassunk a megye vadászati eredményéről. A megye hivatásos vadászainak nagy részét leellenőriztük az elmúlt évben, de az ellenőrzéseket továbbra is folytatni kívánjuk. Jövőre a vadászatra jogosultak komplex, átfogó ellenőrzését szeretnénk előtérbe helyezni. Bognár Tamás Vadászati felügyelő Tisztelt Vadászkamarai Tagok! Keressék fel hamarosan megjelenő honlapunkat. www.omvk-somogy.hu