A Károlyiak szerepe a 19-20. századi Párád fejlődésében

Csiffáry Gergely A Károlyiak szerepe a 19-20. századi Párád fejlődésében Az újkorban 1741-1841 között Párád, mint a debrő-parádi uradalom tartozéka a három Grassalkovich Antal tulajdona volt. 1776-1824 között azonban az Orczy család, 1825-1839 közt pedig Kaán Henrik Sámuel és Szitányi Ullmann Móric, 1840-1847 közt gróf Károlyi György (1802-1877) bérli. Miután Grassalkovich (III.) Antal 1841-ben utód nélkül hal meg, az uradalmat nővére, Teréz, férjezett gróf Forgách Jánosné veszi át, aki 1847-ben eladja az akkori bérlőnek, Károlyi Györgynek. 1 Végső soron a Károlyi család Heves megyei birtokait Károlyi György alapozta meg, aki 1847-ben mintegy másfél millió forintért megvette a debrő-parádi uradalmat, amelyhez 1854- ig további birtoktesteket vásárolt. Halála előtt, 1876. január 13-án, királyi jóváhagyással a családi birtokból elsőszülöttségi hitbizományt alapított. Ezt 1877-től a fia, gróf Károlyi Gyula (1837-1890), Mihály gróf apja kezelte és gyarapította, kinek a halála után Mihály (1875-1955) lett az uradalom tulajdonosa, ill. haszonélvezője. A birtok nagyságát jól jellemzi egy 1909-ből vett adat, amely szerint a hitbizományi uradalom Heves vármegye 20 településének határában 37 732 holdat foglalt el. A család Nógrád, Békés és Szatmár megyei birtokaival együtt 45 000 hold kiterjedésű birtokállomány tartozott a debrő-parádi hitbizományhoz. 2 Károlyi Mihály javait a magyar állam elkobozta, az 1915. évi XVIII. törvénycikk és az 1921. évi XLIII. törvény rendelkezésein nyugvó bírói ítélettel. A konfiskált birtok haszonélvezete az államra szállott át. A birtok, amelyben a forradalmak, a román megszállás nagy pusztítást tett, 1929 közepéig zárgondnoki kezelés alatt állott, majd megosztották az állami tulajdonú erdőkincstár és a Nemzeti Közművelődési Alapítvány között, mely utóbbi a fürdőtelep és a vadaskert tulajdonosa lett. 3 A Károlyiak kezében 1847-től 1921-ig volt Párád, s a birtokosok a község fejlődésére mintegy háromnegyed évszázadig gyakoroltak hatást. 4 A birtokszerző Károlyi György tevékenységéről György gróf Pesten jogot végzett, majd hadnagyként szolgált a császári huszároknál. Itt ismerkedett meg s kötött barátságot gróf Széchenyi Istvánnal, akivel a pozsonyi országgyűlésen 1825-ben együtt vetették meg a Magyar Tudományos Akadémia alapjait, amikor Károlyi is felajánlotta évi jövedelmének a felét az intézmény javára. 1828-1829-ben együtt utazták be Németországot, Franciaországot és Angliát. 5 A Károlyi családban Sándor utódai közül a 19. században György gróf lett a hozzá hasonló nagy birtokszerző. Már anyja is ritka előrelátással szerezte meg 1808-ban a nagyértékű fóti uradalmat. Ezzel a családot közelebb vitte az ország szívéhez, Pesthez és Budához. Károlyi 1 2 3 4 5 DERCSÉNYI - VOIT, 1978. 3. köt. 489. CSIFFÁRY, 1999. 55. VIGYÁZÓ, 1929. 5. CSIFFÁRY, 1999. 67. BALÁZS, 1993. 193-194.

György 1834-ben a Fejér megyei csurgói, 1847-ben a Heves megyei debrő-parádi, 1859-ben pedig a Pest megyei sőregi, majd 1862-ben az Arad megyei mácsai uradalmakat vásárolta meg. 6 1848-ban Károlyi György Szatmár megye főispánja, országgyűlési képviselő. 1848. december 10-én, mivel az országgyűlés tanácskozásain 1848. október 3. után is részt vett, a császári haditörvényszék három havi fogságra és 150 000 forint pénzbírság kifizetésére ítélte. Haynau tábornok a fogságot elengedte. 7 Károlyi György felesége, gróf Zichy Karolina, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök feleségének, Zichy Antóniának a nővére volt, aki Kossuth híveként fontos szerepet játszott az 1849-es vereség utáni nemzeti ellenállásban. Buda császári parancsnoka a hatóság elleni izgatással vádolta, s korbácsolással fenyegette meg. Ezután évtizedekig külföldön - nagyrészt az itáliai Vicenzában - élt, egészen 1882-ig, ekkor Parádsasváron telepedett le. 8 A Károlyi család Habsburg-ellenességére jellemző példa, hogy Károlyi György két fia, Tibor és István 1866-ban kapcsolatban álltak a Klapka-légióval. 9 Az 1848-as, ún. áprilisi törvények eltörölték a jobbágy szolgáltatásokat és a papi tized fizetését, s megtörtént a jobbágyfelszabadítás. A törvény azonban földtulajdonossá csak a volt úrbéres jobbágyokat tette, egy sor kérdésről, a maradványföldekről, erdő- és legelőelkülönözésekről nem döntött. Ez számos konfliktust eredményezett. A parádi lakosok 1848. május 6-14. között Károlyi György erdei kaszálójában, a Haluskás nevezem, három-négyéves fiatal vágásban erőszakkal legeltették az állataikat, s károkat okoztak. Hasonló eset történt a szomszédos Bodonyban is, ezért Heves vármegye fenyítő törvényszéke elé állították az elkövetőket. Párádon nemcsak megtagadták az állatok eltávolítását az erdőből, de a felizgatott helyi lakosok egy nagyobb csoportja baltákkal, botokkal felfegyverkezve fenyegette az uraság erdészeit. A törvényszék szigorú ítéletet hozott, a tetteseket zendülésben marasztalták el. Az elsőrendű vádlottat 15 hónap, a másodrendű vádlottat 12 hónap vasban letöltendő börtönre és közmunkára ítélték. Nyolc további résztvevőt 9-9 hónapra, egyet 2 hónapra, két másikat l-l hónapra ítéltek. Egy személyt, aki igyekezett a viszályt elsimítani, felmentettek. Kötelezték az elítélteket a több mint 1000 forint kár megtérítésére. A lakosok hiába kérvényezték 1848 júliusában Deák Ferenc igazságügyminisztertől a fogságba vetettek szabadon bocsátását, a miniszter elutasította a kérelmüket. 1848-ban a jobbágyfelszabadításkor a parádi társadalmon belül a birtokosok a lakosság 27,8%-át, a házas zsellérek 41,4%-át, a hazátlan zsellérek pedig 31,1%-át alkották. így nagyvonalakban a személyében szabad parasztság egyharmada rendelkezett saját birtokkal, kétharmaduk birtok nélkül maradt, ők a kialakuló gazdasági-termelési versengésben behozhatatlan hátrányba kerültek. Károlyi György már 1844-ben kísérletet tett az úrbéri illetőségek elkülönítésére, de az megakadt 1848-ban a jobbágyfelszabadítás és a zendülők pere miatt. így a birtokelkülönítés csak 1856-ban kezdődött, és 1865-re fejeződött be. A község határának a zöme a jobbágyfelszabadítás után továbbra is s debrő-parádi uradalom része maradt, így lakosai a nagybirtok árnyékában " éltek. A helybeli birtokszerzésnek elsősorban a domínium szabott szigorú korlátot azzal, hogy Károlyi György elsőszülöttségi hitbizományi alapított. Ennek értelmében a vagyont öröklő elsőszülött fiúutód haláláig kezelte az uradalmat, élvezte a jövedelmeket, miközben a 6 KARÁCSONYI, 1911. 1. köt. 5. 7 MÁTRAY, 1989. 340. 8 TÖRÖK, 1980. 109.; CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 131. 9 Eger és Vidéke, 1890. nov. 25. 1. Károlyi Gyula nekrológja

többi családtag illő ellátásáról is ő gondoskodott. A hitbizományt tilos volt elidegeníteni, eladni, elajándékozni, nem lehetett a családon belül felosztani, sem pedig kölcsönnel megterhelni. Ezek a szigorú kötöttségek hosszú távon megakadályozták a hazai nagybirtok felaprózódását, s így elősegítették, hogy a magyarországi arisztokrácia tartósan megőrizhesse gazdasági és társadalmi vezető szerepét, amelyet csak az 1945-ös földreform szüntetett meg véglegesen. Párád növekvő számú lakosságának a kevés mezőgazdasági müvelésre alkalmas földterület mellett a megélhetést az uradalomban vállalt munka, a fuvarozás, az erdei munkák, az üveggyárban és a szomszédos recski ércbányában vállalt munka biztosította. Az 1860-as évek elején az évekig tartó aszály és éhínség miatt, majd az 1863. augusztusig kitört két tűzvész következtében a gyarapodó népesség egy része a kivándorlást választotta, s a tengerentúlon próbált szerencsét, többen távoli uradalmakban vállaltak summásként munkát. 10 Károlyi György a levert 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után erőteljes gazdasági tevékenységbe fogott. György grófnak számottevő érdemei vannak a recski ércbányászat megteremtésében. Az előzményekhez tartozik, hogy még 1844-ben Holló József recski gulyás a Károlyi-birtokhoz tartozó Recsk falu melletti Báj-patakban termésrezet talált, viszont az értékes leletet csak öt év múlva, 1849 májusában jelentette a recski bíró, Borsos József a megyei törvényhatóságnak. 11 Amint a recski termésréz leletnek híre ment, az felkeltette a vállalkozók érdeklődését a környék ércbányászata iránt. Párád és Recsk környékén a színesércbányászat kezdetei 1850-ig nyúlnak vissza. 1850-től a Parádfürdőt körülvevő Fehérkő és Veresvár nevű hegyek lejtőin két pesti nagykereskedő, Wass Ödön és Hochmeister Frigyes kezdett réz- és ezüstérc után kutatni. 185 l-l852-ben már ércelőkészítőt s érczúzót, továbbá igazgatósági épületeket és munkásbarakkokat emeltek. Ez a Pest-Mátrai Bányatársulat 1855-ig termelt ércet, s a dúsított őrleményt a Felvidékre fuvarozták, ahol a Szepes megyei óvízi és óhegyi kincstári kohókban váltották be igen jövedelmezően. E társaság sikerein felbuzdulva Parádfürdőn egy másik bányatársulat is nyitott egy bányát Egyezség néven, szintén a Fehérkő oldalában. Majd 1852-ben Károlyi György birtokos vezetése alatt megalakult a Parád-Mátrai Bányatársulat, amely már a szomszédos Recsk község határában lévő Lahóca hegy déli részén működtetett bányát. Idővel még más bányatársulatok is alakultak a környéken, de komolyabb tőke híján csak az ún. dúsércek termelésére nyitottak bányákat, mert az ún. szegényércek tömeges kitermelésére, az azokból történő érckinyerésre nem vállalkozhattak elegendő pénz és megfelelő technológia híján. (A kitermelésnek ezt a módját a szakirodalom rablóbányászkodásnak nevezi.) Ezért a kisebb bányatársulatok üzemei csak néhány évig voltak kifizetődőek. A fordulatot 1861. november 24-én megalakított Mátrai Bányaegylet hozta meg, amely Recsk területén, a Lahócában tartósan ércbányát tudott nyitni, s e vállalat - később jogutódjai - a Lahócára koncentrált réz- és ezüst kitermelését 1979-ig sikerrel folytatta. 12 Végső soron azzal, hogy Károlyi György megkezdte a recski bányanyitással az itteni bányászatot, számottevő szerepe volt a helyi ércbányászat megteremtésében, amely másfél évszázadig tartós megélhetést biztosított a környék lakosainak. Párádon még II. Rákóczi Ferenc létesített egy kisebb üveghutát 1710-ben. Ez az üveggyártó fabrika, amikor a Károlyiak birtokába került az uradalom, már több mint 130 éve fennállt. 1847-ben már 20 000 schok 13 metszett és közönséges üveget állított elő. Fényes Elek adatai 1 0 1 1 1 2 1 3 CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 33-37. KUBINYI, 1867. 2-3. CSIFFÁRY, 1979. egy schok = egy láda = 60 db üveg

szerint ekkor már évente sok ezer üveg parádi gyógyvizet, más néven csevicét palackoztak és szállítottak nagy távolságra. A gyártott üvegféleségek között az orvosi, vegyészeti és gyógyszertári célokra szolgáló üvegek készítése a parádi üzem egyik specialitása volt. Az 1848-1849-es események után a hutában 40-50 (cseh, morva, szlovák, német és magyar) munkás dolgozott. Az 1850-5l-ben, majd 1866-67-ben elvégzett üzembővítés után a hutában 150 munkást alkalmaztak. 1848-49 után már nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett üveghutáról, hanem üveggyárról, amelyben széntüzelésű kemencéket használtak, s a gyártás alapanyagául pedig hamuzsír helyet szódát. A már említett fejlesztések, korszerűsítések eredményeként a gyári munkások száma 1850-1867 között nemcsak megháromszorozódott, hanem a termelés is megsokszorozódott. Míg 1840-ben csupán 3500^4000 üveget töltöttek meg kénes és szénsavas ásványvízzel, 1851-ben már évente 200 000 palackot, majd 1867-től, a huták kibővítése után, évente 3,6 millió palackot állítottak elő. A nagytömegű palackgyártást a közben országos hírűvé lett csevice forgalmazása igényelte. A parádi ásványvíz tömeges forgalmazása, a folyamatosan emelkedő rendelés megalapozta a helybeli üveggyár hosszútávú jövőjét. 14 Károlyi György a debrő-parádi uradalom központjául Parádot választotta. A falura azért is eshetett a választása, mert a település határában nyitották meg az első magyarországi timsóbányát és timsófőzőt a Fehérkő-hegyen, amely 1778-tól 1846-ig állt fenn. Egy másik timsógyártó fabrika a település határában 1787-től 1826-ig üzemelt. 15 Végül is a Fehérkő-hegyi timsóbányászat irányította a figyelmet a már említett, rövid életű ezüst- és rézércbányászatra. Ugyanakkor a Fehérkő-hegyi timsóbánya, ill. timsófőzőhely mellett már 1795-ben báró Orczy József uradalombérlő felépíttetett egy kisebb fürdőházat is. Ezzel Párád fejlődése új lehetőséget kapott, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a település utóbb gyógyfürdővé vált. Végső soron a timsófürdő létesítésének a gondolatát az adta, hogy a kibányászott timsós kőzetből a gyártási eljárás során oldással nyerték ki az anyagot, amelyhez nagyméretű víztározóra volt szükség. A helybeliek a Fehérkő-hegy oldalában lévő timsós forrás vizét már évtizedekkel a bányanyitás előtt használták, felismerve, hogy lábdaganat és lábfekélyek gyógyítására alkalmas. 16 Az egykori Párád határában, a mai Parádsasvár területén, mely akkor még a községhez tartozott, a kénes-szénsavas ásványvíz több forrásból fakadt. E forrás vizének használata II. Rákóczi Ferenc korától, 1710-ből ismert. Az Orczy család bérlete idején a 19. század elején a cseviceforrások vizét 1805-től ivó- és fürdőkúra céljából egyaránt alkalmazták. 17 A csevicefürdőt 1827-ben, míg a timsós fürdőt 1829-ben bővítették fürdő- és lakóházakkal Szitányi Ullmann Móric és Kaán Henrik Sámuel bérlők. 18 E két fürdő fejlődése a 19. század derekáig közel hasonló ütemű volt, viszont ettől kezdve a timsós fürdő dinamikus változásokon ment át. 1854-ig Károlyi György a fürdő fejlesztésével nem foglalkozott, mivel a vagyonát a debrő-parádi uradalom gyarapítására fordította. 1853-ben Csatári Ottó a Divatcsarnok című lapban Parádot még másodrendű fürdőink közé sorolta. Lesújtó véleménnyel írt a csevicefürdőről, ahol kevés a szoba, szűkösek a viszonyok, s ráadásul drágán mérik a gyógyvizet. 19 1 4 CSIFFÁRY, 1998/a. 90-95. 1 5 A timsóbányászatra lásd: CSIFFÁRY, 1996. 304-309.; CSIFFÁRY, 2004. 16-23. 1 6 CSIFFÁRY, 1998/b. 60. 1 7 Uo. 66-68. 18 CSIFFÁRY, 1998/b. 60., 68. 1 9 CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 73.

Parádfürdőn, a timsós fürdőnél 1854-ben elkészült a Zsuzsanna-lak, 1856-ban pedig a fürdőház előtti lejtőn egy díszes épületet emeltek, sok vendégszobával. 1857-ben megnyílt a gyógyszertár. A postaállomás 1868-ban készült el. A növekvő vendégsereg fogadására 1871-72-ben 28 szobás díszes vendégház készült, 1873-ban felépült az Ybl által tervezett szálloda, 1884-ben a fürdőépület mellett tejcsarnok létesült, 1892-ben átadták az új vendéglőt, s 1893-ban megnyitották az Erzsébet Szállót, valamint a Juliette-lakot. A parádfürdői hegyi strandfürdő a fürdőtelep keleti részén épült. Az úszómedence víztisztító berendezése 1911-ben létesült 20 A Károlyi család a kiegyezés után az eddigi kétközpontú fürdőhelyet - csak a timsós gyógyvízre épülő Parádfürdőre koncentrálva - egyközpontúvá alakította át. A parádi palackozott kénes és szénsavas ásványvizek országos forgalmazása sokkal jövedelmezőbb volt, mint a csevicefürdő bevételei, ezért 1872 után lebontották a csevicefürdőt, s Gyula gróf, a szenvedélyes vadász a helyén vadászkastélyt építtetett és a környező hegyekben nagy kiterjedésű vadasparkot létesített. A Parádfürdő és Sasvár közötti, ill. általában a vendégutaztatás háttérintézményeként felépült a nevezetes Cifra istálló. A fürdőidényben - májustól 1-től október l-ig - a Cifra istállótól induló és oda visszatérő hintókon szállították a vendégeket. 1877-től a Budapestről és Miskolc felől vasúton érkezőket már Kápolnán fogadták, akiket naponta a menetrend szerint közlekedő fogatokon utaztattak Kápolna és Párád közt. 1880-tól már Egerből is naponként indított hintókon szállították a fürdő vendégeit. 1887-ben épült meg a Kisterenye-Kisújszállás közötti vasúti szárnyvonal, amelynek megállója volt a szomszédos Recsken. Ezért ettől az évtől a recski vasútállomás és Párád közt naponta ingázó fogatokon vitték és hozták az utasokat. 21 A parádi völgyben előforduló vasas források vizét - a harmadik gyógyvízfajtát - ugyancsak a 18. századtól ismerték és fogyasztották a környék lakosai. Közülük a Mohos-hegy oldalában fakadó: a Klarissza-forrás nevét viseli, hasonlóképp híres az Ilona-völgyi Szent István csevicekút. Gyógyvízként ezeket meglehetősen későn kezdték el alkalmazni. A forráshozam csekélysége miatt fürdő létesítése nem lett volna gazdaságos, ugyanakkor az ivókúrára csak helyben lehetett használni, mert a benne levő vastartalom elbomlik, csak frissen fejti ki a hatását, ezért nem könnyen palackozható. 1883-ban kiépítették a Klarissza-forrást. 1896-tól elkezdték e forrás vizének az árusítását az ivócsarnoknál, s naponként hajnalban merített és dugaszolt piackokban hozták forgalomba. Később, az 1900-as években Parádi Arsen néven elkezdték országszerte árusítani a gyógyszertárakban ezt az emberi szervezet vashiányának a pótlására kiválóan alkalmas vizet. Az első világháború előtt, 1914-ben hat szállodában és hét kisebb panzióban összesen 180 szoba állt a vendégek rendelkezésére. Parádfürdő felszereltségére és komfortosságára jellemző, hogy ez idő tájt a kabinok és a folyosók már gőzfűtésűek, s az egész fürdőtelep villanyvilágítással rendelkezett. A 20. század elején Párád az Osztrák-Magyar Monarchia közismert és kedvelt fürdőhelyévé vált. 22 A Károlyiak kapcsolata Ybl Miklós építésszel Párád építészetében meghatározó jelentőségűek azok a ma is fennálló épületek, amelyeket a neves építész tervezett. Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. - Budapest, 1891. jan. 22.) 2 0 2 1 2 2 CSIFFÁRY, 1998/b. 64. CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 74-75. CSIFFÁRY, 1998/b. 76-77.

külföldi tanulmányai (Bécs, Polytechnikum, majd München) befejeztével Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérve társult Pollack Ágosttal (Pollack Mihály fiával), mert nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, s így nem vállalhatott munkákat. Közösen építették át Károlyi György sógorának, gróf Batthyány Lajosnak az ikervári kastélyát. 23 Majd 1845-1851 között Károlyi Istvánnak, György testvérének a főépítészeként Foton élt és dolgozott. Itt készítette első jelentősebb épületeit: előbb a fóti kastély épületét építette át romantikus stílusban, majd felépítette a templomot, továbbá az itteni paplak és iskola épületegyüttesét. 24 Később sem szakadt meg a kapcsolata a Károlyi családdal, mert 1857-ben Károlyi Ede radványi kastélyát építette. 25 Károlyi György birtokán először 1869-ben dolgozott Ybl Miklós. Még 1869 elején Párádon a tűzvészben leégett a kastélyhoz tartozó urasági ménesistálló. Ezért az új - utóbb Cifra istállónak nevezett - lovarda épületének a tervét készítette el, miután ennek a megvalósítása volt a fontosabb, a fürdővendégek szállítása végett. így azután 1869 augusztusában már felépült az új lovarda. Még 1869 augusztusában a helyszínen fejezte be a parádfürdői, ún. alsó kastély tervrajzát. Az épület helyén már Grassalkovich (I.) Antalnak, majd az Orczy családnak állt egy kisebb úrilaka. Ehelyett 1872-re klasszicista stílusban felépült az új vadászlak, amely a déli oldalon földszintes lett, az északi oldalán pedig emeletes. Utóbb az épületnek az északi kétemeletes, új szárnyát ugyancsak Ybl Miklós tervezte romantikus stílusban, amelyet 1889-ben Károlyi Gyula építtetett fel. A kastélybővítés során az épületeket, amelyek 44 szobát foglaltak magukba, vezetékes vízhálózattal látták el. E kastélyhoz 1920-ig 60 kat. hold kiterjedésű park és kert is tartozott. 26 Parádsasváron a mai kastély helyén 1872-ig a csevicefürdő épülete állt, amelyet ekkor elbontottak. A sasvári kastély L alakú, romantikus hatású földszinti részét 1872-ben építették, ugyancsak Ybl tervei nyomán. Szintén az ő tervei alapján készült el 1882-ben német neoreneszánsz stílusban az egyemeletes rizalit és a kétemeletes kastélyszárny. A melléképületeket az egykori fürdő épületeiből alakították ki. Megrendelője Károlyi Gyula volt. A parádi műút elágazásánál, a völgy bejáratánál épített kastélyt eredetileg két patak fogta közre, mintegy 20 kat. hold kiterjedésű parkkal. Ez a soktornyú - összhatásában eklektikus jellegű - épület lett a névadója az egykori üveggyári telepnek, majd 1949-től az önálló községnek is, mivel a kastélyt már 1903 előtt Sasvárnak nevezték el a Károlyiak. A kastélyt Károlyi Gyula a fiának, Mihály grófnak szánta vadászkastélynak. Ezért ezzel szemben szemben a patak másik oldalán felépíttette Ybl tervei alapján az uradalmi fővadász házát, mely ma étterem. A sasvári kastély körül 1878-ban 4872 kat. hold erdőt bekerítettek, hogy a betelepített gímszarvasokat megóvják. A Mátrában Károlyi Gyula tenyésztett vadaskertben először szarvast. Később az itteni gímszarvasokból a család bistei (Zemplén megye) és selmeci (Hont megye) vadasaiba is telepítettek. A vadaskert szarvasállománya 1888-ban már 424 db volt. Az 1900-as évek elején muflont is telepítettek a parádi vadasba, amely meghonosodott. A rendszeres vadászatok céljából a vadaskert területén vadásztanyák épültek. A Kékes északi oldalán, a Saskő alatt, 590 méter magasan létesült a Rózsa-szállás, míg a Galyatetőtől keletre 640 méter magasan a Rudolftanya. 2 3 MÉL, 2. köt. 1056-1057. 2 4 MNL, 18. köt. 741. 25 Lásd RNL, 19. köt. 610. 2 6 CSIFFÁRY-CS. SCHWALM, 2001. 129-131.

A kerített vadaskert 1945-ig megmaradt, egykori telepített állatainak utódai képezik napjainkban a terület vadállományának genetikai alapját. Az egykori urasági vadas területe ma a Mátrai Tájvédelmi Körzet védett övezete. Károlyi Gyula nemcsak szenvedélyes vadász volt, az ő érdeme Parádfürdő parkosítása 1883-ban. Tevékenységének ma is élő bizonyítékai a fürdőpark százesztendősnél idősebb fái. Igen kedvelte a gesztenyefákat, belőlük a Párád környéki utak mentén sokat telepíttetett. Leghíresebb a Parádfürdő és Recsk közötti, egy kilométer hosszú védett fasor. Eletében ültették az Ilona-völgy mindkét oldalát kilométereken kísérő fasort, a Szent István-csevicén túl egészen a földútig. Hasonló kettős fasor gesztenyefái magasodnak Párád és Parádsasvár között. A gesztenyefák adták a Károlyi-birtok úthálózatának jellegzetességét. Nem csupán az utakat szegélyezték a kedvelt fákkal, hanem Parádsasvár felett egy gesztenyésligetet is telepítettek. 27 A gesztenyefák telepítésének volt egy kevésbé ismert praktikus oka is, nevezetesen a vadgesztenye termését összegyűjtötték és télen megetették a vadaskert állataival. A parkosításnál tartva szót kell ejtenünk a kor egyik neves kertépítőjéről, Jámbor Vilmosról. Jámbor Vilmos (Hárságy, 1825. jún. 15 - Recsk, 1901. jan. 14.) a kertészeti ismereteit Angliában szerezte. Már mint ismert kerttervező tért vissza Magyarországra. 1867-ben Alcsúton működött. Legnevesebb alkotásai a Margit-sziget parkosítása volt. Mintaszerű parkot tervezett Vácrátóton is. Kimagasló munkái Pápa, Sashalom, Tura, Pilisszántó, Nagykároly, Tóalmás, Tápiógyörgye parkjai. 28 Jámbor Vilmos a Károlyi családdal még Nagykárolyban töltött évei során került kapcsolatba. Bizonyára az ő hívásukra telepedett le idős korában Recsken, ahol 800 hold földet vett, és utóbb botanikus kert alapjait vetette meg azzal, hogy a faluban ő létesítette az első hazai exota fákban és cserjékben bővelkedő faiskolát. Ő volt az, aki sikerrel telepített szabolcsi jonatánalmát a Károlyiak Sándor-réti majorjában. 29 Ezen kívül még Párád parkjai is őrzik a neves kerttervező munkásságának az emlékét. 30 1895-1945 között a község határának 63-65%-át erdő borította. Az erdősültségnek ez a magas aránya hazai viszonylatban ritka. A Károlyi-uradalom nagy gondot fordított az erdők védelmére, gondozására és a fakivágások nyomán az újabb erdőtelepítésekre. 1888-1895 közt 133 kat. hold új erdőt telepítettek. A Károlyiak kitörölhetetlen emlékét őrzik a falu jelenkori földrajzi nevei. Károlyi György unokájáról kapta a nevét az Ilona-völgy és Ilona-patak. A gróf egyetlen leánya, Pálma (1847-1919) 1869-ben férjhez ment DessewfTy Aurél (1849-1928) grófhoz, s a házasságukból 1871-ben született Ilona leányuk. Károlyi György jó barátjáról s egyben Gábor fiának a keresztapjáról, Széchenyi István grófról nevezték el a sasvári határban álló Széchenyi-hegyet. Károlyi Gyula szintén jó barátjáról, gróf Wenckheim Rudolfról nevezte el a ma is meglévő vadásztanyát Rudolf-tanyának, azért mert ő volt, aki a gímszarvast a vadaskertbe telepítette. Gyula gróf a leányairól nevezte el a Parádfürdőn emelt létesítményeket. Első házasságából született Erzsébet (1872-1954); Mihály gróf nővére, róla kapta nevét az Erzsébet Szálló. A második házasságából született Zsuzsanna (1882-1914) a névadója a Zsuzsanna-laknak, míg az húgáról, Júliáról (1883-?) nevezték el a Juliette-lakot. Károlyi Mihályt, miután háromévesen elvesztette fiatalon elhunyt édesanyját, nővérével együtt a nagyanyja, özvegy Károlyi Edéné, született gróf Kornis Clarisse (1834-1906) nevelte fel, aki első férje halála után hozzáment Károlyi Sándorhoz (1831-1906). Miután Mihály 2 7 2 8 2 9 3 0 Uo. 129-133. MÉL, 1. köt. 795. CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 39. MNL, 10. köt. 159.; Jámbor Vilmos tevékenységére lásd LAPOSA, 1988. 31-32.

gróf rendkívül szerette a nevelőszüleit, nagyanyjáról és annak második férjéről nevezte el a Klarissza-forrást és a Sándor-rétet. Az 1848-as polgári forradalom után a jobbágyfelszabadítás sajátságai következtében a község határának zöme a debrő-parádi uradalom része maradt, amely az egyre növekvő lakosság soraiban földhiányt eredményezett. A paraszti kézen lévő földterület nem csupán kevés, de gyengébb minőségű volt, különösen a legelő és rétföldeknél. A mintegy 1000 kat. hold mezőgazdasági müvelésre alkalmas faluhatár 1/4 része az uradalom kezén volt. A falu gyarapodó népességének egy része az 1860-as évek derekától, majd fokozottabban 1880-tól 1920-ig az amerikai kivándorlást választotta. Ezzel egyidejűleg, közel 200-250 földnélküli lakos évente más uradalmakban vállalt summásmunkát. Összességében az uradalom hatása következtében a falu paraszti lakossága egy késleltetett, lassú polgárosodás útján haladt. Ugyanakkor a Károlyiak látványos és időtálló építkezései, a fürdő fejlesztése, az üveggyár bővítése, a recski ércbányászat megkezdése hosszú távon megalapozták nemcsak Párád országos üdülőhellyé válásának a lehetőségét, hanem az ipari munkahelyek teremtésével elősegítették á tágabb környék lakosainak a megélhetését is. Párádon és Parádsasváron napjainkban nem csupán az épített környezet, a fürdőtelep és a szállók, hanem a parkok, az útmenti fasorok, továbbá a környékbeli erdőtelepítések őrzik a Károlyiak itteni keze munkáját. Felhasznált irodalom BALÁZS, 1993. CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. CSIFFÁRY, 2004. CSIFFÁRY, 1979. CSIFFÁRY, 1996. CSIFFÁRY, 1998/a. CSIFFÁRY, 1998/b. CSIFFÁRY, 1999. DERCSÉNYI - VOIT, 1978. KARÁCSONYI, 1911. KUBINYI, 1867. LAPOSA, 1988. Balázs Dénes: Magyar utazók lexikona. Bp., 1993. Csiffáry Gergely - Cs. Schwalm Edit: Párád. Szerk. Bán Péter. Bp., 2001. Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon. In: Archívum, 16. Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2004. 5^15. Recsk 650 éves. Képek a település és az ércbányászat múltjából. Kiállítási katalógus. Szerk. Bodó Sándor. Miskolc, 1979. Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Szerk. Bán Péter. Eger, 1996. A mátrai üveghuták története. In: Archívum, 15. Szerk. Bán Péter - Csiffáry Gergely. Eger, 1998. 55-121. Ásványvizek, gyógyvizek és fürdők Heves megyében. In: Agria, 31 24. Szerk. Petercsák Tivadar - Szabó J. József. Eger, 1998. 33-89. Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata. In: Hevesi Honismeret, 5. sz.. 1999. 55-72. Heves megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál. 3. köt. Bp., 1978. Karácsonyi János: A nagykárolyi gr. Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. 1. köt. Bp., 1911. Kubinyi Ferenc: A recski termés rézről Heves megyében és a diorit képletről. In: Magyar Honi Földtani Társulat Munkálatai. Pest. 1867. 1-7. Laposa József: Jámbor Vilmos (1825-1901). In: Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos - Pintér János. I-P. Bp., 1988. 31-32. 3 1 Az Egri Múzeum Évkönyvének elnevezése a 18. kötettől

MÁTRAY, 1989. Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49- ben. Bp., 1989. MÉL Magyar Életrajzi Lexikon, 1-2. köt. Bp., 1967-1969. MNL Magyar Nagylexikon, 10., 18. köt. Bp., 2000., 2004. RNL Révai Nagy Lexikona, 1-20. köt. Bp., 1911-1927. TÖRÖK, 1980. Török Imre: Kedves lovakról, furcsa emberekről. Bp., 1980. VIGYÁZÓ, 1929. Vigyázó János: Parádfürdő környékének részletes kalauza. Bp., 1929. Károlyi György

Parádsasvár