BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS Ikt. sz.: XlV. 236-16/2013. JEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Előadó: Nagyné Tóth Krisztina Mell..' 9 db Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66) 523-803 E-maii: jegyzo@bekescsaba.hu NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: Közterületek átnevezése Előkészítő: Véleményező: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 13-án tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés! A közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások, valamint művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról szóló 26/2008. (V. 26.) önk. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületek és településrészek nevének (a továbbiakban: földrajzi név), illetve egyes műtárgyak elnevezésének véleményeztetésére, megállapítására, megváltoztatására, nyilvántartására, alkalmazására vonatkozó előírásokat. A Rendeletben foglaltaknak megfelelően a Földrajzi Névi Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) feladata a fóldrajzi nevek megállapítására, illetve megváltoztatására vonatkozó javaslatok összegyűjtése, rendszerezése, értékelése és közgyűlés elé terjesztése. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 22. napján tartott ülésén tárgyalta az önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezéssel rendelkező közterületek átnevezéséről szóló előterjesztést. L Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 51/2013. (II. 22.) közgy. határozata értelmében - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az alábbi közterületek elnevezését meg kell változtatni: Asztalos János utca,
2 Ágoston Péter utca, Hámán Kató utca, Padrach Lajos utca, Paróczay János utca, Sziklai Sándor utca, N yisztor Nándor utca. A Magyar Tudományos Akadémia felé intézett megkeresésben Békéscsaba Megyei Jogú V áro s Önkormányzata állásfoglalást kért az alábbi közterületek átnevezésével kapcsolatban: Lipták András utca, Rajk László utca, Somogyi Béla utca, Stromfeld Aurél utca, Úttörő utca, Botyánszki Pálné utca, Dobos István utca. A Magyar Tudományos Akadémia 2013. október 28-án kelt állásfoglalása alapján három csoportba oszthatók az elnevezések. Nincs akadálya annak, hogy Dobos István és Stromfeld Aurél nevét közterület viselje. Nem javasolt elnevezés a Rajk László utca, Somogyi Béla utca és az Úttörő utca. Az állásfoglalás nem mondja ki egyértelműen, hogy meg kell változtatni a Botyánszki Pálné utca és a Lipták András utca elnevezést. A Munkacsoport felhívást tett közzé Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján (www.bekescsaba.hu) és a Csabai Mérlegben, amelyben felkérte a lakosságot arra, hogya felsorolt közterületek új elnevezésére vonatkozó javaslataikat juttassák el a Munkacsoport részére. A felsorolt átnevezendő közterületekre az alábbi javaslatok érkeztek: Asztalos János utca Ágoston Péter utca Hámán Kató utca Padrach Lajos utca Paróczay János utca Sziklai Sándor utca Nyisztor Nándor utca Javaslat: Javaslat: Javaslat: Javaslat: Javaslat: Javaslat: Javaslat: Asztalos utca, Makai Emil utca Mokos Józsefutca, Örkény István utca Tisza István utca, Lilaakác utca, Karády Katalin utca Lenkefi Konrád utca, Napsugár utca, Passuth László utca Réthy Zsigmond utca, Lehár Imre utca Pataky László utca, Rejtő Jenő utca Csabay László utca, Zilahy Lajos utca Konkrét közterülethez rendelés nélkül az alábbi javaslatok érkeztek a lakosság részéről: Sík Ferenc, Perlrott-Csaba Vilmos, Zsilinszky Mihály, id. Réthy Béla, Pátkai Ervin. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 93/2013. (IV. 23.) PGVB határozata szerint konkrét közterülethez rendelés nélküli javaslat: Vukovich Miklós, Dr. Cserei Pál, valamint Dr. Scholtz Endre. A Munkacsoport a 2013. november 26-án tartott ülésén megtárgyalta a beérkezett javaslatokat és az alábbi elnevezéseket tartja alkalmasnak közgyűlés elé terjesztésre. - Az Asztalos János utca elnevezés Asztalos utcára változzon.
3 - Az Ágoston Péter utca elnevezés Mokos Józsefutcára változzon. (Mokos József életrajza az előterjesztés 1. számú melléklete) - A Hámán Kató utca elnevezés Tisza István utcára változzon. (Tisza István életrajza az előterjesztés 2. számú melléklete) - A Padrach Lajos utca elnevezés Lenkefi Konrád utcára változzon. (Lenke fi Konrád életrajza az előterjesztés 3. számú melléklete) - A Paróczay János utca elnevezés Pátkai Ervin utcára változzon. (Pátkai Ervin életrajza az előterjesztés 4. számú melléklete) - A Sziklai Sándor utca elnevezés Pataky László utcára változzon. (Pataky László életrajza az előterjesztés 5. számú mellékiete) - A Nyisztor Nándor utca elnevezés Csabay László utcára változzon. (Csabay László életrajza az előterjesztés 6. számú mellékiete ) - A Rajk László utca elnevezés Avar utcára változzon. - A Somogyi Béla utca elnevezés id. Réthy Béla utcára változzon. (id. Réthy Béla életrejza az előterjesztés 7. számú mellékiete) - Az Úttörő utca elnevezés Monda utcára változzon. Makai Emil, Örkény István, Karády Katalin, Passuth László, Réthy Zsigmond, Rejtő Jenő, Zilahy Lajos, Perlrott-Csaba Vilmos, Sík Ferenc és Zsilinszky Mihály rövid életrajza a 8. számú mellékletben található. II. A Rendelet 6. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a földrajzi név megállapítását vagy megváltoztatását, műtárgy elnevezését a közgyűlés bármely bizottsága, a nemzetiségi önkormányzatok, a települési részönkormányzat, bármely önkormányzati képviselő, továbbá bármely természetes személy (lakos), illetve jogi személy - írásban - kezdeményezheti. 1. Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony kezdeményezte, hogy a jelenleg elnevezéssel nem rendelkező, az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba, 3428/17 és 3428/19 hrsz. alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Jókai utca - Andrássy út találkozásánál lévő, a Trianon emlékműnek helyet biztosító tér viselje a Trianon tér elnevezést. 2. Dr. Ferenczi Attila képviselő úr kezdeményezte, hogya Lencsési út bal és jobb oldaláról nyíló névtelen közterületek a könnyebb tájékozódás érdekében legyenek elnevezve. A közterület-elnevezés lakcímváltozást nem érint. A Munkacsoport megvizsgálta a kezdeményezést és az alábbi javaslatot teszi: Az elnevezendő közterületek a szarmata korhoz köthető nevekkel legyenek ellátva. A javasolt nevek a következők: Fibula köz, Zabla köz, Kengyel köz, Hombár köz, Griff köz, Orsó köz, Nomád köz, Nyereg köz, Korong köz, Patics köz. A Lencsési út páros és páratlan számozású oldaláról nyíló, elnevezendő közterületek elhelyezkedése a 9. számú mellékletben látható.
4 Békéscsaba Megyei Jogú Város közterület elnevezései között nem szerepel egyik javasolt név sem. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság az előterjesztést megtárgyalta, a bizottsági határozatok az előterjesztés mellékletét képezik. A határozat végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egységek: Stratégiai- Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport, Városüzemeltetési Osztály, Közigazgatási Osztály. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy döntését az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg. HATÁROZATI JAVASLAT: L Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - jóváhagyja az alábbi közterület-elnevezéseket: Az Asztalos János utca elnevezés Asztalos utcára változik. Az Ágoston Péter utca elnevezés Mokos Józsefutcára változik. A Hámán Kató utca elnevezés Tisza István utcára változik. A Padrach Lajos utca elnevezés Lenkefi Konrád utcára változik. A Paróczay János utca elnevezés Pátkai Ervin utcára változik. A Sziklai Sándor utca elnevezés Pataky László utcára változik. A Nyisztor Nándor utca elnevezés Csabay László utcára változik. A Rajk László utca elnevezés Avar utcára változik. A Somogyi Béla utca elnevezés id. Réthy Béla utcára változik. Az Úttörő utca elnevezés Monda utcára változik. II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbi közterületelnevezéseket fogadja el: A 3428/17 és 3428/19 hrsz. alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Jókai utca - Andrássy út találkozásánál lévő, a Trianon emlékműnek helyet biztosító tér elnevezése Trianon tér. A Lencsési út 12. és 14. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Kőmíves Kelemen sorral összekötő útszakasz elnevezése Kengyel köz. A Lencsési út 24. és 26. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Kőmíves Kelemen sorral összekötő útszakasz elnevezése Hombár köz. A Lencsési út 42. és 44. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Kőmíves Kelemen sorral összekötő útszakasz elnevezése Fibula köz. A Lencsési úttól a Haán Lajos térig vezető út elnevezése Zabla köz. A Fövenyes utcától az Orvosi rendelőkhöz vezető útszakasz elnevezése Griff köz. A Lencsési út 17. és 19. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő útszakasz elnevezése Orsó köz. A Lencsési út 25-27. és 29. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő útszakasz elnevezése Nomád köz. A Lencsési út 35-37. és 39. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő útszakasz elnevezése Nyereg köz. A Lencsési út 45-47. és 49. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő útszakasz elnevezése Korong köz.
5 A Lencsési út 55-57. és 59. szám alatti lakóházak között a Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő útszakasz elnevezése Patics köz. Felelős: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Határidő: 2014. február 1. Békéscsaba, 2013. december 4. Ellenjegyzés: ~,...,/Cúr0 / "' P enzugyl:....
1. számú melléklet Mokos József (Békéscsaba, 1892. november 22. - Békéscsaba, 1972. július 3.) magyar festőművész, tanár.édesapja halála után apai nagyapjához került Nagyváradra. 1911-ben tanítói oklevelet szerzett Nagyváradon. 1911-ben Magyarpatakon, 1912-ben pedig Csorváson oktatott. 1913-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. 1914-ben katonának állt, de leszerelték. 1918-1920 között folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Szinyei Merse Pál, Csók István, Edvi Illés Aladár, Erdőssy Béla, Tardos Krenner Viktor és Lyka Károly oktatta. 1920-ban visszatért Békéscsabára. 1922-1927 között a Képzőművészeti Főiskola által szervezett Miskolci Nyári Művésztelepen dolgozott Benkhard Ágost mellett. 1928-ban Olaszországban járt t anulmányúto n Wágner Józseffel. 1930-ban magántanulmányúton volt Nagybányán Mikola Andrással, Bernáth Auréllal és Szobotka Imrével. 1950-1972 között a Balassi Művelődési Ház Képzőművészeti Kör tanára, 1955-től vezetője volt.
2. számú melléklet Szegedi és borosjenői gróf Tisza István (dr., Dr.), teljes nevén: Tisza István Imre Lajos Pál (Pest, 1861. április 22. - Budapest, Herminamező, 1918. október 31.) politikus, miniszterelnök, az MTA tagja. A nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején, s az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom napján, 1918. október 31-én. Politikusként az osztrákmagyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve, s az akkoriban elterjedt "liberális-konzervatív konszenzus" képviselője volt. Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének és a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.
3. számú melléklet Lenkefi Konrád (1936-1995) a magyar és az európai bábművészet egyik meghatározó egyénisége, aki iskolateremtő maradandóságot teremtett korán lezárult életművével. Lenkefi Konrád báb- és iparművész 1936. november l8-án született Békéscsabán. A hatvanas évektől a világhírű Békéscsabai Napsugár Bábegyüttes vezetője volt haláláig. Nevéhez fűződik a békéscsabai nemzetközi bábfesztiválok megszervezése. Sokoldalú alkotóművész volt. Maga tervezte és készítette a bábelőadáshoz szükséges összes eszközt: bábukat, díszleteket, dekorációkat, kellékeket. S mivel rendkívüli módon értett a bábjátékhoz is, a bábut mozgó műtárgyként kezelte. Az igényes plasztikai megformálás sajátossága volt művészetének. Tájékozott volt a kosztümtörténetben, otthonosan mozgott a folklór világában. Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tudott kifejező eszközeivel az előadás tervezett karakteréhez. Fiatalabbik fia folytatja édesapja életművét.
4. számú melléklet Pátkai Ervin (Békéscsaba, 1936. április 11. - Párizs, 1985. június 18.) magyar szobrászművész, egyetemi tanár. Általános és középiskolai tanulmányait Békéscsabán végezte el. 1956-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Borsos Miklós és Medgyessy Ferenc oktatta. 1956-ban Franciaországba emigrált. 1957-1964 között Párizsban tanult. 1969-től a Fiatal Szobrászok Szalonjának zsűritagja volt. 1973-1976 között a Sorbonne-on szobrászatot tanított. A párizsi Magyar Műhely alapító tagja. Alkotói területe volt a szobrászaton, monumentális szobrászaton kívül a rajz, urbanisztika is. Agyaggal, bronzzal és betonnal dolgozott. Több díj után Párizsban 1966-ban a modern szobrászat díját, 1973-ban pedig a művészetek rendjelét kapta. Mintegy 30 cm magas bronz plasztikákból áll a Katedrálisok c. sorozata. Csakhamar rátalált az öntött betonszobrok technológiájára. Az 1967. évi téli olimpiai játékok alkalmából Grenobleban szabad térre 25 méter hosszú falat komponált eltérő magasságú vasbeton elemekből, középen egy magas kúttal fehér vasbeton öntvényből. Monumentális szoborkompozíciói megtalálhatók számos francia városban, pl. Bordeaux-ban is. Több kiállítása volt Franciaországon kívül Mexikóban, Új-Zélandon, Ausztráliában és Budapesten IS.
5. számú melléklet Pataky László a székelyföldi Fiatfalván született 1897-ben. Apja kántortanító volt. Gyerekkorát jórészt Székelydályán és Szentábrahámon töltötte nagyszüleinél. Tizenkét évesen került a híres székelyudvarhelyi Ko llég iumb a, ahol már megismerkedett ősi írásunkkal. Az első világháború után szüleivel és testvéreivel Budapestre menekült, ahol 1925-ben elvégezte a Ferenc József Császári és Királyi Műegyetem gépészmérnöki karát. Villamosmérnökként dolgozott több nagyvárosban (Pécs, Esztergom, Gyula), végül Békéscsabán telepedett le. Megnősült, 3 leány gyermeke született. Szabadidejében egyre jobban elmerült a székely rovásírás rejtelmeiben, még nyugdíjas éveit is a rovásírás kutatásának szentelte. Pataky László évtizedeken át kutatta őstörténetünk, ősnyelvünk titkait, megfejtette rovásemlékeink (köztük a híres nagyszentmiklósi aranykincs) feliratait. Írásaiban vallotta, hogy ez a fába, fémbe, kőbe, csontba karcolt rovástechnika ősi, az ókor óta ismert, és nem hajtása, hanem eredője az eurázsiai népek írásos kultúráj ának. Kutatásaiban akkor olyan megsejtéseket tett, amelyek máig el nem döntött történeti feltevések.
6. számú melléklet Csabay László (Békéscsaba, 1907. december 31. - Sarasota, Florida, 1989. március 16.). Magyar operaénekes, tenor, a Metropolitan Opera volt tagja. Tanulmányait többek között Fritz Feinhalsnál végezte, 1932-1933-ban Berlinben, majd Brünnben énekelt. 1935-től a Városi Színház tagja. 1938-ban egy svájci olasz operatársulat tagja lett. 1945-ben a new yorki Metropolitan szerződtette. Lírai tenor, később kisebb (comprimario) szerepeket énekelt, de kiváló dal- és oratóriuménekesként is közismert volt. Toscanini híres Othello-felvételének is részese. A St. Louisi Egyetem elismert énektanára volt.
7. számú melléklet Id. Réthy Béla (Szarvas, 1862 - Békéscsaba, 1935) családja német származású. Nagybátyja békéscsabai orvos volt. Gyermekkora óta gyógyszerésznek készült, így az ötödik gimnáziumi osztály elvégzése után Temajgó Cézár újaradi gyógyszerészmesterhez került inasnak. 1880- ban gyakomoki vizsgát tett, a békéscsabai Varshágh Béla gyógyszerészhez szegődött. Az itteni fizetéséből nehezen élt meg, így visszatért Aradra, ahol Rozsnyay Mátyás patikájába állt be. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1882-től, ahol Than Károly tanítványa volt. A Gyógyszerészeti hetilapba írt cikkeket, és fordított német szaklapokból. 1884-ben Békéscsabán telepedett le. 1888-ban Kétegyházán létesítette a "Vöröskereszt" gyógyszertárat, majd 1891-ben Pásztón bérelt patikát. 1911-ben megvásároita korábbi munkaadójától a "Sas" hoz címzett gyógyszertárat. Országos hírűvé vált az itt működő laboratóriuma és gyógycukorkagyára, ő készített először orvosi pemetefű cukorkát. Késő bb háztartási vegyi cikkeket készített nagy választékban. Elnöke volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület helyi szervezetének, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának, a békéscsabai sakkkörnek. Továbbá tagja volt a békéscsabai képviselő-testületnek, Békés vármegye törvényhatóságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatóságának. Jövedelméből alapítványokat támogatott, és továbbra is cikkei jelentek meg a Gyógyszerészeti szaklapokban és helyi lapokban is. 1922-ben átadta fiának a gyógyszertárat és a gyárrá fejlesztett laboratóriumot.
8. számú melléklet Jelen előterjesztésben konkrét közterülethez nem rendelt személyek rövid életrajza Makai Emil, született Fischer Emil (Makó, 1870. november 17. - Budapest, 1901. augusztus 6.) magyar költő, drámaíró, újságíró, műfordító. A fiúnak öt testvére volt. 17 éves korától (1887) már verseket Írt. 23 évesen (1893) - dacára kitűnő eredményeinek - abbahagyta tanulmányait. Addigra már elsajátította a német, francia, héber, arab, perzsa, angol, olasz, és spanyol nyelveket. Új hivatásának a költészetet és az újságírást választotta. 1892-1894-ig a Pesti Naplónak dolgozott, 1894-97-ig a Fővárosi Lapok munkatársa lett, majd 1897-1900-ban A Hét helyettes főszerkesztője. Kezdetben vallásos verseket Írt, Vallásos énekek c. verses kötete 1890-ben jelent meg, a fő áttörést azonban a Zsidó költők CÍmű kötete hozta meg 1892- ben, amely műfordításkötet középkori héber költők verseiből. A versírás és a műfordítás mellett egyre inkább foglalkoztatta a drámaírás, 1900-ban a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának jegyzője lett. A Petőfi Társaság tagjaként több mint száz színházi művet fordított le. Legnagyobb sikert elért drámai műve egy komédia, a Tudós professzor Hatvani, amelynek legnagyobb rajongója Jókai Mór volt. 30 évesen, hirtelen, fertőzésben halt meg, pályáját befejezetlenül hagyva. Örkény István (Budapest, 1912. április 5. - Budapest, 1979. június 24.) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg férje. Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934- ben. 1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, és 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök. A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza. 1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá. Ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként. Első felesége Gönczi Flóra volt 1937-1941 között. Második felesége 1947-1959 között F. Nagy Angéla, szakácskönyvíró. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja, akivel 1965-ben kötött házasságot. 1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Halála óta felesége gondozza hagyatékát és életművét. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember - a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc CÍmmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, amelyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt termelési regényt is, amely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek. 1952-ben jelent meg a Lila tinta CÍmű elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, amacskajáték CÍmű kisregény. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967 -ben látott napvilágot. N em csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus
vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogya hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot. 1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úri). Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás (például amacskajátékból). Passuth László (Budapest, 1900. július 15. - Balatonfiired, 1979. június 19.) író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja. 1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. 1920-ban került Budapestre. Jogi diplomát szerzett a szegedi egyetem jogtudományi karán. 1919 és 1950 között banktisztviselőként dolgozott, majd 1950- től 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Írói művei az 1920-as évek közepétől több folyóiratban (Nyugat, Szép Szó, Magyar Szemle, Jelenkor, Válasz stb.) jelentek meg. Első, Eurázia című regényét 1937 -ben adták ki. Ezután számos regényt írt, alapos filológiai felkészültséggel, kivételesen kifinomult és művészi stílusban. Manapság az irodalombarátok ellentmondásosan ítélik meg, időnként fellángol a vita könyveinek olvasmányosságáról. Első nagy sikere az Esőisten siratja Mexikót című regénye volt 1939-ben. 1945-ben a Magyar PEN Club főtitkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, ám 1948 és 1957 között csak formálisan, háttérbe szorítva, mivel 1948- ban kizárták a Magyar Írók Szövetségéből. Számos nyelvből fordított, 1956-ig csak fordításai jelenthettek meg. l 956-tól visszatért a magyar irodalmi életbe, de csak a "tűrt" kategóriában, viszont számos műve jelent meg külfóldön. Életrajzi, művészettörténeti írásai itthon is a legolvasottabb művek közé tartoztak. Karády Katalin, született Kanczler Katalin, (Budapest, Kőbánya, 1910. december 8. - New York, 1990. február 8.) magyar színésznő, énekesnő. 1939-1941 között a Pesti és a Vígszínházban lépett fel különböző szerepekben. Első mozifilmje a Halálos Tavasz. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenített ék. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. 1944. április 18- án a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. A háború után fokozatosan mellőzötté vált. 1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. 1990. február 8-án bekövetkezett halála után, 1990. február 19-én, Budapesten, a Szent István-bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temető 22/l-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. 2001-ben Bacsó Péter a Hamvadó cigarettavég... című filmben emlékezett meg róla. A Knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozta Karády Katalinnak. 2011-ben Karády Katalin Múzeum nyílt Budapesten. 2012-ben a színházi világnap alkalmából bélyeget bocsátottak ki emlékére. Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Ho ward, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. - Jevdakovo, Kamenka, Voronyezsi terület, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író. Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is. Elsősorban mint humoros témájú könyvek írója ismert. Sajátos humorú, gyakran idegenlégió s témájú kalandregényeket, kisregényeket Írt, amelyek rendszerint folytatásokban jelentek meg a lapokban, illetve a Nova kiadónál könyv formában. Stílusában tudatosan törekedett a film szerű vágások technikájára: "bementünk a
b akt erházba, azután elhelyeztük a baktert az ágy alatt", a felgyorsult cselekményt rövid, egykét szavas mondatokkal fejezte ki. Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. - Újvidék, 1974. december 1.) magyar Író, publicista, az MTA tagja. Az 1916-ban megjelent verseskötete nagyrészt háborúról szóló költeményeket tartalmazott. Az 1920-as Az ökör és más komédiák című kiadásban egyfelvonásos darabok találhatóak. Az 1922-ben kiadott Halálos tavasz című regénye rendkívül sikeres volt, mivel romantikus érzelmességével sikerült megragadnia a közönséget. Süt a nap című színművét az első világháború utáni falusi életéből merítette. Ezzel sikerült elnyerni e az MTA Vojnits-díját. 1925-ben beválasztják a Kisfaludy Társaságba. A középosztályt Két fogoly című, 1926-ban Budapesten megjelent regényével nyeri meg. 1930- ban megkapja a Corvin-koszorút. Több művét is megfilmesítették. Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2. - Budapest, 1955. január 23.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője. Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarak at többnyire Nagybányán töltötte. A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett. Paul Cézanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrud Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 19l2-ben. Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új st ílu s irányz ato kra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult N agybányáró l Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott akut-hoz, s velük állított ki. 1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, és 1955-ben bekövetkezett haláláig ott festett. Művészetében az új stílusok (fauvizmus, kubizmus, Pablo Picasso) iránti fogékonyságot és a tradíciók tiszteletét (Koszta József, Ferenczy Károly) ötvözte saját életkorának, egyéniségének, ábrázolni kívánt témáinak megfelelően. Dekorativitását, expresszivitását mindvégig megőrizte, utolsó, halála előtti felszabadult természetélményeinek ábrázolása is ezt bizonyítja, például A művésztelep kertje c. festménye 1 950-ből. Zsilinszky Mihály (Békéscsaba, 1838. május 1. - Budapest, 1925. október 6.) belső titkos tanácsos, államtitkár, tanár, történész, az MTA tagja (levelező: 1878, rendes: 1899), az első békéscsabai díszpolgár. 1861-ben megválasztották a szarvasi főgimnázium tanárának, ahol magyar irodalmat és történelmet tanította, emellett mint egyházi szónok is sikerrel működött. A tanári hivatása mellett tankönyveket írt és ismeretterjesztő előadásokat tartott. 1874-ben családi okokból lemondott tanári állásáról és idejét tudományos búvárlatoknak, valamint egyháza és megyéje ügyeinek szentelte. Előbb a csabai egyház, majd a békés-csanádi evangélikus egyházmegye választotta meg felügyelőjének. 1873 és 1885 között a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat főtitkára és évkönyveinek szerkesztője. 1875-ben hét hónapig szerkesztette a Gyulán kiad ott Békés c. társadalmi hetilapot, amelyben közzétette politikai nézeteit. 1875-től több ízben a Szabadelvű Párt színeiben indult mint
képviselő, először a gyomai kerületet képviselte két ülésszakon át, majd 1881 és 1887 között szülővárosát. Egy ideig mint a képviselőház jegyzője is működött. 1889 és 1892 között Csongrád vármegyei, 1892 és 1895 között Zólyom vármegyei főispán. 1895. február 20-tól 1905-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban volt államtitkár. 1906-ban nyugalomba vonult, és ekkor a király belső titkos tanácsosi címmel tüntette ki. 1896-ban ismét fóllépett képviselőnek és a békéscsabai választókerületet képviselte, 190 l-ben ismét megválasztották. 1898-ban a bányai evangélikus egyházkerület világi felügyelője lett, 191 l-től pedig ugyanannak világi elnöke. A koalíció idején visszavonult a politikától, később azonban ismét fellépett munkapárti programmal és a szarvasi kerületet képviselte. 1911-ben a kolozsvári és genfi egyetemek díszdoktori oklevéllel, a király pedig a Lipót-rend középkeresztjével tüntették ki. Képviselőként és államtitkári tisztségében igyekezett előtérbe helyezni megyéje és szülővárosa érdekeit. A Magyar Tudományos Akadémia 1878-ban levelező, 1899-ben rendes tagjává választotta. Réthy Zsigmond 1946-ban született Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait Szarvason végezte, 1974-ben diplomázott a Debreceni Tanítóképző népművelő-könyvtáros szakán. Biológia tanári diplomát Szegeden szerzett. A Munkácsy Mihály Múzeumban először kö nyvt áro sként, majd természettudományos muzeológusként dolgozott. A természetvédelem ügyének népszerűsítésére minden lehetőséget megragadott. Múzeumi természetvédelmi táborokat szervezett, elsőként az országban. Fiatalon, 52 éves korában hunyt el. Sík Ferenc (Békéscsaba, 1931. március 25. - Budapest, 1995. január 16.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező. Magyar-történelem-francia szakos tanárként végzett 1957 -ben, a Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosa volt, s vezette a tánckart. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. 1963 és 1965 között az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett. 1965-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek rendezője, 1975-től főrendezője lett. 1973-ban közreműködésével jött létre a Gyulai Várszínház, amelynek 1994-ig művészeti vezetője vo lt. 1982 és 1995 között a Nemzeti Színház rendezője, 1991-től főrendezője volt. Mint vendég rendezett a szolnoki Szigligeti Színházban, a Békés Megyei Jókai Színházban, a Fővárosi Operett színházban, a veszprémi Petőfi Színházban, a Játékszínben, a Mikroszkóp Színpadon, a Thália Színházban, a Magyar Állami Operaházban, a Vígszínházban és a Rockszínházban. Rendezett külfóldön is: Helsinkiben, Aachenben, Temesváron és Szabadkán. Özvegye, Sík Veronika 1995-ben emlékére létrehozta a Sík Ferenc Alapítványt, amelynek díja a Sík Ferenc-emlékgyűrű lett.
9. számú melléklet 1. A Lencsési utat a Kőmíves Kelemen sorral összekötő útszakasz a Lencsési út 12. és 14. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Kengyel köz 2. A Lencsési utat a Kőmíves Kelemen sorral összekötő útszakasz a Lencsési út 24. és 26. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Hombár köz 3. A Lencsési utat a Kőmíves Kelemen sorral összekötő útszakasz a Lencsési út 42. és 44. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Fibula köz 4. A Lencsési úttól a Haán Lajos téri g vezető út. Javasolt név: Zabla köz 5. A Fövenyes utcától az Orvosi rendelőkhöz vezető útszakasz. Javasolt név: Griffköz 6. A Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő szakasz a Lencsési út 17. és 19. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Orsó köz 7. A Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő szakasz a Lencsési út 25-27. és 29. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Nomád köz 8. A Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő szakasz a Lencsési út 35-37. és 39. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Nyereg köz 9. A Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő szakasz a Lencsési út 45-47. és 49. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Korong köz 10. A Lencsési utat a Fövenyes utcával összekötő szakasz a Lencsési út 55-57. és 59. szám alatti lakóházak között. Javasolt név: Patics köz