23. szám 125. évfolyam 2010. július 23. TARTALOM

23. szám 125. évfolyam 2010. július 23. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról... 44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról... 45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról... Oldal 1209 1214 1217 46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról... 47/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról... Egyéb közlemények Helyesbítés... Oldal 1222 1246 1267 Utasítások 43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az árfolyam-fedezeti politika célja, meghatározni a deviza árfolyamváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és kamatláb kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Árfolyamkockázat Azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a MÁV Zrt. pénzügyi helyzetére, a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása esetén hatnak. A MÁV Zrt. árfolyamkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni. 3.2. Kockázatmenedzsment A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat. 3.3. Árfolyam-fedezeti ügylet Olyan devizaárfolyam kockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve árfolyamveszteség kockázatának

1210 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Árfolyam-fedezeti dokumentáció A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (árfolyamkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. Az árfolyam-fedezeti ügyleteket azok megkötésekor árfolyam-fedezeti megjelöléssel kell ellátni és az árfolyam-fedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak az árfolyam-fedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. Az árfolyam-fedezeti dokumentációra és az árfolyamfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a fedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Árfolyamfedezés időtávja A pénzügyi tervezéshez igazodva a fedezeti ügylet időtávja nem haladhatja meg az elfogadott üzleti terv időhorizontját. 4.3. Az ügylet megkötése Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező érvényű ajánlatot adó bankkal kell megkötni az ügyletet. 4.4. Árfolyam-fedezeti arány Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és az éves szintű nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. 4.5. Az árfolyam-kockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős devizaügylet A devizaárfolyam kockázat kezelésének legalapvetőbb eszköze a határidős vagy forward ügylet. A határidős ügylet megkötésével a felek már a jelenben megállapodnak egy jövőbeni konverzió feltételeiről (összeg, árfolyam, devizanem, értéknap, ügylet iránya). Bármennyi is lesz a lejáratkori azonnali devizaárfolyam, a MÁV Zrt. az ügylet keretében megállapított határidős árfolyamon vásárol devizát. Az ügylet előnyei: a jövőbeni devizavételi tranzakciók árfolyama előre rögzített teljes mértékű védelem a forint bármekkora mértékű gyengülése ellen az ügylet bármikor, egy ellenirányú ügylettel lezárható; ekkor a MÁV Zrt.-nek az aktuális piaci viszonyok függvényében árfolyamvesztesége vagy nyeresége keletkezhet Az ügylet hátrányai: a MÁV Zrt. a határidős árfolyamnál alacsonyabb lejáratkori árfolyamszintek esetén is köteles a határidős árfolyamszinten eurót vásárolni, azaz árfolyamveszteséget realizálni az esetleges árfolyamveszteség nagysága elméletileg korlátos 2. ábra Határidős devizavételi ügylet működése

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1211 A határidős árfolyam nem a Bank várakozásait fejezi az azonnali (spot) árfolyam jövőbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye, amely során lényegében a két deviza kamatkülönbözetének mértéke és az ügylet időtartama határozza meg a határidős árat. Mivel a forint kamatláb jelenleg magasabb, mint az euró kamatlába, ezért az EUR/HUF határidős árfolyamok is magasabbak, mint az aktuális piaci árfolyam. A kamatlábak változásának hatása a határidős árfolyamok is változnak. Ha a Magyar Nemzeti Bank kamatot emel, az az általános kamatszint emelkedését, ha kamatot csökkent, az a hazai kamatszint csökkenését vonhatja maga után, ami a határidős árfolyamokban is éreztetheti hatását (feltételezve, hogy a külföldi deviza kamatszintje közben nem változott). A határidős devizaügyletek elszámolásának három módja van: 1. bruttó elszámolás: az ügyletben megkötött devizaösszeg a kötéskor kialkudott határidős árfolyamon ténylegesen konvertálásra kerül. pl.: A MÁV ZRt. vesz 1 éves futamidőre 1 millió eurót 280 Ft/eurós árfolyamon. Amikor eltelik az egy év, a Bank megterheli a MÁV forintszámláját 280.000.000 forinttal és jóváír az euró számláján 1.000.000 eurót. 2. nettó elszámolás: Az eredeti ügylet futamideje alatt ellentétes irányú ügylet kötését jelenti az eredeti ügylet lezárásaként; így a két ügylet nettó eredménye kerül elszámolásra. Ez a megoldás akkor lehet hasznos, ha időközben kiderül, hogy nem lesz szükség tényleges konverzióra. 3. eredeti határidős pozíció módosítása (elgörgetése): Amennyiben a lejárat napján mégsem kerülne sor a konverzióra, de a későbbiekben vagy esetleg korábban igen, akkor az eredeti pozíció elgörgethető egy devizacsere (devizaswap) ügylettel az új értéknapra. A devizacsere ügylet során a felek kötnek egy devizaügyletet, majd ezzel egy időben, egy ellentétes irányú, egyik devizában meghatározott, azonos összegű, de eltérő értéknapra szóló megállapodást. Természetesen így a határidős árfolyam is változni fog: visszagörgetés esetén csökken, továbbgörgetés esetén nő. 4.5.2. Plain vanilla opciók A plain vanilla opciók egy biztosítási szerződéshez hasonlíthatók, amelyek a kedvezőtlen piaci mozgásokkal szemben tökéletes biztonságot nyújtanak, ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a MÁV ZRt. a számára kedvező piaci árfolyamváltozásokból profitálhasson. Természetesen, mint minden egyéb biztosításnak, így az opciónak is az a paradoxonja, hogy az opció tulajdonosa akkor van kedvező helyzetben, ha lejáratkor nem kell élnie opciós jogával. A plain vanilla opcióknak két alapvető fajtája van: Call opció (vételi jogot jelent az opció vétele esetén, eladási kötelezettséget annak eladása esetén) A call opció jogot biztosít az opció vásárlója számára, hogy egy előre meghatározott értéknapon (európai opció) vagy időszakban (amerikai opció) és kötési árfolyamon devizát vegyen. Európai típusú opció esetében, amennyiben a lejárat napján a piaci árfolyam a kötési árfolyam felett van, az opció tulajdonosa élni fog vételi jogával a kötési árfolyamon. Amerikai típusú vételi opció esetében az opció futamideje alatt az bármikor lehívható. (opció értéke) Call opció vételének pozíció- és nyereségfüggvénye 250 200 pozíciófüggvény nyereségfüggvény 150 100 50 0 1-50 prémium kötési árfolyam 250 (lejáratkori azonnali árfolyam) A call opció eladója ezzel szemben kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát adjon el. Az opció kötelezettjének nincs választása; amennyiben az opció jogosultja él a jogával, az opció eladójának mindenképpen végre kell hajtania a konverziót.

1212 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám (opció értéke) Call opció eladásának pozíció- és nyereségfüggvénye 50 0 1-50 prémium 250 kötési árfolyam (lejáratkori azonnali árfolyam) -100-150 pozíciófüggvény nyereségfüggvény -200-250 Put opció (eladási jogot jelent az opció vétele esetén, vételi kötelezettséget annak eladása esetén) A put opció jogot biztosít az opció vásárlója számára, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát adjon el. Európai típusú opció esetében, amennyiben a lejárat napján a piaci árfolyam a kötési árfolyam alatt van, az opció tulajdonosa élni fog eladási jogával a kötési árfolyamon. Amerikai típusú vételi opció esetében az opció futamideje alatt az bármikor lehívható. (opció értéke) 300 Put opció vételének pozíció- és nyereségfüggvénye 250 200 pozíciófüggvény nyereségfüggvény 150 100 50 0 1-50 250 kötési árfolyam prémium (lejáratkori azonnali árfolyam) A put opció eladója ezzel szemben kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát vásároljon. Az opció kötelezettjének nincs választása; amennyiben az opció jogosultja él a jogával, az opció eladójának mindenképpen végre kell hajtania a konverziót.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1213 (opció értéke) 50 Put opció eladásának pozíció- és nyereségfüggvénye 0-50 1 pozíciófüggvény nyereségfüggvény 250 kötési árfolyam prémium (lejáratkori azonnali árfolyam) -100-150 -200-250 -300 Természetesen az opció jogosultja az opció megkötésekor prémiumot fizet az opcióért az opció kiírója számára. Az opció díja függ a kötési árfolyam és a határidős árfolyam viszonyától, az árfolyam ingadozásának várható mértékétől (volatilitás) és a futamidőtől. Opció típusa Opciós pozíciók Az alaptermék ára nő* Az alaptermék ára csökken* Vételi (call) opció vétele (Long Call) / vételi jog/ Vételi (call) opció eladása (Short Call) / eladási kötelezettség/ Eladási (put) opció vétele (Long Put) / eladási jog/ Eladási (put) opció eladása (Short Put) / vételi kötelezettség/ *: Egyszerűsítés miatt az opció díjának figyelmen kívül hagyásával. 4.5.3. Egyéb ügyletek Az alkalmazható termékek körébe tartozik, minden a fenti termékek kombinációjával kialakítható egyéb fedezeti struktúra. Az alkalmazható termékek körén kívüli termék használata szcenárió elemzés mellett, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály által készített és az Általános Vezérigazgató-helyettes által egyedileg jóváhagyott előterjesztés alapján valósulhat meg. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével hatályát veszti a 14/2006. (III.31. MÁV Ért. 13.) VIGH. számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás kiadása napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Jelen utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató

1214 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám 44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az árufedezeti politika célja, meghatározni a tömegáruk árváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és tömegáru kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Árukockázat: A tömegáruk piaci árának ingadozásából adódó kockázat, mely a MÁV Zrt. pénzügyi, bevételi helyzetére az tömegáruk árának kedvezőtlen változása esetén hatnak. Tömegáruk különösen: földgáz, olaj, elektromos áram, fémek. A MÁV Zrt. kamatkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni. 3.2. Kockázatmenedzsment: A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat. 3.3. Árufedezeti ügylet: Olyan árukockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható bevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve veszteség kockázatának fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Árufedezeti dokumentáció: A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (kamatkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. A kamatfedezeti ügyleteket azok megkötésekor kamatfedezeti megjelöléssel kell ellátni és a kamatfedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak a kamatfedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. A kamatfedezeti dokumentációra és a kamatfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a kamatfedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Árufedezés időtávja: Az árufedezeti ügylet során a fedezeti ügylet időtávja nem haladhatja meg a gázolajvásárlási szerződés futamidejét. Amennyiben a szerződés futamideje meghaladja az elfogadott üzleti terv időhorizontját, akkor a fedezeti ügylet korlátja az üzleti terv futamideje. 4.3. Az ügylet megkötése: Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező érvényű ajánlatot adó bankkal kell megkötni az ügyletet. 4.4. Árufedezeti arány: Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és a fedezés időtávja alatti nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. A fedezeti arány ellenőrzésekor a fedezeti ügylet megkötéskor érvényes tervszámokat kell figyelembe venni. 4.5. Az árukockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős áruügylet A tömegáru kockázat kezelésének legalapvetőbb eszköze a határidős vagy forward ügylet. A határidős ügylet

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1215 megkötésével a felek már a jelenben megállapodnak egy jövőbeni ügylet feltételeiről (összeg, ellenérték, devizanem, értéknap, ügylet iránya). Bármennyi is lesz a lejáratkori azonnali árfolyam, a MÁV Zrt. az ügylet keretében megállapított határidős árfolyamon vásárol tömegárut. Az ügylet előnyei: a jövőbeni tömegáru vételi tranzakciók árfolyama előre rögzített teljes mértékű védelem a tömegáru árának bármekkora mértékű erősödése ellen az ügylet bármikor, egy ellenirányú ügylettel lezárható; ekkor a MÁV Zrt.-nek az aktuális piaci viszonyok függvényében vesztesége vagy nyeresége keletkezhet Az ügylet hátrányai: a MÁV Zrt. a határidős árnál alacsonyabb lejáratkori árszintek esetén is köteles a határidős árszinten tömegárut vásárolni, azaz árfolyamveszteséget realizálni az esetleges veszteség nagysága elméletileg korlátos 1. ábra Határidős tömegáru vételi ügylet működése A határidős árfolyam nem a Bank várakozásait fejezi az azonnali (spot) ár jövőbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye: Határidős árfolyam = Tárolási költségekkel és az un. kényelmi hozammal* módosított azonnali árfolyam jövőértéke *Kényelmi hozam: Azt a nem befektetési hozamot fejezi ki, amit az áru birtoklása a tulajdonosnak jelent (például annak a lehetőségét, hogy az áruból gyártani lehet valamit, amit el lehet adni). 4.5.2. Árucsere (swap) ügylet: A swap ügylet lehetőséget ad a MÁV Zrt. számára, hogy egy tömegáru változó árát fixre cserélje, vagy fordítva, szerződései módosítása nélkül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügylet futamidejére előre rögzített tömegáru árfolyam és a jövőbeni tényleges tömegáru árfolyam közötti különbözetet számolja el a bank és a MÁV Zrt. egymás között. A swap ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti: Fix ár fizetés A Bank Változó ár fizetés (pl. ULSD 10 ppm FOB Barges Rotterdam) Á Tömegáru szállítója Változó ár fizetés (pl.: ULSD 10 ppm FOB Barges Rotterdam)

1216 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám Előnyök: Védelem a váratlan tömegáru ármozgásokkal szemben. (stabilabb tömegáru költség) Tervezhetőség: változó ár fixre való cseréjével rögzíthető a tömegáru kiadás Hátrányok: A piaci árak ingadozása miatt egy-egy csereügylet megszüntetése elszámolási kötelezettségekkel jár. 4.5.3. Tömegáru opciók (a MÁV Zrt.-nél jellemzően vételi opció vétele): A tömegáru opció egy biztosítási szerződéshez hasonló, mely a kedvezőtlen piaci mozgásokkal szemben tökéletes biztonságot nyújt, ugyanakkor nem zártja ki annak a lehetőségét, hogy a MÁV Zrt. a kedvező irányú kamatváltozás előnyeit is maximálisan kihasználja. A tömegáru opció vétele jogot biztosít a MÁV Zrt. számára, hogy kedvezőtlen piaci elmozdulás esetén az ügylet futamideje alatt az opcióban meghatározott árszinten teljesítsen. A tömegáru opció elválik az alapügylettől, csak a kamatkülönbözet elszámolása történik meg a MÁV Zrt. és a Bank között. Vételi opció vétele: Védelmet biztosít a tömegáru árának emelkedése ellen. Ha az ügyleti periódus elején a tömegáru piaci ára magasabb, mint a vételi opció küszöb szintje (strike price), a Bank kifizeti a különbözetet a MÁV Zrt. számára. Ha a piaci ár alacsonyabb, mint az opció kötési szintje, nincs pénzmozgás a MÁV Zrt. és a Bank között. A vételi opció vételének működését az alábbi ábra szemlélteti: Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. gázolajbeszerzésének éves nagyságrendje 45 ezer tonna. A gázolaj fedezéséhez használt fedezeti instrumentum jelenlegi ára legyen 500 USD/mt. Félünk egy emelkedő áraktól, ugyanakkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy a következő évben kedvezőbb árszintek is elérhetőek. Ezért 1 évre egy 560 USD/ mt opciós szinten vételi opciót vásárolunk, melyért az egy futamidőre a névérték körülbelül 2%-át prémiumként kifizetjük. 4.5.4. Zero Cost Collar: Mivel egy cap vagy egy floor opció megvétele jelentős költséget jelent, ezért a piacon megjelentek olyan struktúrák, amelyek költségmentesek. Ezzel a termékkel a MÁV Zrt. egy ideálisnak tartott sávot hozhat létre. A Zero Cost Collar két opciós ügylet egyidejű megkötését jelenti. A MÁV Zrt. megveszi azt az opciót, amely védelmet nyújt a számára kedvezőtlen nyersanyagár mozgásokkal szemben, és eladja a másik opciót, amely korlátozza a részesedését a kedvező nyersanyagár mozgásokból, hogy a struktúra költségmentes legyen. A zero cost collar működését az alábbi ábra szemlélteti: A Zero Cost Collar ügylet előnyei: Védelem a váratlan és jelentős kedvezőtlen nyersanyagár mozgások ellen. A jövőbeni fizetés maximuma/minimuma előre rögzített. Költségmentes Egy ellenirányú ügylettel a piacon bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1217 A Zero Cost Collar ügylet hátrányai: Nem részesülhet teljes mértékben a kedvező nyersanyagár mozgásokból. A piaci ingadozások miatt a collar ügylet megszüntetése elszámolási kötelezettséggel járhat. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás kiadása napján lép hatályban. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Jelen utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató 45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A kamatfedezeti politika célja, meghatározni a kamatváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és kamatláb kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Kamatkockázat: Azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a MÁV Zrt. pénzügyi helyzetére, kamateredményére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A MÁV Zrt. kamatkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni. 3.2. Kockázatmenedzsment: A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat. 3.3. Kamatfedezeti ügylet: Olyan kamatkockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve kamatveszteség kockázatának fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Kamatfedezeti dokumentáció: A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (kamatkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. A kamatfedezeti ügyleteket azok megkötésekor kamatfedezeti megjelöléssel kell ellátni és a kamatfedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak a kamatfedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. A kamatfedezeti dokumentációra és a kamatfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a kamatfedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Kamatfedezés időtávja: A kamatügyletek sajátosságához igazodva a fedezés időtávja nem haladhatja meg az 5 naptári évet. 4.3. Az ügylet megkötése: Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező érvényű ajánlatot adó bankkal kell megkötni az ügyletet.

1218 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám 4.4. Kamatfedezeti arány: Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és az éves szintű nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. 4.5. A kamatlábkockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős kamatláb megállapodás (FRA): A határidős kamatláb megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy egy jövőben induló kamatperiódusra ma rögzítsük a kamatot betétek vagy hitelek esetén. Ezzel a MÁV Zrt. a kamatlábak jövőbeni kedvezőtlen alakulása ellen védekezhet. A határidős kamatláb egy pénzügyi számítással kalkulált érték, amelyet a kamatlábak jövőbeli alakulására vonatkozó piaci várakozásokat tükröző aktuális hozamgörbéből származtatnak. Az FRA megkötésével a felek megállapodnak abban, hogy elszámolják egymás között az előre meghatározott FRA kamatláb és a referencia kamatláb különbözetét. A referencia kamatlábat, amely valamely hivatalos kamatfixing (BUBOR, EURIBOR, LIBOR, stb.) mindig a jövőben határozzák meg. Az elszámolás az adott periódus elején pénzügyileg történik. Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején magasabb, mint az FRA kamatláb, a MÁV Zrt. számára a Bank a következő összeget fizeti ki: névérték futamidő (piaci kamatláb FRA kamatláb) Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején alacsonyabb, mint az FRA kamatláb, a MÁV Zrt. fizeti meg a két kamatláb különbözetét a Banknak. A nyereség vagy veszteség elszámolása kiegyenlíti az adott periódus elején realizálható aktuális piaci hitelkamat, valamint az FRA kamat közötti különbséget. A határidős kamatláb megállapodás működését az alábbi ábra szemlélteti: realizált 12,00% kamatszint 9,47 % 10,50% FRA (fedezett) kamat Hitelkamat fedezés nélkül 9,00% 7,50% 6,00% 1 8,50 % 9,50 % 10,50 % lejáratkori kamatszint Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. rulírozó hitellel finanszírozza magát, és jelenleg BUBOR-hoz kötött kamatot fizet. Az 1 milliárd forintos hitelét 1 hónap múlva kell viszszafizetnie, de minden valószínűség szerint újabb hitelt fog felvenni. Tegyük fel, hogy jelenleg az egy hónapos BUBOR kamatláb 9,50%. A kamatok növekedése elleni védekezés céljából a MÁV Zrt. köt egy 8,75%-os határidős kamatláb-megállapodást (a kamatfizetési periódusra), amely egy hónap múlva kezdődik. Ezzel a jövőben az FRA futamidejére esedékes kamatkiadásait 8,75%- on rögzíti. Előnyök: Védelem a kedvezőtlen kamatmozgásokkal szemben rövidtávon egy adott periódusra Biztosan kalkulálható forint cash-flow Költségmentes, külön díj nélkül köthető Hátrányok: A jelenlegi piaci várakozásnál nagyobb mértékű kamatcsökkenésből nem profitál a MÁV Zrt. Csak rövid távú kamatkockázat kezelésére nyújt lehetőséget. 4.5.2. Kamatlábcsere (IRS) ügylet: A kamatcsere a határidős kamatláb-megállapodással szemben nem egy jövőben, hanem egy ma induló futamidőre vonatkozóan véd a kedvezőtlen kamatváltozások ellen. Az IRS lehetőséget ad a MÁV Zrt. számára, hogy változó kamatozású hitelét fix kamatozású hitelre cserélje, vagy fordítva, a hitelszerződés módosítása nélkül. A kamatlábcsere ügylet lényegében egymást követő kamatláb megállapodások (FRA-k) sorozatának tekinthető. A Bank és a MÁV Zrt. egy meghatározott devizában fennálló, jövőben jelentkező kamatfizetésekből származó pénzáramlások cseréjére szerződik.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1219 Az IRS megkötésével a Bank és a MÁV Zrt. megállapodnak abban, hogy változó kamatot fix kamatra cserélnek (vagy fordítva) egy adott hitelösszegre és lejáratra vonatkozóan. A kamatfizetések cseréje a kamatperiódusok végén esedékes. A kamatlábcsere ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti: A Bank Fix kamat fizetés Változó kamat fizetés (pl. 6 havi BUBOR) Á B Bank (hitelez ) Változó kamat fizetés (pl.: 6 havi BUBOR + kamatfelár) Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. hitelei között van egy 5 éves futamidejű hitel, változó, 3 hónapos EURIBOR-hoz kötött kamatozással. A MÁV Zrt. tart a kamatok hosszú távú erőteljes növekedésétől, ezért 5 éves kamatswapot köt kamatkockázatainak kezelésére. A bankközi piacon az öt éves 3 hónapos kamatozású IRS jegyzések 2,70% környékén alakulnak, így a MÁV Zrt. változó kamatozású hitelét fix, 2,70%-os kamatozásúra alakítja, öt évre rögzítve kamatkiadásait. Előnyök: Védelem a váratlan kamatmozgásokkal szemben. Tervezhetőség: változó kamatozás fixre való cseréjével rögzíthető a kamatkiadás Nettó teljesítés: csak a fix kamat és a változó kamat különbözete kerül elszámolásra. A pozíció a lejárat napja előtt bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet az aktuális helyzettől függően. Hátrányok: A piaci árak ingadozása miatt egy-egy csereügylet megszüntetése elszámolási kötelezettségekkel jár. 4.5.3. Kétdevizás kamatlábcsere ügylet (CCS) A Cross Currency Swap egy olyan megállapodás, amelynek keretében a MÁV Zrt. és a Bank más devizában fennálló pénzáramlásait meghatározott időszakon keresztül elcseréli. A kamatlábcsere ügylettel ellentétben itt a tőke is gazdát cserél. A CCS révén egy adott devizában, változó vagy fix kamatozás mellett fennálló hitelt tudunk átalakítani egy másik devizában rendelkezésre álló hitelre, ami szintén lehet fix vagy változó kamatozású is akár. A tőkeösszegek e megállapodás keretében az aktuális piaci árfolyamon cserélnek gazdát, az ügylet lejáratakor pedig változatlan árfolyammal kerülnek visszaírásra. Példa: Egy 262 millió forintban fennálló hitelt euróvá cserélünk el 262 HUF/EUR árfolyamon. A MÁV Zrt. innentől kezdve az 1 millió euróra vetítve fizet EURIBOR + kamatfelár kamatot a Bank felé, míg a Bank fizeti a forint BUBOR-t helyette. Minden kamatfizetés ugyanazon a 262 HUF/EUR árfolyamon történik. A lejáratkor a MÁV Zrt. visszafizeti a Banknak az 1 millió eurót, a Bank pedig visszaadja az ügyfélnek a 262 millió forintot.

1220 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám A kétdevizás kamatlábcsere ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti: Kezdeti t kecsere: HUF t kerész Előnye: A CCS használatával különböző devizákban fennálló pénzáramlásokat lehet elcserélni, kiküszöbölve az árfolyamkockázatot. HUF t kerész B Bank (hitelez ) EUR t kerész A Bank Hátránya: A nem fizetés kockázata mellett a CCS tartalmaz árfolyamkockázatot is, amely a hosszú lejáratú ügyletek esetén jelentős lehet. Ha a fedezett tételek befolyása megszűnik, akkor az azonnali átváltásból jelentős mértékű árfolyam vesztség vagy nyereség adódhat. BUBOR HUF t ke Kamatcsere: B Bank (hitelez ) EURIBOR+kamatfelár BUBOR Végs t ke visszatörlesztés: B Bank (hitelez ) EUR t ke HUF t ke A Bank A Bank 4.5.4. Kamatopciók (cap, floor opció): A kamatopció egy biztosítási szerződéshez hasonló, mely a kedvezőtlen piaci mozgásokkal szemben tökéletes biztonságot nyújt, ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a MÁV Zrt. a kedvező irányú kamatváltozás előnyeit is maximálisan kihasználja. A kamatopció vétele jogot biztosít a MÁV Zrt. számára, hogy kedvezőtlen piaci elmozdulás esetén a kamatfizetési periódus alatt az opcióban meghatározott kamatszinten teljesítsen. A kamatopció elválik az alapügylettől, csak a kamatkülönbözet elszámolása történik meg a MÁV Zrt. és a Bank között. Kétféle kamatopció létezik: Cap opció vétele (kamatlábra szóló vételi jog): Védelmet biztosít a kamatok emelkedése ellen hitelfelvétel esetén. Ha a kamatfizetési periódus elején a piaci kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb, a Bank kifizeti a különbözetet a MÁV Zrt. számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a cap kamatláb, nincs pénzmozgás a MÁV Zrt. és a Bank között. A cap opció vételének működését az alábbi ábra szemlélteti: kamatláb Cap szint, mint maximális kamatszint K idő Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. egy 5 éves futamidejű, 3 hónapos EURIBOR-hoz kötött változó kamatozású 20 millió EUR névértékű hitellel rendelkezik. Az aktuális 3 havi EURIBOR 2,10%. Félünk egy emelkedő kamatkörnyezettől, ugyanakkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy a következő 5 évben kedvezőbb kamatszintek is elérhetőek. Ezért 5 évre egy 4 százalékos opciós kamatszinten cap opciót vásárolunk, melyért az ötéves futamidőre a névérték körülbelül 2,5%-át prémiumként kifizetjük (+/- évi 0,45%).

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1221 Floor opció vétele (kamatlábra szóló eladási jog): Védelmet biztosít a kamatok csökkenése ellen betételhelyezés esetén. Ha a kamatfizetési periódus elején a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a floor kamatláb, a Bank kifizeti a különbözetet a MÁV Zrt. számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb magasabb a floor kamatlábnál, nincs pénzmozgás a két fél között. A floor opció vételének működését az alábbi ábra szemlélteti: Eredmény kamatláb Profit Floor szint, mint minimális kamatszint K idő Opciók előnyei: Tökéletes védelem a kamatok kedvezőtlen alakulásával szemben. A kamatok kedvező alakulásából teljes mértékű részesedés. A jövőbeni kamatfizetés/kamatbevétel maximuma/ minimuma előre rögzített. Egy ellenirányú ügylettel a piacon bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Opciók hátrányai: A biztosítási díjhoz hasonlóan, az opciós díj előre kifizetésre kerül. Az opció tulajdonosa akkor van kedvező helyzetben, ha lejáratkor nem él opciós jogával. 4.5.5. Zero Cost Collar: Mivel egy cap vagy egy floor opció megvétele jelentős költséget jelent, ezért a piacon megjelentek olyan struktúrák, amelyek költségmentesek. Ezzel a termékkel a MÁV Zrt. egy ideálisnak tartott sávot hozhat létre. A Zero Cost Collar egy cap és egy floor ügylet egyidejű megkötését jelenti. A MÁV Zrt. megveszi azt az opciót, amely védelmet nyújt a számára kedvezőtlen kamatmozgásokkal szemben, és eladja a másik opciót, amely korlátozza a részesedését a kedvező kamatmozgásokból, hogy a struktúra költségmentes legyen. Hitelfelvétel esetén a MÁV Zrt. cap-et vásárol és floor-t ad el: ha a piaci kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, a Bank kifizeti a MÁV Zrt.-nek a különbözetet (az elszámolás a kamatperiódusok végén történik) ha a kamatláb alacsonyabb, mint a floor kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, a MÁV Zrt. fizeti a különbözetet a Banknak ha a kamatláb a cap és a floor kamatlábak közé esik, nincs pénzmozgás. Betételhelyezés esetén a MÁV Zrt. floor-t vásárol és cap-et ad el: ha a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a floor kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, a Bank kifizeti a MÁV Zrt.-nek a különbözetet (az elszámolás a kamatperiódusok végén történik) ha a kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, akkor a MÁV Zrt. fizeti a különbözetet a Banknak ha a kamatláb a floor és a cap közé esik, nincs pénzmozgás.

1222 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám A zero cost collar működését az alábbi ábra szemlélteti: kamatláb Cap szint, mint maximális kamatszint Floor szint, mint minimális kamatszint idő A Zero Cost Collar ügylet előnyei: Védelem a váratlan és jelentős kedvezőtlen kamatmozgások ellen. A jövőbeni kamatfizetés/kamatbevétel maximuma/ minimuma előre rögzített. Költségmentes Egy ellenirányú ügylettel a piacon bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. A Zero Cost Collar ügylet hátrányai: Nem részesülhet teljes mértékben a kedvező kamatlábmozgásokból. A piaci ingadozások miatt a collar ügylet megszüntetése elszámolási kötelezettséggel járhat. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás kiadása napján lép hatályban. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Jelen utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató 46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2. A Számviteli Politika időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2010. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. Az utasítás visszavonásáig, ill. érvénytelenítéséig hatályos. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli szervezet vezetője

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1223 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák: A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a következőkben foglalt minősítéseket határozza meg. 3.1 Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3.. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) a következő esetekben minősítjük jelentősnek: Számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: Amennyiben a teljesítés évében a tételt számla hiányában időbelileg elhatároltuk, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal eltér, ebből a szempontból egy tétel alatt egy számla teljes nettó értékét értjük. Azon tételek esetében, ahol az eltérés kevesebb mint 10%, de abszolút értékben meghaladja az 50 M Ft-ot, az eltérést jelentős összegű hibának tekintjük. Amennyiben a tétel a teljesítés évére vonatkozóan nem került időbelileg elhatárolásra és az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft, ebből a szempontból egy tétel, illetve a hiba nagysága alatt a könyvelt számla teljes nettó értékét értjük. 2. Készletek esetén: Amennyiben a készlet beszerzést beérkezett nem számlázott tételként könyveltük a teljesítés évében, az előző évet érintően feltárt hibát (dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges érték különbözetét) nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. Amennyiben a készlet beszerzést a teljesítés évében nem könyveltük beérkezett nem számlázott tételként, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. 3. Tárgyi eszközök esetén: a.) Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): amennyiben a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként könyveltük, az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott eszköz vonatkozásában meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. ha a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként nem könyveltük, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Nem számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt nem számlához kapcsolódó hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Jellemző tételek (teljes körű felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódó egyéb tranzakciók esetében az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. A jellemző tranzakciók az alábbiak: aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás, leírási kulcs módosítás, és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, c.) Fizetendő késedelmi kamat, kártérítés, bírság, stb. d.) APEH revízió megállapításai. A tárgyévre vonatkozó elhatárolt prémium esetében a végleges határozat szerinti összeg és a kalkulált elhatárolt összeg közötti hibát nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan, amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3.. (3) 5.) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik.

1224 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám 3.3 Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: Befektetett eszközök beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Aktiváláskor maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően tovább hasznosítható (más által). Az így meghatározott maradványértéket akkor tekintjük jelentősnek, ha az meghaladja az aktivált bruttó érték 10 százalékát. Minden más esetben a maradványértéket nem tekintjük jelentősnek. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 50 százalékkal módosítja. Készletek értékvesztésének elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözetet egyedileg minősítjük jelentősnek. A kötelezettségek, követelések (azon belül a devizás és deviza alapú követelések) devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam különbözetet, függetlenül annak nagyságától mindig jelentősnek tekintjük. A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ) aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások esetében jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli szerződés szerinti számlázási időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. A képzendő céltartalék tekintetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó 3 M Ft feletti várható fizetési kötelezettségeket minősítjük jelentősnek. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. A hálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek. 3.4 Kapcsolt fél: MÁV Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes és Infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől amit független felek öszszehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük a Pályavasúti Üzletágat, a Keskeny nyomközű vasút személyszállítást és a Központi irányítást és szolgáltatást. A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. -ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1225 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Beszámolási kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9. (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamint konszolidált beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12. (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítéséről jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön szabályzat (17/2009. (II. 20. MÁV Ért. 7.)) foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3. (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év január 31. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti A változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk: A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok megnevezésű sorra. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek megnevezésű sorra. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 5. Beruházások, felújítások sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások megnevezésű sorra. A II. Hosszú lejáratú kötelezettségek, azon belül a 8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség megnevezésű sorra. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti A változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság által kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM rendelet alapján öszszeállított és a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére megküldött vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint éves felügyeleti jelentést készít. A vasúti törvény 37. (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás 55. (12) bekezdés alapján a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében biztosított hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak költség- és bevétel struktúrája esetében a számlarendben biztosítjuk a Díjképzési Módszertan szerinti adatszolgáltatás előírásainak, továbbá az Önköltségi és Díjképzési Szabályzat előírásait is figyelembe vevő MÁV Zrt. vasúti tevékenységek önköltség-számítási szabályzatának történő megfelelést. Az üzleti jelentés a Sztv. 95. -ában előírt követelmények és a társaság vezetése elvárásainak megfelelően értékeli a Társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az éves beszámoló elkészítéséért a Számviteli szervezet vezetője felel azzal, hogy a beszámoló összeállításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása tekinteté-

1226 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám ben az adatszolgáltató szervezetek felelősek, az éves beszámoló összeállítása keretében kiadott zárlati utasításban foglaltak szerint. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnök-vezérigazgatója írja alá. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is megküldi. 4.2 Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, értékelési szabályzata és számlarendje foglalja össze. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV Zrt. következő utasításai tartalmazzák: 1. 18/2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata 3. Önköltség-számítási Szabályzat 22/2008.(V. 16. MÁV Ért. 13.) VIG. sz. ut. A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységéhez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatáról, 2/2010. (III. 5. MÁV ÉRT. 7.) PÁVIGH. sz. utasítás A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatának 2009. évi végrehajtásáról 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskenynyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelően testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak 79/2002 (MÁV Ért. 47.) sz. és a52/2003 (MÁV Ért. 14.) sz. valamint a 26/2005 (MÁV Ért. 32.) sz. módosításai tartalmazzák. 4.2.1 Számlarend A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, a kijelölt számlák tartalmát az egyes számlaosztályokhoz külön-külön készült Számlamagyarázat tartalmazza. A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat. o struktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint előírt adatszolgáltatáshoz

23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1227 Biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv kód: A MÁV Zrt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: o P Pályavasút o X Térségi személyszállítás o K Központi irányítás és szolgáltatás Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szervezet egyes egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál. Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV Zrt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, az Önköltség számítási és Díjképzési Szabályzattal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint az állomásokon végzett tevékenységek költségei kerülnek elszámolásra. Társasági kód: a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő kód. Célszervezet: A gazdasági események MÁV Zrt. szervezetei közötti elszámolásánál használt szegmensérték, amely azt mutatja, hogy az adott vállalaton belüli tranzakció mely két MÁV szervezeti egység között jött létre. A főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabály) a Számviteli Szabályzat és az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A belső elszámolás rendjének biztosításához a főkönyvek közötti elszámolásokat szolgáló főkönyvi számlák mellett kötelező a célszervezet szegmens megjelölése is. 4.2.2 Számviteli folyamatok sajátosságai A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. A Könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerű, jól standardizálható számviteli feladatokat: a bejövő számlák könyvelése, a kimenő számlák kiállítása, könyvelése, a pénzforgalom könyvelése, a tárgyi eszközök könyvelése, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A Társaság számviteli beszámolóinak és adóbevallásának beleértve a Társaságon belül elkülönítetten könyvelt pályavasúti üzletág, térségi személyszállítás és központi irányítást végző és szolgáltató szervezetek beszámolóit is készítése egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A Számviteli működéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni.

1228 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró december havi főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli szervezet éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Kizárólag az év végi zárás alkalmával kell végezni a következő feladatokat: a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítása és leltár alapján történő elszámolása, a tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes részletének átsorolását, a devizás tételek átértékelése, a jövőbeni költségekre képzendő céltartalék képzése, jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, az időbeli elhatárolásokat, az értékvesztéseket, visszaírásokat, a céltartalékokat, a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, egyéb, év végi rendező tételeket. A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért a havi zárások keretében előírt feladatokon túl a következő feladatokat is el kell elvégezni: az eszközök befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása, céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, a tárgynegyedév nem számlázott árbevételeinek, valamint igénybe vett, de még nem számlázott (nem könyvelt) szolgáltatások költségének évközi időbeli elhatárolása, a tárgyidőszakra vonatkozó aktív és passzív kamatok elhatárolása, éves adók időarányos részének elszámolása, A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül.