2012. MÁRCIUS 15. AZ 1848 1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 164. ÉVFORDULÓJA
Szabad szívvel ünnepelni Nekünk, magyaroknak, székelyeknek március hava a szabadság és a tavasz ünnepe. Őseink számtalanszor harcoltak a szabadságért, akár életüket adva érte. Március 15-én a bátor, igaz hitű márciusi ifjakra, a forradalmárokra, mártírokra emlékezünk, akik életüket adták a szabadságért. Mindannyian hittek abban, hogy közös eszméik előbbre viszik a nemzet és a haza ügyét. Az elmúlt századok pedig bebizonyították, hogy nem volt hiábavaló az áldozathozatal, a szabadságért és az eszmékért kiontott vér. Gyakran száz meg száz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az eszmékért vívott harc eredménye látható, érezhető legyen, hogy formát öltsenek az álmok. Az 1848-as forradalmi tizenkét pont az évek során megvalósult. Vérrel, vassal, áldozattal, kitartással. Ma már az Európai Unió keretében szabadon járhatunk be országot-világot, de beteljesült az a vágyunk is, hogy magyar állampolgárok legyünk mindazok, kiknek szíve úgy diktálja. Sorsunkat itt, az unió alkotta nemzetek nyílt terében kell és tudjuk elképzelni mindezt az önrendelkezés szabadságával. Az egység megőrzésének gondolatát kell táplálnunk magunkban, és eszerint érdemes cselekednünk ugyanakkor nem árt más népek, nemzetek erényeiből, hibáiból okulni, a példák pedig arra intenek: összefogással, közös erővel érhetünk el eredményeket. Nem hunyhatjuk be ugyanakkor a szegénység, a mindannyiunkat érintő gondok, mindennapi nehézségek előtt a szemünk. Ahogyan nem várhatjuk azt sem, hogy más oldja meg helyettünk a bajainkat. Gyógyír van a tenni akarásban, és saját eredményeinkkel nemcsak magunkat, hanem családunkat, közösségünket, népünket erősítjük. Március 15. emlékünnep nemzeti ünnepünk. Emlékezünk a magyar nemzet cselekedeteire, ugyanakkor megfogalmazzuk követeléseinket, imába foglaljuk álmainkat, szóba öntjük fájdalmainkat. Jobbító szándék vezérel, önmagunk és gyermekeink, társadalmunk érdekében emelünk szót. Megmaradásunk érdekében, közösségünk mellett lándzsát törünk, ha kell, ahogyan magyarok és székelyek tették egykor. A nemzeti ünnepen helye van az örömnek. Hiszen öröm, hogy szabadon, közösen, mindannyian ünneplőbe öltözve, tiszta szívvel ünnepelhetünk. Öröm, hogy egymás mellett, egymás kezét fogva állhatunk, és egymás szemébe bátran nézhetünk. Az 1848 1849-es magyar forradalom és szabadságharc 164. évfordulójának tiszteletére szervezett ünnepi műsor Ünnepi program Március 15. Csütörtök Helyszín: Márton Áron tér 12.00 12.10 Huszárok felvonulása a főtéren 12.10 12.20 Koszorúzás a Vasszékely-szobornál 12.20 12.30 A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium kórusának előadása 12.30 12.40 Az udvarhelyi történelmi egyházak képviselőinek imája és áldása 12.40 12.45 Szavalat 12.45 12.50 Bunta Levente polgármester ünnepi beszéde 12.50 12.55 Szavalat 12.50 13.00 Meghívottak ünnepi beszéde 13.00 13.10 Az Udvarhely Táncműhely előadása 13.10 13.20 A Balázs Ferenc Vegyeskar, a Székely Dalegylet és az Alla Breve Vegyeskar előadása Bunta Levente polgármester
Ünnepi programhoz kapcsolódó rendezvények Március 14. Szerda 11.00 12.00 Interaktív foglalkozások: rajzverseny, huszárcsákó készítése és festése 16.00 18.00 Interaktív foglalkozások: rajzverseny, huszárcsákó készítése és festése Helyszín: Művelődési Ház 18.00 18.30 Szelényi Károly Korona c. fotókiállítás megnyitója Helyszín: Művelődési Ház 19.00 19.30 Székely panteon c. kiállítás megnyitója Helyszín: Haáz Rezső Múzeum Március 15. Csütörtök 11.00 12.00 A mi hőseink A szabadságharc udvarhelyszéki veteránjai c. kiállítás megnyitója Helyszín: Haáz Rezső Múzeum 12.00 17.00 Székelyföldi Kézművesek Egyesületének kiállítása Helyszín: Városháza tér 13.00 15.00 Talpra magyar, hí a haza... - gyerekrajz kiállítás az 1848 1849-es forradalom és szabadságharc témájában Helyszín: Városi Könyvtár 17.00 19.00 Székelyföldi Tudományosság Székely Tudósok Tudománytörténeti konferencia Helyszín: Székelyudvarhely, Szent István-terem 17.00 18.00 Sára Sándor 80 huszár c. filmjének vetítése Helyszín: Városi Könyvtár 19.00 20.00 A Boróka-, a Gereben- és a Kékiringó néptánccsoport ünnepi előadása Helyszín: Művelődési Ház Március 16. Péntek 09.00 19.00 Székelyföldi Tudományosság Székely Tudósok Tudománytörténeti konferencia Helyszín: Székelyudvarhely, Szent István-terem
Huszártánc Bárdos Lajos Népdal Lajtha László gyűjtéséből Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot, az oldalán, az oldalán csörgeti a vitézi kardot. Ha csörgeti hadd csörgesse, pengjen sarkantyúja, Kossuth Lajos verbunkja a víg muzsikáltatója. Falu végén, falu végén szépen muzsikálnak, odahívnak engemet is magyar katonának. Be is állok a verbunkba, ha már verbuválnak, elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának! Szép a huszár, szép a huszár, ha felül a sárga lovára, aranymente a hátára, kard az oldalára. Virágcsokor díszlik a csákóján, úgy megy a csatába, ne sírj rózsám, megtérek a szabad magyar hazába, szép szabad hazába! Égi, szent béke, jöjj! Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége! (Zsolt. 72. 7) Uram, te adsz nekünk békességet. (Ézs. 26. 12) Égi, szent béke, jöjj! Vár e dúlt világ. Bonts ki már szárnyadat, várunk rég terád! Tűnjön el földünkről gyűlölet és harc, boldogan ragyogjon minden emberarc! A félelem éjében égi fénysugár, győztesen törj elő, béke, jöjj el már! Béke, jöjj el már!
Vörösmarty Mihály 1800. december 1., Kápolnásnyék - 1855. november 19., Pest Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. [...] Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8., Szõdemeter - 1838. augusztus 24., Szatmárcseke Himnusz Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! [...]