Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés
Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek harmadik életévétől kezdődhet, ötéves korától azonban kötelező. Ekkor a gyermek a nevelési év kezdő napjától köteles napi négy óra óvodai nevelésben részt venni. Az itt zajló nevelési folyamatok alapvető hatásúak az iskola kezdőszakaszára is. - Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője.
Ennek értelmében.. A Közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 24. -a értelmében az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Kt. 65. (1) Az óvodai felvétel, átvételt szabályozza. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A 3-5 éves korúak közel 90%-a óvodás, a felelősség nagy,különösen a hátránnyal indulóknál
Az óvodai élet szervezése. - a szülők igényei szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok, - igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni,
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; - egészséges életmód, - érzelmi nevelés és a szocializáció, - értelmi fejlesztés, nevelés,
Az óvodás korú gyermek szükségletei Eric Berne alapszükséglet elmélete szerint az ember három legfontosabb alapszükséglete - a stimuláció, - az elismerés - és az időstruktúrák utáni éhség.
Óvodai felvétel ( Kt. 5. (1) A szülő bármikor kérheti, Folyamatosan, jelentkezés alapján történik, Meghirdetett időpontban, a lakóhely szerinti körzetileg illetékes vagy választott óvodába lehet ( 11/1994. (VI.) MKM rendelet 15.,Kt.65. (2)), Szükséges dokumentumok: - A szülő, gyermek személyazonossága, - Lakcím igazolása, - Születési anyakönyvi kivonat, - SNI esetén szakértői bizottság javaslata, A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve a végrehajtására megjelent rendeletek az óvodába lépést nem kötik sem szobatisztasághoz, sem higiéniai vagy egyéb szokás kialakulásához. Ilyen követelményeket az óvodák működését szabályozó hatályos rendelkezések nem tartalmaznak. A szobatisztaság fogalmát a jogszabályok nem használják. (Óvodai Jogfutár 2006. márciusi szám, 12. oldal)
Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése (Kt. 15. (1)) (2) Az óvoda - a fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai jelentkezés idejét és módját - a határidő előtt legalább harminc nappal - köteles nyilvánosságra hozni. (3)-(4) (5) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b) javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, c) javasolja, hogy a gyermek - annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget - szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, d) javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.
Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony megszűnése (Kt. 74. ) (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon; c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján; e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. (2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. -ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.
Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony megszűnése (Kt.28. ) (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74. (3) bekezdésében foglaltak kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
Tankötelezettség (Kt.24. (5)) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti, - abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, - és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában, ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet,
A különleges gondozáshoz való jog (Kt. 30. ) (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek,tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították..
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását érintő változások a) az SNI igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt ( SNI-a ) b) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt ( SNI-b ) c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását (BTM).
Az óvodáztatási támogatás Feltételek: A szülő beíratta gyermekét az óvodába még azelőtt, hogy az egyébként is kötelező volna (5 éves kor előtt) A szülő gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság A gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
Az óvodáztatási támogatás összege Első alkalommal: 20 000 Ft További alkalmakkor: 10 000 Ft Évente kétszer kapható: júniusban és decemberben Először: 2009. júniusában Kivéve: természetben a helyi önkormányzat rendelete alapján a beíratást követő 7. munkanapon belül Hatályba lépés: 2009. január 1., de akik már ezt megelőzően is beíratták, azoknak is jár 10 000 Ft 2009. júniusában
Egységes óvoda-bölcsőde Új többcélú intézménytípus a Kt. 33. -ában Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez.
Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 114. (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) az óvodában - az óvodai foglalkozások [24. (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, - a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, - az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;
A gyermek, tanuló kötelességeinek teljesítése 20. (1) A beteg gyermek, (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. 20/A. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 20/B. (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. - (2) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.
Szabályozás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet módosítása 2/2005. (III. 1.) OKM rendelet: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve,
Köszönjük, hogy vigyáztok ránk! maciovi@pr.hu