Liber discipulorum. tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára

Liber discipulorum tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára

Liber discipulorum tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány

Szerkesztette: Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese, Weisz Attila A kötet megjelenését támogatta: Arhing kft. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2011 Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, 2011 Szerzők, 2011 Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány közös kiadása. A kiadásért felel: BIRÓ ANNAMÁRIA, felelős kiadó, EME KOVÁCS ZSOLT, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány aligazgatója A borító és az előzéklap Régeni Asztalos János Jegyzőkönyve (A Kolozsvári Asztalos Céh Iratai. Céhiratok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában, jelenleg Román Állami Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága) rajzainak, valamint a kolozsvári Wolphard-Kakas-ház ajtókerete fotójának (Mihály Melinda felvétele) felhasználásával készült. A portré Nemes Róbert felvétele. Nyomdai előkészítés: IDEA PLUS, Kolozsvár Borítóterv: Könczey Elemér Műszaki szerkesztés: Várdai Éva, Fazakas Botond Nyomdai munkálatok: IDEA és GLORIA nyomda, Kolozsvár Felelős vezető: Nagy Péter Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Liber discipulorum : tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára / ed.: Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese, Weisz Attila. - Cluj-Napoca : Societatea Muzeului Ardelean : Editura Fundaţiei de Istoria Culturii Entz Géza, 2011 Bibliogr. ISBN 978-606-8178-33-2 ISBN 978-973-85973-7-2 I. Sarkadi, Nagy Emese (ed.) II. Kovács, Zsolt (ed.) III. Weisz, Attila (ed.) 72(498.4)

Tartalom Előszó...9 Kovács András műveinek bibliográfiája...11 Weisz Attila: Az ótordai református templom (volt ágostonos kolostor) lehetséges művészeti kapcsolatai...19 Possible Stylistic Relations of the Calvinist, former Augustinian Church of Turda...37 Bálint Ágnes Frank Ziegler: Wer hat das schöne Himmelszelt hoch über uns gesetzt? A nagyszebeni evangélikus plébániatemplom Rosenauer-falképének átfestéseiről...39 Wer hat das schöne Himmelszelt hoch über uns gesetzt? Zu den Übermalungen des Rosenauer-Wandbildes in der Hermannstädter Stadtpfarrkirche...64 Sarkadi Nagy Emese: A Reichmut-műhely nyomában. Összefüggések a berethalmi szentély 16. századi berendezésének kapcsán...67 In the Wake of the Reichmut-workshop. Considerations Regarding the Sixteenth Century Furnishing of the Biertan Chancel...77 Kósa Béla: Adatok Korond egyházi építészetéhez...79 Further Data on the Ecclesiastical Architecture of Corund...85 Mihály Melinda: A Híd utcai Henczel- és Hensler-ház...87 The Henczel and the Hensler House, Bridge (Regele Ferdinand) street, Cluj...96 P. Kovács Klára: Adatok a brassói Fellegvár építéstörténetéhez...97 Contributions to the Construction History of the Citadel of Braşov...112 Emődi Tamás: Adalékok az erdélyi késő reneszánsz fejedelmi palotabelsők művészetéhez...115 Data to the Art of Late Renaissance Princely Palace-Interiors from Transylvania...138 Horváth Iringó: Két 17. századi textília összefonódó történeti vonatkozásai...139 Common Historical Background of Two Textiles Dating from the 17th Century...147 Flóra Ágnes: Jelkép, erény, reprezentáció. A kora újkori Kolozsvár tanácsháza mint a városvezetés egyik reprezentációs színtere...149 Symbol, Virtue, Representation. The Town Hall of Cluj as a Space for Official Display in the Early Modern Period...165 Szász Anikó: A gyalui várkastély 17. századi leltárai...167 The Seventeenth Century Inventories of Gilău Castle...179 Kovács Mária-Márta: Céhedények egyházi funkcióban...181 Zunftgefäße in kirchlicher Nutzung...195 7

Kovács Zsolt: A gyulafehérvári trinitárius templom és rendház egykori berendezése...197 The Interior Decoration and Furnishing of the Former Trinitarian Church and Monastery of Alba Iulia...218 Kémenes Mónika: A nagyváradi irgalmas rendi templom 18. századi oltárképei...221 The Eighteenth Century Altarpieces of the Church of the Merciful Brothers in Oradea...237 Pál Emese: Világosító Szent Gergely ábrázolásai Erdélyben...239 Representations of Saint Gregory the Illuminator in Transylvania...253 Bara Júlia: Adatok Franz Sebastian Rosenstingl nagykárolyi épülettervezői tevékenységéhez...255 New Data Regarding the Architectural Projects of Franz Sebastian Rosenstingl in Carei...276 Barabás Kisanna: Böjthi Antal, a magyar nyelv és a székelyvéckei templom palléra...277 Antal Böjthi, Propagator of the Hungarian Language and Architect of the Church in Veţca... 283 Orbán János: Hasznosság és szépség határán. Közkutak Marosvásárhelyen a 19. század első felében... 285 An der Grenze der Nützlichkeit und Schönheit.Öffentliche Zierbrunnen in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts in Târgu Mureş... 306 Sidó Zsuzsa: Az őraljaboldogfalvi Kendeffy-kastély 18 19. századi építéstörténete... 309 The Architectural History of the Kendeffy Country House from Sântămăria Orlea in the 18th and 19th Centuries...328 Lupescu Radu: Habsburg királyi rezidenciák Magyarországon az Osztrák Magyar Monarchia korában. Tervek Vajdahunyad várának rezidenciális átalakításához...331 Habsburg Residences in Hungary in the Age of the Austro-Hungarian Monarchy. Plans for the Transformation of Hunedoara Castle into a Residence...343 Bordás Beáta: A mezőzáhi Ugron-kastély építéstörténete...345 The Architectural History of the Country House from Zaul de Câmpie...361 Karácsony István: A Székelyföldi Iparmúzeum marosvásárhelyi épülete...363 The Szekler Industrial Museum from Târgu-Mureş...372 Szilágyi Orsolya: Az elintézés azonban máig is pihen. Szatmárnémeti központjának rendezési tervei a 20. század első évtizedeiben...373 As for the Execution, It Is Still Not Finished : Architectural Plans for the City Center of Satu Mare in the First Decades of the Twentieth Century... 380 Kovács Árpád: Darkó László falkép-restaurátori tevékenysége...381 László Darkó s activity as a mural restorer...391 8

Tartalom Köszöntő Gyakran hallottuk Tőle egyik kedvenc történetét: a bálványosváraljai általános iskolások, akiket pályája legelején történelem mellett zenére is tanított, mindent tudtak a pentaton hangsorról, de énekelni még a legegyszerűbb gyerekdalt sem volt lehetőségük, hiszen tanárukat nem muzikalitása miatt jelölték erre a feladatra. A korban gyakran tapasztalt, célzott kinevezés története egy életpálya során felbukkanó helyzetek egyikének a becsülettel és kellő öniróniával való kezelését példázza. A kezdetektől fogva tudtuk tőle, hogy (erdélyi magyar) művészettörténészként feladataink vagy az elénk táruló élethelyzetek gyakran hasonlóan abszurdak lesznek, viszont bármikor meg lehet találni azt a megoldást, amelyet becsülettel vállalhatunk. A kolozsvári Bolyai, majd Babeş-Bolyai Tudományegyetem háborút követő színvonalas művészettörténet-előadásainak és később művészettörténész-képzésének gyors elsorvasztása hasonlóan abszurd volt. A művészettörténet-oktatás megszervezése az 1990-es években szükségszerűvé vált, hiszen az újjáéledő tudományos élet, műemlékvédelem, muzeális műgyűjtés és műtárgykezelés vagy műkritika hosszú évek óta szakemberhiánnyal küzdött. A fiatal generációk képzésében Kovács András szerepe kulcsfontosságúvá vált, hiszen szinte egyedül kellett vállalnia, hogy a rendszerváltás utáni diáknemzedékeknek továbbadja az erdélyi magyar művészettörténet-írás Kelemen Lajos és Biró József által indított, majd B. Nagy Margit által csiszolt hagyományait, amelyeket olyan neves anyaországi szakemberek is alakítottak, mint Balogh Jolán vagy Entz Géza. Diákként és pályakezdőként tanúi lehettünk, hogy az elődök axiómái miképpen igazolódnak be vagy semmisülnek meg az Ő írásai nyomán, és miképpen tudja e hagyományokat nemcsak átadni, hanem kiteljesíteni is. Ezáltal vált világossá számunkra, hogy a korábbi szakirodalom következtetései nem megkerülhetetlen alapigazságok, hanem alkalomadtán alakítható, csiszolható vélemények. Az ember mindig a fellegekben jár, lebeg, amikor élete nagy hülyeségeit elköveti, mondta egyszer egy Chagall-képről beszélve. Két lábbal a földön járni, nem légből kapott elméleteket gyártani, hanem a primér forrásokra támaszkodva olyan kritikai szellemet kialakítani, amely révén kimozdíthatjuk a kutatást abból az idillikus elképzelésből, amely az itáliai reneszánsz szinte kizárólagos hatására megindult, töretlen, egyenes vonalú és környezetétől, illetve lehetőségeitől eltérő, sajátos fejlődési vonal délibábját kergeti az erdélyi régiségben (Késő reneszánsz építészet Erdélyben, 7.). Kovács András tanítványaként meghatározza szakmai életünket, hogy az írott forrásokból kiindulva, a műalkotást alaposan megvizsgálva keressük meg azokat az összefüggéseket, amelyek nem lehetnek függetlenek koruk művelődésétől, társadalmi igényeitől, személyi ambícióitól és anyagi lehetőségeitől. Az erdélyi művészetet (közép-)európai kontextusában kell szemlélnünk, úgy, hogy közben a közös művészeti hagyaték feltárására törekedjünk, amelybe válo- 9

Köszöntő gatás nélkül beletartozik minden itt élő nép sokszínű és éppen emiatt gyakran nehezen értelmezhető emlékanyaga. Ezt tanultuk tőle. A sok szempontú vizsgálat mellett a megfogalmazás igényessége mindig alapvető elvárás a Kovács András óráin. Tanítványai elé magas mércét állít az írásaiban tapasztalt, a tartalomhoz méltó, pontos fogalmazás, irigylendően könnyed nyelvi elegancia, ahol az értő olvasó tudja, hogy minden szóárnyalat mögöttes tartalma lényeges összefüggéseket jelöl. A tanteremízű órák ritkán voltak kedvére; sokkal inkább a városnézések, nyári gyakorlatok, tanulmányi kirándulások és a hozzájuk kapcsolódó, kötetlen esti beszélgetős borozások vagy hosszú vonat-utak során csepegtette tanítványaiba egészséges iróniával fűszerezve, szinte észrevétlenül, értékrendjét és tapasztalatait. Erdély sokszínűségére és ezzel együtt az erdélyi művészet kutatására az Ő irányításával rácsodálkozni olyan lehetőséget jelentett, amely meghatározta mindannyiunk későbbi gondolkodását. Erkölcsi hozzáállását és tanári habitusát jellemzi, hogy volt tanítványairól később sem feledkezik meg, szövegeket lektorál, kutatói programokat vezet, és bárkit szívesen útbaigazít a források, az irodalom vagy akár az ismeretlen emlékek sűrűjében. A Tőle tanultak keresztmetszetét próbálja nyújtani e meglepetésnek szánt kötet, amellyel egykori tanítványai mondanak köszönetet az általa meghatározott kolozsvári esztendőkért. Az írások által átfogott majd ezredévnyi időtartam is jelzi, hogy diákjai érdeklődésének óriási palettáját tudja kezelni, irányítani és pályára állítani. Tudjuk, hogy munkánk sok tekintetben nem éri el az általa felállított magas mércét, hiszen a meglepetés okán pontosan az Ő szigorú lektorálását kellett nélkülöznünk. Mégis reméljük, hogy együttes munkánk eredménye kárpótolni tudja mindezt. Kedves Tanár úr, kedves András, Boldog Születésnapot kívánunk! Kovács Zsolt Sarkadi Nagy Emese Weisz Attila 10

Kovács András műveinek bibliográfiája 1969 Diplomele de înnobilare şi iconografia lui Nicolaus Olahus. Revista Muzeelor VI(1969). 2. sz. 101 110. 1970 Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténész szemmel. A Hét I (1970). nov. 6. 16 17. 1971 Az alvinci kastély. Korunk. II. folyam. XXX(1971). 8. sz. 1169 1173. 1973 Mircea Ţoca: Arhitecţi italieni în Transilvania în cursul secolelor al XVI-lea şi al XVIIlea. Studia Universitatis Babeş Bolyai. Series Historia XVIII(1973). 22 30. 1974 Az alvinci kastély építéstörténetéhez. Utunk XIX(1974). 1315. sz. 11. 1977 Mircea Ţoca: Contribuţii la cunoaşterea palatului în stil Renaştere de la Oradea: reliefurile în stuc din secolul al XVII-lea. Biharea. Culegere de studii şi materiale de etnografie şi artă IV(1977). 199 222. 1978 Stílusok, művek, mesterek. Korunk. II. folyam. XXXVII(1978). 5. sz. 376 379. 1979 Mircea Ţoca: Adalékok a váradi fejedelmi palota építéstörténetéhez. = Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek Jakó Zsigmond Tonk Sándor. Bukarest 1979. 107 115, 228 229. 1980 Szabályos alaprajzú, olaszbástyás várkastélyok Erdélyben. = Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek Jakó Zsigmond Sipos Gábor Tonk Sándor. Bukarest 1980. 77 98, 277 280. 1982 Amvonul din Bărăbanţ Alba Iulia. = Studii de istoria artei. Red. Mircea Ţoca. Cluj- Napoca 1982. 162 175. 1983 Farkas az én nevem.... A Hét XII(1983). 7. sz. 8. 1984 Construcţii patronate de Gabriel Bethlen. A doktori disszertáció tézisei. Cluj-Napoca 1984. 25 p. 1986 Date noi privind viaţa Zamfirei, fiica lui Moisevodă. Anuarul Institutului de Istorie şi Arheologie XXVII(1986). 349 374. 1989 Subiecte cosmografice în plastica clujeană din ultimul sfert al secolului al XVIlea. Anuarul Institutului de Istorie şi Arheologie XXIX(1988 1989). 369 379. 1990 A gyulafehérvári Collegium Academicum. Korunk. III. folyam. I(1990). 9. sz. 1208 12l0. Az aranyosgerendi református templom. Kolozsvár 1990. 12 p. Mátyás király-emlékév 1990. Családi Tükör XLVI(l990). 4. sz. 8 9. Batthyány Ignác, a gyűjtő és műpártoló. Családi Tükör XLVI(l990). 7. sz. Őrizz meg bennünket békében, Úristen! A kolozsvári Szabók tornyának 1629-es emlékkövéről. Helikon I(1990). jan. 5. 7. Szűz Mária a képzőművészetben. Keresztény Szó I(1990). szept. 2. 3. 11

Köszöntő 1991 Csillagképek és épületplasztika. Adalékok a kolozsvári reneszánsz épületplasztika történetéhez. Ars Hungarica XIX(1991). 157 165. Kosmographische Darstellungen in der klausenburger Bauplastik der Renaissancezeit. Forschungen zur Volks- und Landeskunde XXXIV(1991). 49 52. Castelul din Blaj. Ars Transsilvaniae I(1991). 107 113. 1992 Observatorul astronomic Batthyaneum de la Alba Iulia: un program decorativ puţin cunoscut. Ars Transsilvaniae II(1992). 29 48. Contribution des épigraphistes humanistes à la topographie de Alba Iulia (Gyulafehérvár) au Moyen Age et au début de lʼère moderne. = Szamosközy István: Analecta Lapidum. 1593. Inscriptiones Romanae. 1598. Ed. par István Monok, trad. par Jenő Németh. Szeged 1992. 25 36. Humanista epigráfusok adalékai Gyulafehérvár közép- és koraújkori helyrajzához. = Szamosközy István: Analecta Lapidum. 1593. Inscriptiones Romanae. 1598. S. a. r. Balázs Mihály Monok István. Bev. tanulmányok Mihai Bărbulescu Kovács András. (Adattár XVI XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 33). Szeged 1992. 25 36. A középkori Várad László király városa. Korunk. III. folyam. III(1992). 4. sz. 113 115. Az aranyosgerendi református templom. Családi Tükör XLVII(l992). 6. sz. 16 17. A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház. Családi Tükör XLVII(l992). 7. sz. 16 17. Szászsebes evangélikus temploma. Családi Tükör XLVII(l992). 8. sz. 16 17. A magyarvalkói református templom. Családi Tükör XLVII(l992). 9. sz. 16 17. A tövisi római katolikus templom. Családi Tükör XLVII(l992). 10. sz. 16 17. 1993 Magna Curia din Deva. Contribuţii la istoria construcţiilor. Ars Transsilvaniae III(1993). 153 168. Szilágysomlyó. A Báthory vár. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 1). 16 p. [2. javított kiadás 2006]. Beszterce. Evangélikus templom. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 2). 16 p. Kolozsvár. A Farkas utcai református templom. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 3). 16 p. [2. javított kiadás 2005]. Déva. Ferences kolostor. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 4). 16 p. [2. kiadás 2007]. A szászmátéi református templom 16. századi síremlékéről. Művelődés XLII(1993). 1. sz. 44. Entz Géza (1913 1993). Helikon IV(1993). 8. sz. 15. A kolozsvári Sz. Mihály templom. Családi Tükör XLVIII(1993). 1. sz. 16 17. A szászfenesi római katolikus templom. Családi Tükör XLVIII(1993). 2. sz. 16 17. A magyarvistai református templom. Családi Tükör XLVIII(1993). 3. sz. 16 17. Az egeresi kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 4. sz. 16 17. A bonchidai kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 5. sz. 16 17. A balázsfalvi kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 6. sz. 16 17. A küküllővári kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 7. sz. 16 17. Alvinc két várkastélya. Családi Tükör XLVIII(1993). 8. sz. 16 17. A radnóti kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 9. sz. 16 17. A Báthoriak szilágysomlyói várkastélya. Családi Tükör XLVIII(1993). 10 11. sz. 16 17. A Vajda Úr hunyadi várkastélya. Családi Tükör XLVIII(1993). 12. sz. 16 17. 1994 A radnóti várkastély. Kolozsvár 1994. (Erdélyi Tudományos Füzetek 215). 68 p. 12

Kovács András műveinek bibliográfiája Reneszánsz címeres kandalló Abafáján. Erdélyi Múzeum LVI(1994). 1 2. sz. 83 84. Oláh Miklós címereslevelei. Korunk III. folyam. V(1994). 4. sz. 103 108. Colegiul academic de la Alba Iulia. Ars Transsilvaniae IV(1994). 35 47. Bistriţa. Biserica evanghelică. Trad. Pap Ferenc. Sf. Gheorghe Cluj 1994 (Monumente transilvănene 2). 16 p. Művészettörténet. = Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. III. Szerk. Dávid Gyula. Bukarest 1994. 695 696. A kolozsvári Zodiákus terem. Művelődés XLVI(1994). 10. sz. 39 42. A dévai Magna Curia. Családi Tükör XLIX(1994). 5. sz. 10 11. Biró József, az építészettörténész. Partium (A Partiumi Közlöny melléklete. Az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja) I(1994). 3. sz. 5. 1995 Entz Géza: A kolozsvári Farkas utcai templom címerei. A jegyzeteket összeállította Kovács András, Dani János és W. Kovács András közreműködésével. Budapest Kolozsvár 1995. 94 p. Castelul din Bonţida. Etape de construcţie în stilul Renaşterii. Ars Transsilvaniae V(1995). 123 146. Bonchida. Bánffy-kastély. Sepsiszentgyörgy 1995 (Erdélyi Műemlékek 10). 20 p. Sipos Gábor Tonk Sándor: Értelmiség és Erdély magyar társadalma a fejedelemség korában. = Az Erdélyi Múzeum-Egyesület budapesti bemutatkozása. 1995. jan. 26. Budapest 1995. 13 18. Lʼéglise unitarienne de Dîrjiu Die Unitarierkirche in Dîrjiu. = Denkmäler in Rumänien. Vorschläge des Rumänischen Nationalkomitees von ICOMOS zur Ergränzung der Liste des Weltkulturerbes Monuments en Roumanie. Propositions du Comité National Roumain de lʼicomos pour la Liste du Patrimoine Mondial. Hrsg.-Red. Christoph Machat. ICOMOS. Cahiers du Comité National Allemand Hefte des Deutschen Nationalkomitees XV(1995). 38 40. A műemlékkutatás fontosságáról. Partium 1995. 2 3. 1996 Az építkező Bethlen Gábor és székvárosa. = Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András Sipos Gábor Tonk Sándor. Kolozsvár 1996. 276 294. Biserica evanghelică din Monariu (Jud. Bistriţa-Năsăud). Ars Transsilvaniae VI(1996). 33 41. Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök középkori székhelye. = Márton Áron emlékkönyv születésének 100. évfordulóján. Szerk. Marton József. Kolozsvár 1996. 191 201. Lʼarchitetto dellʼanno 1570 della fortezza di Oradea. = Omaggio a Dinu Adameşteanu. A cura di Marius Porumb. Cluj- Napoca 1996 (Bibliotheca Ephemeris Napocensis). 253 258. Fogaras. Várkastély. Kolozsvár 1996 (Erdélyi Műemlékek 13). 16 p. Gyulafehérvár. Szent Mihály székesegyház. Kolozsvár 1996 (Erdélyi Műemlékek 26). 20 p. Despre arhitectura medievală a Transilvaniei. Entz Géza, Erdély építészete a 11 13. században (Arhitectura Transilvaniei în secolele XI XIII). Kolozsvár 1994. 260 pp., 57 il., 2 hărţi; Idem: Erdély építészete a 14 16. században (Arhitectura Transilvaniei în secolele XIV XVI). Kolozsvár 1996. Ars Transsilvaniae VI(1996). 181 184. 1997 Kádár István: Kolozsmonostor. Római katolikus Kálvária templom. Kolozsvár 1997 (Erdélyi Műemlékek 27). 16 p. Castelul din Someşeni (Cluj). Ars Transsilvaniae VII(1997). 91 102. Francesco di Giorgio Martini és a kézdiszentléleki templomvár. Egy olasz reneszánsz építészeti traktátus erdélyi recepciójáról. = Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint 13

Köszöntő tiszteletére. Szerk. Balázs Mihály et al. Szeged 1997 (Adattár XVI XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35). 299 305. A gyulafehérvári székesegyházban folyó átalakításokról. Keresztény Szó VIII(1997). 1. sz. 16 19. Erdélyi reneszánsz várkastélyok. = Erdélyi Református Naptár az 1998. évre. Kolozsvár 1997. 171 186. Szabó Bálint: A Transylvania Trust Alapítvány egyházi műemlékvédelmi segélyszolgálata. Művelődés L(1997). 3. sz. 31. 1998 A történelem segédtudományai. Vázlatok a Babeş Bolyai TE Történelem Filozófia Karának posztgraduális műemlékvédelmi szakmérnök-képző tanfolyamán 1998-ban tartott előadásokhoz. Kolozsvár 2008 [sokszorosított előadás]. Gyulafehérvár Város Jegyzőkönyvei. I. Gyulafehérvár Városkönyve. 1588 1674. Gyulafehérvár Város Törvénykezési Jegyzőkönyvei. 1603 1616. I. Kolozsvár 1998 (Erdélyi Történelmi Adatok VI. 2). 370 p. A kolozsvári Zodiákus terem. = A közművelődés szolgálatában. Antológia a Művelődés 1990 1994-es évfolyamaiból. Szerk. Gábor Dénes Szatmári László. Kolozsvár 1998. 99 105. Simulált is szegény fejedelem az religio dolgában... Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szószék- és orgonarendeléséről. = La civiltà ungherese e il cristianesimo. Atti del IVo Congresso Internazionale di Studi Ungheresi. Roma Napoli. 9 14. settembre 1996. Vol. II. A cura di Jankovics József Monok István Nyerges Judit Sárközy Péter. Budapest Szeged 1998. 689 697. Kézdiszentlélek templomai. = A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Nemzetközi tudományos ülésszak. Tusnád 1997. Szerk. Benczédi Sándor. Sepsiszentgyörgy 1998. 100 105. 1999 A bágyoni régi templomban találtatott ritkaságokról. = Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kiss András Kovács Kiss Gyöngy Pozsony Ferenc. Kolozsvár 1999. 269 278. 2000 I. Rákóczi György fejedelem erdélyi építkezéseiről. = Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. II. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak 2000 (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 41). 63 96. Fejezetek az egyetemes művészet történetéből. BBTE. Történelem Filozófia Kar. Távoktatás. Kolozsvár 2000. 59 p. Liturgikus megújulás és műemlékvédelem nem csak a katolikus egyházban. Korunk. III. folyam. XI(2000). 111 115. Szász Károly (1919 1965) és a nagybányai Szent István-templom. = A nagybányai Szent István-templom. Szász Károly emlékére. Szerk. Metz József Horváth Kósa Zsuzsa Dávid Lajos. Nagybánya 2000 (EMKE Füzetek 17 18). 7 11. Sebestyén József: Az épített örökség dokumentálása az erdélyi magyarlakta településeken. Műemléklap IV(2000). 7 8. sz. 8 9. Gyulafehérvár és székesegyháza. Krónika II(2000). dec. 30 31. 306. sz. 10. 2001 Kolozsmonostor. = Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiállítás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. 2001. március 21-től november 11-ig. Exhibition at the Benedictine Archabbey of Pannonhalma. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 2001. 396 399. Kolozsvár városképe a XVI XVII. században. = Kolozsvár 1000 éve. A 2000. október 13 14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán Egyed Ákos Sipos Gábor Wolf Rudolf. Kolozsvár 2001. 53 73. 14

Kovács András műveinek bibliográfiája Pecsétek vallomása. Bethlen Gábor fejedelem pecséteiről. Korunk. III. folyam. XII(2001). 7. sz. 27 37. Budai, Enikő: Transylvania Anno Domini MMI (Transylvania Anno Domini MMI: a photo album of Transylvanian ruins). Hungarian-English bilingual edition. Appendix Kovács András. Kolozsvár Cluj 2001. 93 p. 2002 Kovács Zsolt: Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok. 1727 1737. Bev. tanulmány, jegyzetek Kovács András. Kolozsvár 2002 (Erdélyi Művelődéstörténeti Források 1). 230 p. A gyergyószárhegyi Lázár-kastély építéstörténetéről. = Omagiu profesorului Magyari András emlékkönyv. Studii de istorie modernă a Transilvaniei / Tanulmányok Erdély újkori történelméről. Szerk. Pál Judit Rüsz-Fogarasi Enikő. Cluj-Napoca 2002. 29 40. Az erdélyi magyar művészettörténeti kutatásokról. 1990 2001. = Tizenkét év. Öszszefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990 2001 közötti eredményeiről. I. Szerk. Tánczos Vilmos Tőkés Gyöngyvér. Kolozsvár 2002 (Sapientia Könyvek 8 9). 327 340. Despre tiparele sigilare ale principelui Gabriel Bethlen. = Artă românească. Artă europeană. Centenar Virgil Vătăşianu. Coord. M. Porumb A. Chiriac. Oradea 2002. 145 152. Két könyv az Egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről. Gyulafehérvár 1568. Ford. Péter Lajos, a fordítást az eredetivel összevetette és a bevezető tanulmányt írta Balázs Mihály. (Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 2. Szerk. Kovács Sándor Molnár B. Lehel). Kiadja az Unitárius Egyház, Kolozsvár 2002. Keresztény Magvető CVIII(2002). 2 3. sz. 294. A marosillyei kastély történetéről. Bethlen Gábor fejedelem címere. Református Szemle XCV (2002). 1. sz. 8 20. 2003 Késő reneszánsz építészet Erdélyben. 1541 1720. Budapest Kolozsvár 2003. 215 p. [utánnyomás 2006]. Ismertetése: Flóra Ágnes: Néma kövek vallomása. Korunk V(2004). 8. sz. 117 123. Farbaky Péter: A Tündérkert cserepei. Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541 1720. BUKSZ XVII (2005). 2. sz. 141 145. Mikó Árpád: Stories Set in Stone. The Hungarian Quarterly XLVII(2006). 184. sz. 34 44. Kolozsvár, Farkas utca 12. = Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál-Antal Sándor Sipos Gábor W. Kovács András Wolf Rudolf. Kolozsvár 2003. 255 260. Apafi György almakereki sírkápolnájáról. Református Szemle XCVI(2003). 6. sz. 625 634. Tüdős Kinga: Kézdiszentlélek templomai. Két tanulmány. Kézdivásárhely 2003. 40 p. Besztercei Szent Miklós-plébániatemplom. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. I. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2003. 358 359. Bethlenszentmiklósi Bethlen Brukenthalkastély. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. I. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2003. 371 372. Brassói Szűz Mária-plébániatemplom (Fekete-templom). = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. I. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2003. 443 445. Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök középkori székhelye. = Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök székhelye. A Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Évkönyve. Szerk. Baróti László-Sándor. [Csíkszereda] 2003. 7 18. A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház története. = Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök székhelye. A Gyulafehérvári 15

Köszöntő Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Évkönyve. Szerk. Baróti László-Sándor. [Csíkszereda] 2003. 37 54. 2004 Kovács Zsolt Karácsony István: A marosillyei Veres-bástya. Kolozsvár 2004 (Erdélyi Művelődéstörténeti Források 2). 114 p. Az alvinci kastély és leltárai. = Erdély XVII XVIII. századi építészetének forrásaiból. Szerk. Kovács Zsolt (Sapientia Könyvek). Kolozsvár 2004. 9 64. Címeríró Pál deák történetéhez. = Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit Sipos Gábor. Kolozsvár 2004. 246 257. Malomárka evangélikus templomáról. = Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Budapest 2004. 103 107. Az én házam az én váram. Castellum Értesítő V(2004). október 2. 13/2. sz. Illye örvend hűségesen. Bethlen Gábor szülőházáról. Élet és Tudomány LIX(2004). augusztus 20. 34. sz. 1066 1068. 2005 Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelmi udvar színtere a 16. században. = Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16 17. században. Szerk. G. Etényi Nóra és Horn Ildikó. Budapest 2005. 235 258. Erdélyi reneszánsz kastélyok. Korunk. III. folyam. XVI(2005). 12. sz. 11 21. Arta Transilvaniei în epoca principatului. = Istoria Transilvaniei. II. Red. Magyari András Nägler, Thomas Pop, Ioan- Aurel Rüsz-Fogarasi Enikő. Cluj-Napoca 2005. 329 342. Hegedűs Csilla: Bonchida. Bánffy-kastély. Kolozsvár 2005 (Erdélyi Műemlékek 10). 20 p. Alvinc. Martinuzzi Bethlen kastély. Kolozsvár 2005 (Erdélyi Műemlékek 38). 16 p. Transilvaniae civitas primaria. = Oraşul comoară. Clujul în secolele XVI XVII. Catalog de expoziţie / A kincses város. Kolozsvár a XVI XVII. században. Kiállítási katalógus. Szerk. Mihály Melinda. Cluj-Napoca Kolozsvár 2005. 11 14. Gyulafehérvári Lázói-kápolna. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2005. 419 421. Gyulafehérvári székesegyház. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2005. 423 425. 2006 Szülőház az erdélyi régiségben. A kolozsvári Bocskai István-emléktábla (1606). Művészettörténeti Értesítő LV(2006). 2. sz. 251 257. A humanista plébános, az asztrológus főbíró és a fejedelmi diplomata háza. Korunk. III. folyam. XVII(2006). 10. sz. 11 21. Képfaragók és dekorátorok a 17. századi Erdélyben. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából. II. folyam. XI(2006). 163 178. Kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2006. 14 17. Kolozsvári Wolphard Kakas-ház. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2006. 18 21. Placa comemorativă a casei Bocskai din Cluj (1606). = Principele Ştefan Bocskai şi epoca sa. Coord. Tudor Sălăgean Melinda Mitu. Cluj-Napoca 2006 (Bibliotheca Musei Napocensis 23, Seria Argonaut). 104 110. 2007 Épületek emlékezete nevezetes épületek Erdélyben. Budapest 2007 (Múltidézőzsebkönyvtár). 224 p. Ismertetése: Mihály Melinda: Erdélyi műemlék-antológia. Korunk. III. folyam. XIX(2008). 3. sz. 116 117. Artisti del settentrione italiano in Transilvania nella prima metà del Seicento. = Maestri ticinesi in Transilvania tra Cinquecento e 16

Kovács András műveinek bibliográfiája Settecento. A cura di Nicolae Sabău. Cluj- Napoca 2007. 29 50. Farkas az én nevem... A gyulafehérvári fejedelmi fegyvertár és ágyúöntés kezdeteinek történetéhez. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából. II. folyam. XII(2007). 157 172. Déva. Magna Curia. Kolozsvár 2007 (Erdélyi Műemlékek 46). 16 p. B. Nagy Margit művészettörténész (Gyoma, 1928. május 4. Budapest, 2007. március 4.). Erdélyi Múzeum LXIX (2007). 1 2. sz. 123 129. B. Nagy Margit művészettörténész (Gyoma, 1928. május 4. Budapest, 2007. március 4.). Művészettörténeti Értesítő LVI(2007). 1 2. sz. 359 366. Prefaţă. = Vais Gheorghe: Arhitectura clinicilor universitare din Cluj. 1886 1903. Cluj-Napoca 2007. 3 4. 2008 Bethlen Gábor fejedelem tiszteletére és örök emlékezetére. Kiállítás a marosillyei Veres-bástyában. Bev. és a kiállítás forgatókönyve Kovács András. Szerk. J. Dankó Katalin Tamás Edit Sebestyén József. Déva 2008. 1 42. Az aranyosgyéresi református templom feliratairól és egykori mennyezetéről. = Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Sipos Gábor. Kolozsvár 2008. 133 146. Előszó. = Marcu Istrate, Daniela: A gyulafehérvári római katolikus székesegyház és püspöki palota régészeti kutatása (2000 2002). Budapest 2008. 11 12. Egy nagyhatású északolasz építész Giacomo Resti (aktív 1600 után megh. 1637). Korunk. III. folyam. XIX(2008). 7. sz. 52 59. Szülőház az erdélyi régiségben. A kolozsvári Bocskai István-emléktábla (1606). = A reneszánsz Kolozsvár. Szerk. Kovács András Kovács Kiss Gyöngy. Kolozsvár 2008. 146 161. Luigi Ferdinando Marsigli (1658 1730) térképrajzai erdélyi várakról. = Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16 17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. 2008. március 28. 2008. július 27. Szerk. Mikó Árpád Verő Mária. Budapest 2008 (A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 2008/3 4. sz). 220 221. Az aranyosgerendi református templom. Erdélyi Református Naptár a 2009. évre. Kolozsvár 2008. 91 95. Casa natală în Transilvania. Placa memorială a lui Ştefan Bocskai din Cluj (1606). = Clujul renascentist. Red. Kovács András Kovács Kiss Gyöngy. Cluj-Napoca 2008. 144 159. Murádin Jenő művészettörténész laudációja. Művelődés LXI(2008). 4. sz. 6 7. 2009 A kolozsvári Farkas utcai templom és kolostor jezsuita korszaka. = Erdély reneszánsza. A 2008. október 8 11. közötti konferencia előadásai. I II. Szerk. Gábor Csilla Luffy Katalin Sipos Gábor. Kolozsvár 2009. I. 100 109; II. 362, 372, 382, 399 403; 4.1 4.6. ill. A kolozsvári határ középkori Boldogasszony-kápolnájáról. Erdélyi Múzeum LXXI(2009). 1 2. sz. 1 5. Az erdélyi késő reneszánsz. = Pannon enciklopédia. A magyar építészet története: kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest 2009. 216 255. Prefaţă. = Marcu Istrate, Daniela: Catedrala romano catolică Sfântul Mihail şi palatul episcopal din Alba Iulia: cercetări arheologice (2000 2002). Alba Iulia 2009. 11 12. Kézdiszentlélek templomai. = Kézdiszentléleki breviárium. Szerk. Borcsa János. Kézdivásárhely 2009. 217 224. Kovács Zsolt: A SzentLéleki templomnak bonumi. = Kézdiszentléleki breviárium. Szerk. Borcsa János. Kézdivásárhely 2009. 115 117. 2010 The Transylvanian Pilgrims of El Camino. Corbels of the sanctuary of Homoród- 17

Köszöntő jánosfalva (Ioneşti, RO). = Bonum ut pulchrum: Essays in Art History in Honour of Ernő Marosi on His Seventieth Birthday. Szerk. Varga Lívia Beke László Jávor Anna Lővei Pál Takács Imre. Budapest 2010. 493 500. Mátyás király emlékezete a XVI. századi Kolozsváron. = Mátyás király és a fehérvári reneszánsz. King Matthias and the Renaissance Fehérvár. A 2008. október 18-i székesfehérvári tudományos konferencia előadásai. Szerk. Kerny Terézia, Smohay András. Székesfehérvár 2010. 17 27. Előszó/Preamble/Prefaţă. = Marcu Istrate Daniela: Erdély ezeréves püspöksége. A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház és érseki palota régészeti kutatása. Budapest 2010. 5 10. Carlsburg, città delle iscrizioni romane. = Epigrafi romane di Transilvania raccolte da Giuseppe Ariosti e postillate da Scipione Maffei: Biblioteca Capitolare di Verona. Manoscritto CCLXVII. Studi e ricerche. A cura di Marchi Gian Paolo, Pál József. Verona Szeged 2010. 99 124. A sepsiszentgyörgyi vártemplom reneszánsz ajtókeretéről. = Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit Sipos Gábor. Kolozsvár 2010. 171 176. A dévai fejedelmi udvarház a 17. század közepén. = Ez világ, mint egy kert.... Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Budapest 2010. 143 152. Látom, az tanításban az Istennek nagy ajándéka vagyon nála. Jövedécsi/ Belleschdörfer András származásához. Korunk. III. folyam. XXI(2010). 10. sz. 11 15. 2011 The Batthyaneum Observatory of Alba Iulia, a Less Known Iconographic Program. = Batthyaneum. Omagiu fondatorului Ignatius Sallestius [!] de Batthyan (1741 1798). Editor Doina Biro Hendre. Bucureşti 2011. 195 212. El Camino erdélyi zarándokai. A homoródjánosfalvi szentély gyámköveiről. Keresztény Magvető CXVII(2011). 1. sz. 3 12. Program és műalkotás a 18. század végi Erdélyben. A gyulafehérvári Batthyaneum csillagvizsgálója. = Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690 1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely Kolozsvár 2011. 117 135. B. Nagy Margit művészettörténész. Gyoma. 1928. május 4. Budapest, 2007. március 4. = Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690 1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely Kolozsvár 2011. 323 330. B. Nagy Margit munkásságának könyvészete. = Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690 1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely Kolozsvár 2011. 331 334. Templomvárak Erdélyben. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XI. kötet. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest 2011. Összeállította Mihály Melinda 18

Az ótordai református templom Weisz Attila Az ótordai református templom (volt ágostonos kolostor) lehetséges művészeti kapcsolatai 1 Ótorda központjában két jelentős méretű középkori templom áll, a plébániatemp- 1. lom (amely reformáció előtti funkcióját 1721-ben kapta vissza) és a református templom (1. kép). Harmadikként a mai Városháza eredetileg Vármegyeháza előtt emelkedett a több tulajdonost is váltó kis evangélikus templom, melyet az 1980-as években bontottak el. 2 A mai református templom középkori tulajdonosaként több rendről beszél az irodalom (pálos, johannita, ágostonos), Orbán Balázs ismeretlen apácarendhez köti, 3 a legtöbben a csak 13. századi forrásokban szereplő johannitákkal hozzák kapcsolatba az épületet, megjegyezve, hogy tömege a koldulórendi templomokra emlékeztet. 4 1. A templom délnyugatról 1 Dózsa Gábor Zoltánnak és Papp Szilárdnak tanulmányom megírásában nyújtott önzetlen és nélkülözhetetlen segítségéért ezúton is köszönetet mondok. 2 Az épület a Tordával 1602-ben egyesített Egyházfalván állt, amely az aradi Szent Márton-prépostság, majd az abból kiváló társaskáptalan Torda vármegyei birtoka volt. Később reformátussá lett, majd a pálosok vették át, a II. József-féle kolostor-feloszlatás után pedig a magyar evangélikusok szerezték meg. (Vö. Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp. 1889. 327 328.) 3 A 18. század elején a pálosok által átvett, meg nem nevezett kápolnával azonosítja Fuxhoffer, Damianus: Monasteriologia regni Hungariae. Weszprimii 1803. I. 300. Az azonosítást átveszi Csetri Elek: A régi Torda nevezetességeiről. Művelődés LIII/6(2000). Fuxhoffer az 1714-ben az egyházfalvi templomot megszerző pálosokkal keverte az ágostonosokat. Ismeretlen apácarend: Orbán Balázs: i.m. 341. Torda második, 1177-es említésében a szent király (szekereseinek) szereplése miatt a templomot kiirthatatlanul a stefanitákkal hozza kapcsolatba a kollektív tudat. Tudtommal Orbán Balázs: i.m. 341 említi nyomtatásban először a király Szentkereszteseinek tordai birtokát, e legenda alapját, minden bizonnyal a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) egy 19. századi hibás oklevélmásolata alapján. Az oklevél modern kiadása már a szent király szekereseiről beszél (curriferis Sancti Regis). Erdélyi Okmánytár. I. Bev. tan. és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 26). Bp. 1997. 13 (a továbbiakban EO). 4 Magyarországi művészet 1300 1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Bp. 1987, I. 447 (A Magyarországi Művészet Története. 2; a továbbiakban MM) a keresztesek Szt. István kolostortemplomának titulálja, bár ez a patrocínium fel sem merül a tordai templomok forrásaiban. Entz Géza Szt. Király, illetve Szt. István johannita templomnak nevezi: Entz Géza: Erdély építészete a 14 16. században. Kvár 1996. 61 62 (a továbbiakban Entz 1996). Tordán öt 1274 1296 között kiadott oklevélben szerepelnek johanniták, 19

Weisz Attila Az ótordai református templomot az újabb kutatás egyértelműen ágostonos remeterendinek azonosította. Az ótordai ágostonosok 1331-től a reformációig folyamatosan szerepelnek a középkori forrásokban, később az elhagyott klastrom tűnik fel, amit Wolf Rudolf azonosított 1608-as és 1609-es adatok alapján a mai református templommal. 5 I. ábra 1. Az ótordai református templom alaprajza a hajóboltozat rekonstrukciójával. 2. A templom hosszmetszete észak felé. 2. Az ágostonos remetékkel keveset foglalkozott a magyar történetírás, fél tucatnál nem több az átfogó, modern tanulmányok száma e rend jelenlétéről a középkori Magyarországon. 6 Érthető, hiszen újkori szerepük nem volt jelentős itt, 7 hazai rendi történetírásuk alig néhány kötetet számlál, 8 és a majdnem teljesen elpusztult középkori épületállományuk sem motiválta a kutatást. A középkori Magyarország területén a hajdani kb. negyven kolostorból mindössze kettő áll, az ótordai (csak a belülről átalakított templomhajó létezik) és a bártfai ma ferences kolostor (II/1. ábra). Ez utóbbit 1296-ban Kán László vajdát, majdani erdélyi tartományurat 150 társával eskütételre kötelezték a Szent Keresztnek ajánlott templomukban: EO I. 327, 328, 437, 542, 543 (utóbbi két oklevélben említik a templomot). A johanniták a 13 14. század fordulóján hagyhatták fel tordai házukat, hiszen a későbbi forrásokban nem szerepelnek, s ez volt az egyetlen alapításuk az ország keleti felén. Hunyadi Zsolt: Cruciferi domus hospitalis per Hungariam et Sclavoniam A johanniták Magyarországon a 14. század végéig. Aetas XVII/4(2002). 62. Késő Árpád-kori templom nem ismert a város területén, bár nem zárható ki, hogy a mai református templom valamiféle előzményét az ágostonosok a johannitáktól vették át. 5 Torda város tanácsi jegyzőkönyve. 1603 1678. Közzéteszi Wolf Rudolf. Kvár 1993 (Erdélyi Történelmi Adatok VI.1). 15 16. 6 Fontosabb modern művek: Dr. Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon. Bp. 1942; Mályusz Elemér: Az ágostonrend a középkori Magyarországon. Egyháztörténet I(1943); Adriányi, Gábor: Die Augustiner-Eremiten in Ungarn. Scientia Augustiniana XXX(1975); Romhányi Beatrix: Ágostonrendi remeték a középkori Magyarországon. Aetas XX/4(2005) (a továbbiakban Romhányi 2005). A tordai kolostort egyöntetűen eltűntként említik. Újabban Dózsa Gábor Zoltán és Erdélyi Gabriella jelentetett meg értékes írásokat e témában. 7 Újkori alapításaikról és a budai kolostorról: Farbaky Péter: A budai ágostonos (majd ferences) templom és kolostor. Művészettörténeti Értesítő XXXIX/3 4(1990). 8 A régebbi irodalom legtöbbször idézett műve: Schier, F. Xystus: Memoria provinciae Hungaricae Augustinianae antiquae. Graecii 1778. 20