Társasági adó 2013. Adóalanyok Kényszertörlési eljárás hatálya alatt állók Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Kisvállalati adóalanyok 1
Fogalmakban történő módosítás Ellenőrzött külföldi társaság Egyház Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Szabad vállalkozási zóna Látvány-csapatsport érdekében létrejött közhasznú alapítvány Korábban munkanélkülinek minősülő személy Adóalap-módosító tételek Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének (azaz a két adóévre vetített kötelezettség-állomány összege közötti különbözet) 50%-a. 2
Adóalap-módosító tételek Bejelentett részesedés Bejelentett immateriális jószág Nem realizált árfolyam különbözet Kutatás-fejlesztési tevékenység háromszoros kedvezménye Alultőkésítés Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Ingyenes juttatások kivétel az áruminta 3
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére juttatott személyi jellegű egyéb kifizetés Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegű ráfordítás Tartós adományozási szerződés Fejlesztési adókedvezmény 2013. január 1-jétől az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel. 4
Bejelentés a beruházás befejezéséről Az adózó a beruházás üzembe helyezését követően, 90 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek a beruházás befejezésének a napját. A bejelentés formája vonatkozásában a Tao-törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Az adóhatóság évenkénti tájékoztatása Az adópolitikáért felelős miniszter évente tájékoztatja az állami adóhatóságot a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan benyújtott bejelentésekre, kérelmekre és a beruházások befejezésére tekintettel. 5
ÚJ: Szabad vállalkozási zóna A térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet! Az ország leghátrányosabb 47 térségében 903 település, mely Május 15-től 14 kistérség 177 településével bővült Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye 2012. április 14-től a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére az eddigiekben érvényesíthető jogcímek mellett a versenyeztetéssel összegfüggő költségek támogatására is támogatást nyújthat. 6
Köztartozás-mentesség A látvány-csapatsportok adókedvezményből megvalósuló támogatás igénybevételére csak olyan adóalanyok jogosultak, amelyek köztartozásmentes adózónak minősülnek. A támogatási igazolás kiállítása A támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látványcsapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább két éve, mert például a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló 2004. évi I. törvény 33. (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül. 7
Kapcsolattartás elektronikus úton A Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján, elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel a támogatást igénybe vevő szervezet. Első alkalommal a 2013 2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó. Speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára A nagy értékű sportfejlesztési programok a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyásának birtokában engedélyezhetők, e speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára 500 millió forintról 300 millió forintra csökkent sportágfejlesztési programonként. 8
ÚJ: Látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány Minden olyan, a sportról szóló (2004. évi I.) törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül 2013-ban évközi szigorítás! 4. 43/a. pont Látvány-csapatsport támogatás 2013-as évközi szigorítása! (05.19-től) A 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott, új sportfejlesztési programok támogatására vonatkozóan. Támogatás + kiegészítő sportfejlesztési támogatást is fizetni kell annak a sportági szakszövetségnek, vagy sportköztestületnek amelynek a sportágát támogatja. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege az eredeti támogatási összeg 10/19 %-ának legalább 75 %, ami nem elismert ktg! Pótlólagos kiegészítő támogatás: ha túllépjük az 500 M-s adóalapot, akkor adóévet követő 90 napon belül a támogatás legalább 7 %-ának megfelelő összeget befizetni Indokolás szerint a cél a szponzori, vagy támogatási összegek növelése! A kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetését a teljesítést követően 8 napon belül a NAV-hoz be kell jelenteni! Elmulasztás esetén az adókedvezmény elvész. 9
Előadó-művészeti szervezetek támogatóinak járó adókedvezmény A támogatási programhoz kapcsolódó beszámolási követelmények teljesítése céljából a kultúráért felelős miniszternek egy olyan rendelet kiadására ad felhatalmazást a törvény, amely a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza. Előadóművészeti szervezet támogatása Elérhető adóelőny 10 %, vagy 19 % Támogatási igazolás: (02.01-től) max. az előadó-művészeti szervezet EGTtagállamban a tárgyévet megelőző évben (a tárgyévi helyett) tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-a. Az előadó-művészeti szervezet támogatója a támogatás juttatásáért a támogatott előadóművészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis! 10
Más adónemekkel összefüggő módosítások Adóelőleg bevallása a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően A Kiva. alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben megfizetni a törvényben meghatározott határidőre. Ingyenes juttatások a kisvállalati adóalany részére Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó. 11
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Az a költség, ráfordítás, amely a régi Btk. szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban, az új Btk. szerinti vesztegetés és annak elfogadása, hivatali vesztegetés és annak elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban és annak elfogadása, vagy befolyással üzérkedés, bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel. Pontosítás (08.01-től) Egyház Egyházi jogi személy Az egyház fogalma törlésre került a Tao. tv-ben Egyházi jogi személy (2011. évi CCVI. törvény alapján): a bevett egyház (össz. 27. db) és annak belső egyházi jogi személye A vallási közösség nem tartozik ide!!! Az 5. alaptörvény módosítással várhatóan újra változik majd. 12
A Transzferár nyilvántartás változása (22/2009 PM rend.) 06.21-től adminisztrációs enyhítések Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetén a haszonkulcs-sáv az eddig 3-7 %-ról 3-10 %-ra emelkedett. Szolgáltatások listája az 1. sz. mellékletben Nyilvántartás alóli mentesülés 50 M Ft értékű szerződésnél Korábban a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra kellett nézni A módosítás során csak az adóévi teljesítést kell nézni! Költség átterhelés már főtevékenységként is lehetséges Kisvállalati adó 13
A kisvállalati adó célja Az új adónem a foglalkoztatottság növelését célozza. A kisvállalati adóalapot pénzforgalmi szemléletből kiindulva kell meghatározni. Az adó alapját alapvetően az határozza meg, hogy a vállalkozás az adóévben mennyi pénzt termelt. A kisvállalati adó célja Az adóalany adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed, kivételt képez ez alól a külföldi vállalkozó nem a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelme, melyre az adókötelezettség nem terjed ki. Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett. 14
Adóalanyiság egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy Kisvállalati adó választásának feltétele átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása nem meghaladja az 1 millió forintot. 15
A létszámfeltétel A kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóév viszonylatában kell vizsgálni, hogy az átlagos statisztikai létszám meghaladja-e a 25 főt. Tekintettel arra, hogy az adózó a kisvállalati adó választására irányuló nyilatkozata megtételekor ezen adatokkal még nem fog rendelkezni, a létszámkritérium teljesítéséről az ésszerűen várható adatok alapján kell nyilatkozni. Kötelező a KSH által meghatározott számítási mód alkalmazása. A bevételi feltétel A Kiva választásának további feltétele, hogy az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. Bevételnek az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, azaz az összes bevétel minősül. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyok esetében bevételként az egyszerűsített vállalkozói adó alapját kell az értékhatár szempontjából figyelembe venni. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az adatokat évesítve kell meghatározni. 16
A folyamatos működés feltétele Választási feltétel, hogy az adózó adószámát az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel. Nem feltétel viszont, hogy a Kiva adóalanyiságot választó adózónak már működnie kellene a megelőző két évben, tehát a kisvállalati adóalanyiságot újonnan alakuló adózók is választhatják. Az üzleti év feltétele A kisvállalati adót alkalmazó adóalanyok esetében az üzleti évnek a naptári év felel meg. A törvényi kötelezően előírja, hogy a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben már december 31-ei mérlegfordulónappal kell rendelkezni. 17
A mérlegfőösszeg feltétel A Kiva abban az esetben választható, ha az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A beszámoló alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót. Szintén az ésszerűen várható adatok alapján tud a kisvállalati adóalanyiság választásáról nyilatkozni az adózó. A mérlegfőösszeg feltétel Az áltagos statisztikai létszám és a bevételi értékhatárok szempontjából a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai létszámát és bevételét együttesen (összeadva) kell figyelembe venni. Az adatokat az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell vizsgálni. Ha az adózó a 2013-as adóévtől az adókötelezettségét a Kiva szerint kívánja teljesíteni, a kapcsolt vállalkozások 2011-es adóévről készült beszámolójának adatait kell vizsgálni. Az összeszámítási szabály biztosítja, hogy a Kivát ne cégcsoportok, hanem ténylegesen kisvállalatok alkalmazzák. 18
Az adótartozás feltétele Választást kizáró feltétel, hogy az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. - az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; - az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. Ezt a kitételt a bejelentés napján kell vizsgálni, tehát ha addig rendezte a köztartozását az adózó, lehet Kiva alany. Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. 19
A kisvállalati adó alapja A Kiva alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege. A kisvállalati adó alapja nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. A pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalmát: a pénzeszközöknek a Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgyévi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző évben kimutatott összegével. A pénzforgalmi szemléletű eredmény alatt nem csak a pénzeszközök változását kell érteni, hanem a pénzeszközök változásának a törvény szerinti tételekkel módosított összegét kell érteni. A kisvállalati adó alapja A Kiva törvény rendelkezik a személyi jellegű kifizetések fogalmáról: személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóalanyiság időszaka alatt. 20
A kisvállalati adó alapja A Számviteli törvény 79. -a szerint személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. A személyi jellegű ráfordítások a Tbj. szerinti járulékalapnál szélesebb kört ölelnek át. A személyi jellegű ráfordítások nem teljes összegét kell az adóalap megállapítása során figyelembe venni, hanem csak azt, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek: A vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tőkeleszállítás). Ily módon a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot az új adónem alkalmazásában. 21
A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő kiadások köre: A pénzforgalmi szemléletű eredményt attól függetlenül növelni kell, hogy a gazdasági esemény a pénzeszköz csökkenésével jár-e. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő módosító tétel. A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek Az elhatárolt veszteség felhasználásának kedvezménye. Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok (például, a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóévet terhelő, de a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetett kiadás). 22
A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti: hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése), osztalék és osztalékelőleg megszerzése, elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli: hitel vagy kölcsön nyújtása, az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása), osztalék és osztalékelőleg fizetése, elszámolásra kiadott előleg kifizetése. 23
A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások Növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt: a végleges pénzeszközátadás, az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése, A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások az a kiadás, amely a Btk-ban meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg, tartozás térítés nélküli átvállalása, 24
A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség (alultőkésítés rejtett osztaléka). Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások A Kiva törvény szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül és a kisvállalati adó alapját növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás: a) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, b) a térítés nélküli eszközátadás, 25
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. A szokásos piaci ár elvének alkalmazása Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy kell módosítani, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést. A szokásos piaci ár szerinti kiigazítást attól függetlenül kell elvégezni, hogy az jár-e a kisvállalati adóalany pénzeszközeinek változásával, az adott ügylettel kapcsolatban a törvény más módosító tételét is alkalmazni kell. A kiigazításnak ugyanakkor feltétele, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés is történjen. 26
Veszteségelhatárolás A Kiva alanya a pénzforgalmi szemléletű negatív eredményét (veszteségét) figyelembe veheti csökkentő tételként a következő adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményének meghatározása során. Feltétele, hogy az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét, azaz a negatív pénzforgalmi eredményt (amely a módosító tételekkel korrigált összeget jelenti) a kisvállalati adó alanya 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Veszteségelhatárolás Beruházási kedvezményként fogalmazza meg a Kiva törvény, hogy az elhatárolt veszteség összegéből az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel az adózó döntése szerint teljes mértékben, időbeli korlátozás nélkül csökkentheti a következő adóévek adóalapját. Az új beruházásnak megfelelő elhatárolt veszteséggel a következő években akár teljes mértékben lecsökkenthető az adóalap, azaz ez esetben nem érvényesül az a szabály, hogy az adóalap legalább a Tbj. szerinti járulékalapnak felel meg. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. 27
A Kiva választásához kapcsolódó átmeneti szabályok A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt és kiadást, amelynek teljesítési időpontja a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzi, de tényleges realizálására a Kiva adóalanyiság időszakában kerül sor. A kisvállalati adóelőleg bevallása A Kiva adóalany adóelőleg bevallásra és fizetésre kötelezett, amelynek gyakorisága főszabály szerint a megelőző adóév kisvállalati adó összegétől függ: Amennyiben a Kiva adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1millió forintot elérte, az adóelőleg kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig tesz eleget. Az első adóévében a Kiva alanya abban az esetben kötelezett havi adóelőleg-bevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele meghaladta a 100 millió forintot. 28
A kisvállalati adóelőleg bevallása Amennyiben a kisvállalati adóalany adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó alanya abban az esetben kötelezett negyedéves adóelőlegbevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának egyszerűsített formája Amennyiben a kisvállalati adó alanya a 2013-as adóévben negyedévente köteles eleget tenni előlegfizetési kötelezettségének, pénzeszközváltozásnak az első negyedévben a 2013. március 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a 2012. december 31-én (a beszámolóban) kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a második negyedévben a 2013. június 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a 2013. március 31-én kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, 29
A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának egyszerűsített formája a harmadik negyedévben a 2013. szeptember 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a 2013. június 30-án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a negyedik negyedévben a 2013. december 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a 2013. szeptember 30- án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése minősül. A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának teljes körű módja Az adóelőleg-megállapítási szabályok egyszerűsített meghatározási módja arra az eredményre vezethet, hogy a kisvállalati adó alanya az előleget túlfizeti. Ebben az esetben a kisadózó választása alapján, az adóelőleg alapjának megállapítása során alkalmazhatja azokat az adóalap módosító tételeket, amelyeket egyébként az adóalap megállapítása során alkalmaznia kell. A Kiva adóalany a teljes körű adóelőleg-megállapítási szabályok választása esetén a választásához a teljes adóévben kötve van, és nincs lehetősége arra, hogy a módosító tételek alkalmazásától eltérjen. 30
A negatív adóelőleg-alap görgetése A Kiva alanya az adóelőleg-megállapítási időszak negatív előlegalapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban csökkentő tételként figyelembe veheti. A negatív összeg kedvezmény nem azonos a veszteségelhatárolás felhasználásával. Azaz, az adóelőlegmegállapítási időszakban keletkező veszteségeket csak az adóévben lehet felhasználni, és az a következő adóév adókötelezettségét nem érintheti. A kisvállalati adó mértéke, bevallása A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának a 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül: a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. 31
A kisvállalati adó mértéke, bevallása Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja, és az adóévet követő év május 31-ig bevallja. Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet a kisvállalati adóalany a bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult visszaigényelni. Az adóalanyiság megszűnése Kijelentkezés A Kiva adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben a kisvállalati adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. Év közben nem lehet kijelentkezni a Kiva hatálya alól. A kijelentkezésre vonatkozó nyilatkozatot legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A nyilatkozat nem visszavonható. 32
Az adóalanyiság megszűnése A törvényben meghatározott oknál fogva A kisvállalati adóalanyiság megszűnik: a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik, meg, a megszűnés napjával; Az adóalanyiság megszűnése d) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; e) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; 33
Az adóalanyiság megszűnése f) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; g) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany foglalkoztatottainak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. A társaságiadó-alanyok átlépése a Kiva törvény hatálya alá A társasági adó alanya a kisvállalati adó választása esetén a Tao. törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza a Kiva törvény előírásainak figyelembe vételével. A bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásban adóelőleget már nem kell bevallani és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem kell fizetni. 34
Fejlesztési tartalék A kisvállalati adóalany választása szerint nem köteles elszámolni a fejlesztési tartalék fel nem használt részével, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye A jogutód nélküli megszűnés adóévében a társasági adó alanya nem csökkentheti az adózás előtti eredményét a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összegével. Hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz, nem köteles választása szerint visszafizetni, ha a feltételek teljesülését igazolni tudja. 35
Értékcsökkenési leírás A jogutód nélküli megszűnés adóévében a társasági adó alanyának az adózás előtti eredményt a) növelnie kell azzal az összeggel, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, b) csökkentheti azzal az összeggel, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adóalanynak az értékcsökkenési leírás különbözetével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség. Kedvezményezett átalakulás A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett átalakulás halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség. 36
Kedvezményezett részesedéscsere A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett részesedéscsere halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség. Tartós adományozás A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a tartós adományozás kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség. 37
Kisvállalkozási kedvezmény A kisvállalati adóalany választása szerint ugyanakkor nem köteles elszámolni a kisvállalkozási kedvezménnyel, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége. A foglalkoztatottság növelésének kedvezménye A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adóalanyiságának jogutód nélküli megszűnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetőséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. 38
Nem realizált árfolyamnyereség A jogutód nélküli megszűnés adóévében függetlenül attól, hogy az adózó a kisvállalati adóalanyiságot választja az adózás előtti eredményt növeli a nem realizált árfolyamnyereség átmeneti kedvezményét megszüntető növelő tétel, és csökkenti a nem realizált árfolyamvereségre tekintettel figyelembe vett növelő tétel. Kedvezményezett átalakulást vagy kedvezményezett eszközátruházást követő megszűnés Az adózás előtti eredményt módosítja az átvevő társaságnál a vállalt kötelezettség azon része, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a különbözettel el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség. 39
Szokásos piaci ár A Tao-törvény 18. -a alapján az adózás előtti eredményt akkor kell módosítani, ha a felek által alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredmény eltér attól az adózás előtti eredménytől, amely a szokásos piaci ár mellett lett volna. Egyéni cég A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adó alanyiságának jogutód nélküli megszűnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetőséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. 40
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Amennyiben a társasági adó alanyiságának időszaka alatt érvényesített kkv. adókedvezményt a feltételek nem teljesítése miatt a kisvállalati adóalanyiságot választó adózó késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni, a kisvállalati adó alanya a visszafizetendő társaságiadókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetére A kisvállalati adó alanya az adóalanyiság megszűnése után adókötelezettségét a Tao. törvény rendelkezései szerint teljesíti. A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. 41
Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetére A Kisvállalati adóról szóló törvény rögzíti, hogy a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni a Kiva alanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. törvény szerint meghatározott időarányos részét is. A Kiva alanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből a kisvállalati adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekintetni. Továbbá, a kisvállalati adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény esetében, amelyet az adózó a Tao. törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. 2012. év végi módosítások Az elhatárolt veszteség elszámolható a KIVA adóalap terhére az adóalanyiság alatt. Abban az esetben, amennyiben a KIVA alanya társasági formát vált az adóalanyisága alatt, az adóalanyiságát továbbra is fenntarthatja. A KIVA adóalanyiság előtt beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt egyenlő részletben le lehet írni a KIVA adóalapból. 42
2012. év végi módosítások A 25 év alatti pályakezdők, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a GYED, GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után a KIVA adóalapja a foglakoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérek havi összegével, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkenthető. Fejlesztési tartalékból beszerzett eszközök értékcsökkenésének problematikája. KIVA 04. 21-től (1/2) Év közben is be lehet lépni a KIVA-ba A KIVA adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (13T203KV), elektronikus úton lehet megtenni, melyet 30 napos jogvesztő határidőn belül vissza lehet vonni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az adóalap számításánál a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelemnél csökkentő tétel a kedvezményezett foglalkoztatottnál: Akinél 27 %-os szocho kedvezmény van ott 100e Ft FEOR 9-es, 25 év alatti, 55 év feletti esetén 50e Ft Részmunkaidősöknél időarányosan! 43
Egyéb adókötelezettségek a Kiva hatálya alá tartozók részére A kisvállalati adó alanya számára az alábbi közterheket nem mentesíti az adózók kötelezettsége alól a Kiva törvény: a helyi iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a cégautóadó. 44
Helyi iparűzési adó A kisvállalati adó alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja: az általános szabályok szerint, a nettó árbevétel 80 százalékában, a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység adóalap meghatározása Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő adó alapja a tevékenység végzésének naptári napjai képezik. 45
Önkormányzati kedvezmény A Htv. lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy az iparűzési adóban kedvezményt, vagy akár teljes mentességben részesítsék azon vállalkozókat, akik vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot az adóévben nem haladta meg. Ezek az önkormányzati kedvezmények a kisvállalati adó alanya számára is biztosítottak. Ellentétben a kisadózók tételes adójának alanyával, fennáll az adóelőleg-bevallás és adóelőleg-fizetés kötelezettsége, valamint az adóbevallás kötelezettsége is. A kisvállalati adó alanyát ezért valamennyi egyéb, a helyi iparűzési adóval összefüggő kötelezettség terheli. 46
Kiva év közi megszűnése esetén Ha a kisvállalati adó alanyának adóalanyisága év közben szűnik meg, akkor a kisvállalati adóban fennálló adóalanyiság időtartamára az iparűzési adó alapját az egyszerűsített módon kell megállapítani. A naptári év hátralévő részére pedig vagy az általános szabályok szerint vagy a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg az adó alapját, ez utóbbi esetén feltéve, hogy az adóévet megelőző év nettó árbevétele 12 hónapnál rövidebb előző adóév esetén időarányosan számított nettó árbevétele nem haladta meg a 8 millió forintot. A kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén a tört adóévről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig, azaz a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A bevallás-benyújtásával egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét a vállalkozónak meg kell fizetnie, illetve a többlet-adóelőleget ekkortól igényelheti vissza. 47
Építményadóval, telekadóval, gépjárműadóval, valamint cégautóadóval kapcsolatos kötelezettségek A kisvállalati adó alanyának azonos feltételek szerint kell teljesítenie az építményadó-, a telekadó-, a gépjárműadó- és a cégautóadó-kötelezettségét. Ezen adónemekben eltérő, kedvezményes szabályok nem vonatkoznak rájuk. KATA 48
Az adó alanya A kisadózó vállalkozások tételes adóját - az egyéni vállalkozók, - az egyéni cégek és - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k választhatják. Bejelentkezés szabályai - elektronikus úton, formanyomtatványon - év közben bármikor - bejelentkezéskor legalább egy kisadózót be kell jelenteni - újonnan alakulóknál az adóhatósághoz történő bejelentkezéskor - az adóhatóság nem hoz határozatot, csak tájékoztatót küld 49
Bejelentkezést kizáró ok Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás: - amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választását megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma fel volt függesztve, valamint - az ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás sem (ha ezen tevékenységükből árbevétel származik). KATA választása 04.21-től Csak akkor nem választható a KATA alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett Tehát lehet bevétele: 66.22 számú Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységből 66.29 számú Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységből Bejelentkezés nyomtatványai: 13T201 - Egyéni cég, KKT., Bt. 13T101 - aki nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, pl.: egyéni ügyvéd 13T101E - egyéni vállalkozók 50
Az adóalanyiság megszűnése a) saját elhatározásból a bejelentés hónapjának utolsó napjával, b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; Az adóalanyiság megszűnése j) ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; l) a kizáró tevékenység folytatása esetén a tevékenység megkezdését megelőző nappal; m)az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg az adóalanyiság feltételeinek. 51
Szankció Ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozás adóalanyisága megszűnik, akkor 24 hónapig újra nem válhat adóalannyá. Lényeges, hogy ez a tilalom 24 hónapra és nem két adóévre vonatkozik. A kisadózó vállalkozás bevétele A kisadózó vállalkozás bevételét képezi bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett minden vagyoni érték (például a pénz, a dolog, az igénybe vett szolgáltatás, a jog, az elengedett követelés és az átvállalt tartozás), ha annak megszerzése a vállalkozási tevékenységével összefüggésben történik. A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön is adóköteles bevétel is. 52
A kisadózó vállalkozás bevétele Bevétel szempontjából a 6 millió forint értékhatárnak van jelentős súlya, mert a e feletti bevétel 40%-os különadóval adózik. A bevételi értékhatár túllépése esetén azonban a vállalkozó nem kerül ki a KATA hatálya alól. A kisadózó A kisadózó minden esetben magánszemély. Kisadózó lehet a KATA-t jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. Új bejelentés esetén 15 napon belül kell megtenni azt. 53
A kisadózó A kisadózók közül egyes személyek főállású, mások nem főállású kisadózónak minősülnek. A főállású kisadózók után a kisadózó vállalkozások tételes adója havi 50 ezer forint, a nem főállású kisadózók esetén 25 ezer forint. Nem kell megfizetni a tételes adót, ha a kisadózó a hónap egészében munka- és keresőképtelen volt. Más adónemekkel kapcsolatos kötelezettségek A kisadózó mentesül: - a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, - a társasági adó, - az osztalék utáni személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás, - a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, - A szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. 54
A kisadózót megillető ellátások A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ezért a valamennyi ellátásra (nyugdíj, táppénz, álláskeresési járadék stb.) jogosultságot szerez. A társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci ellátások számításának alapja havi 81300 forint. A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Nyilatkozat, bevallás a bevételről A kisadózó nem köteles bevallást készíteni, hanem tárgyévet követő év február 25-ig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóság felé bevételeiről. Szintén február 25-ig kell a 40%-os különadót bevallani és megfizetni. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell ezen kötelezettségének eleget tennie. 55
Bizonylat kiállítási és nyilvántartási kötelezettség - bevételi nyilvántartást vezet, - nincs technikai adószám megkülönböztetés, - a kiállított számlán köteles feltünteti, hogy Kisadózó (500 ezer ft mulasztási bírság) Garanciális szabályok A kisadózó vállalkozások által kiállított számla más vállalkozások által elszámolható költségként. A túlkapások elkerülése végett két garanciális szabályt fogalmaz meg a törvény: - az adatszolgáltatási kötelezettség - a munkaviszonynak vélelmezett vállalkozási szerződés. 56
Adatszolgáltatás Ha a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel ugyanazon adóalanytól együttesen a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. Ebben az esetben az adatszolgáltatási kötelezettség kettős, egyrészt ugyanis a kisadózó vállalkozás, másrészt pedig a kisadózó vállalkozás üzleti partnere szolgáltat adatot. Vélelmezett munkaviszony Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés valójában a kisadózó magánszeméllyel fennálló munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. 57
Vélelmezett munkaviszony A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül legalább kettő megvalósul, és azt a kisadózó vagy az üzleti partnere ténylegesen is bizonyítani tudja: a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Áttérési szabályok - Szja - egyéni vállalkozó esetében a bejelentkezés előtti napig felmerült bevételt egyéni vállalkozóként számolja el, - bejelentkezést követően felmerült, de egyéni vállalkozást érintő kiadásait még egyéni vállalkozóként elszámolhatja, - a bejelentés évében az egyéni vállalkozást a megszűnés szabályai szerint kell lezárni, - meglévő készleteket bevételként kell nyilvántartani, de adóalapot nem képező bevétel a KATA-s időszak alatt, - a készletek értékét az Szja bevallásban fel kell tűntetni, - elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. 58
Áttérési szabályok - Szja Ha az adózó a Szja-tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a KATA adóalanyiság időszaka alatt is vonatkoznak rá. Áttérési szabályok - TAO - Társasági adókötelezettséget a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint kell teljesíteni 2012-re. - Osztalék utáni adófizetési kötelezettség keletkezik 16%-os mértékben, amelyet 3 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni. - KATA-ba történő belépést követően már nem tartozik az adózó a társasági adó hatálya alá. 59