NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁL L AM I G AZ G AT Á S I HIV AT AL HIV AT ALVEZETŐ G Y Ő R GYF-233-1/2009. Jegyzők, körjegyzők SZÉKHELYÜKÖN Tisztelt Jegyző Asszony/Úr! Tisztelt Körjegyző Asszony/Úr! A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) egyes rendelkezéseit módosította a 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet, amelyről a teljesség igénye nélkül az alábbi tájékoztatót adom. Felhívom továbbá a figyelmet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) legutóbbi módosítására. A Kjt.-t a 2008. évi LXI. törvény módosította, melynek egyes, még életbe nem lépett rendelkezéseit újraszabályozta a 2008. évi CX. törvény 12. (2)-(7) bekezdése. A Kjt. módosított 23. (1) bekezdés szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben (a továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezető, illetve vezető megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A közoktatási intézményekben a magasabb vezető és vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a Kjt. 23. (2) bek., valamint a 85. (2) bek. d) pontja alapján a Korm. rendelet módosított 5. (1) bekezdése határozza meg. 9021 Győr, Árpád út 32. - 9002 Győr, Pf.: 415. - Telefon: (96) 514-424 - Telefax: (96) 514-420 E-mail: hivatal@gyor.nydrkh.hu Internet-cím: http://www.gyorkozig.hu
2 Eszerint a közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül magasabb vezető megbízásnak minősül: - a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása, - az intézményvezető-helyettesi megbízás. Vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatásvezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás; Magasabb vezetői munkakör: - a központi műhely vezetői munkakör a központi műhely vezető-helyettesi munkakör, - a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezetőhelyettesi munkakör, Vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör. A magasabb vezetői megbízás a munkáltató döntésétől függően, az év során bármikor, legalább öt és legfeljebb tíz évre adható. Magasabb vezetői megbízás ugyanannak a közalkalmazottnak az e -ban meghatározott eljárás lefolytatásával több alkalommal is adható (a továbbiakban: megbízás meghosszabbítása). A Korm. rendelet módosított 17. (2) bekezdése értelmében a tagintézmény-vezetői megbízás, az intézményvezető-helyettes magasabb vezetői megbízás, és a központi műhely vezető-helyettes magasabb vezetői munkakör pályázattal történő meghirdetésekor a pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére az intézményvezetői megbízásra (munkakörre) vonatkozó pályázati eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Korm. rendelet módosított 17. (5) bekezdése alapján a tagintézményvezetői beosztásra szóló megbízás időtartamára alkalmazni kell az 5. (2) bekezdésében foglaltakat. A (6) bekezdés szerint amennyiben a helyi önkormányzati társulások által fenntartott közoktatási intézményben az azonos feladatot ellátó tagintézmény a székhelyen kívül, más településen működik, a tagintézmény vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének) megbízásához is kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét.
3 A Kjt. 20/A módosított (4) bekezdése szerint a pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (továbbiakban: álláshirdetés) a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén, b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a KSZK honlapján való közzététel időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani. A Korm. rendelet módosított 5. (4) bekezdése kimondja, hogy a magasabb vezetői megbízásra és a magasabb vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati felhívást - a Kjt. 20/A. -ának (4) bekezdésében meghatározottakon túl - az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb megbízás vagy munkakör esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani. Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő előkészítő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, más fenntartó esetén a munkáltató megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el. A Kjt. módosított 41. (1) bekezdése szerint a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A (2) bekezdés alapján a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,
4 b) gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék. A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdés b) pontjától eltérően a kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető az ott meghatározott feltételek esetén sem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. Ugyanakkor a Kjt-t módosító 2008. évi LXI. törvény 35. (1) bekezdése kiegészítette a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15. -t a (6) bekezdéssel, mely szerint a közoktatási intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. A Kjt. 81/A -sal kiegészítette a vezetői kárfelelősség szabályait. A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kár megtérítésével kapcsolatban az általános kárfelelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet. Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg - a 35. (1) bekezdésétől eltérően - hathavi átlagkeresetével felel. Tisztelt Jegyző Asszony/Úr! Tisztelt Körjegyző Asszony/Úr! Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény egyes rendelkezéseit módosította az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény. E törvény 12. (2) bekezdése kiegészítette a közoktatási törvény 102. -át a (11) bekezdéssel, amely szerint fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelésioktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.
5 Természetesen a döntésnél változatlanul figyelemmel kell lenni a közoktatási törvény 102. (9) bekezdésére, amely szerint a fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben - iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, - iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, - az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg. A közoktatási ágazatot érintően kérem, hogy a jövőben legyen figyelemmel a közoktatási törvény 91. (4) bekezdésére, melynek értelmében a közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője - közreműködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében; - elbírálja a 83. (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket; - ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat; - tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az - e törvény 30. -ának (1)-(2) bekezdésében felsorolt - intézmény, amelyik rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel; - segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzőkönyveit félévenként megküldi az oktatásért felelős miniszternek; - közreműködik a közoktatás információs rendszerének működtetésében, a fenntartói irányítással összefüggő döntések, intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, illetve gyakorolja a fenntartói irányítás e törvényben meghatározott jogosítványait. Győr, 2009. február 3. Üdvözlettel: összeállította: Hujber Ildikó vezető-főtanácsos Felügyeleti és Igazgatási Monitoring Főosztály dr. Németh Éva hivatalvezető