HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2011

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ... 3 HERÉD KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI... 4 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK... 5 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA... 7 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS... 10 HELYZETELEMZÉS... 14 Települési adatok... 14 Demográfiai adatok... 15 Heréd Község gazdasági jellemzői... 18 Adófizetők aránya a településen... 18 Közúthálózat, helyközi közlekedés... 19 Lakásállomány... 20 Foglalkoztatás, munkanélküliség... 21 Egészségügyi ellátórendszer... 24 Közoktatás... 24 Óvoda... 24 Általános iskola... 24 Közművelődés... 25 Szociális ellátások... 26 Szociális ellátórendszer és intézménye(i)... 30 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA... 33 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK... 35 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS)... 36 2

ÖSSZEFOGLALÓ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 63/A (1) alapján minden önkormányzat, többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Heréd Község Önkormányzata és a településen működő intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek: így oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakhatás, közszolgáltatások hozzáférhetősége, önkormányzati döntéshozatal esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a 2011. évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre vissza nyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írják elő. 3

HERÉD KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Heréd Község Önkormányzata Területi hatálya: Heréd Község közigazgatási területe Időbeli hatálya: 2011. december 2016. november 30. Felülvizsgálata: A 2003. évi CXXV. törvény módosításának 63/A (4) bekezdése alapján Heréd Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálat dátuma: 2013. november 30-ig. Készítette: Edify Tanácsadó Iroda (www.edifytanacsado.hu) A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: Heréd Község Önkormányzata Használt statisztikai adatbázisok: VÁTI TeIR rendszer KSH T-STAR rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa Esélyegyenlőségi szakértő: Bernáthné Polyák Laura 4

ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; 5

az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. 6

A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése során figyelembe kell venni: az egyik az esélyegyenlőség a másik pedig a fenntartható fejlődés. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program kidolgozásakor az 5 célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk meg a települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. Az 5 fő esélyegyenlőségi terület és célcsoport 1. Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítő-támogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele. 7

2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnagyobb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: - az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.). Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt 8

jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. -át). A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti - lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. (1)-(2) bekezdését. 5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az aktív öregedés ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése. 9

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmányra, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken Foglalkoztatás 21. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; 10

c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 142/A. (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Szociális biztonság és egészségügy 24. Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. 11

(2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Lakhatás 26. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. - ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. -ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program a törvény szellemében Heréd Község Önkormányzata társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a 2003-évi CXXV egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének vizsgálatát, illetve amely területeken szükséges, ott a társadalmi esélyegyenlőség javítását. 12

Hatályos vonatkozó jogszabályok 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról. 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól. 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről. 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. 13

HELYZETELEMZÉS Települési adatok Heréd Heves megye nyugati határánál, a Cserhátalján, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A legközelebbi vasútállomása Hatvan Salgótarjáni vonalon Lőrinciben található. A távolsági autóbusz-közlekedése jó, óránként autóbusz indul Hatvanba. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A csapadék évi összege 530 610 mm, az évi középhőmérséklete 9,5-10 C, az évi napsütéses órák száma 1920. Leggyakrabban északnyugati szél fúj. Az enyhén DK-nek lejtő dombság tengerszint feletti legnagyobb magassága 157,8 m. (Kerek-halom) Enyhén szeizmikus terület. Természetes vizekben szegény. 1 1 www.hiszi-map.hu 14

Demográfiai adatok A Község állandó népességének száma a vizsgált 2000-2011. években folyamatosan változott, azonban nem figyelhető meg a hasonló településszerkezetű községeknél trendszerű folyamatos állandó népességszám csökkenés. A pozitív és negatív változások száma minimális: +/-40 fő közötti értékek mozog. A vizsgált időszakban 2000. évben volt a legalacsonyabb a népességszám 2011 fő. Ezt követően két éven keresztül növekedett a szám, majd a 2003. évben 9 fős csökkenést figyelhetünk meg az előző évi adathoz képest. 2003-tól három éves periódusban enyhe emelkedő népességszám figyelhető meg. A legnagyobb csökkenés a 2009. évben volt tapasztalható, akkor az előző évi adatokhoz képest közel (24 fő). 2060 Heréd Község állandó népességének száma 2000-2011 (fő) 2050 2051 2049 2050 2040 2030 2020 2034 2041 2030 2038 2039 2026 2029 2010 2011 2000 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 Forrás: KSH T-STAR rendszer, Önkormányzati adatszolgáltatás A Község állandó népességének korosztályos megoszlását vizsgálva elmondhatjuk, hogy a fent elemzett minimális népességszám csökkenés/növekedés következtében a korosztályos megoszlás alakulása a vizsgált időszakban minimális. Az azonos településszerkezetű Magyarországi településekkel összehasonlítva Heréd Községben számottevő csökkenés nem fedezhető fel a 0-5 éves korosztályú állandó népesség körében, mely hozzájárulhat a település öregségi indexének javításához. 15

Heréd Község állandó népességének korosztályos megoszlása évenként (fő) 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) Forrás: KSH T-STAR rendszer A települési önkormányzattól kapott 2011. évi állandó népesség korosztályos megoszlására vonatkozó adatsor a fenti táblázattól eltérő korosztályokban került meghatározásra. 700 600 500 400 300 200 100 Heréd Község állandó népességének korosztályos megoszlása 2011-ben (fő) 0 0-18 évesek 19-36 évesek 40-59 évesek 60-75 évesek 75- Forrás: Heréd Község Önkormányzata 16

A településen a vizsgált időszakban folyamatosan magasabb volt a női lakosok száma, mint a férfiaké. Az arányszámok tekintetében azonban 2000-2006 között folyamatos eltolódás figyelhető meg: a férfi lakosok száma ebben az időszakban +25 fővel nőtt, míg a női lakosok száma 15 fővel csökkent, ezzel a nők és férfiak közti arányok közeledéséről beszélhetünk. Heréd Község állandó népességének nem szerinti megoszlása évenkénti bontásban (fő) 920 940 960 980 1000 1020 1040 1060 1080 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 969 978 982 983 988 990 994 990 1000 992 978 1042 1056 1059 1047 1050 1049 1057 1059 1050 1034 1026 Nők Férfiak Forrás: KSH T-STAR rendszer és Heréd Község Települési Önkormányzata (2011. évi adatok) A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Heréd Község a 2011. évben az alábbiak szerint kategorizálta: Bevándorlások 2011 Közeli településekről 2 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 3 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 3 Külföldről 1 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Heréd Község Önkormányzata 17

Elvándorlások 2011 Közeli településekre 2 Közeli városba 3 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 1 Budapestre 2 Külföldre 1 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Heréd Község Önkormányzata Heréd Község gazdasági jellemzői Heréd község társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem tartozik az elmaradott települések közé a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. Adófizetők aránya a településen Forrás: VÁTI TeIR rendszer 18

Közúthálózat, helyközi közlekedés A település mintegy 9 km-re fekszik az M3-as autópályától, északra, 10 km-re a 3. számú főúttól, s mintegy 5km-re a 21. számú úttól. Magyarországon a helyközi személyszállítás legfőbb eszköze az autóbusz. 2010. évben több, mint 500 millió utas utazott autóbuszon, mely az összesen helyközi tömegközlekedési eszközön utazók számának 78%-át jelenti. A település helyközi tömegközlekedési lehetőségét biztosítja az Agria Volán, a Nógrád Volán és a Hatvani Volán A Község Önkormányzatának nyilatkozata szerint a tömegközlekedés részben kielégítő. A települést nem érinti vasúti közösségi közlekedés. Forrás: VÁTI TeIR rendszer 19

Lakásállomány A Község lakásállománya 2001 2009 között állandónak mondható, lakásállomány növekedés nem figyelhető meg. A települési önkormányzat nem rendelkezik önkormányzati bérlakással. Év Lakásállomány (db) 2001 759 2002 759 2003 762 2004 764 2005 766 2006 767 2007 776 2008 777 2009 783 Forrás: KSH T-STAR rendszer 785 Heréd Község lakásállománya (db) 2001-2009. évek között 780 775 770 765 760 755 750 745 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 20

Foglalkoztatás, munkanélküliség 2011. októberében a településen 64 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ugyan ez a szám 2011. novemberében 106 fő volt. A település állandó népességének arányaiban számolva ez egy hónapon belül 2 százalékpontos növekedést jelent, ha ugyanezt a munkaképes korú lakosság körében nézzük, akkor a ennél jóval alacsonyabb arányt kapunk. 2011 Munkanélküliek száma a településen 106 Ebből tartósan munkanélküli nő 42 Ebből tartósan munkanélküli férfi 64 Forrás: Települési Önkormányzat (2011) A 2008-2011. közötti időtávot vizsgálva minden évben két havi munkanélküliségi adasort elemeztünk: a januárt és az októbert. Elmondható, hogy a regisztrált álláskeresők száma 2008. októberjét követően folyamatosan növekedett 2010. októberéig. Ekkor a 2010. október havi adatszolgáltatás szerint (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) az álláskeresők száma jelentősen csökkent a 2010. januári adatokhoz képest (-33 fő). Ez a szám egy neredek növekedést követően 2011. októberére tovább csökkent (-20fő) és elérte a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét (ahogy 2008. januárjában) 64 főt. A folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma 2010. októberéig folyamatosan emelkedett. A számadatokat tekintve kijelenthető, hogy a legalább 365 napja nyilvántartott álláskeresők száma 2008. januári adatokhoz képest több, mint a 4- szeresére növekedett. Ugyan ezen számokat vizsgálva azt látjuk a 2011. évben, hogy az előző évi azonos időszakhoz képest lassú, de folyamatos a csökkenés mértéke. Ennél is nagyobb arányú növekedés figyelhető meg a regisztrált álláskeresők bérpótló juttatásban/rendelkezésre álló juttatásban/rendszeres szociális segélyben részesülők számában. Itt megfigyelhető, hogy a 2008. januári számadatok több, mint 5-szörösét mérhetjük 2011. januárjában. A járulékellátottak köre 2008. októbere és 2010. januárja között folyamatos növekedést mutat, s az elmúlt több, mint egy évben ez a számadat csökkenést mutat. 21

Heréd Község legfőbb munkanélküliségi adatai (2008-2011) 140 120 100 80 60 40 20 2008. január 2008. október 2009. január 2009. október 2010. január 2010. október 2011. január 2011. október 0 Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Járadék típusú ellátás (fő) BPJ, RÁT, RSZS (fő) Foly. nyilvántartott álláskereső (fő) Segély típusú ellátás (fő) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A relatív mutatóval határozzuk meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya mekkora a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, százalék értékben. Heréd Község munkanélküliségi relatív mutatója 2008. októbertől 2010. januárjáig meredeken növekedett, ezen időszakban közel a háromszorosára. 2010. január-október hónapok között mintegy 2 százalékpontos csökkenés következett be, s 2011. októberében a relatív mutató 6,2% volt. A fenti vizsgált időszakban az arányszám 2008. októberben volt a legalacsonyabb (3,16%), míg 2011. januárjában volt a legmagasabb, 8,64%. A Község vizsgált mutatója teljesen együtt mozgott az országos és környező települések ezen mutatójának arányszámával, különleges kilengések nem azonosíthatóak. 22

Heréd Község munkanélküliségi relatív mutatója 2008-2011 (%) 7,41 8,64 7,59 10 9 8 6,2 7 4,82 5,26 4,8 6 5 3,16 4 2008. január 2008. október 2009. január 2009. október 2010. január 2010. október 2011. január 2011. október 3 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A munkanélküliségi arányszám megmutatja a település relatív mutatójának az országos relatív mutatóhoz viszonyított arányát. A település tekintetében 2008. január 2011. október közötti időintervallumot vizsgáltuk. A fenti relatív mutatónál ismertetett trend figyelhető meg az arányszámot vizsgálva. 0,68 Heréd Község munkanélküliségi arányszáma 2008-2011 (%) 0,49 0,69 0,87 0,89 0,76 0,78 0,61 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 2008. január 2008. október 2009. január 2009. október 2010. január 2010. október 2011. január 2011. október 0,4 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 23

Egészségügyi ellátórendszer A Község rendelkezik egy háziorvosi és egy fogorvosi rendelővel/praxissal, melyeknek az Iskola u. 2. szám alatti rendelő ad otthont, mely akadálymentes. A település nem rendelkezik mentőállomással, s legközelebbi mentőállomás Hatvan Városában van, a községtől 5 km-re, ezt követően pedig a Petőfibánya községben lévő mentőállomás van a legközelebb (8 km). A Községben működik gyógyszertár, de nem ad éjszakai ügyeletet. A legközelebbi éjszakai ügyeletet is ellátó gyógyszertár az 5 kilométerre lévő Hatvanban érhető el. Az Új Széchenyi Terv Új Orvosi rendelő építése Heréden Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése projekt ÉMOP-2009-4.1.1/A-09 keretében a Község Önkormányzata több, mint 30 millió Forintot nyert orvosi rendelő kialakítására. A nettó 132,82 nm alapterületű új rendelő átadása 2010. október 8-án megtörtént. Közoktatás Óvoda Napközi óvoda működik a Községben, melynek tagintézménye is van Nagykökényesen. Az óvodáztatással kapcsolatosan elmondható, hogy a férőhelyek hiánya miatt nem volt szükséges elutasítani gyermek jelentkezését. Az óvoda címe: Heréd, Vörösmarty M. tér 1. Óvodavezető: Oraveczné Samu Gyöngyike Általános iskola Heréd, Kerekharaszt és Nagykökényes Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei, mint a Heréd-Kerekharaszt-Nagykökényes Iskolai Intézményfenntartó Társulás tagjai biztosítják a három település diákjai számára az általános iskolai képzést. Az intézmény alkalmazottainak létszáma Teljes munkaidőben foglalkoztatott: Pedagógus: 13 fő; Technikai dolgozó: 4 fő Részmunkaidőben (napi 4 óra) foglalkoztatott: Pedagógus: 1 fő 24

Az intézmény gazdálkodása Heréd Község Önkormányzata költségvetési számlájáról történik, a gazdálkodási feladatokat a Heréd-Nagykökényes Körjegyzőség látja el. Az intézmény finanszírozását az önkormányzatok az alábbiak szerint biztosítják: - A normatív állami támogatást Heréd Község Önkormányzata a Magyar Államkincstáron keresztül havonta a nettó finanszírozás keretében kapja meg. - Kerekharaszt Község Önkormányzata a hozzájárulását évi 12 részletben, havonta előre hónap 3-ig utalja át Heréd Község Önkormányzata költségvetési számlájára. - Nagykökényes Község Önkormányzata a hozzájárulást évi 12 részletben, havonta előre hónap 3-ig utalja át Heréd Község Önkormányzata költségvetési számlájára. Pedagógiai alapelvek Az a tény, hogy ez az intézmény Heréd, Nagykökényes, Kerekharaszt községek egyetlen általános iskolája, egyúttal meghatározza legalapvetőbb feladatait is. Olyan általános alapműveltség biztosítása, amely megalapozza az itt tanuló diákok továbbtanulását, biztosítja az ahhoz szükséges ismereteket, illetve magatartást. Olyan személyiségformálás, melynek eredményeként az innen kikerülő nemzedék (további ismeretbővítéssel és megfelelő magatartással) elérheti képességének, tudásának, teljesítőképességének maximumát, egészséges, művelt, reális életszemlélettel rendelkező felnőtté válhat. Olyan ismeretek nyújtása és gyakoroltatása, amely az otthon, a lakóhely, a szülőföld megbecsüléséhez, értékeinek megőrzéséhez, gyarapításához vezet. 2 Közművelődés A Község lakosai számára nyitva áll a Herédi Művelődési Ház és Községi Könyvtár. 1970. augusztus 23-ára épült meg a község Művelődési Háza. A kb. 200 ülőhelyes nagyteremben több program évenként ismétlődően kerül megrendezésre,mint például: Keresztény bál, Rock-est, Herédi hétvége, Óvodai ballagás, Október 23-ai megemlékezés,idősek napja, Karácsonyi műsor. A Művelődési Ház rendelekzik 2 Herédi Általános Iskola Pedagógiai Programja 25