Bács-Kiskun Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010.

Bács-Kiskun Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010. Felülvizsgált, aktualizált változat. 1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 I.1. Célok megfogalmazása 3 I.2. A koncepció célja 3 I.3. Jogszabályi háttér 4 II. Bács-Kiskun Megye bemutatása 5 II.1. Szociálpolitikát befolyásoló külső tényezők 5 II 2. Földrajzi helyzet 7 II. 3. Települések szerkezete, népsűrűség, kistérségek 8 II.4. Demográfiai helyzet 10 II.5. Lakáshelyzet 12 II.6. Gazdasági folyamatok 13 II.7. Egyéb körülmények 14 II.8. Helyzetfelmérés 23 III. Veszélyeztetett csoportok 24 IV. Rendelkezésre álló szociálpolitikai eszközök bemutatása 30 IV.1. Pénzbeli ellátások 30 IV. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások 35 IV. 3. Szociális szolgáltatások és szakellátások 36 V. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásában működő 48 szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények VI. Kiküldött adatlapok értékelése 52 VII. SWOT elemzés (Bács-Kiskun megye szociális ellátórendszere) 56 VIII. Az eddigi megyei koncepciók főbb irányvonalainak 58 összefoglalása IX. 2006-2010 közötti időszak összefoglaló értékelése a közgyűlés 64 elnökének beszámolója alapján X. Megoldandó feladatok 67 XI. Mellékletek 74 2

I. BEVEZETÉS I.1. Célok megfogalmazása Bács-Kiskun megyében 2003-ban készült el az első, átfogó felmérésen alapuló megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció. Felülvizsgálatra 2005-ben, majd 2008-ban került sor, részben a megye által nyújtott szakellátások integrációs folyamatai miatt. A következő kötelező felülvizsgálat ez évben esedékes: a feladatot áttekintve egyértelművé vált, hogy a csupán a változások megjelenítése kevés információt ad a döntéshozóknak, teljes körű áttekintést kell adnunk az elmúlt időszak változásairól és azokról a jellemzőkről, amelyek a szociális szolgáltatások szervezését, várható feladatait befolyásolhatják. I.2. A koncepció célja A következő kérdésekre kívántunk választ adni: 1. Miért készült a dokumentum? jogszabály által előírt kötelezettség eszköz a feladatok meghatározásához 2. Milyen szempontok alapján készült a koncepció? megyei helyzetkép keresztmetszeti vizsgálata veszélyeztetett csoportok meghatározása rendelkezésre álló szociálpolitikai eszközök bemutatása 3. Milyen következtetések vonhatóak le az aktuális állapotból? adatlapok értékelése SWOT analízis 4. Milyen megoldandó feladatok megoldása szükséges? 5. Milyen módon oldhatóak meg a feladatok? 3

I.3. Jogszabályi háttér a megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról A szolgáltatástervezési koncepcióról a többször módosított A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. -a rendelkezik, egyben meghatározza kötelező tartalmi elemeit is. A megyei szolgáltatástervezési koncepcióra vonatkozó részt kivonatosan alább találjuk: (3)-(10) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a megyében élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A megyei, fővárosi önkormányzat koncepciója tartalmazza különösen a) az általa fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, b) a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, c) az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. A szolgáltatástervezési koncepciót az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat és a társulás a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, a megyei, fővárosi önkormányzat a. Szociálpolitikai Tanács országos szervével. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi. A megyei, fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város a szolgáltatástervezési koncepciót a saját területére készíti el, amelyet az egyeztető bizottság is megtárgyal. A megyei, fővárosi önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a működési területén lévő - szolgáltatástervezési koncepciót készítő - települési önkormányzattal és a szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulással. A megyei, megyei jogú városi önkormányzat a jóváhagyott szolgáltatástervezési koncepciót megküldi a szociál- és családpolitikáért felelős miniszternek. 4

II. BÁCS-KISKUN MEGYE BEMUTATÁSA Megyei helyzetkép keresztmetszeti vizsgálat - szempontok szociálpolitikát befolyásoló külső tényezők földrajzi helyzet települések szerkezete, népesség, kistérségek demográfiai helyzet lakáshelyzet gazdasági folyamatok egyéb körülmények o közlekedés o egészségügyi helyzet o iskolázottság o foglalkoztatottság II.1. Szociálpolitikát befolyásoló külső tényezők Mint ahogy az egész országban, úgy a megyékben is meghatározó tényező a szociális ellátások szervezésében és a nyújtott ellátások minőségében (megfelelőségében) a rendelkezésre álló források mennyisége. A szociális védelem kiadásait az ország gazdasági teljesítménye és a politikai szándék együttesen határozza meg. A védelemre szorulók nemcsak Magyarországon érdekérvényesítő képessége viszonylag alacsony, azonban az egyes csoportok (pl. idősek) létszámának és informáltságának növekedése ezen bizonyosan módosítani fog: az idősek létszámuk miatt meghatározó tényezői lesznek egy-egy politikai csoport kormányzó pozícióba juttatásának. A szociális védelem társadalmi juttatásai (beleértve a jövedelmi helyzethez kötött vagy attól független, pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat) az EU országok esetében átlagosan 6.106 euro/fő. Magyarország ettől lényegesen elmarad, nálunk ez 2006-ban 3.329 euro/fő, azaz csaknem fele az átlagnak. A 27 EU tagország közül Románia és Bulgária (1.254), Lettország (1.503), Litvánia (1.711), Észtország (1.949), Lengyelország (2.322), Szlovákia (2.296) tud csak kevesebbet fordítani erre a célra költségvetéséből, míg Csehország, Ciprus, valamint Málta közel a magyarországihoz hasonló összeget. Az EU 11 tagországa a 6.106 euro/fős átlag fölötti társadalmi juttatást biztosít. A magyar szociális védelem társadalmi juttatásainak döntő többsége jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött juttatásokból tevődik össze (93,4%). Funkciók szerinti összehasonlításban - százalékos arányát tekintve! - a betegség-egészséggondozásra fordított összeg csaknem megegyezik az EU átlaggal (29%), ugyanez mondható el az öregségi kiadások arányára (40%) is 5

ez a két legnagyobb tétel. Rokkantsági ellátásokra 2%-kal többet, család/gyermek támogatásokra 5%-kal többet, míg a hátrahagyottak juttatásai esetében 5%-kal kevesebbet fordítunk társadalmi juttatásokra. 1 A 2008-as év óta gazdaságunk igen nehéz helyzetbe került, s az előrejelzések szerint a következő 2-3 évben lényeges javulás nem is várható. Ez nyilvánvalóan kihat a szociális védelmi kiadások, valamint a szociális ellátórendszer finanszírozására fordítható központi támogatások összegszerűségére is, ezt a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésekor figyelembe kellett vennünk. 2 1 Szociális statisztikai évkönyv, 2008. 2 Szociális menedzser, 12. évfolyam 5. szám 6

II.2. Földrajzi helyzet Bács-Kiskun megye Magyarország középső részén, az ország két legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza között helyezkedik el. Hazánk legnagyobb területű megyéjét északon Pest megye, keleten a Tisza és Csongrád megye, délen a magyarszerb államhatár, nyugaton a Duna határolja. A térség egész területe síkvidék, domborzatilag - elsősorban a szélnek köszönhetően - azonban mégis sokkal változatosabb, mint az Alföld más vidékei. Legmagasabb pontja, a Kéleshalom melletti Ólom-hegy 174 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, míg Kalocsa, a legmélyebben fekvő város, 80 méterrel alacsonyabban fekszik. Bács-Kiskun egyike az ország napfényben leggazdagabb területeinek, jelentős részén az évi napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát. Az évi középhőmérséklet 10-10,5 C közötti. A térség csapadékviszonyai nem túl kedvezőek: a megye középső részén évente mindössze 500 mm csapadék hull. A megye természet-földrajzilag jól elkülöníthető területei: a Duna menti síkság, a Duna-Tisza közi Homokhátság, a Tisza-völgy és a délnyugaton elhelyezkedő Bácskai löszhát. A Homokhátság, melynek nagyobb részét futóhomok, kisebb területeit lösz, illetve ennek különféle szikesedett változatai borítják, szerkezetileg a Duna jégkorszaki hordalékkúp-területe, amelyen az ősfolyam számtalan ágban folyt át északnyugatról délkeleti irányba. A felszínen ma látható laposok és homokbucka-vonulatok azonban már nem a folyó munkájának következményei, hanem az északnyugatról fújó szél építményei. A Homokhátságban a megszelídített homokon virágzó szőlő- és gyümölcstermesztés alakult ki. A Duna menti síkság - a folyam egykori ártere, a Kiskunság és a Duna-meder között - 10-25km szélességben húzódik. Felszínét teljes egészében a Duna homokos-kavicsos, iszapos, öntésagyagos lerakódásai borítják. A Duna menti térségnek - főleg Kalocsa környékének - a fűszerpaprika termesztés a jellemzője. A Homokhátság keleti pereméig húzódó Tiszavölgynek szélessége sehol sem haladja meg a 10km-t. Ezen a tájon ártéri erdőket - melyek közül a Lakitelek melletti Tőserdő a legszebb -, kubikerdőket, hullámtéri nedves réteket találunk. Az észak-bácskai lösztábla Baja körzetében emelkedik ki a Duna árteréből, a megye legjobb termőképességű mezőségi talajai találhatók itt. 7

A megye geológiai szerkezete és kőzettani sajátosságai kedvező körülményeket nyújtottak a szénhidrogének és a geotermikus energia kialakulására. A szénhidrogénmezők feltárására irányuló kutatások néhány évtizeddel ezelőtt kezdődtek a térségben. Ezek a kutatófurások azonban többnyire termálvízfeltáráshoz vezettek, a megye középső és dél-keleti részén (Szank- Zsana-Kiskunhalas térségében) azonban jelentős szénhidrogén-forrásra is találtak. A geotermális energiák szempontjából a középső és a keleti tájegységek adottságai a legkedvezőbbek: például Tiszakécske környékén a termálkutak vízhőmérséklete 75 C feletti, míg a megye más térségében 35-50 C hőmérsékletűek. A termálvizet főleg a fürdőkben és helyenként a mezőgazdaságban használják. A fentieken kívül az ásványkincsek közül a térségben az építőipari hasznosításra alkalmas kavics mennyisége jelentős. Bács-Kiskun belső területeinek vízrajza igen szegényes. A kisebb vízfolyások közül a Duna-völgyi főcsatorna és a Ferenc-csatorna tölt be fontosabb szerepet. A Duna és a Tisza által lerakott hordaléksíkságon gyakoriak a szikes tavak és az időszakos vízállások. Jelentős részüknek vízmélysége igen sekély, ám van néhány olyan állóvíz, amelyek vízutánpótlása folyamatosan biztosított, ilyen a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó. A megye vonzereje természeti látnivalókra, a kulturális értékekre épül. A "Puszta" mint különlegesen sajátos szépségeket kínáló táj, homokbuckáival, rétjeivel, nádasaival, apró, hófehér falú tanyáival magával ragadja a látogatót. Jelentősebb természeti értékeit, az ősborókást, a híres szürkemarha gulyákat, a Kolon-tó ritka orchideáit és páratlan madárvilágát, a Veránka-szigetet és a Rezéti-Dunát, Gemenc érintetlenül maradt erdeit a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park őrzi. 3 II.3. Települések szerkezete, népsűrűség, kistérségek Bács-Kiskun megye területe 8,4 ezer négyzetkilométer. A megye településhálózatát 20 város és 99 község alkotja. A közel 108 ezer fős megyeszékhely, Kecskemét megyei jogú városi ranggal is rendelkezik. A községek mérete az országos átlagnál nagyobb - 43 százalékuk kétezer főnél népesebb de a 99 község között van a mindössze 169 lelket számláló Újsolt is. Bács-Kiskun lakosságának 2/3-a a megye húsz városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely, Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km 2 ), a legritkábban lakott pedig Újsolt (5 fő/km 2 ). Bár Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. Jellemzőek az óriásfalvak. Jelentős a tanyasi lakosság száma. Településeinek száma 119, a népsűrűség 63,1 fő/km². 3 http://dkmt.netion.hu 8

A megyében 10 kistérség került kialakításra http://www.alfoldinfo.hu/bacskonc/tellis_p.htm Kistérség Székhely Terület (km²) Település Bácsalmási kistérség Bácsalmás 381,09 8 Bajai kistérség Baja 1190,79 20 Jánoshalmai kistérség Jánoshalma 399,10 4 Kalocsai kistérség Kalocsa 1029,13 20 Kecskeméti kistérség Kecskemét 1483,08 18 Kiskőrösi kistérség Kiskőrös 1130,33 15 Kiskunfélegyházai kistérség Kiskunfélegyháza 717,51 9 Kiskunhalasi kistérség Kiskunhalas 826,34 9 Kiskunmajsai kistérség Kiskunmajsa 485,15 6 Kunszentmiklósi kistérség Kunszentmiklós 802,81 10 9

II.4. Demográfiai helyzet A megye lakónépessége 2006 óta folyamatosan csökken: az elmúlt öt évben 1,76%-al, ez az országos népességcsökkenéshez viszonyítva (0,62%) is magas. A vizsgált időszakban a megye népessége számszerűen 9.452 fővel csökkent (ez több, mint Kecel város lakosságszáma), az átlagos népességvesztés évente ebben a periódusban 2363 fő/év, vagyis éves szinten egy közepes nagyságú község lakosságát veszíti el a megye. Feltűnő, hogy a gazdasági válság berobbanásának évében, 2008-ban volt a legmagasabb, 3.331 fős a népességcsökkenés. 4 A lakónépesség (fő) 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen 537862 536290 533710 530379 528418 Nő 282405 281533 280166 278344 277000 Férfi 255457 254757 253544 252035 251418 A KSH Magyarország, 2009 c. kiadványa szerint az északi, északkeleti megyékben élő házas nők termékenysége a legmagasabb, ugyanakkor a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges élveszületési arányt (215) egyedül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei házas nők termékenysége (212) közelíti meg. A legalacsonyabb e mutató értéke Pest megyét követően Csongrád (180) és Zala (182) megyék esetében. Megyénk mutatója (188) ez utóbbiakhoz van közelebb. A népesség csökkenését magyarázhatja a természetes fogyás, szaporodás alakulása Bács-Kiskun megyében. 4 Az adatok adott év január 1-re vonatkoznak 10

Népmozgalmi adatok (fő) 2006 2007 2008 2009 Élveszületés 5141 4951 5041 4905 Halálozás 7150 7202 7124 7025 Természetes fogyás/szaporodás -2009-2251 -2083-2120 Lakónépesség csökkenése 1572 2588 3331 1961 Az élveszületések száma 4,59 %-al csökkent, a halálozások száma is csökkent, de jóval kisebb mértékben, 1,74%-al. A népesség csökkenése 2007-ben és 2008- ban nagyobb mértékű a természetes fogyásnál. A lakónépesség számának alakulása és a természetes fogyás/szaporodás számadatai közötti különbségek migrációs okokkal magyarázhatóak. Ugyancsak feltűnő, hogy 2008-ban 1248 fős elvándorlás mutatkozik. Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében Korcsoport (fő) 2006 2007 2008 2009 2010 0-14 83748 81948 80167 78880 77516 15-64 367062 366814 365196 362453 360411 65-87052 87528 88347 89046 90491 A fenti táblázatból következően: A 0-14 éves korosztály 7,5 %-al csökkenése 2,5%-al meghaladja az országos adatokat, a 15-64 éves korosztály 1,82 %-al csökkent - nem tér el az országos adatoktól, a 65 év felettiek száma 3,9 %-al növekedett, kismértékben (0,6%) marad el az országos mutatóktól. Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0 14 éves népesség százalékában) 116,7 % Bács-Kiskun megyében. Ez magasabb az országos átlagnál, mely 112,6 %. 11

A születéskor várható élettartam az elmúlt 29 évben a nők esetében 4,18, a férfiaknál 5,53 évvel növekedett, ez az országos adatokkal megegyező mértékben változott. Várható élettartam 1990 2009 Nő 73,64 77,82 férfi 63,77 69,30 A gyermeknépesség számának csökkenését jelzi az eltartottsági ráta is: miközben a gyermek népesség eltartottsági rátája nagymértében csökkent 1990. évhez képest, az idős népesség eltartottsági rátája 5 %-al növekedett. A demográfiai adatokat értékelve a legfontosabb problémának a népességszám folyamatos csökkenését, ezen belül a gyermekek arányszámának jelentős csökkenését tartjuk. II.5. Lakáshelyzet A megye lakásállománya a népességszámhoz és a külterületi népesség magas arányához is igazodva a Dél-alföldi régióban Bács-Kiskunban a legmagasabb. Ugyanakkor a lakások és a lakott üdülők közmű ellátottsága rendre Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb. A megyében található lakások és lakott üdülők (leginkább a Bácsalmási, Jánoshalmi, Kiskunmajsai térségekben) hálózati gázzal, hálózati vízvezetékkel, közcsatornával, központi fűtéssel, ill. kábeltelevíziós hálózattal az régió átlagánál többnyire 3-5-7 százalékkal rosszabbul ellátottak. A megyei adatok országos átlagokkal való összehasonlítása rámutat arra, hogy egyedül a hálózati gázzal ellátott lakások terén magasabb a komfort (mintegy 5 százalékkal), mint országosan; a többi komfort tényező kapcsán viszont elmaradás, helyenként igen jelentős (15-20 százalékos) különbség figyelhető meg. Az elmúlt évben történt változások: A magánszemélyek építkezéseinek térnyerése tovább növelte az új lakások átlagos alapterületét, 2009-ben már elérte a 111 m 2 -t, ami az előző évinél 2 m 2 -rel magasabb. Mindez a szobaszám alakulásában is megmutatkozott, az újonnan használatba vett lakások hattizede (a városokban 63%-a) legalább négy lakószobával rendelkezett. Közüzemi vízhálózatra a lakások 88, csatornahálózatra pedig 57%-át csatlakoztatták. Az előbbi 3, az utóbbi pedig 5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A közműves csatornahálózattal ellátott lakások aránya különösen a községekben alacsony, a vizsgált időszakban az egynegyedet sem érte el. 2009-ben a megye területén összesen 118 lakást bontottak le/szüntettek meg, közel egytizeddel többet, mint egy évvel korábban. A lebontott lakások többsége (83%-a) személyi tulajdonban volt, a megszűnés okaként pedig az esetek mintegy hattizedében az épület avulását, egyharmadában pedig új lakás építését jelölték meg. 12

Lakásépítések, építési engedélyek alakulása, 2009 Megnevezés Kecskemét Többi város Községek Megye összesen Épített lakások Száma, db 193 277 160 630 2008=100,0% 65,9 62.0 76,2 66,3 Kiadott új lakásépítési engedélyek Száma, db 311 434 179 924 2008=100,0% 116,9 92,1 66,5 91,8 5 II.6. Gazdasági folyamatok 2009. december utolsó napján a megyében több mint 96 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 2%-kal, 1911-gyel többet, mint az előző év hasonló időpontjában. E növekmény a társasok 533-mal (ezen belül a korlátolt felelősségűeké 954-gyel emelkedett, a betéti társaságoké viszont 444-gyel csökkent), az egyéniek 1382-vel történt emelkedéséből származott. A költségvetési szervek száma 10-zel kevesebb, a nonprofit szervezeteké 6-tal lett több a tizenkét hónap folyamán. 2009. december végére alig módosult a nyilvántartott gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti összetétele. A társas vállalkozások aránya 0,1 százalékponttal emelkedett, ezen belül a korlátolt felelősségűeké 0,7 százalékponttal nőtt, a betéti társaságoké viszont ugyanennyivel csökkent. Az egyéni vállalkozások és a költségvetési szervek hányada nem változott, a nonprofit szervezeteké pedig 0,1 százalékponttal lett alacsonyabb, mint az előző év hasonló időpontjában volt. Regisztrált gazdasági szervezetek, 2009. december 31. 6 Megnevezés Regisztrált gazdasági szervezetek száma megoszlása (%) 2008.12.31.=100 Társas vállalkozás 22.165 23.0 103,7 Egyéni vállalkozás 70.089 72,7 102,0 Vállalkozás összesen 92.254 95,7 102,1 Költségvetési szerv 493 0,5 98,0 Nonprofit szervezet 3.614 3,8 101,2 Összesen 96.361 100,0 102,0 5 Statisztikai Tükör IV. évf. 33.sz. 6 Statisztikai Tükör IV. évf. 33.sz. 13

A megyében nyilvántartott több mint 70 ezer egyéni vállalkozás közül a munkavégzés jellege szerint a főfoglalkozásúak aránya 37, a mellékfoglalkozásúaké 35, a nyugdíjasoké pedig 28% volt. Az egyéni vállalkozások 28%-ának, 20.400-nak volt vállalkozói igazolványa, míg a többi, mint adószámmal rendelkező magánszemély, vagy egyéb piaci termelést folytató őstermelőként tevékenykedett. A regisztrált vállalkozások 45%-a főtevékenysége alapján a mezőgazdaság, 11%-a a kereskedelem, közel 10%-a az ingatlanügyletek, 6%-a a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba tartozott. A feldolgozóipariak és az építőipariak hányada egyaránt 5%-ot ért el. A nyilvántartásban szereplő gazdasági szervezetek döntő része igen alacsony létszámot foglalkoztat, illetve nincs is alkalmazottjuk. Évvégén létszám-kategória szerint 98%-uk maximum kilenc főt, 1,2%-uk 10 19 főt, 0,6%-uk 20 49 főt foglalkoztat, az 50 500 fő közöttiek aránya pedig nem érte el a fél százalékot sem, és mindössze 8 tartozott az 500 fő feletti kategóriába. 2009. december 31-én a megyében regisztrált szervezetek közül 1998 ellen folytattak felszámolási eljárást. Gazdálkodási formájukat tekintve közülük 1083 korlátolt felelősségű, 769 betéti, 26 pedig részvénytársaság volt. II.7. Egyéb körülmények Közlekedés: Bács-Kiskunban található az ország kiépítetlen állami útjainak negyede, továbbá több szükséges közúti összeköttetés hiányzik. A zsáktelepülések előfordulása jellemző - 17 db található belőlük a megyében: Bajai kistérség: Bácsszentgyörgy, Érsekhalma, Rém Bácsalmási kistérség: Bácsszőlős, Kunbaja Kalocsai kistérség: Homokmégy, Öregcsertő Kecskeméti kistérség: Helvécia, Nyárlőrinc, Városföld Kiskőrösi kistérség: Fischerbócsa Kiskunhalasi kistérség: Hartakötöny, Kisszállás, Balotaszállás Kiskunmajsai kistérség: Szank, Kígyós Kunszentmiklósi kistérség: Újsolt A közlekedési lehetőségek (elérhetőség) hiánya, mint a kirekesztettség egyik tényezője leginkább a tanyán és a kistelepüléseken élők számára okoz nehézséget. Egyes helyeken nagy távolságot kell megtenni a tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez is. Mindezek a tényezők megnehezítik az adott térségben élők munkába jutását, elhelyezkedési lehetőségét, a gyermekek bölcsődébe, óvodába, iskolába járatását és különböző, mindennapi élethez szükséges szolgáltatások elérését. Különösen, hogy a hiányzó útszakaszok, az elhanyagolt földutak kezelésére, finanszírozására nem akad gazda. Egyes térségek külterületi útjainak 97 százaléka földút, melynek fenntartása, járhatóságának biztosítása folyamatos munkát igényel a mindenkori éghajlat 14

függvényében. 7 Gépkocsival való ellátottság: 2008-ban 210.254 gépjárművet tartott nyilván a megyében a KSH, ez 2009-ben (december.31.) 207.537-re csökkent. Egészségügyi helyzet főbb jellemzői: A szervrendszerek betegségeinél a megyében megjelenő betegségek megoszlása az országos átlaggal egyezőséget mutat, szignifikáns eltérés csak a szenvedélybetegségek (ezen belül az alkoholizmus), illetve az öngyilkosságok körében tapasztalható. Erre a kérdésre a veszélyeztetett csoportoknál térünk ki. Egyebekben a megye lakosságának egészségi állapota a kedvezőtlen korstruktúrának (60 éven felüliek magas aránya) is következménye (ld. melléklet: megyei korfa). A vezető halálokok egy kivétellel az országoshoz hasonlóak, s ez az öngyilkosságok csökkenő, de még mindig kiugróan magas aránya. A megye-specifikus problémának tekinthető öngyilkosság főként a férfiakat érinti, és a falvakban, illetve a külterületeken élők körében a leggyakoribb. Orvosi ellátottság: Megnevezés (fő) 2003 2006 2007 2008 Dolgozó orvosok száma 1 481 1375 1202 1322 Háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 349 347 342 348 A dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó száma megyénkben 2003-2008-ig folyamatosan változott, a bázisévet tekintve 9 %-al csökkent, míg az egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra jutó lakosok száma is az elmúlt 6 évet tekintve változó képet mutat, de a bázisév vonatkozásában 0,5 %-os növekedést mutat. A működő kórházi ágyak száma 15,2%-al csökkent 2003-2008-ig, mely meghaladja az országos átlagot (11%). A 10 e. lakosra jutó kórházi ágyak száma 13,4 %-al csökkent, mely ugyancsak magasabb az országos adatoknál (10%). Megnevezés (fő) 2003 2006 2007 2008 Működő kórházi ágyak száma 3519 3423 2985 2985 10 e. lakosra jutó műk. kórházi ágy 65 63,8 55,9 56,3 7 Forrás: A hátrányos helyzetű tanyai gyermekek helyzetének és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok működési hatékonyságának vizsgálata a Homokhátságon 15

Iskolázottság: A bölcsődei helyekkel kapcsolatban emelkedés mutatkozik a megyében, ugyanakkor a férőhelyek számának emelkedése nem követi az igényeket - a bölcsődések száma 20%-al növekedett, míg a bölcsődei férőhelyek száma mindössze 8%-al emelkedett. A jelenleg a helyzet úgy írható le, hogy két férőhelyen három bölcsődés kerül elhelyezésre. Bölcsődések számának alakulása 2000 2005 2006 2007 2008 2009 bölcsődei férőhelyek 1069 1089 1089 1079 1113 1158 bölcsődébe beírt gyermekek száma 1339 1447 1464 1508 1538 1610 Csaknem 20 évet átfogó vizsgálat során (bázisévnek az 1990/1991-es tanévet tekintve) megállapítható, hogy mind az óvodai-, mind a közoktatásban csökkenő gyermeklétszámokkal és csökkenő csoportszámokkal találkozunk. A létszámcsökkenés oka demográfiai jellegű, a csoportok számának csökkenésében azonban az osztálylétszámok emelése, illetve egyes kisiskolák megszűnése is szerepet játszik. A kettő egymással nem lineárisan arányos. A középiskolai képzés népszerűsége növekedést mutat, ennek oka részben az, hogy a bekerülés feltételei (a fejkvóta következményeként is) egyszerűsödtek, részben az, hogy az OKJ-s szakmák jelentős része középiskolai végzettségre épül. Oktatásban résztvevők számának alakulása Nappali rendszerű iskolai oktatás - Tanulók, gyermekek száma (fő) 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 94881 92657 91112 90436 89505 A tanuló gyermekek száma 2005-2009-ig 6%-al csökkent. Csoportszámok alakulása Csoportok/osztályok száma megnevezés/tanév 1990/1991 2000/2001 2005/2006 2009/2010 óvoda 851 837 775 754 általános iskola 2715 2615 2423 2118 szakiskola 421 269 313 347 gimnázium 232 320 402 404 szakközépiskola 290 500 497 526 Óvodai csoportok száma a bázisévet tekintve 11%-al csökkent, Általános iskolai osztályok száma 22%-al csökkent, Szakmunkás iskolai osztályok száma 18%-al csökkent, Gimnáziumi osztályok száma 74%-al növekedett Szakközépiskolai osztályok száma 81 %-al növekedett 16

A felnőttoktatásban résztvevők száma viszonylag szűk határok között ingadozik: Felnőttoktatás - Tanulók, gyermekek száma (fő) 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 4951 5675 5452 5296 4868 A tanulók száma 2005-2009-ig 6%-al csökkent. A következő táblában összesített eredményeket mutatunk be az Oktatás-statisztikai évkönyv alapján, amelyben az általános iskolai, szakközépiskolai és szakmunkásképzésben részt vevők, illetve a felnőttoktatásban részt vevők együttesen szerepelnek: Mindösszesen Oktatási forma - Tanulók, gyermekek száma (fő) 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 99832 98332 96564 95732 94373 A tanulók száma 2005-2009-ig összességében 6%-al csökkent. Intézmények számának alakulása Bács-Kiskun megyében Feladat ellátási helyek 2006 2007 2008 2009 Óvoda 239 211 205 209 Ált. iskola 190 185 179 178 Szakiskola 46 46 43 43 Szakközépisk. 47 49 47 45 Gimnázium 46 45 46 43 Az óvodák száma csökkent a megyében, a legnagyobb mértékben, de az általános iskolák adataiból is látható, hogy 2008. évben sok általános iskola ÁMK, kistérségi társulásos formában összevonásra került. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók száma a hallgatók állandó lakóhelye szerint Területi egység 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Bács-Kiskun 8.390 9.209 10.106 10.477 10.706 11.239 11.563 11.212 11.001 Dél-Alföld 22.437 24.141 25.964 26.844 27.444 28.516 28.681 28.082 27.564 Összesen 184071 193155 204910 212292 217245 224616 227118 224894 222564 A tanulók száma 2001-2007-ig folyamatosan növekedett a megyében 38%-al, majd 2009-ig 5 %-al csökkent, ez megegyezik a régiós, országos tendenciákkal is. 8 8 Oktatás-statisztikai évkönyv 2009/2010. 17

Foglalkoztatottság: Munkaerő-piaci helyzetkép a Bács-Kiskun Megyei Foglalkoztatáspolitikai Bizottság 2006-2010 között végzett tevékenységéről szóló 2010. június 25-i beszámolója alapján: 2006-ban a KSH munkaerő-piaci felmérése alapján emelkedett a 15-74 éves népesség aktivitási aránya, de az 53 százalék 2 százalékponttal még mindig elmaradt az országos átlagtól. Ráadásul a mutató ezen szintje nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a megyében magas volt a munkanélküliségi ráta: a 9,5 százalék csaknem kétszerese a szomszédos Csongrád megyeinek. A 48 százalékos foglalkoztatási arány tehát 2005-höz képest csak minimális mértékű pozitív elmozdulást jelzett. A legalább 5 főt alkalmazó megyei székhelyű munkáltatók foglalkoztatási helyzete ennél kedvezőbb képet mutatott. 2007-ben a KSH munkaerő-piaci felmérése alapján miközben országosan, elsősorban a kelet-magyarországi és dél-dunántúli változások következtében romlottak a mutatók a megye foglalkoztatási helyzete valamelyest javult. A 15-74 éves népességből 2007. IV. negyedévében háromezer fővel többen (csaknem 200 ezren) dolgoztak, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány 0,8 százalékponttal, 49 százalékra emelkedett, amely azonban még mindig közel 2 százalékponttal volt alacsonyabb az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta is 8,7 százalékra mérséklődött, egy százalékponttal haladta meg az országos adatot. 2008-ban a gazdasági krízis még csak korlátozott hatást gyakorolt az európai országok munkaerőpiacaira, köszönhetően annak, hogy a foglalkoztatottság általában 2-3 negyedévnyi késéssel reagált a gazdasági teljesítmény változásaira. A recesszió munkaerő-piaci hatásai azonban 2009. során már érzékelhetően jelentkeztek, melyet a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták alakulása jelez. 2009-ben a foglalkoztatási helyzet az általános gazdasági recesszió következtében tovább romlott a megyében. A KSH munkaerő felmérése szerint 2009. III. negyedévben a 15 74 éves népességből 193 ezer főt foglalkoztattak, az egy évvel korábbinál 4 százalékkal kevesebbet. A munkanélküliek száma viszont igen jelentősen, csaknem egyharmaddal emelkedett. Mindezek következtében a foglalkoztatás aránya 48 százalék alá csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 11,2 százalékot. Mindkét mutató kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál. A munkaerő-piaci problémák a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű munkáltatók foglalkoztatási adataiban is megmutatkoztak. Az év első háromnegyedében átlagosan 104 ezer főnek nyújtottak megélhetést, 4 százalékkal kevesebbnek, mint 2008. hasonló időszakában. A foglalkoztatás szűkülése legerőteljesebben a vállalkozások fizikai állományánál mutatkozott meg, itt elérte az egytizedet. A tendencia iránya, s a változás mértéke országosan is hasonló nagyságrendű volt. 18

2010 elején a nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) az év negyedik hónapjának végén 16,3% volt. Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Bács-Kiskun megyében Adatok forrása: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Álláskeresők száma (fő ) Álláskeresők Megnevezés 2010 2010. 2009 Változás előző aránya* április március április hónaphoz évhez 2010 április Kecskemét 9.763 10.262 8.903-499 860 14,1% Baja 5.435 5.857 4.917-422 518 18,2% Kalocsa 4.080 4.605 4.138-525 -58 17,2% Kiskőrös 3.413 3.553 2.994-140 419 15,8% Kiskunfélegyháza 2.441 2.672 2.212-231 229 11,9% Kiskunhalas 3.430 3.573 2.604-143 826 17,6% Bácsalmás 1.541 1.672 1.566-131 -25 23,4% Kiskunmajsa 1.437 1.550 1.324-113 113 17,0% Kunszentmiklós 2.443 2.685 2.406-242 37 19,9% Tiszakécske 970 1.145 980-175 -10 13,0% Jánoshalma 1.683 1.806 1.434-123 249 28,5% Bács-Kiskun m: 36.636 39.380 33.478-2744 3158 16,3% * álláskeresők becsült gazdaságilag aktív népességszám figyelembe vételével számított aránya Míg az előző év áprilisi hónapjához viszonyítva három kistérség kivételével mindenhol nőtt az álláskeresők száma, addig ez márciusa és áprilisa között minden kistérségben csökkenés figyelhető meg. 15-74 éves népességre vonatkozó foglalkoztatottsági adatok Megnevezés ezer fő 2006 2007 2008 2009 Foglalkoztatottak száma 196,2 196,8 198,4 189,9 Munkanélküliek száma 20,4 20,2 18,7 23,3 A foglalkoztatottak száma 4,3%-os csökkenést mutat (kerekítve 6300 fővel kevesebb a foglalkoztatottak száma), a munkanélküliek száma pedig 14,2%-kal emelkedett (kerekítve 2900 fővel több a munkanélküliek száma) a két szám különbözete - azaz 3400 fő eltűnt a rendszerből. Az előző évben (2009-ben) jelentősen, kerekítve 4600 fővel emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, valószínűleg azért, mert több ellátáshoz (közmunka-program, út a munkához, közcélúak alkalmazása stb.) csak regisztrált munkanélküliként juthattak az álláskeresők. 19

Csoportos létszámleépítések. Bács-Kiskun megyében 3 ilyen jellegű döntést jelentettek be 2010. I. negyedévében, ez 134 főt érintett (Csongrád és Békés megye együttesen jelentett 3 döntést, ott az érintettek együttes létszáma 130 fő volt). 2009. év végén a munkáltatók által bejelentett betöltetlen álláshelyek száma nem érte el az 500-at, amely az egy évvel korábbinak mindössze 46%-a volt. Így a felkínált álláshelyek és a regisztrációban szereplő állást keresők közötti különbség 73-szoros mértékre emelkedett (!) 2009. decemberében több mint 14 ezren kaptak álláskeresési járadékot vagy segélyt. Összességében 2009-ben a nyilvántartásban szereplő álláskeresők bő hattizede részesült valamilyen ellátásban. A munkát keresők közül a 2009-es év végén 2747-en vettek részt valamilyen az elhelyezkedésüket segítő aktív programban, lényegesen kevesebben, mint korábban, ez a létszám ugyanis alig több mint hattizede a 2008. decemberinek. A tanfolyami képzések kivételével (ahol néhány százalékos létszámbővülés tapasztalható) valamennyi programban jelentősen csökkent a résztvevők száma. Jövedelmek, nyugdíjak Az alkalmazásban állók rendszeres havi bruttó átlagkeresetének alakulása (országos adatok) Időszak Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Nemzetgazdaság 2006. 172516 138297 115729 153729 2007. 169426 157077 118797 165624 2008. 176913 166882 129161 177738 2009. 181195 166180 129695 183804 2010. I félév 182946 166486 (= 100%) 106767 187563 %-os változás +6,0% +20,4% -8,3% +22,0% 2006/2010. Arány a 100%- hoz (szoc. ell.) 171,4% 155,9% 100% 175,7% 200000 150000 100000 50000 0 Bruttó jövedelmek 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. I félév Oktatás Szociális ellátás Egészségügy Nemzetgazdaság illetve az egészségügyi ellátásban. A szociális ellátásban dolgozók bére is igazolja az érdekérvényesítés hiányosságait, illetve mutatja azt is, hogy milyen megbecsülésben részesülnek az ágazati alkalmazottak. Az oktatásban tevékenykedők bére 6%-kal javult 2006 óta, az egészségügyben dolgozóké 20,4%- kal, a szociális ellátásban dolgozók bére viszont csökkent 8,3%-kal (!) Jelenleg 71, illetve 55%-kal magasabbak a bérek az oktatásban, 20