Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert PEDAGÓGIAI PROGRAM Szárligeti Általános Iskola 2009-2014
Tartalom Küldetésnyilatkozat... 4 Alapító okirat... 5 Az iskolai nevelő oktató munka jogszabályi háttere... 10 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 11 1.1. Alapelveink... 11 1.2. Céljaink, feladataink... 11 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 12 2. Személyiségfejlesztés... 13 2.1. Céljaink a személyiségfejlesztés során... 13 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:... 14 3. Közösségi neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 14 3.1. Alapvetés... 14 3.2. A közösségfejlesztés feladatai... 15 4. Gyermek- és ifjúságvédelem az iskolában... 15 4.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:... 15 4.2. Kapcsolatok... 16 4.3. A gyermekvédelmi munkát segítő tevékenységek:... 16 5. Beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás SNI-s tanulók... 16 6. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások... 17 7. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés... 18 7.1. szóbeli számonkérés formái:... 18 7.2. írásbeli számonkérés formái:... 19 7.3. tanulók értékelése... 19 7.3.1. alsó tagozat... 19 7.3.2. felső tagozat... 19 7.3.3. dolgozatok(röpdolgozatok) értékelése... 19 7.3.3.1. nem részképességhiányos, nem SNI-s, tanulók esetén... 19 7.3.3.2. résztképességhiányos sajátos nevelési igényű tanulók esetén... 20 7.4. Magatartás és szorgalom... 20 7.5. jutalmazás és büntetés... 20 7.5.1. A tanulók jutalmazásának formái, rendje... 20 7.5.1.1. A tanév közben alkalmazható elismerések:... 20 2
7.5.1.2. A tanév végi jutalmazások formái lehetnek:... 21 7.5.2. A fegyelmező intézkedések formái, rendje, a kártérítési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok... 21 7.5.2.1.Fegyelmező intézkedések... 21 7.5.2.5. Fegyelmi büntetések... 21 8. Nem szakrendszerű oktatás... 22 9. A szülői ház, a tanulók és pedagógusok együttműködése... 22 9.1. A tanulók tájékoztatása... 22 9.2. A szülők tájékoztatása... 22 9.3. A szülők és a pedagógusok együttműködési lehetőségei, fórumai... 23 10. Záradék:... 23 3
Küldetésnyilatkozat Szárligeti Általános Iskola Valljuk, hogy az iskolában folyó nevelő-oktató munka csak akkor lesz eredményes, ha az iskolánk falai közül olyan gyermekek kerülnek ki, akiknek magatartása társadalom által elfogadott, erkölcsi értékrendje fejlett, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés és a társas érintkezés szabályait, akik segítőek és toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyar nép történelmét, értékeit és tisztelik az európai és más népek hagyományait, kultúráját, és akik harmonikus kapcsolatot tudnak létesíteni az őket körül-vevő természeti környezettel, akik számára értél az egészséges életmód. Iskolánkban olyan légkört alakítunk ki, ahol tanár, diák, szülő egyaránt jól érzi magát. A kapcsolatrendszer a közös cél, a kölcsönös érdeklődés, bizalom, aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. Hangsúlyos feladat a komplex személyiségfejlesztés, az egyéni kompetenciák kialakítása, fejlesztése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudásukat minden élethelyzetben tudják alkalmazni. A bevezetendő kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való beilleszkedésre. Nevelési programunk, az életkori sajátosságok figyelembe vételével az iskolai közösség, az osztályok és csoportok aktivitására, együttműködésére, önszerveződésére épül. Olyan közösségeket kialakítását preferáljuk, ahol természetes a baráti kapcsolatok létrejötte, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, kulturált kommunikáció, csapatszellem. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai szintű rendezvényeink, ünnepélyeink maradandó élményt nyújtsanak diákoknak, vendégeknek, tanároknak. Az egészséges életmódra nevelés érdekében fontosnak tartjuk pozitív életmódminták megismerését és alkalmazását, lelki egészség szerepének hangsúlyozását, a harmonikus személyiség értékként való tiszteletét. A pedagógus személyisége, viselkedése, külső megjelenése, szavainak és tetteinek összhangja az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb minta. Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. 4
Alapító okirat Szárliget Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. -a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. -a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: A L A P Í T Ó O K I R A T 1.) A költségvetési szerv neve: SZÁRLIGETI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2.) A költségvetési szerv székhelye: SZÁRLIGET, ISKOLA UTCA 3. 3.) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat): Az alapítás dátuma: 1999. szeptember 17. 4.) A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Általános iskolai nevelést, oktatást megvalósító közoktatási tevékenység végzése, képességkibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés. 5.) A költségvetési szerv alaptevékenysége Az alaptevékenység szakágazata: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) a., 2009. december 31-ig hatályos és érvényes szakfeladatok az alábbiak: 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés, 5
552411 Munkahelyi vendéglátás, Szárligeti Általános Iskola 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 805113 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás 924036 Diáksport b., 2010. január 1-től hatályos és érvényes szakfeladatok az alábbiak: Az alaptevékenység körébe tartozó tevékenységek: 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása A kiegészítő tevékenység körébe tartozó tevékenységek: Kiegészítő tevékenységet az intézmény sem 2009-ben, sem az azt követő években nem végez. A kisegítő tevékenység körébe tartozó tevékenységek: 6
562917 Munkahelyi étkeztetés Szárligeti Általános Iskola 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése A vállalkozási tevékenység körébe tartozó tevékenységek: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6.) A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenységének felső határa a szerv kiadásaiban a., a kisegítő tevékenység arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 10% b., a vállalkozási tevékenység arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 10% A költségvetési szerv a 2009. évben kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. 7.) A költségvetési szerv működési köre: SZÁRLIGET KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETE Az általános iskola szabad kapacitása esetén fogadja a környező településeken (Szár, Nagyegyháza, Óbarok, Tatabánya) lakóhellyel rendelkező iskoláskorú gyermekeket is. 8.) A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: a., Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye SZÁRLIGET KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE (2067 Szárliget, István u. 49.) b., Felügyeleti szerv neve, székhelye SZÁRLIGET KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE (2067 Szárliget, István u. 49.) 9.) A költségvetési szerv típus szerinti besorolása a., tevékenységek jellege alapján: KÖZSZOLGÁLTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV b., a közszolgáltató szerv fajtája: 7
KÖZINTÉZMÉNY c., feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: ÖNÁLLÓAN MŰKÖDŐ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV A költségvetési szerv gazdálkodási formáját tekintve előirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik, előirányzatai felett Szárliget Község Polgármesteri Hivatala rendelkezik. Szárliget Község Képviselőtestülete, mint irányító szerv kijelöli Szárliget Község Polgármesteri Hivatalát a Szárligeti Általános Iskola meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeinek különösen pénzügyigazdasági feladatainak - ellátására. A feladatellátás körét, módját, felelősségi rendjét külön megállapodás rögzíti. 10.) A költségvetési szerv vezetője: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. (1) bekezdésének e., pontja alapján a költségvetési szervet Szárliget Község Képviselő-testülete által, pályázat alapján kinevezett iskola-igazgató vezeti. A vezetői megbízás feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 18. -a határozza meg. A vezetői megbízás öt év határozott időre szól. 11.) A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) alapján kerülhet sor. 12.) A költségvetési szerv alapítójának, illetve fenntartójának neve és címe: SZÁRLIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (2067 Szárliget, István u. 49.) 13.) Az oktatási intézmény típusa ÁLTALÁNOS ISKOLA 14.) Az oktatási intézmény nemzeti, etnikai és más feladatai: 8
15.) Az oktatási intézmény tagintézményei: Szárligeti Általános Iskola 16.) Az oktatási intézmény telephelyének címei: 17.) Az oktatási intézménybe felvehető maximális tanuló-létszám: 230 Fő 18.) Az oktatási intézmény tagozatainak megnevezése: NAPPALI TAGOZAT 19.) Az oktatási intézmény évfolyamainak száma: 8 ÉVFOLYAM 20.) Az oktatási intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az általános iskola Szárliget belterület 2. helyrajzi számon nyilvántartott épülete, az épület berendezési és felszerelési tárgyai vagyonleltár szerint. 21.) A vagyon feletti rendelkezés joga: Az épület arra alkalmas helyiségeit az iskola igazgatója bérlet útján hasznosíthatja. A bérleti jogviszony nem akadályozhatja az iskolai feladatellátást. Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, vagy biztosítékul megterhelni. Az intézmény az önkormányzati költségvetési támogatást csak az alapfeladataihoz használhatja fel. Mezei Ferenc polgármester Dr. Sisa András jegyző Záradék: Az alapító okiratban foglaltakat Szárliget Község Képviselő-testülete a 64/2009 (08.04.) sz. határozatával elfogadta, és a módosításokkal egységes szerkezetben jóváhagyta. Jelen alapító okirat 2009. július 1-én lép hatályba, azzal, hogy az alapító okirat 5.b., pontjába foglalt szakfeladatok 2010. január 1-től alkalmazandók. 9
Az iskolai nevelő oktató munka jogszabályi háttere 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. Törvény A munka törvénykönyvéről 1993. évi LXXVII. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 1997.évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról 130/1995.(X.26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről 105/1999. (VII.6.) Korm. rendelet az OKÉV-ről 10/1994.(VI.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgálatot ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 243/2003. (XII. 17. ) kormány rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 14/1994.(VI.24) MKM rendelet a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról. 41/1999. (X.13.) OM rendelet a pedagógus szakvizsga képesítési követelményeiről 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról 17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 10
2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról 16/2004. (V.18.) OM-GyISM rendelet az iskolai sporttevékenységről. OM rendelet a tanév rendjéről 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1.1. Alapelveink Célunk olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolából a tanulók szilárd erkölcsi alapokkal, a társadalom és az egyén számára hasznos ismeretekkel rendelkezve, tudást megbecsülve, az eredményekért tenni készen kerüljenek ki. Tiszteletben tartjuka tanulók személyiségét. Tanulóinkat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Kiemelt feladatnak, kitörési pontnak tartjuk az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás iránti igény kialakítását, fejlesztését. Ezt szolgálja az iskola testi és lelki egészségnevelési programja. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskola betölthesse a második otthon szerepét tanulóink számára. A diákokkal évente meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így ismerhetik és tudatosíthatják a velük szembeni elvárásokat. Diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat a törvény által biztosított keretek között. Folytatni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdését, a sajátos nevelési igényű gyermekek segítését. Biztosítani kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakoztatásában. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel községünk életében. Érdekszövetséget alakítunk ki diákjainkkal és a szülőkkel az iskola értékeinek, hagyományainak, megőrzéséért és továbbfejlesztéséért, hírneveének visszaszerzéséért. 1.2. Céljaink, feladataink A 8. év végére érjen el minden tanuló olyan szintet, amely alapján képes a választott iskolában helyt állni, a tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. 11
Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának elsősorban a felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakoztatását, s lehetőség szterfint a tehetséggondozásban is eredményeket kell felmutanunk. Fontos, hogy a tanulók megismerjék az önálló, célreavezető tanulási technikákat, korszerű ismeretekkel, a gyakorlatb an alkalmazható tudással, s az alkalmazás képességével rendelkezzenek.(kompetenciák) A kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Lényeges, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges képességekkel, jártsságokkal. A mindennapok során ismerje és alkalmazza az emberek közötti kulturált érintkezés, kapcsolattartás formáit, normáit. Rendelkezzenek megfelelő felelősségtudattal. Iskolánk, lakóhelyünk hagyományait ápolják, ünnepeit megismerjék, épített és szellemi örökségét gondozzák Természeti környezetüket ismerjék meg és óvják. Fontos a család, az idősek tiszteletére, megbecsülésére. Kiemelt szerepet kell szánni a testi nevelésnek. A tanulók ismerjék a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit, az iskolai mindennapok szolgáljanak ehhez példaként.. Hangsúlyozni kell a lelki egészség fontosságát, a harmonikus személyiség kialakítását.. Olyan személyiségek fejlesztése a cél, akik a szükséges önismerettel rendelkeznek, önállóan képesek dönteni, az alternatívákat felismerni, mérlegelni. Ismerjenek meg többféle konfliktuskezelési technikát. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű, illetve tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esélyegyenlőségét. 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, értelmi fejlettségét, képességét, a tanulói részvételt az ismeretszerzés folyamatában. Ennek megfelelően: Az oktatás legfontosabb eszköze az aktuális tanévre készült tanmenet. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, korszerű pedagógiai eljárásokkal, munkamódszerekkel. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala szerint kell történnie, törekedve az objektivitásra. A komplex személyiség fejlesztésben fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek, a reális önértékelésnek, az ítélőképességnek. 12
2. Személyiségfejlesztés A nevelés központi kérdésének tekintjük, mivel a harmonikus személyiség képes az adott szinten elvárható maximális teljesítményt nyújtani. A tanulói összetétel alapján kijelenthető, hogy a személyiségfejlesztés egyaránt fontos a hátrányok nélkül érkező tanulók számára, de talán nagyobb szükség mutatkozik a szociális hátrányokkal érkezők irányából. Ezen tanulók számára az iskolának kell pótolnia azokat a késztetéseket (drive), amelyek segítik a személyiség alakítását, struktúrálását. A differenciálás, mint eszköz segíti a személyiségstruktúrájának egyénre szabott kialakítását, az eltérő kindulási helyzetek közötti különbség megszüntetését, egy magasabb szinten történő önszervezést. 2.1. Céljaink a személyiségfejlesztés során Olyan fiatalok kibocsátása az iskolából, akik személyiségétől nem idegenek a következő értékek humánum, erkölcs, fegyelmezett személyiség, műveltség, kötelességtudás, érdeklődés, nyitottság, alkotás, kreativitás, mások munkájának megbecsülése, probléma-érzékenység, gyakorlatiasság perspektívában való gondolkodás távlati célok átváltása rövidebb célokká teljesítmény elérésére motivált önművelésre kész, élethosszig tartó tanulás szükségességét felismerő, befogadó, közzösségi ember, ismeri és betartja a különféle közösségek együttélését biztosító szabályokat, kommunikatív, 13
szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, vitaképes szellemileg és testileg egészséges, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Az alapvető és örök erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása elsősorban személyes példamutatással. Az értelmi képességek, illetve az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, a helyi hagyományok ápolása. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az alkohol, a drog, a dohányzás káros hatásának megismertetése, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása. 3. Közösségi neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket minden tanítási órán és tanórán kívüli tevékenység során ki kell használni, kapcsolni a tananyagok, foglalkozások témáihoz. A közösségfejlesztés az iskolába lépés pillanatától olyan beilleszkedési folyamatot jelent, amelyben a tanulók, tanulócsoportok keresik és megtalálják helyüket, miközben folyamatosan alakítják környezetüket és önmagukat. A folyamatok célja az egyén és a társadalom, illetve a bennünket körülvevő környezet, világ közötti kapcsolat kialakítása. 3.1. Alapvetés Az iskolai szűkebb és tágabb közösség csak akkor válhat a gyermek személyiségét alakító tényezővé, ha összefogja a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeit, hiszen ezek egymással aktív kölcsönhatásban vannak. 14
Alapvetően a közösség (osztály, iskola9)az egyéni tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének színtere, amely visszajelzései által befolyásolja az egyén továbbfejlődésének irányát. A közösség biztosítsa azt a közeget, amely a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásához szükséges. 3.2. A közösségfejlesztés feladatai Az iskolai élet egyes területeivel kapcsolatos tanulói közösségek kialakítása nevelői tervezett irányítással. Ez a nevelői irányítás az önállósuló közösségben egyre jobban háttérbe szorul. A beilleszkedési folyamat figyelemmel kísérése, segítése minden életkorban elvárt. A közösség légkörével, hangulatával, elvárásaival hasson oda, hogy olyan célokat tűzzenek ki maguk elé nevelői, osztályfőnöki segítséggel -, amelyért egyéni képességeik alapján dolgozni tudnak! Az elvégzett munkát saját maguk, illetve közösségeik vonatkozásában is értékelni tudják. Egyensúlyban kell tartani a közösség és a gyermek egyéni érdekeit, egyiket sem szabad eltúlozni a másik rovására. A legfontosabb feladat, hogy az iskolai közösségek erőssé válljanak, s ezen keresztül az elfogadó és elutasító társadalmi normarendszer átszűrődjön. Az iskolai diákönkormányzat ebben határozott, jól körülírt feladatsorral rendelkezzen! 4. Gyermek- és ifjúságvédelem az iskolában Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek. 4.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Kiemelt feladatai: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az iaggazgatón keresztül az önkormányzat jegyzőjénél, - folyamatos kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel, a fejlesztő pedagógussal 15
Az iskola gyermekvédelmi feladatának a legfontosabb területe a prevenció. A tanulók osztályfőnökeinek megállapítása alapján a gyermekvédelmi felelős rangsorolja a beavatkozásokat igénylő helyzeteket sűrgősség alapján. Ez után tesz javaslatot az intézkedésre. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. 4.2. Kapcsolatok A gyermekvédelmi tevékenység során az alábbi intézményekkel tartunk rendszeres munkakapcsolatot - polgármesteri hivatallal, - nevelési tanácsadóval - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - gyermekorvossal, védőnővel - logopédussal, - körzeti megbízottal, 4.3. A gyermekvédelmi munkát segítő tevékenységek: o a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, o a differenciált oktatás és képességfejlesztés, o egyénre szabott tanácsadás, nevelési iránymutatás szülőnek o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, o a napközis és a tanulószobai foglalkozások, o az iskolai étkezési lehetőségek, o az életkoroknak megfelelő egészségügyi szűrővizsgálatok, o szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységrendszer o a szülőkkel való rendszeres együttműködés, kapcsolattartás o szülői munkaközösségi megbeszélések o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, o ingyenes tankönyvellátás a jogszabályoknak megfelelően o tartós tankönyv kölcsönzése tanévre 5. Beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás SNI-s tanulók Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. 16
o a testséma biztonságának kialakítása, o a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, o a vizuomotoros koordináció gyakorlása, o a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, o az olvasás, írás tanítása a nevelési tanácsadó által előírt tartalommal és formával o az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek hallás utáni tolmácsolásával A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. o az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, o a testséma kialakítása, o a téri relációk biztonsága, o a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, o a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, o a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A tanulók fejlesztése, gondozása a 2/2005. (III.1.) OM rendeletben foglaltak alapján történik. 6. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások Kötelező tanórai foglalkozások Választható tanórai foglalkozások időkerete terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozások felzárkóztató foglalkozások korrepetálások kistérségi, megyei, országos tanulmányi versenyek sportkörök sportversenyek, házi bajnokságok napközis és tanulószobai foglalkozások felügyelet (tanítás kezdete előtt, szünetekben, étkezés ideje alatt, orvosi vizsgálatra kíséretkor) szakkörök -Az iskolai könyvtár használata 17
A tankönyvtámogatásra jogosultak tankönyvellátása logopédiai foglalkozás háttorna sószoba leki egészség bizotsítását szolgáló foglalkozás 7. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés Alapvetés: - Tárgyilagos, objektív legyen! - Igazságos legyen, mentes az elfogultságtól, egyoldalúságtól. - Ösztönző hatású legyen. - Céljai és követelményei előre ismertek legyenek a tanulók és szüleik számára. - Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő legyen - Következetes és szakszerű legyen - A megfelelő előkészítés nem maradhat el! - Igazodjon a helyi tantervnek az adott tantárgyon belül részletesen kidolgozott követelményrendszeréhez. - Tartalmilag és formailag alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. - Önálló gondolkodásra serkentő legyen. - A számonkérés mindig legyen szerves része a pedagógiai folyamatnak, - Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés megfelelő arányú (50-50 %) legyen. - Ne legyen kampányszerű, büntető vagy megtorló jellegű! - Egy napon csak két témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók. 5. és 6. órában csak akkor ha más időpontban nem oldható meg a dolgozat. - Írásbeli beszámoltatás esetén egy héten kerüljön kiosztásra, kijavításra a dolgozat! Felelet esetén is értékeljük a tanulók teljesítményét. 7.1. szóbeli számonkérés formái: - egy téma, tananyagrész kifejtése, - válaszadás kérdésekre, - kiselőadás, korreferátum - órai aktív munka. 18
7.2. írásbeli számonkérés formái: - írásbeli felelet (röpdolgozat) - témazáró dolgozat - félévi felmérő (javító) dolgozat - év végi tudásszint felmérő dolgozat Szárligeti Általános Iskola 7.3. tanulók értékelése A szülők és a tanulók a tanév elején kézhez kapják azt a kiadványt, amely minden évfolyam összes tantárgyának érdemjegyi követelményeit tartalmazza E követelményrendszer a pedagógiai program melléklete- 7.3.1. alsó tagozat Az első három évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelés a minisztérium által kiadott program alapján a 4. évfolyamon minden tantárgyból osztályzattal minősítjük a tanulókat Az első három évfolyamon a tájékoztató füzet vagy értékelő lap segítségével tájékoztatjuk a szülőket gyermekük előrehaladásáról 7.3.2. felső tagozat Az 5.-8. évfolyamon a pedagógusok a tanulók teljesítményét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen osztályzatokkal értékelik. A félévi és év végi osztályzatot az év közbeni érdemjegyek és tanulmányi munka alapján határozzák meg. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). A tanuló félévi és év végi érdemjegyeit évközi teljesítménye, órai munkája és osztályzatai átlaga alapján kell megállapítani. A témazáró felmérések osztályzatait az érdemjegyek megállapításakor hangsúlyosabban vesszük figyelembe. A félév, tanév során írt összes felmérés átlaga legfeljebb egy jeggyel térhet el a félévi, év végi érdemjegytől. 7.3.3. dolgozatok(röpdolgozatok) értékelése 7.3.3.1. nem részképességhiányos, nem SNI-s, tanulók esetén %-os teljesítmény érdemjegy 0-34 % elégtelen (1) 35-54 % elégséges (2) 55-74 % közepes (3) 75-89 % jó (4) 90-100 % jeles (5) 19
7.3.3.2. résztképességhiányos sajátos nevelési igényű tanulók esetén Ezen tanulók esetén fegyelembe kell venni a tzanórán nyújtott teljesítményt, az aktív részvételt a munkában, az önmagához képest elért fejlődést, a fejlesztő foglalkozásokon kapott értékelést. %-os teljesítmény érdemjegy 0-14 % elégtelen (1) 15-34 % elégséges (2) 35-45 % közepes (3) 46-55 % jó (4) 56-100 % jeles (5) 7.4. Magatartás és szorgalom A tanulók magatartásának minősítésénél a példás, jó, változó és rossz, szorgalmának értékelésekor a példás, jó, változó és hanyag A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén értékeli. A félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök a havi jegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg, kikérve az osztály közösségének véleményét. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba jegyezzük be. 7.5. jutalmazás és büntetés 7.5.1. A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulók jutalmazásakor az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, továbbá a magatartásra, szorgalomra, az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. 7.5.1.1. A tanév közben alkalmazható elismerések: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, 20