Ravazd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (IV. 12.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról Ravazd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993.évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.), valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések 1.. A rendelet célja A rendelet célja, hogy a képviselő-testület eleget tegyen az Sztv által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák igénybe vételének helyi szabályozása. Rendelkezik az ellátások igénybe vételének jogosultságáról, mértékéről és igénybe vételük módjáról. 2.. A rendelet hatálya a 1) A rendelet területi hatálya Ravazd község közigazgatási területe 2) A rendelet személyi hatálya: az Sztv. 3. -ában és 6. -ában meghatározott személyekre terjed ki. 3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szerve, a településen működő oktatási intézmények, a gyermekjóléti-szolgálat és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, továbbá a tudomásukra jutott problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. 4) A körjegyzőség szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői (,Sztv.5. (2) bekezdés szerint szociális hatáskört gyakorló szerv ) valamint az Ör. 2.. 3. bekezdésében meghatározott szervek kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni. A kérelemnek tartalmaznia kell a jövedelemnyilatkozatot, vagyonnyilatkozatot, továbbá az e rendeletben meghatározott igazolásokat. 5) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése a Sztv. 17..-a alapján történik. 1
II. fejezet A szociális gondoskodás rendszere (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásával, b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével valósítja meg. 3.. Pénzbeli ellátásokat a Az Sztv.. 32..-a szabályozza a testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat az Sztv. 25. (1) bekezdés b) pontja tartalmazza. 4.. Normatív lakásfenntartási támogatás A képviselő-testület az Sztv. 38.. (1) bek. a) pontja, (2)-(4) bek, (6)-(8) bek. szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. 5.. Helyi lakásfenntartási támogatás 1) A képviselőtestület az Sztv. 38.. (1) bek. c) pontja alapján önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a kérelmezőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja. 2) Az (1) bekezdés szerinti havi lakásfenntartási kiadások között az Sztv. 38.. (10.) bekezdésében meghatározott kiadások az alábbiak szerint vehetők figyelembe a) Lakbér, vagy albérleti díj, b) Lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének összege, c) Szemétszállítási díj d) Csatornahasználati díj e) Villanyáram, f) vízfogyasztás, g) gázfogyasztás, h) tüzelőanyag költségei 3) A lakásfenntartás az elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterére jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2007. évben 450,-Ft, az ezt követő években, pedig az éves központi költségvetésben 1 m 2 re meghatározott havi költség 100 %-a. 2
4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 10 %-a, de nem kevesebb, mint 3.000,-Ft. A támogatás összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell meghatározni. 5) Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatást a Szt. 38..-a alapján állapítja meg. 6) A lakásfenntartási támogatás pénzben és természetbeni ellátásként is megállapítható. 7) Természetbeni ellátást kell megállapítani, ha a) a kérelem erre irányul, b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeni ellátás nem a lakhatás megőrzése érdekében történik. 8) A természetbeni ellátás formája: tüzelőanyag beszerzése. 9) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet: a) normatív lakásfenntartási támogatás esetében folyamatosan, b) (1) A helyi lakásfenntartási támogatás iránt - a fűtési költség támogatásához- szeptember 15. és április 15. között kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani. 6.. Rendszeres szociális segély (1) Az önkormányzat az Sztv. 37./A H. szerint rendszeres szociális segélyt állapít meg. (2) Az Sztv. 37.A.. (3)bek. c.d. pontjaiban foglaltak alapján az együttműködésre kijelölt szerv a Munkaügyi Központ Pannonhalmi Kirendeltsége.. (3) Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles: a) A Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél adatait és adatainak megváltozását bejelenteni, b) A segélyre jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíti, c) Az önkormányzat által felajánlott, számára megefelő közcélú munkalehetőséget elfogadni, (4) Az együttműködésre kijelölt munkaügyi központtal történő együttműködési kötelezettség keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles: a. Nyilvántartás céljából a munkaügyi központnál bejelentkezni, adatai megváltoztatását bejelenteni b. a munkaügyi központ értesesítése alapján munkahely felajánlása céljából jelentkezni, a felajánlott megfelelő munkát elfogadni, c. amennyiben munkába áll és a munkehelyet nem a munkaügyi központ, vagy az önkormányzat ajánlja fel számára, a munkába állás tényét köteles bejelenteni. 3
(5) A kérelmezőt- kérelme elbírálását megelőzően- tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségéről, annak tartalmáról, formáiról és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségének eleget tesz. Amennyiben az együttműködési kötelezettséget nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg. (6) A rendszeres szociális segélyben részesülő a bejelentési kötelezettségének a segély megállapítását (az adatok megváltozását) illetőleg a munkába állást követő 15 napon belül köteles eleget tenni. (7) A rendszeres szociális segélyben részesülő az egyéni és családi körülményei ismretében azokat mérlegelve- kötelezhető arra, hogy a munkaügyi központtal, illetve kirendeltségével együttműködjön. (8) A szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok lekűzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak. Az erre irányuló együttműködést akkor kell előírni az ellátást kérő személy részére, ha a körülményei alapján feltételezhető, hogy a kialakult helyzet életmódjára, életvezetési szokásaira, mentális magatartására vezethető vissza. (9) A munkaügyi központtal való együttműködés a munkavégzésre történő felkészítés és tanácsadás érdekében történik, a programok a következők lehetnek: egyéni, csoportos, közösségi. A típusokon belül a foglalkozás tartalmát, követelményrendszerét a munkaügyi központ határozza meg. (10) Az önkormányzat a Sztv. 37/H szerinti közcélú foglalkoztatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének a Polgármesteri Hivatal útján tesz eleget. (11) A közcélú szervezett foglalkoztatás keretében a következő munkavégzésekre kerülhet sor: szociális gondoskodással összefüggő személyi szolgáltatások területe, a települési környezet gondozása, középületek takarítása, közterületek gondozása, vízelvezető rendszerek karbantartása. (12) Az önkormányzat által elrendelt közcélú munkavégzés 30 ténylegesen munkával töltött napnál kevesebb nem lehet. (13) Az együttműködés megszegésének esetei. Ha az együttműködésre kötelezett: a. a rendszere szociális segély felülvizsgálatakor a szükséges igazolásokat nem csatolja, b. a munkaügyi központtal nem működik együtt, c. a felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, illetve az önkormányzat által szervezett foglakoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg, d. az együttműködési kötelezettség valamelyikének megszegése 2 éven belül történi, akkor a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni e. A jogosultság feltételeit 2 évente felülvizsgálja 7.. Ápolási díj (1) Az Sztv. 43./B.. alapján méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (Ptk.685.b pont ), aki a. a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, b. a havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (2) A méltányossági ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- (3) Az önkormányzat az ápolási díjat: a) alanyi jogosultságú ápolás esetében 2 évente, b) méltányossági jogosultságú ápolás esetén évente felülvizsgálja. 4
8.. Átmeneti segély (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartás veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély, pénzintézeti segélynek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (a) Családban élők esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj minimum 150%-át. (b) gyermekét (eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetében, ahol fogyatékos vagy tartósan súlyosan beteg személy él, valamint egyedül élő személy esetén : az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb a összegének 150 %-át, (2) Az átmeneti segély alkalmanként megállapítható összege 3.000,-Ft-tól 10.000,-Ft-ig terjedhet. (3) Sürgős szükség esetén a Polgármester a házipénztárból kifizetést engedélyezhet, átmeneti segélyként, ha a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják. A segély az igénylő kérelme és nyilatkozata szerint azonnal kifizethető, Polgármesteri Hivatal 8 napon belül annak valódiságát ellenőrzi. (5) Az átmeneti segély folyósítása készpénzben a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik. (6) Az átmeneti segély természetben is nyújtható, melynek formái: a) vásárlási utalvány, b) tartós élelmiszer, c) tüzelő anyag (szén, fa). A polgármester saját hatáskörben a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részér maximum 10.000,-Ft összegű rendkívüli segélyt állapíthat meg. 9.. Gyógyszertámogatás (1) Gyógyszertámogatásban részesíthető méltányosságból az a személy, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg. A havi rendszeres gyógyszerköltsége az orvosi igazolás alapján az egy főre jutó havi családi jövedelem 15 %-át meghaladja. (2) A gyógyszertámogatás összege 3.000-Ft-tól-10.000,-Ft-ig terjed./ 10.. Temetési segély (1) Temetési segély nyújtható azon ravazdi lakos lakcímmel rendelkező személy részére, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és akinek a családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg. 5
(2) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatalban lehet előterjeszteni. A kérelemhez be kell mutatni a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti másolatát és a család havi rendszeres jövedelmeiről szóló igazolást. A számlákat a kérelmezőnek vissza kell adni. (3) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15 %-a. (4) A legolcsóbb temetés költségét, minden év március 31-ig felülvizsgálja a képviselőtestület. A mértéke a rendelet 1.sz. mellékletét képezi. (5) A temetési segély megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt 11. Méltányossági közgyógyellátás (1) Az Sztv. 49.. (2) bek. alapján szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányosságból közgyógyellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki alanyi jogú, vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár: a) a családban élők esetén a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, és a közgyógyellátásra felírható havi gyógyszerköltsége eléri, illetve meghaladja az egy főre jutó havi jövedelme 25%-át. b) egyedül élő személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a közgyógyellátásra felírható havi gyógyszerköltsége eléri, illetve meghaladja az egy főre jutó havi jövedelme 25%-át. (2) Az Sztv. 50.. 4. bek. alapján a közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. III. fejezet Szociális szolgáltatások 12.. (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodási formában szociális alapszolgáltatásként : a) étkeztetést b) házi segítségnyújtást biztosít (2) A jogosultság megállapítására irányuló kérelmet és a szükséges nyilatkozatokat a körjegyzőséghez kell benyújtani. 13.. Étkeztetés (1) Az önkormányzat az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és 6
eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az ellátást az önkormányzat a fenntartásában levő Nyitnikék Napköziotthonos Óvoda konyhájáról biztosítja. a.) házi segítségnyújtás keretében házhozszállítással b) a jogosult általi elvitellel biztosítja (2) Étkeztetésben kell részesíteni az Sztv. 62.. (2) bekezdése szerinti igénylőt. (3) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj összege a kérelmező havi jövedelmének 15 %- a. (4) A megállapítás szempontjából figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. (5) Az étkeztetésről átruházott hatáskörben a Polgármester dönt. 14.. Házi segítségnyújtás (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról, az Sztv. 63..(1) bekezdésében meghatározott személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásra nem képesek és róluk nem gondoskodnak. (2) A házi segítségnyújtás keretében kell biztosítani az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülmények megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás házi gondozó bevonásával történik. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. (4) A házi segítségnyújtásért a gondozott a rendszeres havi jövedelmének 5 %-át fizeti. (5) A házi segítségnyújtásról átruházott hatáskörben a Polgármester dönt. IV. Záró rendelkezések 15. 1) A rendelet 2007. április 12..napjával lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell, ha az elbírálás a kérelmező szempontjából kedvezőbb. 2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/2005 (XII.29.) számú önkormányzati rendelet. Ravazd, 2007. április 15. Feketéné Varga Mária polgármester Dr. Bertalanné Józsa Judit körjegyző A rendelet kihirdetve! Ravazd, 2007. április 12. Dr. Bertalanné Józsa Judit körjegyző 7
8