NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM SZOCIÁL IS É S GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁL TATÁSOK FŐOSZTÁL YA, GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI FŐOSZTÁLY, ESÉLYEGYENLŐSÁGI FŐOSZTÁL Y Segédlet a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénynek, valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet módosításoknak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő rendelkezései alkalmazásához 2011. július 27-ével, illetve 2012. január 1-jével módosulnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) egyes rendelkezései. Segédletünk a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénynek a területet érintő lényegesebb változásairól, továbbá az ezekhez kapcsolódó fontosabb végrehajtási rendelkezésekről kíván rövid tájékoztatást nyújtani a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében. Az Szt. változásai: A személyes gondoskodásban részesülő személyek elektronikus nyilvántartása szabályainak pontosítása A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokban részesülő személyekről vezetendő elektronikus nyilvántartás törvényi szabályozása az Szt. 18. -ára hivatkozik vissza. 2011. január 1-jétől új rendelkezések léptek hatályba a szociális szolgáltatások nyilvántartási rendszerére vonatkozólag, ezért ezekhez az új szabályokhoz igazodva módosul a szociális hatóság által vezetett nyilvántartásban szolgáltatók, intézmények által rögzítendő adatok köre (Szt. 20/C. (1) bek.). A módosítás szerint az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni kell: a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét, a kérelmező állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot, az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját, az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,

2 a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját. Törvényi szinten rögzítésre kerül az is, hogy mely szolgáltatások esetén nem kell adatot felvenni a TAJ alapú nyilvántartásba. Ezen szolgáltatási kör az Szt. 20. -a szerinti nyilvántartás vezetése alól mentesülő szolgáltatásokkal összhangban kerül meghatározásra. Ennek alapján a TAJ alapú nyilvántartásba való adatszolgáltatás kötelezettsége alól is mentesül: a családsegítés, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a népkonyha, a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és az utcai szociális munka. Amennyiben a családsegítés, nappali melegedő vagy éjjeli menedékhely igénybevevője Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek hiányát kell rögzíteni a TAJ alapú nyilvántartásban, de a többi adatot ilyen esetben is fel kell venni a nyilvántartásba. A központi nyilvántartási rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályai végrehajtási rendeleti szinten kerülnek majd rendezésre, így az elektronikus nyilvántartási rendszer a tervek szerint 2012. január 1-jével kezdi meg működését. A nyilvántartást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint szociális hatóság vezeti, a szolgáltatók, intézmények adatszolgáltatása alapján. Kapacitásszabályozás bevezetése új szolgáltatások, férőhelyek létesítése és az ellátotti létszám növelése esetén 2012. január 1-jét követően új szolgáltatók, intézmények létesítése, már működő intézmények férőhelyeinek bővítése, illetve az ellátotti létszám növelése esetén a normatív állami támogatásra való jogosultságnak többletfeltétele lesz az új szolgáltatók, intézmények, valamint új férőhelyek és ellátottak befogadása az ellátórendszerbe (Szt. 58/A. (2) bek. és (2a) bek.). A befogadási eljárás lefolytatására a működési engedélyeztetési eljárás keretében kerül majd sor. A befogadás iránti kérelemben a fenntartónak be kell mutatnia azokat a szükségleteket, amelyek kielégítésére létrehozni vagy bővíteni kívánja a befogadni kért szolgáltatást, valamint az adott ellátási területen meglévő kapacitásokat. A befogadási eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója bizottsági javaslat alapján dönt a fenntartó kérelméről, mérlegelve, hogy az adott szolgáltató, intézmény vagy férőhely létrehozása, ellátotti létszám növelése az ellátási területen felmerülő igényekre tekintettel valóban indokolt-e.

3 Befogadásra irányuló kérelmet 2012. január 1-jét követően lehet majd benyújtani, az új szabályokat az ezen időpontot követően indult ügyekben kell alkalmazni, folyamatban lévő ügyekben nem. A befogadási eljárás alól kivételt képeznek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások. A befogadási eljárás részletszabályai és a befogadási kötelezettség alóli mentesülés esetei végrehajtási rendeleti szinten kerülnek majd meghatározásra. Az utcai szociális munka állami finanszírozási körbe vonása A támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mellett 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka finanszírozása is pályázati úton, három éves szerződés keretében valósul meg. A módosítás 2011. július 27-ei hatálybalépése biztosítja a fenntartók számára a megfelelő felkészülési időt, és megteremti a jogalapot a pályáztatás 2011. II. félévében történő lebonyolításához. A módosítással összefüggésben 2012. január 1-jével kikerül a kötelező önkormányzati feladatok közül az utcai szociális munka biztosítása. Az önkéntes térítési díj-fizetési lehetőség körének bővítése A jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy vállalhassa a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben jövedelemvizsgálatot nem kell végezni (Szt. 117/B. (1) bek.). A törvénymódosítás ezen felül megteremti annak jogszabályi lehetőségét is, hogy ha az ellátott vagy más személy főleg hozzátartozó anyagi körülményei megengedik, akkor önként vállalhassa a részére megállapítható személyi térítési díjnál magasabb összeg megfizetését abban az esetben is, ha a megfizetni kívánt összeg nem éri el a teljes intézményi térítési díjat. Ilyen esetben azonban a jövedelemvizsgálat alóli mentesítés visszaélésre adhat okot, ezért a jövedelemvizsgálatot ebben az esetben el kell végezni (Szt. 117/B. (2) bek.). Az intézményi térítési díj egészének vagy egy részének önkéntes megfizetése feltételezi, hogy az ellátott költőpénzéről maga vagy a hozzátartozója gondoskodik, figyelemmel a saját fogyasztási szükségleteire és a megmaradó jövedelem nagyságára. Erre tekintettel a költőpénzre irányadó rendelkezés (Szt. 117/A. (1)-(2) bek.) nem alkalmazandó sem önkéntes vállalás, sem önkéntes részvállalás esetén. A megállapodás kötelező tartalmi elemeinek bővítése

4 A pénzügyi hatósági ellenőrzés megkönnyítése érdekében kibővül a szociális szolgáltatások igénybevételekor kötendő megállapodás tartalmi elemeinek köre az igénybevevő természetes személyazonosító adataival (Szt. 94/C. (3) bek. g) pont). A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. (4) bekezdése szerint természetes személyazonosító adat a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve. A Gyvt. változásai: A krízisközpontok integrálása a családok átmeneti otthonának intézményébe, és a krízisközponti férőhelyek pályázati úton való finanszírozása A módosítás az eddig modell programként működő, a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került bántalmazott családokat segítő krízisközpontok férőhelyeit beemeli a Gyvt. családok átmeneti otthonára vonatkozó rendelkezései közé, annak speciális szolgáltatásaként, és bevonja a pályázati úton finanszírozott ellátások körébe (Gyvt. 51. (4)-(9) bek.). A krízisellátás zavartalan működésének biztosítása érdekében ugyanis szükséges a tevékenység jogszabályban történő szabályozása. A hozzátartozók közötti erőszak áldozatai speciális célcsoportot képeznek, speciális ellátást igényelnek, krízis-specifikus szolgáltatás igénybevételére szorulnak. A kialakult krízishelyzet a hagyományos támogató rendszerek együttműködésével sem kezelhető azonnal helyi szinten. A krízishelyzet megszüntetését komplex, maximum nyolc hetes, teljes körű ellátás biztosíthatja, amely az alapvető fiziológiai szükségletek ellátásának garantálásán túl szakemberek bevonását is lehetővé teszi. A félutas kiléptető rendszer legfeljebb öt év időtartamra lakhatást biztosít a bántalmazott számára, mely időtartam alatt az életvezetéséhez szükség szerinti segítséget vehet igénybe. A bántalmazottak három követelmény együttes fennállása esetén vehetik igénybe a szolgáltatást: bejelentett munkahely, részvétel az előtakarékossági programban és részvétel a társadalmi reintegrációt segítő programban. A félutas házak léte azért kiemelkedően fontos, mert a rövidtávra nyújtott krízisellátás mellett, hosszú távú megoldást nyújt a bántalmazottaknak, és segítséget ahhoz, hogy a társadalomba reintegrálódva ne kerüljenek vissza újra a krízisellátásba. A módszertani intézményekre vonatkozó szabályozás módosítása A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a helyettes szülő, valamint a gyermekek átmeneti otthona, a szakellátások közül a különleges és a speciális gyermekotthoni ellátás esetében a módszertani feladatok ellátása a gyakorlatban eddig

5 nem működött megfelelően. Egyes alapellátások esetében más típusú alapellátást nyújtó szolgáltatók látták el az eltérő célcsoportra vonatkozóan is a módszertani feladatokat, más esetben pedig nem is volt módszertani feladatok ellátására kijelölt szolgáltató. Az egységes módszertani szemlélet és a magas szakmai színvonalú feladatellátás biztosítása érdekében, a működési engedélyezési eljárás szabályozásában történt változással összhangban (a módszertani intézmény kötelező jellegű bevonásának bevezetése) a módosítás megváltoztatja a felsorolt ellátások vonatkozásában a módszertani intézmények regionális, illetve országos szinten, pályázati úton való kijelölésének eddigi rendszerét, és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet jelöli ki országos hatáskörrel a módszertani feladatok ellátására (Gyvt. 96. (8) bek. b) pont és (8a) bek.). A kijelölésre a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításával kerül sor. A személyes gondoskodásban részesülő személyek elektronikus nyilvántartásának bevezetése a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások esetében Az Szt. 20/C. -a szociális alap- és szakosított ellátások esetén előírja a szolgáltatásban részesülő személyek elektronikus nyilvántartásának vezetését a szociális hatóság számára. Annak érdekében, hogy a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában is rendelkezésre álljon egy, a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása szempontjából releváns, naprakész, országosan egységes információs bázis, a módosítás bevezeti a személyes gondoskodásban részesülő személyek TAJ alapú nyilvántartását ezen ellátások vonatkozásában is, az Szt-vel megegyező adattartalommal (Gyvt. 139. (2)-(5) bek.). Az Szt-beli szabályozáshoz hasonlóan itt is meghatározza a törvény, hogy mely szolgáltatások esetén nem kell adatot felvenni a TAJ nyilvántartásba. A TAJ alapú nyilvántartásba való adatszolgáltatás kötelezettsége alól mentesül: az alternatív napközbeni ellátás, a házi gyermekfelügyelet, a gyermekjóléti szolgálat, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat. A központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályai végrehajtási rendeleti szinten kerülnek majd rendezésre, így az elektronikus nyilvántartási rendszer a tervek szerint 2012. január 1-jével kezdi meg működését. A nyilvántartást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint szociális hatóság vezeti, a szolgáltatók, intézmények adatszolgáltatása alapján. Kapacitásszabályozás bevezetése új szolgáltatások, férőhelyek létesítése esetén

6 A gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen is bevezetésre kerül a kapacitásszabályozás: 2012. január 1-jét követően új szolgáltatók, intézmények létesítése, illetve már működő intézmények férőhelyeinek bővítése esetén a normatív állami finanszírozásra való jogosultság többletfeltétele lesz az ellátórendszerbe történő befogadás, melyre a működési engedélyezési eljárás keretében kerül sor (Gyvt. 145. (2) és (2a) bek.). A befogadási eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója bizottsági javaslat alapján dönt a fenntartó kérelméről, mérlegelve, hogy az adott szolgáltató, intézmény, illetve férőhely létrehozása az ellátási területen felmerülő igényekre tekintettel valóban indokolt-e. A befogadás részletszabályai és a befogadási kötelezettség alóli mentesülés esetei végrehajtási rendeleti szinten kerülnek meghatározásra a szociális terülten is figyelembe vett szempontok szerint. Az Szt. utcai szociális munkát érintő, illetve a Gyvt. krízisközpontokra, valamint a módszertani átalakításokra vonatkozó módosításaival összefüggésben, azok hatálybalépésével egyidejűleg módosul - a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet, - a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet, - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, - az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, valamint - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az alábbiakban. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása Az utcai szociális munka és a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpontok 2012. január 1-jével a központilag finanszírozott szolgáltatások közé kerülnek. Az első finanszírozási időszak 2012. január 1-jétől 2014. december 31-éig tart (23. ).

7 Az utcai szociális munka működési támogatásának alapjául szolgáló ellátási területet az ellátási igényekhez igazodóan jelöli ki a pályázati kiírás. A finanszírozás az ellátási terület jellemzőitől és annak költségeitől függ, nem azonos összegű. Az ellátási terület jellemzőiről a hajléktalan személyek előfordulásáról, a szolgáltatások elhelyezkedéséről, a terület környezeti jellemzőiről készített szociális térképet és a diszpécserszolgálattal kötött, jogszabályban meghatározott együttműködési megállapodás másolatát a pályázathoz csatolni kell (3. (2) bek., 5. (5) bek. f) pont). A krízisközpont működési támogatása a családok átmeneti otthonának feladataihoz képest nyújtott többletszolgáltatások támogatásával történik. A krízisközpont működési támogatása minden szolgáltató esetén megegyezik. Ha a krízisközpont félutas házat is működtet, a félutas ház működtetésére további szolgáltatónként azonos összegű támogatás nyújtható. A krízisközpont működési támogatása a krízisközpontként működő családok átmeneti otthonában ellátott személyek után igénybe vehető normatív állami hozzájárulásra való jogosultságot nem érinti (3/A. ). Krízisközpont mellett működtetett félutas ház esetén a félutas ház elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá ha a tulajdoni lap másolata a használati jogcímet nem igazolja a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát a pályázathoz csatolni kell (5. (5) bek. g) pont). Minden szolgáltatás típus esetében a feladatok ellátására külön bizottság áll fel, melynek tagjai a következők: - elnöke és egy további tagja a miniszter által kijelölt kormánytisztviselő, - egy tagja a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jelöltje, - egy tagja a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet jelöltje, - egy tagja az Országos Szociálpolitikai Tanács jelöltje, - egy tagja támogató szolgáltatás esetén az Országos Fogyatékosügyi Tanács jelöltje, - egy tagja utcai szociális munka esetén a Hajléktalanokért Közalapítvány jelöltje, - egy tagja utcai szociális munka esetén a Fővárosi Önkormányzat jelöltje, - egy tagja krízisközpont esetén a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete jelöltje (6. (2), (3) bek.). A finanszírozási szerződésre vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek az elmúlt közel három év tapasztalatai alapján az alábbiak szerint. A finanszírozási szerződés megkötésének feltétele a pályázó és ha a szolgáltató jogi személy a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy nincs köztartozása (10. (2) bek. a) pont). A finanszírozási szerződés tartalmazza különösen a szolgáltatás megnevezését, krízisközpont esetén a szolgáltatás tartalmát (10. (6) bek. d) pont).

8 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a finanszírozási szerződést a miniszter egyetértésével 60 napos felmondási idővel felmondhatja, ha - a szolgáltató a szolgáltatás nyújtását nem kezdi meg, vagy azzal felhagy, - a szolgáltató a szolgáltatást krízisközpont kivételével nem nyújtja a finanszírozási szerződésben rögzített ellátási terület egészén, - a szolgáltató krízisközpont esetén nem nyújtja a szerződésben vállalt valamennyi szolgáltatást, vagy - a fenntartó vagy a szolgáltató a finanszírozási szerződésben meghatározott valamely kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi (15. (1) bek.). A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a finanszírozási szerződést a miniszter egyetértésével azonnali hatállyal felmondja, ha a fenntartó a pályázatban vagy az ahhoz csatolt, illetve a finanszírozási szerződés megkötéséhez benyújtott iratokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra, illetve a finanszírozási szerződés nem került volna megkötésre (15. (2) bek.) A működési támogatás folyósítását a Magyar Államkincstár folyósító igazgatósága felfüggeszti, ha a szolgáltató a szolgáltatást nem nyújtja, a szolgáltatás nyújtásának folytatásáig (16. (8) bek. e) pont). Fentiek mellett pontosításra és kiegészítésre kerülnek az elszámolás rendjére, a visszafizetésre, illetve visszafizetés esetén a kamatszámításra irányadó szabályok (17., 19. (3a) bek., (6) bek. b) pont, 20. (1) bek.). A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása Az Szmr. módosítása a központi finanszírozás körébe tartozó többi szociális szolgáltatáshoz hasonlóan utcai szociális munka esetében is előírja, hogy a szolgáltatások követhetősége érdekében a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról szóló döntéseket, valamint a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyveket a működést engedélyező szervnek meg kell küldenie az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal részére (4. (2) bek. a) pont ae) alpont és 11. (8) bek. d) pont). A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása Mivel az utcai szociális munka is központi finanszírozásba kerül, a szolgáltatások követhetősége és számon kérhetősége érdekében a módosítás kiterjeszti e szolgáltatásra vonatkozóan is a negyedévente történő adatszolgáltatási kötelezettséget, a féléves jelentés helyett (11. (2) bek.).

9 Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása Az utcai szociális munka után 2012-től nem jár normatíva, ezért ezen szolgáltatás normatív támogatásával összefüggő rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek. (2. (6) bek.,10. (2) bek. a) pont, melléklet 2. pont 2.2 alpont). Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2011. július 1-jétől hatályos 13/A. (5) és (6) bekezdésére tekintettel mely szerint a központi költségvetésből folyósításra kerülő támogatásból a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül hatályon kívül helyezésre kerül az a szabály, amely a 20.000 Ft-ot meghaladó összegű köztartozás esetén elrendelte a köztartozás összegének visszatartását a normatívából (7. ). A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása Mivel a krízisközpont a családok átmeneti otthona által nyújtható többletszolgáltatássá válik, az engedélyezési szabályok körében rögzítésre kerül, hogy az intézmények telephelyétől külön helyen található félutas házakat nem kell engedélyeztetni, mivel ezek egyszerű bérlakások (2. b) pont). A Gyvt. módosításával átláthatóbbá válik a módszertani intézmények rendszere. A Gymr. módosítása kötelezővé teszi, hogy a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények engedélyezése során a módszertani intézmények szakértőként járjanak el, és véleményezzék a szolgáltatók, intézmények szakmai programját, ahogyan ez a szociális szolgáltatók, intézmények esetében már működik. Az intézkedést az indokolja, hogy a működést engedélyező szervek gyakran nem rendelkeznek olyan szakmai ismeretekkel, melyek az adott szolgáltatás szakmai tartalmának megítéléséhez szükségesek (4. (11) bek.). A szolgáltatók számának növekedése, a nyújtott szolgáltatások komplexebbé válása, az újszerű szolgáltatási formák elterjedése szükségessé teszi a szakmai szempontú kontrollt és segítségnyújtást a működési engedélyezés során, amely a módszertani intézmények kötelező bevonásával valósítható meg. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása A Gyvt. módosítása egyes gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások tekintetében a módszertani feladatok ellátását a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez telepíti. A feladatot ellátó szerv konkrét kijelölése kormányrendeleti szinten e rendeletben történik meg (16. (2) bek.).

10 A Segédletben röviden ismertetett 2011. évi CVI. törvény teljes szövege olvasható a Magyar Közlöny 2011. július 19-én megjelent 85. számában, az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet pedig a Magyar Közlöny 2011. július 21-én megjelent 87. számában. Budapest, 2011. augusztus 4.