Előterjesztés Doktori fokozatszerzés Jóváhagyására Jelölt neve: Hajdú András Szervezett/egyéni felkészülés keretében vett részt a fokozatszerzésben. Eredményes szigorlatot tett Cum Laude minősítéssel. Szigorlat dátuma: 2017. 12. 06. Disszertációjának címe: RADIKÁLIS JOBBOLDAL ÉS ÚJ NACIONALIZMUS. A radikális jobboldal mint válasz a nemzetállami szuverenitást érő kihívásokra egyes nyugat-európai országokban A disszertáció védése, 2021. június 1-jén, online (Teams) volt (jegyzőkönyv mellékelve). A bizottság a védést 4,57 pont átlaggal, Summa Cum Laude minősítéssel elfogadta. A fokozatszerzéshez előírt nyelvi követelményeknek megfelelt: angol középfokú komplex, német középfokú komplex nyelvvizsgával rendelkezik. Publikációs tevékenysége megfelel a fokozatszerzéshez szükséges követelményeknek. Publikációkra adott pontszám: 89 pont Ebből referált szakmai folyóiratcikk: 39 pont Javasolt fokozat: Cum Laude A DIT megtárgyalta az előterjesztést, és 11 igen, 0 nem szavazattal javasolja a fokozatszerzés odaítélését. Kérem az EDT jóváhagyó döntését. Budapest, 2021. június 15. Balázs Zoltán a doktori iskola vezetője/programigazgatója
Budapesti Corvinus Egyetem OM azonosító: FI43814 EDSZ 9. melléklet A doktori értekezés védésének jegyzőkönyve 1. A jelölt neve: HAJDÚ ANDRÁS Születési neve: HAJDÚ ANDRÁS Hallgatói azonosító száma: 78126225798 Törzskönyvi száma: T-76/43814-2012 Szül. helye, ideje: Kecskemét, 1989.03.24. Anyja neve: Márton Erika Katalin Állampolgársága: magyar Egyetemi végzettsége: MA - Corvinus Szakképzettsége: politológus 2. A Doktori Iskola neve: Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskola 3. A témavezető: Lánczi András PhD, BCE és Dúró József PhD, BCE Oktatói azonosító száma: 4. A doktori (szak)szigorlat/komplex vizsga eredménye/dátuma: 2017.12.11. Cum laude 5. Az értekezés címe: RADIKÁLIS JOBBOLDAL ÉS ÚJ NACIONALIZMUS. A radikális jobboldal mint válasz a nemzetállami szuverenitást érő kihívásokra egyes nyugat-európai országokban 6. A megszerzendő fokozat tudományterülete: Társadalomtudományok Tudományága: Politikatudomány 7. A doktori értekezés nyelve és beadásának kelte: angol/ 2020 8. A doktori értekezés nyilvános védésének időpontja, helyszíne és nyelve: 2021. június 1. 10:00 online védés (TEAMS) magyar nyelven 9. Az értekezés bírálói: Az értekezést védésre alkalmasnak tartja: 1. Várnagy Réka PhD, BCE igen, nem 2. Csizmadia Ervin PhD, Társ.tud. Kut.közp. igen, nem Bírálat 1 (mellékelve) Bírálat 2 (mellékelve)
10. A Védési Bíráló Bizottság tagjai: Elnök: Ilonszki Gabriella DSc prof.emerita BCE JELEN VAN NINCS JELEN Titkár: Farkas Bede Katalin PhD BCE JELEN VAN NINCS JELEN Bírálók: Várnagy Réka PhD BCE JELEN VAN NINCS JELEN Csizmadia Ervin PhD MTA TK. JELEN VAN NINCS JELEN Tagok: Pócza Kálmán PhD habil. Pázmány Péter KE JELEN VAN NINCS JELEN Illés Gábor PhD MTA TK JELEN VAN NINCS JELEN Stumpf István PhD habil. NKE, Széchenyi I.E. JELEN VAN NINCS JELEN 11. A nyilvános vitában feltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényege: a) A Bizottság által a jelöltnek megfogalmazott kérdés: A kereslet-kínálat értelmezési keretben kínálatnak tekinthető-e a pártelit összetétele? Miként magyarázhatja a pártelit összetétele a pártok programját, taktikai, stratégiai lépéseit? b) További kérdések, hozzászólások: 1. A város-vidék konfliktus/törésvonal globalizált-lokalizált értelmezése kapcsán: kérem, tematizálja a vidékitörésvonal jelentőségét és annak tartalmát! 2. Lát-e formálódó paradigmatikus alternatívát a dem.-liberális paradigmával szemben? 3. A francia eset kapcsán felmerül, hogy a a jobboldalnak feltétlenül, illetve milyen körülmények között kell/lehet feltétlenül középre húznia? Kérem értékelje a 2017-es választást, mi az oka, hogy nem az volt megfigyelhető, ami a többi példában? 12. A feltett kérdésekre adott válaszok lényege és azok értékelése:. A stratégiát és a taktikát befolyásolja a pártelit összetétele, meghatározza, mik a főbb konfliktusok. A politikusok igazodnak a változásokhoz: tudják azokat gyorsítani, lassítani. Személyes érdekek/értékek befolyásolják (vidék-város), milyen policy-kat kell hangsúlyozni, milyen megoldásokat lehet ajánlani. A 2011-es Obama beszéd (Kansas) szép példa a nacionalizmus kérdésére. Sokan keresik rá a választ. Roosevelt elnök új nacionalizmusa ma is progresszív (nők, szenátorok közvetlen választása). 1. A Vidék törésvonal jelentőségének bemutatásare-urbanizációs táblázat használatával. Érdemes kutatni finomabb eszközökkel, érdek és érték alapon is. A város-vidék kérdésben jelen vannak gazdasági konfliktusok és értékrendbeli különbségek is. Városon belül is meg tudnak jelenni a különbségek. Érdekek és értékek összefonódnak. Gazdasági globalizáció: ahol a globális tőke jelen van, nema városvidék törésvonal dominál..
2. Schlett István elméleti megközelítésével válaszol a kérdésre. A szerző is azt teszi, amit sok más kutató, a nacionalizmus kérdéskörét kutatja. A nacionalizmus úgy tud a mainstream alternatívájáváválni, hogy beviszi belülre és a liberalizmus variánssá teszi? 3. Macron esetében az adott elnökjelölt mögött álló embereket összefogó szervezetről beszélünk. A legnagyobb jelentősége és hatása a személyeknek van. A Le Pen család 2017-es szereplése hosszú folyamat eredménye, már 2002-től datálódik. Érték-váltásnak köszönhetően, megteremti a csatlakozás lehetőségét a nem francia gyökerű emberek számára is. A II.VH után a nacionalizmus, mint negatív politika jelenik meg. Kérdés, fog-e ez változni a 21. században. 13. A vitában részt vevők/hozzászólók (név szerint) Várnagy Réka, Illés Gábor, Pócza Kálmán, Csizmadia Ervin 14. A bizottság összefoglaló szöveges értékelése a jelölt értekezéséről és a védésen felmutatott teljesítményéről: A munka nem csak jó minőségű, de innovatív is. A szerző nagy tudással, alapos felkészültséggel és részletes kutatási eredményekkel vezet végig kérdése vizsgálatán. A disszertáció egyértelműen tanúsítja a szerző alkalmasságát a kutatói pályára, munkája sok új elemmel gazdagítja a tudásunkat. Mint minden jó munka, ez a disszertáció is gondolkodásra és néhol vitára motiválja az olvasót. Összességében a dolgozatot komoly, informatív, önálló kutatási eredményeket megfogalmazó munkának látjuk, ami néhol hullámzó minőségben ugyan, de beváltotta a hozzá fűzött ígéreteket és elhelyezte a radikális jobboldali pártokat az új konfliktusok rendszerében. A szóbeli védésen a jelölt jól és meggyőzően válaszolt a felmerült kérdésekre. 15. Az új tudományos eredmények kiemelése: A dolgozat innovativitása a radikális jobboldali pártok és a törésvonal-elmélet újszerű összekapcsolásában van. A disszertáció négy nyugat-európai ország négy radikális pártját (francia Nemzeti Front, majd Tömörülés, holland Szabadság Párt, osztrák Szabadságpárt, német Alternatíva Németországért) vizsgálja, de ezt merőben új megközelítéssel teszi, nem csupán a pártokat önmagukban, hanem sokkal szélesebb perspektívában, a törésvonal-elméletek felhasználásával. A politikatudomány megszokott eszköztárán túlmutatóan társadalom-, gazdaság- és eszmetörténeti beágyazottságában vizsgálja a témát. A munka tanúsítja a szerző széleskörű olvasottságát a témában, hiszen óriási mennyiségű szakirodalmat mozgat, bemutatva a politikatudományban megjelenő vitákat és konfliktusokat is. Szisztematikusan térképezi fel a pártcsalád jellemzőit, tipizálását, együttműködési formáit és nehézségeit. A dolgozat publikálása előtt érdemes megfontolni a következő szempontokat: a szavazatmaximálási stratégia újraértelmezését, a politikai elit és a pártok programjának és stratégiájának összefüggéseit, illetve a törésvonalak újraértelmezését kutatási eredményeinek tükrében. Ez az újragondolás elvezethetne a kutatási kérdések és hipotézisek koherensebb összekapcsolásához.
16. A bizottság tagjai által leadott szavazatok megoszlása: (1) pontot adott (2) pontot adott (3) pontot adott Hány fő adta Pontok száma (fő X pont) (4) pontot adott 3 12 (5) pontot adott 4 20 ÖSSZESEN ADOTT PONT: 32 PONTOK ÁTLAGA (összpont/fő): 4,57 Összesített minősítés: A doktori értekezés nem javasolható elfogadásra, ha a bizottság több mint két tagja nem támogatja (1-es osztályzattal szavaz), illetve, ha az összes pontszámok átlaga 3,00-nál kisebb. Amennyiben a doktori értekezés bírálatára a doktori tanács külföldi bírálót is felkért, akkor az általa javasolt minősítést távollétében szavazati értékkel bíró véleményként kell elfogadni. Amennyiben a külföldi bíráló részt vesz a védésen, akkor a többi bizottsági taggal azonosan, titkosan szavaz az értekezés minősítéséről. Az összesített minősítés a szavazati pontszámok átlagától függően a következők szerint alakul (1-5-ös skálán): 4,51 és 5,00 között: summa cum laude, 3,80 és 4,50 között cum laude, 3,00 és 3,79 között rite, 3,00 alatti átlag: insufficiente, elutasítandó Dátum: Budapest, 2021. június 1.
A Védési Bíráló Bizottság tagjainak aláírása: (Ezt online védés esetében külön dokumentumban lévő screen-shot-ok, a TEAMS-ből lekért Attendance Report és az Elnök jóváhagyó levele helyettesítik) Feladó: Ilonszki Gabriella <gabriella.ilonszki@uni-corvinus.hu> Elküldve: 2021. június 3., csütörtök 10:12 Címzett: Orbánné Virágh Eszter Margit <eszter.viragh@uni-corvinus.hu>; Farkas Bede Katalin <katalin.farkas.bede@uni-corvinus.hu> Tárgy: RE: DOKUMENTÁCIÓS ANYAGOK HAJDÚ ANDRÁS online PhD védéséről: JÚNIUS 1. KEDD 10:00 ( Corvinus - NKPDI-POL) Kedves Eszter! Apró stiláris javításokkal küldöm vissza a jegyzőkönyvet. Ez így részemről rendben. köszönöm, Ilonszki Gabi Feladó: Farkas Bede Katalin <katalin.farkas.bede@uni-corvinus.hu> Elküldve: 2021. június 1., kedd 14:54 Címzett: Orbánné Virágh Eszter Margit <eszter.viragh@uni-corvinus.hu> Másolatot kap: Ilonszki Gabriella <gabriella.ilonszki@uni-corvinus.hu> Tárgy: RE: DOKUMENTÁCIÓS ANYAGOK HAJDÚ ANDRÁS online PhD védéséről: JÚNIUS 1. KEDD 10:00 ( Corvinus - NKPDI-POL) Kedves Eszter, küldöm a jegyzőkönyvet. Nézd már át kérlek, remélem, jól emlékeztem. Nyugodtan módosítsátok. Ha bármi más dolgom van, írj-hívj nyugodtan. Köszönettel, Farkas Bede Katalin
PUBLIKÁCIÓK PONTOZÁSA A PHD HALLGATÓ NEVE: Hajdú András Összesített pontszám: (DI tölti : 89 A-C kategóriás tanulmányok összpontszáma (DI tölti : 39 Magyar nyelvű könyv, könyvrészlet, fejezet Az írás szerzője/szerzői, címe, kiadó, évszám Hajdú András (2021): Vesztes pozícióból stratégiai ágazat A magyar sport szerepe és jelentősége a kormányzásban. In: Mernyei Ákos Orbán Balázs (szerk.): Magyarország 2020. 50 tanulmány az elmúlt 10 évről. Első kiadás, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Budapest, 317-339. pp. Hajdú András Dúró József [2020]: Új nacionalizmus. In: Dúró József (szerk.): Előzés jobbról? Radikális jobboldal Európában. Első kiadás, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Budapest, 11-52. pp. Hajdú András Kurtán Sándor (2020): Az ellenzékiség és a kormányzás ciklikussága. Az Osztrák Szabadságpárt menetelése a kormányzásért. In: Dúró József (szerk.): Előzés jobbról? Radikális jobboldal Európában. Első kiadás, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Budapest, 79-121. pp. Hajdú András (2020): Az iszlámellenesség prófétája. Geert Wilders harca az iszlám ellen. In: Dúró József (szerk.): Előzés jobbról? Radikális jobboldal Európában. Első kiadás, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Budapest, 269-304. pp. Hajdú András (2020): Kihívás jobbról. Az AfD a német pártrendszerben. In: Dúró József (szerk.): Előzés jobbról? Radikális jobboldal Európában. Első kiadás, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Budapest, 305-344. pp. Dúró József Hajdú András Kurtán Sándor (2020): Kormányon is ellenzékben. A Svájci Néppárt. In: Dúró József (szerk.): Előzés jobbról? Radikális jobboldal Európában. Első kiadás, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Budapest, 345-379. pp. pont/ív (a DI tölti 52 164 4 4 111 490 3 6 108 762 3 6 95 749 4 8 103 681 4 8 80 212 4 2
Hajdú András (2017): Politikai vezetés és válságkezelés az első Merkel-kormány idején. In: Körösényi András (szerk.): Viharban kormányozni. Politikai vezetők válsághelyzetekben. Első kiadás, 45 158 4 4 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, Budapest. 75-90. pp. Balázs Zoltán Hajdú András (2017): A Fidesz- Magyar Polgári Szövetség a magyar politikában. In: Boda Zsolt Szabó Andrea (szerk.): Trendek a magyar politikában 2. A Fidesz és a többiek: pártok, mozgalmak, politikák. Első kiadás, Napvilág Kiadó 78 056 4 6 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, Budapest. 83-109. pp. Hajdú András (2016): Kékgalléros nacionalizmus? A Jobbik egyéni választókerületi képviselőjelöltjei 2010- ben és 2014-ben. In: Ilonszki Gabriella (szerk.): 71 299 4 4 Pártok, jelöltek, képviselők. Első kiadás, Szabad Kéz Kiadó, Budapest. 161-187. pp. Körösényi András Hajdú András Ondré Péter (2015): Politikai vezetők: kormányfői karrier és teljesítmény. In: Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer negyedszázad után. Első kiadás, 65 526 4 2 Osiris Kiadó MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, Budapest. 35-58. pp. Bíró Nagy András Dúró József Hajdú András Róna Dániel (2011): Nemzet és radikalizmus. In: Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus. Egy új 82 868 4 2 pártcsalád felemelkedése. Első kiadás, Századvég Kiadó, Budapest. 7-34. pp. Dúró József Hajdú András (2011): Kormányon is ellenzékben. A Svájci Néppárt. In: Lánczi András (szerk.): Nemzet és radikalizmus. Egy új pártcsalád 64 710 4 3 felemelkedése. Első kiadás, Századvég Kiadó, Budapest. 138-161. pp. Hajdú András (2011): Újrakezdődő sikertörténet? Az Osztrák Szabadságpárt felemelkedése, hanyatlása és visszatérése. In: Lánczi András (szerk.): Nemzet és 83 667 4 8 radikalizmus. Egy új pártcsalád felemelkedése. Első kiadás, Századvég Kiadó, Budapest. 64-92. pp. Összesen: 25 (maxima lizált kreditért ék)
Magyar nyelvű referált folyóiratban megjelent tanulmányok, recenziók A tanulmány szerzője/szerzői, címe, a megjelenés helye: Hajdú András (2020): Szintlépés vagy átmenet? Az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport az Európai Parlamentben. In: Külügyi Szemle, Vol. 19, No. 3, 3-18. pp. Hajdú András (2019): Közép-Európa új esélye A 2019-es európai parlamenti választás eredményei és lehetséges következményei a Visegrádi Négyek szempontjából. In: Magyar Szemle, Vol. 28, No. 7-8, 97-105. pp. Hajdú András (2017): Európa nacionalistái egyesülhetnek? A radikális jobboldal képviselőcsoportjai az Európai Parlamentben. In: Politikatudományi Szemle, Vol. 26, No. 2, 63-87. pp. Hajdú András (2014): A magyar radikális jobboldali képviselők két generációja. A MIÉP és a Jobbik parlamenti képviselőinek összehasonlítása. In: Politikatudományi Szemle, Vol. 23, No. 2, 59-86. pp. kategóriája 40 290 B 11 24 122 D 70 020 A 14 76 821 A 14 Összesen: 43 4 A publikáció szerzője/szerzői, címe, jellege, kiadó, idő: Egyéb magyar nyelvű publikáció Hajdú András [2020]: Regionális kapcsolati háló, mint a globális sportvállalattá válás előzetes feltétele? In: Magyar Sporttudományi Szemle, Vol. 21, No. 3, 54. pp. Hajdú András (2019): Közösségépítés egyéni sport által Az úszás szerepe Mátészalka sportéletében. In: András Krisztina Havran Zsolt Kajos Attila Kozma Miklós Kynsburg Zoltán Máté Tünde (szerk.): III. SKEOF Konferencia, Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma. A település és a sport XXI. századi kapcsolata. Absztraktkötet. Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpont, Vállalatgazdaságtan Intézet, Gazdálkodástudományi Kar, Budapest, 23-26. pp. Hajdú András (2018): A politika és a sport kapcsolatának aktuális kérdései a politikatudomány szempontjából. In: András Krisztina Havran Zsolt Kajos Attila Kozma Miklós Kynsburg Zoltán Máté Tünde (szerk.): II. SKEOF Konferencia, Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma. Sikertényezők a globális sportgazdaságban. Absztraktkötet. Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpont, Vállalatgazdaságtan Intézet, Gazdálkodástudományi Kar, Budapest, 37-39. pp. 2 468 3 8 149 2 6 708 2
Hajdú András [2017]: Generációváltás a radikális jobboldalon? A francia Nemzeti Front és a Flamand Érdek elitjének 87 041 2 összehasonlítása. In: Politikatudomány Online, No. 4, 64-95. pp. Hajdú András Herédi Máté [2013]: Sportközösség sorsközösség? In: Nemzeti Érdek, Új Folyam, No. 4, 84-87. pp. 7 456 2 Hajdú András [2012]: A skandináv radikális jobboldal két generációja. In: Politikatudomány Online, No. 3, 1-24. pp. 76 582 2 Összesen (max. 10) 10 (maximal izált kreditérté k)
Az írás szerzője/szerzői, címe, kiadó, évszám Idegen nyelvű könyv, könyvrészlet, fejezet Körösényi, András Ondré, Péter Hajdú, András (2017): A Meteoric Career in Hungarian Politics. In: Bennister, Mark t Hart, Paul Worthy, Ben (Eds.): The Leadership Capital Index: A New Perspective on Political Leadership. First edition, Oxford University Press, Croydon. 82-100. pp. pont/ív (a DI tölti 49 319 8 5 Összesen: 5 Idegen nyelvű referált folyóiratban megjelent tanulmányok, recenziók A tanulmány szerzője/szerzői, címe, a megjelenés helye, ideje: Hajdú András [2019]: A New Chance for Central Europe Results of the 2019 European Parliamentary Elections and Their Implications for the Visegrad Four. In: Hungarian Review, Vol. 10, No. 4, 13-22. pp. kategóriája 25 664 D 6 Összesen: 6 Egyéb idegen nyelvű publikáció A publikáció szerzője/szerzői, címe, jellege, kiadó, idő: Összesen (max. 20)