Zsámbék Nagyközség Képviselőtestületének 5/1995/III.27./számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról ( az alábbi módosításokkal egységes szerkezetben ) Rendelet módosítások: 17/1995/XII.18./sz.rendelet módosítás - hatályos 1996.jan.1-től, 11/1996/XII.3./ sz.rendelet módosítás - hatályos 1997.jan.1-től, 9/1997/XII.15./sz.rendelet módosítás - hatályos 1998.jan.1-től, 24/1999/XII.29./sz.rendelet módosítás - hatályos 2000.jan.1-től, 25/2000/XII.20./ sz.rendelet módosítás - hatályos 2001.jan.1-től, 26/2002 /XI.25./ sz.rendelet módosítás - hatályos 2003.jan.1-től, 20/2003 /XII.23./sz.rendelet módosítás - hatályos 2004.jan.1-től, 20/2004/XII.15./ sz. rendelet módosítás hatályos 2005.jan.1-től) 25/2005.(XII.16.) Ö.K.sz. rendelet módosítás hatályos 2006. január 1-től 26/2007.(XII.05.) sz. rendelet módosítás 39/2008.(XII.16.) 21/2010.(XII.10.) számú rendeletmódosítás A helyi adókról szóló többször módosított 1990.évi C.törvény 1../1/ bekezdése és a 43../3/ bekezdésben levő törvényi felhatalmazás alapján Zsámbék Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete Zsámbék Nagyközség közigazgatási területén e rendeletével "Helyi iparűzési adót" vezet be. I. Adókötelezettség 1.. /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység), feltéve, hogy az nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányul. /2/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (3) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
2 b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (4) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a 4. (7) bekezdésében foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.. /5/ Az adókötelezettség kezdő és befejező időpontja megegyezik az iparűzési tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontjával. /6/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének napban kifejezett időtartama az irányadó. II. Az adó alanya 2.../1/ Az adóalanya a település területén az 1../1/ bekezdésben meghatározott iparűzési tevékenységet végző vállalkozó. /2/ E rendelet értelmében vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja, c.) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d.) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
3 (3) Adómentes az (1) bekezdés a.) b.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési oktatási intézmény és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. /4/ Az /1/ és /3/ bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezete is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztositja.a viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (5) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re,az Államadósság Kezelő Központi Részvénytársaságra, a büntetés végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra, és annak a fogva-tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára. /6/ Adómentesség, kedvezmény 3.. /1/ Mentes a helyi iparűzési adó alól: a.) az a vállalkozó, akinek/amelynek a 4../1/ bekezdés, illetőleg a 4/A.. vagy a 4/B.. alapján számított (vállalkozási szintű) adó alapja az 500.000 forintot az adóévben nem érte el. b.) 2003.január 1.napjától hatályát veszti. c.) 2003.január 1.napjától hatályát veszti. d.) a tevékenység megkezdésétől számított egy évig az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, aki az önkormányzat illetékességi területén székhelyet vagy telephelyet létesít. /2/ - /6/ bek. 2003.január 1.napjától hatályukat vesztik. 3/A.. (1) A 4. (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett főben kifejezett növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. (2) Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
4 (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell két tizedesjegy pontossággal számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. (4) Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben különkülön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglevő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalapmentesség összegével a 4. (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Az adó alapja és mértéke 4.. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adót terheli. /2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira legjellemzően - a
5 vállakozónak kell az 1990.évi C. törvény 39.par.-ához kapcsolódó mellékletben meghatározottak szerint megosztania. /3/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke a.) 1998.évben az adóalap 1,4 %-a, b.) 1999.évben az adóalap 1,7 %-a, c.) 2000-2001-2002.évre az adóalap 2 %-a, d.) f.) 2005-2006-2007. évre az adóalap 2 %-a, g.) 2008. évtől az adóalap 1,90 %-a. h.) 2011. évtől az adóalap 2,00 %-a /4/ Az önkormányzat illetékességi területén alkalmi, ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a végzett tevékenység napokban kifejezett száma (minden megkezdett nap egész napnak számít). /5/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 550 forint. /6/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a /7/ bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. /7/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. 4/A...(1) A 4../1/ bekezdésétől eltérően a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b.) az a. ) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben időarányosan a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre is megállapíthatja. /2/ Az /1/ bekezdés a.)pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal,
6 hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. /3/ Az /1/ bekezdés b.)pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. /4/ Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az /1/ bekezdés b.) pontjában említett vállalkozó az adóévben időarányosan 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját az adóév egészére a 4.. /1/ bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az /1/ bekezdés a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelamadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. /5/ Az adó alapjának /2/ vagy /3/ bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható,az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. 4/B.. /1/ Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adóalapját - a 4../1/ bekezdésében vagy a 4/A. -ban foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja. /2/ Az adóalapjának az /1/ bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 4/A../5/ bekezdése szerint kell megtenni. /3/ Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az /1/ bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 4../1/ bekezdése,vagy a 4/A..előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 4/A. -ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. /4/ Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a.) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralevő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. b.) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizetni, illetve igényelheti vissza. Adófizetési kötelezettség 5..
7 /1/ A vállalkozó - a 6.par-ban foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15.napjáig,illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. /2/ Az adóelőleg összege: a.) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c.) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az adóelőleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. /4/ A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított illetőleg az önkormányzati adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. /5/ Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. /6/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a.)-b.) pontjában említett vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. (7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete 3/A. -a alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. (8) Az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak. (9) Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni 6..
8 III. Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 7.. / 1/ E rendelet 1995.április 1-én lép hatályba és 1995.évben az évi adóelőleg időarányos összegét 1995.junius 15-ig kell megfizetni. (2) Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. /3/ E rendelettel hatályon kívül helyezett 3.. /1/ bekezdés b.)-c.) pontjában biztosított adómentesség és a 3.. /2/ bekezdésben biztosított kedvezmény az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesíthető, ha a jogosultság 2003.január 1.napja előtt nyílt meg. /4/ E rendelettel hatályon kívül helyezett 3.. /3/-/6/ bekezdései alapján az adóalany adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha az adólevonási joga 2003.év január 1.napja előtt nyílt meg. 8.. /1/ Az iparűzési adót évente az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150.napig nyújtja be. Az 1995.évben fizetendő adóelőleg megállapításához a bejelentést 1995.április 15-ig kell tenni az adóhatósághoz. /2/ Az éves bevallással illetve a várható adó bejelentésével egy időben a vállalkozó a 4../1/bekezdés szerinti adóalapjának megosztását is bejelenti, amennyiben a tevékenységét a 4.par./2/ bekezdése szerint végzi. A vállalkozó a 2000. évben keletkezett iparűzési adó alapjának megosztását a Helyi adókról szóló törvény 1999. évben hatályos melléklete alapján is elvégezheti. (3) A 26/2007.(XII.05.) számú rendelettel hatályon kívül helyezett 3.. (1) bekezdés d.) pontjában biztosított adómentesség az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesíthető, ha a jogosultság 2007. január 1. napja előtt nyílt meg. (4)Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni IV. Értelmező rendelkezések
9 9.. (1)E rendelet végrehajtása során a fogalmakat a Helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 52.par.-a szerint kell értelmezni. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. Zsámbék, 1995.március 27. Zink Imre s.k. polgármester Muzsikné Dr. Dinnyés Terézia s.k. jegyző Zink Imre sk. polgármester Muzsikné Dr. Dinnyés Terézia sk. jegyző