A TATAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

1 A TATAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2011

2 Bevezető A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény /továbbiakban: Szt./ 92. (3)-(5) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A koncepció tartalmazza a lakosság szám alakulását, a korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az estleges együttműködés kereteit, az egyes ellátási csoportok (idősek, fogyatékosok személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepciót a települési önkormányzat véleményezteti az intézményvezetőkkel. a kisebbségi önkormányzattal. A véleményeket lehetőség szerint figyelembe veszi. Tata város 2009-ben felülvizsgálta és aktualizálta Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. Ugyancsak 2009-ben megtörtént meg A Tatai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata. Jelen Koncepció a jelenleg meglévő szociális szolgáltatásokat veszi számba és megrajzolja az elkövetkező időszak feladatait, a megvalósítandó változtatásokat. I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja, feladata, alapelvei 1. A Koncepció célja A koncepció célja, hogy lehetőség szerint a szükségletek irányából meghatározza a szociális szolgáltatások alapelveit, a fejlesztések ütemét. Napjainkban a társadalmi befogadásra épülő szemlélet az irányadó. E szemlélet elvei elsődlegesen a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetőségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, a minőségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a koncepció célja, hogy Tata városában és a kistérségében lévő településeken a szociális ellátás olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén, illetőleg család és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetők és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. Célja továbbá, hogy hangsúlyozza az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladatát az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségen túl. 2. A Koncepció feladata A koncepció feladata,hogy elősegíteni a Szt. által előírt, teljes körű szociális szolgáltató rendszer működését.

3 Információt adjon a különböző szolgáltatást igénylők részére, szolgáltatást biztosító szervezetek számára és meghatározza azokat az értékeket, amelyek alapvetően irányítják az önkormányzat szociálpolitikáját. 3. Alapelvek, értékek Tata város és kistérségében élő valamennyi polgárnak joga van az emberhez méltó élethez, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. Biztosítani kell a szociális jogok érvényesítésének lehetőségét. A szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az egyének és a családok szociális egyensúlyának kell állnia. Segítséget kell nyújtani, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában, környezetében élhessen. A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedő ne maradjon ellátás nélkül. Erősíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelőzzük és megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását. Differenciáltan kell nyújtani a szociális ellátásokat, mindenkor a szükségletekhez igazodva. A problémákat a megjelenési helyükön szükséges orvosolni. Törekedni kell a szociális ellátás folyamatos megújítására, figyelni kell a szükségletek alakulását és azokra reagálva újra értelmezni a feladat ellátás módját és eszközeit. Lehetőséget kell találni az önkéntes segítők bevonására. A hatásosság elve szerint a rászorultak legszélesebb körének kell az ellátásokhoz hozzájutni, a hatékonyság miatt pedig a rendelkezésre álló erőforrásokkal a valóban rászorultakat és az ő hathatós segítésüket kell szolgálni II. Tata Város és kistérsége helyzetelemzés

4 1. A kistérség rövid bemutatása A tatai kistérség 307 km 2 -en fekszik. A változatos felszínen hegy, domb, és sík terület 10 település található. Jó megközelíthetőségét a területén áthaladó vasúti és közúti főútvonal, autópálya biztosítja. A kistérség történelmi nevezetességekben, műemlékekben, változatos természeti adottságokban gazdag, A kedvező adottságok ősidők óta lakottá tették Tata környékét: az őskor emberei által hátrahagyott gazdag leletanyag igazolja ezt. A rómaiak jelenlétéről is tárgyi emlékek sokasága tanúskodik. A kistérség egyetlen városa Tata Már az ősember megtelepedett itt a meleg vizes forrásoknak köszönhetően. Az írott történelem kezdete: a római birodalom pannóniai terjeszkedése is összefüggésbe hozható az egykori forrásokkal. A város nevezetessége a vár. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) és Hunyadi Mátyás (1458-1490) királyok idején élte fénykorát, mint nyári királyi kastély. A város gazdag céhtörténeti múltjáról tanúskodnak a tatai múzeumban a céhek működését engedélyező okiratok. A XVIII. századi mezővárosban virágzó fajanszmanufaktúra jött létre. Az egykori Tóvárost és a régi Tatát, a két mezővárost 1938-ban egyesítették. Tatát 1954-ben nyilvánították várossá. Agostyán községet 1985-től csatolták a városhoz. Agostyán nevét először 1343-ban említi egy okirat. Lakóinak a közeli tatai vár ellátásában volt szerepük, de 1543-ban Agostyán elnéptelenedett, elpusztult. Csak 1733-ban települt újjá, amikor Würzburgból és Bambergből érkeztek új lakók. A községbeliek ma is őrzik nemzeti kultúrájukat. Baj - szép kis falu - nevének semmi köze a magyar bajhoz: ellenkezőleg, a török "gazdag" szóból ered. Öregkovács-hegyen az ásatások egy Árpád-kori település körtemplomát tárták föl. Zömmel német nemzetiségi község. Dunaalmás a vidék egyik legnagyobb múltú faluja. Ősidők óta lakják kedvező fekvése, valamikor bővizű meleg forrásai miatt. A rómaiak mészkövet bányásztak itt. Egy szakaszán ma is járható a kőhordó út, hazánk leghosszabb, rómaiak által épített útja, amit a rabszolgák emlékére állított oszlop jelöl. Az itt található melegvízforrásra fürdőt is építettek a rómaiak. A település első írásos említése 1093-ból származik, ekkor a pannonhalmi főapátsághoz tartozott. A falu temetőjében nyugszik Csokonai Vitéz Mihály Lillája, Vajda Júlia Dunaszentmiklós települést már a nagy tájleíró, Fényes Elek dicsérte fekvését, "kies völgyekkel szaggatott hegyes határát", s említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. Az ide érkező német telepesek egyutcás "úti falvainak" képét ma is őrzi a község. Kocs települést a XIII. században még Kosnak hívták. A XIV. században vámjogot kapott a falu, mely a török támadások miatt a XVI. század végére teljesen elnéptelenedett, majd 1612- ben a Kiskunságból érkezett református magyarok telepedtek le területén. 1727-ben az Esterházy család birtokába került. A Kocsra változott nevet - ebben a legtöbb nyelvész megegyezik - "kocsi" formájában ismeri az egész világ. A falu központjában kiállított "kocsi szekér" a maga korában valószínűleg forradalmi újítás volt. A település kiemelkedő rendezvénye az 1999 óta évente megrendezésre kerülő kocsitoló verseny.

5 Naszály neve szláv eredetű. A török kor után Esterházy-birtok, Grébicsen szeszgyáruk üzemel. Az ugyancsak a faluhoz tartozó Billegpuszta ismert búcsújáró hely volt. Itt látható a volt Esterházy-kúria műemlék jellegű barokk épülete, a temetőben szép 19. századi klasszicista síremlékek. A közeli Naszályi-halastavak természetvédelmi szempontból értékesek: madárviláguk érdemel figyelmet. Neszmély község boráról ismert, amelyet már a limest építő rómaiak dicsértek. A jó fekvésű, különleges klímájú, napsütötte Meleges-hegy levét a rajnai borokhoz szokták hasonlítani. A domb oldalában egymás mellett sorakoznak ma is a löszfalba vájt szép lyukpincék. A közelben folyó Dunának igen gazdag a vízimadárvilága, halai változatos fogást kínálnak a horgászoknak. A település "másik oldalán" pedig a vadakban gazdag Gerecse emelkedik. Szomód - a kétezer lelket számláló település - a rézkortól folyamatosan lakott. A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először a krónikák. A név a Szomol személynévből alakult d-képzővel. A falu egyik legféltetebb kincse az április-májusban virágzó védett apró nőszirom, amelyből egész rétnyit láthat az, aki csupán nézni és nem leszakítani a virágot. Tardos - az 1950-es évek elejétől 1993-ig Tardosbánya - szlovák nemzetiségi település volt. Bár nevében már nem szerepel, a kőbányászat meghatározta Tardos történetét. A rómaiak is kedvelték az itt található vörös mészkövet, "vörösmárványt", Hunyadi Mátyás olasz felesége, Beatrix királyné negyvenhajónyi vörös követ szállíttatott Tardosról Budára és Visegrádra a két palota díszítésére, s vittek innen jócskán külhonba is a nehéz rakományból. Később a barokk kor építőművésze újra fölfedezte a "magyar márványt". Vértestolna német nemzetiségű település. Az egykori Esterházy-birtokra 1733-ban érkeztek az első telepesek Würzburgból és Elzászból. A falu a korábbi Tolnapusztából majd Tolnából a XX. század elején lett Vértestolna - bár a Gerecse legismertebb, legmagasabb hegyeitől, a Nagy-Gerecsétől, a Peskőtől, a Halyagostól körülzárt medencében terül el. 2.Demográfiai adatok A kistérség lakosságszáma, az egyes önkormányzatok nyilvántartása alapján Települések 2006 2007 2008 2009 2010 Baj 2757 2747 2772 2821 2837 Dunaalmás 1523 1556 1521 1516 1531 Dunaszentmiklós 416 421 416 425 444 Kocs 2677 2694 2662 2663 2663

6 Naszály 2397 2404 2441 2458 2444 Neszmély 1424 1424 1429 1415 1418 Szomód 2079 2096 2126 2131 2171 Tardos 1679 1656 1667 1639 1626 Tata 24937 23945 24112 24997 23749 Vértestolna 526 523 525 527 525 Összesen 40415 39466 39671 40592 39408 A kistérség lakosságszáma az elmúlt hat évben hullámzó volt, az egyes településeken különböző mértékben. A változás végső soron nem mérvadó. A fiatal és idős lakosság 2006 2007 2008 2009 2010 Települések 18 62 felett 18 62 fe- 18 62 fe- 18 62 18 62 alatt alatt lett alatt lett alatt felett alatt felett Baj 645 335 648 285 655 278 634 406 625 390 Dunaalmás 249 296 273 318 273 344 240 306 248 357 Dunaszentmiklós 71 83 38 187 36 183 66 84 74 81 Kocs 545 588 522 595 458 558 467 558 415 485 Naszály 527 407 508 429 524 434 512 444 496 466 Neszmély 268 278 248 313 252 315 258 273 256 286 Szomód 409 273 417 323 423 340 411 345 430 333 Tardos 327 275 347 271 339 269 315 262 312 272 Tata 4801 4467** 4079 4472** 4066 4495** 4563 4708 4266 4808 Vértestolna 93 93 93 96 91 94 94 98 95 101 Összesen 7935 7095 7173 7289 7117 7310 7560 7484 7217 7579 * becsült adat, ** 60 év felett A térségben a lakosság elöregedése emelkedett. 2001-ben a 18. év alattiak száma 7377 /a következő években ingadozó/, a 62. év felettiek száma:6905 /folyamatosan növekvő tendencia!/. A Ratkó korszak hatása ként, az idősebbek számának további emelkedése várható Az összlakossághoz képest mutatja az idősek (60, illetve 62 év felett) valamint a fiatalok (18 év alatt) aránya, azt mutatja,hogy a felnövekvő generációra nagy teher hárul, amikor munkájukkal meg kell teremteni a különféle szociális és egészségügyi ellátások fedezetét. 2006 2007 2008 2009 2010 Összlakosság 40415 39466 39671 40592 39408 Idősek %- ban 17,5 18,5 18,4 18,43 19,23 Fiatalok %- 19,6 18,2 18 18,62 18,31

7 ban A kistérség népsűrűsége (128) a megye átlagánál alacsonyabb (139 KSH adat). 3.Munkaerő-piaci helyzetkép A regisztrált álláskeresők számának alakulása 2011. szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 1.492 fő volt, mely 7,9 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. Tata és kistérsége a megyében a második legkedvezőbb mutatóval rendelkező térségnek számít. Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2009-2011. években 2 500 2 000 1 500 1 000 500 2 210 2 054 2 178 1 929 1 977 1 916 1 850 1 809 1 764 1 662 1 751 1 787 1 333 1 527 1 752 1 695 1 546 1 510 1 810 1 803 1 793 1 789 1 797 1 890 1 646 1 623 1 572 1 536 1 550 1 712 1 510 1 568 1 492 0 jan. febr. márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2009 2010 2011 A regisztrált álláskeresők száma jelentősen megnövekedett a kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok következtében a gazdasági-pénzügyi válság következtében a 2008-2009.évekeben. A 2010.márciusban nyilvántartott 2.210 fő, a 11,6%-os munkanélküliségi ráta az elmúlt 10 év mélypontjának számít, ilyen mutatókkal utoljára a 90-es évek közepén rendelkezett a kistérség. Az elmúlt másfél évben pozitív jelenségek, folyamatok tapasztalhatóak, amelynek következtében 728 fővel, 32,5%-kal csökkent az álláskeresők száma, Néhány jelenségre, tendenciára szeretném felhívni a figyelmet: A kistérségben 2008. május óta, eltérő intenzitással, de folyamatosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma 2010. márciusáig. Erőteljes, ugrásszerű növekedés volt tapasztalható 2009. májusáig, illetve 2009. decembere és 2010. márciusa között. Álláskeresők iskolai végzettsége A nyilvántartásba szereplő 1.492 fő álláskereső 31%-a szakmunkásképzőt végzett, 20%-a szakközépiskolát, technikumot. Magas (9,3%) a főiskolát, egyetemet végzett álláskeresők aránya. Jelentős részük a munkaerőpiacon kevésbé keresett végzettséggel rendelkezik, 37,2% a szakképzetlen Jelentősen emelkedett az idősebb, 55 év felettiek száma (2009-ben 152 főről 182 főre illetve az idei évben 214 főre). Ez 2009. évhez viszonyítva is 40%-os növekedést jelent, annak ellenére, hogy ezt a korosztályt pozitív diszkriminációval kezelik (pl. foglalkoztatásukhoz kedvezőbb támogatási feltételeket biztosítanak).

8 2009.szept. 2010.szept. 2011.szept. - Korcsoportok szerint (KSH) Fő Arány Fő Arány Fő Arány - 19 éves és fiatalabb 55 3,1 55 3,5 36 2,4-20 - 24 éves 289 16,1 241 15,3 213 14,3-25 - 34 éves 470 26,2 365 23,2 356 23,9-35 - 44 éves 396 22,1 389 24,7 332 22,3-45 - 54 éves 431 24 340 21,6 341 22,9-55 éves és idősebb 152 8,5 182 11,6 214 14,3 Összesen 1793 100 1572 100 1492 100 Az álláskeresők meghatározó célcsoportjának, a 25-44 éves korosztálynak a különböző foglalkoztatási támogatásokat, illetve munkavégző képességük megőrzése, megtartása és fejlesztése érdekében tanácsadói szolgáltatást, munkaerő-piaci át-és továbbképzéseket ajánl a munkaügyi szervezet. Az álláskeresők egyre nagyobb hányada egyre hosszabb időt tölt a regisztrációban, bár az idei évben ez már csökkenő tendenciát mutat, amely a munkaerőpiac élénkülését tükrözi. A tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzése és kezelése jelentős kihívást jelent a munkaügyi szervezet számára, de az önkormányzatok részére is, mivel az álláskeresési ellátások maximális időtartama jelentősen csökkent 2011. szeptember 1-től (max. 90 nap). Ezt követően a helyi önkormányzatok jogosultak szociális ellátások megállapítására. A halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők időszakos foglalkoztatásában kiemelt szerepe van a települési önkormányzatoknak, hiszen sok esetben és sajnos egyre nagyobb tömegnek az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatások biztosítanak egyedüli lehetőséget az elhelyezkedéshez. Az ellátásban nem részesülők egy sajátos csoportját képezik a pályakezdő fiatalok, ők az ellátásban nem részesülők 20%-át teszik ki (155 fő). Létszámuk jelentősen nem változott az elmúlt években, 150-160 fő között ingadozott. Másodlagos munkaerőpiacra történő bejutást biztosító támogatások, közfoglalkoztatás A Tatai Többcélú Kistérségi társulás országos közfoglalkoztatási pályázata keretében 45 fő került foglalkoztatásra. Az önkormányzatok, és intézményeik a nyertes közmunka pályázataik alapján 2011. évben az alábbi megoszlásban kerültek támogatásra: Rövid időtartamú közfoglalkoztatás, nyertes pályázat: 23 db - 325 fő Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, nyertes pályázat: 13 db 53 fő "Jó gyakorlatokon" alapuló értékteremtő közfoglalkoztatás támogatása: 38 fő Az önkormányzatok és intézmények összesen 625 fő foglalkoztatására nyújtottak be munkaerőigényt közfoglalkoztatás keretében. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban jelenleg 100-150 fő részesül, attól függően, hogy közülük hány fő vesz részt közfoglalkoztatásban, ugyanis kizárólag azon személyek vonhatók be a közfoglalkoztatás rendszerébe, akik részére az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultság megállapításra került. Az álláskeresők ellátási rendszere szabályainak 2011. szeptember 1-jétől hatályos változásai

9 miatt az ügyfélkör további jelentős bővülése várható a - bérpótló juttatást felváltó - foglalkoztatást helyettesítő támogatás területén. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama 270 napról 90 napra csökkent. Ezek az ügyfelek várhatóan az önkormányzati támogatási rendszerben, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vonatkozó igénnyel fognak megjelenni. 2012. január 1-jétől újabb változást jelent, hogy a lakókörnyezet tisztán tartására vonatkozó előírás nem csak az FHT-ra, hanem az aktív korúak ellátása körében a rendszeres szociális segélyben részesülőkre is kiterjesztésre kerülhet, amennyiben erről a képviselőtestület rendeletet alkot. A rendszeres szociális segélyben /55év felettiek/ részesülők száma Rendszeres szociális segélyben részesültek száma 2006 2007 2008 2009 2010 Baj 6 9 5 1 1 Dunaalmás 9 6 7 1 1 Dunaszentmiklós 1 1 1 0 0 Kocs 13 9 9 3 3 Naszály 16 14 10 1 0 Neszmély 11 8 8 2 4 Szomód 5 3 2 1 4 Tardos 11 8 5 1 2 Tata 147 94 95 49 41 Vértestolna 0 0 0 0 0 Összesen 219 152 142 59 56 4.A fogyatékkal élők Egy népességen belül a fogyatékkal élők számára kétféleképpen következtethetünk: Elméleti számítással: a populáció 3 %-át valamilyen mértékű és fajtájú fogyatékosnak véve, a kistérség összlakosságából a fogyatékosok száma:1180 fő A fogyatékosnak születettek közül: beszédfogyatékos 0,5% siket 2,9% vak 1,1% mozgásfogyatékos 0,5% értelmi fogyatékos 95,0%

10 A tényleges adatok figyelembevételével: Rendelkezünk adatokkal az intézeti ellátást igénybevevők számáról, a közoktatási tanulók számáról, bizonytalanok az adatok a mozgáskorlátozottak mozgássérültek, vakok és gyengénlátók, siketek tekintetében. A szerzett fogyatékkal élők számáról pontos adataink nincsenek. 5. A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek számára a pszichiátriai osztályainkon, szakrendeléseken, gondozókban megjelentek számából következtethetünk, illetve a szociális intézményektől segítséget kérők száma alapján. Ebből megállapítható, hogy számuk folyamatosan nő. Ezek az adatok 2011. első félévére vonatkoznak. Betegek száma Ellátási esetek száma Baj Pszichiátria 13 94 Dunaalmás Pszichiátria 7 47 Kocs Pszichiátria 15 99 Naszály Pszichiátria 13 124 Neszmély Pszichiátria 7 57 Szomód Pszichiátria 3 14 Tardos Pszichiátria 8 19 Tata Pszichiátria 125 980 Tata-Agostyán Pszichiátria 5 69 Vértestolna Pszichiátria 2 10 5. A hajléktalanok Szociális ellátórendszerünk iránti igény megjelenik a hajléktalan ellátás területén is, számukra a hajléktalanokat ellátó intézmény igénybevételi-, illetve az utcai szociális munka adataiból következtethetünk, számuk körülbelül 70 fő. Napi átlag létszáma az utóbbi években: 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Nappali Melegedő 35,31 25,12 31,36 35,02 32,34 32,89 36 38,7 Éjjeli Menedékhely 24,1 25,83 25,29 24,31 22,15 27,5 27,5 25,9 Utcai hajléktalan személyek 28 27 24 25 25 25 25 25 III.A szociális szolgáltató rendszer 1. Jogszabályi előírások

11 A személyes gondoskodáson alapuló ellátások: pénzbeli- és természetbeni ellátások elsősorban a szociális rászorultságtól függő jövedelem kiegészítésére, illetve pótlására szolgálnak A szociális szolgáltatásokat a szociális törvény alapszolgáltatásokra és szakosított ellátásokra bontja. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szakosított, bentlakásos intézményi elhelyezés azon személyek számára biztosítható, akik otthoni ápolásra betegségük, szociális körülményeik miatt nem képesek és számukra az intézeti elhelyezés a legmegfelelőbb megoldás. Az alapszolgáltatásokra és a szakosított ellátásokra komplex, illetve integrált intézménytípusok is kialakíthatók. A települési önkormányzatok a szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják Az önkormányzatok az intézmények fenntartását más fenntartókra, pl. egyházi vagy társadalmi (civil, illetve nonprofit szervezetekre) is átruházhatják megfelelő feltételek fennállása esetén. A törvény a települési önkormányzatok részére a szolgáltatási kötelezettséget az alábbiak szerint határozza meg: Település nagysága, lélekszám Alapszolgáltatások és szakosított ellátások 2000 alatt 2000 felett 3000 felett 10000 felett 30000 felett Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali ellátások Támogató szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Idősek átmeneti elhelyezése Átmeneti elhelyezési formák Utcai szociális munka 50000 felett Tata Kistérségben személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások - a Szociális Alapellátó Intézmény Intézményfenntartó Társulás formájában, a kistérség tíz településére vonatkozóan, látja el a következő szociális alapszolgáltatási és szakellátási feladatokat: - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - közösségi ellátások, - támogató szolgáltatás, - nappali ellátás, (fogyatékosok, idősek, hajléktalanok). - éjjeli menedékhely.

12 Az étkeztetést a községi önkormányzatok nem a Szociális Alapellátó Intézmény útján biztosítják. - a Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona Tatai Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szakellátások körében ápolást, gondozást nyújtó intézmény, Komárom-Esztergom megyei működési területtel. 2.Alapszolgáltatások 2/1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkezést kell biztosítani különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt szociálisan rászorultaknak. A rászorultság feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg. Tatán lehetőség van a helyben történő elfogyasztásra, elvitelre, illetve az intézmény vállalja a házhoz szállítást is. A két főzőkonyháról történik az étkeztetési igények kielégítésére. Az életutalványok ellenében a főzőhely biztosítja a napi egyszeri meleg ételt. 2007 2008 2009 2010 Étkezők száma 131 108 113 110. Az étkezők számának változása a jogszabályi változásokat is tükrözi. Ha emelkedik a térítési díj az igénybevevők száma csökken. Napjainkban az étkezés biztosítása rászorultságtól függően minimális térítés fejében történik. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára, diétás étel biztosított. Tatán a rászorulók étkeztetésében a Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja is részt vállal. Az étkeztetést a Kistérség településein az önkormányzatok: Dunaalmás, Kocs, Naszály, Neszmély, Tardos, Vértestolna működési engedéllyel igény szerinti számmal biztosítják. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzatok rendeletében szabályozzák. 2/1/1. Falugondnoki szolgáltatás A falugondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Vértestolna Önkormányzata működteti ezt a szolgáltatást. 2/2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

13 Biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, amely alapján megállapítható a napi gondozási szükséglet időtartama. Az ellátás legfeljebb napi 4 óra lehet. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Segítséget igényelhet a gondozott a napi élelembiztosításában, bevásárlás, ebédszállítás formájában. Amennyiben önállóan nem tud étkezni a szolgálat vállalja az étkeztetést. Ellátottak száma 2007 2008 2009 2010 17 17 16 25 A gondozottak létszámának alakulása megfelelőnek tünt. Napjainkban azonban azt tapasztaljuk, hogy a házi gondozást igénybe vevők száma csökken. Nem magyarázható ez a térítési díjemelkedéssel. Talán a munkanélküli szomszédok besegítése a magyarázat? Természetesen a fenti számok félrevezetők lehetnek, mert a napi gondozotti létszámot jelentik, ami nem azt jelenti, hogy csak ennyi fő részesülne házi segítségnyújtásban. Kb. 45 azoknak a száma, akik gondozást igényelnek, de gondozásuk nem napi szinten történik /esetleg hetente csak egy-kettő napon kérnek gondozást A gondozási központ koordinálásával a házi segítségnyújtás lefedi a város, illetve a kistérség egész területét. A gondozottak körében jelentkező fluktuáció az igények függvényeként alakul. A gondozási feladatokban mindenkor a rászorultság, ill. az egyén állapota, egyéni sajátosságai, szükségletei az irányadók, ezek alapján készül az egyénre szabott gondozási terv. Ha a gondozási szükséglet a napi négy órát meghaladná, a gondozottat tájékoztatni kell a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. 2/3. Családsegítő Szolgálat Tata, Deák F. u. 5. A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében: 1. figyelemmel kíséri az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező problémák okait és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról; 2. veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen a szociális, egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények,

14 a gyermekjóléti szolgálat, pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. A családsegítő szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében: 1. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; 2. tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és egyéb ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról; 3. családgondozással elősegíti a családban jelentkező konfliktusok, működési zavarok, krízisek megoldását; 4. meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében; 5. az egyén számára segítséget nyújt szociális ügyek vitelében; 6. ellátja az 1993 évi III. tv 37 pontjában megjelölt együttműködési kötelezettségből adódó feladatokat. 7. adósságkezelési szolgáltatást folytat: mely a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. 8. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Ellátottak: Családsegítés Rendszeres Szoc. Segély Adósságkezelés 2006 2007 2008 2009 2010 249 fő 128 fő 137 fő 181 fő 311 fő 208 fő 176 fő 197 fő 90 fő 64 fő 19 fő 34 fő 48 fő 64 fő 125 fő A Szolgáltatást igénybe vevők száma évről évre emelkedik. Gazdasági aktivitásuk alapján elmondható, hogy nagy számban inaktív keresők munkanélküliek, gyes-en lévők és kis nyugdíjasok. Az igénybe vevők 1/3-a aktív kereső. Legmagasabb iskolai végzettségnek számít körükben az általános iskola 8 osztálya és a szakmunkás képző elvégzése. Szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel néhányan rendelkeznek. A család szerkezeti összetételét tekintve magas az egyedül élők és a házastársi vagy élettársi kapcsolatban élők száma. Klienskörünkben sok szülő egyedül neveli gyermekét.

15 Nagy számban fordul elő ügyintézésben való segítségkérés, foglalkoztatással kapcsolatos és anyagi jellegű problémák. Kisebb számban családi kapcsolatok megromlása, életviteli, mentális és egészségügyi gondok. A gondozottak körében tapasztalható szociális, mentális problémák megoldásának segítéseként különböző csoportokat működtetnek, ahol a gyermekek egymás közt, vagy szüleikkel közösen élhetik meg, gyakorolhatják a közösségi együttélés normáit, etikáját. A RSZS együtt működők számát a jogszabályok változása befolyásolja. Nagy terhet jelent az adósságkezelésben részesülők gondozása. Számuk növekedése mutatja a lakosság elszegényedését, a rászorult réteg növekedését. 2/4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tata, Deák F. u. 5. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Feladatai különösen - a szolgáltatást működtető intézmény részéről: o a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpont folyamatos működtetése és elérhetőségének biztosítása o a segítségnyújtást végző gondozóknak szakmai központ működtetése annak érdekében, hogy a gondozó 30 percen belül az ellátott lakásán megjelenjen. o legalább 40 segélyhívó készülék elhelyezése a működési területen o a műszaki berendezések tekintetében biztosítani kell az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel. A gondozónőknek a diszpécser központ jelzését fogadó készülékkel, készenléti táskával kell rendelkeznie, valamint meg kell szervezni a gyors helyszínre érkezés feltételeit. o a segélyhívási jegyzőkönyv és segélyhívási havi jelentés vezetése - az alapszolgáltatást igénylő rászoruló részéről: o a segélyhívó készülék rendeltetésszerű használata (a készülék kihelyezése előtti oktatásnak-, valamint a műszaki leírásnak megfelelően). A program a saját otthonukban élő emberek jogszabályokban megfogalmazott rászorultság alapján távfelügyeletét oldja meg. A rászoruló egy gomb megnyomásával jelzi a távfelügyeleti állomásnak (diszpécserközpont) az esetleges veszélyhelyzetet. Ezt vagy a készülék billentyűzetén, vagy egy a nyakba akasztható segélyhívó gomb megnyomásával teheti meg, a diszpécserközpontba beérkezett jelről az ügyeletben lévő szakképzett gondozónő azonnali értesítést kap és haladéktalanul (maximum 30 percen belül) megjelenik az ellátott otthonában és a felmerült krízishelyzetet a helyzet jellegének megfelelően megoldja. Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. Jelenleg 81 készülék került kihelyezésre, a további rászorultság, illetve igények alapján 120 készülékre bővülne a rendszer a rendszert. Fontos hangsúlyozni a lényeges különbséget a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás között. Előbbinek gondozói tevékenységébe főleg a meleg étel biztosítása, bevásárlás, testi, szellemi higiéné biztosítása, ágyazás, takarítás, mosás, fűtés, orvoshoz kis-

16 érés, gyógyszerkiváltása és adagolása, külső kapcsolatok ápolása, pszichés gondozás tartozik. A jelzőrendszeres gondozás nem a házi segítségnyújtást ez váltja ki, hanem krízishelyzetben jelent segítséget a nap 24 órájában. 2/5. Közösségi Ellátások Tata, Deák F. u. 5. A közösségi ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. Közösségi pszichiátriai ellátás feladata: - problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések, - készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről, - pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás A pszichiátriai betegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell: - a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az ellátottak rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munka világából, ezért anyagilag nehéz helyzetben vannak. Nagyrészüknek családja van, így őket is érinti az anyagi probléma. Sok esetben alkalmi munkát sem képesek vállalni, így még nehezebb helyzetben vannak A családok felbomlása magas. Sok pszichiátriai beteg hajléktalan, az ő gondozásuk sem megfelelő. Számos betegségben szenvednek, amelyek közül sok a krónikus betegség. A készségek hiányának széles a skálája jelentkezik: Életviteli készség: Hivatalos ügyek intézésének hiánya. Állóképesség hiánya, problémamegoldó készség hiánya, önuralom hiány. Kommunikációs készség hiánya A szakmai munka három meghatározó irányban történik: egyéni gondozás, családok gondozása, közösségi és csoportmunka. A közösségi ellátás munkája elképzelhetetlen az érintett családok bevonása nélkül, a velük való foglalkozás elengedhetetlen /team munka a családsegítő szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal és a jelzőrendszer más tagjaival/. Megelőző - Felvilágosító Szolgáltatás (elterelés)

17 A Büntető Törvénykönyv 2003. évi II. törvénnyel történt módosítása óta (2003. 03.01.) lehetőség van a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény bizonyos, törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére. A Btk. 283. -a határozza meg azokat az eseteket, amikor nem büntethető az eljárás alá vont személy, feltéve, ha vállalja, hogy egy legalább 6 hónapig tartó folyamatos a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, és ezt okirattal igazolja. Droginformációs Iroda Feladata, hogy a kistérségben élők számára biztosítsa a naprakész információs meglétét, a személyes megkeresés után, tanácsadás, információ átadás az érintett személy/ek részére. 2010-ben elkészítettünk egy droginformációs kiadványt. Iskolák részére (amelyik kért) eljuttattuk. Korlátozott példányszám még van belőle. 2/6. Támogató Szolgáltatás Tata, Deák F. u. 5. A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A támogató szolgáltatás igénybe vétele során szociálisan rászorulónak minősül a súlyosan fogyatékos személy /az, aki fogyatékossági támogatásban részesül/. A szolgáltatást a fenntartó pályázaton elnyert összegből biztosítja, a pályázat három éves működésre szól, de évente szükséges új finanszírozási szerződést kötni a fenntartó és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium között. A finanszírozási szerződésben szereplő feladategységet kell teljesítenie a szolgálatnak, melynek teljesítéséről évente el kell számolni. A szállító szolgálat segíti, hogy a fogyatékkal élők könnyebben hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi-, szociális-, kulturális- és egyéb szolgáltatásokhoz.

18 A személyi segítő szolgálat feladata a fogyatékos emberek függetlenné, önállóvá válásának elősegítése, a közösségi életben való részvétel előmozdítása, az alapvető jogaik biztosításá és az esélyegyenlőség megteremtése. A tanácsadás főként az önálló életvezetést kialakításában nyújt segítséget, illetve a fogyatékkal élők és hozzátartozóik számára keres megoldásokat a felmerülő problémákra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Sorstárs Támogató Szolgálata Tata várossal kötött megállapodás keretében működik. A Esőemberekért Egyesület a Kistérséggel kötött megállapodás alapján működteti a támogató szolgálatát. 2/7. Nappali ellátások A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. 2/7/a. Idősek klubja Tata, Kocsi u. 13. és Petőfi u. 16. Az idősek klubja a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes 18. életévüket betöltött személyek napközbeni gondozását látja el. Feladata, hogy az ellátást igénybevevőknek szociális, mentális, egészségi állapotuknak megfelelő napi életritmus biztosítson. A helyi igényeknek megfelelően közösségi programokat szervezz, helyet ad önszerveződő csoportoknak, programoknak. A klubtagok számára biztosítja a közös együttlétben a hasznos időeltöltést. A személyi tisztálkodást, a személyes ruházat tisztítását. Igény szerint ebédet biztosít. Szabadidős programokat szervez. Megszervezi az egészségügyi alap- és szakellátáshoz jutást. Segít a hivatalos ügyek intézésében. Életviteli és életvezetési tanácsadást nyújt. Tatán a kistérség településein élők számára kettő idősek klubja működik: I.sz.IK. Kocsi u. 13. /30 fő/ és II.sz IK. Petőfi u 16 /35 fő/ összesen 65 fő részére biztosított a férőhely. Mindkét telephelynek 2012. 12.30-ig szól ideiglenes müködési engedélye. A határozott idejű működési engedély feltétele, hogy az intézmény a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és műdödési feltételeiről szóló 1/2000.(I.7..) SzCsM rendelet alapján biztosítandó személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az intézményekben a személyi feltételek biztosítottak, a tárgyi feltételekben különösen a Kocsi utcai klubbanhiányosságok tapasztalhatóak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla von Boeselager Idősek Napközi Otthona néven működtet idősek klubját, 30 fő részére /Tata, Vasut u.64/ 2/7/b. Fogyatékosok Nappali Intézménye Deák F. u. 5.

19 A szolgáltatás célja az önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek habilitációja, rehabilitációja, szinten tartó fejlesztése. A fogyatékos személyek családjának tehermentesítése napközbeni felügyelet biztosításával, társas kapcsolatok kialakításának segítése, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítése, továbbá a fogyatékos személyek napközbeni étkeztetésének biztosítása. 2011. január 1-től a tanköteles és a tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos gyermek is ellátható a tanítási szünet ideje alatt. Feladat: Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatás nyújtása, Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükséges szolgáltatások biztosítása: személyi tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása Az ellátást igénybe vevők speciális szükségleteinek megfelelő szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése, segítése, Napi életritmus biztosítása életviteli gondozással, életvezetés segítésével, Egyéni igény szerint napi egyszeri meleg étel biztosítása, Egyéni és csoportos foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében való részvétel biztosítása, Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, A csoportos foglalkozások mellett nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni fejlesztésre, egyéni foglalkoztatásra, Az intézmény 25 fő engedélyezett férőhellyel bír. 2/7/c. Hajléktalanok Nappali Melegedője Almási u. 43. A Nappali Melegedő elsősorban hajléktalan személyek részére nyújt lehetőséget nappali tartózkodásra. Segít a krízishelyzet megoldásában Rehabilitációs munkával segíti a kliens adoptációját Lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: Nappali tartózkodásra, közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, étkezésre. Szakképzett munkaerő segít a szociális ügyintézésben Az intézmény 2005 évtől lát el kistérségi feladatokat, a működési engedélyben 30 fő az engedélyezett létszám. Egészségügyi ellátás keretében szakképzett személyzet által elsősegélynyújtás, illetve heti egy alkalommal orvossal való konzultációs lehetőség biztosított. Nem kötelező feladatként az utcai hajléktalan személyekkel is kapcsolatot tartunk, akik alkalmanként az intézményes ellátásban is megjelennek (pl. tisztálkodás). Pályázati támogatással a jogszabályi feltételeknek megfelelő tárgyi feltételek biztosítottak. 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Nappali Melegedő 35,31 25,12 31,36 35,02 32,34 32,89 36 38,7 Éjjeli Menedékhely 24,1 25,83 25,29 24,31 22,15 27,5 27,5 25,9

20 Utcai hajléktalan személyek 28 27 24 25 25 25 25 25 3. Szakosított ellátások 3/1. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye Tata, Almási u. 43. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény. Az önellátásra és a közösségi élet szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, étkezésre, betegek elkülönítésére. Szakképzett munkaerő szociális ügyintézésben nyújt segítséget. Az ellátottak köre elsősorban Tata városának lakossága, és a tatai kistérség következő településeinek: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vértestolna lakosai, valamint Tata város területén életvitelszerűen vagy átmenetileg tartózkodó hajléktalan személyek, akik a felkínált intézményes segítségnyújtást elfogadják. Az engedélyezett férőhelyek száma 20 fő férfiak részére, 5 fő nők részére Téli időszakban, időszakos férőhelyek száma (nov.01 és ápr.30.között) plusz 15 fő Az ellátottak életkor szerinti megoszlása: Életkor 20 év alatti 20-30 év 30-40 év 40-50 év 50-60 év 60 évtől Ellátottak 0 4 8 35 23 30 Aránya % Szociális jellemzők: Jövedelem jellege Ellátottak aránya % Munkaviszonyból Alkalmi Rokkantnyugdígély Nyugdíj Rendszeres se- származó munka 4 42 27 19 8 Az egyik legfontosabb szempont, hogy ezek az emberek rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munka világából, ezért anyagilag nehéz helyzetben vannak. A munkáltatók nem szívesen foglalkoztatják a hajléktalan személyeket. Sok esetben alkalmi munkát sem tudnak vállalni, így még nehezebb helyzetben vannak. Legrosszabb helyzetben a tartós munkanélküliség és tartós hajléktalanság helyzetében élők vannak. A hosszú intézményes ellátás ideje alatt megszakadnak családi, támogatói kapcsolatai, a természetes támaszok helyett mindinkább intézményes segítségnyújtást vesznek igénybe. Az egyéni képességeknek megfelelő mértékű segítségnyújtással, képességeik fejlesztésével, saját felelősség tudatosításával, a saját probléma megoldása érdekében az egyénre szabott részfeladatok végrehajtásával pedig az intézményfüggőség megakadályozása a cél. Az évenkénti téli krízis program keretében hajléktalan személyeknek napi rendszerességgel biztosított étkeztetés. Az utcai szociális munkások alkalmazásával a szociális ügyintézés, kapcsolattartás, különféle szolgáltatásokhoz való hozzájutás. Az utcai hajléktalanok számát 35-40 főre becsülhető. A kliensekhez való eljutást sok esetben nehezíti a távolság és a terepviszonyok, ebből adódóan a gyalogos megközelítés akadályba