2006. JÚNIUS 14., SZERDA A SZÍNHÁZI MELLÉKLETE Cseh Tamás hat év után visszatért a városba Napi háromezer látogató a honlapon Újrafelfedezett gyermek, és csodás hangú orgonák Miként tud elmélyülni a néző a Zsótér-színházban? Könyvhét és fesztivál kéz a kézben halad Egy kis főzőcske, amely Barátok közt marad Az énekes különösen azért izgult, mert szabadtéren kellett fellépnie, ahol a csöndek szerepe nehezen érvényesül. 18. OLDAL Lipics Zsolt, a www.poszt.hu és com szerkesztõje naponta 200 fotóból álló sorozattal tájékoztat a legfrissebb eseményekrõl. 19. OLDAL A kontinenst járja Varnus Xavér 21 esztendõs Daniel fiával, s eközben csodás hangú új orgonákat keres és fedez fel. 20. OLDAL Interjú készült a POSZT- toplista éllovasával a Zsótér-féle minimálszínház -ról, színházkritika olvasható a Peer Gyntrõl. 20., 21. OLDAL Matyi Dezsõ a könyvhétre a vásárlóknak egységes 25 százalékos kedvezményt javasolt, de indítványával magára maradt. 22. OLDAL Csomor Csilla, avagy a Barátok közt Berényi Zsuzsája hallevessel és sült pisztránggal lepte meg pécsi barátait. 23. OLDAL Alexandra Könyvhét: könyvek, írók, tánc és zene Könyvhegyek és íróhegyek, ahogy azt már megszokhattuk az utóbbi években a pécsi Széchenyi téren zajló Alexandra Könyvhét során. Idén sincs másképp. A múlt csütörtöktõl tartó, és még június 17- ig elnyúló monstre kulturális program homlokterében természetesen a könyv áll, hiszen a Supka Géza által 1929-ben életre hívott könyvhét alapvetõen a könyv ünnepe, immár 77. alkalommal. De a könyv olyasmi, amit hazavinni jó, otthon olvasgatni, böngészgetni. Viszont legalább ennyire fontos a könyvhöz való kedvcsinálás és ezek a mûsorok errõl szólnak. Már eddig is számos neves szerzõvel találkozhatott a pécsi közönség, hiszen itt volt Nemere István, Sebeõk János, Fábry Sándor, Faludy György, Nagy Bandó András. Természetesen a felolvasások, a szerzõkkel való beszélgetések esténként kiegészülnek zenei programokkal is. Fellépett már a Chris, a Budapest Ragtime Band, az Akrobat Max tánccsoport. De a könyvhét második fele sem lesz kevésbé érdekes. A térre várják Bodor Ádám Kossuthdíjas írót, Háy Jánost, akinek Gézagyerek címû darabja (Pécsi Harmadik Színház) a POSZT versenyében is ott van, Konrád Györgyöt, valamint Vámos Miklóst. Az esti mulatságot az Ensemble Társulat (szerda), a Kispál és a Borz (csütörtök) és a Sziámi-koncert (péntek) szolgálja majd. M. K. A színháztalálkozó díszvendége: Molnár Piroska Hogy miért pont Molnár Piroska az idei találkozó díszvendége? Csak, meg nagyon is neki jár ez fogalmazott a PNSZ Kamaraszínház elõterében látható kiállítás megnyitóján Jordán Tamás. Törõcsik Mari, Kállai Ferenc után idén a Nemzeti mûvésznõjének munkásságából készült egy kis sarok. A Györgyike, drága gyermekbõl került ide enteriõr, melynek összeállítója ezúttal is Tordai Hajni volt. Molnár Piroska egy Nemes Nagy Ágnesverssel köszönte meg a nemes gondolatot, és mögötte a falon fénykép idézte a díszbemutató folytonosságát: a fotón Törõcsik Marival látható. M. B. E. A sikertörténet folytatódik FÉLIDÕN TÚL A pénzhiány átmeneti kellemetlenség, felejthetõ állapot Csinos mazsorettlányok és ragyogó napsütés, így indult a fesztivál. Bár az idõjárás olykor megváltozott, a jókedv továbbra is megmaradt városszerte. A Pécsi Országos Színházi Találkozó hatesztendõs történetében elsõ ízben fordult elõ, hogy a rendezést pénzügyi nehézségek hátráltatták. A POSZT eddigi hozadékairól, gondjairól és lehetõségeirõl számol be most Jordán Tamás fesztiváligazgató. Ha már összegzünk, akkor nem érdektelen feleveníteni, hogy miként kezdõdött a találkozó. 1981-ben Vámos László indítványára született meg az elsõ, hogy legyen valamiféle felmérése az évadnak. Helyszínként az Immár a hatodik... Kinõttünk a gyerekcipõbõl? De hát ez még kamaszkor sem. Hagyományt teremtettünk? Meddig él a POSZT? Szükség van-e erre a fesztiválra? Kérdések, melyekre a választ talán az idõ adja meg. Mindenesetre az elsõ napon, amikor a Színház téren felcsendült a fúvószenekar s a mazsorettekkel az élen elindult a menet a Széchenyi tér felé, bizony nagyot dobbant a szívem. Hát kezdõdik... Nem lehet megszokni. A téren a majd kéthetes esõ után tûz a nap, jó látni a megnyitóra kíváncsi tömeget, köztük rengeteg ismerõst, jó érezni a felfokozott várakozást. Ott állva a ország nagyvárosai sorban váltották egymást, ám a kilencvenes évek végére válságba került a rendezvény. A megújulást az állandó helyszín jelenthette, és a négy jelentkezõ Miskolc, Szeged, Debrecen, valamint Pécs közül utóbbi látszott a legjobb választásnak, ami szerencsére beigazolódott. Pécs azonban a színházi elõadások mellé külön fesztiválprogramot is igényelt, mondván, a bõ hét során lázba kell hozni az egész várost. Ennek szellemében alakult ki a mai változat, és a hat év egyértelmûen sikertörténet lett. Minden évben bõvül a támogatás, de az is sokatmondó, hogy a szervezõi gárda változatlan összetételû. A mostani pénzhiány nem csak a POSZT-ra érvényes, a magyar kultúra és gazdaság minden vonalán érzékelhetõ, vagyis nem látom kritikusnak a helyzetet. A hat év során visszaigazolódott: igen erõs a POSZT szakmai támogatottsága, nagyon ide akar kerülni minden társulat, rangot jelent a részvétel. Az SIMON ISTVÁN JEGYZETE Teljes szívvel és lélekkel színpadon elfelejtõdik az elmúlt hónapok, hetek és napok olykor megoldhatatlannak tûnõ problémahalmaza, a szélmalomharcnak látszó csaták, a színházakkal folyó hosszadalmas egyeztetések, a helyszínek biztosítása, újak keresése, a pénzügyi gondok, a hatóságokkal való tárgyalások sorozata, a szerzõdések megkötésével kapcsolatos lelket próbáló alkudozások. Nézzük a másik oldalt: mit ad a POSZT Pécs városának? Anyagi felvirágzást biztos, hogy nem. De felbecsülhetetlen erkölcsi sikert, elismerést mindenképpen. Tíz napig a színház fõvárosa Pécs ez elvitathatatlan. Ott van a színház összes létezõ mûfaja a város minden kulturális intézményében, az utcákon, tereken, még ha ez utóbbiak egyike nem is a legszebb arcát mutatja az idén, de talán éppen azért, hogy a hetedik POSZT-on új ruháját büszkén mutogatva várja régi és új barátait. A színházi találkozó legfontosabb része, szíve a versenyprogram, s azok szakmai vitái. Ám a lelke az OFF, a Fesztiválmelletti Fesztivál: ezek a rendezvények adják meg a találkozó hangulatát. A jó hangulathoz hozzátartozik a jó idõ is. A napsugaras megnyitóról már egyebeket illetõen a város a közönség és a fiatal mûvészek egymásra találása a legfontosabb eredmény. Nem jött be viszont a nemzetközi jelleg. Ez a tíznapos idõtartam feszítõ hatásából adódik, valamint a találkozó országos címkéjébõl. Az anyagiakkal most gond van, és talán még így lesz jövõre is, de remélhetõleg ez csak átmeneti állapot, s rövidesen az egész ország megindul anyagilag újra, minden vonalon. Mészáros B. Endre szót ejtettem, de most, amikor e sorokat rovom, vigasztalanul szakad az esõ. Át kell szervezni néhány szabadtéri programot fedett helyszínre, ha van rá mód, hiszen majd minden kõépületben mi vagyunk. Hát bizony az idõjárás hangulati tényezõ. Mert a POSZT-hoz hozzátartoznak az éttermek zsongó teraszai, a találkozások, a beszélgetések. Mert itt erre is van, és kell is, hogy legyen idõ. Hozzátartozik az ismerõs arcok sokasága, az újratalálkozások öröme, a nyugodt traccspartik. Hát add már uram a Napot, hogy ünneppé váljanak a hátralevõ hétköznapok! A POSZT-listán fölényesen vezet a fővárosi Katona József Színház Elvadult ötlet a színházról számokban beszélni, mégis úgy gondolom, érdemes egy kicsit foglalkozni azzal, hogy mi is történt az adatok, a tények alapján a Pécsi Országos Színházi Találkozó hat esztendeje során. A versenyprogramban a baranyai közönség eddig több mint kilencven válogatottan jó elõadást láthatott, köztük 38 nagyszínházi és 53 kamaraprodukciót. Az elõadások fele a fõvárosból érkezett, és soha nem hiányzott a Katona József Színház, sõt, háromszor két darabbal is szerepelt. A Budapesti Kamara hat, a Krétakör öt, a Radnóti négy az Új, a Víg- és a Bárka Színház pedig 3-3 elõadással jutott el a POSZT-ra. A vidéket uralja Kaposvár nyolc szerepléssel, de Nyíregyháza és Pécs is ott van a topon öt jelenléttel, és az élmezõnyhöz tartozik a kecskeméti és a zalaegerszegi színház is. A határon túliak vetélkedése csak 2003-tól indult, itt Sepsiszentgyörgy teátruma áll a legjobban. A vidéki rangsort a kaposvári színház vezeti, de a pécsi és a nyíregyházi társulat is szorosan ott van a nyomában Elgondolkodtató, hogy a döntõbe jutott játékok kétharmadát ugyanaz a húsz rendezõ állítja színpadra. Ebben a rangsorban toronymagasan elsõ Zsótér Sándor hét elõadással, õt Vidnyánszky Attila és Forgács Péter négy-négy munkával követi, míg legalább minden második POSZT-ra eljutott Schilling Árpád, Mohácsi János, Szikora János, Novák Eszter, Ascher Tamás, Bodolay Géza valamelyik darabja. A legjobb rendezõ, férfi, nõi színmûvész és legjobb elõadás díjaival számolva ugyancsak a Katona József Színház az éllovas. Itt már sokkal egyértelmûbb a budapesti fölény, mert a húsz díj háromnegyede a fõvárosba került. Vidékrõl csupán a kaposváriaknak sikerült két elsõséget szerezni, s rajtuk kívül Szolnok, Pécs és Kecskemét õrizhet egy-egy nagydíjat. A Radnóti Színház mellett szól ugyanakkor, hogyha a közönségdíjakat is idevesszük, akkor hat elsõséggel övék a vezetõ szerep, a Krétakör pedig felzárkózik az élbolyba. Az viszont szakmai önvizsgálat tárgya, hogy a határon túli elõadásoknak mindeddig epizódszerep jutott a találkozókon. M. B. E.
18 POSZT 2006 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 2006. JÚNIUS 14., SZERDA Rivaldafényben a Magvető Kiadó dráma antológiája, a Rivalda kötet Több éves kihagyás után tavaly indult újra útjára a Magvetõ Kiadó korábban nagy hagyományú, a Szép Versek és Körkép társaként megjelenõ könyvheti drámaantológiája, a Rivalda. A tavalyi siker nyomán, Toller Lászlónak, Pécs polgármesterének támogatásával idén is megjelent az öszszeállítás az elmúlt év legjobbnak ítélt õsbemutatóival. A szerkesztést Tarján Tamás irodalomtörténész és egy, a drámaszerzésben szintén jeleskedõ szerzõ, Garaczy László végezte. Ítéletük nyomán 2006-ban nyolc szerzõ került a válogatásba, a legfiatalabb Toepler Zoltán, a legidõsebb Eörsi István, aki már nem érhette meg a kötet megjelenését. A középnemzedék legjelesebbjei adják a kötet jelentõs részét: Kárpáti Péter, Háy János, Forgách András, Tasnádi István, Visky András és a színmûíróként most debütáló Kukorelly Endre. A pécsi bemutatón részt vevõ szerzõk egymás mûveibõl olvastak fel, Eörsi István darabjának kaposvári elõadásából pedig részleteket mutattak be. M. K. Meghitt percek Bajor Gizivel és Fedák Sárival A kalap száz esztendõvel ezelõtt valóságos légi költemény volt, a színésznõk olykor divatot teremtettek egy-egy különleges kompozícióval. Ezek a nõi csodák most újra elõkerültek a Mûvészetek Háza Tetõtéri Galériájában, ahol a férfiember Fedák Sárit végre az ultikontrák után a maga valójában is láthatja. De a félszáz korabeli kalapos fotón feltûnnek olyan színházi nagyságok is, mint Bajor Gizi vagy Karády Katalin. A kalapcsodák elõlépnek jeles színmûvekbõl is, például az idei POSZT díszvendégének, Molnár Piroskának két emlékezetes játékából: a Pesti színbõl és a Györgyike, drága gyermekbõl, és a pécsi jelmeztervezõ Tresz Zsuzsától is akad itt néhány különlegesség. Vállalkozó szellemû hölgyek pedig beöltözhetnek múlt századi ruhacsodákba, majd tollas kalapos fotójukat a helyszínen CD-re rögzítik. M. B. E. FOTÓ: DN Bogdán Zsolt (Woyzeck) a sorscsapások ketrecében. A háttérbõl Kézdi Imola (Marie) figyeli a megnyerhetetlen küzdelmet Pokolforró a föld... WOYZECK A félkegyelmûnek tartott katonaborbély Kolozsvárról Ez a dráma százhetven évvel ezelõtt született. Hõse: antihõs. Megalázott, agyonkínzott, bûnbe taszított pária. Ilyen emberrõl korábban legfeljebb epizódfigurákat szoktak mintázni. Georg Büchner fõszereplõvé avatta. Mintha nekünk írta volna. A mi világunkról. Ami azért meglepõ, mert valóságos eseten alapul, témája szerint nagyon is korához kötõdik. Woyzeck egy félkegyelmûnek tartott katonaborbély volt, aki féltékenységbõl megölte szeretõjét. 1824-ben Lipcsében kivégezték. Ennek a borbélylegénynek a sorsában azonban Büchner színpadán a modern ember abszurd léte, megváltatlanságának élménye sûrûsödik. Errõl szól a híres betételbeszélés a hideg, részvétlen mindenséget hasztalanul bejáró árvagyerekrõl. A szimbolikus erõ különös módon összefügg a darab fragmentált jellegével, szaggatott szerkesztésmódjával. (A mûvet, jóval a szerzõ halála után, kézirattöredékekbõl rekonstruálták.) Ez a balladai nyitottság lehetõséget biztosít a rendezõ számára, hogy eredeti látomásban bontsa ki, tegye teljessé Woyzeck tragédiáját. Két kiváló film is igazolja ezt: Werner Herzogé és Szász Jánosé. Most pedig Mihai Mãniutiu nagyszerû színpadi víziója formálja felejthetetlen élménnyé Büchner remekét a Kolozsvári Állami Magyar Színház elõadásában. Mihai Constantin Ranin puritán színpadi terének centrumában egy variálható faalkotmány áll: asztal, ágy, kínpad, porond, ketrec és bak, ahogy a játék dinamikája megkívánja. Itt játszódik le Marie és a majomjelmezbe öltözött Ezreddobos jelenete, amely inkább párzás, mint szeretkezés, amelynek során az állati maszk átkerül Marie-ra. És itt történik A végzet óraműve forog tovább Amikor a nézõk bevonulnak, hogy elfoglalják székeiket, a színpadon már különös némajáték zajlik. A fõszerepet alakító Bogdán Zsolt merev, gépies, marionett-figurákra emlékeztetõ mozdulatokkal jár körbekörbe ( Csak tovább, csak tovább! - halljuk majd késõbb), mintha egy konokul és értelmetlenül mûködõ óramû kelléke volna. A bábulétnek a romantikus esztétikában nem mellékes szerepet játszó jelképével veszi kezdetét a játék, és majd ide kanyarodik vissza. Woyzeck már halott, úgy hinnénk, vége az elõadásnak, amikor Andres kezd el ugyanilyen kényszeres mozdulatokat végezni. A végzet óramûve forog tovább. meg a gyilkosság, amelyet két nézõpontból mutat be a rendezõ: részint a színpadi játékmezõben, részint pedig mozgóképként a háttérben kifeszített vetítõvásznon, bámészkodó csoport figyelmétõl kísérve. A fikció két szintje szervesen egymásba épül. Ugyanez az egység érvényesül a kínzási processzus során, ahol Woyzeck szenvedéstõl eltorzuló arcát látjuk a vásznon, és Marie hintalójátékakor, midõn az ösztönös kéjérzet szintén fájdalommal vegyül. Játék és passió... Passiójáték, profán szenvedéstörténet. A kiváló román rendezõ pontosan tudja, hogy a magyar színészekbõl mit és miként lehet kihozni. A szigorúan koreografált mozgások jelzik, hogy a társulat tagjai világosan értik a koncepciót. Három alakítás azonban mégis kiemelkedik. A címszerepet alakító Bogdán Zsolté, akinek kisemberét a szenvedés méltósággal ruházza fel, Kézdi Imoláé Marie szerepében, mert szinte észrevétlenül egyesíti a gyarlóságot és az áldozatiságot, és Hatházi Andrásé, aki hibátlanul hitelesít egy merész s egyszersmind elgondolkodtató szerepkettõzést: az Ezreddobos és a Bolond az õ játéka révén úgy különül egy egymástól, hogy valami titkos rokonság is van köztünk. Említettem a kihalt mindenségben vándorló árva meséjét, a szöveg központi jelképét. Az elõadásban van egy jelenet, amikor megnyílik az ég, és a magasból halott katonák festékkel bemázolt bábalakjai ereszkednek alá... Szöveg és látvány páratlan erejû találkozása ez. Kapitány úr, pokolforró a föld de nekem mint a jég, mint a jég... mondja Woyzeck. Mindez sokáig benne marad a nézõben. Nagy Imre Cseh Tamás hat év után telt udvar előtt játszott A POSZT kísérõprogramjainak egyik sztárvendége volt Cseh Tamás, akinek estjére zsúfolásig megtelt a Cafe Dante udvara. Holott az énekes igazából nem is szeret szabadtéren játszani. Itt elmegy a hang az égbe. Ezekre a dalokra figyelni kell, ez nem háttérzene, ezért nem jó, ha közben asztalt húzogatnak meg poharat zörgetnek. A zárt tér azért jobb, mert ki lehet használni a csöndeket. De ezzel együtt jó este volt, szép pillanatokkal. Cseh Tamás ugyanis nem tagadja, hogy több mint harminc évnyi elõadói múlttal a háta mögött ma is ugyanolyan izgalommal készül egy estre, mint 1974-ben, amikor elõször lépett fel Pécsett. Egy kicsit mindig is amatõr maradtam, és az igazat megvallva ez jó. Jól hat az énekre, nem esem tán bele a rutin csapdájába. Izgulni kell. Itt hat éve nem jártam, aminek nincs semmi különösebb oka, így alakult. Valamelyest meg akartam felelni Pécsnek, kicsit Készül az énekes Levél nõvéremnek 3. albuma. Pécsett azonban még a legutóbbi Bereményi Géza-féle összeállítással lépett fel. meg is voltam hatva. Ilyenkor kérdés, hogyan álljak hozzá: csillogj, vagy inkább fogd vissza magad... Cseh Tamás elárult egy-két mûhelytitkot is. Eszerint a dalok sorrendjét mindig Bereményi Géza állítja össze, és egy-egy mûsor egy évadra szól. Illetve, az utóbbi idõben Kapolcstól Kapolcsig. Az idei dal-sorozatot Pécsett játszotta utolsó elõtti alkalommal, és már készül az új válogatás. Szeretem ezt, hogy így nagyon otthonosan mozgok a mûsorban. Olyan ez, mint egy nõ, akivel sokkal jobb táncolni, ha már ismered. Ezért nem is vállalom, ha ezt vagy azt kérnek a közönség soraiból, mert az kizökkentene. A ráadás már más, az inkább tallózásszerû. A Cseh Tamás-híveknek öröm, hogy készül a Levél nõvéremnek 3., néhány dalt már megírtak Másik Jánossal és Bereményivel. Ezt azért siettetem, mert akárhogy is, 63 éves elmúltam. Hetvenévesen már nem akarok a színpadon lenni. Most még úgy érzem, emberileg, mûvészileg is eladható, amit csinálok. Méhes K. KÉPRIPORT: SZÍNMÛVÉSZEK A POSZT-ON FOTÓK: B. BEZDÁN KATALIN Balikó Tamás és Cseh Tamás beszélget a megnyitón Kovács István és a fesztivál díszvendége, Molnár Piroska A szakmai zsûri színmûvész tagja, Moór Marianna
2006. JÚNIUS 14., SZERDA DUNÁNTÚLI NAPLÓ POSZT 2006 19 A www.poszt.hu már napi háromezer látogatót fogad A színháztalálkozó honlapján az is talál mindenkor érdekességet, aki aktív résztvevõje a versenyprogramoknak és a fesztiválnak Ha egy fesztivál nemzetközi sikerekre törekszik, akkor az a legkevesebb, hogy saját portálon harangozza be az eseményeit, számol be a történtekrõl, az aktuális újdonságokról. A POSZT harmadik esztendeje mûködteti ugyanazzal a szerkesztõcsapattal a www.poszt.hu és.com honlapját, és a világhálón angol nyelven is hozzáférhetõk az információk. Hogy mit nyújt a színházkedvelõknek ez a netes lehetõség, honnan indult és meddig jutott el, no és legfõképp merre tervezi a terjeszkedést, arról a honlapkészítés vezetõjét, Lipics Zsoltot kérdeztük a számítógépes szakemberrõl nem árt tudni, hogy bennfentes a deszkák világában is, hiszen a Pécsi Nemzeti Színház egyik meghatározó színmûvésze. Eljutottunk oda, hogy a POSZT-naplót, az egyes események vázlatos beharangozóját, valamint az elõzõ napok történéseinek összefoglalóját folyamatosan két nyelven is közöljük. Fejlõdött a honlap a tekintetben is, hogy az utóbbi három esztendõ találkozóinak minden rendezvénye visszakereshetõ az adatbázisból. Ezt a szolgáltatást egyébként a késõbbiekben igyekszünk kiterjeszteni minden Pécsett szervezett színháztalálkozóra tudtuk meg a színész-informatikustól. A honlap sokkal több információt tartalmaz, mint a hivatalos mûsorfüzet, miután itt minden helyszín- és idõpontváltozást feltüntetnek, továbbá naponta mintegy 200 fotót visznek fel a legfrissebb elõadásokról, utcai hangulatról, a sétatéri, Színház és Széchenyi téri forgatagról. Mindennap készül egy hírlevél is, melyben a következõ 24 óra izgalmas pillanatait ajánlják, kiemelve az extrákat is. Emellett a versenyprogram szakmai megbeszéléseinek teljes szövege, a bemutatott darabok elõadásfotói láthatók itt, szóval érdemes annak is betévedni a www.poszt.hu-ra, aki aktív részese a találkozónak. Hogy mennyire népszerû ez, arra jellemzõ, hogy napi 2-3 ezer látogatója van az oldalnak. M. B. E. Átrendező erejű könyv ELSÕ REGÉNY Egy rákos ember boldogabb haláláról szól a mû Saját kiadója, a Szoba Kiadó jelentette meg Nagy Bandó András elsõ regényét, a Sosemvolt Toscanát, amit megjelenésétõl kezdve élénk olvasói érdeklõdés kísér. Tudtam, mire készülök, számomra ez mennyit ér, nem akartam senkinek se odaadni, ez magyarázza a magánkiadást kezdte a könyv sorsáról szóló beszélgetést Bandó. Aztán szólt a feladatról, amit maga elé tûzött: Írás közben az a cél vezérelt, hogy egy szépen megírt, de az olvasók számára is fogyasztható mû kerüljön ki a kezem közül. Mert akárhogy is nézzük, mégis csak az olvasónak kellene írni, nem? Bennem még megvan az a romantikus szándék, hogy egyszerre szeretnék értéket és örömet adni az embereknek, és nem csupán néhány írótársnak. Aztán jön egy ennél sokkal meglepõbb kijelentés: Írás közben is sírtam és a végén is sírtam, de nagyon. De ez nem valamiféle elhatározás volt, hogy most aztán sírni fogok... Ám azt hiszem, a téma és a szöveg alkalmas arra, hogy kiváltsa azokat az érzelmeket, amik bennünk lappanganak. És akkor most már ne kerteljünk sokat, mondjuk ki: Nagy Bandó regénye az egyik legkomiszabb, legérthetetlenebb dologról szól, amivel ember manapság szembenézhet a rákbetegségrõl. A könyvet Ernõ emlékének ajánlottam. Õ a bátyám volt, akit öt éve vesztettünk el hasnyálmirigy-rákban. Talán akkor határoztam el, hogy errõl az élményrõl írnom kell, fõképp arról, hogy milyen lehet a méltó búcsú az élettõl, hogyan lehet az utolsó pillanatig szeretni, hogyan lehet elrendezni a halál elõtt az élet dolgait, vagyis valamiképp megnyugtató módon lezárni ezt a földi pályát. Nagy Bandó nem csupán a saját tapasztalataira és az ihletre hagyatkozott. Sokat beszélgetett sógornõjével és olyanokkal, akik maguk is küzdöttek a rákkal, illetve elvesztették hozzátartozóikat. A beszélgetések során alakult ki benne a regény fõszereplõjének, Bódognak az élete, vagyis inkább már halála. Nagyon furcsa dolgok ezek. Magamtól is meg kellett kérdeznem: ha tudnám, mi vár rám, miképp viselkednék? Azt merem mondani, hogy alapvetõen nem az elkeseredés, hanem az öröm FOTÓ: DN-ARCHÍV Az elsõ regényes író jól debütált a színházban is, bemutatkozó szerepében egyenesen a POSZT-ig vezetett az út gyõzedelmeskedne bennem. Hány millió év telt el az én életem elõtt, ugye? Sok-sok millió év lesz még utánam is. De akkor is kaptam valamennyit, iksz évet, láthattam ezt a világot, alkothattam, boldog lehettem benne. Abban reménykedem, hogy a regénynek van egyfajta átrendezõ ereje, rádöbbenti az embereket erre a gondolatra. Kilenc hónapon át egyedül ültem a szobámban és csak ezzel foglalkoztam. Ezúttal éreztem: máshogy nem megy. Méhes Károly Három hónapig kizárólag csak színész volt Egy éven át írta Nagy Bandó András a Sosemvolt Toscánát, de amit a gép mellett töltött, mégis csak 9 hónap volt. Ugyanis közben a Pécsi Harmadik Színház felkérésére eljátszotta Herda Pityu szerepét Háy János Gézagyerek címû produkciójában, amit Vincze János rendezett. Nagy Bandó ebben a darabban debütált prózai színészként, miközben (akkor még szinte titkokban) a regényíró Nagy Bandó is megszületett. Koránt sem mellesleg, Márton András a Gézagyereket beválogatta a POSZT versenyprogramjába, tehát POSZTrésztvevõként is üdvözölhette a közönség Bandót. Amíg a színházi próbák folytak, gyakorlatilag semmit sem írtam. Mármint kézzel, mert közben a fejemben ott volt a regény, és a színházzal együtt is ott éltem Bódog családjában. Minden eddiginél nagyobb sikere volt az V. Pécsi Könyvárverésnek A 267 tételbõl álló árverési katalógus darabjainak mintegy 80 százaléka elkelt az idei Pécsi Könyvárverésen. Ez is örvendetes, de a szervezõk meg jobban örültek annak, hogy az antik kötetek jó részét helyi erõk, azaz pécsiek vásárolták meg. Az egyik szervezõ, a Kiméra Antikvárium vezetõje, Csepeli Csaba elmondta, hogy nem csak a korábban szokásos telefonos fõvárosi ajánlatok érkeztek, hanem helyben is licitáltak, és ettõl igazi árverési hangulat lett. Az, hogy ez már az ötödik ilyen esemény, meghozta az áttörést, minden korábbinál nagyobb érdeklõdés mutatkozott a régi könyvek iránt, és a vásárlási kedv is nõtt. A licit 2000 forint fölött 500 forintonként, 10 000 fölött 1000 forintonként ugrott. A legnagyobb srófolást a Mátyás király emlékkönyv esetében érték el, ez a kikiáltási 15 000 forintról 46 000- ig kúszott fel. De sok apróbb könyv esetében is elõfordult, hogy egy eredetileg 500 forintért kínált darab végül 5000-ért cserélt gazdát. Méhes K. A mai költészetről, dallal, tánccal, kicsit másképp Szerb Antal Utas és holdvilág munkája alapján Ulpiusnak nevezték el az egyik legújabb pécsi zenekart, mintegy utalásképpen a könyv dekadens hangulatára, világfájdalmas életérzésre. Mert a hét kiváló muzsikusból áló csapat nem kisebb céllal jött létre, minthogy alig ismert költõk verseit nem a hagyományos kalákás formában, hanem populárisabb módon dolgozza át. Az együttes ugyan már két esztendeje megalakult, de eddig többnyire csak a Dante Caféban hallhatták a baranyaiak. A POSZT-on az elsõ napokban szerepeltek, és remélhetõleg most szélesebb réteg is felfigyelt a társaságra, mely a színháztalálkozóhoz illõen színmûvészt, képzõmûvészt is felsorakoztat a tagjai között. Az Ulpius repertoárja sem a szokványos, a választott költõk sorában sok mai egykötetes pécsi alkotó is ott található. Mészáros B. E.
20 POSZT 2006 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 2006. JÚNIUS 14., SZERDA Nézősors a Zsótér-színházban POSZT-TOPON A leegyszerûsített játék mindig tudatos, és új értékeket teremt Amióta állandó helyszíne van a színházi találkozónak, egyetlen olyan rendezõ akadt, akinek minden évben eljutott valamelyik munkája a megmérettetésre. Zsótér Sándor a hat év alatt nyolc darabbal vett részt a versenyben, a díjak jelentõs részét is besöpörve. A színész rendezõi átlényegülésérõl azonban hiába faggatjuk. Nem voltam soha professzionális színész. Vak tyúk is talál szemet, színpadon körülbelül ennyi a pályafutásom, filmekben viszont valamivel jobb az értékrendem. A tény az, hogy a végzettségem dramaturg, 29 évesen rendeztem elõször. Nagy hatással volt rám Gál Erzsébet színésznõ és rendezõ, akivel Nyíregyházán dolgoztam együtt, és õ vett rá a rendezõi munkára. Mi vitte el a színészi játékot alaposan behatároló zsótéri minimálszínház irányába? A dramaturgi múlt? Minimálszínház? Nem szabad ezt így hívni, mert akkor ez is egy kategória, és minek hívom, ami nem ilyen? Másrészt a hagyományos gyûjtõfogalom nem azt takarja, hogy tán lusta, nincs sok a fejében? Több mint félszáz rendezés után úgy fogalmaznék, hogy eleinte igen sokat foglalkoztam a szöveggel. A kaktusz virága volt az elsõ darabom, egy zenés játék, meglehetõen messze esett a mostani megoldásaimtól. Rendezõje válogatja, hogy milyen viszonyba kerül azzal a mûvel, amit leemel a polcról. Kezdetben magam is szétnyírtam, összeollóztam mindent. Öt-hat éve, amikor már több Brecht-darabon is túljutottam, az olló megfordult a kezemben: saját magamat kezdtem el vagdosni. Ekkor jó minõségi színdarabokhoz nyúltam, és a kíváncsiság is vezérelt, hogy minél jobban megértsem és megértessem a szöveget. Azt gondolom, hogy olyan színjátszást sikerült a kollégáimmal megvalósítani, amilyent megérdemelnek ezek a drámák. A Medeia ennek ékes példája. A forma csak úgy jött, a legelsõ próbán eldöntöttük, hogy kipróbáljuk szinte mozgás nélkül eljátszani. Majd döntöttünk, talán lehetséges ilyen istenkísértés, hiszen ez a legautentikusabb formája a darab tálalásának. Késõbb pedig tudatosult ez az értelmezés? Igen, de érdekes módon azt még soha senki nem kérdezte FOTÓ: DN Csínján kell bánni a leegyszerûsítésekkel, de mi már felszabadultan tudjuk használni az efféle eszközöket vélekedik Zsótér Sándor rendezõ meg, miért. Megállapították, hogy ülnek ezek a gondolatok, de senki nem volt kíváncsi arra, hogy a szereplõk miért mennek jobbról balra, vagy amikor énekelnek, azt miért akkor teszik. Az ember csinál egy ilyen színjátékot, aztán az hoz magával egy tehetetlenséget: ha a késõbbi próbálkozásokban a színpadon megmozdul valaki, annak már oka kell legyen. Csínján kell bánni a leegyszerûsítésekkel, de úgy hiszem, most már felszabadultan tudjuk használni az efféle eszközöket. A Zsótér Sándor-féle Peer Gyntrõl hangzott el mostanában olyan kritika, hogy a rendezõi elv nagyon megnyesi a fõhõs jellemét. Ám úgy összességében a zsótéri színházban sokat feláldoznak a sajátos ábrázolás oltárán a darab lényegébõl. Összetett kérdés ez. Csak konkrét elõadásnál, szerepnél, színészi teljesítménnyel kapcsolatban lehet vizsgálni, hogy a takarékosabb gesztusok, a belsõ összpontosítással kezelt mozdulatok jót tettek-e az alakításnak. Én a kesze-kusza mozdulatokat nem szeretem, amikor folyamatosan rohangálnak a színen, csak azért, hogy felkeltsék az érdeklõdést. Úgy gondolom, nem érdemes az érzékelés valami éber felületét folyamatosan csak azért bombázni, hogy elleplezzük, nem gondolunk semmit. Rendkívül tudatos színháznézõt kíván mindez. Tapasztalatom szerint hihetetlen sok érzékeny ember ül a nézõtéren, aki a darab elõtt nem feltételez semmit, csak megpróbál odafigyelni arra, amit kap. Igen, A rendező, aki kihagyhatatlan a pécsi országos színházi vetélkedésekből Az I. Pécsi Országos Színházi Találkozóra Zsótér Sándor Szegedrõl egy operarendezéssel érkezett, Brittentõl a Szentivánéji álommal, mely szakmai vélemények szerint csak azért nem kapott díjat, mert ekkor volt utoljára zenés darab a versenyen. 2002-ben Brecht Galileiéjével még nem nyert, de 2003-ban a Radnóti Miklós Színházzal készített Medea már tarolt, három díjat is elvitt, köztük a legjobb rendezést és a legjobb nõi fõszereplõnek járót (Csomós Mari kapta). Egy évvel késõbb a Kaukázusi krétakör vígszínházi változata ugyanezt a két díjat nyerte meg (Básti Júlia), és további elismerést is kapott. Tavaly két rendezéssel is szerepelt, az Adriennét a kecskeméti társulattal állította színpadra, és újra csak hazavitték a legjobb nõi fõszereplõ díját (Börcsök Enikõ). Ám ekkor egy másik munkája is itt volt: a Bárka Színház Stuart Mária elõadása. Az idei POSZT-ra pedig a Krétakör és a Thália Színház közös produkciójával jött, a Peer Gynttel, a díjakról azonban csak szombaton döntenek. nagyon szeretném, ha folyamatosan együtt élnének az elõadással. Tudom, csak hosszú folyamat eredménye lehet, hogy minden nézõ energiát fektessen a látottakba, bár éppen ez adja a színház igazi, maradandó értékét. Van rendezõi szemszögbõl a nézõnek tûrõképessége? Szerintem nagyon is van, ha pedig elérik a látottak ezt a határvonalat, akkor az ember feláll és kimegy az elõadásról. Rosszul esik ez a rendezõnek, de azt gondolom, jól teszi aki így dönt. Inkább ez legyen, minthogy unatkozzon. A szörnyû az, amikor valaki nem ad öt percet sem, rögtön eldönti, hogy ez neki nem kell. A fõvárosban sokan járnak bizonyos elvárásokkal adott színházakba, és ha ott valami mást kapnak, attól megzavarodnak. Vidéken vegyesebb a közönség. Sajnos azzal a legtöbb teátrum egyáltalán nem foglalkozik, hogy valamilyen mértékben felkészítse egy-egy elõadásra a közönséget. Ennek az átalakítása nem megy négyéves direktorváltásokkal, mert annál sokkal hosszabb folyamat. Nálunk még az a helyzet, hogy pincér a színház, amely kiszolgálja az embereket. Nyolcszor a POSZT-on, jelent ez valami belsõ diadalt? Jólesik az elismerés, mert nagyon nehéz elõadások voltak. A díjaknak együtt örültünk, rengeteg munka van mögötte. Hogyan tovább? Én próbálok hinni abban, hogy ez egy folyamat, az ember dolgozik, tanul, dolgozik, tanul, ami mindig hoz valami újat. Két éve azt kérdezték Zsótér Sándortól, van-e olyan társulat Magyarországon, amely igazi színházi mûhelyként mûködik? Akkor az volt a válasza, talán a krétakörösök. A Peer Gyntöt most velük készítette, mit igazolt viszsza a közös munka? Igen, õk tudnak így mûködni. A társulat nagyobb hányada igenis elevenen, saját magának csinál mindent, elhivatottságból. Megjegyzem, az ország minden színházában akad legalább féltucat így gondolkodó színmûvész. Mészáros B. Endre Újraszületett gyermek Varnus Xavér szeretett orgonái Napokig egyeztetünk. Varnus Xavér Európát járja idõsebb fiával, a 21 éves Daniellel. 19 éve találkozott vele utoljára. Dan édesanya, Jeanne angol hölgy, egy bank igazgatója volt. Két évig élt boldog családi életet a mûvész elsõ feleségével és fiával. A hajdani válás bonyodalmai után most újraépült, és csodálatos tartalommal telítõdött az apa és fia közti kapcsolat. Második házasságából is van egy fia, õ Nicholas. Vele gyakrabban találkozott. Dan-nel most szinte fölfedeztük egymást mondja a világhírû orgonista. Megmutattam neki Európát. Már amennyire lehetett. Betértünk a kontinens néhány öreg katedrálisába is. Orgonáltam. Csak neki. Nagy élmény volt a Francia Alpokban egy kis falu templomában beülnöm az orgonapadba. A világ legmagasabb pontján lévõ orgona ez. A templom ajtaja nyitva volt, odalátszottak a havas hegycsúcsok. Körutazásunk augusztus közepéig is elhúzódhat. Közben föl is lépek, mint most Pécsen. Hátravan még Berlin, Németország és Csehország. Marseille-ben él egy világhírû pécsi táncos, Bauer Balázs, az õ estjére is elmentünk. Felfedezõ világkörúton apa és fia, akik húsz év után találtak egymásra. Az orgonamûvész Varnus Xavér Pécset is beiktatta a turnéba. A budapesti Parlamentet Dan Szili Katalin vendégeként tekinthette meg. Az elnökasszonnyal különben megállapodtunk egy alapítvány életrehívásában is. A cél a hazai orgonamûvészet fellendítése a mûemléki orgonák rendbetételével. Õ a pécsi zsinagóga orgonájának a felújításában is aktívan tevékenykedett. Végh Antal barátom és a Pécsi Orgonamanufaktúra készítette Európa legnagyobb és legkiválóbb orgonáját a budapesti Mûvészetek Palotájában. A csodás hangszert én avathattam föl. Tavaly jelent meg ötödik könyveként az Átváltozások. Írte azóta újabb könyvet, folytatást? Eléggé leköt az Utókor ítélete címû tv-sorozat és elkészült a Mûvészetek Palotája orgonáját megszólaltató elsõ CD is. Azért az Átváltozás folytatása is alakul már. Bebessi K. A művészszínházat nem kell félteni, hódít vidéken is VÁLOGATÁS Már nem lógunk ki az európai sorból, befogadjuk végre a vendégrendezõket és az új törekvéseket Az elsõ napok szakmai beszélgetései után egyértelmûen jónak értékelem a válogatásomat. Kezdetben voltak ugyan kétségeim, de a kritikák megerõsítettek a döntésem helyességében fogalmaz Márton András, a versenyprogram összeállítója a találkozó elsõ félidejét követõen. Egyetlen lényeges szempont jellemezte a kiválasztást, teszi hozzá, hogy a mûvészszínház kapjon teret. De mit takar ez a fogalom? Könnyebb arra választ adni, hogy mit nem sorolok ebbe a kategóriába. A zenés színházat: a hígabb, zenéhez igazított andalító álkonfliktust felvetõ történeteket, továbbá a kabarékat. FOTÓ: B. BEZDÁN K. A helytálló nagy rendezõi ötletek Márton András válogatásában elõnyt élveztek Hátrányos helyzetben vannak a mûvészi színjátszásban a vidéki teátrumok? Miután egyértelmû szolgáltatói szerepük van. Azt tapasztaltam több helyen is, hogy a vidéki színházak igen magas színvonalon, óriási érdeklõdés mellett hozzák létre és játsszák a mûvészi programokat. Az a gyanúm, és lehet, hogy ez súlyos tévedés, hogy a közönség azt nézi meg, amit adnak neki. A mûvészszínházra tehát épp úgy bemegy, mint az operettre. Példa erre, hogy Kolozsvárott a Woyczekre hatalmas volt a tömeg, és a vidéki magyar produkció az igényes román színházvilágban az év elõadása lett. Lesz itt persze klasszikus felfogású közönségdarab is. A Veszett fejsze egy fergeteges vígjáték, vagy a Tûzoltó a romantika legszebb pillanatait idézi fel, mindkettõ Kaposvárról, és semmiféle különleges színházi irányzatot nem kell legyûrni hozzá. De túlnyomórészt újszerû rendezõi törekvéseket hoztam, mert szerencsére ebbõl sokat találtam. A válogatás ugyanakkor rámutat arra is, hogy Magyarország eddig rendkívül zárt színházi világgal rendelkezett, amelybe se kívülrõl, se belülrõl nem lehetett betörni, ezért is van most itthon ekkora rendezõhiány. A külföldiek térhódításával most viszont minden arra mutat, hogy kezdünk betagozódni az európai vonulatba. Az évad 400 elõadásából 150- et látott Márton András. Vajon ez sok vagy kevés az átfogó képhez? Akadt még több tucatnyi, amit szívesen megnéztem volna, de volt jó néhány olyan is, amirõl már a színlap alapján tudtam, hogy nem sok keresnivalója van a POSZT-on, ám mentem, mert hívtak. Másrészt nem szereztem tudomást néhány fontos bemutatóról, mert késõn szóltak, vagy egyáltalán nem értesítettek róla. Bizonyos, hogy pár fontos elõadás kimaradt, de a színe-java itt van, és alapjaiban megmutatja, hogy milyen volt a színházi esztendõ. Mészáros B. E.
2006. JÚNIUS 14., SZERDA DUNÁNTÚLI NAPLÓ POSZT 2006 21 Ibsen-darab a Krétakör Színházból ZSÓTÉR-RENDEZÉS Ég veled, csillag, Peer Gynt testvére vagy... búcsúzik a hõs FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Peer Gynt (Gyabronka József) megjárt mennyet és poklot önkeresõ nagy utazása során, kipróbált mindent, mégis értelmetlenül szaladt el az élete A játéktér inkább egy üres raktárhelyiségre emlékeztet, semmint színpadra. Fönt a magasban vasszerkezetû függõfolyosó, lent virágos padlószõnyeggel borított mezõ, középen korong alakú, forgatható dobogó. Jobbra magányos hárfa. A két szintet a bal hátsó sarokban függõleges vaslépcsõ köti össze, amilyenen a tûzoltók szoktak járni. A magasban csillag formában fölszerelt neoncsövek. Ha a játékon belüli valóságot kell elképzelnünk, akkor fehér fényeket érzékelünk, az álmokat és a képzeletet színes világítótestek kigyulladása jelzi. Ambrus Mária minimalista díszletének elemei sokféleképpen funkcionálnak. Ugyanígy a kellékek is. Ha a dobogót forgatják, akkor például vihar van a tengeren, ha az egyik szereplõ lábán korcsolyát látunk, az a száguldást jelképezi. A hóval-jéggel borított hegycsúcsot Péterfy Borbála testesíti meg halványzöld ruhában és áttetszõ, mûanyag esõkabátban. Amikor két szereplõ nadrágjukon fenyõmintás dísszel összeérinti kinyújtott kezét, erdei kunyhót kell odaképzelnünk. Nagyon ajánlatos figyelni, hogy a záporozó jelzések célba érjenek, hogy a dinamikusan változó látvány értelmezhetõ legyen. De a szöveg miatt is, amelyet most Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa fordításában hallunk. Mert a rendezõ, Zsótér Sándor, igen dicséretesen és a mai színházban, sajnos, nem mindig tapasztalható tisztelettel és mûgonddal koncentrál a szövegre, kibontva annak finom árnyalatait és rejtett utalásait. Szöveg és látvány testvériesen összeér, mint Péterfy Borbála és Nagy Zsolt kinyújtott keze az említett, erdei kunyhót imitáló jelenetben. Ez az egység csak néha bomlik meg. Sajnálatos módon a szétválás éppen az egyik kulcsjelenet során következik be, Aase halálakor: itt a jelzések nem mûködnek megfelelõen, a gesztusok ironikus szõttesében elvész a költõiség. Olykor pedig túlmagyarázzák a szöveget, mint a Dovre apónál játszódó epizódban, vagy amikor Aase beleharap a héjszerûen rétegzett, ám mag nélküli személyiséget szimbolizáló hagymába. Az a megoldás pedig, hogy Rába Roland játssza a Zöldruhás lányt, kifejezetten bosszantó. Enélkül is tisztában lennénk azzal, hogy a trollok furcsa, rosszindulatú lények. A Gomböntõ és a Sovány lenge öltözékét sem érzem helyénvalónak. A mû több, mint harminc nevesített szerepét nyolcan jelenítik meg. Közülük Péterfy Borbála és Sárosdi Lilla játéka illik legjobban az összképbe. Peer kései visszatérése Solvejghez az elõadás legköltõibb pillanata. És amikor a gumiköpenyes pingvinek óvón körülveszik a pislákoló (kialvó?, újjászületõ?) életet, az a leghagyományosabb értelemben is szép. Gyabronka József meggyõzõ alakítást nyújt a címszerepben. Neki jut a szöveg java, s többnyire bírja erõvel, a szándékosan visszafogott tónuson belül szövegmondása kellõen árnyalatos, csupán néhol szürkül el dikciója. Nem tudom, ez szándékos-e (esetleg Peer önelvesztésével kapcsolatos utalás), vagy a lelki összpontosítás gyengülése a színész részérõl. A szereplõk összjátéka hibátlan. Ez azért különösen fontos, mivel a mellékfigurák valójában a darab centrumában álló gynti én egy-egy lehetõségének megtestesülései, tehát a párbeszédek szigorúan szerkesztett hálózatot alkotnak. Ez a következetesen megépített rendszer tragikus iróniát sugároz, mint azt a hullócsillag metaforája, szövegzáró motívuma sejteti. Ég veled, csillag, Peer Gynt testvére vagy mondja a hõs szomorúan. Ragyogtál, kihunysz, és semmi sem marad. De Peer legalább látta azt a csillagot. Nagy Imre Sajátos, szövegcentrikus színházi nyelvet használ a stílusával az átlagtól eltérőt alkotó rendező Zsótér Sándor rendezõi stílusa radikálisan eltér a hazai színház mai jelrendszereitõl. Kétségkívül van ennek az elkülönülésnek pusztán formai, technikai oka is. Ha egy többek által gyakorolt elõadásmód kifárad, a legjobbak új eszközöket keresnek. Ahogy Peer Gynt mondja (Áprily Lajos fordításában, mert ez van a kezem ügyében): Különös az alak, mikor így figyelve nézem, Szépségszabállyal nem vág össze egészen... De nem csupán más, több is ez, mint a rendes, a szabályszerû. Zsótérra ezért kell figyelni. Ezért is. Mert a stílus lényege mégsem ennyi csupán. A formaváltás oka mélyebben fekszik. Nietzsche arról beszél a Korszerûtlen elmélkedések -ben, hogy a nyelv válságba került, a szavak elvesztették megszokott értelmüket. Korhadt gombákként szétporladnak az ember szájában, miként Hofmannsthal írja a Chandoslevél -ben. A modernség tehát valójában nyelvkérdés. Zsótér kialakított magának egy sajátos, és szerintem szövegcentrikus színházi nyelvet. Ez a lényeg. Színinövendékek igazi színpadon, szemtől szemben a valódi közönséggel Félhomály és fényvillanások tagolta nyers szín. Díszletek nincsenek, csak kosztümök. A tér ugyancsak kellõen változatos a pécsi Ifjúsági Színház színpadán. Villámló éles szavak, tûhegyes kardpenge, vulkanikus indulatok, érzelemgazdagság. Mindezek nélkül Ruy Blas el sem képzelhetõ. Krisztik Csaba erdélyi fiatalember alakítja a Budapesti Színház- és Filmmûvészeti Egyetem végzõs hallgatójaként. A felújító próba színpadi szünetében kérdésemre elmondja, hogy nincsenek nevesített szerepálmai. Viszont szeretne majdan is nagyon jókat játszani. Arra vágyik, hogy minél több olyan rendezõvel találkozhasson, aki rá is kíváncsi, mint emberre. A darab kaposvári színházi rendezõje, Keszég László maga is fiatal. Tõle azt kérdezem, A fiatalok a vizsgaelõadásokon titokban a rendezõket lesik, a rendezõk viszont négy évfolyam tehetségeibõl válogathatnak. miért pont ezt a darabot választotta? Mert ez egy klasszikus, verses, archaikus szöveg, amiben a szereplõk nemcsak a Jordán Lukács duett keze nyomát jeleníthetik meg szerepükben, hanem önmagukat is. Úgy gondolom, nagyon jól végzik a dolgukat. Hiszen bár ezt sokszor feledjük a színészet munka is. Mercs János például szolga és miniszter is egyben a darabban. Ez két véglet mondja. Örülök neki. Egres Katinka itt most különben négy darabban is szerepel a királyasszony bizalmas udvarhölgyét alakítja. Az Örkény Színházban is játszik, és többedmagával a debreceni színházba szerzõdött. Mózes Balázs pécsi-komlói fiatalember ugyancsak a végzõsök között szerepel. Én Kaposváron fogok dolgozni újságolja. Még elsõs korunkban elvittek bennünket oda. Az volna igazán jó nekem, gondoltam, és most beteljesedett. Ari Zsófia koordinátor fontosnak tartja, hogy a vizsgaelõadások a 4 évfolyam egészét átfogják. A Színház téren például Ladányi Andrea tanárnõ sport, tánc- és egyéb elemekbõl koreografált mozgásprodukcióját láthattuk. A közönség vastapsa pedig jól jön majd útravalóként. Bebessi K. A felolvasószínház, a mindent megelőző nagy lehetőség FEHÉREN-FEKETÉN Az új darab bemutató elõtti bemutatója a közönség várható fogadtatásáról is pontos képet adhat A kérdés akár úgy is hangozhatna: ki olvas színdarabokat könyvbõl. Persze, olvasunk az iskolában, Hamletet, Bánk bánt meg Kurázsi mamát, de amúgy aztán szinte soha többé. Ha színdarabbal szeretnénk találkozni, elmegyünk a színházba. Itt egy elõadással találkozunk, a dramaturgok meghúzták a játszott színdarab szövegét, a színészek ezt betanulták, van hozzá díszlet, jelmez, zene, fények. Színpadtechnika. Mindez, nyilván, költséges dolog. Lehet ezt egyszerûsíteni? Igen. A POSZT Felolvasószínháza az élõ példa erre, még akkor is, ha megjelenõ produkciók nem minden esetben fedik teljesen a felolvasószínházat mint megjelenési formát. Itt ugyanis arról van szó, hogy egy lehetséges elõadás elsõ, lehetséges (olvasó)próbájára kukkanthatunk be. A szerepek kiosztva, a színészek némi instrukció alapján mondjuk így elõvezetik a darabot. De még papírból olvasva, szemük a szövegen, többnyire kényelmesen ücsörögve, egy-egy kis gesztussal jelezve a történéseket, amit a szöveg indokol. Aztán van olyan alkalom is, mint például a Veszprémi Petõfi Színház produkciója, amikor ennél sokkal tovább mennek, és a felolvasószínházi elõadás már alig különbözik a valóditól. Erdõs Virág Merénylet címû mûvét azért hozták vissza a POSZT-ra, mert korábban már szerepelt Pécsett egy klasszikus felolvasóelõadásban, Jordánnal, Kulkával és most egy továbbfejlesztett változatot láthatott a közönség a Bóbita Bábszínházban. Amire még szintén érdemes lesz odafigyelni, az Háy János legújabb darabjának bemutatója ma este 19 órától a Pécsi Horvát Színházban, a Pityu bácsi fia. A Nyílt Fórum, amely a legnagyobb figyelmet szenteli a mai magyar drámának, minden évben színpadra is állíttat egy elõadást, és ez idén Háy új darabja, ami szervesen illeszkedik például a Gézagyerekhez, amit az idei POSZT-on versenydarab. M. K. Pécsi színmûvészek közremûködésével zajlottak a felolvasószínházi elõadások a Mûvészetek Házában
22 POSZT 2006 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 2006. JÚNIUS 14., SZERDA Kacagtatás hétszáz éves poénokkal KJOGEN Az õsi japán színjátszás apáról fiúra száll, és a jelenetek soha nem változnak Ha már idõbeli és anyagi akadályok miatt lehetetlen nemzetközi szintre emelni a pécsi színházi találkozót, akkor a nemzetközi jellegét a mostani japán bemutatóhoz hasonlókkal lenne célszerû évrõl évre megteremteni. Mert a tokiói Okura Színház kjogen darabja mindenben más, mint amihez az európai színházkedvelõ hozzászokott. Nem csak a játékban, de a társadalmi szerepében is. Kezdjük ott, hogy a tokiói társulatot az Okura család hétszáz(!) évvel ezelõtt hozta létre, és azóta a játék apáról fiúra öröklõdik. Szó szerint, mert hölgyek a darabban nem szerepelhetnek, miután egy istennõ tiszteletére jött létre a teátrum, aki féltékeny lenne, ha nõk is mozognának a pódiumon. Az sem az európai szellemhez illeszkedõ dolog, hogy ezeket a vidám, népi töltetû 10-30 perces, sajátos mozgásra és beszédre épülõ szösszeneteket az évszázadok során semmiben sem változtatták meg. Vagyis a színész nem vihet bele egyéni zamatot, amit ük-üknagypapa kitalált, azt pontosan ugyanúgy ismétlik el. És ez nem vicc, mert a teljes repertoárt, a 180 ilyen darabocska legutolsó elemét már ötszáz esztendõvel ezelõtt megalkották, azóta új változat nem született. Érzelem, kreativitás nem befolyásolhatja a japán tradicionális kjogen játékot, aki új alkotásban gondolkodik a színpadon, az Az Ókura család fiatal tagja Pécsett sajtótájékoztatón számolt be a japán kjogen színjátszás hagyományairól, és a játék különleges elemeirõl már nem Ókura színész, fejtette ki a sajtótájékoztatón a családot képviselõ két fiú. A társadalmi normák eltérését jelzi, hogy a japán színmûvészek döbbenten néztek arra a kérdésre, hogy mi van, ha valaki az Ókura családból netán orvos vagy mérnök akar lenni? Japánban ugyanis a fiú arra a legbüszkébb, ami a szülei foglalatossága, és dicsõség számára annak a folytatása. A szürke-fekete kimonó, a strandpapucs, a fenyõ a színpadon, ahonnan az istennõ nézi az elõadást, ugyancsak megkérdõjelezhetetlen a számukra. Hogy mégis a XXI. században járnak, annak csupán annyi jele volt, hogy a bõ ujjú kimonóból egyszer csak elõkerült egy csörgõ mobiltelefon. Mészáros B. E. Az Ókura Színház a szellemi világörökség része A kjogen játékban álarcot, arcfestést nagyon ritkán használnak, a darabban pedig soha nincs negatív szereplõ és halál. A 10-30 perces darabokból esténként általában kettõt mutatnak be. Két óránál rövidebb estét azonban soha nem tartanak. A 180 játékot az elsõ 13 generáció szájhagyomány útján õrizgette, azóta viszont lejegyzik a mozgás- és beszédsorokat. (A család most a 25. generációnál tart.) Az Ókura kjogen színjátékot az UNESCO 2002-ben a szellemi világörökség részévé választotta. Színháztalálkozó és Könyvhét kéz a kézben haladnak tovább Matyi Dezsõ, az ország legnagyobb könyvkiadója, az Alexandra igazgatója sose titkolta, hogy az Ünnepi Könyvhétnek kitüntetett figyelmet szentel. A június a könyvszakmában kivételes idõszak, hiszen ilyenkor kerül sor az Ünnepi Könyvhétre, az idén sorrendben immár a 77.-re. A kiadók és az olvasók ilyenkor közvetlenül, a könyvkereskedõk közvetítése nélkül találkozhatnak egymással, s elképzelhetõ, egy kicsit magam ellen is beszélek, mégis azt mondom: ez évente egyszer nagyszerû lehetõség. Matyi Dezsõ ebben az évben magánindítványt is tett, ha nem is teljes sikerrel: Az olvasókra gondolva javasoltam a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének, hogy a könyvhéten mindenki egységesen 25 százalékos engedménynyel kínálja kiadványait. Javaslatom nem talált támogatásra, amit õszintén sajnálok. Azt pedig, hogy a POSZT és az Alexandra Könyvhét miképpen egészíti ki egymást, Matyi Dezsõ egyszerûen meg tudja válaszolni: Mindenki jól jár. A színházi fesztivál kap egy plusz helyszínt és egy kiegészítõ programsorozatot. A könyvhét szempontjából pedig jó, hogy van egy erõs, Pécsre irányuló érdeklõdés, ami eleve sokakat vonz a Széchenyi térre, ahol várják az embereket, a könyvet. Méhes K.
2006. JÚNIUS 14., SZERDA DUNÁNTÚLI NAPLÓ POSZT 2006 23 Amikor a színész tükörképe színpadi töltettel visszakacsint Számtalan, a színház világával kapcsolatos kiállítás járt már Pécsen, de tárlatot és teátrumot lehetetlen annál közelebb hozni egymáshoz, miként azt idén a Makay Sándor-féle karikatúrák teszik. Mert mi másról szól a színmûvész ténykedése, mint belebújni valakinek a bõrébe, s megmutatni annak karakteres vonásait. A színészrõl készült karikatúra viszont nem más, mint a valódi én jellegzetes visszapillantása. Echte homo ezzel az önironikus címmel készített önarckarikatúrát a 76 esztendõs Makay Sándor színmûvész, akit filmes és színházi szerepek sora idéz a közönség elé, és ez az alkotás indítja a harminc elgondolkodtatóan mókás rajzból álló sorozatot a PNSZ Kamaratermének elõcsarnokában. Igen szûk válogatás ez, hiszen a mûvésznek több mint félezer karikatúrája készült már. A színvonalukra pedig jellemzõ, hogy a pályatársak közül azok vannak megsértõdve, akik még nem szerepelnek a listán. Úgy kezdõdött emlékezik Makay Sándor, hogy cukorfõzõ voltam a Stimmer gyárban az ötvenes években. Ott az egyik nagyon nemszeretem emberrõl kiraktam egy rajzot a falitáblára. Másnap hívatott az igazgató. No, gondoltam, befellegzett a munkámnak. Mire õ: menjen a könyvelõhöz, s kérjen tõle annyi pénzt, amennyit akar, vegyen rajzeszközöket, mert holnaptól maga a gyár dekoratõre. A színházi pályára Kaposváron lépett át, Ruttkai Ottó igazgatósága alatt az ötvenes évek végén. A színészkarikatúrákat pedig évtizedekkel késõbb Miskolcon kezdte el gyártani. Azóta tárlat nyílt belõlük a Ruttkai Klubban, majd a Parlament Galériában, és most végre az Országos Színházi Találkozóra is eljutott. Úgy gondolom, hogy a mûvészetben nem lehet leragadni egy ágazatnál, a produktum rengeteg összetevõtõl válik egésszé öszszegez Makay Sándor. Törekedni kell ennek az egésznek a létrehozására, és azt hiszem, jó néhány kollégám igazolja ezt az állítást. Elég csak olyan színmûvészek hasonló kicsapongásaira gondolni, mint Alföldi Róbert vagy Szabó Sipos Barnabás festményei, Agárdy Gábor ikonjai, Darvas Iván grafikái, Lukács Sándor költeményei. Mészáros B. E. Festőverseny a színházról SZÍNEK Kortárs képzõmûvészek vallomásai a lélek színpadáról Újságfoszlányok, kézzel írott, tépett, szövegek, levelek, régi sárga nyomtatványok bukkannak elõ a színes felületekbõl, simulnak bele a vászon síkjába. A színház szövegre épül, de képileg ezek a formák jelennek meg a lélek színpadán mondja Nora Demetrescu temesvári festõ. A színház bennem olyan jelenségek találkozása, ahol a saját szerepem is beleolvad mindebbe. Erõteljes pozitív energiák szabadulnak fel eközben. A vásznon is most ez játszódik le. Heintz Gábor, a PTE végzõs festõ szakosa szerint sokaknak a színház alig több, mint a ruhatár... Én viszont, amikor igazi színházban vagyok, úgy érzem, eltûnik a színház állítja. Szinte felszívja az embert. Ezt szeretném megjeleníteni. Szécsi Valéria Szolnokról: Képeim a természet mikrovilágából építkeznek. Most készülõ munkámon egy achát kõ mikrofotója alkotja a színpadképet. A látvány egy különleges dramaturgia szerint történik. A drámai kettõsség úgy jelenik meg, mint Madách tragédiájában a purgatórium és a mennyország. Szerteágazó elõzményei vannak, ki mit gyûjtött be a színház világából, és hozott el magával a POSZT Színház az egész világ címû Festõk Versenyére. 14 állvány sorakozik a Pécsi Galéria boltíves mennyezete alatt. Ugyanennyi festõkészlet és elõzetesen keretre feszített vászon. A zsûri épp ma este három díjat ítél majd oda a legjobbaknak. Addig is szabad a vásár : ki-ki bejöhet az utcáról, megnézheti a munkafolyamatokat. Kérdezhet a festõktõl. Megpróbálhatja tetten érni a mûvek születését. Egyben azt is tudatosíthatja, milyen látásmódok a hozzá közeliek. Gamus Árpád galériaigazgató elmondja, hogy a POSZT immár másodízben megrendezett festõversenye az év egyik legérdekesebb képzõmûvészeti rendezvénye. A képméret viszonylag nagy. Ezen a felületen zajlik le a színházi világ képzõmûvészeti újraéledése. Ezáltal tehát ez is egyfajta színházidézés. Dráma. A két év immár harminc alkotását a mostani tárlat után külföldi színházak elõtereiben, társalgóiban is bemutatják. Bebessi K. Külföldi és hazai alkotók POSZT-on készült színházi témájú munkáiból nyílik kiállítás a Pécsi Galériában Kortárs hazai és külföldi festők alkotják a vetélkedők mezőnyét Ma adják át a díjakat. A POSZT-ba ágyazott nemzetközi festõverseny résztvevõi a Pécsi Galéria partnerei. A viszonosság elve alapján mûködõ hazai és a külföldi csoportos kiállítási kapcsolatok révén pályáztak a Színház az egész világ! tárlatára. A szám szerint 14 mûvész: Adrian Sandu (Arad, Románia), Anca-Georgina Danila (Beszterce, Románia), Deák Zoltán (Tiszasziget, Magyarország), Fecsó Szilárd (Kassa, Szlovákia), Georg Brandner (Bécs, Ausztria), Helena Janeèiæ (Eszék, Horvátország), Heintz Gábor (Pécs-Mosonmagyaróvár), Katona György (Pápa, Magyarország), Kiss Ágnes Katinka (Pécs-Budapest, Magyarország), Nora Demetrescu Blaj (Temesvár, Románia), Radim Bejlovec (Ostrava, Csehország, Szécsi Valéria (Szolnok, Magyarország), Táncos György (Zalaegerszeg, Magyarország), Varga Andrej-Marius (Szászrégen, Románia) munkáit zsûri rangsorolja. A zsûri tagjai: Jordán Tamás és Simon István színházi igazgatók, Kunszt Márta, Pécs alpolgármestere és Tolvaly Ernõ Munkácsy-díjas festõ, a PTE Mûvészeti Karának tanszékvezetõ tanára. A 80, 70 és 60 ezer forintos elsõ második és harmadik díj átadására ma 17 órakor kerül sor a Pécsi Galéria Széchenyi téri nagytermében. A kiállítás június 25-éig tekinthetõ meg naponta 10-tõl 18 óráig. A mûvek a galéria tulajdonában maradnak. Egy kis főzőcske, Barátok közt, hallevessel és sült pisztránggal A POSZT kiegészítõ rendezvényeinek méltán népszerû eseménye a színészek fõzõcskéje. A Fregatt Arizona étterem udvarán napról napra jeles mûvészek készítenek ínycsiklandó étkeket. A pécsi fõzés olyan vonzó, hogy Csomor Csilla, a Barátok közt sorozat Berényi Zsuzsája már tavaly megcélozta, hogy idén õ lehessen az egyik szakács. Otthon is nagy konyhatündér vagyok, vonzott, hogy pécsi barátinkkal itt is ehessünk valami finomat, amit én készítek. A menü egyébként kipróbált ételek sora, mert mi otthon nagy halevõk vagyunk, hetente legalább kétszer hal van, disznóhúst, marhát alig fogyasztunk, legfeljebb szárnyast. Most is norvég hallevest fõztem, ami teljesen más, mint a mi halászlénk: tejszínes, konyakos lé, paprika nélkül. A második fogás pedig baconszalonnába göngyölt pisztráng volt, kicsit megfûszerezve, friss citrommal így került be a sütõbe. M. K. POSZT-záró show: a fény és a zene harmóniája Évezredek teltek el az õsember kõvel pattintott szikrája és a legmodernebb mesterséges fénysugár felvillanása között, ám az ember fény iránti kíváncsi vonzalma mit sem változott. Ennek eredményeként megszületett a fények királynõje, a lézer, ami nemcsak gyógyít, irányít, információt szállít, hanem káprázatos látványt is nyújt. A PTE Pannonlézer Kooperációs Kutatási Központja és a Rádió Aktív Pécs szervezésében, a VI. POSZT alkalmából nem mindennapi látvány tölti be szombaton 22 órától a Széchenyi teret. A fesztivál méltó zárásaként a fény és a zene harmonikus együttesében gyönyörködhet a többezres közönség. A negyedórás produkció természetesen a színház világáról szól. A látványtervezõ és az elõadás megvalósítója az e téren élen jegyzett budapesti PannonLézer Kft. A szakma bennfenteseinek is fényes meglepetéseket ígérnek a bemutató alkotói. B. Z. KÉPRIPORT: IFI GÉNIUSZOK AZ AULÁBAN FOTÓK: B. BEZDÁN K. A színháztalálkozó OFF-programjában 13 egyetem diákjai hárommal nõtt a tavalyihoz képest az intézményszám félszáz mûsorral, zenés, táncos rendezvényekkel, képzõmûvészeti tárlatokkal, különleges élõ bemutatókkal várják a kultúra újdonságaira fogékony érdeklõdõket
24 POSZT 2006 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 2006. JÚNIUS 14., SZERDA A színháztalálkozó hátralévő programjai MÛSOR A záró gálán a legismertebb hazai színmûvészek énekelnek filmslágereket 2006. JÚNIUS 14. 10.00: Széchenyi téri Könyvszínpad Alexandra Könyvhét 10.00: Könyvárusítás, 14.00 18.00: Gyermekfoglalkozások, 17.00: Író-olvasó találkozók, 20.00: Koncert, elõadás. 12.00: Jókai tér: Varázskert Utczabál szabadtéri kiállítás és rendezvénysorozat, 12.00: Nyitott mûhely, 14.00: Térzene, 18.00: Koncert, 20.00: Térzene-fényjáték, 12.30: Mûvészetek Háza: A Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fóruma 2006. Megnyitó, vita, 15.00: Lackfi János: Hambi-pipõke felolvasószínház, 16.30: MH udvara: Ifi Géniusz az Aulában. PTE Mûvészeti kar, Ének Tanszék, Mozart: Cosi fan tutte részletek 17.00: Pécsi Galéria: Színház az egész világ! - Festõk versenye. Kiállítás megnyitó és díjátadás, 18.00: Pannon Power Sétatér: Moldvai táncház. 19.00: Sportcsarnok: Ez SEM ugyanaz - musical koncert. Minden élõben, semmit sem playbackrõl, 33 dal 3 órában 19.00: Pécsi Horváth Színház, Háy János: A Pityu bácsi fia. Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Nyílt Fórum 2006. mûhelybemutató 20.00: Ifjúsági Ház, Bertolt Brecht: A városok dzsungelében színdarab Színház- és Filmmûvészeti Egyetem, IV. évfolyam 20.00: Dante Café Hallgató Szalóki Ágnes koncertje 20.00: Mûvészetek Háza, Neil Young Sétány koncert Felnõtteknek még öt elõadás lesz a versenyprogramban, a kicsikre pedig a kiegészítõ fesztiválon és a könyvhét rendezvényein várnak gyerekmûsorok 20.00: Pannon Power Sétatér, Tin Tin Quintet 21.00: Tettyei Szabadtéri Színpad, Besh o drom 22.00: Dante Café, IFI Géniusz mozgó ELTE Bölcsésztudományi kar, filmelmélet és filmtörténet szak. 2006. JÚNIUS 15. 10.00: Széchenyi téri Könyvszínpad, Alexandra Könyvhét 11.00: Mûvészetek Háza: Vita Háy János A Pityu bácsi fia címû drámájának elõadásáról 15.00: Nagy Gergely Miklós: Alkalmatlanok felolvasószínház 12.00: Jókai tér, Varázskert - Nyitott mûhely 14.00: Térzene, 18.00: Koncert 19.00: Pécsi Horvát Színház: Szövegmûhelyek. Bíró László: Õszinte, de igaz 19.30: Pius templom: Oratóriumi koncert, 20.00: Dante Café: Balaton-koncert 20.00: Mûvészetek Háza: Elle Fitzgerald emlékkoncert közremûködik: Szakcsi Lakatos Béla, Bornemissza Mária 20.00: PannonPower Sétatér: Duende 20.00: Zenepark, Az Adagio együttes 21.00: Ifjúsági Ház Billentyû Bár, Moliere: Tartuffe Budapesti Zsidó Színház 21.00: Pécsi Horváth Színház Anna udvar Zörgõ rondó 2006. JÚNIUS 16. 10.00 20.00: Széchenyi téri Könyvszínpad Alexandra Könyvhét, 15.00: Mûvészetek Háza, Garaczi László: Plazma felolvasószínház 17.30: Mûvészetek Háza, A Jelenkor folyóirat színházi számának bemutatója 19.00: Ifjúsági Ház Paul Foster: I. Erzsébet zenés trónbitorlás Kaposvári Egyetem Mûvészeti Fõiskolai Kar, III. évfolyam, színész osztály, 19.00: Pécsi Horvát Színház: Szövegmûhelyek Szabó Réka: Priznic laydown comedy ágy felvonásban 19.00: Bóbita Bábszínház A halász meg a lelke mesedráma, 19.30: Dante Café, JamSession, 22.00: Ifi Géniusz mozgó Képtelenségek, 20.00: PannonPower Sétatér Six for You dzsesszkoncert, 22.00: Barbakán, Slawomir Mrozek: Rendõrség, zsandárügyi dráma Pécsi Alkalmi Színház 2006. JÚNIUS 17. 10.00 20.00: Széchenyi téri Könyvszínpad Alexandra Könyvhét, 11.00: Pécsi Kulturális Központ: Fesztiválértékelõ beszélgetés 11.00: Mûvészetek Háza: Szövegek és színdarabok merre tart a kortárs magyar dráma? Szakmai beszélgetés, 12.30: A Nyílt Fórum Zárása a Vilmos-díj átadása 17.00: Apolló Artmozi Szuper 8-as terem Kétdimenziós színház válogatása az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárából Herminamezõ (werkfilm 90 ), ingyenes szakmai vetítés 17.00: Ifjúsági Ház, A sötétben látó tündér mesebeszéd Örkény Színház Budapest A sötétben látó tündér szerepében: Pogány Judit Írta és rendezte Bagossy László. A kaposvári, ill. Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléja Üveghegydíjas elõadása 21.00: Tettyei Szabadtéri Színpad, Rítusok varázsa Hódolat Bartók Bélának Fáklya Horvát Mûvészegyüttes, Budapest Gemmák (mediterrán népek táncai) zene: Eredics Gábor és a Vujicsics együttes Bartók Béla: Tánc gyermekeknek Dodole (Esõvarázslás) zene: Eredics Gábor és a Vujicsics együttes Héja-nász az avaron Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütõhangszerekre címû mûvére Üvöltõ dervisek (Mesa Szelimovity regénye alapján) zene: népzene és kortárszenei montázs koreográfus-rendezõ: Kricskovics Antal 22.00: Széchenyi tér, Lézershow: a fény és a zene harmóniája