TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Szent Pantaleon Kórház - Rendelő Intézet Dunaújváros 2400 Dunaújváros, Korányi Sándor utca 4-6. Készült: Budapest, 2012 január 15. Készítette: Tűz és Munkavédelmi Bt. 2161 Csomád, Kossuth u. 82.
Tartalomjegyzék 1. Tűzvédelmi Szabályzat... 5 1.1. Hatályba léptető rendelkezés... 5 1.2. Tűzvédelmi Szabályzat készítésének jogszabályi háttere... 6 2. Általános Szabályok... 6 2.1. Alapfogalmak és tűzveszélyességi osztályba sorolás... 6 2.1.1. Alapfogalmak... 6 2.1.2. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás... 8 2.2. Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás... 11 2.2.1. Magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai:11 2.2.2. A gazdálkodó tevékenységet folytatók tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai:... 11 2.2.3. Alapoktatás... 12 2.2.4. Ismétlődő oktatás... 13 2.2.5. Szakoktatás, szakvizsga... 13 2.2.6. A cég tűzvédelmi szervezete tagjainak szakmai képesítési követelményei... 14 2.3. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok... 15 2.3.1. Tűzveszélyes tevékenység végzése... 17 2.3.2. Dohányzás tűzvédelmi előírásai... 18 2.3.3. Szállítás és vontatás... 19 2.3.4. Tűzoltási út, terület és egyéb utak kialakítása és használata... 20 2.3.5. Raktározás és tárolás általános tűzvédelmi szabályai... 21 2.3.6. Hőtermelő berendezés követelményei... 23 2.3.7. Csatornahálózat... 23 2.3.8. Gépi berendezések... 23 2.3.9. Szellőztetés... 24 2.3.10. Villamos berendezések... 25 2.3.11. Világító berendezések... 25 2.3.12. Villámvédelem... 26 2.3.13. Tűzjelző és -oltó berendezés... 26 2.3.14. Oltóvízre vonatkozó előírások... 27 2.3.15. Tűzoltó készülék, felszerelés... 28 2.3.16. Járművek használatára vonatkozó szabályok... 29 2
2.3.17. Kiürítés általános szabályai... 30 2.3.18. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár rendezvények általános előírásai... 31 2.4. Tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következménye... 31 2.5. A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályok... 33 2.5.1. A tűzvizsgálatra vonatkozó általános rendelkezések... 33 3. Speciális Szabályok... 35 3.1. Üzemeltetésére vonatkozó speciális szabályok... 35 3.1.1. A Kórház alkalmazásában álló személyek:... 35 3.1.2. A Kórházzal szerződéses jogviszonyban álló személyek, szervezetek:... 39 3.2. Helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok... 41 3.2.1. Udvari parkoló, szabadtéri gépkocsi tároló... 41 3.2.2. Szabadtéri szemétgyűjtő, szeméttároló... 42 3.2.3. Kórterem, műtő, vizsgáló, iroda, pihenő, tartózkodó... 43 3.2.4. Lépcsőház, folyosó, közlekedő, előtér... 44 3.2.5. Informatika, szerver szoba... 44 3.2.6. Konyha, Étkező, Teakonyha, Klub... 45 3.2.7. Mosdó, WC, zuhanyzó, vízmérő... 46 3.2.8. Ruhatár... 46 3.2.9. Takarítószer raktár... 47 3.2.10. Épület-felügyelet... 47 3.2.11. Kazánház, hőközpont helyiség, szellőző gépház, légtechnikai helyiség... 48 3.2.12. Műhely... 49 3.2.13. Kábelrendező, Elektromos kapcsolótér... 50 3.2.14. Öltöző... 50 3.2.15. Vegyes raktár... 51 3.2.16. Vendéglátóipari egységek... 52 3.2.17. Nem éghető anyagok raktára... 52 3.2.18. Rakodó, áruátadó... 53 3.2.19. Veszélyes áru raktár... 54 3.3. Záró rendelkezések... 55 3
Mellékletek 1. számú melléklet A Kórház tűzvédelmi dokumentációja 2. számú melléklet Tűzveszélyességi osztályba sorolás 3. számú melléklet Tűzriadó Terv 4. számú melléklet Nyilvántartás tűzvédelmi alapoktatásról 5. számú melléklet Nyilvántartás ismétlődő tűzvédelmi oktatásról 6. számú melléklet Nyilvántartás rendkívüli tűzvédelmi oktatásról 7. számú melléklet Nyilvántartás tűzoltó készülékekről 8. számú melléklet Nyilvántartás tűzoltó vízforrásokról, tűzcsapokról 9. számú melléklet Nyilvántartás tűzgátló ajtókról 10. számú melléklet Nyilvántartás irányfény lámpatestekről 11. számú melléklet Nyilvántartás a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettekről 12. számú melléklet Engedély az alkalomszerű tűzveszélyes munka végzéséhez 4
1. Tűzvédelmi Szabályzat 1.1. Hatályba léptető rendelkezés A létesítmény területére az élet-, a testi épség-, és a tulajdonvédelem, valamint a személyi és anyagi javak tűztől való megvédése érdekében az alábbi Tűzvédelmi Szabályzatot adom ki: Tárgyi hatály: A szervezet alaptevékenysége: Kórház üzemeltetés Területi hatály: A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya kiterjed a létesítmény valamennyi építményére (épület és műtárgy), valamint szabad tereinek teljes területére. Személyi hatály: A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak maradéktalan megtartása, betartása kötelező, valamennyi a létesítmény területén tartózkodó jogcímétől (látogató, saját dolgozó, alvállalkozó, egyéb kivitelező) időtartamától (állandó vagy alkalomszerű tevékenység végzése) stb. függetlenül személy(ek)re. Időbeli hatály: A Tűzvédelmi Szabályzat kiadása napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Kelt: Dunaújváros, 2012 január 15. Ügyvezető Főigazgató Főorvos 5
1.2. Tűzvédelmi Szabályzat készítésének jogszabályi háttere A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény az alábbiak szerint rendelkezik: 19. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni. 2. Általános Szabályok 2.1. Alapfogalmak és tűzveszélyességi osztályba sorolás 2.1.1. Alapfogalmak a. alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület; b. építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik; c. épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja; d. helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér; e. talajszint alatti helyiség: 6
az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el; f. közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület; g. létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége; h. műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény; i. szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek; j. robbanásveszélyes állapot: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energiai adott; k. tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el; l. mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete; m. tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság; n. tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések; o. tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár; p. veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését: 7
- éghető gáz, gőz, köd és por esetén nemzeti szabvány szerint, - minden más esetben - a robbanóanyag, robbantószer kivételével - az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani; q. zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét; r. hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át; s. beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés; t. beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. 2.1.2. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabad tereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított, vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezően alkalmazandó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü ł Tlpnyt és Tü > 35 C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba 8
hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése, h) A PB-gáz cseretelep. Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt 20 C és Tü > 35 C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. Tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü Ł Tlpnyt 20 C, Tü ł Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: D ) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, 9
d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel, f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség. Nem tűzveszélyes (jelzése: E ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Azon különleges anyagok esetében kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak, amelyek az OTSZ 560. -ban meghatározottak szerint nem sorolhatók be, a tűzveszélyességi osztályba sorolást az OKF határozza meg. Meghatározott esetben az övezet, helyiség vagy berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az OTSZ 560. -ban foglaltaktól eltérően is történhet. A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják, forgalmazzák vagy szállítják az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az A osztályból az E osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. (2) A helyiség vagy a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség vagy a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladják. (3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják. (4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladják. (5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják. (6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. 10
2.2. Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás 2.2.1. Magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai: A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni a fenti bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a fenti bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. 2.2.2. A gazdálkodó tevékenységet folytatók tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A fentiekben felsoroltak kötelesek: a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. A munkáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt 11
előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. A létesítményben az oktatás folyamata és rendszere: Alapoktatás Ismétlődő oktatás Szakoktatás, szakvizsga 2.2.3. Alapoktatás Az alkalmazottakat munkába állásuk előtt tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. A létesítmény területén csak olyan személyt szabad foglalkoztatni, aki tűzvédelmi oktatásban részesült. A dolgozóknak oktatni kell: A létesítmény területén végzett tevékenységek tűzveszélyességére, Általános tűzvédelmi előírásokra, Tűzjelzés lehetőségére és módjára, Tűz esetén tanúsítandó magatartásra, szükséges teendőkre, A létesítmény területén található tűzoltó készülékek, tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni, melyben a tűzvédelmi oktatás megtörténtét a dolgozók aláírásukkal igazolják. 12
Az oktatásról szóló dokumentumokat, hozzáférhető helyen a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni. Az elméleti és gyakorlati oktatást, a külső tűzvédelmi szolgáltató tartja. 2.2.4. Ismétlődő oktatás Ismétlődő oktatást szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani. Az oktatáson minden dolgozónak részt kell vennie. Az a dolgozó aki bármely okból az ismételt oktatásról távol maradt az külön az első munkába lépés alkalmával azt pótolni köteles. Aki a kötelező tűzvédelmi oktatáson nem vesz részt szabálysértést követ el és pénzbírsággal, illetve munkavégzéstől való eltiltással sújtható. Ismétlődő tűzvédelmi oktatásnál a dolgozóknak oktatni kell: A tűzvédelmi szabályzat általános előírásait, Általános tűzvédelmi előírásokat, egyedi tűzvédelmi szabályokat, A használt anyagok eszközök, folyadékok, hulladékok tűzveszélyességét, A tüzek keletkezési okait, (lehetőségét) és megelőzésük szabályait, A létesítmény területén végzett tevékenységek tűzveszélyességét, Tűzjelzés lehetőségét és módját, Tűz esetén tanúsítandó magatartást, szükséges teendőket, A létesítmény területén található tűzoltó készülékek, tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeit. Soron kívül oktatni kell minden új tűzveszélyes készülék, gép, berendezés, technológiai anyag, stb. bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt a dolgozókat a vonatkozó tűzvédelmi szabályokra, tűz esetén követendő magatartásra, függetlenül attól, hogy az korábban már esetleg oktatásra került. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni, melyben a tűzvédelmi oktatás megtörténtét a dolgozók aláírásukkal igazolják. Az oktatásról szóló dokumentumokat, hozzáférhető helyen a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni. Az elméleti és gyakorlati oktatást a tűzvédelmi szolgáltató tartja. 2.2.5. Szakoktatás, szakvizsga A szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak, munkakörök Egyes munkakörök foglalkozási ágak jellegénél fogva tűzvédelmi szempontból külön megítélés alá tartoznak. Ennek pedig az az oka, hogy a munkakört ellátók rendszeresen napi munkájuk során fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyaggal dolgoznak, különböző tűzoltó technikai eszközöket terveznek, felülvizsgálnak stb. Éppen ezért a Ttv. úgy rendelkezik, hogy 13
a jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban (munkakörökben) tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztathatók [Ttv. 22. (2)]. A 45/2011. (XII. 7.) BM rendeletben meghatározott foglalkozási ágakban, illetőleg munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek foglalkoztathatók. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek a következők: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy foglalkoztatható. A szakvizsgázottakról, illetve az arra kötelezettekről nyilvántartást kell vezetni. A tűzvédelmi szakvizsgát tett személyek ismétlődő oktatásakor a vonatkozó foglalkozásokhoz kapcsolódó megelőzési szabályokat kiemelten kell kezelni. A szakvizsgával rendelkezőknek ötévente ismételt vizsgát kell tenni. Az ismételt vizsga elmulasztása a szakvizsga érvényességének megszüntetését vonja maga után. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a szakvizsgára kötelezettek, meghatározott tevékenységet végzők (1-9. és a 12-13, pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők) munkáját közvetlenül irányítja. 2.2.6. A cég tűzvédelmi szervezete tagjainak szakmai képesítési követelményei Tűzvédelmi követelményekhez kapcsolódó munkakörök 14
A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeikben megfelelő tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel szervezettel, illetőleg tűzvédelmi szolgáltatás bevonásával kell gondoskodniuk a tűzvédelmi követelmények érvényre juttatásáról. Felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy láthat el önálló tűzvédelmi feladatokat, ahol olyan kifejezetten mozgásukban, vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek tartózkodására szolgáló tűzszakasz található, amelynek befogadóképessége a 100 főt meghaladja "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben, ahol egyidejűleg 200 főnél több személy végez munkát Felsőfokú tűzvédelmi végzettség: építőmérnöki szak, tűzvédelmi szakirány 2.3. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A hatályos tűzvédelmi jogszabályok alapján a cégvezető, köteles gondoskodni a tűzvédelmi előírások betartásáról, betartatásáról. Gondoskodni kell a Tűzvédelmi Szabályzat elkészítéséről, a tűzvédelmi szervezet létrehozásáról, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazásáról, illetve szolgáltatás igénybevételéről, valamint a munkavállalók oktatásáról, tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról, továbbképzésekről. Gondoskodni kell arról, hogy a cégvezetővel munkaviszonyban nem álló személyek (külső munkavállalók, vendégek) a Tűzvédelmi Szabályzat rájuk vonatkozó részét megfelelő mértékben megismerjék és megtartsák. A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak betartása a létesítmény területén munkát, szolgáltatást végző idegen dolgozókra is értelemszerűen kötelező. A munkát végeztető vezető köteles gondoskodni a vonatkozó tűzvédelmi előírások ismertetéséről, érvényesítéséről. A közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt, állandó üzemképes állapotban kell tartani, időszakos ellenőrzésükről, valamint a oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni kell. Az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodni kell a jogszabályokban és egyéb hatósági előírásokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körrel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának, továbbá műszaki mentésének a feltételeiről. 15
Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. Az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltség részére a tűz oltására, műszaki mentésére szolgáló felkészítés érdekében a helyszíni gyakorlatok megtartását, valamint a tűzvédelmi ellenőrzést lehetővé kell tenni, abban közre kell működni. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabad tér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltségre az új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslattal írásban be kell jelenteni. Veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabad téren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag mennyisége nem haladhatja meg a 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben megengedett tűzterhelési értéket. A megengedett tűzterhelési értéket, éghető anyag mennyiséget a helyiségenkénti konkrét előírásokban kell meghatározni. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az általános és speciális előírásokban foglaltak teljesülésére pl.: Tűzjelzés lehetősége Kiürítési útvonalak szabadon tartása 16
Tűzoltó készülékek, felszerelések megléte, akadálytalan hozzáférhetősége, Oltóvíz kivételi helyek megközelíthetősége Tűzgátló ajtók zárt állapota Tevékenység befejezése után a villamos gépek, berendezések, készülékek áramtalanítása, Fűtőberendezések előírt használata, Dohányzás szabályainak betartása, Hulladék eltávolítása, Tűzveszélyes anyagok szabályos tárolása. A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. Jól láthatóan meg kell jelölni: a közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét, közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket. A tűzgátló ajtókat, füstgátló ajtókat önműködő csukó szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni. A füstgátló ajtókat Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére -, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 2.3.1. Tűzveszélyes tevékenység végzése Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítményfelelőssel vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt 17
szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell: a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezésig a munkát elrendelő szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Nyílt lánggal járó munkavégzés során a munkahely öt méteres körzetéből a munkavégzés megkezdése előtt az éghető anyagokat el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor az anyagot vizes ponyva, nem éghető anyag stb. alkalmazásával védeni kell. 2.3.2. Dohányzás tűzvédelmi előírásai A létesítmény területén a kijelölt dohányzó helyek kivételével tilos dohányozni. Ezeken a helyeken a dohánynemű gyűjtésére, nem éghető anyagból készült hamutartót kell elhelyezni. Nem jelölhető ki dohányzóhely: a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. 18
Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 2.3.3. Szállítás és vontatás Veszélyes áruk szállítása esetén a Szabályzat előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, illetőleg közúti járművön csak a nemzetközi előírásnak, szabványnak, egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illetőleg ne sérüljön meg. Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, illetőleg tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan "TŰZVESZÉLYES", az éghető és égést tápláló gázt szállító járművön "TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES" feliratot vagy táblát kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy tábla mellőzhető. A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. 19
2.3.4. Tűzoltási út, terület és egyéb utak kialakítása és használata A létesítmény közlekedési-, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint a vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működésére. Építményben, helyiségben és szabad téren még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni: villamos berendezés kapcsolóját közmű nyitó és zárószerkezetét tűzjelző kézi jelzésadóját nyomásfokozó és annak kapcsoló szerelvényeit, hő és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, tűzvédelmi berendezést, felszerelést, készüléket, vagy leszűkíteni: a közlekedési utakat, ajtókat, kiürítési útvonalakat. A Hivatásos Katasztrófavédelmi szerv vonulása és működése céljára ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Munkaszünet alatt lezárt helyiség kulcsát úgy kell elhelyezni, hogy tűz esetén könnyen hozzáférhető legyen. A kulcs helyét az épület bejáratánál jól látható helyen fel kell tüntetni. Az épületben kialakított kiürítési útvonalak, kijáratok akadálymentes használhatóságára az ott tartózkodók biztonságos eltávozása, eltávolíthatósága érdekében az üzemeltetés, működés során kiemelt figyelmet kell fordítani. Minden körülmények között biztosítani kell a védett tűzszakaszba, szabad térbe való jutás lehetőségét. A menekülési útvonal leszűkítése a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltség engedélyével történhet. Az üzemi helyiségben és a raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat; a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat; a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; 20