BU DAPEST, 1913 X. ÉVFOLYAM, 4. SZRM Á PRILIS ÁLLATVÉDELEM Az Országos Állatvédő Egyesület tagjai és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségébe tartozó egyesületek tagjai külön előfizetés nélkül, tagdijuk :::::::::::: fejében kapják :::::::::::: AZ ORSZÁGOS ALLATVÉDO EGYESÜLET41ÉS A MAGYARORSZAGI = ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉINEK KÖZLÖNYE = BÜDRPEST l}(., ERNŐ-UTCA 11-13. Telefon: József 6-7 0 Ezen lap közleményeinek utánnyomását nemcsak szívesen megengedjük, hanem tisztelettel :::::::::::::::::: kérjük is :::::::::::::::::: Megjelenik egyszer havonként Előfizetési ára 1 évre 2 korona Gróf Andrássy Dénes és az Országos Állatvédő Egyesület. Midőn folyóiratunk márciusi számában gróf Andrássy Dénes és az ő és korábban elhunyt felesége ritka nemesszivüségéről és az egyesület irányában gyakorolt nagylelkűségéről megemlékeztünk, csak kegyeletünknek kívántunk hálatelt szavakban kifejezést adni. Most említést tehetünk arról is, hogy az előkelő gondolkodású és valódi emberszeretetével egész társadalmunkat szeretettel felkaroló férfi végrendeletében méltányolta egyesületünk népnevelő, kulturális jelentőségét és azt azon egyesületek és intézetek sorába igtatta, melyeket jótékony hagyományában részesített. Egyesületünk e végrendeletben nem csak, hogy az ország kulturális életében első helyen álló intézetek és egyesületek sorában jelent meg, hanem azokkal egyenlő mértékben részesült a nemesszivű hagyományozó gondoskodásában. Ez idő szerint még az egyesületünknek jutott hagyomány értéke ismeretlen, mivel a végrendelet csakis a részesedés arányút állapítja meg. De bennünket ezúttal nem a hagyomány anyagi értéke foglalkoztat, hanem az a nagy erkölcsi siker, mely annak az igazságnak elismerésében rejlik, hogy egyesületünk, mely évek óta céltudatos és következetes missziót végez a népnevelés és a közgazdaság terén, kulturális intézményeink első sorában foglalhat helyet. A végrendelet 1912. március 9-én Planeggenben, Bajorországban kelt és Markó János közjegyzőhelyettesnél Rozsnyón tétetett le. A végrendelet f. évi március hó 8-án a rozsnyói járásbíróságnál kihirdették és az összes érdekelteknek megküldték. A végrendeletből kiemeljük a következőket. A végrendelkező a hitbizományt nem illető összes ingó és ingatlan vagyont a hagyaték tömegeként rendelte összesíteni és az összes értékhez viszonyított huszados arányrészekben az örökösöknek (illetőleg hagyományosoknak) a nevük után kiírt részesedéssel kívánja kiosztani. IV. 7. Végre fentiek szerint összesített hagyatéki javaimnak három huszadrésze az itt felsorolt tíz rendbeli jótékonyintézetnek lesz egymás között egyenlő részesedéssel mindenkor nevemet viselő örökalapítványként mint hagyomány kiadandó, nevezetesen: a) Vakokat gyámolító országos egyesületnek, Budapesten. b) Budapesti mentőegyesületnek, Budapesten. c) Budapesti rabsegélyzőegyesületnek, Budapesten. d) Természettudományi társulatnak, Budapesten. e) Országos állatvédőegyesületnek, Budapesten. f) Hírlapírók nyugdijintézeiének, Budapesten. g) Rozsnyón, az általános jótékonysági nőegyesületnek. h) Rimaszombaton, az általános jótékonysági nőegyesületnek. i) S.-A.-Ujhelyen az általános jótékonysági nőegyesületnek. k) Kassán, az általános jótékonysági nőegyesületnek, vagyis á) k) alatt felsoroltaknak jár összesen V20 rész." VI. Kívánom még, hogy a IV. pont 3,4,5, 6, 7. tételei alatt felsorolt hagyományok nevemet viselendő alapítványként tekintessenek, azok kötvényezett állampapírba fektetve csonkitatlanul megőriztessenek, s így a meghatározott célokra mindenkor csupán az alapítványnak kamatjövedelme lesz felhasználható.",.vii. Ezen végrendeletem végrehajtására: Sulyovszky Istvánt uradalmaimnak kormányzóját kérem fel azzal, hogy kedves húgaimmal szemben mindenkor tanúsított meleg rokonszenvem és a közjóra irányuló általa jól ismert intentióim értelmében utolsó akaratom érvényesülését eréllyel foganatosítsa." Ezzel zárom végrendeletemet... azon óhajjal : Vajha áldás fakadna szeretett rokonaimnak és közjónak javára jószivvel tett rendelkezéseim nyomán messze jövendőben is. Isten velünk!" Arra nézve, hogy e végrendelet révén mikor és minő értékű hagyományhoz jut az egyesület, ezidő szerint még nem lehet tájékozást szerezni, sőt oly hírek is kerültek forgalomba, melyek szerint a végrendelkező nemes intentióinak érvényesülése akadályokba ütköznék. Ezek fejtegetése azonban ezidő szerint nem képezi feladatunkat. Mi ezúttal csak a legbensőbb és legmelegebb hála érzetével óhajtunk megemlékezni Andrássy Dénes grófnak végrendeletében kifejezésre jutott nemes gondolkodásáról, állatvédő egyesületünk és az általa képviselt ügy iránt való rokonszenvéröl, mellyel egyesületünket és ügyünk jelentőségét egy megbecsülhetlen értékű erkölcsi elismeréshez juttatta.
34 Ál l a t v é d e l e m (4. szám) 1913. április Szabályzat az Országos Állatvédő Egyesület megbízottai ügyében. (Megállapíttatott az 1913. évi március hó 14-én tartott választmányi ülésben.) 1.. Az 0. A. V. E. a székesfővárosi, helyi állatvédelem előmozdítására az önként jelentkező tagok sorából megbízottakat jelöl ki. 2.. A megbízottak állása tiszteletbeli. 3.. A megbízottak feladata és hatásköre egyelőre abból áll, hogy minden tapasztalt állatkínzás ellen felszólalnak, udvariassággal párosult eréllyel közbelépnek és szükség esetén a legközelebbi rendőrőrszem közbenjárását veszik igénybe. Amennyiben rendőr nem állana rendelkezésre, a megbízott a tényállás pontos leírása mellett jelentést intéz az illetékes kerületi kapitánysághoz, mely jelentés az O. A. V. E.-hez cimzendő. E célra a megbízottak megfelelő nyomtatványokkal láttatnak el. 4.. Az O. A. V. E. minden megbízott számára egy évre érvényes igazolványt állít ki. Az igazolvány kiállítása, megvonása vagy megtagadása a választmánytól függ, mely e részben minden indokolás kötelezettsége nélkül hoz határozatot. 5.. A megbízottak számára kiállított igazolvány szövege a következő. sz. Előlapjá n. Igazolvány... ú r,...(állása) (lakik...... az Országos Állatvédő Egyesület megbízottja részére. Érvényes 191... évre. Budapest, 191... P. Ii. főtitkár. elnök. Utasítom a rendőrközegeket, hogy ezen igazolvány felmutatójának felhívására az állatkínzás megakadályozása végett, a fennálló törvények és szabályok értelmében szabályszerűen és megfelelő előzékenységgel járjanak el. Budapest, 191...... P. H. főkapitány. Kivonat Hátlapján az Országos Állatvédő Egyesület megbizottairól szóló szabályzatból. ( I913) (A jelen szabályzat 1, 2, 3, 4, 6, 9, 10. -ai.) A jelen szabályzatot magamra nézve kötelezőnek ismerem el. megbízott sajátkezű aláírása. 6.. A megbízott a székesfőváros egész területén működhetik, azonban elsősorban azt a kerületet gondozza, amelyben lakik. 7.. Ha az intézmény fejlődése megengedi, a kerületeken belül minden egyes megbízott számára külön kisebb körzetek állapíthatók meg. 8.. A megbízottakat minden évben, ősszel és tavasszal az O. Á. V. E. értekezletre hívja össze, melyen eszmecserét folytatnak és egyben tapasztalataikat és kívánságaikat előadják. 9.. A megbízott, ha lakását változtatja, azt az O. A. V. E.-tel tudatni köteles az igazolvány beküldése mellett, mely helyett újat kap. 10.. A megbízott ezen tisztéről bármikor lemondhat, köteles azonban a lemondás alkalmával az igazolványt visszaszolgáltatni. 11.. A megbízottak, ha kívánják az egyesület ezüst jelvényét, díj nélkül vehetik át és viselik. Egyesületi és szövetségi hirek. A z O. Á. V. E. köréből. Jelentés az Országos Állatvédö Egyesület március 14-én tartott választmányi üléséről. A székesfőváros helyi állatvédő viszonyait érintő több fontos kérdés merülvén fel, az Országos Állatvédő Egyesület a kizárólag helyi érdekű kérdések tárgyalása céljából március 14-ikére választmányi ülést hívott össze. Az ülésen jelen voltak marosi Máday Izidor elnöklete alatt: Grimm Gusztáv és K. Nagy Sándor tb. elnökök, dr. Stern Adolf ellenőr, Fodor Árpád h. főtitkár, Hansler Károly h. titkár, Grimm Gusztávné, özv. Schmidt Miklósné, dr. Simay Aladárné, Streiling Ilona, özv. Színi Károlyné, Fein Dávid, Fenyvessy Adolf, dr. Jelűnek Ede, dr. Mariska István, Selymessy Ferenc és Szeőke Béla vál. tagok, Pálosi Ervin vendég. Kimentette magát: Kakass Kálmán, dr. Rajic Dusán. Elnök napirend előtt meleg szavakkal emlékezik meg gróf Andrássy Dénes elhunytáról, aki korábban elhunyt feleségével együtt évek során át nagylelkű jótevője volt az egyesületnek és aki az állatvédelem ügye iránt való érdeklődését és rokonszenvét több rendbeli adománnyal tanúsította. Az egyesület őszintén érzett részvétének kifejezést adott részvétirattal, koszorú küldésével és azáltal, hogy a temetésen külön kiküldött által képviseltette magát. Az elnök azt javasolja, hogy az egyesület gróf Andrássy Dénesnek és nejének arcképét az egyesület ülésterme számára szerezze meg, és ez indítványt a választmány egyhangúlag elfogadta. Elnök a jegyzőkönyv vezetésére Hansler Károlyt, hitelesítésére Fenyvessy Adolf és Selymessy Ferenc urakat kérte fel. 1. Jegyző bemutatja múlt ülés jegyzőkönyvét. Tudomásul vétetik.
1913. április ALLATVÉDELEM (4. szám) 35 2. Jegyző bemutatja a megbízottak február 4-én tartott első alapvető értekezletéről felvett jegyzőkönyvét, mely értekezletben a megbízottakról szóló szabály, a számukra kiállítandó igazolvány és a kihágások feljelentésére szolgáló nyomtatvány mintája tárgyaltatott. A választmány K. Nagy Sándor, Fenyvessy Adolf, Stern Adolf, Jelűnek Ede, Fodor Árpád, Szeőke Béla, dr. Simay Áladárné, dr. Fein Dávid és elnök felszólalása után a megbízottakról szóló szabályzatot azzal a módosítással állapítja meg, hogy a kihágásokról szóló és az illetékes kerületi rendőrkapitányhoz intézett feljelentések az Országos Állatvédő Egyesület közvetítésével továbbíttassanak, úgy hogy az egyesület megbizottainak tevékenységéről tudomást nyerjen és ezáltal az egyesület és megbízottai között szükséges összeköttetés fenntartassék. Az egyesület irodája a feljelentéseket láttamozás után haladéktalanul továbbítani fogja. Az eljárás eme módozatához a főkapitányság illetékes ügyosztályának vezetője hozzájárulását előzetesen kijelentette. A megbízottak számára kiállítandó igazolvány mintáját a választmány változatlanul hagyta. Azt az indítványt, hogy az igazolványok a megbízottak arcképével láttassanak el, a többség nem pártolta, figyelemmel arra, hogy a megbízottaknak nehézség ne okoztassék. A kihágások feljelentésére szolgáló ürlapmintának szövege tekintetében észrevételek merülvén fel, a választmány úgy határozott, hogy a szöveg végleges megállapítását az elnökség Fein r. állatorvos közbenjöttével állapítja meg. A megbízottak február 4-iki értekezletének óhajtásához képest a választmány elhatározta, hogy a megbízottak számára útmutató szerkesztessék, mely magatartásuk és működésük mikéntjére nézve őket tájékoztassa. Az útmutatás szerkesztésével az elnökséget bízták meg. A január 25-ikén tartott választmányi ülés óta a megbízottak tisztjének elvállalására jelentkezett egyesületi tagokat a választmány örömmel üdvözölte és neveiket a megbízottak sorába iktatta. Az ujonan felvett megbízottak névsora a következő: Antony Rudolf mérnök, Baráth Zoltán kir. Ítélőtáblái bíró, Clemens Jenő hivatalnok, Deutsch Sándor hivatalnok, Fleischl Sándor főkonzul, dr. Haag Ödön magánzó, Hansler Károly titkár, ifj. Kappelmayer Károly takp. hivatalnok, Karner Kálmán főv. tisztviselő, Kosinszky Viktor kir. tanfelügyelő, Monostori Károly kir. tanácsos, dr. Rajic Dusán ügyvéd, Selymessy Ferenc kir. főmérnök, szorkolai Ságy Gyula bank-főtisztviselő, dr. Tarr Kálmán ügyvéd, kabai Tany József tánctanító, Vámos Samu tanár. 3. Olvastatik a földmivelésügyi miniszter úrnak 53591/1912. III/l. sz. a. 1913. február hó 22-én kelt leirata, melyben kijelenti, hogy nem teljesítheti az egyesületnek 1773/1911. sz. a. 1912. január hó 24-én kelt felterjesztésében foglalt azt az óhajtását, hogy a székesfőváros területén elrendelendő ebzárlatok továbbra is csak egy-egy kerületre terjedjenek ki, hanem ha ebzárlat szüksége forog fenn, az a székesfőváros egész területére kell hogy kiterjedjen. A választmány nagy sajnálattal vett tudomást a minisztérium válaszáról és K. Nagy Sándor, Szeőke Béla és mások hozzászólása után abban állapodott meg, hogy a további lépések iránt a székesfőváros tanácsával lép érintkezésbe. 4. Hansler Károly pénztáros, titkár előadja, hogy az egyesület által fentartott állatmenedékház ellen a rohamosan épülő környezet lakói által emelt panaszok révén a hatóság az egyesületet ismételve figyelmeztette és az állatmenház működését korlátozó intézkedéseket követelt, legutóbb pedig oly irányú intézkedést készít elő, hogy az állatmenedékház a város kevésbbé lakott kültelki részébe helyeztessék át. Az elnökség a viszonyokkal számolva, a székesfőváros tanácsához ez ügyben intézendő előterjesztés tervezetét mutatta be, melynek értelmében az egyesület azt kérné, hogy a menedékházban tartott állatok emberséges elbánásával ellenkező hatósági határozat végrehajtását a tanács tartaná függőben, mig azok a menedékház kitelepítése által tárgytalanokká válnak. A kitelepítést, illetőleg a menedékháznak lehetőleg a székesfőváros állategészségügyi telepének közelébe leendő áthelyezését az egyesület minél előbb, de legkésőbb 1914. év végéig tervezi eszközölni. Az egyesület kéri, hogy ebben a tanács támogassa, kéri továbbá, hogy a székesfőváros állategészségügyi telepén, kivált a kutyák kiirtásának módja körül az állatvédő szempont teljes mértékben érvényesüljön. A választmány K. Nagy Sándor, Fenyvessy Adolf, Szeőke Béla, Hansler Károly és az elnök hozzászólása után a tervezet értelmében határoz és utasítja az elnökséget az állatmenedékház kitelepítésének előkészítésére; az 1910. évben tartott közgyűlés által kiküldött bizottságot, nevezetesen Grimm Gusztáv alelnök, Hánsler Károly pénztáros-titkár, Fein Dávid rendőrségi állatorvos urakat felhívja, hogy megbízásukban most már haladék nélkül eljárjanak és tett lépéseikről időközönként a választmányt tájékoztassák. A napirend ki lévén merítve, elnök az ülést bezárja. Jankovich Béla drt., az új vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztert, hivatalbalépése alkalmával üdvözölte az O. A. V. E. elnöksége. Üdvözlő sorainkra a miniszter úr következő választ küldte elnökünkhöz: Méltóságos Uram! Miniszterré történt kineveztetésem alkalmából az Országos Állatvédő Egyesület nevében kifejezett szíves üdvözlésért fogadja és tolmácsolja őszinte köszönetemet. Meg lehetnek győződve, hogy egyesületük törekvéseit tőlem telhetőleg mindig jóindulattal fogom felkarolni. Kitűnő tisztelettel Jankovich Béla." A Madarak és Fák (lapjának idei megünneplése érdekében az O. Á. V. E. tüzetes megkeresést intézett a királyi tanfelügyelőségekhez és az egyházi főhatóságokhoz, melyben reámutatott arra, hogy az iskoláknak még jelentékeny része nem küld jelentést a nap megünnepléséről. Az egyesület felkérte a nevezett tanügyi hatóságokat, kövessenek el mindent, hogy a még hiányzó iskolák is csatlakozzanak. Az O. Á. V. E. továbbá felemlíti azt a feltűnő jelenséget, hogy mig
36 ÁLLATVÉDELEM (4. szám) 1913. április minden irányban jelentékeny haladás észlelhető, nevezetesen a Madarak és Fák Napjának ünnepléséről szóló jelentések száma 1912-ben az előző évhez képest több mint kétszeresen emelkedett, a Gyermeknaptár kelendősége is hasonló arányban növekedett, addig az Orsz. Ifjúsági Madárvédő Liga a jelentést tett iskoláknak csak mintegy 10 %-ában van szervezve. Az O. Á. V. E. megkereséseiben ennek a hátramaradásnak orvoslását is kérte. A Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségéhez tartozó egyesületeknek az O. Á. V. E. az említett megkeresések másolatát megküldötte és az ügy támogatására felkérte. E célt szolgálja elnökünk, Máday Izidor ny. min. tanácsos cikke is, mely a Néptanítók Lapjának április 3-iki számában Természetvédelem az iskolában" címmel jelent meg. Kiadtuk ismét a kir. tankerületi főigazgatókhoz is körlevelünket a középiskolák természetvédelmi nevelőoktatása érdekében és az idén már az ünnepély és Liga meghonosítására is kértük őket. Az idén is érkezett be hivatalunkhoz három körrendelet, melyek még előbbi körleveleink hatása alatt keletkeztek, u. m. a fiumei kormányzó, Sáros- és Zólyomvármegye kir. tanfelügyelőjének körrendelete. Öt körlevél pedig már idei kérelmünkre a Liga hatékonyabb terjesztését is szolgálja, u. m. Békés, Torontál, Komárom vármegyei tanfelügyelőség, a brádi kirendeltség körlevele és Sárosmegye pótló körrendelete. Sőt már három iskolai jelentés is érkezett be az idei ünneplésről, az első fecskék, u. m. Somogyviszló ref. iskolájától, Bálványos róm. kath. és ref. iskolájának együttes ünnepléséről és a zirci róm. kath. iskolától. A Madarak és Fák Napjáról szóló iskolai jelentések III. évkönyve már sajtó alatt van és néhány hét múlva megjelenik. Az állatmenedékház kitelepítése. A március hó 14-én tartott ülésben az O. Á. V. E. választmánya, mint arról külön beszámolunk, elhatározta, hogy az állatmenedékházat jelenlegi helyéről a székesfőváros külterületére áthelyezi. Ezzel az ügygyei az O. Á. V. E. már évekkel ezelőtt foglalkozott és az áthelyezés előkészítésére bizottságot küldött ki, mely Grimm egyesületi alelnök, Hansler pénztáros-titkár és Fein r. állatorvos urakból áll. Az O. Á. V. E. elnöke a bizottságot most felkérte arra, hogy munkájának előkészítő lépéseit indítsa meg. Állatkínzások megtorlása. Nagytétényből panaszos levél érkezett az O. Á. V. E.-hez, melyben a beküldő felháborító lókinzásokról értesíti az egyesületet. Eddig elveinkhez hiven az állatkínzásoknak egyfelől borzalmat gerjesztő, másfelől bármily különösen hangzik is utánzásra ingerlő részleteit nem közöljük. A panaszos levél másolatát, a beküldő nevének elhallgatásával, a biai főszolgabíróhoz tettük át és kértük a megfelelő eljárás megindítását. E lépésünkről a földmivelésügyi miniszter úrhoz jelentést tettünk. Egyúttal Pest vármegye alispánját is megkereste az O. Á. V. E. és a fennforgó eset alkalmából felkérte, hogy hatna oda, hogy a vármegyében Vasvármegye példájára járási állatvédő egyesületek alakuljanak. (402/1913.) A Gyulafehérvárott megjelenő Közművelődés c. lap március 8-iki számában Állatvédelem" cím alatt közlemény jelent meg, melyben panaszt emelnek az iránt, hogy Gyulafehérvárott a fuvarosok sűrűn követnek el lókinzást, kivált az alsó és felső várkapu közötti úton. Az O. Á. V. E. e lapközleményre való hivatkozással a város rendőrkapitányához fordult orvoslás végett és ezt a földmivelésügyi miniszter úrnak is bejelentette. (435/1913.) Kőrösmezőről panasz érkezett, mely szerint a vidéken általában állatkínzás folyik. Konkrét panasz is közöltetvén, az O. Á. V. E. a ráhói főszolgabíróhoz fordult orvoslás végett. (485/1813.) Nógrád megye rétsági járásából panasz érkezett, mely szerint a megnevezett földbirtokosok növedékmarháikat éhen hullani engedik. Az O. Á. V. E. e panasz tárgyában a rétsági főszolgabíróhoz fordult a panasz megvizsgálása és megfelelő intézkedés végeit. (458/1913.) Állatkínzás ellen tett intézkedés. A Budapesti Hírlap szerkesztősége egy hozzá érkezett panaszos levelet tett át az OÁVE.-hez, mely szerint Somogycsurgón a meredek lejtőn a fékezés elmulasztása miatt állatkínzás folyik. Az OÁVE. a csurgói főszolgabíróhoz fordult orvoslás végett, aki az OÁVE-nek nyomban tudomására hozta, hogy a fékezés kötelezettségének hatályosabb ellenőrzésére mind a községi elöljáróságot, mind a csendőrséget felhívta. (363/1913) A z A quila külön lenyomatainak terjesztése. Az O. Á. V. E. azzal a megkereséssel fordult Hermán Ottó úrhoz, a kir. magyar ornithologiai központ igazgatójához, hogy engedje meg, miszerint az O. Á. V. E. úgy, mint az előző években, ezúttal is Csörgey Titusz titkár úrnak Gyakorlati madárvédelmünk 1911 1912-ben cím alatt az Aquilában megjelent értekezését külön lenyomatban kiadhassa és terjeszthesse. Hermán Ottó válaszában azt a lekötelező kijelentést tette, miszerint egyszersmindenkorra hozzájárul ahhoz, hogy az O.Á.V.E. az Attilában megjelent közleményeket külön kiadhassa és terjeszthesse. (413/1913.) A z ütközetekben megsebesült katonalovak Németország legtekintélyesebb állatvédő egyesületei közül a Berliner Tierschutzverein és a Pferdeschutz-Vereinigung für ganz Deutschland mozgalmat indítottak Németországban és a külföldön, hogy a genfi vöröskereszt egyezmény kiegészíttessék egy oly határozattal, mely szerint az ütközetekben sebesült és gyógyíthatlan katonalovak gyors kivégzése biztosíttassák. Az óhajtásnak ily alakban való érvényesülése akadályokba ütközvén katonai szempontból, a hadügyi főhatóságoknál történtek lépések, melyek eredményeként egyelőre a porosz hadügyi minisztérium kilátásba helyezte, hogy hivatalos szabályzataiban megfelelő intézkedést teend. Az O. Á. V. E. melyet annak idején szintén felkértek arra, hogy a mozgalmat támogassa, a földmivelésügyi miniszter úrhoz intézett e részben felterjesztést. Ebben az OÁVE. előadta az ügy fejleményeit és bár meg van győződve arról, hogy a katonai parancsnokok a humanitás követelményeinek amúgy is saját hatáskörükben eleget tesznek, mégis azt az óhajtását fejezte ki, hogy a földmivelésügyi miniszter úr lépést tenne oly irányban, hogy a közös hadügyi és honvédelmi minisztériumok valamennyi érdekelt tényezőre kiterjedő rendeletben
1913. április Ál la tv éd elem (4. szám) 37 intézkednének az iránt, hogy az ütközetekben elesett és gyógyíthatlan katonalovak szenvedéseiktől gyors halál utján megszabaduljanak. (341/1913.) Cserépgalambok élők helyett. Az OAVE. a napilapokból értesült arról, hogy a Magyar Jogász Sportegylet agyag vagy cserépgalambokra való lövészetet rendezett a Margitszigeten. Dr. Hamersberg Géza, az Országos céllövő-szövetség elnöke is nyilatkozott e tárgyról és kiemelte, mennyire humánusabb ez a lövészet, mint az élőgalambokra való lövöldözés. Hangsúlyozta azt is, hogy a géppel vetett agyaggalambokra való lövészet sportszempontból is előbbre való, mert nagyobb ügyességet igényel a puskás részéről. Az OAVE. a nevezett szövetségi alelnökhöz fordult. A szövetséges egyesületek köréből. A Vasvári Állatvédő Egyesület 1913. február hó 23-án tartotta évi rendes közgyűlését. 1. Regensperger János elnök megnyitván az ülést, üdvözli a nagy számban egybegyült tagokat; megemlékezik az egyesület céljáról, buzdítja a jelenlevőket a taggyüjtésre. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Novák Béla és Thury Béla tagtársakat. 2. Kovács József jegyző, ideigl. titkár előadja az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentését: A lefolyt téli időszakban rendszeres védelemben és táplálásban részesültek a hasznos madarak. A róm. kath. fiúiskolába járó nagyobb tanulók között madáretető csoportokat alakított a tanítótestület, így a madarak bokros-fás helyeken állandóan élelmet kaptak. Ily csoportok alakíttattak e télen már a leányiskolában is. Örömmel jelenti, hogy az iskolás fiuk szívvel-lélekkel gondozzák a madarakat s nagy szorgalommal készítik a fészekodvakat és etető-asztalkákat. A madárodvak kihelyezését a tanítótestület intézte. Magánkertekben és a közeli bokros helyeken 350 drb odú van elhelyezve. Az elpusztultak helyére a gyermekek új odúkat készítettek. Múlt évben két nagy üvegetetőasztalt állíttatott fel az egyesület a fő-utca bokros helyein, melyek kitünően beváltak: állandóan és nagy számmal táplálkoztak ott a madarak. A gyermekek madárvédelmi munkakedvének fokozására kiosztottunk a gyermekek között 70 drb Gyermeknaptárt és a Magyar Földrajzi Intézet által kiadott madárképeslapokból 160 drbot. A kártékony madarak szaporodása ellen is védekeztünk ; e célból beváltottuk a mátyásszajkó és szarka tojásait 6 fillérjével. A múlt évben beváltottunk így 1591 drbot. E címen fizettünk közel 100 koronát. Ezen összeg 2/s része megtérül, amennyiben a vasvári vadásztársaság drbonkint 3 fillérrel, a vasvár-szombathelyi székeskáptalan pedig 1 fillérrel járul hozzá. A tagok száma 68 volt. Egyesületünket a múlt évben nagy veszteség érte, két lelkes tagtársunk: Novák József postamester és Horváth József ügyvéd választm. tagok elhalálozásával. Vasvárról való elköltözés folytán kilépett a tagok sorából Wolf László választm. tag és Benda László titkár. így a tagok száma jelenleg 64. A jelentést a közgyűlés tudomásul veszi. 3. Ezután megvizsgáltatott Hajgató Gyula pénztáros számadása, mely rendben találtatott. Eszerint 1911. évi pénztármaradvány és múlt évi bevétel 243 81 kor., kiadás 191 *08 kor., pénztármaradvány 5273 kor. A közgyűlés pénztárnoknak megadja a felmentvényt s jegyzőkönyvi köszönetét szavaz neki a pénztár pontos kezeléseért. 4. A tisztikar 3 évi tisztsége lejárván, a közgyűlés 3 évre a következőkép választja meg a tisztikart: elnök: Regensperger János, alelnök: dr. Szontagh Viktor, titkár és jegyző: Kovács József tanító, pénztáros: Hajgató Gyula, ügyész: dr. Dénes Mór. Választmányi tagok: Barabás István, Dózsa János, Fialla József, P. Glasits Egyed, Heiszler Károly, Horváth Lajos, Huszár Mihály, Kovács József, Krenner Pál, dr. Markovics Sándor, dr. Novák Béla, Singer Zsigmond, dr. Szita elemér, Toscano Gyula, Thury Béla, Vásárhelyi János, Wieder Antal. A Soproni Állatvédő Egyesület 1913. évi február hó 27-én választmányi gyűlést tartott. Krump Miklós I. titkár a következőket jelenti: 1. Alkalmaztunk a Váris erdészlak környékén 10 drb uj fészekodut, az Erzsébetligetben 6 drb uj fészekodut és a városi faraktárban két drb uj etetőasztalt. A Váris környékén és az Erzsébetligetben levő kis etetőasztalokat kijavíttattuk. 2. A csepregi járási főszolgabíró úr közölte, hogy az összes jegyzők figyelmét felhívta a lókínzás megakadályozását célzó földmivelésügyi miniszteri rendeletre azzal, hogy különösen a kóbor cigányokkal szemben kellő érvényt szerezzenek annak és hogy igyekezzenek oda hatni, hogy egyesületünk tagjainak száma szaporodjék. A kapuvári járási főszolgabíró úr közölte, hogy a még mindig nagy számban előforduló kihágások ellenőrzésére az összes községek elöljáróit utasította. 3. Kismartoni csoportvezetőnk panasza folytán felkértük a kismartoni jár. főszolgabíróságot, hogy a kismarton-váraljai hetivásárok alkalmával ott előforduló számos állatkínzások megakadályozása végett intézkedni szíveskedjék. 4. Beszereztünk 200 kg. madáreledelt. 5. A Parus-féle Antispatz madáretetőkből próbakép beszereztünk tíz darabot. 6. A siketnémák tanintézetének és a szeretetháznak az 1912. évi karácsonykor is küldtünk 50 50 darab és a Mária-Josephinum -nak 10 darab Gyermeknaptárt ajándékul. 7. Előfizettünk az Állatvédelem" cimü folyóirat 1913. évi folyamának 224 példányára, tagjaink illetve vidéki csoportjainknak vezetői számára. Öt tag német folyóiratot kért. Ezek számára Grimm Gusztáv úr kegyes volt a bécsi állatvédő-egyesület folyóiratát ingyenesen megszerezni. 8. Folyó hó 17-én az elnök és Reich Károly, mint bizottsági tagok megtekintették az itteni nyilvános kútak egyikét azon célból, hogy lehetne-e ezen nyilvános kutaknál a szomjas kutyák számára itatókat alkalmazni és hogyan.
38 Állatvédelem (4. szám) 1913. április Elnök közli, hogy a cementből készítendő és a évi kötetében megjelent közlés szerint hazánkban a földbe illesztendő vályúkat nagyon célszerűen lehet múlt évben csak négy nem állami madárvédő telepe ott alkalmazni, ha a város azoknak az alkalmazását ért el igen jó eredményt. Ezek között első helyen a meg fogja engedni. soproni állatvédő egyesület telepein. Reich Károly megígérte, hogy a kutakat pléhtáblácskákkal fogja ellátni, melyeken felkéretnek az is: A soproni állatvédő egyesület, mely már a nyári Egyesületünket illetőleg közli még a következőket arra menők, hogy lássák el a vályút friss vízzel. A bokornyirást tiltó rendelet kieszközlésével is sokat tett táblácskákra talán kutyát is rá fog festetni. A vályúk a szabadon fészkelők érdekében, a városi faraktárban tisztán tartása, megfelelő díjazás mellett az utcaseprőkre szerzett tapasztalataival annak adja ujabb bizonyítékát, bízatik. hogy az ölfa- és rőzserakásoknak a fészkelés idején Miután a költségek nem lehetnek nagyok, felhatalmazta a választmány az elnökséget, hogy egyelőre szaporodását segíti elő. A városi faraktárban u. i. a való békén hagyása is mily sok hasznos madarunk a legszükségesebb helyek számára szerezzen be és többi közt 4 pár barázdabillegető, 5 pár kerti rozsdafarkú, 5 pár szürke és 3 pár örvös légykapó, 3 pár alkalmaztasson ott tíz darab vályút. A választmány elhatározta, hogy a Győr-Sopronebenfurthi vasút üzletigazgatósága felkérendő, hogy Négy soproni és három nagyobb vidéki madár kenderike és 3 pár ökörszem fészkelését észlelték." Pinye állomás rakodóját helyeztesse oly állapotba, védelmi telepünkön a múlt évben alkalmazva volt hogy az ott előforduló, közmegbotránkozást okozó összesen: 337 fészekodu, 2 etető-kunyhó (Sopronban) és állatkínzások megszűnjenek. 40 etetőasztal. 268 odúban fészkelt hasznos madár és Állítólag az ottani állapotok voltak az okai, hogy 47-ben veréb. A városi faraktárban a farakásokban 27 pár az utolsó répaszállítások alkalmával a peresztegi uradalomnak egy lova elpusztult, megszakadt és a pinnyei szokott fészkelni. olyan hasznos madár, melynek nagy része odvakban uradalomnak több szarvasmarhája megbetegedett. Savanyukúton számos odú van alkalmazva dr. Blaschek Vilmos választm. tag indítványa folytán Melzer Antal, Neuhaus Ármin és Neuhaus Károly urak elhatároztatott, hogy az O. Á. V. E.-től bekérendő egy kertjeiben, ahol nagyon szép eredményeket értek el. olyan igazolvány mintául, amellyel a megbízottakat A múlt télen számos madár látogatta az etetőhelyeket, de ragadozó állatok is; ezek több madarat ellátják és amelynek láttamozását az ottani rendőrkapitány az 0. A. V. E.-nek megígérte. Egyúttal a megbízottak intézménye szabályzatának egy példányát is A ragadozó állatok közül elejtettek, illetve elfog el is fogtak. kérjük tak nagyobbrészt a Wárisch-on és a faraktárban: 1 Ȧz első titkár indítványára beszerzendő az eddig karvalyt, 6 héját, 7 szajkót, 43 macskát, 9 menyétet, megjelent madárképes levelezőlapoknak húsz sorozata. 1 görényt és 12 rókát. Az itteni elemi és azon vidéki iskoláknak, ahol az 6. Megyénk 254 elemi, illetve községi iskolájának egyesületnek tagcsoportja van, egy-egy ilyen sorozatot, küldtünk két-két körlevelet, melyben felkértük, hogy a megfelelő erős lemezpapírra felragasztva, ajándékul Gyermeknaptárt terjesszék és a madarak és fák napját adunk és ellátjuk Ajándék a soproni állatvédő egyesülettől" felirattal. Más iskoláknak átengedjük saját megtartsák. költségen. Az itteni nagyobb papírkereskedések is felszójíttatnak, hogy árusítsák a levelezőlapokat. (422/913.) 7. Felhívtuk az itteni rendőrfőkapitányság és a megye főszolgabiróságainak figyelmét a földmivelésügyi A soproni állatvédő egyesület folyó évi március hó miniszter úr ő Nagyméltóságának a lókinzások megakadályozására vonatkazó rendeletére és felkértük, hogy 27-én tartotta rendes közgyűlését. Ennek tárgyai a következők voltak: ezt szigorúan ellenőriztessék. Nevezett hatóságok megfelelően intézkedtek. I. Krump Miklós első titkár előadja a választmánynak múlt évi működéséről szóló következő jelentését : állatvédelmi törvény ellen vétő három esetet. Egy 8. Illetékes helyen feljelentettünk a madár-, illetve 1. Tartottunk a rendes közgyűlésen kívül három választmányi gyűlést. 2. Előfizettünk tagjaink számára az Állatvédelem" című folyóiratnak 243 példányára. 3. Az Állatvédelem" c. lapban közöltük az egyesület működéséről szóló jelentéseket, az itteni főlapokban pedig három izben állat-, illetve madárvédelmi cikkeket. 4. Ingyen kiosztottunk 110 darab gyermeknaptárt és 100 darab különféle szakkönyvet, illetve röpiratot. A szakkönyveket és röpiratokat az O. Á. V. E.-től kaptuk. 5. A m. kir. Ornithologiai Központnak megküldtük madárvédelmi telepeink 1912. évi eredményéről szóló jelentést. Ezen Központ Aquila" c. folyóiratának 1912. galamblődözési sportra felhívtuk a kőszegi egyesület figyelmét. 13 városi rendőr feljelentett összesen 18 áliatkinzási esetet. Ezen 13 rendőr egyesületünk részéről összesen negyven korona jutalomdíjban részesült. Hollós Adolf, kismartoni rendőrőrmestert a kis elismerő-oklevéllel tüntettük ki és egyesületünk és kismartoni tagcsoportunk részéről 10 10 kor. jufalomdíjban részesült. Wessely (Antalné) Róza, a madárvédelem terén szerzett érdemeiért 20 korona jutalomdíjat kapott egyesületünktől, az Erzsébet-ligeti és deáktéri park-őr pedig 5 5 koronát. 9. Néhai Manninger Katalin úrnő után 50 K-t örökölt egyesületünk. 10. A Wárisch-on kijavíttattuk és újra mázoltattuk az etető-kunyhót és 5 etető-asztalt. Új odút alkalmaz-
1913. április A l l a TVÉDELE M (4. szám) 39 tünk ott 10 darabot és az Erzsébet-ligetben hatot. Itt két etető-asztalt is kijavítattuk. Beszereztünk 60 darab odút és a kismartoni csoportunk számára ennek költségén 50 darabot, soproni etető-asztalaink ellátására a lefolyt télen 200 kilogramm madáreledelt. 11. Létesítettünk a városi faraktárban Dunkl József városi faszámadó gondozása alatt egy ú] madárvédelmi telepet két etető-asztallal és egyelőre 8 darab odúval. 12. Volt a lefolyt évben 16 alapitó tagunk (880 K összes tagsági díjjal) és 266 rendes tagunk, nyolccal kevesebb, mint a megelőző évben. Közte 53 vidéki tag. Tagcsoportunk volt: Kismartonban (26 taggal), vezető Nyomárkay László hercegi uradalmak szőlőés pincekezelője. Savanyukuton (8 taggal), vezető Galambos Ferenc állami elemi iskolai igazgató-tanító és Sopronkereszturott (6 taggal), vezető Hiltz József állami elemi iskolai igazgató-tanító. 13. Elintéztünk 246 ügydarabot, illetve levelezést. Bevégezte ezennel egyesületünk madárvédelmi működésének 15. és mint állatvédő egyesület, munkálkodásáhak 13. évét. A közgyűlés ezen jelentést köszönettel tudomásul vette. II. Első titkár felolvassa az egyesület múlt év végével volt vagyonának kimutatását. Eszerint az összes vagyonának (csak ingó vagyon) 3205 korona 87 fillér az értéke. Közte tagsági díjak és 89 korona 03 fillér fel nem vett kamatok; a többi egy Írógép, fészekodvak, egyesületi jelvények, irógépasztal, könyvtár, gyfijteménytár és két szekrény eredeti értéke. A Sopronban használatban lévő két nagy etetőkunyhó, 30 etető-asztal és 284 fészekodu értéke nem lett belevéve, mert ezek folyton az időjárás befolyásának vannak kitéve. III. Első titkár felolvassa az 1913. évre szóló költségvetést; ez 749 kor. 77 fill. bevételt, 629 korona 80 fill. kiadást tüntet fel. Előre nem látott kiadásokra marad 119 korona 97 fillér. A közgyűlés helybenhagyta. IV. Pénztáros előadja a múlt évi zárszámadást, mely szerint a bevétel 680 korona és 74 fillért, a kiadás pedig 567 koronát és a készpénzmaradvány 113 korona 74 fillért tesz ki. V. A könyv- és gyfijteménytár őre beszámol a könyv- és gyűjteménytár állapotáról: A könyvtár szaporodott a lefolyt évben 15 kötettel és áll 206 kötetből. (Magyar és német.) A gyfijteménytár nem szaporodott. Áll 88 darab különféle tárgyból. Indítványok: Hatvan Ferencalelnök felhívjaaz egyesület figyelmét a Németországban egyes helyeken történő hivatalos kísérletekre madárvédelmi telepek létesítésével, hogy megtudható legyen, lesz-e ennek haszna a szőlő ellenségével, a szőlőmollyal szemben a szőlőterületeken. Az eredmény állítólag nagyon kedvező. A szőlő ellenségei jelentékenyen megfogytak, minthogy a madarak mindig ugyanazon a kis területen szedik a táplálékukat. Többek hozzászólása után elhatároztatott, hogy egyelőre bevárandók határozottabb eredmények, amelyekről tudomást szerezni és azoknak megfelelően eljárni, az elnökség, illetve választmány feladata lesz. Hajnal Endre indítványa folytán a hírlapokban felhívandó a közönség figyelme a fészekodvak kiakasztásának szükségességére és hogy ezek hol és mely áron kaphatók. A lőverekben nagyon kevés látható. Hajnal Endre indítványozza, hogy a rendőrfőkapitányságnál lépéseket tegyenek a sok macska miatt, amelyeket a lőverekben látni lehet. Első titkár közli, hogy erre a rendőrfőkapitányság figyelme már ismételve felhivatottt és hogy ez nem rég újból közölte az egyesülettel, hogy a rendőrök szigorúan utasíttattak, hogy azokat, akik ott macskákat tartanak, jelentsék fel. Jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott meg Hajnal Endre indítványa folytán az első titkárnak és az elnökség indítványa folytán városi tanácsnak és a helyi sajtónak ügyünk szives támogatásáért, dr. Heimler Károly rendőrfőkapitánynak, ki mindig lelkesen szolgálja és előmozdítja ügyünk érdekeit, Zügn Nándor erdőmester, Muck Endre erdőgondnok és az Országos Állatvédő Egyesületnek szintén ügyünk támogatásáért és ép úgy Dahner Samu városi főkertésznek és mindazoknak, akik az egyesületet törekvéseiben támogatni szívesek voltak, nevezetesen vidéki csoportjaink vezetőinek is. A hontvármegyei állat- és madárvédő egyesület március hó 14-én tartotta rendes közgyűlését. Jelen voltak Draskóczy Jenő elnök, dr. Himmler Sándor, Bolgár István, Árvái József, Eggenhofer Lipót, Feldmann Károly, Pálfi Péter, Janák Sándor, Gálosi Soma, Fábián Gyula, Gál Ignác, Schmid Arthur, Battha László stb. Draskóczy Jenő elnök szívélyesen üdvözli a megjelenteket; majd felolvassák a március 7-én tartott választmányi ülés jegyzőkönyvét, melyből a következőket emeljük ki: Árvay József pénztárnok bemutatja az 1912. évi számadást, mely 796 K 25 fillér bevétellel szemben 435 K 04 fillér kiadást mutatott fel s így 361 K 21 fillér maradvánnyal zárult, mely f. 1913 évre áthozatott, a számvizsgáló-bizottság által felülvizsgált számadásra a választmány a felmentvényt megadta. Bolgár István titkár, jegyző felolvassa jelentését az egyesület működéséről, melynek kivonata a következő: Tagjaink létszáma tekintélyesen gyarapodott. Uj tagokul 49-en vétettek fel. A taglétszám ezen örvendetes szaporodása elsősorban Árvay Józsefnek, egyesületünk kiváló pénztárnokának érdeme, ki lelkes buzgalommal látja el egyesületünk ügyeit és minden alkalmat megragad, hogy tagjaink létszámát növelje és a közérdeklődést egyesületünk iránt fölkeltse. Sajnálattal kell jelentenem egy buzgó tagunknak, Siposs Antalnak elhalálozását. Tagjaink száma 176. Az orsz. állatvédő egyesület kiváló tb. elnökünket, b. Szokolyi Alajost, díszoklevéllel tüntette ki: megválasztása alkalmával üdvözölteelnökünket Draskóczyjenőt. Múlt télen a madárvédelmet fokozottabb mértékben gyakoroltuk. Áz orsz. állatvédő egyesület kísérleti célokra aján
40 ÁLL AT VÉDELEM (4. szám) 1913. április lotta a madáreleség-gyíirük beszerzését. A gyűrűk, melyekből 80 darabot hozattunk, igen beváltak; tagjaink között részint beszerzési áron, részint ingyen osztottuk ki. Kiosztottunk 5 drb galambducetetőt, 8 drb ablaketetőt, 23 drb fészekodut. Az éhező és didergő madarak tapasztalatunk szerint nagy számmal keresték föl az etetőket és éjjelre az odúkat; viszont kedves szórakozásban részesítették az őket néző madárbarátokat. Kiosztottunk 541 drb Gyermeknaptárt. E naptárak a várt eredménynek megfelelnek, sőt tapasztalatunk szerint alkalmasak arra, hogy a gyermekek körében az állatvédelmet, az állatvilág ösmeretét terjesszék. Özv. gróf Chorinszky Igóné és Vilczek Mária grófné felsőszemerédi úrnőktől egyesületünk céljaira 10 korona adományt kaptunk. Hasonlóképen 30 korona adományt kaptunk az ipolysági takarékpénztártól és 20 koronát a hontmegyei népbanktól. Az állatkínzás és túlterhelés megakadályozása végett megkerestük Róth Simon baráti földbirtokost, továbbá Wolfner S. budapesti cég kemenczei megbízottját. Az állatkínzók és a hasznos madarak pusztítóinak kinyomozásával buzgalommal jár kezünkre az ipolysági rendőrség, melynek jutalmazására ezennel 10 koiona kiutalványozását javaslom. A választmány a titkár jelentését tudomásul veszi és a 10 korona jutalmat kiutalja. A választmány gr. Chorinszky Igóné és Vilczek Mária grnénak, az ipolysági takarékpénztár és hontvármegyei népbank rt. egyesületnek a tett adományokért köszönetét szavaz. Olvastatott gr. Zichy János volt vallás- és közoktatásügyi miniszter kérelme Az országos gyermekszanatórium egyesület" segélyezéséhez való évi hozzájárulás iránt. A választmány egyszer s mindenkorra 10 korona kiutalását javasolja. Draskóczy Edit és Margit úrhölgyeknek, Búzás István szobi plébános, dr. Himmler Sándor alelnök, Steinhübl Ambrus esperes plébános, Márton István nagycsalomjai esperes plébános, Nagy Géza pereszlényi esperes plébános, Pálfi Péter kir. tanfelügyelő, Wágner János vasúti vendéglős, Sipos Mihály áll. ig. tanító, Tóth Ignácz felsőturi rk. plébános uraknak tagok gyűjtése körül kifejtett fáradozásaikért köszönetét fejezi ki a választmány. * A közgyűlés a választmányi ülés jegyzőkönyvében foglaltakat egyhangúlag helyesli, illetőleg elfogadja. Gálosi Soma a számvizsgáló bizottság nevében beterjeszti az egyesület 1912 évről szóló és felülvizsgált számadásait; jelenti, hogy a számadások rendben találtattak s javasolja Árvay József pénztárnok részére a felmentvény megadását. A közgyűlés a felmentvényt megadja. Schmid Arthur és dr. Himmler Sándor a túlságos tömegekben elszaporodott szarkák irtása iránt tesznek indítványokat, melyeket a közgyűlés elfogad. Dr. Himmler Sándor célszerűnek találná, hogy az egyesület, miként az előző években, részint az egyesület jövedelmének szaporítására, részint pedig, hogy a közönség érdeklődése az egyesület iránt ébren tartassák, nyári mulatságot rendezne. Indítványozza, hogy a közgyűlés határozza el a mulatság megtartását és a továbbiakkal bizza meg a vigalmi bizottságot. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadja. A programm összeállításával és a rendezéssel a vigalmi bizottságot bízza meg. Végül Pálfi Péter kir. tanfelügyelő kér szót s javasolja, hogy a közgyűlés az egyesület vezetése és ügyeinek vitele körül tanúsított ügybuzgalmáért, tevékenységéért az egyesület tisztikarának bizalmat és elismerést szavazzon. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a javaslat értelmében határoz. A Szentgotthárdi Állatvédő Egyesület 1913. évi márc. 18-án választmányi ülést tartott. Jelen vannak: dr. Kiss Elemér elnöklete alatt Púm Károly alelnök, Gebaur Izor, Huttkay László, Urweisz József vál. tagok, Huber Miksa számvizsgáló és dr. Schaffer Emil titkár. I. Elnök a választmányi ülés megnyitása után örömmel jelentette, hogy Békefi Rémig apát úr, egyletünk védnöke 40 korona lefizetésével alapító tagjaink sorába lépett. Elnök eme bejelentését a választmány örvendetesen tudomásul veszi. II. Elnök jelenti, hogy mint az előző években, úgy most is az egylet intencióinak megfelelő pályadíjat tűzött ki a helybeli főgimn. önképzőkörében e címmel: Az ember és a madár". Az idevágó dolgozatok május 1-ig az elnökséghez jeligével beterjesztendők. A pályadíj 20 korona. III. Elnök indítványozására a választmány jegyzőkönyvi köszönetét szavaz Gebaur Izor főtisztelendő és Huttkay László dohánygyári igazg. uraknak azon különös buzgóságukért, amellyel a tél folyamán a madarak etetését intenziven és saját költségükön folytatták. IV. Elnök jelenti, hogy a szentgotthárdi (régi) takarékpénztár és a gyanafalvai takarékpénztár az egylet részére 20 20 koronát adományozott. Sajnos a többi pénzintézet nem. V. Alelnök az egyleti eseményekről a következőkben számol be: 1. Az elnökség részéről mozgalom indult meg, hogy a járási községek, mint tagok az egylet részére megnyeressenek. Ezen életrevaló mozgalomnak lelkes harcosa Balog Simon járási számvevő, kinek agilitásának köszönhető az eddigi szép eredmény is, hogy immár 13 község van, amelyek az egylet tagjai sorába beléptek és hogy biztató kilátás van arra, hogy a járás valamennyi községe egyértelmű lelkesedéssel fog az állatvédelmi eszme zászlaja alá állni. Ez csak idő kérdése és csak azon fordul meg eme remény valóra válása, hogy ambiciózus pénztárosunk, Balog Simon
1913. április ÁLLA TVÉ D ELEM (4. szám) 41 a járás községeit bejárhassa. Ezzel a mozgalommal nemcsak az állatvédelmi eszmét propagáljuk, hanem híveket, állandó tagokat nyerünk az ilyen erkölcsi és törvényi testületeknek támogatásában, mint a községeké és anyagilag is gyarapodunk. Új tagokul beléptek a következő községek u. m.: Gasztony, Vasszentmihály, Rátót, Aisórőnök, Radafalva, Némethidegkut, Nádkut, Dobrafalva, Rábagyarmat, Büdfalva, Apátistvánfalva, Orfalu, Permise. 2. Az év folyamán 36 drb fészekodút akasztott ki egyletünk. Az egylet fennállása óta 748 darabot. Két új etető-asztalt osztottunk ki és ezenkívül a múlt választmányi ülésen nyert felhatalmazás alapján 1 drb,,antispatz etetőt próbaképen. Az egylet fennállása óta 43 drb etetőt alkalmaztunk. 3. Az állatvédelmi eszme terjesztése céljából alelnök Luka József felsőőri nyug. tanítónak küldött 6 drb fészekodut, továbbá könyveket és iratkákat. 4. Az elnökség a tél folyamán 30 K ára fészekodút és 30 K ára madárkalácsot hozatott Debrecenből, ezenkívül a szükséghez képest helyben is szerzett be madáreledelt. 5. Karácsonykor a járás minden iskolájának küldtünk Gyermeknaptár -akat és az Ornithologiai központ által kiadott madár-képes-lapokat kiosztás céljából. Továbbá az egylet tagjai között kiosztottunk igen nagy mennyiségű könyvet, iratkákat, magyar és német nyelvüeket. 6. A,,Madárvédő-Ligá -ba belépett a szentgotthárdi róm. kath. elemi iskolából 58, az izr. elemi iskolából 15 és a főgimnáziumból 100 tanuló. Összesen 173 tanuló. 7. A berlini Á. V. E.-től ismét érkeztek iratkák és füzetkék. Amit a választmány köszönettel vett. 8. Elnök indítványozására a választmány elhatározza, hogy a rendes évi közgyűlés 1913. április hó 13-án d. e. 11 órakor a városháza tanácsermében lesz. A Székesfehérvári és Fejérmegyei Madár és Állatvédőegyesület április 6-án tartotta évi küzgyülését Szüts Jenő alispán és Saára Gyula dr. polgármester elnöklete alatt. Marosi Arnold titkár számolt be az egyesület múlt évi működéséről. A jelentés első sorban méltatja dr. Czapáry László, ciszt. r. főg. tanárnak az egyesület megalapítása körül szerzett érdemeit. Vele elköltözés folytán a természet iránt mindig melegen érző szív és nemes erkölcsi érzékről tanúskodó lélek vált ki az egyesület tisztikarából. E veszteséget még érzékenyebbé tette dr. Czapáry Lászlónak széleskörű összeköttetése és ennek tudható be, hogy az elmúlt évben az egyesület tevékenysége nem fejlődhetett a kívánt mértékben. Évközben Csipkés Gyula pénztáros is leköszönt állásáról. Titkárnak Marosi Arnold ciszt. r. főg. tanárt, pénztárosnak Csendes Géza városi tanítót választotta meg a közgyűlés. Az egyesületnek ezidőszerint van 11 alapító, 198 rendes tagja. A földmiv. minisztérium 200 fészekodúval, 19 etetővel és 20 kgr. madárkaláccsal, dr. Czapáry László 14 kg. madáreleséggel, Székesfehérvár 6 ducetetővel 72 K. értékben járult az egyesület céljainak előmozdításához. Készpénzadományok: Fejérmegyei Takarékpénztár 30 K, Székesfehérvári Takarékpénztár 20 K, Bicskei Gazdasági Takarékpénztár 20 K, özv. Hahn Jakabné 42 K, Csendes Géza 10 K. Az egyesület vagyona törzstőkében 503.20 K, forgótőkében 343.79 korona. Az egyesület múlt évi működésében kiemelendő a madárvédelem. E téren felterjesztés történt a városi hatósághoz fészkelőhelyek befásítása, kóbormacskák üldözése iránt; részt vett az egyesület a liga szervezésében, a fák és madarak napjának rendezésében, mely nagyszabású ünnepély alakjában tartatott meg jun. 9-én. Eladott az egyesület 500 drb madárvédelmi levelezőlapot, 750 drb gyermeknaptárt. Télen át állandóan etette a Zichy-ligeti, Vörösmarty-téri, Sós-tói, Erzsébet-ligeti madártelepeken a hasznos madarakat, még pedig főleg madárkaláccsal és eleséggyürüvel, amit legszívesebben fogyasztottak a cinkék. Újólag 11 ducetetőt és 2 falietetőt hetyezett el az egyesület magánosoknál és a saját etetőtelepein. A vidéken Martonvásáron van az egyesületnek madártelepe a Dréher-féle parkban, ahol Galter Frigyes jószágigazgató nagygonddal kezelteti úgy az etetőket, mint a kihelyezett odúkat. A jövőre vonatkozólag a közgyűlés nagyobb eredmény biztosítása végett a mezőőröknek és rendőröknek jutalmat tűzött ki, a középiskolák ifjúsága számára pedig pályadíjakat szavazott meg az állat- és madárvédelem keretébe tartozó dolgozatokra. A madarak etetését a gimn. tanulóifjúság bevonásával végezték, az elemi iskolákat, főreáliskolát pedig etetőkkel szerelte föl az egyesület a tanulók állandó figyelmeztetésére. Vértessy Lajos indítványára elhatározta a közgyűlés, fölír az Orsz. Állatvédő Egyesülethez, hogy a vízi madarak vadászatát illetőleg a velencei tavon észlelt szomorú tapasztalatok alapján most a vadászati törvény újjáalkotása idején hasson oda, hogy a vadászati tilalom legalább a költés idejére a vizí madarakra is kiterjesztessék. A székesfehérvári állatvédő egyesület madaraink érdekében. A madárvédő egyesület lapok útján hívta föl a közönséget, főleg kiknek gyümölcsfáik vannak, hogy gondoskodjanak a rovarok legszorgosabb pusztítói, énekes madaraink minél nagyobb elszaporításáról. Erre a legalkalmasabb a gyümölcsösöknek fészekodukkal való felszerelése. Az egyesület működése folytán a város sétahelyein az Erzsébet-ligetben, a Sóstón és a Zichy-ligetben láthatók ilyen fészkelők. Az egyesület felhívása értelmében a régi fészkelőket ki kell tisztogatni, mert a tavalyi fészek fölé nem igen telepszik meg a cinke és más hasznos énekes, csak a veréb. A verébfészkeket tehát ki kell dobni és amellett állandóan ügyelni, hogy újból be ne telepedjenek a hernyópusztító madarak rovására.
42 ÁLLATVÉDELEM (4. szám) 1913. április H Í R E K. Személyi hir. A Hamburger Nachrichten március 4-iki száma szerint a Weltbund zum Schutze dér Tiere elnöksége ülést tartott, melyben elhatározta, hogy dr. Szalkay Gyula tanárnak az állatvédelem érdekei körül szerzett érdemei elismeréséül a Weltbundmedaille-t adományozza. (356/1913.) A K. Magyar Ornithologiai Központ a madárvédelem érdekében. Az ornithologiai központ újból kénytelen volt az általa képviselt ügy régi ellensége, Jablonowszky József, m. k. rovartani állomás vezetője ellen síkra szállani. Folyóiratunk olvasói előtt ismeretes az a polémia, melyet J. a Köztelek c. folyóiratban az 1910. évben felidézett és melyben a madárvédelem érdekében az O. Á. V. E. mondta az utolsó szót. (Lásd az Állatvédelem 1910. évi 3. és 7. számait.) Az újabbi ügyről a következőket említjük meg: A Pesti Hírlap március 19, 20 és 21-iki számaiban Hermán Ottó összeállításában beható adatokkal támogatott nyilatkozat jelent meg, melyből megtudjuk, hogy a földmivelésügyi miniszter kiadásában megjelenő és egy külön bizottság ellenőrzése alatt álló hivatalos szakközlönyben Kisérletügyi közlemények* 1912. évi 3-ik füzetében A varjak a mezőgazdaságban" cim alatt Jablonowszky József tollából folyt cikk jelent meg, mely éles támadást intézett az ornithologiai központ ellen. Az intézet vezetője ismételve kísérelte meg, hogy e támadásra ugyancsak abban a folyóiratban válaszoljon, amelyben a támadás megjelent. Mivel pedig ez nem sikerült, Hermán Ottó a Pesti Hírlap fenti számaiban reflektált Jablonowszky támadására. Folyóiratunk szűkre szabott kerete nem engedi, hogy ez ügyet érdemlegesen tárgyaljuk és olvasóinkat J. támadásával és H. O. védekezésével megismertessük. De ezt nem is tartjuk szükségesnek, mert folyóiratunk olvasóközönsége a hasznos madarak védelmének jelentőségét minden kétségen felülállónak vallja és velünk együtt abban a véleményben van, hogy ornithologiai intézetünknek, mely Magyarországban az egész külföld által elismert, sőt irigyelt állami intézkedéseknek vetette meg alapját, sem tekintélyét, sem tudományos súlyát bármely oldalról intézett támadások sem fogják legtávolabbról sem csorbíthatni. Az aradi főkapitány az állatvédelemért. E cim alatt az Arad és Vidéke" március 13-iki számában irja, hogy Greén Nándor főkapitány alighogy elfoglalta a főkapitányi állást, humánus érzületének már is fényes tanujelét adta, amennyiben a város területére kötelező állatvédelmi szabályrendelet megalkotásán fárad és addig is, amíg ez sikerül, a következő humánus rendeletet bocsájtotta ki: Az állatvédelem szempontjából utasítom a rendőrtestület minden tagját, nevezetesen a tisztviselőket, detektiveket, kér. biztosokat és a rendőrlegénységet, hogy az állatvédelemre vonatkozó szabályok betartására gondot és figyelmet fordítsanak és esetleges kihágás észlelése esetén a feljelentést tegyék meg. Nevezetesen kisérjék figyelemmel, hogy az egyes fuvarosok a teherszállító kocsikat ne terheljék túl annyira, hogy az igavonó állatok azt húzni egyáltalában nem, vagy csak megerőltetéssel képesek. Az ilyen állatkínzást az igavonó állatok bántalmazásá akadályozzák meg, továbbá amennyiben azt észlelnék, hogy a közönség, a kofák stb. a szárnyas állatok lábait zsineggel oly erősen kötöznék, hogy az vérzik, vagy megsebesül, valamint ha azt látják, hogy a szárnyasokat lábuknál fogva fejjel lefelé viszik, figyelmeztessék a szárnyas állatot vivőket, hogy ettől tartózkodjanak. Elvárom minden rendőr alkalmazottól, hogy úgy az itt felsorolt, valamint az állatok védelmére egyéb tekintetben előnyös intézkedéseket külszolgálataik alkalmával a leglelkiismeretesebben tegyék meg. Miről a rendőrtisztviselőket, kerületi biztosokat, detektiveket láttamozás útján értesítem, a rendőrlegénység kioktatására pedig Vida Vilmos helyettes rendőrfelügyelőt utasítom. (425/1913.) Előadás a madárvédelemről. Bittera Gyula, a m. kir. ornithológiai központ gyakornoka, március 25-én d. u. 4 órakor a besztercebányai főgimnázium rajztermében vetített képmutatványokkal egybekapcsolt előadást tartott a madarak jelentőségéről az ember gazdaságában és a madárvédelemről. Vadászati rovatot nyit az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye, az ország legelterjedtebb gazdasági folyóirata. A vadászat közgazdasági fontossága indokolja az új rovatot, melynek főmunkatársai Bársony István és herényi Gothard Sándor lesznek. A vadászat nem egy pontban ütközik néhanéha az állatvédelem érdekeibe, de úgy ismerjük a rovat nevezett munkatársait, hogy inkább az állatvédelem érdekeinek is megfelelő közgazdasági szempontból és nem pusztán a sokszor kíméletlen sport álláspontjából fogják kezelni az ügyet. Bund der Vogelfreunde, Graz, március 13-án tartotta közgyűlését. Ezt az egyesületet többek között az osztrák földmivelésügyi és közokt. minisztériumok, a bécsi városi tanács, stb. segélyezi. Van 138 helyi bizottsága és mintegy 10000 tagja. A lefolyt évben 133 új madáretetőt állított fel. A vásárfelügyelőségek az elkobzott madarakat az egyletnek szolgáltatják át. (455/1913.) A zágrábi állatvédő egyesület, melynek tevékenységéről az ottani lapok rendszeresen megemlékeznek, a város kertjeiben és ligeteiben élő madarak etetése céljából, külön egyént alkalmazott. (355/1913.) A mozik rendszabályozása lehet mondani már világszerte foglalkoztatja az emberiség komoly barátait, mert az ismeretterjesztés mellett, melynek a mozgófényképek tényleg szolgálatot tesznek, jóval több a káros hatás, melyet a szenzációsóvár közönség kedvéért szinrehozott mutatványok gyakorolnak. E káros hatások ellensúlyozására tett lépések közül megemlítjük az olasz kormány által tett intézkedéseket, melyek értelmében tilosak az olyan képek, melyek: a) a jóerkölcs ellen vétenek; b) a nemzet méltóságát, a közrendet vagy a nemzetközi jóviszonyt veszélyeztethetik; c) izgalmas jeleneteket ábrázolnak és így a fantáziára káros hatással lehetnek; d) a hatóság és a rendőrség tekintélyét teszik gúny tárgyává és végül e) amelyek állatkínzást, undort keltő operációkat és hasonló jeleneteket ábrázolnak.
1913. április ALLATVEDELEM (4. szám) 43 A viviszekcíóellenes mozgalom Edinburghban utcai zavargást idézett elő. A vivszekció ellen küzdő egyesület külön helyiséget rendezett be propagandája érdekében és a kirakatot a viviszekció által az állatoknak okozott szenvedések élénken színezett ábráival szerelte fel. Ez intézkedés ellen az egyetem fanári kara nyilvánosan tiltakozott. E tiltakozást az egyetemi hallgatók magukévá tették és százakra rúgó csapatokban a szintén nagy erővel megjelent rendőrség dacára a helyiséget lerombolta. Utcai harc fejlődött ki, melynek folyamán 25 egyetemi hallgatót tartóztattak le. (Ezekre nézve két észrevételünk van. Első az, hogy a véleményszabadsága teljes toleranciát követel, amiből az következik, hogy a viviszekció ellen küzdők irányában semmiféle erőszakos eljárás nem indokolt. Második észrevételünk a viviszekció ellen küzdőknek szól. A mai perverz irányú, rossz indulatok figyelembevételével éppen nem tartjuk szerencsésnek a tortúrázott állatok ábráinak irányzatos kipellengérezését, mert sajnos, de nem tagadható, hogy inkább utánzásra adhatnak impulzust. Ez a megfontolás vezet bennünket abban a lapunkban mindig hiven megőrzött elvben, hogy az állatkínzások borzalmas részleteiről sohasem adunk számot.) Világítótornyok és a madarak. Folyóiratunkban már ismételve emlékeztünk meg arról, hogy a világító tornyok magukhoz vonzzák a költözködő madarakat, melyek ott ezrenként pusztulnak el. A Vorwárts című berlini lap szerint ujabb megfigyelések révén kiderült, hogy a madarak nem, mint eddig hittük, belevágódnak a vílágitó torony üvegeibe, hanem, hogy a torony körül keringnek szünet nélkül mindaddig, amíg kimerülve földre hullanak és végkimerültségtől elpusztulnak. Clary gróf, egy kiváló állatbarát pályázatot irt ki annak a kérdésnek megoldására, hogy mi módon lehetne az említett bajokon segíteni. Thysse tanár javaslata volt a leggyakorlatibb. Ő azt ajánlotta, hogy a világitótorony fölött elegendő számú ülőrudakat alkalmazzanak a vonulásban anélkül is fáradt madarak számára. Ezt az egyszerű eljárást kisérletkép alkalmazták egy világítótornyon és pedig a legjobb eredménnyel, amennyiben a torony körül igen kevés madárhullát találtak. E tapasztalat nyomán Franciaországban állítólag azt tervezik, hogy valamennyi világítótornyot ellássanak hasonló felszereléssel. (531/1913.) S Z E M L E. Természetvédőnap Svájcban. A Schweizerische Bund für Naturschutz" kezdeményezésére egyelőre Bázelben természetvédőnap tartatott, melyen 1200 iskolásgyermek vett részt. Az ünnepély programmját hazafias énekek, a rektor előadása, a Bünd által szolgáltatott vetített képek bemutatása stb. képezte s lobogó zászlók alatt kivonulás a szabadba. A svájci sajtó rokonszenvesen üdvözli a természetvédőnap intézményét és hivatkozik az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország madarak és fák napjára és az osztrák Tierschutztagra. (Ez utóbbi ezidőszerint azonban csak Alsó-Ausztriában létesült.) Vadetetés télen. Az Erzgebirgének nevezett erdőségekben, Plegh község közelében, a dusi gróf Waldstein birtokán a vadnak téli etetésére példányszerű berendezés található. 12 etetőhely van úgy elrendezve, hogy a külön e célra épített nézőházból áttekinthető. Ehhez közel van az erdőőr lakása és az eleségraktárt magábafoglaló épület. Az etetés az első hóeséstől kezdve április közepéig naponként 4 órakor történik. Egy kegyeletes gyakorlat nyomán, karácsonykor két etetés van. Az eleség széna, répa, gesztenye és száraz levelek. Ha az erdőőr az eleséget szétteregette, háromszor bekiált az erdőbe, mire minden oldalról előkerülnek az erdő lakói. A nézők, akiket szívesen látnak, gyakran 120 150 szarvas és őz látványában gyönyörködhetnek. Lóvédelem Amerikában. Bostonban évenként szemlét rendeznek a fuvarosok, élelmiszerárusok és hasonló kisemberek igáslovai felett és azoknak, akik jókarban levő, kiméit lovakat mutatnak be, különféle díjakat és jutalmakat osztanak ki. E jutalmak között aranyérmek vannak első helyen, melyeket a legöregebb igáslovaknak ítélik oda abból a helyes felfogásból indulva ki, hogy igában nagy kort elért ló kiváló gondozásban részesülhetett. A bíráló-bizottság kivétel nélkül a legelőkelőbb állatvédőkből van összeállítva és ezeket eljárásukban számos állatorvos támogatja, akik a bemutatott lovakat nyomban alaposan megvizsgálják. Ez a a szemle, mint a Dér Rosschlachter" című folyóirat (1912. 3. sz.) írja, a lehető legkedvezőbb hatást idézte elő, amennyiben az igáslovak tulajdonosainak legnagyobb része úgyszólván kötelességének tartja azt, hogy a lovakat a szemlén elővezesse, már tekintettel a kartársakra és a jelekre nézve is. Ez az elővezetés pedig arra sarkalja, hogy az állatot egész éven át oly kíméletes bánásmódban részesítse, hogy a szemlén ne kelljen restelkednie. Galamblövészet Svájcban és az idegenek. Luganóban, az olasz Svájcban galamblövő egyesület létezik, mely dacára a svájci német és francia állatvédő egyesületek és a sajtó ellenzésének, állandóan galamblövészeteket rendez. A luganói szállókban és a penziókban a galamblövészet ellen tiltakozó ívek vannak kitéve, melyet az idegenek egy-két olasz kivételével mind aláírnak. Ennek a mozgalomnak eddigelé megvan az a hatása, hogy a Corriere dél Ticino" szerint az egyesület a lövészetek színhelyét a közel olasz földre helyezi át. Kutyákkal vontatott gépfegyverek. Az állatvédelem, az állatvédők felfogása szerint kutyáknak igavonásra való használata helytelen, minthogy ez állatok erre alkalmatlanok. Azért ott is, ahol eddig kutyák többnyire konyhakerti termények és egyéb élelmiszerek szállítására használtattak, nevezetesen Németországban és Ausztriában az állatvédő egyesületek fokozatosan kiküszöbölik a kutyafogatokat. Csodálatosképen a belga kormány újabban kísérletet tett gépfegyvereknek kutyák által való vontatásával és ezt az intézkedést általánosítani szándékozik. Újítások a müncheni közvágóhídon. A müncheni városi tanács legújabb rendeletével kimondotta, hogy
44 ÁLL AT VÉDELEM (4. szám) 1913 április nagymarhát csak kiképzett és erőteljes személyzetnek szabad levágni és csakis a vágó álarc és cövek (Robsenschussapparat) segélyével. A taglóval való eljárás tilos. Mivel a vágóálarccal való eljárás némi gyakorlatot igényel, a tanács 3 kiképzett egyént alkalmaz. A mintegy évi 70,000 állat elbóditásához szükséges költségek 2800 márka, a 3 személy fizetése pedig 4500 márkát fog kitenni. Az egész állatvédő intézkedésre a tanács közel 10,000 márkát szánt. Továbbá kimondatott, hogy 14 éven aluli gyermekeknek a vágóhíd területére lépni tilos. Lóhúsüzlet reklámja. A berlini Anwalt dér Tiere" a Neue Hornburger Zeitungból" reprodukálja a következő hirdetést: A császár ő felsége volt hadsegédének, gróf Hülsen-Hacselernek hátaslovát levágás céljából megvásároltam és ennek húsa pénteken e hó 15-én eladásra kerül, Ruhrort hetivásárán, fontja 30 pfenninggel. Herz lómészáros." Az Anwalt dér Tiere" igen helyesen élesen elítéli ennek a reklámnak ízléstelenségét. y i GYERMEKEKNEK. T A R T A LO M Gróf Andrássy Dénes és az Országos --------------------------11 Állatvédő Egyesület. Szabályzat az Országos Állatvédő Egyesület megbízottai ügyében. Egyesületi és szövetségi hírek-. Az O. Á. V. E. köréből: Jelentés az Országos Állatvédő Egyesület március 14-én tartott választmányi üléséről. Jankovich Béla dr. A madarak és fák napja. Az állatmenedékház kitelepítése. Állatkínzások megtorlása. Állatkínzás ellen tett intézkedés. Az Aquila külön lenyomatainak terjesztése. Az ütközetekben megsebesült katonalovak. A szövetséges egyesületek köréből: A Vasvári Állatvédő Egyesület rendes közgyűlése. A Soproni Állatvédő Egyesület választmányi ülése. A Soproni Állatvédő Egyesület rendes közgyűlése. A Hontvármegyei Állat-és Madárvédő Egyesület rendes közgyűlése. A Szentgotthárdi Állatvédő Egyesület választmányi ülése. A Székesfehérvári és Fejérmegyei Madárés Állatvédőegyesület közgyűlése. A Székesfehérvári Állatvédő Egyesület madaraink érdekében. H irek: Személyi hír. A K. Magyar Ornithologiai Központ a madárvédelem érdekében. Az aradi főkapitány az állatvédelemért. Előadás a madárvédelemről. Vadászati rovat, Bund dér Vogelfreunde, Graz, közgyűlése. A zágrábi á. v. egyes. A mozik rendszabályozása. A viviszekcióellenes mozgalom Edinburghban. Világítótornyok és a madarak. Szemle: Vadetetés télen. Lóvédelem Amerikában. Galamblövészet Svájcban és az idegenek Kutyákkal vontatott gépfegyverek. Újítások a müncheni közvágóhidon. Lóhusüzlet reklámja. Gyermekeknek: Különös történet. Szerkeszti FODOA ÁRPÁD, áll. főgimn. tanár, az O. Á. V. E. h. főtitkára, felelős szerkesztő. Különös történet. Virágvasárnapján Barka ágat törni A mezőre osont Kicsi Szabó Örzsi. Talált is ott barkát Talált ibolyát is; Ezt hajába tette, Azt kezébe vette, S amúgy üldögélve Rendbe szedegette. Amint önfeledten így babrálgat ottan, Hát egy éhes tehén Íme oda toppan. Örzsike hajdiszét Talán fűnek véii: Nosza, hevenyében, Le is legelészi. Mire észre vette A bizony megette. fókái* nyomda r.-t., BudapestVP., Thököly-ut 28. (Garay-bazár) Az Országos Állatvédő Egyesület helyiségében (Budapest IX., Ernő-utca 11 13) kaphatók : Dr. KUKULJEVIC JÓZSEF. Magyarország madárvédelmének története, fejlődése és jelenlegi állapota. Ára 1 kor. MÁDAY IZIDOR. Az Országos Állatvédő Egyesület huszonöt évi működése és az állatvédelmi törekvések Magyarországban. Ára 1 kor. Ugyanaz, német nyelven.. Ára 1 kor. MÁDAY-CHERNEL. Madárvédelmi törekvések Magyarországban. Ára 3 kor. Ugyanaz, német nyelven, 2 kor. 40 fill. MONOSTORI KÁROLY. Lógondozás. Ára 60 fill. K. NAGY SÁNDOR. Az ember és a kutya. Védekezés a veszettség ellen. 3-ik kiadás. Ára 1 kor. K. NAGY SÁNDOR. Ne bántsd az állatot! Az állatvédő törvények példákban. 80 képpel. Ára 3 kor. K. NAGY SÁNDOR. Állatvédők törvénykönyve. Az állatvédelemre vonatkozó összes törvények és rendeletek gyűjteménye. 4-ik bővített kiadás. Ára 2 kor. SZ. NAGY SÁNDOR. A latorcavölgyi pap. Széchy Gyula rajzaival. Ára kötve 2 korona helyett 1 kor. BENEDEK ELEK, TÚRI M. ISTVÁN, PÓSA LAJOS, FÖLDES GÉZA. Elbeszélések az állatvilág köréből. Széchy Gyula rajzaival. Ára kötve 2 kor. helyett 1 kor. B.BÜTTNEA LINA. Szabadság földön, égen! Elbeszélés az ifjúság számára. Széchy Gyula rajzaival. Ára kötve 3 kor. helyett 2 kor. CHERNEL ISTVÁN. Az okszerű madárvédelem eszközei. Ára 30 fill.
BUDAPEST, 1913 ÉVFOLYAM, 5. SZÁ M M Á] U S ÁLLATVÉDELEM Az Országos Állatvédő Egyesület tagjai és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségébe tartozó egyesületek tagjai külön előfizetés nélkül, tagdijuk :::::::::::: fejében kapják :::::::::::: AZ ORSZÁGOS ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET" ÉS A MAGYARORSZÁGI M ÁLLATVÉDŐ EGYESÖLETEK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZLÖNYE s BUDRPEST IX., ERNŐ-UTCA 11-13. Telefon: József 6-7 0 Ezen lap közleményeinek utánnyomását nemcsak szívesen megengedjük, hanem tisztelettel...::::::::::::: kérjük is :::::::::::::::::: Megjelenik egyszer havonként Előfizetési ára 1 évre 2 korona Meghívó az Orsz. Állatvédő Egyesület közgyűlésére és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének nagygyűlésére. Az Országos Állatvédő Egyesület 1913-ik évi rendes közgyűlése és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének 1913-ik évi nagygyűlése együttesen f. évi május hó 25 ik napján, vasárnap d. e. 10 órakor fog az Országos Magyar Gazdasági Egyesület palotájának dísztermében (IX, Köztelek-utca 8.) megtartatni. NAPIREND: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az O. Á. V. E. és a M. Á. V. E. Sz. részéről 2 2 jegyzőkönyvhitelesítő kiküldetése. 3. A szövetségi egyesületek által megnevezett képviselők bejelentése. 4. Az O. Á. V. E. főtitkári jelentése. 5. A M. Á. V. E. Sz. titkári jelentése. 6. A pénztáros jelentései, vagyonmérleg és zárszámadás bemutatása. 7. A számvizsgáló bizottság jelentése és a felmentvény megadása. 8. 1913. évi költségvetés megállapítása és az átruházás engedélyezése. 9. Előfizetési díjakkal hátralékban lévő egyesületek bejelentése és határozathozatal. 10. A M. Á. V. E. Sz.-hez csatlakozott új egyesületek felvétele. 11. Általános tisztujítás. A kijelölő bizottság jelentése és választások. 12. Monostori Károly kir. tanácsos, ny. főiskolai tanár előadása. 13. Esetleges indítványok. Felterjesztésünk a mentőkocsi ügyében. 579. sz. a. f. é. ápr. 16-án kelt felterjesztésünkben arra kértük a székesfőváros tanácsát, hogy mentőkocsinkat saját kezelésébe vegye át. A földmüvelésügyi minisztert pedig közbenjáróul kértük föl ez ügyben. A felterjesztés szövege a következő: Múlt évi január 8-án 23. sz. a. részletes előterjesztéssel fordultunk a Tekintetes Tanácshoz a helyi állatvédelem javítását célzó intézkedések tárgyában. Ezen előterjesztés a Tekintetes Tanácsnál 4499/VIII. 1912. számot kapta és mindezideig nem nyert elintézést, mert különféle jellegű részletei más és más ügyosztály tárgyalását kívánják. Ez alkalommal nem alkalmatlankodunk ezen előterjesztés elintézésének kérésével, hanem attól függetlenül kérjük, hogy annak egyik legfontosabb és legsürgősebb pontját, a mentőkocsi-ügy szabályozását, megoldani kegyeskedjék. Az Országos Állatvédő - Egyesületnek van egy mentőkocsija szerencsétlenül járt lovak szállítására: lovai azonban nincsenek. Lovakat esetről-esetről bérelnie kell. Azt az egyént, aki az elbukott állatok elszállítását intézte, eddigelé az egyesület ügyvivő alelnöke állította rendelkezésünkre házmestere személyében, ugyancsak az ő szívességéből lehetett mentőkocsinkat elhelyezni. Ezek a magánszivességből nyert kedvezmények azonban ide nem tartozó indokokból immár megszűnnek és így az egyesület nincs többé abban a helyzetben, hogy az elbukott állatok elszállításánál járó szolgálatot saját erejéből ellássa. A dolgok eddigi állásánál is előfordult az a sajnálatos eset, hogy néha órákig ott hevertek a szegény állatok a fagyos földön segély nélkül, a közönség botránkoztatására és a forgalom fennakasztására. Hogy ez az állapot nemcsak közbotrányt, közlekedési akadályt, hanem evidens állatkínzást is involvál, az nem szorul bizonyításra. Azért a földmivelésügyi miniszter úrnak múlt évi február 2-án 887. eln. sz. a. kelt rendeletére való hivatkozással kérjük a Tekintetes Tanácsot, hogy mielőbb megfelelő intézkedést tenni szíveskedjék. Ennélfogva a Székesfőváros Tekintetes Tanácsát, mely számtalan tanújelét adta annak, hogy a humanizmus, haladás és közjó érdekében a legnagyobb áldó-