A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat jogi kerete: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről A tanév rendje A gimnázium Szervezeti és Működési szabályzata A gimnázium Pedagógiai Programja (elfogadás dátuma) A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami érettségi vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI. 13.)Kormány rendelet) vonatkozik. A felvételi vizsga rendjét a tanév rendje és az Oktatási Hivatal útmutatója alapján, valamint a város többi középfokú intézményével való egyeztetés után tervezzük és szervezzük. I. Tanulmányi idő alatti vizsgák 1. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja, és jegyei alapján nem osztályozható (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20.. a.), és azt a nevelőtestület megszavazza. akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladja, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20.. d.) aki tanulmányait magántanulóként végzi. aki kéri, hogy az adott tantárgyból tanulmányi kötelezettségének osztályozó vizsga keretében akar eleget tenni. A tanuló kérheti, hogy az egész év anyagából vizsgázzon, vagy a féléves tananyagból. Abban az esetben, ha csak féléves anyagból szeretne vizsgázni, azt előre be kell jelentenie. Ha a tanuló magántanulói jogviszony létesítését kéri, és a magántanulói jogviszony az osztályozó vizsgára való jelentkezés után létesül, a tanuló csak az egész éves anyagból tehet osztályozó vizsgát. Az osztályozó vizsgát minden tantárgyból az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük. Így a matematika tantárgy kivételével a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga feladatlapját az igazgató által megbízott munkaközösség készíti el évfolyamszinten, az adott tagozat és óraszám figyelembe vételével, akit a feladatlapokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel. A szóbeli vizsgán a tanuló tudását a megadott témakörökön keresztül állapítja meg a vizsgabizottság. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki.
2. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. A különbözeti vizsga szervezése és lebonyolítása minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket az igazgató által megbízott munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. 3. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, és a javítóvizsga letételére a tantestülettől engedélyt kapott. Három vagy több elégtelen osztályzat esetén a tanuló további tanulmányairól a tantestület dönt. aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, ill. az előírt időpontig nem teszi le aki az osztályozó-, különbözeti vagy pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket az igazgató által megbízott munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. 4. Pótló vizsga A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgát tenni. II. Tanulmányi idő alatti vizsgák rendje 1. Vizsgaforma, vizsgarészek Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga (kivéve matematika tantárgyból) Gyakorlati vizsga (rajz és vizuális kultúra, informatika) 2. Vizsgaidőszakok javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 15 30. közötti időszakban (évente csak egy alkalommal, pontos időpontját az intézmény vezetője a tanévzárón közli, az érintett tanulókat az igazgató írásban is tájékoztatja. )
osztályozó vizsga: a Munkatervben meghatározott két időszakban őszi vizsga: augusztus 20-31. között, jelentkezési határidő: augusztus 20. A pontos időpontot az évet záró osztályozó konferencián a tantestület dönti el, amit az igazgató a tanévzárón közöl a tanulókkal.) tavaszi vizsga: április 2 3. hete. Jelentkezési határidő: március 31. A pontos időpontot minden évben a május júniusi érettségi vizsga kezdőnapja határozza meg.) Különbözeti vizsga szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele megtörtént. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Az érintett tanulókat minden vizsgatípusnál az igazgató írásban értesíti. 3. Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelőtanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközökről a tanulók maguk gondoskodnak. Aki több évfolyamból vizsgázik, annak annyi feladatlapot kell kitöltenie, ahány évfolyamból vizsgázik. Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhetőkét különböző tantárgyból, vagy egy tantárgy két évfolyamából. 4. A szóbeli vizsgák rendje A vizsgabizottság tagjainak száma 2, legfeljebb 3 fő. Minden bizottságban két szaktanár vesz részt és egy fő az iskolavezetésből. Amennyiben a nagyszámú vizsgázó több bizottság megalakítását eredményezi, úgy az igazgató által kijelölt személy helyettesítheti az iskolavezetőségi tagot. A szóbeli vizsgán a tanulók 3 4 fős csoportokban vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására, idegen nyelv esetén a kiadott olvasmány áttekintésére legalább 15 perc felkészülési időt kap. Ezt követően válaszát 10, maximum 15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. A szóbeli vizsgán utoljára vizsgázó diákot a közvetlenül előtte vizsgázó diák a vizsga helyszínén köteles megvárni és feleletét végighallgatni. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, de a betekintési szándékot legkésőbb a vizsganap előtti munkanapon írásban jelezni kell az iskola igazgatójának, és az csak akkor engedélyezhető, ha azzal a vizsgázó is egyetért. 5. A vizsgák helye, ideje és megtartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és vizsgaidőpontokban zajlanak. A felügyelő tanár köteles a vizsga megkezdése előtt 15 perccel az iskolában megjelenni.
A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni az alkalomhoz illő öltözetben. Javító- és pótló vizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. A dolgozat írásához csak a dolgozaton feltüntetett segédeszközök használhatók. Szabálytalanság esetén a felügyelőtanárnak és az igazgatónak az érettségi vizsga szabályzatának megfelelően kell eljárnia. 6. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább egy héttel írásban értesíti az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal részt vehet. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumokba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. IV. Kiegészítő rendelkezések 1.Felvételi vizsga Az iskola hatosztályos tagozatán központi írásbeli vizsga van magyar nyelv és irodalomból és matematikából, melynek időpontját minden évben a miniszter jelöli ki és az OH OKÉV szervezi. A négyosztályos tagozatokra az írásbeli felvételi központi felvételi feladatlapok segítségével történik magyar nyelvből és matematikából. A felvételi eljárás során az iskola szóbeli felvételi vizsgát szervez magyar nyelv és irodalomból, matematikából és biológiából. A szóbeli felvételi vizsga feladatait az igazgató által megbízott munkaközösség készíti el, akiket a feladatokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. Időpontja az iskola Munkatervében kerül rögzítésre a város többi középiskolájával való egyeztetés után. A vizsga szabályai megegyeznek az iskolában letehető többi vizsga szabályával. 2. Érettségi vizsga Alap: 100/1997.(VI. 13.) Korm. Rend. Kiegészítések: A tanulókat a május júniusi vizsgaidőszak bejelentkezési dátuma előtt az iskola tájékoztatja az érettségivel kapcsolatos tudnivalókról. Az őszi vizsgaidőszakban érettségi vizsga csak az OH OKÉV által kijelölt intézményben lehetséges, a tanulók a jelentkezést az érettségi vizsgára önmaguk intézik.
Jegyzői feladatokat csak számítógépes és internet kezelési ismerettel rendelkező személy vállalhat. A jegyző az érettségi csomag elküldése előtt és a szóbeli beosztás készítésével kapcsolatban köteles egyeztetni az igazgatóval, ill. annak helyettesével. Érettségi időszakban a vizsgabizottság tagjai külső megbízást nem vállalhatnak, a szóbeli vizsgán kötelesek részt venni attól függetlenül, hány szóbeli vizsgázójuk van. Nyíregyháza, 2008. április 5. Sallai Judit igazgató A tantestület a szabályzatot elfogadta. Nyíregyháza, 2008. április 24. Melléklet: Az idegen nyelvi osztályozó vizsga új értékelési és mérési rendszere
Az idegen nyelvi osztályozó vizsga új értékelési és mérési rendszere Az idegen nyelvi osztályozó vizsgán egységes követelményre és vizsgáztatásra törekszünk, mivel 3 nyelvet, az angolt, a franciát és a németet érinti. Az egységesség a feladatok összeállítását és az értékelést ( pontozást ) jelenti. Az osztályozó vizsga új szabályzatára azért van szükség, mert a helyi tanterv is a készségekben határozza meg a követelményt, és az osztályozó vizsgán is ezt szeretnénk érvényesíteni. A négy alapkészséget mérjük a pedagógiai programban leírtak alapján, illetve a tanórán használt tankönyvek figyelembe vételével. A négy készség: olvasásértés, szövegprodukció, hallásértés, beszéd. A nyelvhelyesség értékelése a szövegprodukció része, részpontszámot kap. Az olvasásértés, szövegprodukció/szövegprodukció, hallásértés és beszéd követelményét a pedagógiai program kimeneti követelménye tartalmazza. A szóbeli feladat tételsorát az adott évfolyam tankönyvi témái alapján kell összeállítani, ügyelve, hogy az adott nyelv első vagy második idegen nyelve a tanulónak. Az írásbeli feladatok megoldó kulcsát és pontozását is el kell készíteni a feladatlaphoz. Az osztályozó vizsga írásbeli része: időtartam: 20 perc - olvasásértés 25 perc - szövegprodukció Az osztályozó vizsga szóbeli része: időtartam: 15-30 perc -hallásértés 15-20 perc - beszéd Olvasásértés: Feladat típusok: hozzárendelés több felelet választós igaz - hamis nyitott kérdés kiegészítés Szövegprodukció/íráskészség: Feladat típusok: dialógus írása levélírás vélemény kifejtése szituációhoz kötött nyelvhelyességi átalakítós feladat Hallásértés: Feladat típusok: igaz hamis M/C kiegészítés összegzés Beszédkészség: Feladat típusok: témakifejtés nyitott kérdés szituáció
Olvasásértés értékelése: Feladattípustól függően javítókulcs segítségével. A pontszám az itemek alapján egyből, vagy átváltó kulccsal az összes pontszám 25%-át adja. Íráskészség értékelése: Szövegprodukció: Értékelési szempontok Pontszám Tartalom 5 Szövegalkotás 5 Szókincs 5 Nyelvhelyesség 5 Szituációhoz kötött, nyelvhelyességet mérő, átalakítós feladat: Az öt item pontszáma : 5 Hallásértés értékelése: Feladattípustól függően, javítókulcs segítségével. A pontszám az itemek alapján egyből, vagy átváltó kulccsal az összes pontszám 25%-át adja. Beszédkészség értékelése: Első feladat: bevezető kérdések Értékelési szempont Pontszám Kommunikációs készség 2 Szókincs 2 Nyelvhelyesség 1 Második feladat: szerepjáték Értékelési szempont Pontszám Kommunikációs készség 4 Szókincs 3 Nyelvhelyesség 3
Harmadik feladat: témakifejtés Értékelési szempont Pontszám Világos témakifejtés 4 Szókincs 3 Nyelvhelyesség 3 A négy készség százalékos megoszlása egyenlő, mindegyik készség az összes pontszám 25%- a. A százalékos értékelés átváltása osztályzatokra táblázat segítségével történik: Százalék osztályzat 0 49% 1 elégtelen 50 60% 2 elégséges 61 72% 3 közepes 73 85% 4 jó 86 100% 5 jeles Az egyes készségekből minimum 10%-ot el kell érni.