1.oldal (20) Internet és szolgáltatásai, böngészés Internet történeti áttekintése Internet: Az Internet egy világméretű hálózat, amely összekapcsolja a világszerte létező helyi hálózatokat. Miért és mikor hozták létre? Az Amerikai Védelmi Minisztérium (ARPA) 1969-ben létrehozatott egy számítógépes hálózatot. A rendszert úgy építették fel, hogy ha támadás következtében megsemmisül néhány számítógép vagy vezeték, a többi gép még kommunikációképes legyen. Tehát egy olyan architektúrát és protokollt kellett tervezni, hogy segítségével akárhány egyenrangú számítógép összekapcsolódhasson, és a hálózat ne függjön egyetlen központi számítógéptől. A hálózat az ARPANET nevet kapta. A folyamat melléktermékeként a katonai szervezeteket nemcsak egymással, hanem az egyetemek, kutatóintézetek hálózataival is összekötötték, sőt a 70-es évek végére más országok hálózataival is kiépült a kapcsolat. 1983-ban kivált belőle a katonai rész MILNET néven. A megmaradt polgári részhez százával, ezrével csatlakoztak az egyetemek, kutatóintézetek számítógépei, a hálózatok hálózatává vált és kezdték Internetnek nevezni. A hálózat rövidesen megnyílt mindenki számára, a kereskedelmi cégeket és az egyéni felhasználókat is beleértve. Magyarország: 1986 óta igyekeznek tudósaink fejleszteni a hazai számítógépes infrastruktúrát, de kezdetben politikai okokból a nemzetközi hálózatokhoz nem férhettek hozzá. Nemcsak az összekapcsolódás volt tilos, de a technológia, sőt a fejlesztéshez szükséges eszközök megvásárlása is szigorú embargó alá esett. Az 1989-es politikai változások után is csak korlátozott módon lehetett összekapcsolódni az Internettel. A magyar tudományos élet képviselői is csak 1992 óta jutnak teljes hozzáféréshez. Internet története-számokkal 1960-as évek: az USA-ban nagygépek összeköttetése telefonvonalon, azaz már meglévő kommunikációs hálózaton keresztül 1969: ARPANET (Advenced Research Project Agency) az USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép 1971: 15 nagyszámítógép (host), első e-mail elküldése 1972: 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel e-mailben első online chat 1974: új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982: kapcsolat más hálózatokkal (MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET) 1980-as évek közepe: domain nevek kialakulása DNS (Domain Naming System) - területi elnevezési rendszer 1989: INTERNET lesz a hálózat neve.
2.oldal 1991: www (world wide web) Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt kb. 400 millió webdokumentum Általános domainek: GOV: USA kormányhivatalai EDU: oktatási intézmények NET: hálózati szolgáltatók COM: üzleti célú gépek ORG: non-profit szervezetek HU: Magyarország DE: Németország UK: Egyesült Királyság EU: Európai Unió Az internet szolgáltatásai Az internet szolgáltatásait három csoportba osztjuk: elektronikus levelezés (e-mail, levelezési lista, hírcsoportok), közvetlen kapcsolat (telnet, Chat), keresés adatbázisokban (ftp, gopher, www). A levelezés működése Minden felhasználó egy postafiókot kap. A postafiók tulajdonképpen egy alkönyvtár (mappa) valamely éjjel-nappal működő számítógépen. A felhasználó levelei ebbe a postafiókba érkeznek, s akkor tekinti meg őket, amikor ráér. A levelezés bonyolításához tehát két program szükséges: levelező szoftvernek hívjuk azt a programot, amellyel dolgozunk, amikor leveleinket megírjuk illetve megtekintjük (ilyen pl. az Outlook), míg a postafiókunk kezelését ettől függetlenül egy kiszolgáló szoftver végzi. Ez utóbbiból számunkra csak az érdekes, hogy milyen szabvány (protokoll) szerint dolgozik, mivel levelezőrendszerünk beállításánál meg kell adni. Az e-mail Az e-mail magán vagy hivatalos elektronikus levelezés az egész világon. A levelet egy szövegszerkesztővel írjuk, s azt egy alkalmas program (levelező szoftver) küldi el a címzett postafiókjába. A postafiók megadása: azonosító @ domain, ahol az azonosító az adott gépen a postafiók tulajdonosának azonosítója (monogram, becenév, sorszám stb.), a domain pedig a gép azonosítója, körzetszám". (Bár gyakorlatilag a DNS nevekhez hasonló felépítésű, elvileg nem azonos azzal.) Például az USA elnökének e-mail címe: president@whitehouse.gov. Az e-mail sok szempontból a mobiltelefonokon használt SMS szolgáltatás internetes megfelelőjének tekinthető. Levelezési lista A listára feliratkozók (ingyenes) minden a listára küldött levelet automatikusan megkapnak. A listára előfizetni (feliratkozni) a lista kezelőjének (ez lehet szoftver is) küldött e-mailben lehet. A listák általában egy konkrét témával foglalkoznak, mivel a napi forgalmuk több tucat is lehet, érdemes - még feliratkozás előtt - megtudakolni a leiratkozás módját is. A listákra bárki írhat, az elküldés többnyire automatikus. Ha a listára kerülő leveleket
3.oldal elküldés előtt ellenőrzik, moderált listáról beszélünk. Fontos tudni, hogy a legtöbb listán a reklámcélú levelek küldése tilos. Hírcsoportok, fórumok A hírcsoportok (news groups, usenete news) esetén a leveleket témánként csoportosítva rendszerezik, és egy központi gépen tárolják, de már nem küldik el senkinek. Aki meg akarja tekinteni, egy alkalmas programmal (news) beléphet és böngészhet a levelek között. A leveleket egy bizonyos idő után törlik. Bárki írhat bele. A fórum esetében már az egész folyamat a böngészőn keresztül zajlik, hozzászólásunk közvetlenül megjelenik a webes felületen. Természetesen a fórum esetében gyakran felhasználói név és jelszó szükséges a belépéshez. Telnet A szolgáltató számítógépre sajátunkkal, mint a távoli gép terminálja, kapcsolódunk. Lehetőségünk van állományok, programok indítására, adatbázisok lekérdezésére, játékokban való on-line részvételre, stb. Fontos, hogy a célszámítógép használatára jogot (account) kapjunk, azaz egy olyan felhasználói nevet és jelszót, amelynek birtokában használhatjuk. Viszonylag kevés olyan számítógép van, amire bárki beléphet. Csevegés (Chat) és azonnali üzenetküldés (Messenger) A csevegésben részt vevő számítógépek között folyamatos adatforgalom van. A csevegést egy szerver gép vezérli, a résztvevők által írt üzenetek a szerveren keresztül valamennyi résztvevőhöz lényegében azonnal eljutnak. A kapcsolat folyamatos és élő, a telekonferencia egy egyszerű megvalósítása. A csevegésre többféle megoldás van. Egy régebbi megoldás az IRC Chat, ahol az adatforgalmat több, összekapcsolt szerver végzi. A csevegő megjelöli, hogy milyen témában kíván beszélgetni ( csatorna"), s a továbbiakban az adott csatornára érkező minden üzenetet megkap, és válaszolhat is. Ha valamelyik csevegő személye felkelti az érdeklődését, privát csatornát nyithatnak, amelyen keresztül már csak ketten cseveghetnek. Ma gyakran használják a csevegést webes felületen. Több portál egyik szolgáltatása a felhasználók közötti csevegés biztosítása. Ehhez azonban felhasználói névvel és jelszóval biztosított belépés szükséges. Az azonnali üzenetküldés lehetőségét több operációs rendszer (pl. Windows XP) már operációs rendszer szinten támogatja (Windows Messenger). Ebben az esetben egy előre megadott, hitelesített e-mail címmel azonosítjuk magunkat. Megadhatjuk, hogy mely további felhasználókat hívunk meg" a szolgáltatásba, ezek -ha egy internet hozzáféréssel rendelkező, az azonnali üzenetszolgáltatást támogató számítógépen belépünk-, üzenet formájában értesülnek elérhetőségünkről. A kommunikáció külön ablakban történik, akár fájlokat is küldhetünk egymásnak vagy közösen rajzolhatunk is. Adatbázisok lekérdezése Az intemeten szinte minden információ megtalálható az időjárás jelentéstől a Károliféle Bibliáig. Az adatbázisok kezelésének azonban többféle módja van, attól függően, hogy hogyan tárolják, illetve továbbítják az adatokat. Ezek a TCP/IP alprotokolljai, amelyeket az adatbázisok adatainak továbbítására alakítottak ki: az ftp, gopher és a http. FTP (File Transfer Protocol) Az FTP a fájlokat tartalmazó archívumokhoz való hozzáférést, és fájlok letöltését teszi lehetővé. Az archívumok témánként csoportosítva vannak, elég széles körben.
4.oldal Használatához tudnunk kell a célgép címét. A FTP-t gyakran fájlmenedzser programok is támogatják, de az újabb böngészők (Intemet Explorer) is ismerik. A TCP/IP alapszolgáltatása, tehát a parancssorba írt ftp parancs kiadása után más segédprogramok telepítése nélkül is indítható, ekkor azonban parancsorientált felületen kell dolgoznunk. Gopher Menürendszer segítségével hozzáférés adatbázisokhoz, bárhol is legyenek a világon, nem kell tudnunk a címeket sem. Elsősorban szöveges állományok (pl. levelezési listák) archiválásához használták, ma már nem gyakori. WWW (World Wide Web) Globális multimédia adatbázis. Az információkat színes oldalakon tárolják, szöveg, kép, hanganyag, film formájában. Ezek egymásra hivatkoznak (pl. kiemelésekkel), és ezekre kattintva pillanatok alatt válthatunk. A kereskedelmi szolgáltatók megjelenésével a www jelentősége alaposan megnőtt, segítségével akár otthonról választhatunk a katalógusban. Az újabb böngésző programok már gyakran lehetővé teszik más intemet szolgáltatások kényelmes használalát (ftp, chat, levelezés) is. Webböngészők: Számtalan program létezik weblapok megjelenítéséhez. A böngészők a lap megjelenítésén kívül sok egyéb funkcióval is rendelkeznek: kezelhető a megjelenítés mérete, az, hogy a képeket megmutassa-e, megszakadt lapletöltés esetén az újraindítható, avagy éppen ellenkezőleg, érdektelen anyagok töltése félbeszakítható, a lap elmenthető, a lap forrása megtekinthető, stb. A ma leggyakoribb webböngészők a következők: Internet Explorer: a ma legelterjedtebb Windows operációs rendszerrel települő webböngésző. Más operációs rendszeren gyakorlatilag nem használható! Az IE 4 változat volt az első, amely az operációs rendszer (akkor: Windows 98) integráns része volt. A tendencia az, hogy teljesen egybeépül az operációs rendszerrel. Számtalan egyéb szolgáltatással is rendelkezik a weblap kezelésén túl. Sok biztonsági problémát publikáltak e böngészővel kapcsolatban, illetve sok vonatkozásban nem az előírás szerint dolgozza fel/jeleníti meg a weblapokat. Mozilla: nyílt forráskódú webböngésző. A valaha piacvezető Netscape Navigátor kódjára épülő fejlesztés, mára sok mást is tartalmaz a projekt, nem csak böngészőt: FireFox webböngésző, Thunderbird levelezőprogram, SeaMonkey amely webböngésző, levelező, HTML-szerkesztő és IRC-kliens egy csomagban, nvu egy weboldalak szerkesztésére (HTML + CSS) szolgáló szoftver, a valaha volt Mozilla Composer továbbfejlesztése, Sunbird önálló naptárpogram, Lighning szintén naptárprogram ami a Thunderbird programhoz telepíthető. Igen sokféle operációs rendszerre elérhető és tetszőleges platformra is portolató. A böngésző magyarított. Netscape Communicator: valaha a legelterjedtebb böngésző volt, de az Internet Explorer kiszorította a piacról. Programkódja a Mozilla-projekt programjaiban él tovább mint nyílt forrású szoftver. Opera: ingyenes, nem nyílt forrású, több nyelven és több operációs rendszerre elérhető böngésző. Korábban egy fizetős és egy reklámokkal támogatott változata volt, a
5.oldal 8.5 változattól kedve azonban ingyenes. Tartalmaz levelezőklienst, hírolvasót, IRCklienst, letöltésvezérlőt. Integrált szolgáltatáskészletéhez mérten kicsi. Gyors, a szabványokat jól követi. Speciális eszközökre: mobiltelefonokra, PDA-kra is létezik változata, habár ezek nem ingyenesek. Firefox: a Mozilla-projekt része. Nyílt forráskódú, több operációs rendszeren is használható böngésző. Saját meghatározása szerint csak azokat a funkciókat építették, amiket az átlagos felhasználó valóban használ. Ezzel kisebbé és gyorsabbá tették a riválisoknál. Galeon: Mozilla-alapú, a FireFoxhoz hasonló, de annál kevesebb szolgáltatással rendelkező böngésző program. Csak Linux, Unix platformra létezik. Lynx: szöveges felületen működő böngésző, így semmiféle grafikát nem jelenít meg. Mivel pont a legerőforrásigényesebb eleme marad rejtve a weblapoknak, ezért gyors böngésző. Sok operációs rendszerre létezik, pl. Linux, OS/2, 32 bites Windowsok. Weboldal alapfogalmak Böngészőprogramok: Netscape Navigator, Opera, Mozilla, Microsoft Internet Explorer, (Galeon) A weboldal azonosítója az URL (Uniform Resource Locator) címe, ennek alapján lehet elérni. Előfordul, hogy a különböző böngészőkben nem egyformán néz ki ugyanaz a weboldal. A honlap - egy webhely kezdő oldala, a webhely (website) - tartalmilag és formailag összefüggő weboldalak halmaza, portál - olyan webhely, amely sok információt tartalmaz, és kijáratot biztosít a web egy nagy területére. A web az interneten elosztott, többé-kevésbé összefüggő hipermédia dokumentumok halmaza - a linkek. ugrópontok szerepe. Egy böngésző alapszolgáltatásai (IE) A böngészők alapfeladata az interneten lévő weboldalak megmutatása. A weboldalak közötti barangolást (navigálást) böngészésnek, szörfözésnek nevezik. A mai böngészők sok más szolgáltatást is nyújtanak - nyomtatás, letöltés, levelezés, webszerkesztés, ftp stb. Egy weboldal megnyitása - a címsávba beírt URL-címmel történhet, például www.om.hu. A linkek (ugrópontok, hivatkozások) használata (kéz). A bejárt weboldalak során Vissza vagy Előre is haladhatunk. Frissítés: az oldal ismételt letöltése (mert lehet, hogy egy régebbi oldalt láttunk az átmeneti tárolóból). Leállítás: a túl sokáig tartó letöltés leállítása. Kezdőlap: a beállított kezdő weboldalra ugrás.
6.oldal Kedvencek: webhelyeknek egy listáját adhatjuk meg, később innen egy kattintással ugorhatunk a címre. Előzmények: az előzőleg látogatott weboldalak listája. Levelezés: megnyitja a telepített Levelezőprogramot, levelezhetünk. Keresés: az aktuális lapon egy szöveget kereshetünk. Műveletek weboldalakkal Mentés: a weboldalt a megadott mappába, a weblapon szereplő többi elemet egy almappába mentjük, a weboldal egészét egy fájlba mentjük, a weboldalnak csak a html részét mentjük, csak a szöveget mentjük, a weboldal kijelölt részét, egy képet stb. menthetünk. Másolás: a kijelölt részt a vágólapra másolva más alkalmazásba exportálhatjuk. Küldés e-mailben: weboldal küldése vagy a cím (URL) küldése. Fájl letöltése: egy könyvtárban lévő tetszőleges fájlt menthetünk el. Nyomtatás: a weboldal egészét vagy részét nyomtathatjuk célszerű a nyomtatóbarát változatot nyomtatni (ha van ilyen dokumentum) -, keretek nyomtatását menüből célszerű végezni, az opciók miatt. Webszerkesztés: weblapot szerkeszthetünk egy alkalmas szerkesztővel. Beállítások A megjelenés, kódolás, biztonság beállításai. A kezdőlap beállítása, a kezdőlap címének megadása. Az előzmények lista hány napra terjedjen ki? A megtekintett weboldalak, mint ideiglenesen tárolt fájlok. Színek, betűtípusok, nyelvek beállítása. Tartalmi tiltások, megadható, hogy milyen tartalmú (erőszak, szex stb.) és mértékű webhelyek kerüljenek tiltásra. Adatvédelmi és biztonsági beállítások. Szövegméret, a betűk méretét lehet növelni/csökkenteni. Kódolás, milyen kódlapot használ? Képek letiltása és engedélyezése, a gyorsabb letöltés érdekében.
7.oldal Webböngésző szolgáltatásai: a ma elterjedten használatos webböngészők szolgáltatásai egy alapkészletből és programonként többé-kevésbé eltérő kiegészítő funkciókkal rendelkeznek. A közös szolgáltatások a következők: Nyitó lap: a webböngészőt indítva mindig ez a nyitólapként megadott weblap fog megjelenni. A webböngésző indítása mindjárt hálózati forgalmat is jelent, hacsak nem a saját gépünk egyik állományát állítottuk be. A szokásos lehetőségek: A webböngésző semmit sem jelenít meg induláskor; célszerű beállítás ez, ha gépünknek nincs állandó internetkapcsolata. A legutóbb felkeresett lapot jeleníteni meg; célszerű beállítás ez, amennyiben tipikus felhasználói szokás a korábbi webböngészés folytatása. Egy adott weblap fog megjelenni. Célszerű beállítás ez pl. céges gépen, ahol a cég honlapja az alkalmazottak számára a kiindulás. Újratöltés: e funkciót használva a webböngésző a címsorban megadott URL-t ismét lekéri. A HTTP-protokoll állapotmentes, éppen ezért szükség lehet a dinamikus tartalmak ismételt letöltésére. Előzmények: itt a korábban felkeresett helyek URL jei találhatók. Elérhetősége, a tárolható URL-ek száma és megőrzési ideje böngészőfüggő. Gyorsítótár: egy-egy weblap felkeresése során a megjelenítéshez a lapot le kell tölteni. Az így letöltött adatokat a böngésző általában nem törli, hanem egy ún. gyorsító tárban helyezi el. A lapot ismét felkeresve a böngésző összehasonlítja a távoli kiszolgálón, illetve a gyorsítótárban levő változatokat. Ha utóbbit még nem avult el, akkor azt jeleníti meg. Ez gyorsabbá teszi a böngészést. Hatékonysága függ a gyorsítótár méretétől, amely a böngészőben beállítható. A dolog biztonsági problémákkal jár és a gyorsítótár tartalmára támaszkodva a böngésző nem is mindig azt a lapot mutatja, amit kellene. A biztonsági probléma (nevezetesen: reprodukálható az, hogy merre jártunk a neten) annyira közismert, hogy a legtöbb böngésző tartalmaz is olyan általános beállítást, aminek bekapcsolásakor, a böngésző leállítása során törli a gyorsítótár tartalmát. Könyvjelzők: egy-egy weblaphoz való későbbi visszatérést segíti. (Ez a szöveg alapértelmezésben a kérdéses webhely forrás HTML-kódjának megfelelő része, de átírhatjuk a könyvjelző készítése során.) A legtöbb webböngésző lehetővé teszi, hogy a könyvjelzőket tematikusan csoportosítva, mappákba rendezzük. Mód van a könyvjelzők exportálására vagy importálására is. A coockie-technológiát a Netscape találta ki, ezt azóta szabványosították és minden böngésző használja. Egy webhely felkeresése esetén böngészőnk biztonsági beállításaitól függ, hogy a küldött vagy kért cookie-k hogyan kerüljenek feldolgozásra: rákérdezés nélkül a háttérben, visszakérdezés után, döntésünktől függően vagy a maximális biztonságra törekedve elutasítjuk az igényt. Általános érvényű javaslat nincs, minden esetet egyedileg kell mérlegelni. Végül: amint az előzmények és a gyorsítótár tartalma, úgy a sütik is törölhetőek gépünkről. Kilépéskor - biztonsági okokból - praktikus a cookie-kat törölni. Jelszókiegészitő (varázsló, tündér): Sok weblap igényel személyes azonosítást. A felhasználói azonosító és jelszó megadása állandóan ismétlődő tevékenység. A böngészőprogramok szinte mindegyike tartalmaz olyan kényelmi szolgáltatást, amellyel egy helyhez hozzá lehet rendelni egy azonosítót és jelszót. Ezt a böngésző által tárolt adatpárt egy gyorsítóbillentyűvel vihetjük be az erre szolgáló adatlapra. (Amennyiben egyazon webhelyen többféle azonosítót is használunk, akkor egy listából választhatjuk ki a megfelelőt.) Mivel a fenti adatokat a helyi gépen tárolja a böngésző, ezért a megoldás biztonságossága megkérdőjelezhető. A gépünkön rögzített azonosító jelszó párosok természetesen törölhetők is, ezt a lehetőséget általában a haladó beállítások között találjuk meg.