THEATRUM SCHOLAE Közhasznú Alapítvány 2015. április
A THEATRUM SCHOLAE Közhasznú Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva amely készült a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:1-3:48. és 3:378-3:404. -ai, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) alapján 1. Az Alapító Mika Róbert lakcíme: 2120 Dunakeszi Kismarton u. 18. 2. Az Alapítvány elnevezése THEATRUM SCHOLAE Közhasznú Alapítvány 3. Az Alapítvány székhelye 1068 Budapest, Rippl Rónai u. 26. 4. Az Alapítvány jogállása Az Alapítvány az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott önálló jogi személy, amely a saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Az Alapítvány közhasznú szervezet, amely a közhasznú tevékenysége folytatása érdekében a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint működik. 5. Az Alapítvány célja, közhasznú feladatai 5.1. Az Alapítvány az alábbi célokkal létesült: a) A drámapedagógiai, színházi nevelés magas színvonalú oktatására az Alapítvány művészetoktatási iskolát és művészeti szakközépiskolát alapít és működtet. b) Támogatást nyújt a Pesti Magyar Színiakadémia szakmai munkájához és a hazai, valamint a nemzetközi szakmai kapcsolatainak kiépítéséhez, ápoláshoz. c) Az alapítvány támogatja a hazai alap-, közép- és felsőfokú művészeti és ezen belül kiemelten a drámapedagógiai és színházi nevelést. Segíti a drámaneveléssel foglalkozó szakmai műhelyek hagyományainak megőrzését, ápolását, továbbfejlesztését. Felkarolja és ösztönzi a dráma- és színházi nevelés új törekvéseit. d) A fiatal tehetséges művészek szakmai továbbfejlődéséhez, képzéséhez, külföldi tanulmányaihoz, illetve fellépéséhez anyagi és erkölcsi támogatást nyújt. 1
e) Az alapítvány feladatának tekinti tehetséges előadóművészek, figyelemre méltó alkotások és produkciók felkarolását. Az alapítvány támogatja a különböző művészeti ágak együtt alkotásának, egymásra hatásának elősegítését, ha az új megoldások értékes művészeti produktumokat eredményeznek. f) Az alapítvány a működtetése érdekében különböző rendezvényeket, pl. gálaesteket szervez. g) Támogatást nyújt hazai és nemzetközi művészeti versenyek (dráma és színházi stb.) megrendezéshez, valamint a tehetséges előadók, illetve egyes arra érdemes produkciók versenyeken történő részvételéhez. 5.2. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. -ának 20. pontja szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Az Alapítvány az 5.1. pontban részletezett alapcéljai megvalósítása során közhasznú tevékenységet valósít meg azzal, hogy az alábbi közfeladatokat látja el: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében az Alapítvány közfeladata - a 2. (3) bekezdés bd) pontja szerint köznevelési intézmény fenntartása, illetve ilyen intézmény támogatása, - a 4. o) pontja és 74. (1) bekezdése alapján az alapfokú művészetoktatás. 5.3. Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapító okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, azokkal közvetlenül összefüggően, a közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél megvalósítását nem veszélyeztetve végez azzal, hogy a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele nem érheti el az éves összes bevétele hatvan százalékát [Civil tv. 2. 7. pont]. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt az Alapító Okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat /pártpolitikai tevékenységet nem folytat; országgyűlési képviselőt, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít,/ szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint politikai párttól és szervezettől támogatást nem fogad el. 6. Az Alapítvány jellege, csatlakozás az alapítványhoz Az Alapítvány nyílt, melyhez bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy pártok, politikai szervezetek kivételével egyaránt csatlakozhat, amennyiben az alapítvány céljaival egyetért és azok megvalósításához pénzbeni vagy egyéb támogatás nyújtásával hozzájárul, és amennyiben a Kuratórium a csatlakozást elfogadja. A csatlakozó előírhatja, 2
hogy a 9. pontban leírtak közül konkrétan melyik célt kívánja támogatni. Ennek hiányában a vagyoni hozzájárulások hovafordításával kapcsolatos döntés a Kuratóriumot illeti. 7. Az Alapítvány kezelője Az Alapítvány ügyvezető szerve az Alapító által választott 3 tagú Kuratórium. A Kuratórium az Alapítvány ügyvezető szerve, amely minden kérdésben dönteni jogosult. 7.1. A Kuratórium tagjai A Kuratórium elnöke: név: Tóth Sándor anyja neve: Fodor Mária lakcím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 11. I. em. 2. A Kuratórium tagjai: név: Keresztúri József anyja neve: Hamza Viktória lakcím: 1031 Budapest, Keve u. 39. mfsz. 5. név: Uray Péter anyja neve: Lányi Judit lakcím: 1183 Budapest, Örs u. 5. 7.2. A kuratóriumi tagság létrejötte és megszűnése A kuratóriumi tagság az Alapító általi határozott vagy határozatlan idejű kijelöléssel és annak elfogadásával jön létre. A Kuratórium tagjainak megbízatása jelenleg határozatlan időre szól, azonban az Alapító az alapítványi cél közvetlen veszélyeztetése estén jogosult a kuratóriumi tag(ok) kijelölését visszavonni és új kuratóriumi tago(ka)t kijelölni. A kuratóriumi tagság megszűnik az alábbi esetekben: - határozott időre szóló tagság esetén a határozott idő leteltével, - lemondással, - az Alapító általi visszahívással, - a tag halálával, - az Alapítvány megszűnésével, - a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, - a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 3
A Kuratórium tagjainak megbízatása jelenleg határozatlan időre szól, azonban az Alapító új kuratóriumi tag kijelölésekor jogosult a tagot határozott időre is kijelölni, illetőleg a tag jogosult a kijelölést határozott időre elfogadni. Határozott idejű kijelölés esetén a kuratórium tag újra kijelölhető. A Kuratórium tagjai e tisztségüket díjazás nélkül látják el, azonban jogosultak a tisztségük ellátásával kapcsolatos költségeik megtérítésére. 7.3. A Kuratórium működése és hatásköre A Kuratórium ülése akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele az ülésen jelen van. A Kuratórium kétharmados szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza határozatait. A tanácskozással kapcsolatos adminisztratív feladatokat az elnök látja el. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Kuratórium ülései nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetben korlátozható. A Kuratórium hatáskörébe tartozik különösen: a) az Alapítványi vagyon gyarapításának előmozdítása és az Alapítványi vagyon felhasználásának meghatározása, b) az Alapítvány számára felajánlott vagyoni hozzájárulások elfogadása, c) az Alapítvány éves költségvetésének és zárszámadásának elfogadása és jóváhagyása, d) a közhasznúsági melléklet elfogadása, a beszámolóval azonos módon. Az Alapítvány éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet a Kuratórium elnöke terjeszti a Kuratórium elé, majd a Felügyelő Bizottság észrevételeit követően a Kuratórium fogadja el az általános szabályok szerint. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, illetőleg abból a saját költségére másolatot készíthet. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. A Kuratórium ülését az elnök írásban, igazolható módon hívja össze, ennek hiányában bármely tag jogosult azt összehívni. A Kuratórium elnöke, ha szükségesnek látja, illetve ha bármely tag ezt indítványozza, az ülést bármikor összehívhatja. A Kuratóriumi ülés napirendjére a meghívóban a Kuratórium elnöke tesz javaslatot. E mellett az elnök köteles a meghívóban mellékelni bármelyik kuratóriumi tag által hozzá írásban eljuttatott és napirendre vonatkozó önálló indítványát. A Kuratóriumi ülésről szóló meghívót a napirend közlése mellett az ülést megelőzően legalább nyolc nappal el kell juttatni a Kuratórium tagjaihoz. Megfelelő értesítés hiányában a Kuratórium érvényes határozatot csak akkor hozhat, ha a kuratóriumi ülésen minden tag jelen van. 4
A Kuratórium ülésén az elnök által esetenként meghívott nem kuratóriumi tagok (Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke, szakértő, stb.) tanácskozási joggal vehetnek részt. A Kuratórium ülését az elnök, akadályoztatása esetén a Kuratórium esetenként erre kijelölt tagja vezeti. A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a javaslatokat, ellenjavaslatokat, a szavazás eredményét, valamint a határozatokat. A jegyzőkönyvet a Kuratórium elnöke távollétében a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írják alá. A Kuratóriumi tagok előterjesztéseit a Kuratórium a soron következő ülésén köteles megtárgyalni. A Kuratóriumnak bármilyen folyamatban levő ügyben joga van az elnöktől, vagy az igazgatótól tájékoztatást kérni. A Kuratórium meghatározott feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat is létesíthet. Az Alapítvány mint közhasznú szervezet az arra előírt módon működik. Az Alapítvány olyan nyilvántartást vezet, melyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetőleg a Kuratórium döntését támogatók és ellenzők számaránya (esetlegesen személye) megállapítható. A nyilvántartás vezetése a kuratórium elnökének, vagy az általa erre kijelölt személynek a feladata. A Kuratórium a döntését az érintettekkel igazolható módon (pl. személyes kézbesítés az átvétel igazolásával, ajánlott tértivevényes küldemény, stb.) írásban közli, valamint a döntéseit az általa fenntartott Pesti Magyar Színiakadémia székhelyén (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.) való kifüggesztéssel is nyilvánosságra hozza. A kifüggesztés helyéül szolgáló hirdetőtáblát oly módon kell elhelyezni, hogy az a Pesti Magyar Színiakadémia nyitvatartási idejében bárki által megközelíthető legyen. Ezen nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a döntést követő tizenöt napon belül köteles eleget tenni. Az Alapítvány a működése, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének, a Kuratórium döntéseinek nyilvánosságát az érintettekkel történő közvetlen közlésen túl az általa fenntartott Pesti Magyar Színiakadémia honlapján történő közléssel (www.pmsza.hu), valamint a székhelyén iratbetekintéssel biztosítja. Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való előzetes megkeresés útján lehet betekinteni. A megkeresést a kuratórium elnökéhez kell benyújtani. Az Alapítvány, illetve a Kuratórium a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének (internetes közzététel, iratbetekintés biztosítása) az adott döntés meghozatalától számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni. Az Alapítvány szolgáltatásait a kuratóriumhoz intézett írásbeli megkeresés útján a kuratórium döntése alapján lehet igénybe venni. A döntésről a kuratórium az igénybevevőt írásban értesíti, a fentiekben részletezettek szerint. 5
Azon esetekben, amelyben az Alapítványt közzétételi kötelezettség terheli, e kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. 7.4. A Kuratórium tagjainak összeférhetetlenségi szabályai A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. 1. pont) a határozat alapján a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták [Ptk. 3:22. (1) bekezdés]. Nem lehet a Kuratórium elnöke vagy tagja az a személy, akit - bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; - a közügyek gyakorlástól jogerősen eltiltottak; - valamely foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, amennyiben az eltiltó ítélet olyan tevékenységet jelöl meg, amely tevékenységet az Alapítvány is folytat [Ptk. 3:22. (5) bekezdés], - a vezető tisztségviselői tevékenységtől jogerősen eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig [Ptk. 3:22. (6) bekezdés]. Nem lehet továbbá a Kuratórium elnöke vagy tagja - az Alapítvány alapítója, - az alapítóval vagy az alapító meghatározó befolyása alatt álló jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb szerződéses jogviszonyban áll, - az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója [Ptk. 3:397. (3) bekezdés]. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban [Ptk. 3:397. (4) bekezdés]. 8. Az Alapítvány képviselete Az Alapítványt a Kuratórium elnöke, Tóth Sándor önállóan jogosult képviselni. Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a képviselő és Keresztúri József kuratóriumi tag egyidejű aláírása szükséges. Az Alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogkört Tóth Sándor kuratóriumi elnök gyakorolja. 6
9. Az Alapítvány vagyona, az alapítványi vagyon felhasználása 9.1. Az Alapítvány induló vagyona Az Alapítvány induló vagyona 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint, melyet az Alapító az Alapítvány létrehozásakor az akkor irányadó szabályok szerint az Alapítvány rendelkezésére bocsátott. 9.2. Az Alapítvány induló vagyonán felüli vagyona Az Alapítvány vagyonát képezi mindaz az ingó és ingatlan vagyon, amelyet akár az Alapító, akár a csatlakozók, akár pedig az Alapítványt egyéb módon támogatók az Alapítvány tulajdonába adnak. 9.3. Az alapítványi vagyon felhasználása Az Alapítvány vagyona kizárólag a jelen okirat szerinti célokra használható fel. A vagyon alapítványi célokra és feladatokra való felhasználásának mértékét és sorrendjét, valamint az Alapítvány gazdálkodásának rendjét a Kuratórium határozza meg. A bel- és külföldi csatlakozók és támogatók által felajánlott pénzösszegeket, valamint az esetleges vállalkozásokból származó bevételeket az Alapítvány pénzintézeti számlán helyezi el. Devizaösszegek elfogadása esetén a devizaszámlán felhalmozódó pénzvagyon az Alapítvány céljaira szabadon felhasználható. Az alapítványi vagyont a Kuratórium döntése alapján kérelemre, pályázat, ösztöndíj vagy támogatás útján lehet felhasználni. Az Alapítványi vagyon és hozadéka a célok elérése és előmozdítása érdekében használható fel. Az alapítvány befektetési tevékenységet a Kuratórium által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. 10. Az Alapítvány működésének felügyelete Az Alapító az Alapítvány, mint közhasznú szervezet működésének és gazdálkodásnak ellenőrzése céljából három (3) tagból álló Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer vagy szükség szerint ülésezik. A Felügyelő Bizottság ülését a kuratórium elnöke írásban hívja össze, ennek hiányában a Kuratórium bármely tagja vagy a Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult azt összehívni. A Felügyelő Bizottság ülésének időpontjára és napirendjére a Felügyelő Bizottság elnökével történő előzetes egyeztetés alapján a meghívóban a kuratórium elnöke tesz javaslatot. E mellett a meghívóban mellékelni kell bármelyik kuratóriumi vagy felügyelő bizottsági tag által a kuratórium elnökéhez írásban eljuttatott és a napirendre vonatkozó önálló indítványt. A meghívókat igazolható módon kell a címzetteknek megküldeni. 7
A Felügyelő Bizottság üléséről szóló meghívót a napirend közlése mellett az ülést megelőzően legalább nyolc nappal el kell juttatni a Felügyelő Bizottság tagjaihoz. Megfelelő értesítés hiányában a Felügyelő Bizottság érvényes határozatot csak akkor hozhat, ha az ülésen minden tag jelen van. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha azon a három tagból legalább kettő jelen van. A Felügyelő Bizottság a határozatait nyílt szavazással, kétharmados szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság esetenként erre kijelölt tagja vezeti. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a javaslatokat, ellenjavaslatokat, a szavazás eredményét, valamint a határozatokat. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság jelen lévő tagjai írják alá. 10.1. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai A Felügyelő Bizottság elnöke: név: lakcím: Honos Balázs 2040 Budaörs, Kertész u. 29/a. A Felügyelő Bizottság tagjai: név: lakcím: Szabó Ildikó 1105 Budapest, Harmat köz 9. III/2. név: Némethné Nosztics Ágnes lakcím: 1161 Budapest, Petőfi u. 17. 10.2. A felügyelő bizottsági tagság létrejötte és megszűnése A felügyelő bizottsági tagság az Alapító általi határozott vagy határozatlan idejű kijelöléssel és annak elfogadásával jön létre. A Felügyelő Bizottság jelenlegi tagjainak kijelölése határozatlan időre szól, azonban az Alapító új felügyelő bizottsági tag kijelölésekor jogosult a tagot határozott időre is kijelölni, illetőleg a tag jogosult a kijelölést határozott időre elfogadni. Határozott idejű kijelölés esetén a felügyelő bizottsági tag újra kijelölhető. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik az alábbi esetekben: - határozott időre szóló tagság esetén a határozott idő leteltével, - lemondással, - az Alapítók általi visszahívással, 8
- a tag halálával, - az Alapítvány megszűnésével, - a felügyelő bizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, - a felügyelő bizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 10.3. A Felügyelő Bizottság hatásköre Ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását. Az ellenőrzése során az alábbi jogok illeti meg: a) vezető tisztségviselőtől jelentést kérhet, b) a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, c) az Alapítvány könyveibe, irataiba betekinthet és megvizsgálhatja azokat, d) a Felügyelő Bizottság tagjai a Kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. Kötelezettsége: Az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha az alábbiakról tudomást szerez: a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Felügyelő Bizottság indítványára a vezető szervet az indítvány megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. A Felügyelő Bizottság köteles a közhasznú szervezet törvényességi ellenőrzését ellátó szervét értesíteni, ha a vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. 10.4. A Felügyelő Bizottság összeférhetetlenségi szabályai: Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy aki a) az Alapító, illetve a Kuratórium elnöke vagy tagja, 9
b) az Alapítvánnyal a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve d) a fenti a)-c) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 11. A kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok általános összeférhetetlenségi szabályai Az érintett közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Kuratórium, illetve a Felügyelő Bizottság tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki; b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel; c) amellyel szemben az adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki; d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A kuratóriumi és felügyelő bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 12. Az Alapítvány létrejötte Az Alapítvány a Fővárosi Törvényszék általi nyilvántartásba vétellel jön létre. 13. Az Alapítvány időtartama Az Alapítvány határozatlan időre létesül. 14. Az Alapítvány megszűnése Az Alapítvány a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben, a Civil tv-ben szabályozottak szerint szűnik meg. Az Alapítvány megszűnése a már elvállalt, illetve fennálló kötelezettségeket nem érinti. Az Alapítvány közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettséget időarányosan teljesíteni. 15. Vegyes rendelkezések Minden jelen okiratban nem szabályozott kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapítványra vonatkozó, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú 10
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Alapító a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapító Okiratot, mint akaratával mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írta alá. Budapest, 2015. év április 29. napján Mika Róbert alapító Záradék: A mai napon a fenti Alapító okiratot amelyben az alapító 2014. május 28. napján kelt 1/2014. (05. 28.) számú határozata alapján módosult a Kuratórium elnökének és tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság egyes tagjainak a címe, a Civil tv. rendelkezéseinek megfelelően módosításra került az Alapítvány közhasznú tevékenysége, továbbá a Fővárosi Törvényszék 12.Pk.60.682/2003/15. sorszámú végzésében foglalt hiánypótlási felhívást teljesítő 1/2015. (04.29) számú alapítói határozat alapján az új Ptk. és a Civil tv. előírásainak megfelelően módosultak az Alapító Okirat egyes rendelkezései egységes szerkezetbe foglaltam. Az 1/2014. (05. 28.) számú határozat szerinti módosításokat a dőlt, félkövér betűvel nyomott szövegrészek, a hiánypótlási felhívás alapján keletkezett 1/2015. (04.29) számú alapítói határozat miatti változásokat a dőlt, aláhúzott szövegrészek tartalmazzák. Ellenjegyzésemmel igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. 11