HATÁRMENTI INTEGRÁLT STRATÉGIA A dokumentumot dr. Hatos Adrian egyetemi tanár készítette A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Jelen dokumentum teljes vagy részleges sokszorosítása vagy másolása a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara írásos engedélyével történhet. SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER HURO/1101/175/2.1.1.
Bevezetés Jelen elemzés a SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER projekt, HURO/1101/175/2.1.1. számú szerződése keretében jött létre, a 2013. március 2014. február közötti időszakban. Az elemzés és a jelen dokumentum célkitűzése a román-magyar határmenti régión belül, a Bihar és a Hajdú-Bihar megyei üzleti környezet SWOT analízise, valamint a határon átnyúló régió üzleti környezetét célzó fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozása. A SWOT analízis kidolgozásának módszertana. Adatforrások Az akcióterület üzleti környezetének működésére jellemző erősségek, gyengeségek, veszélyek és lehetőségek beazonosításához különböző típusú adatokat gyűjtöttünk, elemeztünk és értelmeztünk: - terepen végzett felmérés (közvéleménykutatás) a két megye üzleti közösségének képviselőivel (2013. május június); - online felmérés a két megye üzleti közösségének szereplőivel (2013. november); - fókuszcsoportos beszélgetés a Bihar megyei üzleti közösség szereplőivel; - a regió üzleti szektorának újabb keletű SWOT elemzései, akár megyei, akár regionális szintűek; - a két ország nemzeti statisztikai hivatalai által közzé tett hivatalos statisztikai adatok. A dokumentumok elemzése A tevékenység folyamán egy SWOT típusú elemzési struktúra segítségével kódoltuk a következő elemző és programszerű/szakpolitikai dokumentumokat: - Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013, Final Evaluation Report, KPMG, 2013. december 21. (http://huro-cbc.eu/en/file_download/1368) - Strategia de dezvoltare durabilă a județului Bihor 2014-2020. Partea I-a: Analiza situației existente în județul Bihor [Bihar megye fenntartható fejlesztési stratégiája 2014-2020. I. rész: Bihar megye aktuális helyzetének elemzése], Romactiv (tervezet), 2014. április 2. (http://www.cjbihor.ro/pdf/analiza%20diagnostic.pdf) - Summing Situation Assessment of Hajdú-Bihar County (SWOT Analysis), VICLI, 2010, (http://vicli.progetti.informest.it/documenti/ungheria/haidu/hajdú-bjar.pdf) - Barbu, I. Barbu Sergiu-A., 2012, Analysis of Rural Tourism Potential of Region Crișana, Analele Universității din Oradea [Nagyváradi Egyetemi Évkönyvek], Științe Economice [Közgazdasági Tudományok] sorozat, 216-222. pp. - Popoviciu, G. 2010, An Analysis of Developments in the Bihor (Ro)-Hajdú-Bihar (H) Euroregion, Romanian Journal of Geography, 2010, 54(1) 61-67. pp. - Hajdú-Bihar Megye felkészülése a 2014-2020-as tervezésre, Széchenyi Programiroda, VOP 214-11-2011-0001, 2014. április 2. (http://szechenyiprogramiroda.hu/download/orszagos-szakmai-forumsorozat/eloadasok-anyaga/debrecen/1-hajdú-bihar-megye-ver1.ppt) - Jelentés a SWOT analízis alapján (fókuszcsoport a Bihar megyei vállalatok képviselőivel, 2013. júniusában) 1
- Planul Urbanistic General Oradea, Etapa 2, Concept General de Dezvoltare Urbană [Nagyvárad általános városrendezési terve, 2. szakasz, Általános városfejlesztési koncepció], Masterplan Oradea 2030 [Nagyvárad átfogó szerkezeti terve (masterplan) 2030]. - Strategia de dezvoltare locală a municipiului Oradea [Nagyvárad megyei jogú város helyi fejlesztési stratégiája], ZMO 2011. (http://www.zmo.ro/ro/download/12-sdl%20municipiul%20oradea.pdf) - Orașe competitive. Remodelarea geografiei economice a României [Versenyképes városok. Románia gazdasági földrajzi átalakítása], World Bank, 2013. A Bihar Hajdú-Bihar régió. Általános jellemzés A két megye, amely a jelen tanulmány tárgyát képezi, nagyon sok szempontból hasonló. Egyszerű társadalmi-gazdasági összehasonlítással kimutatható, hogy a két megye hasonlít területe és népessége vonatkozásában, beleértve a népsűrűséget is, sőt, még a GDP-t is, hiszen a két megye hasonló szabású gazdasággal rendelkezik. Románia Bihar Magyarország Hajdú-Bihar Alapterület (km 2 ) 238391 7544 93030 6210 Népesség (2011) 21790479 575398 9906000 546721 Népsűrűség 84,4/km 2 73/km 2 107/km 2 88/km 2 GDP 523693,3 (millió RON) (2010) 13345,4 (millió RON)(10. hely)=3455 M EUR 26607339 (millió HUF) (2010) 1064950 (millió HUF) (5. hely) = 3817 M EUR A két megye domborzati adottságai nagymértékben meghatározzák a mezőgazdasági különbségeket: a magyar megye rendelkezik Magyarország egyik legkiterjedtebb mezőgazdasági hasznosítású területével (az országban a második), valamint a szomszédos ország egyik legjelentősebb termelője is, ezzel szemben Bihar megye művelhető területe kisebb, viszont itt nagyobb jelentőséggel bírnak a legelők és az erdővel borított területek. Erősségek Területi elhelyezkedés A SWOT analízis eredményei Határmenti elhelyezkedés (határátkelőhely, nemzetközi forgalom); Európai fővárosokhoz közeli elhelyezkedés; A két megye az Európa gazdasági központját Bukaresttel összekötő tengelyen található; Hajdú-Bihar: kedvező földrajzi elhelyezkedés (a Tisza nagymértékben hajózható, tehát jelentős szállítási útvonal). Megközelíthetőség Jó megközelíthetőség légi útvonalon (nemzetközi repülőterek), vassutokon, autopalyan; Rendkívül sűrű vasút- és közúthálózat. 2
Természeti és környezeti erőforrások» Természeti és táji értékek (Erdélyi-középhegység, Félixfürdő, Hortobágy);» Alacsony szintű környezetszennyezés.» Bihar Földfelszín alatti erőforrások (komplex ércek, bauxit, termálvíz); ásványi erőforrásokban a leggazdagabb megye; Jelentős megújulóenergia- potenciál pl. szélenergia (Biharban), mikrovízerőművek és fotovoltaikus parkok (Biharban). Pozitív kormányzási gyakorlatok» Bihar» Hajdú-Bihar A helyi kormányzás hatékonysága és hathatóssága a városfejlesztés tervezésében (Nagyvárad). Történeti alapokon nyugvó megyei jogú városközi együttműködés; Önigazgatási hagyományok; Erős civiltársadalom. Nemzetközi együttműködési hagyományok» Városi központok (Nagyvárad, Nagyszalonta, Méhkerék és Kötegyán) hagyományos határon átnyúló kapcsolatokkal, amelyek főként a Bihar megyei számottevő magyar közösség jelenlétével magyarázhatók ugyanakkor a Bihar megyei román közösség szintén ilyen szerepet tölt be a két megye településeinek határon átnyúló kapcsolatai vonatkozásában;» Határon átnyúló gazdasági együttműködési infrastruktúra, amely a Hu-Ro Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre (Határon Átnyúló Üzleti Központok Cséffán, Székelyhídon).» Bihar A számottevő magyar népesség jelenléte megteremti a határon átnyúló együttműködés előfeltételeit.» Hajdú-Bihar Magyar oldalon jellemző a testvértelepülési kapcsolatok hagyománya; A megye komoly hagyománnyal rendelkezik a nemzetközi együttműködések terén. Humán erőforrások» Erőteljes humán erőforrások: Jobb demográfiai dinamika és struktúra, mint a két ország, Magyarország és Románia, többi részein; Nagyobb népességmegtartó erő lassúbb népességcsökkenés, nagyobb, olcsóbb és képzettebb munkaerőbázis; A térség saját felsőoktatási rendszerrel rendelkezik A munkanélküliségi ráta a régióhoz képest alacsonyabb; 3
Oktatás» Átfogó oktatási infrastruktúra (az összes szintet lefedő oktatási intézményekkel, beleértve a felsőfokú oktatást is);» Jó középfokú oktatási intézményhálózat (a két megye iskoláskorú lakosságának változatos és térben jól elrendezett középfokú iskolahálózat ISCED 2., 3. és 4. szint áll rendelkezésére);» Továbbképző intézmények, amelyek színvonalas humán erőforrás fejlesztésére képesek (főként egyetemek);» Színvonalas humán erőforrás, az aktív népesség körében a szakképzettek minden szinten megfelelő mértékben vannak jelen. Turizmus és idegenforgalmi potenciál» A turizmushoz kapcsolódó területeken zajló képzés megfelelő mértékben kap helyet a két megye oktatási rendszerében;» A régió idegenforgalmi potenciálját (l. turisztikai brandjét) megfelelően értékelik az országban és külföldön is;» Az idegenforgalmi potenciál kiaknázása számos turisztikai struktúra révén valósul meg beleérve az egészségturizmust is;» A turizmus rendhagyóbb változatainak gyakorlására is adott a lehetőség üzleti, rendezvény- (konferenciák), áthaladó, kultúr-, vallási és kalandturizmus (barlangászás, hegymászás stb. elsősorban Bihar megyében). A kutatás és fejlesztés jelentősége» Bihar» Hajdú-Bihar Az elmúlt 15 évben folyamatosan fejlődő egyetemi központban, ahol a regionális keresletnek megfelelő szakképesítéseket és kompetenciák fejlesztését magán- és állami egyetemek biztosítják, körülbelül 20.000 egyetemista tanul. Kiemelkedő szerepe van a tudományos életben, a kutatásban és a fejlett orvostudományban. Debrecen kiterjedt külföldi kapcsolathálón belül tölt be jelentős tudományos, oktatási és kulturális szerepet. A Debreceni Egyetem nemzetközileg elismert, és igen régi tudományos hagyománnyal bíró oktatási és kutatási központ. Mezőgazdaság» Bihar és Hajdú-Bihar megye jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik» Termékeny mezőgazdasági területek, 4
bőséges termések, Hajdú-Bihar Versenyképes feldolgozó ágazat; Gazdálkodói csoportok megléte (egyesületek, szövetkezetek, vállalatok). Megfelelő vállalkozói gazdaság, megfelelő vállalkozói szervezetek és gyakorlatok Megfelelő vállalkozói kapacitás, amely a vállalatok nagy számában tükröződik; Számos helyi szintű KKV; Mindkét megyében a vállalatok megfelelő magatartása jellemző a jogszabályi kötelezettségek, ezen belül az adókötelezettségek terén; Intézményesített fejlesztési rendszer, kereskedelmi kamarák és vállalkozói egyesületek állnak rendelkezésre; Helyi szinten működik néhány üzletvitelt támogató struktúra. Gazdasági sokféleség Sokszínű ipari ágazat (Ro): Építőipar Élelmiszeripar Turizmus Bihor Elektronikai ipar Könnyűipar (textil- és cipőgyártás) Faipar Építőanyagipar Gyógyszeripar A helyi hatóságok és az üzleti szféra kedvező együttműködése A helyi önkormányzat a megvalósított projektek keretében színvonalas szolgáltatásokat biztosított a befektetők számára l. tájékoztatás/támogatás/ kapcsolattartás más intézményekkel. Ipari parkok (a nagyváradi Eurobusiness Park, a borsi Ipari Park, a debreceni Airport Business Park, ); Üzleti inkubátorházak és központok; Van mód üzleti/ipari klaszterek kialakítására. Kiegyensúlyozott gazdaság Gyors talpraállás a gazdasági válság után; A települések földállományai lehetővé teszik a tevékenységek áthelyezését a városi központokból az újabb ipari övezetekbe; A munkanélküliek számának csökkenése (főleg Romániában); A külföldi tulajdonú vállalatok magas aránya; A tercier szektor magas aránya (mindkét megyében); A két megye gazdaságának megnövekedett exportteljesítménye; Bihor: csökkent a munkanélküliek száma Hajdú-Bihar: megye kiegyensúlyozottabb gazdasági struktúrával, magas hozzáadott értékű iparágak (pl. gyógyszeripar) jelenlétével, valamint jó technológiai infrastruktúrával rendelkezik. Lehetőségek Hozzáférés az EU-s alapokhoz Környezetbarátabbá tételi tevékenységek: A Természetvédelmi Területek felhasználásának jelentősége; Az uniós alapok fokozott igénybevétele a megújuló energiák fejlesztésére. Az európai és globális piacok stabilizálódása és növekedése A globális és európai piacok stabilizálódnak és növekednek; Az európai és globális piacok a helyileg fejlett gazdasági ágazatokban növekednek (mezőgazdaság, elektronikai ipar, gyógyszeripar, turizmus, egészségügy stb.) a részpiacok dinamikus differenciálódása mellett; 5
A humán erőforrások alaposabb kiaknázása» A helyi továbbképzési oktatáspolitikák megfelelőbb tervezése;» A munkaerő határon átnyúló mobilitása;» Az olcsó és képzett munkaerő ösztönzően hat az újabb vállalatok létrehozására. Az üzleti infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, megfelelőbb üzleti gyakorlatok» Az üzleti infrastruktúra megfelelőbb kihasználása;» Az üzleti együttműködés fontosságának alaposabb megértése;» A magán- és a közszféra közti partnerségek ösztönzése és fejlesztése (Romániában kevés példa van erre);» A magánszféra együttműködése a helyi hatóságokkal, a felsőfokú oktatási intézményekkel és a kutatás-fejlesztési központokkal;» A KKV-kat támogató kormányprogramok kiaknázása. Infrastrukturális beruházások és infrastruktúra-fejlesztés» EU-s alapok igénybevétele a hozzáférési infrastruktúrák építésére/felújítására;» Nagy beruházások a gazdasági következményekkel bíró infrastruktúrába: Autópálya-építés (A3-as Romániában; M35-ös, M4-es Magyarországon); A Nagyváradi Repülőtér korszerűsítése, és nemzetközi úticélok bevezetése.» A helyi hatóságok infrastrukturális beruházásai, beleértve az üzleti infrastruktúrát is (pl. Ipari Parkok Mezőtelegden, Belényesben);» Érdekeltség a nagyvárosi területek fejlesztésében. Határon átnyúló együttműködés» A megyeszékhelyek határhoz közeli elhelyezkedéséből eredő logisztikai fejlődési potenciál;» Határon átnyúló üzleti és intézményközi kapcsolatok: Piacok gyarapodása; know-how kölcsönös átadása; a határon átnyúló szociális/üzleti hálózatok megerősítése; az ikerintézményi kapcsolatok (twinning) építése.» Regionális/határon átnyúló együttműködési alapok. 6
Az idegenforgalmi szolgáltatások iránti kereslet növekedése» Az egészség-, rendezvény- és termálturizmus fokozott népszerűsítése;» Növekvő nemzetközi érdeklődés a kultúrturizmus és a természetvédelmi parkok turizmusa iránt;» A gyógyturizmus (wellness) fejlesztése vonatkozásában a geotermikus vizek és a meglevő uszodai létesítmények reális potenciállal rendelkeznek. A kutatás-fejlesztési és oktatási szektorok fejlődése» Debrecen megyei jogú város nemzetközi versenyképességi pólussá nőtte ki magát;» Fokozott magán- és állami beruházások az oktatásba;» A kutatás-fejlesztési és innovációs erőforrások hatékonyabb kiaknázása. A specifikus piaci résekből eredő lehetőségek előmozdítása» Több piaci rés ipari és élelmiszeripari termékek, bútorgyártás, szolgáltatások számára. Európai integráció» Az EU-szabályok elfogadása. Kockázatok és veszélyek Gazdasági válság/elhúzódó stagnálás» Az infláció/a munkanélküliség a kereslet csökkenéséhez vezet;» A likviditáshiány több vállalkozás bezárását eredményezheti;» Elmaradásláncok kialakulása;» A hitelezés felfüggesztése pénzügyi 7
patthelyzetekhez és a befektetések A térséget elkerülik a nagyobb európai leállásához vezethet; közlekedési folyósók; Elégtelen források az EU-s finanszírozású projektek társfinanszírozásához; Nagyfokú bürokrácia és magas adók; Jogalkotási instabilitás; Inadekvát jogszabályozás; Az üzleti szférát támogató koherens politikák, illetve az üzleti szféra fellendülését vagy stabilizálását előmozdító konkrét lehetőségek bevezetésének hiánya/halogatása; Helyi szintű koherens fejlesztési elképzelések hiánya; Bihar megye regionalizálása és perifériára szorítása; A kulturális örökség elhanyagolása. Kompetenciahiány a menedzsmentben Versengés a szomszédos régiókkal (Románia: Kolozs, Arad, Temes) Az üzleti menedzsment és marketing kudarcai; Ezek a régiók előnyben vannak az üzleti infrastruktúra-fejlesztésben; Hiányos vállalatalapítási ismeretek; Helyi üzleti szabályozások; A KKV-k nincsenek felkészülve a környezeti, kommunikációs és menedzsment-problémák kezelésére. Fejlesztési klaszterek megjelenése; A kiemelkedő teljesítményű humán erőforrások elvesztése. Kompetenciahiány az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás területein Ki kell emelnünk, hogy az itt felsorolt Gyengeségek Hiányos szabályozás; problémák többsége elsősorban Bihar Hiányos ismeretek; (Románia) megyére vonatkoztatható, így Hiányos szakértelem. főként a romániai megye üzleti szférájának versenyképességére és gazdasági Tisztességtelen gazdasági gyakorlatok együttműködési kapacitására vannak hatással. Dömping; Szellemi tulajdonjogok megsértése. Az üzleti infrastruktúra hiányosságai Humán erőforrások visszaesése Kivándorlás (brain/skill drain, azaz A régióban kevés a KKV; agy-/képességelszívás ) nagyon A régióban hiányoznak a mezőgazdasági társulási struktúrák (Romániá- magas kivándorlási ráta, főként a jól képzett erőforrások esetében; ban); A szakmai képzés minőségi romlása (Hu). Közjavakkal való hiányos ellátottság A közüzemi ellátás alacsony színvonala csökkenti a régió vonzerejét; A vidéki iskolák bezárása az analfabetizmus elterjedéséhez vezethet; A korrupció és az adócsalás elnéző kezelése; Az üzleti szféra bizalomhiánya a közjogi hatóságokkal szemben; Politikai kockázatok Az üzleti szférából hiányzik a szolidaritás; Az üzleti tanácsadás hiánya; Nem áll rendelkezésre kiállítási központ; A meglevő üzleti inkubátorházak, amelyek többnyire európai finanszírozással létesültek, nem fedik le a szükségleteket; A helyi vállalkozások számára nem létezik valódi támogatás. Gyenge határon átnyúló üzleti tevékenység 8
Nagyon kevés határon átnyúló üzleti tevékenység (különösen Magyarországon), olyan területeken mint a/ az: Áruértékesítés Beszerzés Alvállalkozás Üzleti társulások Gazdasági erőforrások hiánya Befektetések csökkenése; Regresszió bizonyos gazdasági ágazatokban (főként az építőiparban); A mezőgazdasági hasznosítású terület csökkenése; Bércsökkenések; Nagyfokú vidéki/városi egyenlőtlenségek; A helyi termékek nem megfelelő értékesítése (a helyi értékek elégtelen őrzése). Gyenge hozzáférés a piacokhoz Nagyvárad és a többi nagyváros között nagy a távolság. Idegenforgalmi hiányosságok Az idegenforgalmi népszerűsítést szolgáló aktív intézkedések hiánya; A turisztikai potenciál nincs megfelelően kiaknázva; A turisztikai potenciállal rendelkező emlékművek és nyilvános helyek rendezetlenek vagy lepusztultak; A turisztikai értékű emlékművek/ helyek nincsenek megfelelően kitáblázva; Az egyházközségi múzeumokat érintő szervezett útvonalak nem tartalmaznak vallási emlékműveket; Nem léteznek fiatalokat befogadó hostelek, helyi, regionális szinten nagyon gyéren támogatottak az ilyen jellegű fejlesztések, a szálláshelyek diverzifikálása pedig elégtelen Nagyváradon (l. hostelek, villák); Szabadidőközpontok hiánya. Rossz infrastruktúra Közlekedési infrastrukturális beruházások hiánya; Nagyváradi nemzetközi repülőjáratok hiánya; A szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszerek alacsony kapacitása és elavultsága; Légi áruszállítási terminál hiánya a Nagyváradi Repülőtéren. Eredménytelen kutatás-fejlesztési szektor Kevés kutatás-fejlesztési befektetés; a vállalatok alacsony részvétele az információalapú társadalomban (Ro); Kevés magas hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatás és termék (Ro); Alulfejlett kutatási infrastruktúra (Ro); A kutatási központok és az üzleti szféra közötti gyenge együttműködés (Ro). Humán erőforráshiány Alacsony bérezés; Alacsony szintű szakképzettség (kevés szakképzett, gyenge vagy nem releváns szakképzettség); Kiterjedt informális szektor; Alacsony foglalkoztatottsági ráta; Egészségügyi személyzeti hiány, különösen vidéken; kevés és nem megfelelő egészségügyi épület (helyiség); Az egészségügyi létesítmények rossz felszereltsége; A szakértők kivándorlása az EU más térségeibe; Az egyetemisták létszámának csökkenése. 9
Stratégiai iránymutatási, intézkedési és cselekvési javaslatok A SWOT analízis keretében megállapított erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek alapján a következő stratégiai iránymutatásokat, célkitűzéseket, intézkedéseket és cselekvéseket javasoljuk: Fejlesztési elképzelés A Bihar Hajdú-Bihar határon átnyúló régió üzleti szférája: versenyképes, nyereséges, integrált, nyitott A Bihar és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák kitűzték, hogy hozzájárulnak a Bihar megyei üzleti szféra versenyképességének növeléséhez. A törekvés kiindulópontja a két megye gazdasági előnyeinek (jó elhelyezkedés és megközelíthetőség, jó környezeti és humán erőforrásbeli adottságok, beleértve a mezőgazdaságot és a turizmust is, illetve az országaikhoz képest erős, sokszínű és kiegyensúlyozott gazdaságok) felismerése, azokkal a veszélyekkel és kockázatokkal együtt, amelyekkel szembe kell nézniük ilyen a hosszas gazdasági stagnálás, a kompetenciák hiánya az üzletirányításban, a szociális felelősségvállalás és az energiahatékonyság területén, a humán erőforrások hanyatlása, illetve az üzletviteli költségek növekedéséhez vezető tisztességtelen gazdasági gyakorlatok állandósulása régió szinten. Még tovább fokozza ezeket a kihívásokat az értékesítési piacokért és az erőforrásokért folyó glo- 10
bális és regionális verseny erősödése, ami megerősíti, hogy feltétlenül szükség van a régióban a gazdasági szereplők versenyképességének megszilárdítására. A régióban biztosított szolgáltatások és termékek hozzáadott értékének emelkedésében megmutatkozó megnövekedett versenyképesség a regionális vállalatok nyereségességének fokozását eredményezheti, valamint regionális szinten természetes jótékony hatással van a befektetési rátára, a fogyasztásra és az életminőségre beleértve román oldalon a nettó bérnövekedést is. A két megye gazdasági környezetének egyik legnagyobb kihívása és egyben lehetősége a nem megfelelő integráció, mert bár hasonló méretűek, nagyrészt kiegészítik egymást, illetve erős kulturális és intézményi kapcsolatokkal rendelkeznek, gondot jelent a kölcsönös kereskedelem hiánya, melynek következtében jelentősen redukálódnak a piacaik és az erőforrás-gyűjtési területeik. Ez az aspektus kiemelten jelentős, ha tekintettel vagyunk a két megyeközpont viszonylagos elszigeteltségére a két ország jelentős városi központjaihoz képest. Főként Nagyvárad esetében hiányoznak a közeli nagyvárosok, amelyekkel gazdasági szinergián alapuló kapcsolatokat építhetne ki, ahogy azt Arad és Temesvár kapcsolatában, vagy Szatmárnémeti és Nagybánya társulásánál láthatjuk. Debrecennek, bár ott van Nyíregyháza mint a legjelentősebb szomszédos település, szintén jelentős előnye származna a romániai Bihar megye székhelyével bővülő gazdasági kapcsolatokból. Az Üzleti Központ által lefolytatandó tevékenységek egyik stratégiai célkitűzése a különféle interakciók, de kiemelten a gazdasági interakciók gyarapítása lenne mindkét irányban. A két megye gazdaságának integrációja azonban nem pusztán a két piac potenciáljának kiaknázását kell célozza, hanem főleg a szinergikus hatásokat, a régiók különböző területeken és a termelési ciklus különböző szakaszaiban egymást kiegészítő sajátosságainak hasznosítása révén, úgy, hogy az itt létrejött termékeket és szolgáltatásokat még jobban lehessen értékesíteni más piacokon. Ezen felül a tevékenységünk egyik célja a külföldi befektetők számára vonzó regionális üzleti környezet népszerűsítése, az erőforrásaik nyereséges irányításához és a határon átnyúló régió üzleti környezetébe történő gyors beilleszkedéshez nyújtott támogatás révén. Stratégiai célkitűzések 1. A határon átnyúló terület üzleti életének fellendítése; 2. Intenzívebb határon átnyúló kereskedelem és interakció; 3. Intézményfejlesztés a határon átnyúló terület üzleti szféráján belül; 4. Hozzájárulás a jobb kormányzás/a megfelelőbb közpolitikák alakulásához a határon átnyúló területeken. A stratégiai célkitűzések, specifikus célkitűzések és intézkedések részletes bemutatása 1. stratégiai célkitűzés Az üzleti élet fellendítése a határon átnyúló területeken 1.1. specifikus célkitűzés A határon átnyúló együttműködés támogatása az üzleti életben/a régió ipari termelői és beszállítói közötti szerződéskötés előmozdításában, a helyi üzleti struktúrák közti, határon átnyúló együttműködési kapcsolatok megerősítése révén. Intézkedések 1. Egy kiállítási központ kialakítása, amely elsősorban a határon átnyúló területek vállalkozóit mutatja be; 2. Olyan vásárok megrendezése, ahol a határon átnyúló területek vállalkozói elsőbbséget élveznek a bemutatkozásban; 11
3. Tapasztalatcsere és kétoldalú látogatások megszervezése a határon átnyúló területek vállalkozói számára, valamint a határon átnyúló üzleti sikertörténetek kiemelése; 4. A vállalatok kölcsönös népszerűsítése, különösen a román vállalatok ismertetése Magyarországon; 5. A két megye mezőgazdasági vállalkozóinak együttműködése a termények nemzetközi értékesítésében; 6. A két országból származó vállalatok részvételének támogatása a határ mindkét oldalán zajló közbeszerzési eljárásokban, specifikus intézkedések keretében (l. a közbeszerzések népszerűsítése mindkét nyelven az elektronikus médiában); 7. Határon átnyúló üzletviteli tanácsadás a Bihar Hajdú-Bihar Fenntartható Üzletfejlesztési Központ keretében; 8. Kölcsönös népszerűsítés: 1) a két megye gazdasági szempontból értékes erőforrásainak és versenyelőnyeinek azonosítása és népszerűsítése régió szinten; 2) a határon átnyúló jelleg előnyeinek bemutatása a regionális befektetési lehetőségeket népszerűsítő anyagokban. 1.2. specifikus célkitűzés A határon átnyúló területek üzleti eredményességének növelése Intézkedések (cselekvések) 1. Tanácsadási szolgáltatások fejlesztése a prioritási területeken: a. Tanácsadás zöld gazdasági kérdésekben; b. Tanácsadás a vállalati energiahatékonyság kérdéseiben; c. Tanácsadás a társadalmi felelősségvállalás kérdéseiben; d. Tanácsadás üzletirányítási kérdésekben: i. Menedzsment képzés és támogatás; ii. Marketing (értékesítés, branding), Kommunikáció és PR képzés és támogatás; iii. A dömpinggel és a kereskedelmi jogokra vonatkozó jogszabályok megszegésével szembeni védelem; e. Tanácsadás a vissza nem térítendő támogatásokhoz való hozzáférés kérdéseiben: i. Környezetbarátabbá tételi tevékenységekhez; ii. Megújuló energiák fejlesztésé- iii. hez; Alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásához; f. Tanácsadás a banki hitelfelvétel kérdéseiben; g. Vállalkozási tanácsadás (vállalatalapítás, üzleti terv kidolgozása stb.). 2. A határon átnyúló üzleti lehetőségeket népszerűsítő tevékenységek: a. A helyi termékeket és szolgáltatásokat hazai, európai és globális piacokon népszerűsítő tevékenységek; b. A régió üzletembereinek támogatása a hazai és nemzetközi networking tevékenységet és a beruházások vonzását támogató rendezvényeken való részvételben; c. A kockázati tőke technológiai és innovatív beruházási területekre történő beáramlásának támogatása. d. A helyi turizmus támogatása: i. A két megye turisztikai szolgáltatásaira jellemző kiegészítő sajátosságok beazonosítása és népszerűsítése; ii. A regionális turisztikai brand azonosítása és népszerűsítése; iii. Támogatás regionális turisztikai útvonalak fejlesztésére; iv. A regionális turisztikai erőforrások népszerűsítése; v. Az alkalmazott idegenforgalmi kutatás fejlesztése/támogatása (a szabadidős, az idegenforgalmi 12
vi. vii. gazdasági, illetve az egészségügyi és idegenforgalmi stb. tevékenységek tanulmányozása); A helyi agrárturisztikai szolgáltatások népszerűsítése; Az idegenforgalmi humán erőforrások erősítésében való részvétel: az idegenforgalmi folyamatos szakmai továbbképzés, az ágazati képzési programok támogatása (gyakornoki, szakmai gyakorlati, szimulált vállalkozási programok stb.) 2. stratégiai célkitűzés A határon átnyúló kereskedelem és interakció fokozódása 2.1. specifikus célkitűzés A határon átnyúló közvetítő szolgáltatások fejlesztése Intézkedések 1. Szakértői szolgáltatások közvetítése (fontosabb területek: agrár vállalkozások, európai alapok, fizetésképtelenség stb.); 2. A régióban működő vállalkozások vertikális integrációjának előmozdítása (például mezőgazdaság és élelmiszeripar) az integrációs lehetőségek beazonosításával, szerződésközvetítéssel, együttműködési lehetőségek népszerűsítésével stb.; 3. A vállalkozók és a kutatás-fejlesztésben résztvevő intézmények és szakértők közötti kapcsolatok közvetítése: a. A kutatók regionális mobilitásának támogatásával az ágazat humán erőforrásainak előmozdítása; b. A régió szakértőinek és a szakértői vélemények kedvezményezettjeinek szóló interfész megteremtésével, a Bihar Hajdú-Bihar határon átnyúló régió kutatói és kutatás-fejlesztési intézményei számára létrehozott portálon; 4. Know-how átadása határon átnyúló tapasztalatcsere keretében, azokon a területeken, amelyeken a régiók egymást kiegészítik: a. pozitív kormányzási gyakorlatok; b. mezőgazdasági menedzsment és marketing, valamint mezőgazdasági szakértelem (állattenyésztés, gabonatermesztés, zöldségtermesztés stb.); c. a magán- és közszféra közötti partnerségek pozitív gyakorlatai; d. a testvérségi kapcsolatok, valamint a határ román-magyar oldalán a településközi testvérkapcsolatok potenciáljának kiaknázása; e. szakmai képzések turizmusban és falusi turizmusban; f. a kulturális, történelmi és környezeti örökség erőforrásainak kiaknázása; g. a kutatási tevékenység eredményeinek nyilvános támogatása és kereskedelmi kiaknázása; h. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem. 2.2. specifikus célkitűzés A határon átnyúló kereskedelmet és interakciót támogató tevékenységek fejlesztése Intézkedések 1. A középfokú, de főként a felsőfokú képzési ciklust bemutató határon átnyúló oktatási kiállítások; 2. Határon átnyúló kiállítások a szolgáltatások, erőforrások és turisztikai létesítmények kölcsönös népszerűsítése érdekében; 3. A kutatás-fejlesztési intézmények közti partnerségek előmozdítása a tudományos kutatásban (például a régió egyetemeinek bevonása közös pályázatokba, európai programok Horizon keretében elérhető támogatásokra; közös lobbizás, hogy a kutatást ismét felvegyék a Hu-Ro program kiemelt területei közé); 4. Inkubátorház létesítése a prioritási területeket célzó határon átnyúló projektek számára: 13
Környezetvédelem; Adminisztratív kapacitások; Idegenforgalom; Mezőgazdaság és élelmiszeripar; Humánerőforrás-képzés; Vállalkozói gazdaság; Kutatás-fejlesztési ágazat előmozdítása. 3. stratégiai célkitűzés Az üzleti környezet intézményi fejlesztése a határon átnyúló területeken 3.1. specifikus célkitűzés Az határon átnyúló üzleti környezet intézményfejlesztését támogató struktúrák előmozdítása Intézkedések 1. Az üzleti struktúrák megerősítése az inkluzív és vállalkozói sajátosság hangsúlyozásával, az erőteljesebb reprezentatív jelleg és a fokozottabb hatékonyság céljából: Az üzleti szféra fragmentáltságának enyhítése (főleg Romániában), egy (több) Megyei Koalíció létrehozásával az Üzleti Szféráért; Humánerőforrás-képzési tevékenységek az üzleti struktúrákon belül (kereskedelmi kamarák, üzletemberek egyesületei, klubok stb.). 2. A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs kompetenciáinak megerősítése: Aktívabb közéleti részvétel, tanulmányok, jelentések, állásfoglalások stb. bemutatásával, amelyek az üzleti szféra érdekeit támogatják, a politikai döntéshozók figyelembe vételével; Olyan rendezvényszervező struktúra kiépítése, melynek célközönsége a két határmenti megye üzleti szférája; A régió üzleti környezete részére lobbi- és érdekképviseleti szolgáltatások (a helyi és országos jogalkotás prioritásainak azonosítása, a jogalkotási prioritások előmozdítása stb.). 4. stratégiai célkitűzés Hozzájárulás a határon átnyúló területek megfelelő kormányzásához/a meglevő közpolitikák tökéletesítéséhez 4.1. specifikus célkitűzés A prioritások, a kockázatok nyomonkövetését és a gyors reagálást szolgáló állandó rendszer. Állandó kommunikációs mechanizmus kidolgozása az üzleti szféra képviselőivel. Intézkedések 1. Az üzleti struktúrák helyi hatóságokkal folytatott együttműködésének megerősítése; 2. A közszolgáltatások kiértékelésében való részvétel. Nyilvános konzultálásokon való részvétel, visszajelzések továbbítása a hatóságok felé a helyi közszolgáltatások minőségéről vagy szükségességéről, különösen az üzleti szféra számára számottevő szolgáltatások kapcsán; 3. Az infrastrukturális fejlesztési szükségletek felmérése és közlése; 4. A közszolgáltatási szükségletek azonosítása az elhelyezkedési előnyök kiaknázása érdekében; az eredmények továbbítása a helyi hatóságok felé; 5. A közszolgáltatási szükségletek azonosítása a környezeti erőforrások kiaknázása céljából; az eredmények továbbítása a helyi hatóságok felé; 6. Elemzések készítése és közzététele a munkaerő-szükséglet alakulásáról (kereslet volumene, kínálat volumene, regionális megoszlás, kompetenciák stb.). 4.2. specifikus célkitűzés A helyi társadalmi párbeszéd támogatása (vezetőség, szakszervezetek, közhatóság) 14
Intézkedések 1. A határon átnyúló oktatási partnerségek támogatása (Erasmus, Grundtvig, Leonardo da Vinci stb.); 2. A környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalás előmozdítása a helyi hatóságokkal és a civil szervezetekkel való együttműködés keretében; 3. Részvétel a tisztességtelen gazdasági gyakorlatok elleni küzdelemben, együttműködésben a helyi hatóságokkal és más szereplőkkel (nem kormányzati szervezetek, sajtó stb.), beleértve a fogyasztóvédelmi kampányokat is; 4. A politikai pártokkal folytatott közös tevékenységek keretében a helyi üzleti szféra prioritásainak tisztázása és közlése. 15