A Sárvár Bögöt Porpác Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás és Sárvár Város Önkormányzata

A Sárvár Bögöt Porpác Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás és Sárvár Város Önkormányzata KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2007. 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezető. 1.1. Jogszabályi háttér.. 1.2. Általános rendelkezések.. 2. Helyzetelemzés. 2.1. Települések bemutatása: demográfiai, gazdasági, munkaerő-piaci adatok, valamint szociális és egészségügyi ellátórendszer 2.1.1 Sárvár 2.1.2. Bögöt 2.1.3 Porpác 2.1.4 Sitke.. 2.1.5 Összegzés.. 2.2 A települések közoktatási intézményrendszere. 2.3 Közoktatási helyzetelemzés intézményi bontásban.. 2.3.1. Óvodák 2.3.2. Általános iskolák. 2.3.3. Középiskolák.. 2.4 A helyzetelemzés összefoglalása problémapontok kiemelése 3. Esélyegyenlőségi terv és program - I. rész Célok... 3.1 Általános célok, etikai elvek.. 3.2 Kitűzött célok időbeli bontásban 4. Esélyegyenlőségi program - II. rész Akcióterv... 4.1 Települési halmozottan hátrányos helyzetű térkép létrehozása együttműködéssel 4.2 Az óvodák felkészülése az Óvodai Integrációs Program bevezetésére 4.3 Az iskolák felkészülése az IPR bevezetésére, fejlesztésére, sikeres működtetésére 4.4 Az SNI tanulók integrált oktatására való felkészülés 4.5 Egységes esélyegyenlőségi program működtetése 5. Esélyegyenlőségi program - III. rész Megvalósítás 5.1 Monitoring, nyilvánosság.. 5.2 Konzultáció, visszacsatolás 6. Záró rendelkezések.. 3 4 4 5 5 5 8 10 11 13 14 16 16 17 19 21 22 22 23 24 24 25 26 27 28 30 31 31 32 2

1. Bevezetés Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, e törvényt 35. -a szerint a települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemét. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv a törvény szellemében a közoktatás rendszerére fókuszál, és Sárvár város, valamint a vele társulásban lévő további települések: Bögöt, Porpác, Sitke oktatási rendszerében megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja elősegíteni. A hazai és nemzetközi közoktatásra irányuló - kutatások szerint a közoktatásban jelen levő alapvetően látensen működő - szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz és mélyítik a társadalmi különbségeket. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére az épített környezet és a szakmai szolgáltatások tekintetében egyaránt. E mellett kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulásban résztvevő települések által fenntartott óvodákban és iskolákban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási integrációjának támogatása. Sárvár város, valamint Bögöt, Porpác, Sitke községei önkormányzatai élve a törvény adta lehetőséggel, és a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében megalkották, és az önkormányzati képviselő testületek határozatokkal jóváhagyták az intézményfenntartó társulásra és Sárvár városra vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi programot, mely tartalmazza az önkormányzatok által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, a megvalósítások forrásigényét és végrehajtásuk ütemezését. A program fókuszál a településeken lakó halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi integrációs esélyeinek növelésére. E mellett a program előtérbe helyezi a közoktatás rendszerének megújítását, de szükségesnek tartja a szektorközi együttműködés kialakítását, fejlesztését is. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program tartalmazza Sárvár város 2007-ben elfogadott esélyegyenlőségi tervében foglalt prioritásokat is, illetve az ott megfogalmazottakat bővíti, fejleszti a közoktatás területén. 3

1.1. Jogszabályi háttér: 2003. évi CXXV. törvény - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1993. évi LXXIX. törvény - A közoktatásról és módosításai 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és módosításai 2/2005. (III.01.) OM rendelet - A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1.2. Az esélyegyenlőségi program általános rendelkezései, hatálya Területi hatálya: Sárvár, Bögöt, Porpác, Sitke közigazgatási területe Időbeli hatálya: 2007-2012. Személyi hatálya: A társulásban résztvevő településeken lakó óvodások és iskolások köre Módosítása, felülvizsgálata: aktualitás szerint folyamatosan Kihirdetése, elfogadása: helyben szokásos módon Felelős: Polgármesterek Intézményvezetők 4

2. Helyzetelemzés 2.1 A települések bemutatása 2.1.1 Sárvár Földrajzi elhelyezkedés Sárvár a Rába-völgyében fekvő nyugat-dunántúli kisváros, amely kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik. A település az országhatártól 38 km, a megyeszékhelytől 26 km távolságra található a 84-es és a 88-as főutak találkozásánál, amelyek kedvező közúti összeköttetést biztosítanak a kül- és belföldre egyaránt. A vasútállomása a Budapest Szombathely (Graz) vonal mentén helyezkedik el. E tényezők mellett kiemelendő, hogy a bronzkor óta folyami átkelőhely található területén. Ezen adottságai nemcsak a múltban, de az 1990-es évek közepén is ipartelepítő és gazdaságfejlesztő tényezőnek bizonyultak. Napjainkban sem elhanyagolható az a természetföldrajzi jellemzője, hogy különösen a keleti határában jelentős kiterjedésű erdőtakaró maradt fenn (rábai ártéri erdő, Szatmár-erdő, Farkas-erdő, Bajti-erdő). A föld mélye pedig világviszonylatban is értékes és ritka összetételű 40-44 o C, illetve 86 o C os alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvizet rejt. E mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas hévíz a város fejlődésének másik kiemelkedő természeti adottsága. A város jelentős körzetközponti szerepkört tölt be napjainkban. A kistérsége 31 települést foglal magába, amely lakosságának (2001: 36.910 fő) 43 %-a (2001: 15.846 fő) Sárváron lakik. Sárvár jelentős központi funkciókat lát el e kistérség vonatkozásában. E feladatok közé sorolhatóak a gazdasági centrumként biztosított nagyszámú munkahely, az egészségügyi szolgáltatások köre (kórház és rendelőintézete), közoktatási kínálata (pl.: középiskolák, alapfokú művészeti oktatás, nevelési tanácsadó), közigazgatási (földhivatal, okmányiroda, anyakönyvi hivatal, gyámhivatal, építési hatóság), kulturális tevékenysége (könyvtár, rendezvények), a közlekedési szolgáltatások csoportja (vasút, Volán Rt. autóbusz állomás). Gazdasági, munkaerőpiaci jellemzők A gazdasági élet, különösen az ipar a rendszerváltást követően jelentősen átalakult. Az 1990 előtt jelentős üzemek egy része megszűnt (ÁTEV, Cukorgyár, Óvár Tej Rt. gyáregysége, Pepsi-Cola üzem, téglagyár), vagy dolgozóinak száma jelentősen csökkent (vagongyár). A munkanélküliségi ráta 1993-1995-ben Sárváron 7,4 8,5 % között ingadozott. A gazdaság fejlődésében a fordulópont 1995-ben következett be, amikor az önkormányzat a fejlesztések mellett döntött. A gazdasági beruházások alapvetően a könnyűiparban (pl.: H-DUCK, Lafuma), az élelmiszeriparban (pl.: Sága Foods Rt., Taravis Kft.) és az elektronikai iparban (Ipari Park üzemei) történtek. A kedvező földrajzi helyzet, a beruházásokat segítő kedvezmények, korszerű infrastruktúra, a munkabérek mellett Sárvár iskolarendszere is vonzónak bizonyult a befektetők számára, mert jól felkészült és magas munkakultúrájú dolgozókat bocsátott ki falai közül. E gazdasági fejlődésnek köszönhetően Sárvár Vas megye második legtöbb munkahelyet kínáló települése. A városban 2001-ben 11.753 foglalkoztatottat tartottak nyilván, akik közül 5.326 fő (45 %) más településről járt be dolgozni. Az oktatási, illetve a képzési szerkezet elkövetkező években történő fejlesztése során figyelembe kell venni a gazdasági és a munkaerő-piaci helyzetet. Szükséges azonban kiemelni, hogy a gazdasági szervezetek állandóan változó munkalehetőség kínálatához nagyon nehéz a közoktatásnak, különösen a szakképzésnek alkalmazkodni.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 11753 munkavállaló 68,2 %-a (8020 fő) az iparban, 2,4 %-a a mezőgazdaságban (276 fő), 29,4 %-a (3457 fő) a szolgáltató szektorban dolgozott. A jövőben a sárvári gazdaság életének és a munkaerő-piaci helyzetének alakulásában nyilván - a hazai és a globális gazdasági konjuktúra ciklusainak függvényében, - a meglévő gazdasági szerkezet stabilizálódására, illetve az idegenforgalom területén a munkalehetőségek bővülésére lehet számítani. Kedvezőtlen folyamatnak számít, hogy Sárvár területén romlottak a foglalkoztatási adatok. A munkanélküliek aránya az aktív népességre vetítve 2004 őszén még 3,8 %-ot tett ki, 2005 szeptemberében viszont már 4,2 %-ra emelkedett. Ez az eredmény még így is a megyei átlagnál (6,5 %) kedvezőbb. Az ipari termelés 2004-ben megtorpant. A nyugat-európai gazdaságok elhúzódó válsága miatt az ipari termelés visszaesett, és emiatt Vas megyében a dolgozók egy részének elbocsátására került sor. Sárváron a legutóbbi legnagyobb mértékű csoportos létszámleépítés az Ipari Parkban történt. A regisztrált álláskeresők számadatai alapján elmondható, hogy 2006 ban javuló foglalkozási tendencia bontakozott ki. A munkavállaló korú népességre (10 646 fő) vetítve a munkanélküliek aránya a januári 4, 13 % - ról 2, 89 % - ra süllyedt. Sárvár városában a munkanélküliségi ráta az október 2,68 % - ról decemberre viszont már 2, 89 % - ra növekedett. A 2007. évben a munkaerő - piaci helyzet azonban romlott, amit jól jellemez, hogy 2007 januárjában a munkavállaló korú népességre (10 708 fő) vetítve a munkanélküliek aránya a 3, 76 % volt, amely 2007 augusztusára ugyan 3, 65% - ra süllyedt, de e kedvező változás ellenére ez a rátaérték magasabb az egy esztendővel ezelőtt a nyári hónapokban mért adatokhoz képest. E változások ellenére Sárvár munkaerő piaci helyzete a megyei átlagnál kedvezőbb, ami a város gazdasági erejének köszönhető. A szombathelyi munkaügyi kirendeltség (2006: 4,5%) után 2006 sárvári kirendeltség területén legkisebb a munkanélküliségi ráta (2006: 5,0%). A munkanélküliségi mutatók jövőbeni változásai egyértelműen a gazdasági élet mutatóitól függenek, prognosztizálásuk emiatt nehézségekben ütközik. Demográfiai jellemzők Sárvár az 1910-es évek óta Vas megye második legnépesebb települése. A demográfiai helyzetére nagyjából az országos tendenciák a jellemzőek. A város népessége az 1970-1990 közötti iparfejlesztés eredményeképpen 1990-ben 15.836 főt számlált. A lakosságának a létszáma 1999. január 1-én 16.080 főre emelkedett. Az elmúlt évek során azonban a népesség fogyása figyelhető meg. A 2001. népszámlálás szerint a település állandó népessége még 15.846 főt tett ki, 2004-re, 15.602 főre, 2006 ra pedig 15455 főre csökkent. E folyamat mögött az élveszületések számának folyamatos csökkenése (1970-1979: 2.277, 1980-1989: 2.064, 1990-2001: 1.693, 2002 2006: 545 fő), valamint az ezzel ellentétes folyamatként a halálozási arányok növekedése (1970-1979: 1.648, 1980-0989: 1.833, 1990-2001: 2.003, 2002 2005: 666 fő), továbbá az elvándorlás áll (lakónépesség (éjszakai) vándorlási különbözete: 1990 2001: -7 fő, 2002 2005: -97 fő/év). Az elmúlt évszázad folyamataival ellentétben a kistérség településeiről sem várható bevándorlás, mert e települések népessége 1990 2001 között 2.142 fővel csökkent, a községek döntő többsége demográfiai értelemben öregeknek, igen öregnek minősül, beleértve az olyan vándorlási aktívummal is rendelkező településeket, mint Csénye és Sitke. A fogyó lélekszámú népesség következtében az oktatás jövője szempontjából kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakulnak ki Sárváron. Megállapítható, hogy a jelenleg tanköteles korosztályok felét, esetleg kétharmadát teszik ki a 20 30 évvel ezelőtt tanköteles korosztályoknak. A kialakult helyzetet tovább rontja, hogy az elmúlt két év során a demográfiai folyamatok miatt az oktatásban érintett korosztályok száma abszolút értékben is csökkent. Az elmúlt két évben viszont csekély mértékben (2005, 2007 vonatkozásában óvoda, általános iskola: +26 fő) megemelkedett az óvodai és az általános iskolai korosztályon belül a bejáró gyermekek és tanulók aránya. 6

Hasonló a demográfiai helyzet a jelenleg iskolaköteles korosztályok összetételében, amelyben megfigyelhető például, hogy az 1 4. évfolyamra járó sárvári gyermekek korosztálya mindössze kb. 75 %-át teszi ki a mostani középiskolai és szakiskolai tanulmányait folytató nemzedéknek. Az óvodás korú népességen belül is hasonló arányok alakultak ki. A demográfiai erózió az elmúlt négy évben elsősorban az általános iskolákat érintette, ahol ez a társadalom jövőjét tekintve problémás folyamat nem kizárólag a tanulói létszámot csökkentette, hanem vonzataként 9 iskolai tanulócsoport megszűnéséhez, valamint az alkalmazotti létszám 13 fővel való csökkenéséhez vezetett. Az óvodákban egyenlőre létszámnövekedés figyelhető meg, amelynek oka a jelenleg óvodás korosztály négy esztendővel ezelőttinél magasabb száma, részben köszönhető a bejáró gyermekeknek és a sitkei óvoda tagintézménnyé válásának. A középiskolákban egyenlőre létszámnövekedés figyelhető meg, amely azonban elsősorban nem demográfiai okokra vezethető vissza. A növekedés mögött egyaránt állhat az előrelátó intézményvezetések beiskolázási sikere, az ott folyó szakmai munka javulása, az egyes szakképzések szakképzési évfolyamainak jogszabályváltozás miatt bekövetkező növekedése, a felsőoktatásban lezajló folyamatok, és az Önkormányzati Minőségirányítási Program szellemében a sárvári általános iskolásoknak a város középiskoláiban történő továbbtanulása is. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az elmúlt négy esztendőben ugyan csökkent a növendékek száma, amely mögött elsősorban demográfiai folyamatok állhatnak. Ennek ellenére azonban pozitív fejleményt jelent, hogy a létszámcsökkenés megállt, és az elmúlt tanévhez képest 2007 szeptemberében abszolút számban nőtt az intézménybe beiratkozott tanulók száma (+15 fő). Szociális szektor struktúrája és szolgáltatásai Sárvár város Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Gondozási és Családsegítő Szolgálat keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátása során együttműködik a védőnői szolgálattal, házi gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal. A Gyermekjóléti Szolgálat intézkedést kezdeményez a jegyző, illetve a gyámhivatal felé, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható. 2005-ben 64 gyermek részesült alapellátásban, és 17 gyermeket védelembe vétel keretében gondozott a szolgálat. 2006-ban 60 gyermek részesült alapellátásban és 22 gyermeket gondoztak védelembe vétel formájában. Fentiekből kitűnik, hogy a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat az önkormányzat alapvetően költségvetési szervei útján - Gondozási és Családsegítő Központon és a Városi Bölcsődén keresztül biztosítja. Kivételt ez alól a támogató szolgáltatás képez, mely szolgáltatást az önkormányzat az Szt.120. -a szerint megkötött ellátási szerződés útján biztosítja a rászorulók számára. A Polgármesteri Hivatal Lakossági Irodájának keretében működik gyámhivatal, amelyhez Sárvár város és 27 városkörnyéki község tartozik. A gyámhivatal Sárváron 5 fő sárvári gyermeket vett átmeneti és tartós állami nevelésbe. Bögöti, porpáci és sitkei gyermek nem került állami nevelésbe. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2007 szeptemberéig 596 fő gyermek részesült. Ezen időpontig 206 fő gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Számúk 2007 júliusáig 186 főt számlált. Sárváron 2007 ben 576 fő tanuló részesült ingyenes tankönyvellátásban. Az ingyenes, 100% - os kedvezménnyel 84 gyermek étkezett, 50 % - os kedvezménnyel 268 fő gyermek étkezett. 7

Egészségügyi szektor Egészségügyi ellátást Sárvár város Önkormányzata a vállalkozó háziorvosokkal, és házi gyermekorvosokkal területi ellátási kötelezettséggel kötött megállapodás útján gondoskodik az alapellátásról, ezen kívül szintén megállapodás alapján folyamatosan biztosítja az iskolaorvosi feladatokat az általános, valamint középiskolai tanulók részére, illetve a sárvári Önkormányzati Kórházon keresztül intézményei dolgozói számára a foglalkozás-egészségügyi ellátását. Sárvár város egészségügyi alapellátása 6 felnőtt háziorvosi, 3 gyermek háziorvosi, 3 felnőtt fogorvosi és 1 gyermek fogorvosi praxisból tevődik össze. A háziorvosok tevékenységüket vállalkozási formában látják el. A fogorvosok esetében 3 fő fogorvos közalkalmazottként látja el a fogszakorvosi tevékenységet, míg a 2. számú fogorvosi körzet privatizációja következtében 1 fogorvos vállalkozási formában működik. Az ügyeleti ellátás központi orvosi ügyeleti szolgálat útján biztosított. Sárvár város Önkormányzata a Központi Orvosi Ügyeleti Szolgálatot, mint a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás egy tagja, saját intézménye útján biztosítja. Az ügyeletben 33 önkormányzat vesz részt. Sárváron jelenleg is működik kórházi ellátás. Az intézményfenntartó társulás további települései: Bögöt, Porpác, Sitke A 2007. augusztus 1 én létrejött Sárvár Bögöt Porpác Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás. A társulás tagjai Sárvár városát leszámítva létszámúkat tekintve kisközségnek számítanak. A kistelepülések közös jellemzője, hogy az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi, urbanizációs és demográfiai folyamatai miatt folyamatosan csökken a népességük. 2.1.2. Bögöt Földrajzi elhelyezkedés A Sárvártól 8 km-re fekvő település a Gyöngyös sík keleti részén helyezkedik el a Hosszú víz és a Kőris patak mentén. Az ókorban a Savaria Arrabona útvonal haladt a település határában. Szent István király uralkodása idején már létező község. Viszonylagos elszigeteltségén nagymértékben javít a közeli vasútvonal. Az infrastrukturális viszonyokat tekintve a vezetékes vízhálózat már 1999 ben elérte a megyei átlagot. Gazdasági, munkaerőpiaci jellemzők A településen nincsen jelentős súllyal bíró gazdasági szerkezet. Az egyéni vállalkozások száma ugyanakkor nem marad el a megyei átlagtól. Annak ellenére, hogy a története során a település lakossága alapvetően a mezőgazdaságból élt, nem rendelkezik mezőgazdasági vállalkozással (1999). A fent leírtakból következik, hogy a falu lakosságának megélhetése nagyobbrészt az iparból származik. A helyben lakó foglalkoztatottak létszáma 2001 ben 183 főt tett ki. A munkaerő 63 % - a (116 fő) az iparban keresi a kenyerét. A második legerősebb foglalkozási csoport a szolgáltatási ágazatban helyezkedett el (15%, 28 fő). A mezőgazdaságból mindössze 3 fő élt 2001 ben. A kisközségbe bejáró dolgozókkal együtt a helyben foglalkoztatott népesség 51 főt számlált, azonban a gazdaságilag aktív lakosság az alapvetően Sárvárra és Szombathelyre ingázik (2001:142 fő). A település lakóinak 2007. évi munkaerő - piaci helyzete egyértelműen kedvezőtlenek minősíthető 2007 ben. A munkavállaló korú népességre (260 fő) vetítve a munkanélküliek aránya a januári 5,0 %-ról 8, 08 %-ra 8

emelkedett, ami felette áll a sárvári kistérség munkanélküliségi rátájának (2007. 01.: 4, 45%, 2007. 08.: 4, 09%). Demográfiai jellemzők A kisközség jelenleg történetének legsúlyosabb demográfiai válságát éli. Lakossága 1960 ban 525 főt, 1970 ben 521 főt számlált, de ekkor még a többen születtek a faluba, mint ahányan elhunytak. E kedvezőnek tűnő folyamatot azonban már ekkor derékba törte az a tény, hogy 1970 1990. között állandó elvándorlás csapolta meg a község életerejét, amelyhez hozzátársult a hazánkra 1980 óta jellemző, és felgyorsuló természetes fogyás. E tragikus folyamatot csak egyetlen kedvező változás mérsékli, hogy 1990 2001. között a községben csekély számú, de település életében jelentős 25 fős vándorlási nyereséget könyvelhetett el. E pozitív változás is mindössze arra volt alkalmas, hogy mérsékelje a természetes fogyást, mert a lakónépesség 1990 és 2006. között ennek ellenére is 409 főről 381 főre csökkent. A vándorlási nyereségnek köszönhetően viszont - a természetes fogyás ellenére - 2006 ra a lakónépesség 398 lélekre emelkedett. A községben 2 romacsalád él, összesen 10 fő tartozik ezen etnikai kisebbséghez. E folyamtok ellenére a jelenleg az iskolaköteles korosztályok összetételében kedvezőtlen jelenségek figyelhetőek meg. Példaként említhető, hogy az 1 4. évfolyamra járó gyermekek korosztálya mindössze kb. 50 %-át teszi ki a mostani középiskolai és szakiskolai tanulmányait folytató nemzedéknek! E negatív tényt viszont ellensúlyozza, hogy az óvodás korosztályban további csökkenés nem tapasztalható, és a jelenleg 0 3 éves korosztály létszáma kétszerese a 3 6 év közötti népességnek. 2001 ben a 18 diák tanult helyben tanult, és 33 an jártak más település iskolájába. Az önkormányzat 2007 ben, az intézményfenntartó társulás létrehozásával párhuzamosan megszüntette az egy tanítóval működő 1 4. évfolyamos, alacsony tanulói létszámmal rendelkező nevelési oktatási intézményét. Szociális szektor struktúrája és szolgáltatásai A településen a gyermekjóléti szolgálat feladatait Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálata látja el oly módon, hogy minden második hét csütörtökén délelőtt fogadóórát tart. A szolgálat ez ideig 3 esetben tett intézkedést. Védelembevétel egy gyermek esetében történt védelembe vétel. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 2 család részéről 8 fő gyermek. A községben tanulmányokat folytató általános és középiskolás diákokat támogatja oly módon, hogy számukra 6. 000,-Ft/fő összegű tankönyvtámogatást biztosít. A 6 év alatti gyermekek részére további egyszeri 6. 000,-Ft/fő összegű egyszeri támogatást biztosít. A községben falugondnoki ellátás is működik, amelyet igénybe vesznek gyermekek óvodába és általános iskolába történő szállításához. Számszerűsítve ez a szolgáltatás 5 fő óvodás és 3 fő általános iskolás szállítását és visszaszállítását jelenti naponta. A szociális étkeztetés részesülők részére az ebéd szállítását is végzi a falugondnok, de ez a közoktatás helyzetének ismeretében nyilván nem a gyermek korosztályokat érinti. Egészségügyi szektor Az egészségügyi ellátás körében a háziorvosi ellátást Dr. Lascsik Edit és Társa Bt. (székhely: Sárvár, Kinizsi u. 13.) háziorvosa Dr. Lascsik Edit belgyógyász szakorvos látja el a településen. A rendelési idő minden hét kedd délelőtt 2 órai rendelési időben. A gyermekorvosi teendőket Dr. Garami Ágnes gyermekorvos látja el minden harmadik héten kedden 1 órai rendelési időben. 9

Jelenleg a közlekedési összeköttetések, a munkavállalási lehetőségek, a római katolikus egyház lelkipásztori tevékenysége mellett az iskolarendszer is Sárvárhoz kapcsolja a települést. 2.1.3 Porpác Földrajzi elhelyezkedés A Sárvártól 8 km- re fekvő település a Gyöngyös sík keleti részén fekszik, festői szépségű, csendes, idilli természeti környezetben, a Rátka patak völgyében. Sárvártól 10 km távolságra helyezkedik el, a megyeszékhelytől viszont közúton 29 km választja el. E közlekedés-földrajzi helyzeten még az sem javít, hogy a Szombathelyre és Sárvára vezető vasútvonal a falu határában fut, mert a Porpác nevű vasútállomás, az 1898 ban elkészült az egykori Szombathely Pozsony vasútvonal megállója tőle messze épült meg. Az előbbiekben ismertetett helyzeten azonban sokat javít a viszonylag jó buszközlekedés. A település területe a vaskor óta lakott. A jelenlegi település a kisnemesi Darázsporpác, valamint Pórporpác közigazgatási egyesítéséből keletkezett. Demográfiai jellemzők A település jelenleg történetének legmélyebb demográfiai válságát éli. Az 1920 ban 500 főnél több lelket számláló életerős, a nagyszámú fiatalságában a jövő reménységét látó község népessége napjainkra erősen lecsökkent, de a demográfiai fogyás már 1950 előtt megindult. Népessége 1949 ben mindössze 399 főt tett ki. A legtöbb lakost, népességének közel 33 % - át, az 1970 es években veszítette el. A rendszerváltásig alapvetően az elvándorlás csökkentette a lakosság számát, 1990 után már a természetes fogyás a jellemző. 1980 ban még 257 fő élt Porpácon, 1990 ben viszont mindössze 195 fő. A lakónépesség 2006 ban 165 személyt tett ki. E kedvezőtlen népmozgalom eredménye a halálozás magas száma és az élveszületések alacsony aránya. A település elöregedett, 2000 ben az öregségi indexe 3, 16. A mutatószám 2006 ban azt jelentette, hogy a 0 14 éves korosztály felét sem teszi ki a 60 év feletti korosztályoknak, vagyis a település népességéből a gyermekek aránya 14, 8% - kal (24 fő), az idős korú népesség viszont 33 % - kal (54 fő) részesedik A közoktatás szempontjából is kedvezőtlen folyamatok észlelhetőek. A 0 5 éves korúak körében alacsony a születések száma, mert tankötelezettség szempontjából tekintve 2003. június 1 2006. május 31. között nem született gyermek. Az óvodai nevelésben részesülő 3 6 éves korosztály száma azonban még jelenleg is megegyezik a náluk idősebb nemzedékével. A településen romák nem élnek. Gazdasági, munkaerőpiaci jellemzők A fentiekben leírt kedvezőtlen demográfiai alakulásból következik, hogy népesség gazdasági aktivitása alacsony. A munkaerő 60 % - a más településeken, elsősorban Sárváron és Szombathelyen talál munkát. A településen 2000 ben egy gazdasági társaság működött. E jelenségek ellenére azonban kisközség településképének rendezettsége, az újonnan épült házak mind a kisközség lakóinak életerejét és jövőbe vetett reményét mutatják. A település lakóinak 2007. évi munkaerő - piaci helyzetének alakulása egyértelműen kedvezőtlenek minősíthető 2007 ben. A munkavállaló korú népességre (92 fő) vetítve a munkanélküliek aránya a januárban és augusztusban 4,35 % -ot tett ki (4 fő), amely a sárvári kistérség munkanélküliségi rátájához közeli érteket mutat (2007. 01.: 4, 45%, 2007. 08.: 4, 09%). 10

Szociális szektor struktúrája és szolgáltatásai A településen a gyermekjóléti szolgálat feladatait Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálata látja el oly módon, hogy minden második hét csütörtökén délelőtt fogadóórát tart. A szolgálat ez ideig intézkedést nem eszközölt. Gyermek védelembevétele sem történt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 3 család összesen 7 fő gyermeke részesült. A községben élő általános iskoláskorú gyermekeket és a középiskolai tanulókat 15. 000,-Ft/fő összegű tankönyvtámogatásban, a 6 év alatti gyermekeket egyszeri 12. 000,- Ft/fő összegű támogatást biztosít. Egészségügyi szektor Az egészségügyi ellátás körében háziorvosi ellátást a Dr. Lascsik Edit és Társa Bt. (székhely: Sárvár, Kinizsi u. 13.) háziorvosa Dr. Lascsik Edit belgyógyász szakorvos látja el a településen. A rendelési idő minden hét kedd délelőtt 2 órai rendelési időben. A gyermekorvosi teendőket Dr. Garami Ágnes gyermekorvos látja el minden harmadik héten kedden 1 órai rendelési időben. Porpác közlekedésileg, a megélhetést jelentő munkahelyek, a római katolikus egyház lelkipásztori szolgálata által, valamint az iskolarendszer vonatkozásában is sok szállal kötődik Sárvárhoz. 2.1.4 Sitke Földrajzi elhelyezkedés Sitke Magyarország ősi települései közé tartozik. A határában feküdt, a Savaria Arrabona út mentén a Bassiana nevű római város. A honfoglalás korában a magyarság már megtelepedett Hercseg hegyen. A Kemenes-háton fekvő kisközség Sárvártól 8 km re fekszik a Sárvár Pápa útvonal mentén. A településen nincsen ipari termelőüzem. A települést szép környezet veszi körül, erdők, rétek, szőlőhegyek váltogatják egymást. Az infrastrukturális és kommunális ellátottsága jónak mondható (vezetékes ívóvíz, villanyhálózat, földgázvezeték, telefonhálózat). A községben kiemelkedő jelentőségre tesznek szert a polgári kezdeményezések, a kulturális rendezvények. Demográfiai jellemzők A településen 1920 ban éltek a legtöbben, ekkor a népesség száma 1775 lelket számlált. A népesség csökkenése Porpáchoz hasonlóan már 1950 előtt kezdetét vette, de azóta felgyorsult. 1945 1990 között a népessége közzel 50 %-át veszítette el. A népesség eróziója az 1960 1970 es években volt a legnagyobb mértékű, amely már akkor az általános iskola megszűnéséhez vezetett. A kedvezőtlen hazai demográfiai körülmények ellenére az elmúlt évek során a bevándorlás jellemezte, amely azonban nem tudta megakadályozni a természetes fogyást. Lakóinak száma 1980 ban 879 főt, 1990 ben 726 főt, 1999 ben 677 főt, 2003 ban 702 főt, 2005 ben 689 főt, 2006 ban 666 főt számlált. A lakosság öregedési indexe 1, 79. A mutatószám a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2006 ban a 0 14 év közötti népesség a lakosság 14, 4% - át (96 fő), a 60 évnél idősebbek a népesség 22, 8% - át (152 fő) tették ki. A közoktatás szempontjából az óvodás korú népesség jelenleg stagnál, száma megegyezik a nála idősebb és fiatalabb korosztályokéval. Az általános iskoláskorú népesség jelenleg 50 % - kal kisebb létszámú, mint a nála időseb, jelenleg már középiskolás, illetve már nem tanköteles fiatalság. A tankötelezettség szerint tekintve szintén alacsonyabb óvodáskorú 11

népesség lép be az iskolarendszerbe a következő években, mint a jelenleg 1 4. évfolyamos gyermek népesség. Gazdasági, munkaerőpiaci jellemzők Sitke lakosságához mérten kevés munkahellyel rendelkezik, annak ellenére, hogy több társas és egyéni vállalkozás működik a településen (pl.: Batthyány testvérek Mezőgazdasági Kft., Sitkei Kastélyfogadó). A másik két kisközséggel ellentétben rendelkezik idegenforgalommal. A munkaerő nagyobb része azonban ingázik (2001: 75%), és elsősorban Sárváron talál kenyérkereseti lehetőséget. A foglalkozási szerkezet ugyan kiegyensúlyozott, de jelentős a szolgáltatásban dolgozók aránya. A munkavállalók száma 2001 ben 245 főt tett ki. A település lakóinak 2007. évi munkaerő - piaci helyzete egyértelműen kedvezőtlenek minősíthető 2007 ben. A munkavállaló korú népességre (439 fő) vetítve a munkanélküliek aránya a januári 4, 78 %-ról és augusztusra 2,51 %-ra csökkent, amely a sárvári kistérség munkanélküliségi rátája változásához képest kedvezőbb képet mutat (2007. 01.: 4, 45%, 2007. 08.: 4, 09%). Szociális szektor struktúrája és szolgáltatásai A településen a gyermekjóléti szolgálat szervezését, irányítását és összehangolását a képesítési előírásoknak megfelelő személy megbízási szerződés alapján látja el, aki jelenleg a sárvári Gondozási és Családsegítő Központ munkatársa. 2005. december 31 én volt 3 fő védelembe vett gyermekélt a településen, akinek védelembe vétele 2006 folyamán megszüntetésre került., tekintettel arra tényre, hogy egy gyermek pártfogó felügyelete alá került, két fő esetében pedig megszűnt a veszélyeztetettség. Jelenleg a községben védelembevétel keretében gondozott gyermek nincsen. Ideiglenes hatályú elhelyezésre nem került sor. Sitke Község Önkormányzati Képviselő testülete szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgáltatásról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 2/1998. (III. 26.) számú rendelete alapján különösen indokolt esetben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat azon rászoruló gyermekek részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130 % - át, de nem haladja meg a 170 % - át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén pedig ennek a 250 % - a. rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2006 ban 13 fő, 2007. szeptember 30 ig szintén 13 fő részesült. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 2006 ban 14 gyermek részesült. Tanévkezdési támogatásban 2006 ban 101 gyermek, 2007. szeptember 30 ig 90 tanuló részesült. Normatív kedvezményben részesült a gyermekétkeztetés keretében 2006 ban 8 óvodás és 12 fő 1 4. évfolyamos általános iskolás. A 2007. évben számúk 13 főt tett ki, közöttük 6 óvodás és 7 1 4 évfolyamos általános iskolás található. A 2007. évben 7 gyermek étkezett 50 %-os kedvezménnyel. Egészségügyi szektor Az egészségügyi ellátás körében háziorvosi ellátást a Dr. Kovács Gyula sárvári háziorvos látja el a településen. A rendelési idő minden hét kedd délelőtt 10-12 óra között történik. A gyermekorvosi teendőket Dr. Garami Ágnes gyermekorvos látja el minden harmadik héten kedden 1 órai rendelési időben. Közoktatás átalakulása A közoktatási rendszere 2007 ben átszervezésre került. Megszűnt az Általános Művelődési Központ (továbbiakban: ÁMK), valamint annak általános iskolája. Az ÁMK óvodai intézményegysége pedig a sárvári Vármelléki Óvoda tagóvodájává vált. Sitke tehát 12

közlekedésileg, a megélhetést jelentő munkahelyek, valamint az iskolarendszer vonatkozásában is sok szállal kötődik Sárvárhoz. 2.1.5 Összegzés Sárváron és az intézményfenntartó társulás területén lévő községekben változatlanul romló demográfiai folyamatokkal kell számolni az elkövetkező években, ami jelenleg az óvodák tekintetében a létszámok stagnálást jelenti, az általános iskolákban pedig egyértelmű a tanulói létszám csökkenését jelezi előre. A társulás településeiről bejáró gyermekek száma pedig nem képes teljes mértékben ellensúlyozni a közoktatás mindennapjaiban megjelenő tanulói létszám csökkenését. Hosszú távon azonban az általános iskolákban is be fog következni a tanulói létszám stagnálása. E folyamat ellenpontjaként azonban a középiskolákban megközelítőleg négy esztendő múlva városi szinten a mai létszámokhoz képest 40-50 fővel kisebb lélekszámú korosztályok beiskolázása következik be. A középiskolák az elmúlt esztendőkben leginkább ellenállást mutatattak a romló demográfiai mutatókkal szemben. Ezen csökkenő gyermeklétszámot jelenleg nem prognosztizálható módon valószínűleg ellensúlyozni fogják a felsőoktatásban kibontakozó folyamatok, a tankötelezettség 18. életévre történő kitolódása miatt főként a szakiskolai és szakközépiskolai képzésre jellemző lemorzsolódás megszűnése, valamint az olyan típusú képzések esetleges beindítása, mint a reintegrációs képzés. Egyenlőre szintén nem prognosztizálható, és nem kizárólag a demográfiai mutatókhoz kötött kiszámíthatatlan jövőképet jelent a szakképzésben a közoktatási törvény módosítása miatt létrejövő szakképzés szervezési társulások létrehozása, valamint a szakképzési évfolyamokon indítható, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok által meghatározott képzések. A romló demográfiai folyamatok, a mindenkor létszám függő állami (normatív) finanszírozás miatt a fenntartó önkormányzat az utóbbi 15 évben kénytelen volt egyes közoktatási intézmények tagintézményeit megszüntetni (Sári iskola, Zárda, Széchenyi úti Óvoda), óvodai és iskolai tanulócsoportok és a létszámgazdálkodás terén racionalizációs lépéseket tenni. Következésképpen az elkövetkezendő hat év alapvető törekvése is elsősorban a jelenlegi óvodai és iskolai struktúra fenntartása lehet, fenntartva a további szükséges, egyébként nem kívánt, de ésszerű lépések lehetőségét. 13

2.2 Az intézményfenntartó társulás és Sárvár település közoktatási intézményrendszere Sárvár Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátása (intézményfenntartói társulásban) magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést oktatást, valamint az ezzel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységet. A kötelező feladata teljesítése során teljes körű közoktatás-szolgáltatás ellátására 2 óvodát, 2 általános iskolát tart fenn a társulás. A város közoktatási feladat-ellátásában részt vesz az 1996/1997. tanévtől működő Szent László Katolikus Általános Iskola. A Sárvári önkormányzat nem kötelező feladatként gondoskodik a szakiskolai, a szakközépiskolai, a gimnáziumi, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelés-oktatásáról, az alapfokú művészeti nevelés-oktatásról, a kollégiumi nevelés-oktatásról, a nevelési tanácsadásról a Berzsenyi Dániel főiskola Pedagógiai Szolgáltató Központjával kötött együttműködési megállapodás keretében, továbbá a felnőttoktatásról, felnőttképzésről, gyógytestnevelés oktatásáról. A logopédiai ellátást mind az óvodák, mind az általános iskolákban biztosítja. A nevelési-oktatási intézményt igénylő korosztály ellátását a következő intézmények látják el: 2 óvoda 5 telephelyen, melyeket a Sárvár-Bögöt-Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás működtet 2 általános iskola 3 telephelyen, melyet a Sárvár-Bögöt-Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás működtet 1 egyházi fenntartású általános iskola 1 szakközép és szakiskola, mely a Sárvári Önkormányzat fenntartásában működik 1 gimnázium és szakközépiskola beleértve a kollégiumi nevelést oktatást -, melyet szintén Sárvár Város Önkormányzata tart fent. Óvodák Az intézményfenntartó társulásban működtetett 2 óvoda 5 telephelyen fogadja a 4 település kisgyerekeit 21 óvodai csoportban. Az óvodák épületei megfelelnek az óvodáztatás követelményeinek, bár legtöbbjük nagymértékű felújítása, bővítése több mint 20 éve történt. A statisztikai adatokból látható, hogy az önkormányzat az óvodai nevelést, mint kötelező alapellátást képes oly módon megteremteni, hogy abba minden óvodáskorú gyermek be tudjon kapcsolódni. A szülők élhetnek a szabad óvodaválasztás jogával. Óvodái férőhelyek száma 530, az ellátott gyerekek száma 457 fő. Az óvodákban nincs betöltetlen álláshely, az óvónők szakirányú végzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő. Az óvodákban 47 hátrányos helyzetű és 8 halmozottan hátrányos helyzetű gyereket tartanak számon az összesített adatsorok. Általános iskolák A társulásban résztvevő települések által ellátott általános iskolai tanulók létszáma 1380 fő. Ez a tanulólétszám három általános iskolában kapja meg az alapfokú közoktatási szolgáltatást: 2 iskola társulási, 1 egyházi fenntartású. Iskolák közötti szegregáció nem mutatható ki a hátrányos helyzet tekintetében.

A hátrányos helyzetűek száma 142 fő (10%), a halmozottan hátrányos helyzetűekről nincs pontos adat. SNI tanulók száma 79 fő (7%), mely az országos átlagot közelítő szám. Az SNI tanulók közül 47-en (összes SNI 60 %-a) tanulnak részleges integrációval, de gyógypedagógiai tagozaton a Gárdonyi Általános Iskola egyik épületében. Közülük 17-en hátrányos helyzetűek (36%), a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan nincs adat. A szegregáltan oktatott SNI tanulók aránya az összes tanulóhoz képest 4 %, mely alig haladja meg az országos átlagot. Sárvár Város Önkormányzati Képviselő testületének 31/2007. /II. 15./ számú határozatának B/ pontja, valamint 83/2007. /III. 22./ számú határozata értelmében a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola Alapító Okiratában szereplő, a települési önkormányzat számára önként vállalt feladatot 2008. július 1 ével átadja a megyei önkormányzat fenntartásába. Az enyhe értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő oktató tagozat esetén felmerül annak lehetősége, hogy a tagozat feladatait átveszi a megyei önkormányzat, de magát a tagozatot Sárváron nem tartja fenn. Ezen esetben Sárvár Város Önkormányzatának integrált nevelés oktatás formájában biztosítania kell e gyermekek számára tankötelezettség teljesítésének feltételeit. Középiskolák Sárvár városa két középfokú intézményt tart fenn jelenleg: a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi Vendéglátói Szakközépiskolát, valamint a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát. A középfokú iskolák a településen és a környéken lakó diákok számára sokrétű választékot nyújtanak. Jelenleg folynak a tárgyalások a két intézmény szakképzés szervezési társulásban való fenntartásához. A középfokú intézményekben tanuló hátrányos helyzetűek száma 65 fő (6%). A halmozottan hátrányos helyzetűekről csak a gimnázium rendelkezik adatokkal (5 fő). A hátrányos helyzetűek szegregációja nem jellemző az intézményekben. Felsőoktatás Sárvár Város Önkormányzata 2001. óta támogatja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatási tanulmányait a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat útján. Az oktatási rendszer infrastrukturális jellemzői A Sárvári Önkormányzat éves költségvetésében elkülönített keret áll rendelkezésre az intézmények éves karbantartására. 10 év óta az önkormányzat különös gondot fordít a karbantartásra. Az éves karbantartáson túl a Koncz János Zene - és Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény külső és belső felújítása teljesen megtörtént. A Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola az éves karbantartáson túl 2005 - ben új oktatóbázissal bővült, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános iskola új tornateremmel. Az óvodák jó állapotban vannak, bár olyan nagyarányú bővítésre, mint a Barabás és Gárdonyi Iskolák esetén nem került sor az éves karbantartást kivéve. A Gimnáziumra szintén évente jut karbantartási összeg. Minden egyes intézmény közül a legrosszabb állapotban a Nádasdy Tamás Általános Iskola van, amelyen az éves karbantartás sem képes javulást elérni. Itt valóban átfogó felújításra van szükség.

2.3. Helyzetelemzés intézményi bontásban 2.3.1 Óvodák Vármelléki Óvoda Az óvodában 266 gyereket látnak el 3 helyszínen (2 Sárváron: székhely és telephely és 1 Sitkén: tagóvoda), 24 fős személyzettel. A 11 óvodai csoportban 16-32 fő közötti létszám található, ami különösen az iskola-előkészítő nagycsoportban - magas szám. Az óvodák felszereltsége átlagosnak mondható, minden épületben fejlesztő szoba is rendelkezésre áll. A legutóbbi felújítások 2 épületben a hetvenes években történt, és csak a harmadik épületben 1992-ben. Az intézményben szinte valamennyi dolgozó részt vett olyan továbbképzésen, mely segíti a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását. (4 fő drámapedagógia, 2 fő projektpedagógia, 10 fő differenciált nevelés) Hátrányos helyzetű 24 óvodás (9%), halmozottan hátrányos helyzetű 8 óvodás (3%). SNI óvodást nem tart számon az intézmény. Fontos kiemelni, hogy Sárvár, Szatmár utcai telephelyen a hátrányos helyzetűek aránya 31%, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 19 %. A közelben lakó nagyarányú halmozottan hátrányos helyzetű család (települési szegregáció) jelenti az aránybeli eltérés hátterét. E mellett azonban megfigyelhető, hogy az óvodán belül valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű kisgyerek egy csoportba került, mely egyértelműen intézményen belüli szegregációt eredményez. Petőfi úti Óvoda Az óvodában 235 gyereket látnak el 22 fős személyzettel. Az óvoda két helyen működik: 157 és 78 fős létszámmal. A 10 óvodai csoportban 17-28 fő közötti létszám található. Az óvoda épületeinek felszereltsége átlagosnak mondható, 1 fejlesztő szoba valamennyi gyerek számára rendelkezésre áll. Az intézményben dolgozók továbbképzése alig érintette a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását. (3 fő ezév őszén drámapedagógia tanfolyamot végez.) Hátrányos helyzetű óvodásként 23 főt tart számon az intézmény, míg a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkoztatva nincs adat. A hátrányos helyzetű kisgyerekek egyenletes arányban vannak az egyes óvodai csoportokban. SNI óvodás nincs az intézményben. Az óvodák felsorolásszerű, összegző jellemzése: - Férőhelyhiány nincs - A legtöbb hároméves kisgyerek bekerül az óvodába - Magas csoportlétszámok jellemzik különösen az iskolát megelőző évet - Infrastrukturális ellátottság, valamint a felújítás, bővítés átlagos - SNI gyerek nincs regisztrálva az óvodákban - A halmozottan hátrányos helyzetű óvodásokról nincs teljeskörű adat - Nem működik óvodai integrációs program - Intézményen belüli szegregáció található

2.3.2 Általános iskolák Nádasdy Tamás Általános Iskola Az intézménybe 535 diák jár (ebből 57 fő bejáró). A tanulókkal 43 főállású pedagógus foglalkozik. Humánerőforrás hiány nem jellemzi az intézményt. Az iskolában évfolyamonként 2-3 osztály található, melyek osztálylétszáma 18-32 fő közötti. Alsó tagozaton normál tantervű osztályok vannak, míg a felső tagozaton az osztályok emelt óraszámmal tanulnak különböző tárgyakat. Az évfolyamismétlők aránya közelíti az országos átlagot, azonban a hátrányos helyzetűek körében tízszeres az arányuk. A magántanulók aránya szintén az országos átlaghoz hasonló, azonban valamennyi magántanuló hátrányos helyzetű diák. A 250 óránál többet hiányzókra vonatkozóan nincs adat. A továbbtanulási arányok meghaladják az országos átlagot az érettségit adó intézmények tekintetében, azonban a hátrányos helyzetűek továbbtanulási adatai jóval elmaradnak ezektől a kiváló adatoktól. Napköziben valamennyi hátrányos helyzetű tanuló részt vesz. A szakkörök tekintetében egészen más az arány: míg a diákok nagy része részt vesz valamilyen délutáni kiegészítő szolgáltatásban, addig a hátrányos helyzetűek tizede jut csak el ide. A nyári táborba is jóval alacsonyabb arányban vesznek részt hátrányos helyzetűek. Egyéb iskolán kívüli szolgáltatás szinte nem jelenik meg a hátrányos helyzetűek körében: csak néhányan vesznek részt a célzottan számukra fenntartott Útravaló programban, illetve senki nem veszi igénybe az Arany János programokat. A kompetenciamérés eredményei az országos átlag felett vannak, de a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkoztatva nincs adat. Az iskola állaga és felszereltsége átlagosnak mondható: tornateremmel, nyelvi laborral, számítástechnika teremmel rendelkezik. Egy részükre vonatkozó felújítások, bővítések 30 éve történtek, azonban az intézmény átfogó felújítására nagy szükség lenne. Az intézményben dolgozók továbbképzése nem érintette a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását. (összességében két kolléga vett részt korszerű pedagógiai módszerekhez kapcsolódó továbbképzésen: drámapedagógia és differenciálás témakörben. Az iskola nem igényel integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésre vonatkozó normatívát. 51 hátrányos helyzetű tanulót tart számon az iskola, a halmozottan hátrányos helyzetűekere vonatkoztatva nincs adat. Hét integráltan oktatott SNI tanuló jár az iskolába. A magántanulók száma 4 fő, mindegyikük hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetűek az alacsony számnak is betudhatóan egyenletes eloszlásban találhatók az osztályok között, vagyis intézményen belüli szegregáció nem jellemző. Gárdonyi Géza Tamás Általános Iskola Az intézmény körzetében 466 diák lakik, ezzel szemben 580 tanuló jár, a bejáró tanulók száma 117 fő, illetve eltérő tantervű tagozat (külön épületben) működik. Az iskolába járó diákokkal 60 főállású pedagógus foglalkozik. Humánerőforrás hiány nem jellemzi az intézményt. Az iskolában évfolyamonként 2-3 osztály található, melyek osztálylétszáma 18-32 fő közötti. Alsó tagozaton normál tantervű és összevont eltérő tantervű tagozatú osztályok vannak, míg a felső tagozaton az osztályok egy része emelt óraszámmal tanul különböző tárgyakat, és itt az 5-6 összevont, valamint a 7. és 8. évfolyam külön eltérő tantervű osztályt működtet. Az évfolyamismétlők aránya alacsonyabb, mint az országos átlag, azonban a hátrányos helyzetűek körében 2-3szor magasabb az arány. A magántanulók aránya növekvő számot mutat, és ezesetben is felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű diákok. A 250 óránál többet hiányzókra vonatkozóan nincs adat. A továbbtanulási arányok némileg az országos átlag alatt 17

vannak az érettségit adó intézmények tekintetében, ezen belül is a hátrányos helyzetűek továbbtanulási adatai jóval elmaradnak. A napköziben a hátrányos helyzetű tanulók alacsonyabb arányban vesznek részt. A szakkörökben hasonló arányú a hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulók részvétele. A nyári táborba hátrányos helyzetűek nem jutnak el, azonban az erdei iskolában részt vesznek, mégha nem is túl magas arányban. Egyéb iskolán kívüli szolgáltatás szinte nem jelenik meg a hátrányos helyzetűek körében: csak néhányan vesznek részt a célzottan számukra fenntartott Útravaló programban, illetve senki nem veszi igénybe az Arany János programokat. A kompetenciamérés eredményei az országos átlag felett vannak, de a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkoztatva nincs adat. Az iskola állaga és felszereltsége átlagosnak mondható: tornateremmel, nyelvi laborral, számítástechnika teremmel rendelkezik. Egy részükre vonatkozó felújítások, bővítések 30 éve történtek. Az intézményben dolgozók továbbképzése nem érintette a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását. (összességében egy kolléga vett részt korszerű pedagógiai módszerekhez kapcsolódó továbbképzésen, differenciálás témakörben. Az iskola 2004-2005- ig igényelte néhány tanulóra az integrációs normatívát, melyet a program feltételeinek hiánya miatt visszafizetett az önkormányzat. 83 hátrányos helyzetű tanulót tart számon az iskola, a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkoztatva nincs adat. 13 integráltan oktatott SNI tanuló jár az iskolába, és 47 részleges integrációban oktatott (délelőtt külön tagozaton). A hátrányos helyzetűek eloszlása az egy évfolyam normál tantervű osztályaiban, illetve az eltérő tantervű tagozaton nem minden esetben egyenletes arányú. Ki kell emelni az 5-6. évfolyam eltérő tantervű tagozatát, ahol 44 % a hátrányos helyzetűek aránya, szemben a normál tanterv hasonló osztályainak 8,6%-os átlagával. Szintén nagy az eltérés a normál tantervű 2. évfolyam osztályai között: van olyan 2. osztály, ahol 4%, és van, ahol 46 % a hátrányos helyzetűek aránya. Összességében elmondható, hogy az intézményen belüli szegregáció megjelenik az iskolában. Ez természetesen a rendelkezésre álló adatok alapján csak a hátrányos helyzetű diákokra mondható (halmozottan hátrányos helyzetű adat nincs), de valószínűsíthető, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek tekintetében is hasonlók az arányok. Szent László Katolikus Általános Iskola Az intézmény működési területe Sárvár város és környéke. Összesen 265 tanuló jár ide, a bejáró tanulók száma 70 fő. Az iskolába járó diákokkal 24 főállású pedagógus foglalkozik. Humánerőforrás hiány részben jellemzi az intézményt, földrajz, technika és napközi területeket érintve. Az iskolában évfolyamonként 1-2 osztály található, melyek osztálylétszáma 15-26 fő közötti. Az iskolában 12 integráltan oktatott SNI tanuló található (11 disz és 1 fő enyhe fokban értelmi fogyatékkal élő diák), azonban az intézmény erre vonatkozó szakos ellátottságot (gyógypedagógus) nem jelölt az adatlapon. Az évfolyamismétlők aránya alacsonyabb, mint az országos átlag, csökkenő tendenciát mutat, és ez jellemzi a hátrányos helyzetű tanulókat is. A magántanulók aránya fele az országos átlagnak és nem a hátrányos helyzetűeket érinti. A 250 óránál többet hiányzók aránya is az országos átlag alatt van. A továbbtanulási arányok némileg az országos átlag felett vannak az érettségit adó intézmények tekintetében, ezen belül is a hátrányos helyzetűek továbbtanulási adatai némileg elmaradnak. A napköziben a hátrányos helyzetű tanulók alacsonyabb arányban vesznek részt. A szakkörökben is alacsonyabb számban jelenik meg a hátrányos helyzetű tanulók, mint a nem hátrányos helyzetűek. Ugyanez jellemzi az erdei iskolai részvételt, ahol azonban az elmúlt években növekedett a hátrányos helyzetűek részvétele. Egyéb iskolán kívüli szolgáltatás nem jelenik meg a hátrányos helyzetűek körében: sem a célzottan számukra 18

fenntartott Útravaló programban, sem az Arany János programokban nem jelennek meg. A kompetenciamérés eredményei az országos átlag felett vannak, de a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkoztatva nincs adat. Az iskola állaga és felszereltsége jónak mondható: tornateremmel, nyelvi laborral, számítástechnika teremmel rendelkezik. Egy részükre vonatkozó felújítások, bővítések az utóbbi évben történtek. Az intézményben dolgozók továbbképzése nem érintette a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását. Az iskola nem igényli a halmozottan hátrányos helyzetűek felkészítésére vonatkozó integrációs normatívát. 8 hátrányos helyzetű tanulót tart számon az iskola, a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkoztatva nincs adat. 12 integráltan oktatott SNI tanuló jár az iskolába. A hátrányos helyzetűek eloszlása egyenletes az egyes osztályokban, intézményen belüli szegregáció nem jellemző. Az általános iskolák felsorolásszerű, összegző jellemzése: - Halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. - A hátrányos helyzetű tanulók közel egyenletes eloszlása jellemzi az iskolák közötti viszonyokat. - Van olyan iskola, ahol intézményen belüli szegregáció található a hátrányos helyzetűek tekintetében. - Az önkormányzati fenntartású iskolák állaga felújításra szorul. - Az intézményekben dolgozó pedagógusok körében nem jellemző a korszerű pedagógiai módszerek bevezetését szolgáló továbbképzések elvégzése. - Az intézmények nem igénylik a halmozottan hátrányos helyzetűek felkésztésére vonatkozó képességkibontakoztató és integrációs normatívát. - Évfolyamismétlés, magántanulói státusz tekintetében a hátrányos helyzetűek felülreprezentáltak. - A kompetenciamérési adatok nem tartalmazzák a halmozottan hátrányos helyzetűek eredményeit. - Továbbtanulás tekintetében jelentős lemaradásban vannak a hátrányos helyzetűek. - Kiegészítő szolgáltatások (iskolai, iskolán kívüli) nem minden esetben jutnak el a hátrányos helyzetű diákokhoz. 2.3.3 Középfokú iskolák Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi Vendéglátói Szakközépiskola Az intézménybe 599 diák jár (ebből 317 fő bejáró). A tanulókkal 43 főállású pedagógus foglalkozik. Humánerőforrás hiány nem jellemzi az intézményt. Az iskolában évfolyamonként 2-3 osztály található, melyek osztálylétszáma 11-39 fő közötti. Az évfolyamismétlők aránya jóval az országos átlag alatt van, azonban a hátrányos helyzetűek körében kétszerese az országos átlagnak. A magántanulók az utóbbi években nincsenek az intézményben. A 250 óránál többet hiányzók aránya fele az országos átlagnak, mindez azonban a hátrányos helyzetűek körében nem jelenik meg. A szakkörökre vonatkoztatva nem nyilatkozott az intézmény. Egyéb iskolán kívüli szolgáltatás az Útravaló Program tekintetében jelenik meg, amiben ebben a tanévben valamennyi hátrányos helyzetű tanuló részt vesz. A kompetenciamérés iskolai adatai meghaladják az országos átlagot, azonban a hátrányos helyzetűek eredményeiről nincs adat. 19

Az iskola állaga és felszereltsége átlagosnak mondható: tornateremmel, nyelvi laborral, számítástechnika teremmel rendelkezik. Egy részükre vonatkozó felújítások, bővítések folyamatosan történtek. Az intézményben dolgozók továbbképzése kis mértékben érintette a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását. (összességében 12 kolléga vett részt korszerű pedagógiai módszerekhez kapcsolódó továbbképzésen: kooperatív tanulásszervezés, projektpedagógia és differenciálás témakörben.) Az iskola nem igényel integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésre vonatkozó normatívát. 15 hátrányos helyzetű tanulót tart számon az iskola, a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 5 fő. SNI tanuló nincs. A hátrányos helyzetűek az alacsony számnak is betudhatóan egyenletes eloszlásban találhatók az osztályok között, vagyis intézményen belüli szegregáció nem jellemző. Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Az intézménybe 537 diák jár. A tanulókkal 37 főállású pedagógus foglalkozik. Az intézmény két telephelyen működik, közülük ez egyik tanműhely. Humánerőforrás hiány nem jellemzi az intézményt. Az iskolában évfolyamonként 3-4 osztály található, melyek osztálylétszáma 16-41 fő közötti. Az évfolyamismétlők aránya alig magasabb, mint az országos átlag, és csökkenő mértéket mutat A magántanulókról, a 250 óránál többet hiányzókról, valamint a hátrányos helyzetűekről nem rendelkezik adatokkal az intézmény. A szakkörökre vonatkoztatva nem nyilatkozott az intézmény. Egyéb iskolán kívüli szolgáltatást nem vesz igénybe az intézmény egyetlen tanulóra sem. A kompetenciamérés iskolai adatai alulmaradnak az országos átlaghoz képest, azonban a hátrányos helyzetűek eredményeiről nincs adat. Az iskola állaga és felszereltsége átlagosnak mondható: tornateremmel, számítástechnika teremmel rendelkezik, tanműhellyel rendelkezik. Egy részükre vonatkozó felújítások, bővítések folyamatosan történtek. Ugyanígy folyamatos a szakképzéshez kötődő eszközpark bővítés. Az intézményben dolgozók továbbképzése kapcsolódik a korszerű pedagógiai módszerek elsajátításához. (összességében 38 kolléga vett részt korszerű pedagógiai módszerekhez kapcsolódó továbbképzésen: kooperatív tanulásszervezés, projektpedagógia és drámapedagógia témakörben.) E mellett az intézmény részt vesz a SZAKMA program egyes komponenseiben is. Az iskola nem igényel integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésre vonatkozó normatívát. 50 hátrányos helyzetű tanulót tart számon az iskola, a halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozó adat nincs. SNI tanulók száma 6 fő. A hátrányos helyzetűek elsősorban a 9. évfolyamon találhatóak, de nem egy szegregált csoportban. Az SNI tanulók szórtan jelennek meg az intézményben. A középiskolák felsorolásszerű, összegző jellemzése: - Halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. - Az intézményekben dolgozó pedagógusok körében alapvetően jellemző a korszerű pedagógiai módszerek bevezetését szolgáló továbbképzések elvégzése. - Az intézmények nem igénylik a halmozottan hátrányos helyzetűek felkésztésére vonatkozó képesség - kibontakoztató normatívát. 20