A PÉCSI UTCAI TAGISKOLA H Á Z I R E N D J E

Kodály Zoltán Központi Általános Iskola A PÉCSI UTCAI TAGISKOLA H Á Z I R E N D J E Jóváhagyta: az intézmény tantestülete Az intézmény címe : Kaposvár, Pécsi u. 45. OM azonosító: 033966 Hatálybalépés dátuma: 2020. október 10. Érvényesség: visszavonásig Készítette: Horváth Edit tagintézmény-vezető

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A házirend célja.... 5 2. A házirend feladata... 5 3. A házirend személyi és időbeli hatálya... 5 4. A házirend területi hatálya... 6 5. A házirend módosítása... 6 II. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI..6 Az osztályközösség A diákkörök Az iskolai diákönkormányzat III. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSÉNEK SZABÁLYAI, ELJÁRÁSI RENDJE 1. Felvétel, átvétel feltételei, eljárási rendje... 8 2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai... 8 3. A felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje... 8 4. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje... 8 IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások rendje... 8 2. A tanulószobára történő felvétel rendje... 10 3. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai...11 4. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai 11 5. Általános viselkedési rendszabályok 12 5.1. Az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás...12 5.2. Az intézményi rendezvények, ünnepek rendje, szabályai 12 6. A tanulók által az iskolába bevitt dolgok megőrzőben /öltözőben/ való elhelyezési szabályai..13 7. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele 13 8. A diákkörök létrehozásának szabályai.13 V. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai tanórán, tanórán kívül, hétvégén,szünetekben. 14 1.1. Az egyéb iskolához tartozó helyiségek használati rendje...14 2. Rendezvény tartása az intézmény szabadtéri területén...15 VI. A DIÁKJOGOK-ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere 15 2. A tanulók, szülők tájékoztatásának, és véleménynyilvánításának módja 16 2

A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje 17 3. Tantárgy-, foglalkozás választás rendje. 18 4. Az ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetés.... 18 5. A taneszközökért, felszerelésekért a felelősség szabályai, a rábízás rendje 19 6. A tanuló saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai...... 19 7. A számonkérés formái, összeférhetetlenségi szabályok... 19 VII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE... 19 VIII. A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMI ELJÁRÁSOK FORMÁI, RENDJE... 20 A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI... 21 IX. AZ OSZTÁLYOZÓ-, JAVÍTÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI... 22 X. A TANULÓKRA VONATKOZÓ VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. A gyermek - és ifjúságvédelmet ellátó személy és elérhetősége...24 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje... 24 3. A baleset megelőzési eljárások, tűzvédelmi oktatás rendje... 24 4. Tiltott magatartások... 26 5. A baleset esetén teendő intézkedések... 26 XI. FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 26 Térítési díj megállapítása, befizetés A tanulók által előállított termék, dolog alkotás, vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabálya XII. A SZOCIÁLIS ÉS NORMATÍV KEDVEZMÉNYEK, TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE......26 XIII. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 27 XIV. A FOGLALKOZÁSRÓL VALÓ TÁVOLMARADÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A távolmaradás kérésének rendje... 30 2. A mulasztás igazolásának módja... 30 3. Késések.30 4. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje... 30 5. A tanulók foglalkozás alóli felmentésének jóváhagyási rendje...30 XV. A HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS IDEJE, HELYE......31 XVI. A SZÜLŐK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA... 31 XVII. HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. Tájékoztatás, megismertetés rendje... 32 3

2. A házirend elhelyezése... 32 3. A házirend közzétételének, nyilvánosságának biztosítása... 32 4. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai.33 HATÁROZATOK... 34 FÜGGELÉK MELLÉKLETEK 1. A Pécsi Utcai Tagiskola intézményi eljárásrendje a Covid 19 járványügyi időszak idején 2. A Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolájának Házirend kiegészítése digitális oktatás elrendelése esetén 4

Minden tanulónak tisztában kell lenni kötelezettségeivel, hogy jogait gyakorolhassa. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A házirend célja Az oktatási-nevelési intézmények működésének meghatározó része a Házirend. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint az iskolai közösségek életének jogszerű és célszerű megszervezését. A házirend határozza meg a tanulói kötelességek és jogok gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos szabályokat. Ez a szabályozás nem irányulhat a jogszabályokban biztosított joggyakorlás korlátozására, megszüntetésére. 2. A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, közösségi életének szervezését, pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását, a nevelő-oktató munkájának maradéktalan ellátását. A házirend szabályozza az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát, kialakítja azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését, de nem az iskola munkájának rovására, hanem az ott folyó nevelő-oktató tevékenység erősítése érdekében. 3. A házirend személyi és időbeli hatálya A házirend kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákokra és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottakra. 5

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola pedagógusai ellátják a tanulók felügyeletét. A tanulók minden olyan, az iskolán kívüli rendezvényen is kötelesek betartani a házirend előírásait szervezőtől függetlenül -, ahol az iskola látja el a tanulók felügyeletét. A házirend az iskola működése során jogszabályként funkcionál, a benne megfogalmazottak megszegése esetén jogorvoslatnak van helye. A házirendet a nevelőtestület a hatálybalépést követően kétévenként felülvizsgálja. 4. A Házirend területi hatálya A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, A házirend az iskola területére, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvények területére érvényes. 5. A Házirend módosítása A házirend módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján. A házirend módosítását kezdeményezheti az iskolai diákönkormányzat, az iskola dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást a diákönkormányzathoz vagy az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. II. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. (5) bekezdés a); d); f) és 73. (1) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. 6

Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport, sportkör. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. Az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 7

III. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSÉNEK, MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI, ELJÁRÁSI RENDJE 1. Felvétel, átvétel feltételei, eljárási rendje Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, felveszi az intézménybe a körzeten kívüli lakhellyel rendelkező tanulót. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. 2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról / az osztályok csoportokra bonthatók/ a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató dönt. 3. A felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje Az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanuló szülőjét az intézményvezető személyesen tájékoztatja, amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot annak írásban megküldi. 4. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje Megszűnik a tanulói jogviszony: a. ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; b. az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján; c.a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskolában a tanítás reggel 8 órakor kezdődik, a tanulóknak 7. 50-ig kell megérkeznie az iskolába. A szünetek a csengetési rendnek megfelelően alakulnak. 8

Csengetési rend Felső tagozat 1. óra 8. 00-8. 45 2. óra 8. 55-9. 40 3. óra 9. 50-10. 35 4. óra 10. 45-11. 30 5. óra 11. 40-12. 25 6. óra 12. 30-13. 15 7. óra 13.35 14. 15 Gyülekezés: 7-7. 45 a földszinten, jó idő esetén az udvaron. 7 óra 45 perc után a tanárt az osztályteremben várják a tanulók. Az osztálytermeket, a szaktantermeket az ügyeletes nevelő nyitja. Az utolsó óra után a tanulók kötelesek a szemetet a padokból kivenni. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany. A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják. A felső tagozatos gyerekek számára a 16 órás benntartózkodás alól szülői kérésre lehet távol maradni. A kérvényeket szeptember 1-én kell leadni az iskola igazgatójának, aki ennek függvényében engedélyezi azt. A tanulószoba munkarendje 12. 25 14. 00 ebédeltetés szabadidős programok 14. 00 15. 30 tanulási idő 15.30 16.00 játék, teremrendezés Tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozások /szakkörök, tömegsport,/ az utolsó tanítási óra után szervezhetők. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók 9

részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A szakkörök, tanulószobai, sportköri foglalkozások szabadon választhatóak, de beiratkozás után látogatásuk kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. Tanítási órák közötti szünetek rendje Az óraközi szünethez a tanulónak joga van, az órát vezető tanárnak ezt biztosítania kell. Szünetekben tanári ügyeleti rendszer működik. A tanulók a szüneteket rossz idő esetén a folyosón, egyébként az udvaron tölthetik az ügyeletes tanárok felügyeletével. A 7. órák megkezdése előtt azoknak az osztályoknak, ahol esetleg 7. óra jelenik meg az órarendben, 20 perc étkezési szünetet kell biztosítani. Az érintett osztályoknál a 7. óra 13. 35 - kor kezdődik és 14. 20 -ig tart. 2. A tanulószobára történő felvétel rendje A tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. Tanulószobába tanévenként előre minden év májusában. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke tanulószobás elhelyezését. A tanulószobára minden tanuló felvételt nyer. Amennyiben a tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: akiknek mindkét szülője dolgozik, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 3. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai Az iskola munkanapokon 7 órától 17-ig tart nyitva, ez idő alatt gyermekfelügyeletet biztosít. Ettől eltérő időpontban és hétvégén igazgatói engedéllyel történt egyeztetés után szervezhetők programok. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Az iskola épületében órák után akkor tartózkodhatnak a 10

tanulók, ha az iskolában ebédelnek, tanulószobán, szakkörön, sportkörön, énekkaron, egyéb iskolai programon vesznek részt. Akinek nincs délutáni elfoglaltsága, köteles az iskola épületét elhagyni. Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni. 4. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai Az iskolában a szorgalmi idő, a tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik, és minden év június 15-én, illetve, ha ez nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A tanítás nélküli munkanapok felhasználása: Egy tanítás nélküli munkanap a diákönkormányzat szervezésében diáknap Két tanítás nélküli munkanap nevelőtestületi értekezlet Egy tanítás nélküli munkanap tanulmányi kirándulás, túra Egy tanítás nélküli munkanap tantestületi kirándulás Egy tanítás nélküli munkanap - Pályaválasztási nap 5. Általános viselkedési és rendszabályok 7. Tanítási idő alatt az iskola területét engedély nélkül elhagyni tilos! 8. Tanulóinknak az iskolában és az iskola épületén kívül tartott iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás és a szeszesital-fogyasztás, illetve egyéb egészségre káros szerek fogyasztása. 9. A mobiltelefon, iskolai használata tanítási időben tilos, bekapcsolt állapotban nem tartható a készülék. A telefonálás lehetőségét az osztályfőnökkel való konzultáció után az iskolai irodai telefon biztosítja. 10. Szabadidőben az udvaron, nevelő felügyeletével lehet tartózkodni. 11. A keletkezett kárt meg kell téríteni a meghatározott szabályok szerint. 12. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. 11

13. Tilos az iskolába hozni olyan eszközöket, fogyasztási cikkeket, amelyek saját és társai egészségét, biztonságát veszélyeztetik. 14. Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat, műszaki eszközt mindenki csak saját felelősségére hozhat az iskolába, ezekért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. Szükség esetén azokat megőrzésre a pedagógus átveheti. 15. A tanulók ruházata legyen ápolt, tiszta, nem feltűnően kihívó. 16. A tanulók tartózkodjanak az arc- és testfestéstől, testékszerek használatától. 5.1. Az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás nem fogyaszthat az iskolában tiltott szereket nem dohányozhat kirívó viselkedésével nem vonhatja magára mások figyelmét nem rongálhat a rendezvényekről indokolatlanul nem hiányozhat nem sértheti mások emberi jogait 5.2. Az intézményi rendezvények, ünnepek rendje, szabályai Iskolai ünnepek: Nemzeti ünnep az 1956-os forradalom ünnepe. A Köztársaság kikiáltásának napja - október 23. Karácsony Farsang Nemzeti ünnep - március 15. Nemzeti Összetartozás Napja június 4. Tanévzáró, ballagás Az iskola ünnepélyein ünnepi ruha viselése ajánlott. Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz. Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, sötét ing 6. A tanulók által az iskolába bevitt dolgok megőrzőben /öltözőben/ való elhelyezési szabályai A tanulók testnevelés óra előtt kérhetik nagyobb értékű tárgyaik elhelyezését a zárható testnevelő tanári szobában. Az iskola csak az így elhelyezett tárgyakért vállal felelősséget. 7. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele Nagy értékű tárgyak iskolába hozása nem ajánlott. 12

Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat mindenki csak saját felelősségére hozhat az iskolába, azok eltűnésért, felderítéséért az iskola nem tud felelősséget vállalni. A mobiltelefont (amelyet csak saját felelősségére hozhat be az iskolába) az épületbe megérkezve ki kell kapcsolni, és az iskolából való távozásig úgy kell tartani. Amennyiben a mobiltelefon hangja, ill. használata mégis megzavarja a tanítási óra rendjét, a tanár azt elveszi, és csak az iskolából való távozáskor adja vissza. Fénykép és hangfelvétel készítése tilos az iskolában. Ha valaki fénykép és hangfelvétel készítésére alkalmas mobiltelefonnal olyan fényképet, illetve hangfelvételt készít, amely személyiségi jogokat sért (öltözők, szünetek, tanóra, stb.), a telefonhasználót felelősségre kell vonni! Ne hozzon be a tanuló az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ezeknek birtoklása törvényi jogszabályba ütközik, és fegyelmi büntetést, vagy eljárást von maga után. A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet, amely a tanulás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár munkáját zavarja. A tanítási órákon a diákok számára audioeszközök, mobiltelefon, valamint a tanítás időtartama alatt bluetooth hangszóró és az iskolai munkát zavaró játékok használata tilos. Tanulóink mobiltelefonjukat a tanítási órán csak kikapcsolt állapotban tarthatják maguknál, kivéve, ha azt a pedagógus felszólítására az órán használhatják. A tanulók a saját tulajdonukban lévő infokommunikációs eszközöket (mobiltelefon, tablet, laptop, audioeszközök, stb.) a tanítási órán csak a pedagógus engedélyével, illetve felszólítására használhatják. Az iskola tulajdonát képező infokommunikációs eszközöket a tanulók csak a pedagógus jelenlétében és irányításával használhatják. (20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 5. (2) h) 8. A diákkörök létrehozásának szabályai Diákkörök tanévenként legalább 10 tanulóval szervezhetők, amennyiben a közös érdeklődés jellege szerinti személyi és tárgyi feltételek megteremthetők. A diákköri tagságot a következő tanévre május 20-ig a diákönkormányzatnál kell kezdeményezni. A meghatározott létszám teljesülése esetén a diákönkormányzat minden év június 15-ig kezdeményezi az adott diákkör létrehozását. Az iskola igazgatója kifogást emel, ha a tervezett diákkör működése ellentétes az iskola pedagógiai programjával, esetleg egyéb szabályokat sért. 13

V. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai tanórán, tanórán kívül, hétvégén, szünetekben A tanulók az iskola létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanulók az intézmény területén, épületében csak a nyitva tartás ideje alatt tartózkodhatnak. A szaktantermekben csak a szaktanár felügyelete mellett lehet tartózkodni. A technikai, demonstárciós és egyéb kísérleti eszközök használata csak az erre hivatott, megfelelő jelenlétében lehetséges. Tantermek kulcsai csak iskolai dolgozónak adhatóak ki. 1.1. Az egyéb iskolához tartozó helyiségek használati rendje Csak tanári kísérlettel vonulhatnak a csoportok, osztályok. A csoportok az év elején meghatározott beosztás szerint étkeznek. Az étteremben önkiszolgáló módon történik az étkezés. A kulturált étkezést, higiéniai előírásokat be kell tartani. A tanulószobás csoportok tanulói két külön időpontban étkeznek. A tornaterem rendje: A tornaterembe csak tanári kísérettel mehetnek a gyerekek. A tornaterem ajtaját zárva tartjuk. A tornaterem küzdőterében a tornacipő használata kötelező. A könyvtár rendje: A könyvtár szolgáltatásai díjmentesek. A tanulók az általuk használt könyvek épségéért, tisztaságáért anyagi felelősséggel tartoznak. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon évente meghatározott időpontban tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 14

A számítástechnika terem rendje: A teremhasználat a szaktanteremre vonatkozó külön szabályozás alapján történik, amit a tanulókkal a szaktanárok minden tanév elején ismertetnek. A számítógépeket az azzal megbízott pedagógusok felügyelete mellett a tanulók tanórán kívül is ingyenesen használhatják. 2. Rendezvény tartása az intézmény szabadtéri területén Az iskola udvarán, füves pályáján 22 óra után rendezvény megtartására csak Kaposvár Megyei jogú Város Önkormányzatának előzetes, írásos hozzájárulása alapján kerülhet sor. A rendezvény programját, és időpontját tartalmazó kérelmet az intézmény vezetője köteles annak megrendezése előtt 14 nappal a város önkormányzatához eljuttatni. Az iskola helyiségei az igazgató előzetes engedélye alapján bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. A bérbeadás nem zavarhatja az iskolai élet rendjét. VI. A DIÁKJOGOK-ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere A tanulók, a tanulóközösségek, és a diákkörök érdekképviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Jogköreit magasabb jogszabályok rögzítik. A diákönkormányzatot segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Évente diákközgyűlést kell tartani, melyen meghívottként részt vesz az intézmény vezetője. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók Diákönkormányzaton keresztül döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával, saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 15

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni minden olyan kérdésben, amelyben az iskolában egyetértési jog illeti meg. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben: szervezeti és működési szabályzat megalkotása, módosítása házirend megalkotása, módosítása 2. A tanulók, szülők tájékoztatásának és véleménynyilvánításának módja A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje Kérdezés-érdemi válasz A tanulók kérdést intézhetnek az iskola vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve intézkedésre jogosult személy véleménye, döntése, valamint ennek indokai. Véleménynyilvánítás Az emberi méltóság tiszteletben tartásával, mások személyiségi jogainak megsértése nélkül szabadon véleményt nyilváníthat a tanuló minden kérdésről, ami összefügg az iskola életével: az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, adott esetben olyan kérdésről is, ami az iskola falain kívül történik. A véleménynyilvánítás elsődleges fórumai: diákközgyűlés osztályképviselők, DÖK tisztségviselők megbeszélései a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal osztályfőnöki óra, tanóra Tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet a tanuló, alkalmazkodva az óra menetéhez. Amikor él a véleménynyilvánítás jogával, nem használhat olyan kifejezéseket, amelyekkel megsérti tanulótársait, a pedagógusok, az iskolai dolgozók emberi méltóságát. 16

Tájékoztatás A tanulóknak és a tanulói közösségeknek joguk van az őket érintő szabályok, információk megismerésére. Az iskola egészének életéről, a tervekről, feladatokról, eredményekről tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen, diákközgyűlésen, évente az aktualitásokról szóbeli és írásbeli hirdetésekben, faliújságokon, tájékoztatjuk a tanulókat. A diákok jogairól és kötelességeiről, a joga gyakorlásához szükséges információkról a tanulókat legalább egy osztályfőnöki óra felhasználásával az osztályfőnök tájékoztatja. Amennyiben a tanuló tájékozódni kíván valamilyen kérdésben, azt osztályfőnökénél, illetve a diákönkormányzatot segítő nevelőnél jelezheti szóban, vagy írásban. Véleményezés, javaslattétel A diákönkormányzatnak egyetértési, kezdeményezési és véleményezési joga van több, az iskola működését befolyásoló kérdésben, amelyeket jogszabályok írnak le és garantálnak. A DÖK a diákokat érintő kérdésekben javaslatot (indítványt) tehet az igazgatónak az alábbiak szerint: A tanuló a diákönkormányzat tagjának vagy elnökének jelzi a javaslatát. A DÖK elnöke a tanulók indítványát ismerteti a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, aki erről szóban vagy írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját. A javaslattételt követően az intézményvezetés feladata, hogy 30 napon belül, szóban, vagy írásban érdemi választ adjon a javaslatra, melyet személyesen, vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus közvetítésével juttat el az érintettekhez. Az információhoz jutás formái, rendje Az iskola dokumentumainak (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat minőségirányítási program) megtekintését a tanulók kérhetik a diákönkormányzatot segítő pedagógus közvetítésével az intézmény igazgatójától. A házirend valamennyi tanteremben, az iskola folyosóján, jól látható helyen ki van függesztve, bármikor megtekinthető, ill. az első tanítási napon az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, szülői értekezleten a szülőkkel. A tanuló a saját személyes adatainak megismerését, (amelyek róla az iskola birtokában vannak) kérheti az osztályfőnökétől. A kérelemtől számított 3 tanítási napon belül az osztályfőnök köteles az adatokat a tanulóval megismertetni. 17

Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról osztályzatának megállapítása céljából, közvetlenül az iskola igazgatójához fordulhat kérésével, akitől a szükséges tájékoztatást megkapja. 3. Tantárgy-, foglalkozás választás rendje A kötelezően választható tantárgyak rendjéről A szülőknek évente lehetőségük van választani, hogy a Hit és erkölcstan vagy Etika órát látogassa gyermekük. Ehhez kapcsolódó kérvényüket minden tanévet megelőző év május 20- ig nyújthatják be az iskola vezetőjéhez. Más tantárgyak vonatkozásában nem élhetnek a választás lehetőségével. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy a délutáni szabadidős foglalkozásokra jelentkezzenek, a meghirdetésben megadott időpontig. A tanórán kívüli foglalkozások nem kötelezőek, de ha a tanuló arra jelentkezett egy tanévig kötelező a részvétel. 4. Az ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetés Ingyenes étkezésben azok a tanulók részesülnek, akiknek érvényes Gyermekvédelmi Kedvezményről szóló határozatuk van. Kedvezményes étkezés, a mindenkori önkormányzati rendelet függvényében igényelhető az arra rászoruló tanulók részére. 5. A taneszközökért, felszerelésekért a felelősség szabályai, a rábízás rendje A tanuló törekedjen arra, hogy az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott taneszközöket, hogy azokban ne essen kár. Véletlen károkozásért a tanulót felelősség nem terheli. 6. A tanuló saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai Egyénileg felelős a tanuló a tantermek, a folyosók, a tornaterem, az iskolaudvar és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és a személy tulajdon megőrzéséért, védelméért. Minden tanulónak tisztán kell tartania azt a padot, széket, amelyet használ a tanítási órákon, délutáni foglalkozásokon. Az iskola vagyonának védelme, a tanterem leltári tárgyainak megőrzése, a rongálók elleni erélyes fellépés minden tanuló kötelessége. Az elkövetett vétségekért minden diák 18

egyénileg és anyagilag felelős. A kárt okozó tanuló anyagilag felelősségre vonható, vagy a helyreállításra kötelezhető. 7. A számonkérés formái, összeférhetetlenségi szabályok A tanítási órákon a tananyag számonkérése a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint történik. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, felkészülten, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a diákok egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját legalább két órarendi órával megírásuk előtt jelezni kell a tanulóknak. Naponta a tanulók legfeljebb csak két témazáró dolgozatot írhatnak. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy annál több óra anyagának elsajátítását ellenőrzi. A dolgozatot a tanár két héten belül köteles kijavítani, és eredményét ismertetni. VII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén 19

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, szereplő tanulók osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő közösségi munkát végző tanuló könyvjutalomban részesül. VIII. A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. A büntetés fokozatai: szóbeli figyelmeztetés szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal, legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: 20

o az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, testi, lelki épségének tudatos veszélyeztetése; o az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; o a szándékos károkozás; o az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A köznevelési törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: - megrovás - szigorú megrovás, - áthelyezés másik tanulócsoportba, vagy iskolába. A vagyonvédelem miatt a tanulók az előírásoknak megfelelően kezeljék, óvják az iskola eszközeit, bútorait és berendezési tárgyait. Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után - a kárt meg kell téríteni. A szándékos rongálást elkövetett tanuló köteles a megrongált tárgyban, eszközben bekövetkezett kár 50%-át megtéríteni. Az intézmény az elveszett tárgyakért nem vállal felelősséget. 21

Ha a tanuló az iskola pedagógusa vagy más alkalmazottja ellen irányuló közösségellenes cselekményt követ el vagy azzal fenyegetődzik, ha az iskolai, közösségi együttélés szabályaival alapvetően ellentétes magatartást tanúsít, amely sérti az iskola helyi normáit és a nevelésioktatási folyamatban résztvevő tanulók és pedagógusok alapvető érdekeit. Ha a tanuló által elkövetett közösségellenes magatartás vagy az azzal történő fenyegetés büntetőjogi felelősség hatálya alá tartozik, a szükséges hatósági bejelentést haladéktalanul be kell nyújtani. Ha a közösségellenes magatartás fegyelmi eljárás hatálya alá tartozik, a fegyelmi eljárást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül meg kell indítani. (A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 5. (2) i) ) IX. AZ OSZTÁLYOZÓ-, JAVÍTÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Ha a tanuló értékelése és minősítése az 5-8. tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzat, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, A pontos időpont az intézmény bejárati ajtajára kifüggesztésre kerül, illetve a tanuló szülője/gondviselője/ írásbeli értesítést kap erről. Amennyiben a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, távolmaradását nem tudja érdemben megindokolni, akkor az évfolyamot meg kell ismételnie. Az osztályozó vizsga tantárgyai, tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei A 250 óránál többet mulasztott tanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 5 6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, informatika, angol, és a készségtantárgyak. 22

7 8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol, informatika és a készségtantárgyak. Az osztályozó vizsga akkor eredményes, ha a tanuló rendelkezik az adott tantárgy továbbhaladásához szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal. A minimális tantárgyi követelményeket (elégséges) akkor teljesíti a tanuló, ha: ismeri és használja az adott tantárgy alapfogalmait, alapvető eszközeit, a felismerés és bemutatás szintjén ezeket képes alkalmazni is, alapvető műveleteket, feladatokat képes elvégezni, kis segítséggel hibáit kijavítani, előadásmódja érthető, fellelhető benne a tantárgy szaknyelve. Az osztályozó vizsga tantárgyi követelményeit a Pedagógiai Program Helyi Tantervének tantárgyi része tartalmazza. Az osztályozó vizsgák időpontját az iskolai éves munkaterve tartalmazza. A tantárgyi részleges, vagy teljes felmentések eljárási szabályai A tanuló akkor kaphat valamely tantárgy tanulása alól teljes, vagy részleges felmentést, ha rendelkezik a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság szakvéleményével, melyről az iskola igazgatója is értesítést kapott. A felmentés a szakvéleményben meghatározott időpontig érvényes. A tanulók felmentését időszakosan a testnevelés óra alól a szülő is kérheti. Egy hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján. X. A TANULÓKRA VONATKOZÓ VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. A gyermek - és ifjúságvédelmet ellátó személy és elérhetősége A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal az osztályfőnökök foglalkoznak, tevékenységüket tagintézmény-vezetőhelyettes fogja össze. 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 23

A tanulók a következő szűréseken vesznek részt: havonta tisztasági szűrés évente egy - két alkalommal fogászati szűrés valamennyi évfolyamon kétévente egy alkalommal színlátás vizsgálat, hallásvizsgálat mozgásszervi és általános orvosi vizsgálat ötödik évfolyamon golyvaszűrés a tanulók fizikai állapotának mérése évente egyszer, gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre történő beosztás az iskolaorvos döntése alapján A tanulók számára a dohányzás, az alkohol és kábítószerek fogyasztása, árusítása, az iskola területére való bejuttatása tilos. 3. A baleset megelőzési eljárások, tűzvédelmi oktatás rendje Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége a munka során: a munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása, a munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelentő rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése és a felelős vezető tájékoztatása, baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség. A pedagógusok feladatai a tanulói baleset-megelőzésben: A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a napközis nevelők munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplókban történik. Munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a munkakezdés előtt: technika tanár testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő fizika és kémia kísérleteket végző tanár kirándulások előtt a kirándulást szervező személy A tanulók feladatai a tanulói baleset-megelőzésben: Megismerjék az iskola kiürítési tervét, és részt vegyenek annak évenkénti gyakorlatában. 24

Tűzriadó, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén pontosan tartsák be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervben szereplő előírásokat (az osztályfőnökök vagy szaktanár által ismertetett útvonalon hagyják el az épületet). A diákok tűzvédelmi oktatásának tematikája A diákokat a tanévkezdés után azonnal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet (pl. osztálynaplóban) írásban rögzíteni kell. Tematika: 1. Tűzjelzés módja, a rendelkezésre álló lehetőségek 2. Tűzriadó esetén követendő magatartás, az épület elhagyásának módja és lehetőségei 3. Készenlétben álló tűzoltó berendezések, felszerelések, készülékek, használati előírásai, gyakorlati alkalmazása 4. Tiltott magatartások az iskola teljes területén tilos dohányozni, tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot az iskolába hozni, önvédelmi, vagy támadó eszköznek minősülő, sérülést okozó veszélyes tárgyakat behozni, az iskola területén tanítási idő alatt mobiltelefont használni, az agresszió (a másik tanuló megverése, bántalmazása, erőszakos megalázása, önbíráskodás) pénzzel történő szerencsejátékok, az udvaron átmenő gázcsövek ütögetése, az udvari aknatetők felemelése, elektromos készüléket tanári felügyelet nélkül kezelni, az emeleti ablakokból kihajolni, az iskola ablakain bármilyen tárgyat kidobni. 5. A baleset esetén teendő intézkedések A tanuló azonnal jelentse a folyosón ügyelő tanárnak, az igazgatóság valamelyik tagjának, vagy a gazdasági iroda dolgozóinak, ha balesetveszélyt észlel; Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült. 25

Az iskola balesetvédelmi felelőse baleseti jegyzőkönyvet készít, melyet a jogszabálynak megfelelően továbbit. XI. FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Térítési díj megállapítása, befizetése Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés, az ingyenes tankönyv ellátás, az iskolánkban törvény által biztosított. Az iskola tanulói térítési díjat fizetnek az alábbiak szerint: Az étkezési térítési díj mértékét minden gazdasági évre a város önkormányzata rendeletben szabályozza. A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabálya A tanulók által előállított termékek értékesítésre nem kerülnek. Azokat a tanulók vagy saját használatba veszik, vagy felajánlják az iskola számára dekorálásra, jutalmazásra, ajándékozásra. Az ezekhez szükséges alapanyagokat az iskola ingyen biztosítja. XII. A SZOCIÁLIS ÉS NORMATÍV KEDVEZMÉNYEK, TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális támogatásban részesülhetnek: étkezési hozzájárulás kifizetésére A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli akit az egyik szülő egyedül nevel akinél a család 1 főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíj minimumot A támogatás odaítélésére az osztályfőnökök véleménye alapján a gyermekvédelmi felelős nevelő tesz javaslatot, majd az intézményvezető dönt. 26

XIII. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. EMMI rendelet Ingyenes tankönyvellátásra minden általános iskolai tanuló jogosult. Az ingyenes tankönyvellátást iskolánk tankönyvkölcsönzéssel használt tankönyvek biztosításával az állami normatíva felhasználásával biztosítja. A tankönyvellátás feladatai a tankönyvrendelés elkészítése a tankönyvrendelés módosítása a kölcsönzött könyvek begyűjtése a kiszállított tankönyvek átvétele a tankönyvek kiosztása pótrendelés tankönyvfelelős/tagintézmény vezető tankönyvfelelős/ tagintézmény vezető osztályfőnökök tankönyvfelelős/tagintézmény vezető tankönyvfelelős/tagintézmény vezető osztályfőnökök tankönyvfelelős/tagintézmény vezető A tankönyvellátásban közreműködők feladatai: - A tagintézmény vezető felelős a tankönyvellátás megszervezéséért a tankönyvellátás helyi rendjének kialakításáért a tankönyvfelelős megbízásáért A tankönyvfelelős/tagintézmény-vezető kapcsolatot tart a tankönyvellátás megszervezésében résztvevő személyekkel lebonyolítja a tankönyvrendelést, pótrendelést átveszi és kiosztja a tankönyveket A könyvtáros bevételezi az állam által ingyenesen biztosított tankönyveket, 27

gondoskodik azok, illetve a normatív kedvezményből beszerzett tankönyvek kikölcsönzéséről év végi begyűjtéséről, A munkaközösség vezetők szakmai szempontból koordinálják a tankönyvek kiválasztását előnyben részesítik a tartós tankönyveket szorgalmazzák egységes tankönyvcsaládok használatát, A szaktanárok a munkaközösséggel egyeztetve kiválasztják az általuk tanított osztályok számára a megrendelni kívánt tankönyvet. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv értékesítéssel, a tankönyvelvesztéssel ill. rongálással okozott megtérítésével kapcsolatos szabályok 1. Tankönyvkölcsönzés A tartós használatra szánt tankönyveket és egyéb segédleteket a tankönyvfelelős rendeli meg a szaktanárok és a könyvtáros igényei alapján, az intézményvezetővel történő egyeztetés után. A tartós tankönyvek nyilvántartásba vétele a könyvtáros feladata, aki munkájához a tanév elején segítséget kap a tankönyvfelelőstől. A tartós tankönyveket és segédleteket az iskolai könyvtár elkülönített részében kell elhelyezni. A tartós tankönyvek kölcsönzése történhet a o a szaktanár által, aki felelős a letéti állományba került könyvekért, o könyvtári kölcsönzéssel alkalmanként, tanulónként. A tartós tankönyvek használatának rendjéről az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat és a szülőket. A tartós tankönyvek és segédletek az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanév végén (június 10-ig) hibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás nélkül) kell visszaadni. A könyvek beszedése az osztályfőnökök és a könyvtáros feladata. 2. A tankönyvelvesztéssel ill. rongálással kapcsolatos rendelkezések 28

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával - okozott kár megtérítésére köteles. A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni. 3. A tankönyv értékesítés szabályai A tankönyvek kiosztása az iskola közreműködésével történik. Az iskola a tankönyvellátási szerződésben vállalta, hogy a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól átveszi, hogy 3. 1. Köteles gondoskodni: az átvett könyvek biztonságos tárolásáról, őrzési feltételeinek biztosításáról, a könyvek, megfelelő helyiség rendelkezésre bocsátásáról, a szülők, tanulók értesítéséről az átvétel időpontjával és helyszínéről. A tankönyvek átadásáról osztályonként, név szerinti nyilvántartást vezet. 4. A tankönyvtámogatás szabályai A tankönyvrendelést a munkaközösség véleményének kikérésével a tagintézmény-vezető Horváth Edit készíti el, aki egyben a tankönyvfelelős is. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. XIV. A FOGLALKOZÁSRÓL VALÓ TÁVOLMARADÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A távolmaradás kérésének rendje Jelentős családi esemény miatt a tanulók szülei tanévenként 5 tanítási napot igazolhatnak, melyet előre kell egyeztetni az osztályfőnökökkel. További előre látható hiányzásokra, (kirándulás, családi program) előzetesen az osztályfőnök, vagy az igazgató engedélye szükséges. 29

2. A mulasztás igazolásának módja A tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozniuk. Az igazolást, a hiányzást követő első tanítási napon köteles átadni osztályfőnökének, aki a tanév végéig megőrzi azt. Ha a diák távolmaradását öt napon belül nem igazolja, a mulasztását igazolatlannak kell tekinteni. A mulasztott órák heti összesítésekor a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. 3. Késések Ha a tanuló a tanítási óráról késik, késését igazolnia kell. A késés nem minősül automatikusan igazolatlan hiányzásnak, igazolható. Ha a tanuló a késéseket igazolni nem tudja, a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az a 45 percet eléri, igazolatlan órának kell beszámítani. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A gyakori késések miatt a tanuló fegyelmező intézkedésben részesülhet. 4. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje Amennyiben a tanuló távolmaradását nem igazolja, mulasztása igazolatlan. Tanköteles tanuló esetében az első igazolatlan óra után az osztályfőnök hivatalos levélben értesíti a szülőt, melyben felhívja a figyelmét az igazolatlan hiányzások következményeire. Ha tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola tagintézmény-vezetője értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, valamint a család-és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola tagintézmény-vezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges 30

tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, valamint a család-és gyermekjóléti központot. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 200 óra hiányzásnál az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt. 17. A tanulók foglalkozás alóli felmentésének jóváhagyási rendje Az iskola valamennyi tanulója köteles az intézményben tartózkodni délután 16 óráig. Ez alól felmentés a szülő egyedi kérelme alapján adható a felső tagozatos tanulók számára. Az intézmény igazgatója mérlegelés után egyedileg dönt a kérelmek elfogadásáról, ill. elutasításáról. XV. A HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS IDEJE, HELYE A hit és vallásoktatás helye az iskola kijelölt helyiségeiben, tantermeiben történik órarend szerinti bontásban. XVI. A SZÜLŐK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA Az iskola egészének életéről a tanév eleji és a félévi szülői értekezleten az iskola igazgatójától, és az osztályfőnököktől kapnak tájékoztatást a szülők, személyesen vagy a KRÉTA e-napló használatán keresztül. Az aktuális tudnivalókról az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékozódhatnak. XVII. HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. Tájékoztatás, megismertetés rendje A házirendet az elfogadástól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézményvezető köteles intézkedni. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell az első osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, illetve szülői értekezleten, vagy szükség szerint bármikor. 31