Bibliotheca farmaceutica Neves magyar gyógy szer é sz ek kegyeleti adattára Szmodits László DICTUM Kiadó
Bibliotheca Pharmaceutica Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára ISSN 1586-9741 ISBN 963 210 242 8 A sorozat felelős szerkesztője: Dr. Dobson Szabolcs A kötet felelős szerkesztője: Hornok Éva A Bibliotheca Parmaceutica könyvsorozat a Dictum Kiadó gondozásában jelenik meg. Dictum Kiadó, 2003 Postacím: 1149 Budapest, Bíbor utca 10. e-mail: dictum.dobson@axelero.hu Felelős kiadó: Dr. Dobson Szabolcs ügyvezető, Dictum Kiadó
T artalom j egyzék BEVEZETÉS ÉLETRAJZI ADATOK ÉS SÍRHELYEK Dr. Abay Nemes Gyula...16 Abay Nemes Károly... 18 Dr. Andriska József - Geszti Károly... 19, 20 Dr. Andriska Viktor... 21 Dr. Atzél Elemér... 23 Dr. Auber László...25 Dr. Augustin Béla...27 Dr. Baintner Ferenc... 29 Dr. Baradlai János...30 Baranyai Aurél...32 Dr. Bari Zsigmond...34 Dr. Barta Endre... 35 Bayer Antal senior...37 Dr. Bayer Antal junior... 39 Bayer Arnold...40 dr. Bayer Krucsay Dezső... 41 Beniczky Miklós senior...42 Beniczky Miklós junior...43 Benkő Ferenc...... 44 Beretzk Péter... 45 Dr. Bertalan Pál...46 Bogcha Novak Zoltán...48 Dr. Bölcs Béla... 49 Dr. Burger Kálmán... 50 Dr. Búzás Géza...52
Dr. Cholnoky László... 53 Dr. Clauder Ottó...55 Csontváry Kosztka Tivadar... 57 Dalibor László...59 Dr. Dávid Lajos...60 Dr. Deér Endre senior......62 Dr. Deér Endre junior... 63 Deér Ödön... 64 Dobler Béla......65 Dobler László... 66 Dr. Doby Géza Károly... 67 Dorner József...69 Erkedy Ferenc senior... 71 Erkedy Ferenc junior...72 Dr. Emszt Kálmán... 73 Ernyey József...74 Fauser Antal... 76 Dr. Felletár Emil...78 Dr. Ferencz Áron... 80 Frantz Ádám...81 Ferenczy György...82 Ferenczy Károly... 83 Dr. Ferenczy Andor...84 Filó János...85 Dr. Flóderer István......86 Frankó Andor senior... 88 Frankó Andor junior... 89 Dr. Frankó András...90 Frum István... 91 Gáts Lajos...92 Glázer Sándor...93 Göbl Nándor...94 Dr. Görög Jenő...95
Dr. Gyarmati László...96 Dr. Gyenes István... 97 Dr. Halm Iván... 99 Dr. Halmai János...101 Dr. Halmi Pál... 103 Dr. Háznagy András...105 Dr. Hegedűs Lajos...107 Dr. Herceg Zoltán...109 Dr. Hidvégi Gyula...110 Ihász István...111 Dr. Ilosvay Lajos...112 Dr. Incze István József... 114 Dr. Issekutz Lívia... 115 Ifj. dr. Jancsóné, dr. Gábor Aranka... 116 Janitsáry Iván senior... 117 Janitsáry Iván junior...118 Janitsáry László...119 Jankó Gyula... 120 Jármay Gusztáv...121 Dr. Jármay Gyula...122 Jéhn Antal......123 Kabay János...124 Karlovitz Adolf...126 Kariovitz László...127 Karlovszky Geysa...128 Dr. Kátai Gábor...130 Katona Zsigmond...132 Kazay Endre...134 Dr. Kedvessy György... 136 Dr. Kempler Kurt... 138 Dr. Kenderes János...140 Dr. Kerbolt Kornél...142 Dr. Keresztes Anna... 143
Keresztes Nagy Antal... 144 Kiss Ferenc senior...145 Kiss Ferenc junior...... 146 csávási Kiss Károly...147 Dr. Klivényi Ferenc... 148 Kiősz György...149 Kochmeister Figyes... 151 Dr. Kóczián Géza...152 Koczka Pál......154 Dr. Korányi Miklós...155 Koritsánszky Dénes senior...156 Koritsánszky Dénes II...157 Koritsánszky Ottó...158 Dr. Koritsánszky Dénes...160 Dr. Koritsánszky Dénesné, dr. Amrus Klára... 161 Dr. Kósa László... 162 Dr. Kotsy József...163 Dr. Kovács László... 164 Dr. Küttel Dezső...166 Dr. Láng Béla...168 Dr. Láng Béláné, Zalai Zsuzsanna... 169 Dr. Lantosi István... 170 Lárencz László senior...171 Lárencz László junior...172 Dr. Légrády Ezsébet...173 Lóránd Nándor... 174 Dr. Majlát Pál...176 Márkus Béla...177 Dr. Matolcsy György...178 Dr. Matolcsy Miklós... 179 Dr. Mázor László...181 Menner Ödön senior... 182 Dr. Mezey Géza...184
Mihalovits Jenő... 186 Dr. Mikó Gyula... 187 Dr. Modor Vidor...189 Molnár Kálmán... 191 Dr. Mozsonyi Sándor... 192 Dr. Müller Bernát...194 Dr. Nagy Béla... 195 Dr. Nagylucskay Sándor... 197 Nendtvich Tamás...198 Nikolics Milivoj...200 Dr. Nikolics Károly...201 Orient Tibor... 202 Örkény István...203 Örvényi Béla...205 Piacsek Gyula 1...206 Piatsek Gyula II...207 Pillich Ferenc senior...209 Dr. Pillich Ferenc junior...210 Pokorny Endre... 211 Prodam Guidó...212 Dr. Putnoky István... 214 Dr. Rácz György... 215 Dr. Rádóczy Gyula junior... 216 Ragettli János senior...218 Dr. Ragettli János junior... 219 Rázsó István... 221 Dr. Rédiger Béla...222 Répay Lajos...224 Réthy Béla senior... 225 Réthy Béla junior 1... 226 Réthy Béla junior II...227 Réthy István...228 Rippl-Rónai József...229
Rumbus Sándor... 231 Dr. Salamon Béla... 232 Schédy Sándor... 233 Dr. Schulek Elemér...234 Dr. Seitz Ottó - Török Sándor...236, 237 Dr. Síkos József...238 Somogyi Rezső...239 Spergely Béla...241 Staudt Zoltán Ferenc...243 Südy István...244 Dr. Südy Ernő senior...245 Südy Ernő junior...246 Dr. Szabó Gyula...247 Dr. Szász Kálmán...248 Dr. Szász Tihamér...250 Dr. Szebellédy László - dr. Gaál Józsa...251 Dr. Széki Tibor...253 Dr. Szentgyörgyi István...255 Szigetváry Zoltán...256 Dr. Szigetváry Ferenc...257 Dr. Szirmai Lóránd......259 Szkalla család Szkalla Antal...260 Dr. Szkalla László senior... 261 Szkalla László junior......262 Dr. Sztankay Aba...263 Sztupa György...265 Takácsy Nagy József...266 Dr. Takácsy Nagy Lóránd...267 Dr. Takácsy Nagy Géza... 268 Dr. Tamáska Lőrinc... 269 Dr. Tapfer Dezső... 271 Dr. Táplányi Endre... 273
Dr. Than Károly... 275 Dr. Tombor Jenő...277 Tömörkény István...278 Varró Aladár Béla... 279 Dr. Végh Antal... 280 dr. Végh Antalné, Berg Katalin... 282 Vidovszky István... 283 Dr. Vinkler Elemér...285 Dr. Vondra Antal...286 Vondra Hajnalka...287 Dr. Windisch Richárd...288 Dr. Winkler Lajos... 289 Dr. Zalay Dezső...291 Dr. Zalai János...292 Zalai Ede...293 Dr. Zalai Károly senior... 294 Dr. Zboray Bertalan...295 Zipernovsky Károly... 297 A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN ÉS MÁSUTT ELTEMETETT NEVES MAGYAR GYÓGYSZERÉSZEK Balla Sándor...300 Dr. Bernády György...301 Divald Károly...302 Gallik Géza...303 Dr. Harsányi János...304 Dr. Hintz György senior...306 Dr. Hintz György junior 1...307 Dr. Hintz György...308 Dr. Hintz György József... 309 Kubányi Lajos...310 Dr. Mártonfi László... 311
Mauksch Tóbiás... 312 Dr. Mezei Mihály...313 Dr. Orient Gyula...314 Rozsnyay Mátyás...316
BEVEZETÉS A magyar gyógyszerészet elhunyt kiválóságai emlékének ápolását minden nemzedék erkölcsi kötelességének tartotta. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület már a XIX. század utolsó évtizedeiben - a Magyar Tudományos Akadémia mintájára - emlékbeszédekben emlékezett meg az elhunyt hírességekről. dr. Baradlai János és Bársony Elemér A magyarországi gyógyszerészet története" című kétkötetes (1930), valamint Studény János és dr. Vondra Antal Hírneves gyógyszerészek" című (1930) könyvében számos magyar gyógyszerész életútját, munkásságát közölték (1, 2). Franki Antal 1933-ban cikksorozatot jelentetett meg az Egyesített Gyógyszerészi Lapokban Elhunyt nagyjaink" címmel (3). Dr. Horváth Jenő 1937. évi 0 is gyógyszerész volt" cikkében 30 elhunyt neves magyar gyógyszerész rövid életrajzán kívül még 36 élő személyt is megemlített (4). Szász Tihamér lapszerkesztő javaslatára dr. Mozsonyi Sándor egyetemi tanár elnökletével, 1941-ben alakult meg a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottsága. A több alkalommal ülésező bizottság a Gyógyszerészi Almanach 1942. évi kötetében jelentette meg a felvett kiválóságok rövid életrajzát (5). A bizottság újabb személyek felvételét is javasolta, de a háborús körülmények miatt erre már nem kerülhetett sor. Franki Antal 1943-ban róluk írt egy cikksorozatot Akik kimaradtak a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjából" címmel (6). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályán belül 1978 tavaszán alakult meg újra a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottsága dr. Hegedűs Lajos, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársa elnökletével.
Az új bizottság a régi elvek néhány módosításával a Gyógyszerész Pantheon kibővítését szorgalmazta. Több mint 210 neves gyógyszerészt vettünk fel a Pantheonba 1978 és 1997 között (7). Dr. Hegedűs Lajos és dr. Zboray Bertalan 1985-ben összeállítottak egy kétkötetes fényképes Magyar Gyógyszerészet Pantheonja" munkát, mely 145 gyógyszerész rövid életrajzát közölte (8). A bizottságot 1992 őszén felkérték, hogy lássa el egy Kegyeleti Bizottság munkáját is, mely abból áll, hogy neves gyógyszerészek még meglévő sírjait, síremlékeit felkutatják, és ha szükséges, gondoskodnak megőrzésükről (9). A bizottság tagjai több éves munkával összeállítottak egy sírlistát, mely számos olyan személy adatát is közli, akiket még nem vettünk fel a Pantheonba (10). Sajnos, a sírgondozásra még nem került sor. A Magyar Gyógyszerész Kamara 1995-ben elfogadott, és 2000- ben újra megerősített alapszabályzatában szerepel: a Kamara ápolja a magyar gyógyszerészet nemes hagyományait és a neves elődök emlékét" (11). A Magyar Millennium alkalmából, 2001-ben jelent meg dr. Zalai Károly emeritus egyetemi tanár, nemzetközi hírű gyógyszerésztörténész A magyar gyógyszerészet nagyjai" című, gazdagon illusztrált könyve (12). A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001-ben kéréssel fordult a Magyar Gyógyszerészeti Társasághoz, és rajta keresztül a Magyar Gyógyszerész Kamarához, hogy állítsuk össze a neves magyar gyógyszerészek sírjainak, síremlékeinek adatbázisát. Az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának 2001. novemberi vezetőségi ülésén elvállaltam ezt a munkát. Ezt a Magyar Gyógyszerész Kamara anyagilag is támogatta, melyért ismételten köszönetét mondok (13). Már hosszabb ideje kutatom a neves magyar gyógyszerészek életútját, munkásságát. Sok segítséget kaptam dr. Zboray Bertalantól (+2001), a Pantheon Bizottság volt elnökétől, dr. Kata Mihály, dr. Noszál Béla, dr. Sujbert László és dr. Zalai Károly egyetemi tanároktól, Barcsay István, Csernus Lukács Lajos, dr. Grabarits István, dr. Józsa Alajos, dr. Koritsánszy Klára, dr. Láng Csaba, dr. Lárencz Lász
ló, dr. Menner Ödön, dr. Péter H. Mária és dr. Südy György gyógyszerészektől, Láng Miklós volt lapszerkesztőtől, Réthy Zsolt úrtól, dr. Varga Benedektó'l, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigagató helyettesétől, a Budapesti Temetkezési Intézettől, budapesti és számos vidéki temetőtől, vidéki önkormányzatoktól, egyházi hivataloktól, valamint több ismert temetőkutatótól ( Csontos László, Triff Viktor), akiknek ismételten köszönetét mondok. Az 1941-ben alakult Gyógyszerész Pantheon Bizottság ezzel az idézettel adózott a neves kiválóságaink emlékének: Nevük előtt, kik díszeink valának, Meghatva áll a késő nemzedék, Nem halt meg az, ki jól végezte dolgát És tetteivel írta fel a nevét!" 1. Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története I II. kötet. Budapest, 230. 2. Studény János, dr. Vondra Antal: Hírneves gyógyszerészek. Budapest, 1930. 3. Franki Antal: Elhunyt Nagyjaink. Cikksorozat, Gyógyszerészi Értesítő. 285, 307, 326, 343, 357, 385. Gyógyszerészi Hetilap, 291, 314, 329, 368. 4. Dr. Horváth Jenó': Ő is gyógyszerész volt. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. Pápa, 1937. 384-391. 5. Gyógyszerészi Almanach az 1942. évre. Szerkesztette: dr. Szász Tihamér, Budapest, 621-635. 6. Franki Antal: Akik kimaradtak a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjából. Gyógyszerészi Szemle, 1943. 84-457. három folytatásban. 7. Gyógyszerészet, 1981.108-110., 1999. 793-796. 8. Dr. Hegedűs Lajos, dr. Zboray Bertalan: A Magyar Gyógyszerészet Pantheonja I II. kötet. Budapest, 1985. kézirat. 9. Gyógyszerészet, 1992. 241.
10. Dr. Zboray Bertalan, Szmodits László: A Magyar Gyógyszerész Pantheon Bizottság húszéves tevékenysége. Gyógyszerészet, 1999. 793-796. 11. Gyógyszerészi Hírlap, Különszám. 1999. szeptember. 5. oldal. 12. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest, 2001. 13. Gyógyszerészi Értesítő, Budapest, 2001. március. A Magyar Gyógyszerész Kamara Országos Elnökségének 14/2002. (1.18.) E. sz. határozata.
Életrajzi adatok és sírhelyek
16 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Dr. Abay Nemes Gyula Dunaföldvár, Tolna megye, 1876. IX. 24. - Paks, 1952. VII. 7. Eredeti neve Szikszai Tóth Gyula volt. Apja Tóth József hamar meghalt, így az egyik rokona, Abay Nemes Ferenc földbirtokos nevelte. A középiskolai tanulmányait magánúton végezte. Vácott érettségizett, Bonyhádon vagy Dunaföldvárott volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1899-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját a siófoki Szentlélek gyógyszertárban kezdte. Több helyen bérelt gyógyszertárat 1901 és 1925 között, így Budapesten, Nyírbogdányban, Nagyatádon, Perlakon, Vittercen és végül Nagy diószegen. Közben 1912-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett a kolozsvári egyetemen. A Gyógyszerészi Értesítő főmunkatársa volt 1920 és 1924 között. Nagyon pártolta a neves hazai és külföldi gyógyszerészek emlékét, közöttük Kazay Endre tevékenységét. Nagy irodalmi műveltsége volt, így Shakespeare és Ibsen drámáinak orvos és gyógyszerész szereplőiről is értekezett. A szerzetesrendi gyógyszertárak közül a jezsuita és az irgalmasrendi patikák történetét kutatta fel. Sajnos a jezsuita gyógyszertárak öszszeállítása hiányos maradt. Ezt egészítette ki dr. Sági Erzsébet 1997 és 1999 között a Gyógyszerészet szaklapban. A paksi Remény Gyógyszertárat 1925-től, Nagykőrösön 1932-től, majd 1935-től a miskei Szent Szilveszter gyógyszertárat vezette. A fővárosban 1938-ban letelepedve az Irgalmas Szeretet gyógyszertár tulajdonosa volt. Károly fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte. Paks, Kálvária Temető, I. parcella, 35. sír. Fehér márvány síremlék. Gyógyszerészi Értesítő, 1936. 62.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 17 Révai Új Lexikon I. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996.32. (hibás publikációs adattal) Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp, 2001.78.
18 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Abay Nemes Károly Paks, 1918.1.18. - Budapest, 1977. VI. 4. Apja dr. Abay Nemes Gyula, budapesti Irgalmas Szeretet gyógyszertárában volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1949-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját apja gyógyszertárában kezdte. Az 1950. évi államosítás után a budapesti Flórián téri gyógyszertárban működött, majd a Mészáros utcai, végül pedig a Fodor utcai gyógyszertárat vezette. Eredményes munkásságát 1974-ben Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazták. Budapest, Farkasréti Temető, 16/11. 1-21. Fekete márvány síremlék. Feiratok: Dr. Abay Nemes Gyuláné, Frits Cecília, Dr. Abay-Nemes Gyula és felesége, Halász Magdolna, Abay-Nemes Károly. Gyógyszerészet, 1978.154.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 19 Dr. Andriska József Nagyvárad, 1918.1.13. - Budapest, 1985. VI. 26. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1941-ben gyógyszerészi, majd 1944-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a pesti Szentlélek gyógyszertárban kezdte, melynek később vezetője volt. A Pest megyei Gyógyszertári Központ szakelőadója volt 1951-52-ben. Az elsők között végezte el a gyógyszerismertető tanfolyamot. A Gyógyszerész Szakcsoport főtitkára volt 1953 és 1959 között, de a budapesti szervezetben továbbra is vezetőségi tag maradt. A budapesti Széna téri gyógyszertárat 1953 és 1978 között vezette. Az 1960-as évek elején javasolta: a kiemelt forgalmú gyógyszertárak kitüntetésként a számuk megtartása mellett, valamilyen elnevezést vehessenek fel. Az I. kerület főgyógyszerésze volt 1965-től. A Várnegyedben a gyógyszerészet múltjának tárgyi emlékeit is kutatta, neki is szerepe volt a budavári Arany Sas Patikamúzeum létrehozásában. Több cikluson keresztül tanácstag volt az I. kerületben. Több gyógyszerhatástani közleménye jelent meg szaklapokban. Húga, Andriska Erzsébet, Geszti Károly felesége (lásd 20. o.). lásd Geszti Károly, 20. o. Gyógyszerészet. 1985. 473-474.
20 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Geszti Károly Tiszavárkony, Szolnok megye, 1912. IV. 12. - Budapest, 1982.1.17. Szolnokon volt gyakornok 1930-tól, majd egy évig Abonyban működött. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Imre bátyja törökszentmiklósi Fehér Kereszt gyógyszertárában kezdte. A budapesti Sas gyógyszertárat 1946-tól vezette. A Fővárosi Gyógyszertári Központ szakelőadója volt 1950-től, majd a Nagyvárad téri gyógyszertárat 1952-től 30 évig vezette. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Budapesti Szervezetének vezetője volt 1972-től. Nevéhez fűződött a Fővárosi Gyógyszerész Napok szervezése. Hoszszabb ideig oktatta a gyógyszertári asszisztensjelölteket. Felkarolta a fiatalok tudományos ambícióit. Sokat foglalkoztatták a gyakorlati gyógyszerészet kérdései, így a gyógyszertárban visszaváltott üvegek, tégelyek fertőtlenítése. Tagja volt még az 1987-ben kiadott Gyógyszerészi Kézikönyv (Manuális) szerkesztő bizottságának. Felesége, Andriska Erzsébet gyógyszerész, dr. Andriska József húga, 19. o. Budapest, Farkasréti Temető, 7/3-1-23, fehér márvány síremlék. Feliratok: Andriska József, 1886-1966, Andriska Józsefné, 1895-1983, Geszti Károly 1912-1982, Dr. Andriska József főgyógyszerész, 1918-1985. Gyógyszerészet. 1982. 197.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 21 Dr. Andriska Viktor Budapest, 1887. XII. 10. - Budapest, 1961. VII. 26. Apja dr. Andriska Antal orvosképesítésű tisztviselő volt a Belügyminisztériumban. Iskoláit elvégezve 1905-től a budai Szentháromság gyógyszertárban, majd a Bihar megyei Szalárd Remény gyógyszertárában, Schürger Jánosnál volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1909-ben gyógyszerészi, majd 1910-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját dr. Liebermann Leó professzor közegészségtani intézetében kezdte. Több hónapos külföldi gyógyszertári gyakorlata után a bölcsészkaron vegytani előadásokat is hallgatott. Gyógyszertári jogosítványt kapott 1913-ban Pesterzsébeten, gyógyszertárát egy évvel később Viktória néven vezette. Az első világháború idején a budapesti Honvéd kórházban teljesített katonai szolgálatot, ahol a bakteriológiai laboratóriumban a honvédségnek kolera és tífusz elleni oltóanyagot készített. A Tanácsköztársaság idején gyógyszerész felügyelőként a budapesti gyógyszertárakat ellenőrizte. Orvosdoktorrá avatták 1921-ben. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója, később pedig vezető testületi tag lett. Az egyetemi Orvosi Kar 1924-ben egészségtani vizsgáló módszerek tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálta. Ekkor már adjunktusként a gyógyszerészhallgatókat is oktatta. Dr. Liebermann professzor halála után, 1926. október 9-től az intézetet is vezette. Tisztiorvosi oklevelet nyert 1928-ban, és ezzel elnyerte a fővárosi tisztiorvosi állást. Egyetemi rendkívüli tanári címet kapott 1932-ben. Patikáját 1936- tól dr. Lévolt Sándor, társtulajdonosként vezette. A gyógyszertár 1944 áprilisában súlyosan megsérült. Dr. Lévolt vidékre költözött, így a helyreállítás gondjai rámaradtak. Előadásait 1945 után is megtartotta 1948-ig. Tisztiorvosi működése 1955-ig tartott. Ekkor az SZTK vény ellenőrző csoportjában dolgozott 1957-ig, majd élete utolsó éveiben üzemorvosi munkakörben tevékenykedett. Tudományos munkássága az élelmiszer-, környezet-, ipar-, iskolahigié
22 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára nia, továbbá az egészségügyi rendészet, a mikrobiológia, a járványtan, a fertőtlenítés, a rovar- és a rágcsálóirtás körére terjedt ki. Budapest, Farkasréti Temető, 49-7-16. Fehér márvány síremlék. Feliratok: Dr. Andriska Viktor, 1887-1961, Andriska György 1932-1934, Dr. Andriska Viktorné, sz. dr. Makfalvi Margit, 1899-1977, Andriska Viktor, 1949-1979, Dr. Andriska Viktor, 1929-2000. Gyógyszerészet, 1961. 381-383., 1989. 661-663. Révai Új Lexikon I. kötet, 478. Új Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet. Magyar Könyvklub, Bp. 2001.141.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 23 Dr. Atzél Elemér Kemenesmagasi, Vas megye, 1888. IV. 10. - Budapest, 1954. XII. 16. Eredeti neve: Csecsinovics. Iskoláit elvégezve a gutái Őrangyal gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1909-ben Bősön Laib Rezsőnél volt segéd. A Budapesti Tudományegyetemen 1911-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Szegény sorsú lévén, tanulmányai közben is dolgozott. Pályáját a pesti Klotild főhercegnő és a pestlőrinci Magyarok Védasszonya gyógyszertárakban kezdte. Közben 1912-ben beiratkozott az orvosi karra, ahol 1917-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Titkári állásba került a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumban. Jogi ismeretei híján beiratkozott a jogi karra is. A Népjóléti Minisztérium Gyógyszerészeti osztályán működött 1920-tól, egy évvel később államtudományi oklevelet és jogi doktorátust szerzett. Tisztiorvosi vizsgát is tett. Magántanárrá habilitálták 1926-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Ekkor miniszteri titkár (1921-1933), majd a minisztérium osztálytanácsosa volt, később pedig a Belügyminisztérium egészségügyi és rendészeti alosztályát vezette 1944-ig. Sokat tett a gyógyszerészi kar érdekében. Törvénybe foglalta a korabeli egészségügyi rendeleteket, és szerkesztette az Egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye" című kötetet. O kodifikálta a Gyógyszerészek Jóléti Alapját létrehívó 1935. évi III. törvénycikket. Éveken keresztül oktatta az egyetemen a gyógyszerészhallgatókat a gyógyszerészettel kapcsolatos jogszabályokra, de 1948 tavaszától már nem engedték tanítani. Budapest, Farkasréti Temető, 36/2-68. Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Dr. Atzél Elemér egyet. prof. és Dr. Atzél Elemérné. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái I. kötet: 92-93.
24 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Gyógyszerészi Szemle, 1941. 487. Orvosi Hetilap, 1988. 2479-2480. Révai Új Lexikon I. kötet, 715-716. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 92. Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub I. kötet, Bp. 2001. 222.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 25 Dr. Auber László Mohács, Baranya megye, 1900. XII. 4. - Budapest, 1976. IX. 16. Apja Auber Vilmos, a mohácsi II. Lajos király gyógyszertár tulajdonosa volt. Itt volt gyakornok. 1927-ben kapott gyógyszerészi és vegyészi diplomát. Dr. Gróh Gyula egyetemi tanárnál 1928-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Pályáját a debreceni Rex Gyógyszergyárban kezdte, de családi körülményei miatt 1930-ban átvette a családi gyógyszertár vezetését. Ezekben az években számos közleménye jelent meg szaklapokban a vidéki gyógyszertárak helyzetéről. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Baranya vidéki kerületének alelnöke volt. A gyógyszertárak államosítása előtt megvált patikájától. A budapesti Richter Gedeon Gyógyszergyár analitikai laboratóriumában hasznosította a gyógyszertárban szerzett ismereteit. Dr. Végh Antal professzor 1954-ben hívta meg a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézetébe adjunktusnak. Vegyészi tudása révén szerzett műszaki szemléletével és a két évtizedes gyógyszertári gyakorlatával alakította ki az intézetben a fizikai módszereken alapuló gyógyszerellenőrző vizsgálatokat. Aktívan vett részt az V. Magyar Gyógyszerkönyv Addenduma és a VI. Magyar Gyógyszerkönyv kémiai vizsgálatainak ellenőrzésében. Nevéhez fűződött a gyógyszerkönyvi színmérték oldatok bevezetése és az alkohol analitikája. A fizikai-kémiai gyógyszerellenőrző módszerek közül elsősorban a kolorimetriás, a zavarosság-mérési (turbidimetria) vizsgálatokkal foglalkozott. A műanyagok gyógyászati felhasználásáról cikksorozata és továbbképző jegyzete jelent meg. Nyugdíjba 1968-ban vonult. Szakértelmével támogatta a debreceni Biogal Gyógyszergyár szakmai problémáinak megoldását.
26 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Budapest, Farkasréti Temető, 37-1-2-4. Fekete márvány síremlék. Felirat: Dr. Auber László 1900-1976. Gyógyszerészet, 1977. 32.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 27 Dr. Augustin Béla Boksánbánya, Krassó-Szőrény megye, 1877. X. 29. - Budapest, 1954. XII. 31. A középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, előbb Fehértemplomon, majd szülőhelyén volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1899-ben gyógyszerészi diplomát kapott, majd egy évig bölcsészhallgatóként botanikai, ásványtani és vegytani tanulmányokat folytatott. Délutánonként pedig dr. Deér Endre pesti Jó Pásztor gyógyszertárában dolgozott. Az ő kezdeményezésére 1901-től három évet töltött a neves svájci dr. Alexander Tschirch berni professzor intézetében. Itt 1904-ben kapott bölcsészdoktori diplomát. Hazatérve dr. Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár tanársegédje, és a gyógyszerészgyakornoki tanfolyam előadó tanára (1905-1940). A Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett segédvegyészként 1913-ban. Előbb az Ampeológiai Intézetben, majd pedig az Országos Chémiai Intézetben működött. Megalapította és vezette 1915- től a Gyógynövény kísérleti Állomást az 1938. évi nyugalomba vonulásáig. Elősegítette a gyógynövénytermesztés fokozását, európai nívóra emelte a gyógynövény minősítést és kutatást. Megindította a nagybani illóolaj-lepárlást és minősítést, megszervezte a vadon termő gyógynövények gyűjtését. A budapesti egyetem közgazdasági karán 1919 májusától Gyógy- és ipari növények termesztése és gyűjtése" címen előadássorozatot tartott. Á Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929-ben magántanárrá habilitálták, majd 1938-ban rendes tanárrá nevezték ki. Az V. Magyar Gyógyszerkönyv farmakognóziai részét is szerkesztette, mint az albizottság alelnöke. 1954-ben elnyerte a mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógynövény Szakosztálya 1977- ben Augustin-jutalomérmet alapított a gyógynövény-kutatási eredmények elismerésére.
28 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Budapest, Farkasréti Temető, jobboldali árkádsor. Fehér márvány síremlék. Felirat: Augustin család. A Gyógyszerész. 1955. 36. Gyógyszerészet. 1959.161. Herba Hungarica. 1965. 3.,1978. 3. Révai Új Lexikon I. kötet, 719. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp, 2001. 78.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 29 Dr. Baitner Ferenc Balassagyarmat, 1871. V. 20. - Balassagyarmat, 1948. III. 26. Apja Baitner Ottó, bankigazgató volt Balassagyarmaton. A Budapesti Tudományegyetemen 1893-ban gyógyszerészi, 1894-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Értekezésének címe: A phenol mennyiségi meghatározásáról. A magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje volt 1894 és 1896 között, majd a kolozsvári gazdasági akadémián oktatott. 1906-tól 1920-ig vezette a kolozsvári gazdasági akadémiát és vegykísérleti állomást, majd a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából borászati felügyelő volt 1920-1945-ig. Elsősorban tejvizsgálattal, a bivalytej és a juhtej alkotórészeivel, valamint a borászattal és a szeszgyártás kémiai folyamatainak elemzésével foglalkozott. Szakdolgozata a Borászati Lapokban, a Kísérletügyi Közleményekben, a Tejgazdasági Lapokban, a Chemiai Folyóiratban, az Erdélyi Gazdában és a Biochemische Zeitschriftben jelentek meg. A borászat kézikönyve 1906-ban jelent meg Kolozsvárott. Kémiai és technológiai jegyzeteket is írt. Fia, dr. Baintner Károly (1905-1989) állatorvos, mezőgazdasági mérnök, kandidátus. Balassagyarmat, Köztemető, V. parcella, 62. sír. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái I. kötet. 1039-1040. Révai Új Lexikon I. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996. 835.
30 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Dr. Baradlai János Felsőolcsvár, Abaúj-Torna megye, 1873. XI. 16. - Budapest, 1942.1.18. Eredeti neve Breit volt, a Baradlai nevet 1909-ben vette fel. A gimnáziumot a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte. Gölnicbányán Teleki Béla mellett volt gyakornok 1890-től. A budapesti Szentlélek gyógyszertárban is dolgozott. A bécsi egyetemen 1898-ban szerzett gyógyszerészi diplomát, majd Mezőtúron volt alkalmazott gyógyszerész. Több évig dolgozott Olaszországban és Svájcban. Hazatérve Diósgyőrött működött. A Gyógyszerészi Közlöny segédszerkesztője volt 1901-1903 között. 3 évig dolgozott osztrák gyógyszertárakban, majd Sopron-fehéregyházán és Sopronkeresztúron volt gyógyszertárbérlő. 1914-ben megvásárolta a dunaharaszti Isteni Gondviselés gyógyszertárat, amit 1928-ig vezetett. 1918-ban gyógyszerészdoktori diplomát szerzett. A budapesti Szent László úti Petőfi patika társtulajdonosa lett 1928-tól. A Batthyány László herceg patikát 1934-től vezette. A Budapesti Gyógyszerész Testület választmányi és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület igazgatótanácsi tagja volt. Jelentős volt gyógyszerésztörténeti munkássága, több száz cikke jelent meg szaklapokban. Bársony Elemérrel írták meg kétkötetes A magyarországi gyógyszerészet története" című munkájukat (1930), amely hiányosságai ellenére is értékes forrásanyag. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság magyarországi megbízottja volt. Több száz közleménye jelent meg a szaklapokon kívül egyéb folyóiratokban. Novellákat is írt. Budapest, Óbudai Temető, 19-4-2-67/68. Gyógyszerészi Közlöny. 1942. 51. Gyógyszerészi Szemle. 1942. 39.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 31 Magyar Életrajzi Lexikon III. kötet. 44. Révai Új Lexikon II. kötet. 536. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 75.
32 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Baranyai Aurél Eszék, Verőce megye, 1903.1.3. - Pécs, 1983. III. 30. Apja Baranyai József, a magyarmecskei (Baranya megye) Petőfi gyógyszertár vezetője volt. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. Előbb a Vas megyei Magyargencs Megváltó, majd a győri Szentháromság gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Egyetemi hallgatóként színtársulatoknál statisztált. Pályáját a kunmadarasi Kígyó gyógyszertárban kezdte, Pécsen 1926-ban telepedett le. Itt előbb 18 évig működött a Petőfi, majd a Széchenyi téri patikában. Közben rövid ideig a Mecsek likőrüzemben is dolgozott. Tudományos munkássága: 1. A Mecsek flórájának egyik legjobb ismerője. Évtizedeken keresztül járta a Mecsek erdeit egy-egy faj felkutatására. Különleges fajta gyógynövényeket (homoktövis, kamilla) termesztett, kamillavirágzatot liofilizált. Pécsett egy évtizedig adta elő a drogismeretet az asszisztens iskolában. Később, 1957. márciusában hat napot töltött a Kőbányai Gyógyszerárugyár Növénykémiai üzemében. Itt figyelemmel kísérte dr. Szász Kálmán kísérleteit a Vinca minor alkaloidáival, ezért jelentős mennyiséget adott neki a pécsi Lámpás völgyben termő növényből. Ebből készült előbb a Devincan, később pedig a Cavinton gyógyszer, így e gyógyszerek egyik szülőatyja volt. 2. A népi gyógyítás neves művelője. E munkásságát még Dél-Somogyra is kiterjesztette. Nagyon sok gyógyító embert szólaltatott meg, sőt még figyelemmel is kísérte a sorsukat. A kuruzslók munkáját is értékelte. Ezzel olyan sikert aratott, hogy ezáltal indult meg Dél-Dunántúlon a népies gyógymódok részletes feltárása. 3. Nemcsak Pécs, hanem a megye más gyógyszertárainak a történetét is felkutatta. Számos megyei gyógyszerész-kiválóság élet
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 33 útját dolgozta fel, és írta meg. Munkái közül a legjelentősebb volt az Univerzál-recept közleménye. Számos fiatalt nevelt a szakma szeretetére, a hivatástudatra. Több mint 100 közleménye jelent meg a szaklapokban. De tudománynépszerűsítő cikkeket is írt a pécsi Dunántúli Naplóba. Jelentős volt a szépirodalmi munkássága. Novellákat is írt. Munkásságát 1965-ben Érdemes Gyógyszerész", gyógynövény-népszerűsítő munkásságát pedig 1977-ben Augustin Béla Emlékérem"-mel jutalmazták. Pécsi Köztemető, VIII.-VI.-ll. Gyógyszerészet. 1978.106., 1983. 380. Pécsi Műszaki Szemle 1. szám, 22-24., 1982. Herba Hungarica 1. szám, 7-9., 1985.
34 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Dr. Bari Zsigmond Marosvásárhely, 1900.1.31. - Pécs, 1994. XII. 24. Iskoláit szülővárosában végezte. Hadi érettségit tett. Dr. Hints Zoltán maros vásárhelyi Arany Szarvas gyógyszertárában volt gyakornok. A Szegedi Tudományegyetemen 1923-ban gyógyszerészi, 1925-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A Szegedi Egyetemi Gyógyszertárban kezdte pályáját, ahol dr. Dávid Lajos professzor már gyógyszertári vegyészként alkalmazta. A pécsi Egyetemi Gyógyszertár élére adjunktusi státussal került 1930 őszétől. Itt jelentős tudományos munkát végzett, melyért 1940-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. A gyógyszer-technológiai albizottság tagjaként részt vett az V. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében. Nyugdíjasán, 1962-től még az Egyetemi gyógyszertárban, később pedig a pécsi Arany Sas gyógyszertárban működött pár esztendeig. 1980-ban elnyerte a gyógyszerellátási és gyógyszerügyi szervezési szakgyógyszerészi címet. A pécsi egyetem alapításának 625-dik évfordulóján, 1992-ben emlékplakettet, 1993-ban pedig a szegedi egyetemen rubindiplomát kapott. Kutatási eredményeiről, valamint a gyógynövénytartalmú gyógyszerek készítéséről és vizsgálatáról értekezett a hazai és külföldi szaklapokban megjelent, mintegy húsz közleményében. Pécsi Köztemető, íves urnaföld, B-80. Gyógyszerészet. 1980.140., 1996. 267-268. Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái II. kötet. 443.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 35 Dr. Barta Endre Debrecen, 1882. II. 15. - Budapest, 1948. XI. 16. Eredeti neve Baum volt, melyet 1899-ig használt. Középiskolai tanulmányait a híres Debreceni Református Kollégiumban végezte, ugyanitt volt gyógyszerészgyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1903-ban gyógyszerészi, majd 1904-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Előbb a budavári Arany Sas gyógyszertár gondnoka volt, majd 1919-től a pesti Szent Szív gyógyszertárat vezette. Pesterzsébeten gyógyszervegyészeti laboratóriumot létesített, melyet később a fiával és lányával vezetett. A kalcium-, a bróm- és a jódterápia lelkes hirdetője volt. Készítményei: 1. Sedatin: kalcium-bromidot tartalmazott. Tonizálta a központi idegrendszert, kedvező hatású volt szorongásos panaszokban. 2. Calcijotin a jódsav kalciumsója volt. Keratin-collodiumos enterosolvens réteggel vonta be a tablettákat. 3. Calcifort: a sulfoguaiacolsav kalciumsóját elsősorban TBC-ben alkalmazták. 4. Regorin: nátrium-foszfátot tartalmazó idegerősítő szer volt. 5. Desoform: a tri-brómfenol kalciumsója véralvadást elősegítő és baktericid hatású volt. Gyártotta még a Bonobrom nervotonicumot, a Perolac brómszirupot, a Calcium Bromatum Effervescens pezsgőtablettát és a Frutolact tápszert. Valamennyi készítményét az orvosok is sikeresnek tartottak. A Magyar Vöröskereszt vezetőségi tagja volt 35 éven keresztül. Budapest, Farkasréti Temető, 26/2-1-88. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Barta Endre gyógyszerész 1882-1948, dr. Barta Endréné, sz.
36 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Hoffmann Olga, 1889-1978, Barta Béla vegyészmérnök, 1913. XI. A Donnál hősi halált halt 1943. XI. 18-án. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet. Bp. 1991. 65. Dr. Hegedűs Lajos: Dr. B. E. Gyógyszerészet. 1983. 383-385.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 37 Bayer Antal senior Eger, Heves megye, 1860. IX. 4. - Budapest, 1948. X. 29. Gimnáziumi tanulmányait Pilzenben végezte, Prágában Todor Sevcik gyógyszertárában volt gyakornok, a bécsi egyetemen 1884-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A bécsi Salvator, majd a Hof Apotheke gyógyszertárakban volt alkalmazott, majd Budapesten rokonánál, Bayer Arnoldnál dolgozott. Megvásárolta 1888. szeptember 1-én Schwarzenmayer János Andrássy úti Vörös Kereszt gyógyszertárát, amelyet tovább modernizált. Hamarosan saját készítményét, a Contratussint (az Elixirium thymi compositus elődje) forgalmazta, de más galenikumokat, vasas szirupot, úti tapaszt és kozmetikumféléket is készített, melyeket országos kiállításokon is bemutatott, sőt díjakat is nyert velük. Magyarországon elsőként forgalmazott ampullázott gyógyszereket. Steril injekciókat szállított az első világháború idején a honvédségnek. Nagy szerepe volt a Magyar Gyógyszerészek Nyugdíjintézetének megalapításában. Az intézet alelnökévé 1895-ben választották meg. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1902-től, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt 1905 és 1918 között. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság egyik alapítója. Többször vezette a magyar gyógyszerész küldöttséget külföldi konferenciákra. A Pázmány Péter Tudományegyetemen a gyógyszerészi szigorlatok kormánybiztosa volt 1923 és 1944 között. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. A Vöröskereszt keretében is széleskörű karitatív munkát végzett. Pályára lépésének 50. évfordulóján, 1927-ben Karlovszky Emlékéremmel tüntették ki. Elnyerte még a kormányfőtanácsosi címet. Budapest, Fiumei úti Temető, bal oldali fal, 174. Klenovits sírbolt. Fehér márványoszlop. Rajta a Klenovits család 8 tagja (1825-1932). Bayer
38 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Antal 1860-1948, Bayer Antalné, Báthori Etelka 1871-1945, Dr. Bayer Antal 1893-1945. A Gyógyszerész. 1948. 669. Gyógyszerészet. 1989. 263-265. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.171.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 39 Dr. Bayer Antal junior Budapest, 1893. VIII. 6. - Budapest, 1945.1.1. Iskoláit elvégezve apja Vörös Kereszt gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1915-ben gyógyszerészi, majd 1917-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott a III. Magyar Gyógyszerkönyv vizsgálati módszereiről kidolgozott értekezésével. Pályáját bírósági vegyészként kezdte a Bírósági Vegyészeti Intézetben. A Gyógyszertári Munkások Lapja" (1919) rovatvezetője és szerkesztője volt. Dr. Bayer Krucsay Dezső Dr. Bayer és Társa" gyárának volt a műszaki igazgatója, majd átvette apja gyógyszertárának vezetését. Tagja volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak és a Magyar Kémikusok Egyesületének. Kiváló teniszező is volt. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. A második világháború áldozata lett. Budapest, Farkasréti Temető 2-8-112. fehér márvány síremlék. Magyar Életrajzi Lexikon IV. kötet, Bp. 1991. 71. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.172.
40 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Bayer Amold Kassa, 1837 - Budapest, 1907. X. 31. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. A pesti tudományegyetemen 1862-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A pesti Ferencvárosi Angyal gyógyszertárat vezette 1867-től haláláig. Jelentős szakmai-közéleti munkát végzett a Budapesti Gyógyszerész Testület választmányi tagjaként. lásd Dr. bayer-krucsay Dezső, 41. o. Gyógyszerészi Értesítő. 1907. 872.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 41 Dr. Bayer-Krucsay Dezső Budapest, 1874.1.9. - Budapest, 1944. VI. 21. Bayer Arnold, a budapesti Angyal gyógyszertár vezetője volt az édesapja. A középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte, majd gyógyszerészi pályára lépett. A Budapesti Tudományegyetemen 1896-ban gyógyszerészi, 1897-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Több éves ausztriai, németországi és franciaországi tanulmányutat tett. Megalapította 1901-ben a Bayer és Társa vegyészeti gyárat. Vállalatát oly naggyá fejlesztette, hogy szinte az egész világon ismerték a gyógyszerkészítményeit (a Purgo és a Koprol hamar ismertté vált). Apja betegsége miatt 1904-től az Angyal gyógyszertárat kezelte, majd 1908 és 1910 között vezette. Olyan hírneve volt külföldön, hogy előbb svéd alkonzulként, 1910-től konzulként, majd 1922-től pedig főkonzulként működött. E tevékenységével hozzájárult a magyar-svéd kapcsolatok fejlesztéséhez, melyért V. Gusztáv svéd király kitüntette. A budapesti Váci u. 43. sz. házon 1924. február 14-én bronz emléktáblát helyezett el XII. Károly svéd király emlékére. Ő 1714. november 17-én itt pihent, amikor lóháton 14 nap alatt tette meg az utat Törökországból a svédországi Stralsundig. Budapest, Fiumei úti Temető, védett emlékmű. Bal oldali árkádsor 17, köpenyes nőalak-szobor. Felirat: Bayer Arnold élt 70 évet, Bayer Arnoldné, Krucsay Kornélia élt 58 évet, Bayer Arnoldine élt 7 évet, dr. Pohl József, özv. Pohl Józsefné, sz. Krucsay Anna élt 80 évet, Dr. Bayer-Krucsay Dezső 1874-1944. A Magyar Társadalom Lexikonja. Bp. 1930. 49-50. Egyesített Gyógyszerészi Lapok. Bp. 1944. l.,13. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp, 2001.172.
42 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Beniczky Miklós senior Pusztaördögfalva, Heves megye, 1886. XII. 16. - Eger, 1966. VII. 9. Középiskolai tanulmányait Egerben kezdte, majd Érsekújvárott fejezte be. A Kolozsvári Egyetemen 1914-ben gyógyszerészi diplomát kapott, Hatvanban volt alkalmazott gyógyszerész. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítve kassai orvosi rendelőkben működött. Egerben 1920-ban telepedett le, az egri Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt 1923-tól. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Heves megyei kerületének alelnökeként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. Az államosítás után részben vezetői, részben pedig alkalmazott gyógyszerészként működött az 1961. évi nyugalomba vonulásáig. lásd Beniczky Miklós junior, 43. o. Gyógyszerészet. 1966. 396. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.90.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 43 Beniczky Miklós junior Eger, 1932. XII. 26. - Eger, 1979. VII. 15. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1956-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Füzesabonyban, Kálkápolnán, Bélapátfalván és Egerben volt alkalmazott gyógyszerész. Intenzíven kapcsolódott be az újítómozgalomba, feleségével együtt több díjnyertes toxikológiai témájú pályamunkát készített. Jelentős munkát végzett Eger város gyógyszerésztörténeti emlékeinek felkutatásában. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban (Természettudományi Közlöny, Gyógy szer észtörténeti Diárium). Betegsége miatt már nem tudta befejezni a gyógyszerésztörténeti doktori értekezését. Eger, Kisasszony Temető, 12. kripta. Fehér márvány síremlék. Felirat: Mihalich Miklósné, sz. Szabó Izabella, 1861-1948, Mihalich Miklós 1848-1920, Id. Beniczky Miklós, 1886-1966, Beniczky Miklósné, sz. Mihalich Mariann 1897-1973, ifj. Beniczky Miklós 1932-1979. Orvostörténeti Közlemények. 1979. 86:166. Gyógyszerészet. 1980.117. Dr. Zalai Károly-.A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest.
44 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Benkő Ferenc Derecske, Hajdú-megye, 1911. X. 5. - Derecske, 2001. X. 25. Apja Benkő Sándor, a derecskei Remény gyógyszertár tulajdonosa volt. A gimnáziumi tanulmányait Sápospatakon végezte, a családi gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Apja gyógyszertárban működött, majd annak halála után vette át ennek vezetését. Hobbyja volt a művészettörténet, a régi festmények, grafikák, kisplasztikák gyűjtése. Többször felkereste Európa híres képtárait. Lexikális tudású, a kortárs művészekkel is barátságban volt. Gyógyszertára államosítása után Debrecenbe került gyógyszertárvezetőnek, itt több helyen működött. Derecskére 1957-ben térhetett ismét vissza, ahol 1981-ig volt gyógyszertárvezető. Folyamatosan lépést tartott a gyógyszerésztudomány fejlődésével. Gyógyszerismertető, toxikológiai és gyógyszerésztörténeti továbbképző tanfolyamokon vett részt. Gyógyszertárában gyógyszer-analitikai (kromatográfiás) vizsgálatokkal foglalkozott. Derecskén 1970-1971-ben új gyógyszertár épült. A művészetek iránti szeretete révén egy jó hírű keramikus művei kerültek az officinába díszítő elemként. Gyógyszerésztörténeti munkássága: Levéltári kutatással feltárta Debrecen város gyógyszertárainak a XVIII. századi történetét, megírta a város egykori neves gyógyszerészeinek az életútját. A debreceni Baranyi perrel kapcsolatban pedig Kazzay Sámuel érdemeit méltatta. Az időközben várossá fejlődött Derecske történetét is feldolgozta. Derecske, Városi Temető, V. tábla, 5. sír. Gyógyszerészet. 2002.169-170.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 45 Beretzk Péter Hódmezővásárhely, 1857. VIII. 27. - Hódmezővásárhely, 1940. IV. 18. Szülővárosában végezte a középiskolai tanulmányait, itt volt gyakornok 1871-től. A budapesti tudományegyetemen 1878-ban gyógyszerészi diplomát kapott, egy évvel később már szülővárosa Megváltó gyógyszertárát vezette. A magyarországi anya- és csecsemővédelem egyik első hazai kezdeményezője volt. A csecsemővédelem célja a kisdedek egészségügyi, szellemi és erkölcsi fejlődésének a biztosítása. A gyermekvédelem érdekében egészségügyi, pedagógiai tevékenységek és állami intézkedések öszszessége (pl.: árvaházak létesítése). Abban az időben ez csak a 10-12 éves korú gyermekekre terjedt ki; felismerte, hogy ezt már csecsemőkorban el kell indítani. Erről tartott számos előadást a szülővárosán kívül, Aradon és Nagyváradon. Ezért 1910-ben megalapította az egész országra kiterjedő Alföldi Csecsemővédő Egyesületet. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Szeged vidéki kerületének vezetőségi tagja, a Hódmezővásárhelyi Gyógyszerész Testületnek 27 éven keresztül alelnöke és díszelnöke volt, majd 35 éven keresztül még a Magyar Vöröskereszt hódmezővásárhelyi választmányi elnöke is volt. Hódmezővásárhely, Római Katolikus Temető (Kutasi út), XII. tábla. D-út, 7. sor, 1. sír. Magyar Társadalom Lexikonja. II. kiadás, 1931.19. Gyógyszerészi Közlöny. 1940. 255., 269.
46 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Dr. Bertalan Pál Sárospatak, 1920. IV. 25. - Budapest, 1999. III. 26. Apja dr. Bertalan Márton, a sárospataki Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt. Fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte. Iskolái elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját közforgalmú gyógyszertárakban kezdte. A budapesti IX. kerületi Szent Ferenc gyógyszertárban (Üllői út 59.) működött 1948- ban. 1959-ben meghívták az Egészségügyi Minisztériumba a hazai intézeti gyógyszerellátás tárgyi és személyi feltételek kidolgozására. Kórháztervezési útmutatók, normatívák és az ezzel kapcsolatos tanulmányai fémjelzik e munkásságát. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet alapító tagjaként 1962-től folytatta az intézeti gyógyszerellátás szervezését. Ebben a témakörben kapott 1971-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészdoktori diplomát. Az OGYI Gyógyszerészeti Osztályának vezetője lett 1972-től. Itt ellátta a gyógyszertári központok szakmai felügyeletét, és a szakfelügyelő gyógyszerészek munkájának összehangolását. A gyógyszervizsgáló laboratóriumok fejlesztése is foglalkoztatta. Kidolgozta a közforgalmú gyógyszertárak általános ellenőrzésének szempontjait. Az ő nevéhez fűződött 1970-ben az első Gyógyszerügyi Szervezési Tanfolyam megrendezése. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már 136 kórházban működik intézeti gyógyszertár. Az MGYT Gyógyszerészi Szervezési Szakosztálya munkájában is részt vett. Tanulmányt írt 1988-ban a szakfelügyelet átszervezése jövőbeni feladatainak meghatározására. Budapest, Farkasréti Temető, 802/443. Urna. Felirat: Dr. Bertalan Pál 1920-1999.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 47 Gyógyszerészet. 1999. 325-326. Dr, Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.122.
48 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Bogcha Novak Zoltán Hajdúhadház, Hajdú megye, 1913. VII. 16. - Győr, 1969. VII. 6. Középiskolai tanulmányait Egerben és Debrecenben végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti éveit követően 1938-tól a 2. sz. komáromi Helyőrségi Kórház gyógyszertárának alkalmazottja, majd vezetője századosi rangban. 1947-ben leszerelt. A győri OTI gyógyszertár munkatársa 1949-től. Elvégezte szakfelügyelői tanfolyamot, majd 1953-tól a megyei gyógyszertári központ szakfelügyelője lett. Az 1954-es szigetközi árvíz idején kimentette a győrbácsai gyógyszertár gyógyszerkészletét, a révfalui gyógyszertárban pedig elsősegélynyújtó és oltóállomást hozott létre. O irányította 1956-ban a nyugatról küldött gyógyszer-, vér- és kötszeradományok szétosztását. Vállalat főgyógyszerészi, majd igazgatói kinevezést kapott 1956 végétől, majd 1959-ben ismét igazgatóvá választották. A megyei galenusi laboratóriumot vezette 1960 és 1968 között. Vezetőségi tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Győr-Sopron megyei szervezetének, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége Kémikus Egyesülete helyi csoportjának pedig titkára volt. Felesége, Dalibor Mária a győri Széchenyi műemlék gyógyszertár vezetője volt. Győr, Szent Imre templom kriptája. Gyógyszerészet. 1969. 475. Győri Életrajzi Lexikon. 1999. 47.
Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 49 Dr. Bölcs Béla Muraszombat, 1920.1. 7. - Dunakeszi, 1987. II. 1. Többgenerációs gyógyszerész családból származott. Apja, dr. Bölcs Gyula (1866-1945) a muraszombati Magyar Korona gyógyszertár vezetője volt. A zágrábi egyetemen kezdte egyetemi tanulmányait, majd a szegedi egyetemen 1942-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben avatták gyógyszerészdoktorrá. Az Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és az Egyetemi Gyógyszertár gyakornokaként kezdte pályáját. Katonai szolgálatra 1944-ben vonult be a központi egészségügyi szolgálathoz. A Szovjetunióba kerülve tábori gyógyszerészi feladatokat látott el. Hadifogságából 1948-ban tért haza. Először a hatósági kezelésbe vett gyógyszertárakban dolgozott. Az 1949-ben alakult állami kezelésbe vett Nemzeti Vállalathoz került. Részt vett az első szervezett szakfelügyelői tanfolyamon 1951-ben, majd ennek elvégzésével Pest megyei szakfelügyelővé nevezték ki. Az Egészségügyi Minisztérium Anyagellátási Igazgatóságának gyógyszerészi osztályán működött. A Minisztérium Gyógyszerészeti Főosztályát vezette 1973 és 1980 között. Nagy tudását hasznosítva, nyugdíjasán 1980 és 1984 között az ENSZ Nemzetközi Kábítószerellenőrző Bizottságának tagja volt. A magyar kormánydelegáció helyettes vezetője volt 1987-től. A bizottság ülésére utazása közben közlekedési baleset áldozata lett. Budapest, Farkasréti Temető, N/409. Urna. Gyógyszerészet. 1987. 283. Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet. 126. Révai Új Lexikon. III. kötet. 482. Magyar Nemzet. 1998. IV. 4.18. oldal. Új Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet. 905-906.
50 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára Dr. Burger Kálmán Aszód, Pest megye, 1929. X. 19. - Szeged, 2000. VI. 8. Gyógyszerész családból származott. Apja, Burger Zoltán az aszódi Magyar Király gyógyszertár vezetője volt. Gyógyszerészi diplomát kapott 1954-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Pályáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetében kezdte, itt végigjárta az egyetemi rangok grádicsait. Közben elnyerte 1958-ban a kémiai tudomány kandidátusa, majd 1966-ban a doktora minősítést. Egyetemi adjunktus volt 1958 és 1963 között, egyetemi docens (1963-1968), egyetemi tanár pedig 1968-tól. A Szegedi Egyetem Szervetlen és Analitikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára volt 1983 és 1996 között. Oly elismert volt, hogy a Stockholmi Egyetem (1962), a Stuttgarti Műegyetem (1973), az East Anglia Egyetem (1977), és a Princeton Egyetem (1981) vendégprofesszora volt. 1987-től szerkesztette A Gyógyszerészi Tudomány Aktuális Kérdései" című könyvsorozatot. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1990), majd rendes tagja (1993) volt. A Kémiai Doktori Bizottság, majd a Szegedi Akadémiai Bizottság (1999) elnöke volt. Hosszú éveken keresztül a Magyar Gyógyszerészeti Társaság alelnöke is volt. Tudományos munkássága: A fémkomplexek képződését és szerkezetét vizsgálta biológiai hatású modellrendszerekben és kis molekulájú modelljeikben, egyensúlyi és szerkezetvizsgálati módszerek komplex alkalmazásával. Új típusú gyógyszerhatású fémkomplexet állított elő. Nagyműszeres és koordinációs kémiai alkalmazásának kidolgozása és továbbfejlesztése. Közel 300 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Tíz könyvet írt, ebből nyolc idegen nyelven jelent meg. Három tankönyvet és több könyvrészletet írt. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Schulek Elemér, Winkler Lajos és Kazay Endre emlékérmeinek tulajdonosa. Elnyerte munkásságáért 1995-ben a Széchenyi-díjat.