Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2007. (XI.5.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2007. (XI.5.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a 13/2008. (IV. 21.), a 17/2008. (IV. 30.), a 32/2008. (VIII. 27.), a 7/2009. (II. 18.), a 23/2010. (X. 15.) és a 25/2010. (XI. 11.) Ör-rel) Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete működésének részletes szabályait a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELEKZÉSEK Az önkormányzat és jelképei 1. (1) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) (2) Székhelye: 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18. (3) Működési területe: Jászberény város közigazgatási területe (4) A Képviselő-testület hivatalának neve: Jászberény Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsétek. (6) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg. (7) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "JÁSZBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA" feliratú körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével. (8) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni: - a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint - a Képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra. (9) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Jászberény város címere található, a köríven a következő felírat olvasható: "Jászberény Város Önkormányzata".

2 (10) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni: - a Képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein, - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon. (11) Jászberény város helyi ünnepe: április 3., a Város Napja. (12) Az önkormányzat testvérvárosai: - CONSELVE /Olaszország/ - SEDALIA /Amerikai Egyesült Államok/ - VECHTA /Németország/ - YAZD /Irán/ - SUCHA BESKIDZKA /Lengyelország/ - TÉCSŐ (Ukrán Köztársaság) 1 (13) A Képviselő-testület díszpolgári címet, PRO URBE Jászberény emlékérmet, Jászberény Város Szociális díját, Közszolgálati Életmű és Nívódíjakat, Közbiztonsági díjat, Sipos Orbán díjat adományoz. E kitüntetések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák. 2 (14) (15) 3 Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszbereny.hu. 4 Az önkormányzat hivatalos lapja: Jászkürt újság. II. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzati jogok 2. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (2) Az önkormányzat - törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (3) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően: 1 Beiktatta a 7/2009. (II. 18.) Ör. 1. -a. Hatályos: 2009. március 1-től. 2 Az 1. (13) bekezdését módosította a 23/2010. (X. 15. ) Ör. 1. -a. Hatályos: 2010. október 16-tól. 3 Az 1. (14) bekezdést beiktatta a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 1. -a. Hatályos: 2010. november 12-től. 4 Az 1. (15) bekezdést beiktatta a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 1. -a. Hatályos: 2010. november 12-től.

3 a) a Képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a Képviselő-testület elé. (4) A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a Képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (5) Önkormányzati döntést: a) a Képviselő-testület, annak felhatalmazására b) bizottsága, c) a polgármester, d) a Jászberény Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat (a továbbiakban: Cigány Kisebbségi Önkormányzat) Képviselő-testülete, e) társulása, illetőleg a f) a helyi népszavazás hozhat. Területi koordináció 3. (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és a Jászság településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, valamint kistérségi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata. (2) A területi koordinációval kapcsolatos polgármesteri feladatok: a) a Jászsági Többcélú Társulásban az önkormányzat képviselete; b) az Észak-alföldi Regionális, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanáccsal szoros kapcsolattartás és koordináció a térséget érintő feladatokban. III. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE ÉS SZERVEZETE

4 4. (1) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében az Ötv. 8. /1/ bekezdésében felsorolt feladatokat látja el. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni az Ötv. 8. (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha: a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. 5 (5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat. (6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. 5. (1) Az önkormányzat az egyes önkormányzati feladatok ellátására közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetet hozhat létre, illetve ilyen szervezettel erre a célra szerződést köthet. (2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselőtestületet illetik meg. A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) rendeletalkotás, b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, d) a Jászberényi Városi Bíróság ülnökeinek megválasztása a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kötött az SZMSZ 5. sz. mellékletét képező - együttműködési megállapodásban foglaltak szerint, e) a helyi népszavazás kiírása, f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása és adományozása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, 5 A 4. (4) bekezdését módosította a 23/2010. (X. 15.) Ör. 20. 1. pontja. Hatályos: 2010. október 16-tól.

5 g) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, h) a helyi adó megállapítása, i) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, j) településrendezési terv jóváhagyása, k) a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, l) kötvénykibocsátás, m) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, n) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, o) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény és más szervezet alapítása, vezetőik kinevezése, p) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás, q) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, r) felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, s) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti, t) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, u) a polgármester gazdasági társasági, vállalati, szövetkezeti tisztségének betöltéséhez történő hozzájárulással kapcsolatos döntés, v) vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, w) amit a törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (3) A Képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a bizottságára, a polgármesterre, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testületére vagy a törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. (4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit. (5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 6. (1) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmények vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el. (2) Az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésére, vezetői megbízatás adására, felmentésére, vezetői megbízás visszavonására, összeférhetetlenségére vonatkozó javaslat előterjesztője a szakterület szerint illetékes bizottság. Felterjesztési jog

6 7. (1) A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat. (2) A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikéri a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét. IV. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 8. 6 A képviselő-testület összehívása (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. (2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a városkapcsolati tanácsnok hívja össze. (4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármestert és dönteni a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról. (5) A Képviselő-testület évente legalább 11 alkalommal, lehetőleg a hónap második hetének szerdai napján 15 órai kezdettel rendes ülést tart. (6) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze. (7) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha a) azt jogszabály kötelezővé teszi, b) a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede (4 fő) ezt írásban kéri, c) a Képviselő-testület bizottsága 6 A 8. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (1) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től

7 kezdeményezi. (8) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a 13. (1) bekezdésében megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményezésére, akkor, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi. (9) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. (10) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban. (11) A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel és az indítvánnyal együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának ha jogszabály nem teszi kötelezővé - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. (12) A Képviselő-testület összehívását az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. 9. 7 (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. (2) A meghívót a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a Képviselő-testület ülése előtt 7 nappal sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje esetén előző nap kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában e-mailen keresztül vagy CD adathordozón történik. (3) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be. (4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését alakuló, rendes, rendkívüli. (5) A Képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a jegyzőt, aljegyzőt, b) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit, c) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, d) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 1. számú OEVK országgyűlési képviselőjét, e) a kisebbségi önkormányzat elnökét, 7 A 9. -t módosította a 25/2010. (XI.11.) Ör. 2. (2) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től

8 f) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót, g) azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, h) akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja, i) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására. (6) A tanácskozási joggal meghívottak kivéve a döntéshozatalban való részvételt a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek. A munkaterv 10. (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit. (2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól és a megyei közgyűlés jászberényi tagjaitól. (3) A munkaterv tartalmazza: a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjeit; b) a tervezett napirendi pontok előadóit; c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését. (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai 11. (2) A Képviselő-testület zárt ülést tart: a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (3) 8 A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján a napirend elfogadása előtt minősített többséggel dönt. 8 A 11. (3) bekezdését módosította a 25/2010. (XI. 11,) Ör. 2. (3) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12- től

9 (3) Amennyiben a 11. (2) bekezdés a) pontjában érintett személy az ülésen nincs jelen, az SZMSZ 9. számú melléklete szerinti nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e ügyének nyílt ülésen történő tárgyalásához. Ennek hiányában ügye csak zárt ülésen tárgyalható. (4) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni. (5) A Képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. (6) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A Képviselő-testület nyilvános és gazdasági ügyeket tárgyaló zárt ülésén a megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt. (7) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak. 12. 9 (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti; akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a városkapcsolati tanácsnok. (2) Az ülést az elnök nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. (3) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. (4) Amennyiben a Képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni. (5) A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 7. napon, sürgősségi indítványok esetében az ülés előtti napon dönt. (6) Az előterjesztést legkésőbb a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre a polgármester köteles napirendi pontként javasolni. 9 A 12. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (4) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től.

10 (7) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede (4 fő) írásban javasol. (8) Ha a települési kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni. (9) A Képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. Az elnök és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. (10) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Az előterjesztés (1) Írásbeli előterjesztést tehet: 13. 10 a) a polgármester b) az alpolgármester, c) a tanácsnok, d) a bizottság, e) a képviselő, f) a jegyző, aljegyző, g) a főépítész h) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője, irodavezetője, i) azon egyéb rendészeti, közigazgatási vagy költségvetési szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad, j) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér. (2) Az írásbeli előterjesztést a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 15 nappal a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek kell benyújtani. 10 A 13. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör 2. (5) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től.

11 (3) Az előterjesztés törvényességi véleményeztetéséről a jegyző olyan határidő kitűzésével gondoskodik, hogy az lehetőleg a bizottsági tárgyalások időpontjáig megtörténjen. (4) Az előterjesztéshez a 10. melléklet szerinti fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza: a) az előterjesztő megnevezését, b) a tárgyat, c) az ügyirat iktatószámát, d) az ügyintéző nevét, e) a mellékletek számát és tárgyát, f) a feladatot jelent megjelölés alatt név szerint fel kell sorolni azokat, akiknek a feladatkörét, hatáskörét az előterjesztés érinti, valamint akik részére a határozati javaslat feladatot állapít meg, g) véleményező bizottság megjelölés alatt a feladatkörrel rendelkező bizottságok megnevezését, h) egyéb véleményező szerv megjelölés alatt azon szervek felsorolását, akiknek a hatályos jogszabályok szerint az előterjesztésre vonatkozóan, véleményezési, javaslattételi, vagy egyetértési joguk van, (pl. kamarák, kisebbségi önkormányzat, érdekképviseleti szervek, önkormányzati gazdasági társaságok felügyelő bizottságai stb.) i) a törvényességi véleményezésre benyújtás időpontját, j) a törvényességi ellenőrzést végző nevét, k) ha az előterjesztés zárt ülésen kerül vagy kerülhet megtárgyalásra, ennek tényét, illetőleg lehetőségét, utalva arra, hogy a zárt ülés tartása az 1990. évi LXV. törvény 12. (4) bekezdésének a) vagy b) pontja, illetőleg egyéb jogszabály felhatalmazása, vagy kötelező rendelkezése alapján történik. (5) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza: a) a határozati javaslat, vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat, b) annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását, c) szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal. (6) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatot vagy javaslatokat, illetve rendelettervezetet vagy rendelettervezeteket tartalmaz. Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatában meg kell jelölni: a) az előterjesztőt, b) a képviselő-testületi hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi képviselő-testületi döntést érint, annak számát, c) a rendelkező részt, - az esetleges döntési változatokat, döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon kérdés elfogadása és elutasítása, d) a végrehajtási határidőt, e) a végrehajtásért felelős személy vagy személyek megnevezését, a javasolt személyt vagy személyeket név szerint.

12 (7) Rögzíteni kell azt, hogy a határozati javaslat elfogadásához minősített, vagy egyszerű többségű döntés szükséges. Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is. (8) A képviselő-testületi előterjesztések előkészítésének és a testületi döntések végrehajtásának rendjét a 2. melléklet tartalmazza részletesen. (9) Az SZMSZ bizottságok működéséről szóló 3. számú mellékletben felsorolt témakörök kizárólag bizottság által, illetve bizottsági állásfoglalással terjeszthetők elő. A sürgősségi indítvány 14. 11 (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a) a jogszabályban előírt, vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy c) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja. (2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a testületi tagok legalább egynegyede (4 fő), a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, a jegyző és a jegyző útján az osztályvezető vagy az irodavezető írásban sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését. A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek. (4) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának ha jogszabály nem teszi kötelezővé nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. (5) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. 11 A 14. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (6) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től.

13 A tanácskozás rendje 15. 12 (1) Az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 4 részből áll. a) 1. részben: Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásbeli előterjesztéshez legfeljebb 5 percben. b) 2. részben: ba) bb) Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése legfeljebb 4-4 percben. A bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetése az érintett bizottsági tagok által, bizottságonként legfeljebb 2-2 percben. c) 3. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1-1 percben kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol legfeljebb 2 percben, több kérdés esetében kérdésenként 1-1 percben. d) 4. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket egy-egy alkalommal legfeljebb 3-3 percben. (2) Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet írásban előterjeszteni. (3) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt. (4) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás, ügyrendi javaslat lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai maximum 1 percben kérhetnek szót. (5) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges. (6) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyszerű többséggel. (7) Rendes képviselő-testületi ülésen valamennyi napirendi pont lezárását követően bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat. (8) A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt közölni kell az elnökkel. 12 A 15. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (7) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12 től.

14 (9) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult. (10) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és az írásban benyújtott módosító javaslatokat elfogadja-e. (11) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően vagy aközben további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség. (12) Az előterjesztő válasza után az ülésvezető a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e. Szavazás 16. 13 (1) A szavazás számítógépes szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, illetve annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (3) Minősített többség szükséges az 5. /2/ bekezdésében, valamint az Ötv. 15. /1/ bekezdésében felsorolt, képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez. a) Minősített többség szükséges továbbá a 11. /3/ bekezdésben meghatározott esetben. b) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (8 fő) igen szavazata szükséges. (4) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (5) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, valamint a vagyonával való 13 A 16. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (8) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től.

15 rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az alpolgármester megválasztásakor. Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. (6) Titkos szavazás esetén a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket, összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. a) A jegyzőkönyv tartalmazza: aa) a szavazás tárgyát, ab) a szavazás helyét és idejét, ac) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, ad) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket, ae) a szavazás eredményét. b) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. c) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi, illetve személyi kérdésben. (8) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Az elnök szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (9) A szavazás tárgyát képező határozati javaslatot az előterjesztő fogalmazza meg és ismerteti. Nem kell azonban ismertetni a javaslatot elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyertek. (10) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában az elhangzás sorrendjében elhangzott módosító- és kiegészítő-, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra. (11) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, akkor az elfogadott módosításról a Képviselő-testületnek nem kell szavaznia. (12) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

16 (13) Az ügyrendi javaslatokat az elnök soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja, figyelemmel a 15. (4) bekezdésére. (14) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Először a jelölés, illetve a határozati javaslat változat sorrendjéről kell szavazni. Ezt a szavazatszámok alapján csökkenő sorrendben kell megállapítani. Azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget. (15) Szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. (16) Ha a (14)-(15) bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, illetve az előterjesztőnek új határozati javaslatot kell készítenie. (17) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. (18) A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselőtestület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Interpelláció, kérdés 17. 14 A képviselők a Képviselő-testület ülésén az Ötv. 19. (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a jegyző útján tájékoztatást kérhetnek az osztályvezetőktől és irodavezetőktől, valamint közvetlenül a városi főépítésztől. A képviselő-testületi ülés záró napirendi pontjaként a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre kérdésfeltevésre, interpellációra és azok megválaszolására. 17/A. 15 (1) Egy képviselő kérdései legfeljebb 2 percben adhatóak elő. (2) A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre. 14 A 17. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (9) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től. 15 A 17/A. és 17/B. -okat beiktatta a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (10) bekezdése. Hatályos: 2010. november.12- től.

17 (3) A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz. (4) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor. 17/B. (1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez és a bizottsági elnökökhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben. (2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki haladéktalanul gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. (3) A Képviselő-testület ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. (5) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést - az elnök javaslata alapján - az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Képviselő-testület által meghatározott legfeljebb 60 napon belüli időpontban terjeszti a testület elé. (6) A bizottsági állásfoglalás el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselőtestület dönt az interpelláló által felvetett kérdés sorsáról.. (7) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül. (8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és az ülés kezdetéig a megtárgyalás elnapolását sem kérte a polgármestertől vagy az elnöktől. (9) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A tanácskozás rendjének fenntartása 18.

18 (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során: a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja; b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít; c) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását. (4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. (5) Az /1/-/4/ bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók. Tárgyalási szünet elrendelése 19. 16 Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek. A jegyzőkönyv 20. (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülésvezető és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének. 17 (3) 18 A választópolgárok - a zárt ülés kivételével a Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztály Jogi és Önkormányzati Irodájában, a Városi Könyvtár és Információs Központban, valamint az önkormányzat hivatalos weblapján betekinthetnek a Képviselő- 16 A 19. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (11) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től. 17 A 20. (2) bekezdését módosította a 23/2010. (X. 15.) Ör. 20. 8. pontja. Hatályos: 2010. október 16-tól. 18 A 20. (3) bekezdését módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (12) bekezdése. Hatályos: 2010. november 12-től.

19 testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) A Képviselő-testület üléséről segédletként hangfelvétel készül. V. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI 21. (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz. (2) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: a) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének /200 / hó nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja. b) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének /200 / hó nap/ önkormányzati határozata /rövidítése: Öh./. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja. c) Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése Z- /200 / hó nap/ Öh... A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja. (3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét. (4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztály Jogi és Önkormányzati Irodája számítógépes nyilvántartást vezet. Az önkormányzati rendeletalkotás 22. (1) A Képviselő-testület - az Ötv. 16. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján- a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot. (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) a Képviselő-testület bizottsága, b) a Képviselő-testület tagjai, c) polgármester, alpolgármester, jegyző, d) Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

20 (3) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztálya, irodája készíti el. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottságot, tanácsnokot, ideiglenes bizottságot és külső szakértőt is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. (4) A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, tanácsnok, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el. (5) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztály Jogi és Önkormányzati Irodájához kell benyújtani. (6) Rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság, illetve tanácsnokok cél-és szakszerűségi szempontból, a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság valamennyi tervezetet törvényességi és jogharmonizációs szempontból véleményez. (7) Az előterjesztő a tervezetet indokolással együtt terjeszti a Képviselő-testület elé. (8) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet az ülésvezető és a jegyző ír alá. A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a Polgármesteri Hivatal téma szerint illetékes belső szervezeti egységének vezetője gondoskodik. 19 (9) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztés napját és a levétel időpontját a rendelet Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztály Jogi és Önkormányzati Irodájában lefűzött példányán rögzíteni kell. 20 (10) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, évenkénti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik. (11) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalhatja. (12) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. (13) Az önkormányzati rendeletek egy példányát a Városi Könyvtár és Információs Központ olvasótermében is el kell helyezni. (14) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól. VI. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ 19 A 22. (8) bekezdését módosította a 23/2010. (X. 15.) Ör. 3. (3) bekezdése. Hatályos: 2010. október 16-tól. 20 A 22. (9) bekezdését módosította a 23/2010. (X. 15.) Ör. 3. (4) bekezdése. Hatályos: 2010. október 16-tól.

21 23. (1) A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. (2) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el. (3) A képviselő főbb jogai: a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében; b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testületének, társulásának - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; c) a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést; d) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a Polgármesteri Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni; e) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet; f) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni; g) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet; h) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg. (4) A képviselő főbb kötelezettségei: a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában; b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára; c) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban; d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/; e) kapcsolattartás a város választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel; f) Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztály Jogi és Önkormányzati Irodájában előzetesen bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik; g) személyes érintettség bejelentése; h) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele. VII. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS TANÁCSNOKAI

22 24. 21 (1) A Képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladat ellátására - állandó bizottságokat, illetve tanácsnokot választ. (2) A Képviselő-testület a bizottságokra és a tanácsnokra vonatkozó szabályokat az SZMSZ 3. sz. mellékletében határozza meg. (3) A Képviselő-testület állandó bizottságai: a) Humán Erőforrás Bizottság b) Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság c) Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság d) Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság (4) A Képviselő-testület tanácsnoka: városkapcsolati tanácsnok. 25. Ideiglenes bizottság (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat. (2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg. (3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell: a) az ideiglenes bizottság feladatát, b) az ideiglenes bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket, c) az ideiglenes bizottság megállapításait, d) a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését. VIII. fejezet Jászberény Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 26. 21 A 24. -t módosította a 23/2010. (X. 15.) Ör. 4. -a. Hatályos: 2010. október 16-tól.

23 (1) A Képviselő-testület és Jászberény Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata (a továbbiakban: Cigány Kisebbségi Önkormányzat) Képviselő-testülete közötti együttműködésről szóló megállapodást az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) A Képviselő-testület a Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges - az önkormányzat tulajdonában lévő - vagyon használatba adása esetén külön önkormányzati rendeletet alkot. (3) A Polgármesteri Hivatal biztosítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testület működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket - így különösen a testületi működéshez szükséges helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat, ideértve az ezzel járó költségek viselését is. E munkák koordinálását a Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztálya látja el. (4) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmat a Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztálya látja el. IX. fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTEREK ÉS A JEGYZŐ 27. A polgármester (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. (3) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a) segíti a képviselők munkáját, b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit, c) képviseli az önkormányzatot, d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, f) ellátja a Képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket. (4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: a) indítványozhatja a bizottságok összehívását; b) felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselőtestület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit; c) a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz; d) dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségét érintő jelzés alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (5) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványai: